Hol jelent meg ez az interjú?
"Nem Los Angeles." Hanem? Ez így olyan mint: "nem volt taggyűlés". Egyébként tökmindegy. Lényeg, hogy menjen (el) rá jó sok zsé, persze megfelelő helyekre becsatornázva, megfelelő helyeken átcsorgatva.
Tudomásom szerint mindkettőben vannak húzások, ahogy az Urtext Bátori Mária előadásában is A hiteles műalakok továbbra is a ZTI által kiadott játszóanyag nélküli partitúrákban vannak elrekkentve.
Fischer Ádám annak idején gyönyörűen nyilatkozott az Erkel operákról, most ezt annullálta egy poitikai interjúban. Most melyik véleményét vegyük komolyan? Fel kell tételezem, hogy nem ismeri az Erkel operák hiteles műalakját.
[url] http://operavilag.net/kiemelt/nemzeti-buszkeseg/; Nemzeti büszkeség [/url] Operavilag.net, 2017. szeptember 22. Erkel Ferenc: Bánk bán – felújítás az Erkel színházban. KONDOR KATA írása a szeptember 9-i és 17-i előadásokról "Az évadnyitó premier sok kívánni valót hagyott maga után, értékei ellenére sem felelt meg teljes mértékben az elvárásoknak. Jó volna hinni abban, hogy az illetékesek levonták belőle a szükséges tanulságokat, és képesek lesznek azokat gyümölcsözően felhasználni. Ha ez az (Erkel-) előadásokban megvalósulna, akkor nem csak üres szólam lenne a nemzeti büszkeség."
Az Opera kiadta az eredeti Hunyadit húzások nélkül, az eredeti Bánkot néhány húzással. Ezek nem hiteles felvételek?
Tündéri vagy... Az alapcikk nem Ókovácsé, íme: [url]http://m.magyarnarancs.hu/zene2/a-csendorpofon-hungarikum-105123;A csendőrpofon hungarikum[/url] Nem piskóta ez az íromány. Csúsztatáskatalógus szerint sem. Az általam tárgyalni merészelt tévedés megtalálható a "A zenei életben is lehet magyarkodni?" jajdeártatlan kérdésre adott válaszban. Megírtam, hogy mi a tévedés benne. Egyébként már megírtam, kb ötvenszer, hogy miért sikeres szerző Erkel külföldön, és azt is, hogy miért nem engedték/engedik külföldre, miért nincs operáiból játszóanyag, kik ebben az ellenérdekeltek, miért nem készítettek hiteles hangfelvételeket, minket kivéve, de ez úgy látszik, ez személyes-családi ügy marad, meg a világé, ahol sikerünk volt vele. Miért hitelesebb FÁ véleménye Erkelről, aki egyetlen Erkel operát nem vezénylet életében, sem itthon, sem máshol? És feltehetően nem ismeri egyetlen Erkel opera hiteles műalakját. Mert nem is érdekli, érthető okokból. Vajon, ahogy felvetetted, miért exportálják a forradalmi operákat, miért éri meg a maoistáknak ez a befektetés? Azért mert tudnak valamit, amit te nem.(valóban nem?) A BBC 1996-ban idehozta a zenekarát, annyi pénzért, ami akkor megfelelt a Bartók Rádió többéves költségvetésének. (Ők fizették, ha aggódnál miatta). Hogy ezt miért csinálták, irdatlan pénzért, kérdezd meg tőlük. Hogy a világ mitől megy előre? A földhözragadt anyagelvűségtől nem, az ziher.
a) Tartalmas válaszodból kifelejtetted a Babatündért: pedig fontos.. b) Tatjana unokaöccsének episztola-csúsztatásai nyomósabbak vagy -ha lennének- az enyémek? c) "Csak" a lényegre felejtettél el reagálni: vajpn hány valódi, valóban érdeklődő, teljes árat fizető nézőnek lesz irdatlan (köz)pénzen exportálva a los angelesi Bánk bán? PS 1. Talán egyszerűbb lett volna szimplán feltenni a beírásodban megbúvó "mit keresel ezen a fórumon"-t..válaszom is egyszerű: hát a Kárpát-Hazát! PS 2. Akkor hát miben is téved Fischer Ádám?
Amikor az Erkel Színház homlokzatára feszített molinón megláttam ezt a szarvas-„mellszobrot”, a Szűcs Gábor-féle tikres-tükrös Carmen lángvöröslő plakátján látható bika jutott eszembe róla, mely állat köztudottan a Carmen-dráma kulcsfigurája. Alig várom, hogy színre kerüljön a Tosca, és legelésző birkanyáj jelenjen meg a plakátján!
Könnyező szarvas? Jó lenne. A szarvasnak ki van szúrva mindkét szeme, véres seb mindkettő, a vér ráfolyik az orra nyergére. Ez egy csodaszarvas? Jó lenne. De nem is hasonlít. Előtte viszont ott a boroskupa - több is - mert gondold meg és igyál. Összefoglalom az értelmezést: Bánknak kiszúrták a szemét egy jó pozícióval, majd felszarvazták, mire fel vérkönnyeket sír kiszúrt szemeiből. És közben vedel, mert meggondolta. És ha közelebbről megnézed az óriásplakátot - kint van a buszmegállókban - a szarvas nem tetem, nem márvány, hanem repedezett ócska, poros gipsz. Lehet, hogy van más olvasata is ennek a plakátnak, előttem teljesen nyilvánvaló ez az értelmezés. Szerintem a plakát mint kinézetében mint szimbolikáját tekintve förtelmes, vérlázító. A varjús Hunyadié ehhez képest a Vénusz születése.
[url] http://operavilag.net/kiemelt/a-konnyezo-szarvas/; A könnyező szarvas [/url] Operavilag.net, 2017. szeptember 11. „Bánk bán-premierrel indult az Operaház 134. évada – FÜLÖP KÁROLY gyorsjelentése a szeptember 9-i előadásról Erkel Bánk bánjával megkezdődött a Magyar Állami Operaház legújabb évada. De melyik Erkel melyik Bánk bánjával? Erkelével? És melyik Operaház?”
Hasonlatod Florence Foster-Jenkinsről és az északkoreai forradalmi operáról bájos. Nem is értem, hogy mit keresel ezen a fórumon, ha ennyire megveted a tárgyát. Körülbelül ötvenszer leírtam már ezen a fórumon és máshol is, hogy egyik Erkel operának sincs kereskedelmi forgalomban, vagy akár kiadói kölcsönanyagként hiteles, vagy akár átdolgozott játszóanyaga. A Bánknak sincs! Ilyen körülmények között ezen operák nemzetközi sikertelenségéről beszélni gyalázatos csúsztatás.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=tfVLdrQiS1g; Erkel: Bánk bán – próbafolyamat – video [/url]
Részben egyetértek a leírtakkal, de ez a Bánk bán nem azért bukik meg, mert a tenor változathoz szokott a fülünk, hanem azért, mert rossz a szereposztás! Először is, a Bánk bán szerepéhez megfelelő hangvolumenű és énekelni nagyon tudó énekes kell, aki kiemelkedő egyéniség is a színpadon! Akárkire bízni a címszerepet enyhén szólva nagy felelőtlenség és könnyelműség! Molnár Levente nem indiszponált volt, vagy ha igen, akkor már évek óta súlyosan az, mert más szerepeiben is rosszul énekelt! Például a tavalyi Bánk bánban, Petur bán szerepében. De nem csak a címszerep landolt nem megfelelő énekesnél, hanem szinte az egész szereposztásra jellemző, hogy nem arra való hangok, egyéniségek és kellő technikai felkészültségű énekesek léptek fel a műben.
Az új Bánkról tegnap este egyszer már leírtam észrevételeimet, de a szöveg elszállt... Mindazok, akik az elmúlt hatvannégy év során a tenor változatot hallgatták, nagy tenorjainkkal, szerintem nehezen fognak megbarátkozni ezzel a mischung előadással. Rendben van, hogy Kodály annak idején preferálta a mélyebb hangú címszerepez, és Palló Imre tizenhárom évig énekelte a nagyurat, és előadásában megmaradt a nagy ária szép felvétele. Ám az az előadás nem maradt fenn semmilyen hanghordozón az utókor számára, hogy viszonyítani tudjunk. Az is igaz, hogy érdeklődéssel vártuk az új produkciót, és Molnár Levente Bánk alakítását. A nemzetközi színpadokon jeleskedő művész élte ugyan a szerepet, ám hangilag indiszponált volt. A nagyúrban lejátsuódó érzelmi folyamatokat viszon nem tudta érzékeltetni, semmilyen árnyalást nem alkalmazott. És itt jön az emlék, Simándy, Ilosfalvy és Molnár András szárnyaló tenorja, valamint az újak közül Kovácsházi Istbán, László Boldizsár és Fekete Attila tavaszi produkciója igazolja, hogy tenorban megfelelő énekesek állnak rendelkezésre a nagyúr szólamára. És ők csak arra az 5-5 előadásra tanulták meg a szerepet. Ki tudja, mikor énekelhetik újra Bánkot. Megítélésem szerint egyébként a tavaszi sorozat előadásainak szereposztását látva legalább két, de talán három csapatot is ki tudna állítani a tenoros Bánkból. Most viszont csak Kováts Kolosnak örülhettem. És annak, hogy kezdés előtt a teljes nézőtér énekelte a Himnuszt. Kár, hogy az emelkedett légkőr nem prolongálódott a premierre.
Nagy vonalakban egyetértek a kritikával, viszont amivel abszolúte nem: Szemere Zita szövegmondása hibátlan volt, minden szavát érteni lehetett. Komlósival pedig nagyon elnéző, " a színpadi jelenlét atmoszférateremtő képességét " sem sikerült hoznia.
Azt mondja az Opera-Világ cikke: "Az első felvonásban az ősváltozatból megismert jeleneteket és dramaturgiát véltem felismerni, a régi szövegkönyv sokszor avítt-archaikus mondataival – a második felvonástól viszont a Nádasdy Kálmán-féle átdolgozás két jelenetét láthattuk az évtizedek során a hallgatóság emlékezetébe vésődött szöveggel. Ám a királyné meggyilkolásával nem ért véget a felvonás: megérkezett II. Endre, s gyász borult a palotára, végül a jelenet az ugyancsak az ősváltozatból ismert himnikus-gyászos kórustétellel, majd a király áriájával ért véget. A Tisza-parti jelenet és a záró tabló ezek után szünet nélkül következett."
http://operavilag.net/kiemelt/a-konnyezo-szarvas/ Gyorsjelentés a bemutatóról.
[url]http://caruso.blog.hu/2017/09/11/bank_ban_a_megujulo;Bánk bán, a megújuló[/url] "Erkel az általa ismert bel canto és korai Verdi-művek ismeretében komponálta operáját, és az átdolgozók sokat modernizáltak, gyorsítottak a darab menetén azzal, hogy több szakaszt húztak ki a hosszú kettősökből. Ahol szükségesnek érezte, Rékai belenyúlt a hangszerelésbe, sőt – miként Radnai évekkel korábban a Hunyadi László esetében – néhány apró részletet is komponált. Az indokok között szerepelt, hogy Erkel is megtette volna, ha még élne... Csakhogy ekkor már majdnem fél évszázada elhunyt, és zenész fiai közül sem élt egy sem! Különös hivatkozási alap, hiszen minden bizonnyal Bellini is máshogy írta volna meg a Normát, ha ismeri a Toscát." (Caruso)
Hát nem cáfolgatlak, mert fölösleges... leírtad a véleményedet, nem kell vele egyetérteni. Ennyi.
"Azért, amit korábban leírtál, az itt van ám, olvasható." Ha rajtad múlna... Mit tagadok vadul, amiről "nyilatkozom valahogy", amit "képviselek"? 2896: jó szokásod szerint egy szóval sem reagáltál érdemben, cáfolattal sem. Nem is lehet (sajnos), mert ami ott áll, az színigaz.
ó... ezek szerint tévedtem... :-))
Noha a honlap szerint: "Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán újra a Palló Imre alakjára és hangjára készült baritonváltozatban kerül színre, amely verzió létrehozását anno Kodály Zoltán is támogatta."
Igen. Ez alapvetően az ősváltozatból van. Kihagyásokkal, néhol Nádasdyval, meg persze bariton Bánkkal.
De nagyon arra hajaz, az átdolgozott változattól fényévekre van. Noha Palló az átdolgozott változat bariton verzióját énekelte, mikor a bariton változatot ígérték, mindenki arra gondolt.
Azért mielőtt félre érti valaki: Ez a bariton Bánk nem tisztán az ősváltozat. Azon alapul.
Az átdolgozást igen. Az ősváltozat, ez tegnap is egyértelmű volt, legalábbis számomra, és még sokak számára, akikkel beszéltem, fogyaszthatatlan volt és maradt.
Értem. Az a baj ezzel, hogy nyilatkozol valahogy, képviselsz valamit, amiből kiderül az értékrended, a prioritásaid. Aztán amikor az ember ezt szóvá teszi, akkor vadul tagadod. Azért, amit korábban leírtál, az itt van ám, olvasható.
Tudom..nem Donizetti írta :)
Mivel gyengébb mint bármelyik Donizetti?
Megfelelő énekesekkel sikerre lehetne vinni bárhol.Meggyőződésem.
Kedves Edmond Dantes, még ha igaza is lenne, a baj akkor is az, hogy egyáltalán nem erőltettük, csak a szánk járt.
Kedves Héterő, ez az 1895-ös zongorakivonat itthon is kapható, gyönyörű hasonmás kiadásban, azonban - bár nagy vonalakban az eredeti partitúrát követi - lényeges pontokon eltér attól, s ami a legnagyobb baj, oldalanként mintegy tucat sajtóhibával jelent meg. Autentikusnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető. Amúgy az eddigi - úgymond- ős-Bánk produkciók kényszerből ezt a kivonatot használták, mi is itt, Szegeden. Hogy egyáltalán használható lett, azt Kardos Gábor kollégám három havi aprólékos javító-igazító munkájának köszönhető.
Vannak, akiknek nem tetszik a Bánk bán, mert abban semmi más nincs, csak zene és dráma. Ki kellene cserélni az amúgy sem autentikus betétszámot egy szószerint (pardon a szlengért, dehát pont ezt látjuk) faszaváltozattal: [url]https://www.youtube.com/watch?v=IJzGoyQrrKs;Hazám, hazám...[/url] Így talán meghozná a valódi dicsőséget Magyarországnak... ...ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol(na) nekik itthon és külföldön is. - ld. 2896
Tisztelt Karnagy Úr! Nem-művészként (is) bátran ki merem jelenteni, hogy a Bánk bán világsikere nem kottán, zongorakivonaton és egyéb technikai okokon múlik, pontosabban maradt el. 150 év elegendő idő lett volna, hogy a nagyvilág fölfedezze. Nagyon örülnék, ha nem így lenne és bármelyik Bánk bán kellő mennyiségű kotta és egyebek terjesztése nyomán rövidesen megkezdené hódító útját a világszínpadon, de erre nem sok esélyt látok. Los Angelesben sem, máshol sem. A példaként említett Janacek-művek -mint Karnagy Úr is írja- valóban a „saját lábukon” mennek szerte a világba, de meggyőződésem szerint azért, mert jobbak, érdekesebbek, időszerűek vagy éppenséggel időtlenek, és nem azért, mert a partitúra(juk) menne(nek) minél több helyre. Ahogy a régi mondás tartja: ami nem megy, azt hiába erőltetjük.
Kész levelem szállt el (magánügy), de a kedvedért még egyszer hozzáfogok...sosem tudom ugyanazt kétszer írni.. Nem visszautasítom oldalvágásodat: "Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát" - inkább így reagálok: már nem állnál szóba velem, ha tényleg ilyennek gondolnál :-) persze túlélném, de így jobb; erről ennyit. In concreto: a los angelesi Bánk bán-projekt meggyőződésem szerint nem olyan dolog, amire a "közösségnek" áldozni kell, feltéve, hogy "közösség" alatt a társadalom nagyobb részét érted, ahogyan én. Ezért "a közpénzre való állandó (nem állandó!) hivatkozás(om)" nem "ultima" csak "ratio". "A pár száz főt érdeklő alternatív színházakat" az állam csörgő apró közpénzből támogatja..ha támogatja. Egyre kevésbé, egyre kevesebbeket, pedig ezek a színház nélkül (még!) létező társulatok hozzák a valódi dicsőséget Magyarországnak: rangos fesztiválokról rangos zsűrik rangos díjait ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol nekik itthon és külföldön is. Ez az igazi nemzeti dicsőség, tetszik-nem tetszik. Nekem speciel valóban tetszik...már amelyik tetszik (nem mindegyik) és már amelyik jó (nem mindegyik). Innentől fogva viszont már esztétika és ízlés kérdése.
Kedves Maestro, zongorakivonat-ügyben figyelmébe ajánlom az alábbiakat. Az 1895-ös kiadást 2012. októbere óta bárki megtalálhatja: [url]https://archive.org/details/bnkbnopera3f00erke;Bánk Bán zongorakivonat[/url]. Tízféle formátumban (például pdf-ben) [u]ingyen letölthető[/u]. Kipróbáltam megam is, 352 oldal, 26,6 Mb. A pecsét a kivonaton: THE LIBRARY OF THE UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA [url]http://performersedition.com/index.php/erkel-bank-ban-vocal-score-score.html;Erkel - Bánk bán - Vocal Score - Score[/url] (1893) kapható nyomtatva $34.64 áron, 10 000 Ft alatt. [url]http://performersedition.com/media/catalog/product/cache/1/image/9df78eab33525d08d6e5fb8d27136e95/b/a/base_61322.png;Így fest.[/url] Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, írja. Fórumtársunk, musicus2 megítélésére bízvást hagyatkozhatunk, hogy ezek a kiadványok autentikusak-e.
Ez a közpénzre való állandó hivatkozás, mint ultima ratio... azért elég kevés egy idő után. (Mondjuk akkor nem láttalak panaszkodni, amikor a pár száz főt érdeklő alternatív színházakat támogatta az állam közpénzből. Ja, hogy azt az előző kormányok csinálták, és pont tetszik is neked… :-) Nyilván vannak dolgok, melyekre, ha azt szeretnénk, hogy létezzenek a közösségnek áldozni kell. A tiszta haszonelvűség - különösen a kultúra területén - nagyon sok mindent megöl. Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát (mert az megéri), de van, aki nincs ezzel így.
Az Operaház elviszi a Bánk bánt... Igen, az jó, ha elviszi, de az lenne az igazi, ha a mű, a partitúra menne minél több helyre, ahogy az Ókovács által említett Janacek művek „saját lábukon” mennek szerte a világba. Ehhez azonban az kellene, hogy a partitúra, s ami talán még fontosabb, a ZONGORAKIVONAT hozzáférhető, azaz kölcsönözhető legyen. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, s a partitúrát is csak megvásárolni lehet. Aki valamennyire jártas az opera világában, tudja, hogy egy ismeretlen opera bemutatásának kulcsmozzanatai: ismerkedés a művel a zgrkivonat alapján, a partitúra és a zenekari anyag kikölcsönzése, felkészülés, bemutató. Ez a Bánk esetében lehetetlen, mert – mint ahogy már említettem – zongorakivonat nincs, kölcsönözhető zenekari anyag és partitúra nincs, mi több, az említett anyagok kölcsönzésével foglalkozó magyar kiadóvállalat, vagy más cég sincs, így a művet előadni kívánó színháznak egyszerűen nincs kihez fordulnia. Ki tudja, talán már megtörtént, s talán nem is egyszer, hogy a Bánk értékeire fölfigyeltek valahol a világban, szerették volna előadni, de mikor szembesültek ezzel a méltatlan, lehetetlen helyzettel, csüggedten lemondtak róla.
Karizs Béla, Vadass Kiss László nem különben.
Sokatmondó, hogy egyáltalán vita tárgyát képezheti egy olyan Bánk- (vagy bármilyen opera) verzió, amiben öt (5!) baritonszerep van (+ Zászlós) és egy negyednyi tenorszólam. Hogy még színpadra is kerül(hetett), az még sokatmondóbb. Az, hogy anno Palló Imrével kihozták...talán nem ebben a dologban kellene követni Márkus Lászlót és/vagy Nádasdy Kálmánt.
... akár a [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Pyongyang_Grand_Theatre;phenjani operában[/url], ahol amúgy is játszanak [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Korean_revolutionary_opera;forradalmi operákat[/url]
...episztoláját...
Nemigen vállalkoznék rá, hogy a Tatjána unokaöccsének csúsztatásoktól hemzsegő, gondolatokat összefüggéseiből szisztematikusan kiragadó, szinte minden állítását (vagy cáfolatát) támadható episztolát elemezzem, de ugyan miért és miben téved Fischer Ádám? Természetes, hogy minden színpadi alkotás: színdarab, opera, balett stb. a világon bárhol, mindenhol mondhat "valamit", akár a Bánk bán (vagy pl. a Babatündér), akár Los Angelesben akár a [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Pyongyang_Grand_Theatre;phenjani operában, ahol amúgy is játszanak [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Korean_revolutionary_opera;forradalmi operákat[/url]. A kérdés csupán az, hogy a) na und? b) hány embernek játsszák majd? Úgy értem, hány valódi, valóban érdeklődő, teljes árat fizető nézőnek? Vagy Los Angeles is a Kárpát-Haza egyik állomása? Elcsatolt terület? Ahová irdatlan (köz)pénzen kell exportálni a magyar kultúrát, abból is pont a Bánk bánt? Florence Foster Jenkins a saját pénzén népszerűsítette a "művészetét"! Kurz és Vörösmarty után szabadon: megy-e a los angelesi Bánk bán által a világ elébb? Költő kérdésének "prózai" kiegészítése tőlem: nagyon sok (köz)pénzből, talán semmit. Vagy netán csak itthoni kevesek "világa" megy a los angelesi Bánk bántól elébb...
Hiányzik a névsorból az igazi hőstenor Joviczky József,Király Sándor a méltatlanul sehol , soha nem említett Tarnay Gyula és talán még idesorolnám Bándi Jánost is és László Boldizsárt a legutóbbi időből.
És akkor hova tetszik helyezni Ilosfalvyt? Mert Simándy és Molnár között épp egy ilyen nevű tenor is énekelte a címszerepet.
Fischer Ádám téved, ha azt állítja, hogy a Bánk bán Los Angelesban nem mondhat semmit. A Bánk, és minden Erkel opera, úgy szól általános problémákról, hogy azokat magyar környezetbe helyezi. Pl. mit vet és arat egy olyan csoport, amely semmit sem hoz, de mindent vinne? A Bánk a tisztesség drámája is, Lehetünk-e a magánéletben és hivatásunkban egyaránt tisztességesek, melyiknek van elsőbbsége? Ahol külföldre engedték Erkelt, mindenütt sikere volt, saját tapasztalat (nem csak Komáron, Pozsony Stockholm és Arad, hanem Bukarest is, román közönséggel).
A bariton Bánk felújítása eleve elhibázott gondolat. Csak akkor van létjogosultsága, ha éppen nincs karizmatikus tenor címszereplő, ahogyan Simándy és Molnár András között volt egy ilyen időszak. Akkor mégsem szedték elő ezt az átdolgozást, most pedig, amikor Bánk bán szerepére többen is kipróbáltan alkalmasak, előveszik. Nem értem, hogy milyen motivációk alapján döntött Így az Operaház vezetése. A zenei anyagot nem ismerem, ha el tudok menni egy előadásra, referálok.
Az eredeti sikerében nem hisznek - pedig Kolonits Klárával nagyot szólna a tengeren túlon, akár meghúzott formában is. Mindezt a márciusi, szegedi előadás tanulságaként mondom! Pál Tamást megkérhetnék a zenei anyag gondozásával az előadás számára. De az Opera minden bizonnyal a saját előadását viszi majd - esetleg a Káel Csaba rendezést. Ókovács majd ezt is elmondhatja: mi megcsináltuk!
Kíváncsian várom erre vonatkozóan az Opera részéről a hivatalos bejelentést - és a további részleteket a tervezett amerikai túráról.