457 Andris 2009-12-30 23:19:58 [Válasz erre: 456 pszí 2009-12-30 19:40:16]
Akkor már legyen Antal :) .
Akkor már legyen Antal :) .
456 pszí 2009-12-30 19:40:16
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr Royal Concertgebouw Orchestra, Riccardo Chailly DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1991. VI. | Studio Úgy látszik, Chailly számára Bruckner sokkal jobban megy, mint MAHLER. Mondjuk ez logikus, mert amit Gusztáv szimfóniáinál erőltet, az Brucknernél otthonos.
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr Royal Concertgebouw Orchestra, Riccardo Chailly DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1991. VI. | Studio Úgy látszik, Chailly számára Bruckner sokkal jobban megy, mint MAHLER. Mondjuk ez logikus, mert amit Gusztáv szimfóniáinál erőltet, az Brucknernél otthonos.
455 pszí 2009-12-30 01:24:53 [Válasz erre: 451 Andris 2009-12-29 11:29:16]
Wand nekem is sokkal jobban tetszik... :-) Szerintem, a korábbiak jobbak, de én sem igazán ismerem a kései sorozatot.
Wand nekem is sokkal jobban tetszik... :-) Szerintem, a korábbiak jobbak, de én sem igazán ismerem a kései sorozatot.
454 pszí 2009-12-30 01:23:17
Anton Bruckner (1824 - 1896) VIII. szimfónia, c-moll (Nowak-verzió) Royal Concertgebouw Orchestra, Riccardo Chailly DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1999. V. | Studio Nagyon szép felvétel.
Anton Bruckner (1824 - 1896) VIII. szimfónia, c-moll (Nowak-verzió) Royal Concertgebouw Orchestra, Riccardo Chailly DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1999. V. | Studio Nagyon szép felvétel.
453 macskás 2009-12-29 13:08:40 [Válasz erre: 452 Andris 2009-12-29 12:04:02]
A VolkSfest a IV. szimfónia utolsó tételének második változata a három közül.
A VolkSfest a IV. szimfónia utolsó tételének második változata a három közül.
452 Andris 2009-12-29 12:04:02 [Válasz erre: 450 Andris 2009-12-29 11:26:04]
Utánanéztem, Bruckner adta a Romantikus nevet a 4.-nek (és csak ennek az egynek), és még egy részletesebb programot is kitalált az első 3 tételhez! Wikipédián találtam: 1. tétel: a kürt jelzi a nap kezdetét, a melléktéma cinegedal 2. tétel: dal, ima, szerenád 3. tétel: vadászat, a trióban egy verkli játszik az ebéd közben az erőben A 4. tételt a korai verzióban meg Volkfestnek szokták emlegetni. Ugyancsak a wikin találtam egy jópofa történetet: Bruckner elküldte a 2. és 3. szimfóniát Wagnernak, hogy válasszon, melyik tetszik neki jobban. Másnap elment Wagnerhoz, de annyi sört ittak, hogy Bruckner otthon jött csak rá, nem emlékszik, Wagner meyliket választotta. Aztán levélben megbeszélték a dolgot, és így ajánlotta a 3.-at Wagnernak :) .
Utánanéztem, Bruckner adta a Romantikus nevet a 4.-nek (és csak ennek az egynek), és még egy részletesebb programot is kitalált az első 3 tételhez! Wikipédián találtam: 1. tétel: a kürt jelzi a nap kezdetét, a melléktéma cinegedal 2. tétel: dal, ima, szerenád 3. tétel: vadászat, a trióban egy verkli játszik az ebéd közben az erőben A 4. tételt a korai verzióban meg Volkfestnek szokták emlegetni. Ugyancsak a wikin találtam egy jópofa történetet: Bruckner elküldte a 2. és 3. szimfóniát Wagnernak, hogy válasszon, melyik tetszik neki jobban. Másnap elment Wagnerhoz, de annyi sört ittak, hogy Bruckner otthon jött csak rá, nem emlékszik, Wagner meyliket választotta. Aztán levélben megbeszélték a dolgot, és így ajánlotta a 3.-at Wagnernak :) .
451 Andris 2009-12-29 11:29:16 [Válasz erre: 449 pszí 2009-12-29 00:44:08]
Jajj, ezt az összkiadást annyira nem ismerem, de pont azért, mert amit hallottam belőle, az nem tetszett, és nem is erőltettem tovább. Ezt linkeltem az előbb amúgy :) . A későbbi, EMI-s összkiadása jobb? Az nincs meg, de már azt is olvastam, hogy ez a jobb, meg azt is, hogy a DG-s.
Jajj, ezt az összkiadást annyira nem ismerem, de pont azért, mert amit hallottam belőle, az nem tetszett, és nem is erőltettem tovább. Ezt linkeltem az előbb amúgy :) . A későbbi, EMI-s összkiadása jobb? Az nincs meg, de már azt is olvastam, hogy ez a jobb, meg azt is, hogy a DG-s.
450 Andris 2009-12-29 11:26:04 [Válasz erre: 447 Sipi 2009-12-28 21:37:10]
Ezzel a véleményeddel teljesen egyetértek! Még amikor maga Bruckner adott "programot" egy tételének (asszem csak a 4. lassújának: zarándokok menete), akkor sem kell azt komolyan venni, sőt, engem az is zavar, hogy magának a 4.-nek van alcíme (de ezt viszont maga a Mester adta, ugye?). Ezt az Amazonon találtam, mindegyiknek külön neve van! Az 1.-t mondjuk Bruckner hívogatta így viccesen. [url]http://www.amazon.com/Symphonies-1-9-Bruckner/dp/B00006YXOX/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1262082225&sr=8-1;link[/url]
Ezzel a véleményeddel teljesen egyetértek! Még amikor maga Bruckner adott "programot" egy tételének (asszem csak a 4. lassújának: zarándokok menete), akkor sem kell azt komolyan venni, sőt, engem az is zavar, hogy magának a 4.-nek van alcíme (de ezt viszont maga a Mester adta, ugye?). Ezt az Amazonon találtam, mindegyiknek külön neve van! Az 1.-t mondjuk Bruckner hívogatta így viccesen. [url]http://www.amazon.com/Symphonies-1-9-Bruckner/dp/B00006YXOX/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1262082225&sr=8-1;link[/url]
449 pszí 2009-12-29 00:44:08
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1958. II. | Studio
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1958. II. | Studio
448 Momo von Hofmannsthal 2009-12-28 21:55:41
Brucknerre jellemző a döbbenetesen szárnyaló invenció, melyhez szerintem nem találta meg a megfelelő formát. Zenéjében egymás mellett találhatók meg a teljesség igénye nélkül: - a nagyszerűen és markánsan megfogalmazott, filozofikus mélységű (magasságú) gondolatok (a’la Beethoven) - a „szimpla” de tökélyre vitt természetleírások - az ember természeti impresszióinak megfogalmazása (a’la Debussy!) - a polgári lét emlékeinek érzelmi bemutatása Eszmék, reflexiók, jelen idejű leírások, emlékek, érzelmek, gondolatok, természet és városi élet… Sokrétű, és sok síkon mozgó mondanivaló. Nem csoda, ha maga a szerző sem találta meg a mindezen dolgoknak egyszerre megfelelő műformát a szimfóniában. A Bruckner szimfóniák számtalan változata mutatja, hogy a szerző – bár hősiesen küzdött – maga sem boldogult a feladattal. (Így aztán az előadók is küzdenek.) Zeneszerző utódai már nem is kísérleteztek ezzel. Ha olyan volt a mondanivaló, inkább rövid színes zenekari sorozatokat írtak, és nem próbáltak meg mindent egy-egy „nagy” műbe összecsomagolni.
Brucknerre jellemző a döbbenetesen szárnyaló invenció, melyhez szerintem nem találta meg a megfelelő formát. Zenéjében egymás mellett találhatók meg a teljesség igénye nélkül: - a nagyszerűen és markánsan megfogalmazott, filozofikus mélységű (magasságú) gondolatok (a’la Beethoven) - a „szimpla” de tökélyre vitt természetleírások - az ember természeti impresszióinak megfogalmazása (a’la Debussy!) - a polgári lét emlékeinek érzelmi bemutatása Eszmék, reflexiók, jelen idejű leírások, emlékek, érzelmek, gondolatok, természet és városi élet… Sokrétű, és sok síkon mozgó mondanivaló. Nem csoda, ha maga a szerző sem találta meg a mindezen dolgoknak egyszerre megfelelő műformát a szimfóniában. A Bruckner szimfóniák számtalan változata mutatja, hogy a szerző – bár hősiesen küzdött – maga sem boldogult a feladattal. (Így aztán az előadók is küzdenek.) Zeneszerző utódai már nem is kísérleteztek ezzel. Ha olyan volt a mondanivaló, inkább rövid színes zenekari sorozatokat írtak, és nem próbáltak meg mindent egy-egy „nagy” műbe összecsomagolni.
447 Sipi 2009-12-28 21:37:10
Bocs, hogy beleszólok, de ez esetben nagyon nem értek egyet sphynx-el. Szerintem Brucknernek nem sok köze van a természethez, annál inkább a vallásossághoz, a természetfelettihez (a vallás értelmében). Ha természet, akkor sokkal inkább Mahler.
Bocs, hogy beleszólok, de ez esetben nagyon nem értek egyet sphynx-el. Szerintem Brucknernek nem sok köze van a természethez, annál inkább a vallásossághoz, a természetfelettihez (a vallás értelmében). Ha természet, akkor sokkal inkább Mahler.
446 pszí 2009-12-28 19:34:57
Igen, ebben van igazság, csakhogy ez csak egyik része a dolognak. Valóban, a természetélmény, pontosabban a természet erőinek megjelenítése, természeti hatás, alapvető Bruckner zenéjében. Viszont, ez a zene igazából nem is romantikus, és a természet is ősállapotában jelenik meg ezekben a szimfóniákban (ahogyan Tomás fórumtársunk is szokta mondogatni). A másik része a dolognak, hogy Bruckner ebbe az (még) ember nélküli természeti képbe helyezi az embert, idealizálva, és bizony, ezen keresztül az élet mély, filozofikus kérdéseit feszegeti (általában a lassú tételben). Ezért olyan különlegesek a művei, és sokan ezért is érvelnek amellett, miszerint amit szimfóniái gyengéinek gondolunk, az nem gyengeség, hanem a fentiekből fakad (nincsenek ellentétek a műveiben --> lásd ősállapot stb.).
Igen, ebben van igazság, csakhogy ez csak egyik része a dolognak. Valóban, a természetélmény, pontosabban a természet erőinek megjelenítése, természeti hatás, alapvető Bruckner zenéjében. Viszont, ez a zene igazából nem is romantikus, és a természet is ősállapotában jelenik meg ezekben a szimfóniákban (ahogyan Tomás fórumtársunk is szokta mondogatni). A másik része a dolognak, hogy Bruckner ebbe az (még) ember nélküli természeti képbe helyezi az embert, idealizálva, és bizony, ezen keresztül az élet mély, filozofikus kérdéseit feszegeti (általában a lassú tételben). Ezért olyan különlegesek a művei, és sokan ezért is érvelnek amellett, miszerint amit szimfóniái gyengéinek gondolunk, az nem gyengeség, hanem a fentiekből fakad (nincsenek ellentétek a műveiben --> lásd ősállapot stb.).
445 sphynx 2009-12-28 12:19:34
egy bolond százat csinál Bruckner: 4. szimfónia, Karl Böhm, Wiener Philharmoniker. Hasonlóságot vélek felfedezni Bruckner és Böhm között; mindkettő olyan könyökvédős hivatalnok-típus volt. Mellesleg, vitába szállnék tanult kollégámmal, szerintem Bruckner nem emberi, sőt kimondottan inhumán, amennyiben egyetlen célja, hogy azt a hatást próbálja kiváltani a zenéjével, amit a természet gyakorol az emberre. Nevezhetnénk a zene nagy tájképfestőjének is. De amilyen strukturálatlan a (romantikus) természet, annyira az Bruckner zenéje is.
egy bolond százat csinál Bruckner: 4. szimfónia, Karl Böhm, Wiener Philharmoniker. Hasonlóságot vélek felfedezni Bruckner és Böhm között; mindkettő olyan könyökvédős hivatalnok-típus volt. Mellesleg, vitába szállnék tanult kollégámmal, szerintem Bruckner nem emberi, sőt kimondottan inhumán, amennyiben egyetlen célja, hogy azt a hatást próbálja kiváltani a zenéjével, amit a természet gyakorol az emberre. Nevezhetnénk a zene nagy tájképfestőjének is. De amilyen strukturálatlan a (romantikus) természet, annyira az Bruckner zenéje is.
444 macskás 2009-12-28 09:54:56
444
444
443 Andris 2009-12-28 09:07:04 [Válasz erre: 442 pszí 2009-12-28 03:35:20]
Kedves pszí! Hidd el, én elég befolyásolható vagyok, úgyhogy most tényleg fogom hallgatni Wandot - is :) . Ugyanis mostmár teljesen össze vagyok zavarodva, az eddigi Tintner-uralom meggyöngült :) . És már el is döntöttem, hogy akkor most Inbal-rajongó periódus következik, de hát ha Wand ennyire tetszik, akkor nem lehet rossz. Amúgy azzal egyetértetek, hogy ha az általános véleményt nézzük, akkor Wandot és Jochumot tekinthetjük a legnagyobb Bruckner-karmestereknek (még talán Tintner, de ő nincs még annyira benne a köztudatban, vagy nem is lesz - sajnos)?
Kedves pszí! Hidd el, én elég befolyásolható vagyok, úgyhogy most tényleg fogom hallgatni Wandot - is :) . Ugyanis mostmár teljesen össze vagyok zavarodva, az eddigi Tintner-uralom meggyöngült :) . És már el is döntöttem, hogy akkor most Inbal-rajongó periódus következik, de hát ha Wand ennyire tetszik, akkor nem lehet rossz. Amúgy azzal egyetértetek, hogy ha az általános véleményt nézzük, akkor Wandot és Jochumot tekinthetjük a legnagyobb Bruckner-karmestereknek (még talán Tintner, de ő nincs még annyira benne a köztudatban, vagy nem is lesz - sajnos)?
442 pszí 2009-12-28 03:35:20
Kedves Andris, Wand nem az a karmester, aki arról lenne híres, hogy minden részletet tökéletesen kidolgoz, vagy a hangzás olyan éteri lenne, mint Karajan egyes felvételein, de pont ettől olyan ellenállhatatlan - különösen Bruckner-felvételein. Finoman fogalmazva is, a Mester művei helyenként arcpirítóan gyengék - bár, igen jól képzett volt, de ambíciói nem voltak arányban zeneszerzői képességeivel - ez az arány a VII. esetében a leginkább reális, ezért sikerült olyan jól az a szimfónia. Viszont, műveinek emocionális és emberi tartalma olyan mély, és egyedülálló, ami miatt mégis sokat foglalkozunk vele. Szóval, lehet mondjuk Karajan VI.-ja maga a technikai tökély, ha üres, és lehet Wand akármennyire is "kidolgozatlan", ha az szólal meg, ami a lényeg - ezért, javaslom, ne mondj le olyan könnyen Wand felvételeiről sem... ;-) Inbal felvételeit sajnos nem ismerem, így nem tudom meghallgatni.
Kedves Andris, Wand nem az a karmester, aki arról lenne híres, hogy minden részletet tökéletesen kidolgoz, vagy a hangzás olyan éteri lenne, mint Karajan egyes felvételein, de pont ettől olyan ellenállhatatlan - különösen Bruckner-felvételein. Finoman fogalmazva is, a Mester művei helyenként arcpirítóan gyengék - bár, igen jól képzett volt, de ambíciói nem voltak arányban zeneszerzői képességeivel - ez az arány a VII. esetében a leginkább reális, ezért sikerült olyan jól az a szimfónia. Viszont, műveinek emocionális és emberi tartalma olyan mély, és egyedülálló, ami miatt mégis sokat foglalkozunk vele. Szóval, lehet mondjuk Karajan VI.-ja maga a technikai tökély, ha üres, és lehet Wand akármennyire is "kidolgozatlan", ha az szólal meg, ami a lényeg - ezért, javaslom, ne mondj le olyan könnyen Wand felvételeiről sem... ;-) Inbal felvételeit sajnos nem ismerem, így nem tudom meghallgatni.
440 Andris 2009-12-27 23:01:41 [Válasz erre: 439 macskás 2009-12-27 19:53:50]
És állítólag olyan sorrendben írta őket, hogy 00., 1., 0., és aztán a többi sorban :) .
És állítólag olyan sorrendben írta őket, hogy 00., 1., 0., és aztán a többi sorban :) .
439 macskás 2009-12-27 19:53:50 [Válasz erre: 438 Andris 2009-12-27 13:10:04]
Légy erős, van 00-ás is:)
Légy erős, van 00-ás is:)
438 Andris 2009-12-27 13:10:04
Kíváncsiságból meghallgattam pár tételt (2/1, 3/1, 5/3, 5/4, 6/3, 8/2) Solti összkiadásából: [url]http://cover7.cduniverse.com/MuzeAudioArt/Large/27/237027.jpg;Solt/CSO[/url] Meglepően jó! Nem vártam volna, hogy ennyire szép lesz. Viszont a zenekar valamiért itt nem játszik annyira lehengerlően, mint a Brahms és a Beethoven összkiadásokban. Solti érzi Bruckner stílusát, de valami mégis hiányzik. Talán túl jól akarja csinálni, kicsit görcsös. A tempók sem mindig jók, viszont olyan részletek hallhatóak, amik más felvételeken nem. Youtube-on van vele egy 6. és egy 2., ha jól emlékszem. Azt viszont mostanáig sem értem, hogy valaki miért veszi fel a szimfóniákat 0-9-ig? Vagy vegye fel mindet, vagy akkor csak az 1-9-ig, Bruckner végülis ezeket számozta rendesen, úgyhogy ezeket tartotta a jóknak. Egyszer azt is olvastam, hogy Bruckner, mivel nem volt elégedett a 0.-kal, a partitúrára egy 0-t írt és azt áthúzta, jelezvén, hogy a mű "érvénytelen". Ezt aztán 0.-nak értelmezték... De eredtileg úgy tudtam, ő maga adta a 0. sorszámot.
Kíváncsiságból meghallgattam pár tételt (2/1, 3/1, 5/3, 5/4, 6/3, 8/2) Solti összkiadásából: [url]http://cover7.cduniverse.com/MuzeAudioArt/Large/27/237027.jpg;Solt/CSO[/url] Meglepően jó! Nem vártam volna, hogy ennyire szép lesz. Viszont a zenekar valamiért itt nem játszik annyira lehengerlően, mint a Brahms és a Beethoven összkiadásokban. Solti érzi Bruckner stílusát, de valami mégis hiányzik. Talán túl jól akarja csinálni, kicsit görcsös. A tempók sem mindig jók, viszont olyan részletek hallhatóak, amik más felvételeken nem. Youtube-on van vele egy 6. és egy 2., ha jól emlékszem. Azt viszont mostanáig sem értem, hogy valaki miért veszi fel a szimfóniákat 0-9-ig? Vagy vegye fel mindet, vagy akkor csak az 1-9-ig, Bruckner végülis ezeket számozta rendesen, úgyhogy ezeket tartotta a jóknak. Egyszer azt is olvastam, hogy Bruckner, mivel nem volt elégedett a 0.-kal, a partitúrára egy 0-t írt és azt áthúzta, jelezvén, hogy a mű "érvénytelen". Ezt aztán 0.-nak értelmezték... De eredtileg úgy tudtam, ő maga adta a 0. sorszámot.
437 Andris 2009-12-27 00:06:19 [Válasz erre: 436 Momo von Hofmannsthal 2009-12-26 23:57:05]
Igen, nagyon tetszik. Ugyan a 4. kicsit elvette a kedvemet, de egyáltalán nem az előadás minősége miatt. Úgy emlékszem, amikor régebben meghallgattam vele az 5.-et, akkor állt össze nekem a mű. Előtte mindig úgy éreztem, hogy szétesik (mondjuk nem feltétlenül egy lassabb előadás miatt). érdekes, hogy mikor mi tetszik az embernek. Solti írta az Emlékeimben, hogy egy előadás az ember emlékezetében nem részletekben marad meg, hanem egy összképként, hogy az előadás egésze hogy tetszett.
Igen, nagyon tetszik. Ugyan a 4. kicsit elvette a kedvemet, de egyáltalán nem az előadás minősége miatt. Úgy emlékszem, amikor régebben meghallgattam vele az 5.-et, akkor állt össze nekem a mű. Előtte mindig úgy éreztem, hogy szétesik (mondjuk nem feltétlenül egy lassabb előadás miatt). érdekes, hogy mikor mi tetszik az embernek. Solti írta az Emlékeimben, hogy egy előadás az ember emlékezetében nem részletekben marad meg, hanem egy összképként, hogy az előadás egésze hogy tetszett.
436 Momo von Hofmannsthal 2009-12-26 23:57:05 [Válasz erre: 435 Andris 2009-12-26 23:55:08]
...na, mosmá mingyá megnézem ezt az Inbalt magamnak. Ha már ennyit dicséred.
...na, mosmá mingyá megnézem ezt az Inbalt magamnak. Ha már ennyit dicséred.
435 Andris 2009-12-26 23:55:08
Egyre jobban tetszik Inbal. Ebben a pillanatban ő a kedvenc... Érdekes, eddig úgy voltam, hogy minél lassabb Bruckner zenéje, annál jobb (na nem Celibidache-i mércével). Most egy picit megváltozott a véleményem. Tintnert kicsit nyúlósnak érzem helyenként, Inbal néhol gyorsabb, és ez jót tesz az előadásnak. A képzeletbeli dobogón Inbal feltornázta magát Tintner mellé :) .
Egyre jobban tetszik Inbal. Ebben a pillanatban ő a kedvenc... Érdekes, eddig úgy voltam, hogy minél lassabb Bruckner zenéje, annál jobb (na nem Celibidache-i mércével). Most egy picit megváltozott a véleményem. Tintnert kicsit nyúlósnak érzem helyenként, Inbal néhol gyorsabb, és ez jót tesz az előadásnak. A képzeletbeli dobogón Inbal feltornázta magát Tintner mellé :) .
434 Andris 2009-12-26 13:39:14
Meghallgattam Inballal az eredeti 4.-et... Az 1. és 2. tétel nagyon jó, főleg a 2. hasonlít a későbbi verzióra. A 3. tételt már hallgattam korábban is, ugye ez az, amit később teljesen újraírt Bruckner. Fárasztó és unalmas tétel, a kóda se jó, de még így sincs nagyon komoly baj vele, vannak benne tök jó részek. És elérkeztünk az egész szimfónia legnagyobb problémájához. Ugyanis a Finálé (sajnálom, hogy ezt kell mondjam) nagyon gyenge, szinte már fáj. Ebben már csak elvétve van igazán jó rész. Gyanítom, hogy ez a tétel tehet róla, hogy nem játsszák sehol manapság az eredeti verziót. Az előadás amúgy kitűnő, Inbal nagy alázattal és odaadással vezényel, még ebben a gyenge verzióban is "vakon hisz" (ezt mindenféle negatív tartalom nélkül mondom). Szóval most elkezdtek érdkelni a későbbi verziók. Úgyhogy szerintem nekiállok Wandnak :) . Ő akkor tudatosan mindig a legkésőbbi verziót vezényelte? És van még hozzá hasonló felfogású karmester? Mert akiktől vannak felvételeim, azokról úgy tudom, hogy "össze-vissza": egyes szimfóniákból a korábbit, egyesekből a későbbit vették fel.
Meghallgattam Inballal az eredeti 4.-et... Az 1. és 2. tétel nagyon jó, főleg a 2. hasonlít a későbbi verzióra. A 3. tételt már hallgattam korábban is, ugye ez az, amit később teljesen újraírt Bruckner. Fárasztó és unalmas tétel, a kóda se jó, de még így sincs nagyon komoly baj vele, vannak benne tök jó részek. És elérkeztünk az egész szimfónia legnagyobb problémájához. Ugyanis a Finálé (sajnálom, hogy ezt kell mondjam) nagyon gyenge, szinte már fáj. Ebben már csak elvétve van igazán jó rész. Gyanítom, hogy ez a tétel tehet róla, hogy nem játsszák sehol manapság az eredeti verziót. Az előadás amúgy kitűnő, Inbal nagy alázattal és odaadással vezényel, még ebben a gyenge verzióban is "vakon hisz" (ezt mindenféle negatív tartalom nélkül mondom). Szóval most elkezdtek érdkelni a későbbi verziók. Úgyhogy szerintem nekiállok Wandnak :) . Ő akkor tudatosan mindig a legkésőbbi verziót vezényelte? És van még hozzá hasonló felfogású karmester? Mert akiktől vannak felvételeim, azokról úgy tudom, hogy "össze-vissza": egyes szimfóniákból a korábbit, egyesekből a későbbit vették fel.
433 Andris 2009-12-24 22:56:05 [Válasz erre: 432 Andris 2009-12-24 22:41:19]
Annyit kifelejtettem, hogy Inbal a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarával vette fel az összkiadást a Teldecnél. [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/51zaBfeyRZL.jpg;borító[/url] A 3., 4. és 7. szimfóniát pedig újrakaidták (legalábbis ezeket találtam) ezzel a sémaborítóval: [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/51JTMGCCE0L._SS400_.jpg;borító[/url] A 9. fináléja egyébként ez a verzió: 1984 Finale Realization by Samale and Mazzuca - Early Draft 1984 Ezt egyébként a 2 szerző azóta úgymond visszavonta.
Annyit kifelejtettem, hogy Inbal a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarával vette fel az összkiadást a Teldecnél. [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/51zaBfeyRZL.jpg;borító[/url] A 3., 4. és 7. szimfóniát pedig újrakaidták (legalábbis ezeket találtam) ezzel a sémaborítóval: [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/51JTMGCCE0L._SS400_.jpg;borító[/url] A 9. fináléja egyébként ez a verzió: 1984 Finale Realization by Samale and Mazzuca - Early Draft 1984 Ezt egyébként a 2 szerző azóta úgymond visszavonta.
432 Andris 2009-12-24 22:41:19
Pszí! Meghallgattam Wanddal a 6.-at. Összességében nem jött be... Az 1. tétellel még nem volt semmi gond, tetszett is. A 2. gyors volt nekem, a 3. meg lassú. A 4.-kel megintcsak nem volt különösebb baj, de ez nem is tetszett annyira. A melléktéma nagyon gyors volt! És nekem a zenekar sem jön be annyira, nem szól olyan nagyot, a harsonaszólam meg túl durva hangon játszik. Rögtön utána Inballal is meghallgattam ugyancsak a 6.-at (úgyis mindig csak Tintner lemezeit hallgattam, ha Bruckner szólt nálam). Hogy ez milyen jó előadás! Még talán Tintnernél is jobb! Gyönyörűen szól a zenekar, telten, hangosan, de nem durván. A tempóval néhol itt sem értek egyet, de még akkor is meggyőzően hat. Nem emlékeztem, hogy Inbal ilyen jó. Inbal meg végképp a korai verziókat tartotta a jóknak: még a kritizált 4.-ből is az első verziót vette fel, és ő volt az első, aki a 9. fináléját lemezre vette (nálam mai napig vita tárgya, hogy a 9. fináléjával kell-e foglalkozni, vagy nem). Ugyancsak ő volt, akinek az összkiadása mindegyik szimfóniából a legkorábbi verziót tartalmazta (abban már nem vagyok biztos, hogy abban is úttörő volt-e, hogy mind a 11 szimfóniát lemzre játszotta). Javítsatok ki, ha tévedek, de most lusta vagyok ezeknek az adatoknak utánanézni :) . Inbal kaidásának nagyon erős pontja a kürtsor egyébként! Pszí, ha tudod, hallgasd meg a kedvemért légyszi a 6.-at Inballal. Hátha itt egyezne az ízlésünk :) .
Pszí! Meghallgattam Wanddal a 6.-at. Összességében nem jött be... Az 1. tétellel még nem volt semmi gond, tetszett is. A 2. gyors volt nekem, a 3. meg lassú. A 4.-kel megintcsak nem volt különösebb baj, de ez nem is tetszett annyira. A melléktéma nagyon gyors volt! És nekem a zenekar sem jön be annyira, nem szól olyan nagyot, a harsonaszólam meg túl durva hangon játszik. Rögtön utána Inballal is meghallgattam ugyancsak a 6.-at (úgyis mindig csak Tintner lemezeit hallgattam, ha Bruckner szólt nálam). Hogy ez milyen jó előadás! Még talán Tintnernél is jobb! Gyönyörűen szól a zenekar, telten, hangosan, de nem durván. A tempóval néhol itt sem értek egyet, de még akkor is meggyőzően hat. Nem emlékeztem, hogy Inbal ilyen jó. Inbal meg végképp a korai verziókat tartotta a jóknak: még a kritizált 4.-ből is az első verziót vette fel, és ő volt az első, aki a 9. fináléját lemezre vette (nálam mai napig vita tárgya, hogy a 9. fináléjával kell-e foglalkozni, vagy nem). Ugyancsak ő volt, akinek az összkiadása mindegyik szimfóniából a legkorábbi verziót tartalmazta (abban már nem vagyok biztos, hogy abban is úttörő volt-e, hogy mind a 11 szimfóniát lemzre játszotta). Javítsatok ki, ha tévedek, de most lusta vagyok ezeknek az adatoknak utánanézni :) . Inbal kaidásának nagyon erős pontja a kürtsor egyébként! Pszí, ha tudod, hallgasd meg a kedvemért légyszi a 6.-at Inballal. Hátha itt egyezne az ízlésünk :) .
431 Andris 2009-12-21 13:22:55
A 3.-ból nekem is az újabb verzió jön be, a 8.-nál mindkettő, de az 1.-nél a Linzi. Igazad adok neked abban is, hogy nem véletlenül írta át a műveit, de engem akkor is zavar az idegenkezűség. Nekem Nowak a szimpatikusabb.
A 3.-ból nekem is az újabb verzió jön be, a 8.-nál mindkettő, de az 1.-nél a Linzi. Igazad adok neked abban is, hogy nem véletlenül írta át a műveit, de engem akkor is zavar az idegenkezűség. Nekem Nowak a szimpatikusabb.
430 pszí 2009-12-20 19:37:08
Igen, Tintner az eredeti változatokat szólaltatja meg, amik Nowak partitúrák inkább. Nowak a II. és VIII. esetében nagyon bírálta Haas munkáját, de a VIII. eredeti, Nowak-változata sokkal gyengébb, mint az amelyik az átírt részeket is tartalmazza, és megint csak igaza van Wandnak, nem véletlenül írta át a Mester a műveit.
Igen, Tintner az eredeti változatokat szólaltatja meg, amik Nowak partitúrák inkább. Nowak a II. és VIII. esetében nagyon bírálta Haas munkáját, de a VIII. eredeti, Nowak-változata sokkal gyengébb, mint az amelyik az átírt részeket is tartalmazza, és megint csak igaza van Wandnak, nem véletlenül írta át a Mester a műveit.
429 pszí 2009-12-20 19:27:32
Wand úgy gondolta, hogy Bruckner műveinek csak a legutolsó változataival érdemes foglalkozni, mert nem véletlenül kísérletezett annyit velük, hogy javítson rajtuk, megtalálja végső formájukat. Igen, tanítványok, karmesterek sokat beleszóltak, belepiszkáltak, de a Mester nem adta ám olyan könnyen magát. Persze, azért, hogy előadják műveit, bizonyos változtatásokra hajlandó volt. Haas annak idején úgy látott munkához, hogy mindennemű idegenkezűséget ki kell irtani a partitúrákból, Nowak pedig úgy gondolta, hogy azokat a változtatásokat, amelyeket mások javasoltak ugyan, de Bruckner jóváhagyta, meg kell tartani. Ez igazából csak a II. és a VIII. szimfónia esetében érdekes. Az I. szimfónia esetén a bécsi változatot preferálom, mert Bruckner nagyon elégedett volt az átdolgozással, sikerült úgy javítania a művén, hogy annak belső egyensúlya megmaradt. A II. esetében már nagy vita van, Haas vagy Nowak? Haas verziója kevésbé bruckneri, mint a Nowak-féle. Ugyanis Haas igyekezett mindent visszaállítani, pedig Bruckner nem véletlenül rövidített és írt át részeket. Nowak Bruckner szerint jár el, szerintem ez az adekvátabb verzió. A III. esetében sok változat van jelentős különbségekkel, de szerintem, a legutolsó változatot megnyugodva preferálhatjuk. A IV. szimfónia esetében mindenki egyetért, az új változatot kell játszani. Az V., VI. és VII. esetében nincs probléma (maximum utóbbi esetében az a cintányér ütés, de ezt utólag a mester kihagyta, ezért inkább a Haas-verziót érdemes preferálni). A VIII. esetében már van bonyodalom, amiről sokat beszéltünk itt. Ebben az esetben szerintem a Haas-verziót nyugodtan lehet preferálni. A IX. esetében sincs gond.
Wand úgy gondolta, hogy Bruckner műveinek csak a legutolsó változataival érdemes foglalkozni, mert nem véletlenül kísérletezett annyit velük, hogy javítson rajtuk, megtalálja végső formájukat. Igen, tanítványok, karmesterek sokat beleszóltak, belepiszkáltak, de a Mester nem adta ám olyan könnyen magát. Persze, azért, hogy előadják műveit, bizonyos változtatásokra hajlandó volt. Haas annak idején úgy látott munkához, hogy mindennemű idegenkezűséget ki kell irtani a partitúrákból, Nowak pedig úgy gondolta, hogy azokat a változtatásokat, amelyeket mások javasoltak ugyan, de Bruckner jóváhagyta, meg kell tartani. Ez igazából csak a II. és a VIII. szimfónia esetében érdekes. Az I. szimfónia esetén a bécsi változatot preferálom, mert Bruckner nagyon elégedett volt az átdolgozással, sikerült úgy javítania a művén, hogy annak belső egyensúlya megmaradt. A II. esetében már nagy vita van, Haas vagy Nowak? Haas verziója kevésbé bruckneri, mint a Nowak-féle. Ugyanis Haas igyekezett mindent visszaállítani, pedig Bruckner nem véletlenül rövidített és írt át részeket. Nowak Bruckner szerint jár el, szerintem ez az adekvátabb verzió. A III. esetében sok változat van jelentős különbségekkel, de szerintem, a legutolsó változatot megnyugodva preferálhatjuk. A IV. szimfónia esetében mindenki egyetért, az új változatot kell játszani. Az V., VI. és VII. esetében nincs probléma (maximum utóbbi esetében az a cintányér ütés, de ezt utólag a mester kihagyta, ezért inkább a Haas-verziót érdemes preferálni). A VIII. esetében már van bonyodalom, amiről sokat beszéltünk itt. Ebben az esetben szerintem a Haas-verziót nyugodtan lehet preferálni. A IX. esetében sincs gond.
428 Andris 2009-12-20 11:57:33 [Válasz erre: 427 Andris 2009-12-20 11:54:27]
Szóval csak a Scherzo tételt írta meg teljesen újra, a többit "csak" átdolgozta. Wandról meg mintha azt olvastam volna, hogy a ő a későbbi verziókat szerette. Nekem erről nincs határozott álláspontom, már csak azért sem, mert csak pár szimfóniából ismerek 1-nél több verziót. Viszont úgy gondolom, hogy a legkorábbi verziók azért a legjobbak, mert azok biztosan még csak Bruckner alkotásai. A későbbieket már átírogatták tanítványok, karmesterek stb.
Szóval csak a Scherzo tételt írta meg teljesen újra, a többit "csak" átdolgozta. Wandról meg mintha azt olvastam volna, hogy a ő a későbbi verziókat szerette. Nekem erről nincs határozott álláspontom, már csak azért sem, mert csak pár szimfóniából ismerek 1-nél több verziót. Viszont úgy gondolom, hogy a legkorábbi verziók azért a legjobbak, mert azok biztosan még csak Bruckner alkotásai. A későbbieket már átírogatták tanítványok, karmesterek stb.
427 Andris 2009-12-20 11:54:27
A misék közül a 2.-at hallgattam legtöbbször, a 3.-at pedig élőben is hallottam. Jochummal van meg mindhárom. Amúgy ti hogy álltok Jochummal? Nekem a DG-s szimfónia összkiadása van meg, és bár szinte mindenki dicséri, nekem egyáltalán nem jön be. Az említett mise összkiadása viszont nagyon jó! A Requiemet szeretem még nagyon. Visszakanyarodva kicsit Tintnerhez. Olvastam, hogy általában a legkorábbi szimfóniaváltozatokat tartotta a legjobbaknak, épp ezért vette fel azokat lemezre. Kivétel azt hiszem csak a 4., arra ő is azt mondta, hogy a későbbi verzió a jobb. Nekem Inballal van meg ez a legkorábbi 4., de még csak a Scherzo tételt hallgattam végig. Ez teljesen más, mint a későbbiek, tehát nem csak átdolgozásról van szó. És bizony, ez a legkorábbi Scherzo elég gyenge...
A misék közül a 2.-at hallgattam legtöbbször, a 3.-at pedig élőben is hallottam. Jochummal van meg mindhárom. Amúgy ti hogy álltok Jochummal? Nekem a DG-s szimfónia összkiadása van meg, és bár szinte mindenki dicséri, nekem egyáltalán nem jön be. Az említett mise összkiadása viszont nagyon jó! A Requiemet szeretem még nagyon. Visszakanyarodva kicsit Tintnerhez. Olvastam, hogy általában a legkorábbi szimfóniaváltozatokat tartotta a legjobbaknak, épp ezért vette fel azokat lemezre. Kivétel azt hiszem csak a 4., arra ő is azt mondta, hogy a későbbi verzió a jobb. Nekem Inballal van meg ez a legkorábbi 4., de még csak a Scherzo tételt hallgattam végig. Ez teljesen más, mint a későbbiek, tehát nem csak átdolgozásról van szó. És bizony, ez a legkorábbi Scherzo elég gyenge...
426 pszí 2009-12-20 05:18:52
Anton Bruckner (1824 - 1896) I. mise, d-moll Edith Mathis (Soprano), Marga Schiml (Contralto), Wieslaw Ochman (Tenor), Karl Ridderbusch (Bass), Elmar Schloter (Organ), Bravarian Radio Chorus & Symphony Orchestra, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1972. I. | Studio Fenséges és lenyűgöző.
Anton Bruckner (1824 - 1896) I. mise, d-moll Edith Mathis (Soprano), Marga Schiml (Contralto), Wieslaw Ochman (Tenor), Karl Ridderbusch (Bass), Elmar Schloter (Organ), Bravarian Radio Chorus & Symphony Orchestra, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1972. I. | Studio Fenséges és lenyűgöző.
425 pszí 2009-12-19 23:43:34
Anton Bruckner (1824 - 1896) VIII. szimfónia, c-moll (Haas verzió) A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA 2CDs | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1979. V. 28 - VI. 2 | Studio
Anton Bruckner (1824 - 1896) VIII. szimfónia, c-moll (Haas verzió) A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA 2CDs | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1979. V. 28 - VI. 2 | Studio
424 pszí 2009-12-19 19:57:50
Anton Bruckner (1824 - 1896) III. mise, f-moll (Eredeti verzió) Maria Stader (Soprano), Claudia Hellmann (Contralto), Ernst Haefliger (Tenor), Kim Borg (Bass), Bravarian Radio Chorus & Symphony Orchestra, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1962. VII. | Studio Ezt a művet csak csodálni lehet...
Anton Bruckner (1824 - 1896) III. mise, f-moll (Eredeti verzió) Maria Stader (Soprano), Claudia Hellmann (Contralto), Ernst Haefliger (Tenor), Kim Borg (Bass), Bravarian Radio Chorus & Symphony Orchestra, Eugen Jochum DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1962. VII. | Studio Ezt a művet csak csodálni lehet...
423 Andris 2009-12-18 11:32:13 [Válasz erre: 422 Andris 2009-12-18 11:28:35]
Amúgy ha már a 7. Adagioja... Pszí, pont ezt a tételt még nem hallgattam meg Tintnerrel, csak a másik 3-at. De biztos vagyok benne, hogy nagyon jó az is :) .
Amúgy ha már a 7. Adagioja... Pszí, pont ezt a tételt még nem hallgattam meg Tintnerrel, csak a másik 3-at. De biztos vagyok benne, hogy nagyon jó az is :) .
422 Andris 2009-12-18 11:28:35 [Válasz erre: 421 tarnhelm2 2009-12-18 08:30:54]
Nekem talán a 3. Scherzoja a kedvencem. A 7. Adagioja viszont a legjobb Adagio, ezzel teljes mértékben egyetértek.
Nekem talán a 3. Scherzoja a kedvencem. A 7. Adagioja viszont a legjobb Adagio, ezzel teljes mértékben egyetértek.
421 tarnhelm2 2009-12-18 08:30:54 [Válasz erre: 420 Andris 2009-12-17 22:24:33]
Számomra egyértelműen a 7. a kedvenc. A legszebb adagio tétel ebben hallható, és a scherzók közül is a VII. 3. tételét szeretem a legjobban. A Te deum idézése is nagyon hatásos a műben.
Számomra egyértelműen a 7. a kedvenc. A legszebb adagio tétel ebben hallható, és a scherzók közül is a VII. 3. tételét szeretem a legjobban. A Te deum idézése is nagyon hatásos a műben.
420 Andris 2009-12-17 22:24:33 [Válasz erre: 419 pszí 2009-12-17 21:08:22]
Régen úgy voltam vele, hogy mivel a Mester a 9.-et tartotta a fő művének, én is ezen a véleményem voltam. Ma már a 7.-re mondom ugyanezt, és igen, valami olyasmit érzek én is, amit te írtál: hogy itt a legtudatosabb, legérettebb. De mondjuk ez azért a 9.-re is igaz.
Régen úgy voltam vele, hogy mivel a Mester a 9.-et tartotta a fő művének, én is ezen a véleményem voltam. Ma már a 7.-re mondom ugyanezt, és igen, valami olyasmit érzek én is, amit te írtál: hogy itt a legtudatosabb, legérettebb. De mondjuk ez azért a 9.-re is igaz.
419 pszí 2009-12-17 21:08:22
Anton Bruckner (1824 - 1896) VII. szimfónia, E-dúr A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1980. I. 18 | Studio Érdekes ez a mű a többi szimfónia között, mintha Bruckner itt lenne leginkább képességeinek teljes tudatában és ennek megfelelően is alkotott. Az én kedvencem az apokaliptikus szimfónia, de ott azért érződik, hogy rengeteget kínlódott vele a Mester - bár, az is lehet, hogy a számtalan idegenkezűség, és "keresztezés" kelti ezt az érzést, sőt!
Anton Bruckner (1824 - 1896) VII. szimfónia, E-dúr A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1980. I. 18 | Studio Érdekes ez a mű a többi szimfónia között, mintha Bruckner itt lenne leginkább képességeinek teljes tudatában és ennek megfelelően is alkotott. Az én kedvencem az apokaliptikus szimfónia, de ott azért érződik, hogy rengeteget kínlódott vele a Mester - bár, az is lehet, hogy a számtalan idegenkezűség, és "keresztezés" kelti ezt az érzést, sőt!
418 pszí 2009-12-17 02:03:44
Anton Bruckner (1824 - 1896) IV. szimfónia, Esz-dúr A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELIK Sony CD | DDD Stereo | Rec.: 1979. XI. | Studio Hát igen, ilyen az, amikor egy géniusz dirigál.
Anton Bruckner (1824 - 1896) IV. szimfónia, Esz-dúr A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELIK Sony CD | DDD Stereo | Rec.: 1979. XI. | Studio Hát igen, ilyen az, amikor egy géniusz dirigál.
417 pszí 2009-12-16 22:16:31
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr Bécsi Filharmonikus Zenekar, Nikolaus Harnoncourt RCA SACD | DSD Stereo | Rec.: 2004. VI. | Live Ki gondolta volna, hogy Harnoncourt ekkora meglepetést tud okozni. Óriási élmény volt!
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr Bécsi Filharmonikus Zenekar, Nikolaus Harnoncourt RCA SACD | DSD Stereo | Rec.: 2004. VI. | Live Ki gondolta volna, hogy Harnoncourt ekkora meglepetést tud okozni. Óriási élmény volt!
416 pszí 2009-12-16 18:19:39 [Válasz erre: 414 Andris 2009-12-16 13:36:08]
Igen, erre gondoltam (a "zöld dobozos"). Egyébként, ez való igaz. Mármint, hogy a finálé talán egy picit unalmas, de összességében eddig nekem ez az interpretáció tetszett a legjobban.
Igen, erre gondoltam (a "zöld dobozos"). Egyébként, ez való igaz. Mármint, hogy a finálé talán egy picit unalmas, de összességében eddig nekem ez az interpretáció tetszett a legjobban.
415 Andris 2009-12-16 13:39:03 [Válasz erre: 413 Heiner Lajos 2009-12-16 09:38:06]
Ó, most olvasom csak... De ezek szerint neked se tetszik? Egyedül vagyok itt a nagy rajongásommal? :) . Múltkor a 3. első tételét hallgattam. Ez talán nem egy olyan jól sikerült felvétel, erre már én is azt mondom, hogy túl lassú (meg ugye Celibidache is az).
Ó, most olvasom csak... De ezek szerint neked se tetszik? Egyedül vagyok itt a nagy rajongásommal? :) . Múltkor a 3. első tételét hallgattam. Ez talán nem egy olyan jól sikerült felvétel, erre már én is azt mondom, hogy túl lassú (meg ugye Celibidache is az).
414 Andris 2009-12-16 13:36:08 [Válasz erre: 412 pszí 2009-12-16 00:11:22]
Nekem ez a Kölni Zenekaros összkiadás van meg, és az 5. fináléját nem is olyan rég hallgattam, asszem arra írtam itt, hogy uncsi és gyors :) . A 6.-at majd meghallgatom, de amikor írtad, hogy jobb Tintnernél, akkor a Kölni Zenekaros összkiadására gondoltál, vagy más felvételre?
Nekem ez a Kölni Zenekaros összkiadás van meg, és az 5. fináléját nem is olyan rég hallgattam, asszem arra írtam itt, hogy uncsi és gyors :) . A 6.-at majd meghallgatom, de amikor írtad, hogy jobb Tintnernél, akkor a Kölni Zenekaros összkiadására gondoltál, vagy más felvételre?
413 Heiner Lajos 2009-12-16 09:38:06 [Válasz erre: 394 Andris 2009-10-04 13:10:09]
Tintner emeletleugrásban verhetetlen.
Tintner emeletleugrásban verhetetlen.
412 pszí 2009-12-16 00:11:22
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1974. VII. 7 | Studio Thielemann interpretációja is nagyszerű, de ez nekem jobb.
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1974. VII. 7 | Studio Thielemann interpretációja is nagyszerű, de ez nekem jobb.
411 pszí 2009-12-13 22:45:52 [Válasz erre: 409 Andris 2009-12-13 22:32:36]
Természetesen, elsősorban rád... :-) Wand interpretációja sokkal mélyebb, nagyon nagy hatással van rám... Az viszont lemérhető, hogy Tintner valóban nagyszerű dirigens.
Természetesen, elsősorban rád... :-) Wand interpretációja sokkal mélyebb, nagyon nagy hatással van rám... Az viszont lemérhető, hogy Tintner valóban nagyszerű dirigens.
410 Andris 2009-12-13 22:34:05 [Válasz erre: 409 Andris 2009-12-13 22:32:36]
Azt akartam írni, hogy a 2. tételben különösen szépen játszanak.
Azt akartam írni, hogy a 2. tételben különösen szépen játszanak.
409 Andris 2009-12-13 22:32:36 [Válasz erre: 408 pszí 2009-12-13 22:20:12]
Kire gondolsz? :) Na jó, ha már így dicséred, akkor majd hamarosan meghallgatom Wanddal a 6.-at. Amúgy a 3 zenekar közül, amelyikkel Tintner felvette az összkiadást a skót a legjobb, utána talán az ír, és végül az új-zélandi. DE! Az új-zélandiaknál a vonósok és a fák a gyengébbek, a rezek viszont zseniálisak! Hátborzongatóan szépen játszanak pianoban, a 2. tétel is gyönyörű. Tintner mondta: "Personally, I couldn't imagine living without his music"
Kire gondolsz? :) Na jó, ha már így dicséred, akkor majd hamarosan meghallgatom Wanddal a 6.-at. Amúgy a 3 zenekar közül, amelyikkel Tintner felvette az összkiadást a skót a legjobb, utána talán az ír, és végül az új-zélandi. DE! Az új-zélandiaknál a vonósok és a fák a gyengébbek, a rezek viszont zseniálisak! Hátborzongatóan szépen játszanak pianoban, a 2. tétel is gyönyörű. Tintner mondta: "Personally, I couldn't imagine living without his music"
408 pszí 2009-12-13 22:20:12
Anton Bruckner (1824 - 1896) VI. szimfónia, A-dúr New Zealand Symphony Orchestra Georg Tintner NAXOS CD | DDD Stereo | Rec.: 1995. VIII. | Studio Hát, szerintem Wand felvételéhez képest (RCA, 1976) igencsak alulmarad - és nem (csak) a gyengébb zenekar miatt, maga az interpretáció gyenge Wandhoz képest. Ettől függetlenül megértem, akinek nagyon tetszik.
Anton Bruckner (1824 - 1896) VI. szimfónia, A-dúr New Zealand Symphony Orchestra Georg Tintner NAXOS CD | DDD Stereo | Rec.: 1995. VIII. | Studio Hát, szerintem Wand felvételéhez képest (RCA, 1976) igencsak alulmarad - és nem (csak) a gyengébb zenekar miatt, maga az interpretáció gyenge Wandhoz képest. Ettől függetlenül megértem, akinek nagyon tetszik.
