Sok szeretettel hasonló jókat kívánok!
KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
Születésnapja alkalmából, Isten éltesse jó erőben és egészségben Kassai István zongoraművész barátomat sokáig! (március 26.)
Symphony No. 2 in F-Sharp Minor, Op. 16: II. Andante
Az orosz muzsika egyik legkiemelkedőbb alakjának – Alexander Glazunovnak az emlékére.
(1865.VIII.10. Szentpétervár – 1936.III.21. Neuilly-sur-Seine)
NÉVNAPJA ALKALMÁBÓL;
ISTEN ÉLTESSE JÓ ERŐBEN ÉS EGÉSZSÉGBEN KASSAI ISTVÁN ZONGORAMŰVÉSZÜNKET!
80 ÉVE SZÜLETETT FARKAS ÉVA OPERAÉNEKES*
TEMPLOM, ZENE, BELVÁROS
-VALLOMÁS-
*Szerkesztette: Kacskovics Fruzsina elnök (Kincses Belváros Egyesület), megjelent a Kincses Belváros 2013-as Kalendáriumában.
Parlando.hu/ /2020/2020-6
161 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el LUDWIG (vagy LOUIS) SPOHR (1784.IV.5. – 1859.X.22) német romantikus zeneszerző, hegedűművész és karmester.
"… […] Paganini kortársa, a német klasszikusok büszkesége, Louis Spohr (1784—1859) puritán jelleme, biztos alapokon nyugvó technikája, szigorú önkritikája a hegedű művészetet tisztább utakra vezette. Mint termékeny komponista számos operán, oratóriumon kívül 15 hegedűversenyt is írt. Ezek a pedagógiai szempontból is igen tanulságos művek nagy technikai felkészültséget, a kantilena előkelő szellemét, precíz kivitelt igényelnek. (A Spohr-féle staccato példaképül szolgál.)
Spohr, aki előharcosa volt Beethoven muzsikájának, mintegy előkészítője volt annak a nagy stílusnak is, mely később Joachim József klasszikus, minden hatásvadászattól mentes nagyvonalú művészetében megnyilvánult. Mindketten igen ökonomikusan használták az érzelmi életet leplezetlenül feltáró eszközöket például a vibratót. Úgy a 18. mint a 19. század művészei a vibratóval igen csínján bántak és azt különösen a passage játékban, mint ízlésellenest elvetették volna. Az izgalomban levő szenvedelmes emberi hang remeg. A hegedű-vibrató azonban nemcsak a felfokozott érzelmek kifejezését segíti elő, hanem mint elsőrendű hangfejlesztő a tónusható és vivő erejét is gyarapítja. A régies vibrato a húrra szorított ujjperc gyors remegtetése által jött létre. A mai modern vibrato széles rezgésű. (Speciális vibrató jellemzi Kreisler játékát, melynek minden egyes hangja telítve van annak lüktetésével és azáltal a tónus különösen vérbő, érzéki színezetet kap.) A múlt század virtuózai újat a technika terén nem alkottak. A hegedűjáték virtuóz művelőinek azonban ragyogó sorával találkozunk. Beriot, Vieuxtemps, Wieniavsky, Hubay stb. személyében. Mindannyiuk játékában a franco-belga iskolát jellemző széles meleg tónus, lendületes előadás érvényesült. Közülük is kimagaslott Pablo de Sarasate korának egyik „legédesebb szavú” technikai szempontból leglelkiismeretesebb virtuóza. […]"
A ZENE, 1931. 12. Évfolyam, 10. szám. (Kálmán Mária: „A hegedűtechnika történeti fejlődése” – részlet).
Spohr - Violin Concerto No. 8 In A Minor 'In modo di scena cantante'
Spohr: The Last Judgement (Oratorio) - Overture
L. Spohr: Faust - Act I: Aria and Choir: Der Wein erfreut des Menschen Herz (Wohlhaldt, Choir)
Százharminc éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie, a krimi műfajának koronázatlan királynője.
https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/523980
AZ OPERA VILÁGA
Elhangzott: 2020.06.14. 20:04
ADÁS INFORMÁCIÓK:
100 évvel ezelőtt született Domahidy László, hazánk kiváló operaénekese.
Fia, ifj. Domahidy László operaénekes mesél édesapjáról.
A beszélgetőtárs: Máry Szabó Eszter.
idősebb és ifjabb Domahidy László Boros-nótákat énekel
Apa és a fia egy műsorban!
/YouTube/
(Archív televíziós műsor részlete)
George Gershwin hálála mai évfurdulóján, emlékére
A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon
ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL
Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila
"Boros Attila: Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?
Kemény Egon: Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.
Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”
* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.
Az Operaház Facebook oldaláról:
+Gyermekkorában birkózott, szertornázott, bokszolt – és énekelt. Még csak húsz éves volt, amikor Vaszy Viktor egy meghallgatás után a Kolozsvári Operába hívta, majd hat évvel később a budapesti Operaház tagja lett. Markáns karaktere a zeneszerzőket is megihlette, Farkas Ferencet barátjának tudhatta, Kodály egyik kedvenc basszistája volt, Ránki György pedig az ő habitusára írta a Pomádé király új ruhája című operájának címszerepét. Szenvedélyesen énekelt népdalt és magyar nótát is. Száz éve született Domahidy László."
Tegnap délután a Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett Domahidy Lászlóról.
Az emlékezést a művész két énekfelvételének bejátszása követte:
Kenessey Jenő – Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony – A II. komédiás jelenete (Domahidy László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkarának férfikara, vezényel: Kenessey Jenő) - Magyar Rádió stúdiója, 1957; 1 CD-n: 2001. Hungaroton, HCD 31983
Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó - Tyukodi dala: „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás…” (Domahidy László, Simándy József, km. az MRT Énekkarának férfikara, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – Rádió Dalszínházának új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Száz éves lenne idősebb Domahidy László operaénekes, aki 1920. július 10-én született Debrecenben.
"Híres zeneszerzők írtak szerepeket a hangjára"
Művészi pályája Kolozsvárott kapott lendületet, a Magyar Királyi Operaházban, majd a Magyar Állami Operaházban teljesedett ki, és ott is ért végett több évtizedes szárnyalás után. Ezekben a napokban a centenárium alkalmából a Magyar Rádió és Televízió több műsorában emlékezett, illetve emlékezik meg a neves művészről archív felvételei segítségével.
/MNO.HU - 2020. JÚLIUS 9. CSÜTÖRTÖK 20:46/
Domahidy László (Debrecen, 1920. július 10. – Budapest, 1996. szeptember 1.)
Budai Lívia - portré /részlet/
Rendező: Bilicsi Erzsébet
Szerkesztő-riporter:László Zsuzsa
Verdi: Aida - Amneris - Radames duett, Budai Lívia -B Nagy János
Koncert részlete
A Magyar Állami Operaház Zenekarát vezényli Oberfrank Géza
Réti József operaénekes (1925-1973) emlékét - az Operaház kiváló tenoristája ma kilencvenöt éve született - most ezzel a szép Csajkovszkij-áriával idézem fel:
Jolanta - Vaudemont gróf románca_ Réti József
Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor
Kedves Lajos! (Engedd meg, hogy így szólítsalak a régi keletű "levelezésünk" okán.)
Örülök, hogy nem csak a zenében, hanem a magyar irodalomból is van "közös témánk". Érdekes, előbb olvastam el a folytatást: Téli berek; abból tudtam meg, hogy van előzménye a könyvnek: '"Tüskevár". Különben nem ezek és nem is az állatregények voltak Fekete Istvántól az első olvasmányélményeim. Mint a(z) ifjúsági történelmi regényeknek lelkes olvasója (is), először "A koppányi aga testamentuma" került a kezembe (az író első regénye!) és azonnal megragadott érdekfeszítő, izgalmas történetvilága, de a színes, választékos írói kifejező stílus. Csak ezt követően kezdtem kifejezetten "ráutazni" a szerzőre. A Tüskevár után pedig jött sorba a Lutra, Kele, Hu, Bogáncs, Csi, Vuk és elbeszélésekkel teli kötetek. A "Kittenberger Kálmán élete" is, benne akár a vadászleírásokkal, letehetetlen olvasmányom volt.
Kedves Heiner Lajos. A Hu volt az első?? És azt milyen idős korodban olvastad? Csak azért kérdezem, mert a Hu erősen különbözik Fekete István többi állatregényétől, komoly társadalom- és korrajzot tartalmaz, és biztos, hogy nem az ifjúság számára íródott. Én 10 éves koromban olvastam végig Fekete István "állatos" könyveit, kedvencem sokáig a Kele és a Lutra volt. A Hu-t akkor 20-30 oldal olvasása után félreraktam, aztán 6-8 évvel később, már érettebb fejjel olvastam végig. Annyira szerettem Fekete István könyveit, hogy volt, amikor feldörzsöltem a lázmértőt, hogy néhány napig, nyugodt kötülmények között otthon olvasgathassam.
Kedves Búbánat!
Nagyon megörültem, és köszönöm, hogy emlékeztettél Fekete Istvánra. Gyerekkorom egyik legkedvesebb írója volt. Ma is emlékszem, a Hu volt az első, amit elolvastam tőle.
Egyébként is köszönet, hogy ebben az időnként forrongó hangulatú Momus-ben mértéktartóan, és sokszor nem görcsösen ragaszkodva a klasszikus zenéhez, hanem "kitekintve" írsz.
Szép, vírusmentes nyarat kívánok Neked!
Az ötven éve elhunyt Fekete Istvánra emlékezünk
/MÉRTÉKADÓ – Az Új Ember 2020. június 21-i számának kulturális melléklete/
„Akinek könyveitől könnyebb lesz a lelkünk” Portré –a 4-5. oldalakon.
„Január végén születésének 120. évfordulóját ünnepeltük, most pedig halálának 50. évfordulója szólít emlékezésre. Az egyik legismertebb Fekete István-i történetben, a Tüskevárban való kalandozásra hívjuk az olvasókat.
[…] Fekete István sok mindent elmondott nekünk minderről. Kitárta a lelkét, ahogy egy interjúban fogalmazott; az írásain keresztül megengedte, hogy belenézzünk a lelkébe. „És az olvasó bármilyen következtetést levonhat. Amit írtam, őszintén írtam, igazat írtam” – fűzte hozzá. Pontosan ötven évvel ezelőtt tette le természetíró, láttató, lelkét feltáró tollát. Mit kaptunk tőle, mit hagyott ránk? Talán leginkább azt a biztonságot, hogy igenis lehetséges békében, csöndben élni. 1970-ben két kapcsolódó írás is megjelent a Vigiliában: az első köszöntés volt, sok, alkotásban gazdag esztendőt kívánt az írónak a 70. születésnap alkalmából. Néhány hónappal később, június 23-án azonban elkövetkezett a búcsúzás. Mindkét szerző ugyan - azt emelte ki, az egyik csendnek, békének, harmóniának nevezte, a másik megnyugvásnak. „Fekete István írásainak sajátos varázsát éppen ez a harmóniára törekvés, a természet és az emberi világ rokonvonásainak újrafelfedezése jelenti. (…) Írásművészetének fő erényei: az érzelmek őszintesége, az írói szándék világossága, a szavak és a mondatok egyszerűsége, amelyek méltó keretként szolgálják a hazaszeretetet, a tájat és a gondolatot, a lélek tisztulását érlelő csend dicséretét. (…) Az emberhez illő béke, a lélek és a szellem nyugalmának áhítása vezérli őt az állat- és növényvilág emberközelbe hozásának szívós és türelmes kísérleteiben, a természet törvényeinek költői feltárásában és a minden élőkre, minden közösségre érvényes harmónia aranymetszés-szabályainak megmutatásában.” „Olvasom, és minden feloldódik bennem, könnyebb leszek tőle, megnyugszom. Átveszem nyugalmát, megnyugvását a természetben. Mert ezt sugározza minden könyve.” Fél évszázad elteltével sem mondhatunk mást, többet. Ha harmóniát, ha megnyugvást keres a zaklatott lélek, forduljon bátran Fekete Istvánhoz.”
/Borsodi Henrietta/
Pofám leszakad Könnybe lábad a röhögéstől a szemem. Koltay Gábor, a hős antikommunista, a Kádár-rendszer nagy ellenállója, lebontója belülről. Adalékok: többek közt itt, itt és itt.
2020. ÁPRILIS 5. VASÁRNAP 14:16 2020. 05. 28. 14:59
Icipici vörös zászló sem
KOLTAY GÁBOR KOCKÁZATOS FILMEKRŐL, NAGY FERÓ ÚTLEVELÉRŐL ÉS EGY ERDÉLYI BOTRÁNYRÓL
Ozsda Erika
Az első magyar koncertfilm és az első magyar rockopera rendezője. Játék- és dokumentumfilmjei, valamint nagyszabású szabadtéri rendezései magas nézettséget érnek el, ennek ellenére bármit tesz le az asztalra, össztűz zúdul rá. A Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Koltay Gáborral beszélgettünk, aki nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját.
https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/icipici-voros-zaszlo-sem-7962377/
Ez a Szörényi Levente ugyanaz a Szörényi Levente, akivel az ez alatti interjú készült? Kicsit más hangszerelés, Koltay Gábort pedig kifelejtették ..;-)
Ehhez a témához: interjú a 75 éves Szörényi Leventével
https://magyarnemzet.hu/kultura/hajlamosak-vagyunk-a-testverharcra-8042462/
2020. ÁPRILIS 25. SZOMBAT 08:14 2020. 04. 25. 11:39
„Hajlamosak vagyunk a testvérharcra”
A HETVENÖT ÉVES SZÖRÉNYI LEVENTE SZERINT ŐSI KULTURÁLIS HAGYATÉKUNKRA MINDIG ALAPOZHATUNK
"Nem ilyen lovat akartunk" - az interjú a 75 éves Szörényi Leventével az István, a király bemutatója körüli korabeli (1983) bonyodalmakról, politikai áthallásokról-mesterkedésekről, Koltay Gábor és mások akkori tevékenységéről a darab körül itt olvasható ... itt pedig Koltay Gábor válaszreakciója "A szó veszélyes fegyver" címmel.
PÁRATLAN GYŰJTEMÉNY LÁTHATÓ A DOMBÓVÁRI FEKETE ISTVÁN MÚZEUMBAN
2020. JÚNIUS 27. SZOMBAT 08:14 2020. 06. 27. 16:49
A szeretet határtalan határa
B. Orbán Emese
Van úgy, hogy kidolgozott, nagy tervekkel indulok útnak, és a fele sem valósul meg, és van olyan, hogy hirtelen felindulásból kerekedek fel, és a végén szebben összeáll a történet, mint amikor felkészülök. Bár azt nem állítom, hogy semmit sem tudtam a dombóvári Fekete István Múzeumról és alapítójáról, Bodó Imre agrármérnökről, de a gyűjtemény, ami a Hóvirág utcában fogadott, felülmúlta minden elképzelésemet.
Úgy éreztem, méltóbb módon nem is tudnék tisztelegni Fekete István emléke előtt az idei kettős évforduló kapcsán, mint hogy megosztom olvasóinkkal az élményeimet.
– Tízmillió könyvét adták el Magyarországon 2013-ig, most 11 milliónál tartunk, külföldön másfél millióra tehető az eladott könyveinek a száma. A huszadik században nincs még egy magyar írónk, akinek ennyi könyve jelent volna meg. Jókaihoz szokták hasonlítani, hogy Jókai után ő a legnépszerűbb író. De Jókai a 19. században élt és alkotott, nem volt televízió, nem volt internet, sokkal többet olvastak az emberek, és ő még Nagy-Magyarország területén élt és alkotott, tehát sokkal több könyvet adtak ki, mint most – tájékoztat lelkesen Bodó Imre.
Budai Lívia operaénekesnő minapi „kerek” születésnapja alkalmából belinkelem ide László Zsuzsa tanár, szerkesztő-riporter, újságíró megemlékező cikkét, ami majd a szerzőtől a Parlandó.hu oldalán is olvasható lesz – a szövegben elhelyezett linkekkel feltölltve, hangzó anyagokkal gazdagítva és fotókkal illusztrálva az elmondottakat.
AZUCENA VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA
Négy évtizedet töltött a világ operaszínpadjain. Sikert sikerre halmozott. Már a pályája is így kezdődött, hiszen kamaszlányként Kincses Vera után megnyerte a Ki mit tud? operaénekes kategóriáját, ezután fölvették a Zeneművészeti Főiskolára, 21 éves volt, amikor első lett az Erkel énekversenyen. Egyenes út vezetett a Magyar Állami Operaházba.
Különlegesen szép, nemes, nagy volumenű, bársonyos, magasságot és mélységet egyformán hibátlanul megszólaltató mezzo-szopránja mellé megáldotta a természet kiváló színészi képességgel, muzikalitással. Négy évet töltött az Operaházban, majd fogta a bőröndjét és elindult minden kapcsolatrendszer nélkül a világba. Németországban előbb a gelsenkircheni operaházban énekelt, innen hívták Münchenbe ahol három évi tagság alatt bizonyított kiváló előadásai után a világjáró művészek életformáját, a szabadúszást választotta.
A londoni Covent Gardenben kezdődött a világsikerek sora. Carlo Bergonzi volt a partnere Verdi Trubadúrjában. Azucena alakítása után megnyíltak előtte a világ legnagyobb operaházainak kapui. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Finnország, majd az USA, Kanada, Japán és még ki tudja hány ország és város közönsége ünnepelte a nagy mezzo-szerepekben.
Azucena elkíséri a mai napig, de sorozatban énekelte többek között Carment, Ebolit, Ulrikát, Delilát, Laurát, Preziosillát, Fenenát, Giuliettát, Maddalénát és persze Amnerist. A szép egyiptomi királylányt más helyszínek mellett a veronai Arénában és Münchenben is, ahol Placido Domingo volt a partnere, aki azt mondta neki az előadás után, hogy:” ... ha ne adj Isten egyszer elvesztenéd ezt a gyönyörű hangod, színésznőként is megélhetnél az egész világon.”
Verdi cigányasszonya, Azucena nagyon a szívéhez nőtt. Számtalan rendezésben, sokféle maszkban, parókában és ruhában formálta meg ezt a nőalakot. Repertoárja gyorsan bővült.
Ahogyan teltek az évek, hangja egyre érett, s ma már a Wagner és a Richard Strauss művek hősnőiként is számon tartják a legnagyobb operaházakban. Huszonöt éves operaénekesi jubileumán a Duna tv-ben készült portréfilmjében ezt mondta: „Én itt születtem, itt tanultam és ha ritkán is tudok itthon énekelni, azért ez a hazám! Nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és ezt a világ minden táján hangoztattam és tudják rólam a mai napig is.”
Remekül beszél németül, angolul, franciául, olaszul. Oroszul a szerepek szövegét ugyan megérti, el is énekli kifogástalan kiejtéssel, ám az itthon tanultak nem voltak elegendők, hogy jól kommunikáljon ezen a nyelven is. A másik négy nyelv és persze a magyar, elég arra, hogy mindenütt a világon helyt tudjon állni.
Pályája kezdetén rendszeresen énekelt dalokat, oratóriumokat. A Magyar Televíziónak van egy felvétele, amin a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretével, Lukács Ervin vezényletével Kodály: Rossz feleség c. dalát énekli a Zeneakadémián. Igazi élményt adó produkció.
A daléneklés és az oratóriumok alig-alig fértek bele a világjáró operadíva életformájába. Ám ha felkérést kap, boldogan teljesíti, hiszen nagyon szereti mind a két műfajt.
Negyven esztendőt töltött a világ operaszínpadjain, s szinte mindent elért, amit csak lehetett.
/László Zsuzsa/
Ötven éve hunyt el Fekete István
2020. JÚNIUS 23. KEDD 08:12 2020. 06. 23. 10:16 MNO.hu
MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET
Ötven éve, 1970. június 23-án halt meg Jókai Mór után minden idők legolvasottabb magyar írója, Fekete István, kit az elnyomó kommunista rendszer elfogult irodalomtörténet-írása egy időben még néhány sornyi értékelésre sem méltatott, mintha nem is létezne az élő magyar irodalomban. Regényeinek, novellásköteteinek, tudományos munkáinak száma meghaladja a negyedszázat.
Műveit napjainkig több mint tízmillió példányban adták ki magyar nyelven,
s külföldön tizenegy – köztük német, lengyel, horvát, francia, finn, angol és eszperantó – nyelven, tizenkét országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. A 2005-ben itthon lezajlott nagy könyvszavazás szerint a száz legjobb könyvbe négy klasszikus művét (11.: Tüskevár, 19.: Vuk, 45.: Bogáncs, 51.: Téli berek) is beválasztották a szavazók.
Fekete István, író 120 éve született és ma 50 éve hunyt el.
AZ EMBER, AKI A SZEMÉT ADTA AZ ELVEIÉRT: MIÉRT VAKÍTOTTÁK MEG FEKETE ISTVÁNT?
/Dívány.hu/
Ki volt Fekete István? Az egyik legismertebb ifjúsági írónk, a Tüskevár és a Téli berek, no meg az állatregények természetbolond szerzője. De valóban csak ennyi? Közel sem. Forgatókönyvektől kezdve oktatófilmeken át felnőtteknek szóló regényekig igen sok mindent letett az asztalra. Az már más kérdés, hogy a rendszer ellenségeként megpróbálták egész írói munkásságát, sőt őt magát is tönkretenni.
A Nagyúr arcai, avagy 70 éve halt meg gróf Bánffy Miklós
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.06.13. 09:07 Origo.hu
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 141. LEVÉL
2020.06.08 19:00 - 19:30 Bartók Rádió
Évfordulók
100 éve született Domahidy László operaénekes
Vendég: ifj. Domahidy László operaénekes
Szerk.-mv.: Becze Szilvia
héten, szerdán lenne százéves Domahidy László (1954-ig születési nevén: Szabó László), operaénekes (basszus). (Debrecen, 1920. július 10. – Budapest, 1996. szeptember 1.)
1947 és 1980 között a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.
Ránki György – Hárs László: Doktor bácsi _Domahidy László
A győztes ismeretlen című gyermekdaljáték részlete rádiófelvételről. Közreműködik: Domahidy László, valamint a Magyar Rádió Gyermekkara (karigazgató: Botka Valéria) és Kamarazenekara, vezényel: Csányi László
A rádióbemutató időpontja: 1960. december 26., Kossuth Rádió, 15.35 – 17.00
Kapcs. 839. sorszám
Dokumentumfilm Bánffy Miklósról
70 évvel ezelőtt, 1950. június 6-án hunyt el gróf Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, 1921–22-ben a Bethlen-kormány külügyminisztere. Rá emlékezve az évfordulón, június 6-án az M5 csatornán, 20:55-kor mutatták be A SZELLEM ARISZTOKRATÁJA – 70 éve hunyt el Bánffy Miklós címmel – az MMA és az MMA Kiadó megbízásából a Geofilm megvalósításában – elkészült 37 perces dokumentumfilmet.
A film forgatókönyvírója, rendezője Kucsera Tamás Gergely, MMA-főtitkár.
A filmben megszólal Szász László irodalomtörténész, Kovács Dávid történész, Gróf Péter muzeológus, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az MMA rendes tagja.
Ma este az M5 csatornán láthatjuk
2020.06.06 20:55 - 21:35
A SZELLEM ARISZTOKRATÁJA - 70 éve hunyt el Bánffy Miklós
/2020/
Gróf losonci Bánffy Miklós, teljes nevén: Bánffy Miklós Pál Domokos (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.)
"Nemcsak a magyar, az európai művelődéstörténetben is kevés olyan sokoldalú, rendkívül széles műveltségű alkotó személyiséget találunk, mint az 1873 december 30-án, Kolozsvárott született gróf losonci Bánffy Miklós. Már életében is sok igazságtalan vélemény hangzott el róla, ám halála után vagy a teljes elhallgatás volt életművének sorsa, vagy ideológiáknak megfelelően hamisították értelmezését. Ahhoz, hogy megközelítőleg a jelentőségének megfelelően érthessük meg munkásságát, egyszerre, párhuzamosan kellene megismerkednünk rendkívüli személyiségével és mindazzal a sokféle tevékenységgel, amelyet magára vállalt. Író, színházi rendező, képzőművész, művészeti vezető és kulturális közéletszervező, politikus, de mindezek mellett társadalomtudományi igényességgel dolgozó szakíró és gazdálkodó is volt, és egyházában is szerepet vállalt világi vezetőként. Életműve órákon át témát adhatna a dokumentumfilmeknek. Most, halálának 70. évfordulóján, valamivel több, mint harminc percben tisztelgünk emléke előtt."
Szeleczky Zita - Akit egy Petőfi vers miatt meghurcoltak
2020. ÁPRILIS 20. HÉTFŐ 13:42 MNO.HU
MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET
Ma 105 éve, 1915. április 20-án született Budapesten Szeleczky Zita, az egyik legtehetségesebb magyar színművésznő, az 1940-es évek első felének kedvelt filmsztárja, akit a kommunista diktatúra kultúrpolitikája céltáblának tekintett.
Az Operaház Facebook oldaláról:
Petrovics Emil a kétszeres Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Állami Operaház egykori főigazgatója, majd főzeneigazgatója ma lenne 90 éves.
A Zeneakadémián Farkas Ferenc tanítványaként végzett. Hangszeres darabokat, vokális műveket, számos színdarab és film zenéjét komponálta. Az áttörést az 1961-ben bemutatott C'est la guerre című, később Európa több városában is elhangzó operája hozta meg számára. A sort 1962-ben a Lysistraté, 1968-ban a Bűn és bűnhődés, 1978-ban a Salome követte.Több könyv szerzője, és a magyar művészeti közélet egyik kiemelkedő alakja volt. 2017-ben a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjává választották.
Fidelio/MTI - 2020.01.25. 09:55
Ma 120 éve, 1900. január 25-én született Fekete István író (†1970).
Megmaradt Embernek – 120 éve született Fekete István
/Ajkai Szó/
https://papageno.hu/intermezzo/2020/01/120-eve-szuletett-fekete-istvan/
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/01/25/fekete-istvan-tuskevar-teli-berek/
https://www.kisalfold.hu/kultura/hazai-kultura/120-eve-szuletett-fekete-istvan-6752907/
http://www.psvk.hu/evfordulo/120_eve_1900_januar_25_en_szuletett_fekete_istvan_iro_1970
A Bartók Rádió mai műsora - 19.00 – 19.30:
Franz von Suppé 200
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia
(ism. szombat, 9:30)
Franz von Suppé (Spalato – ma Split -, Dalmácia, Horvátország, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21. osztrák zeneszerző, karmester)
127 éve, 1892. november 2-án látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban nem tudni) (Vajdaság, ma Szerbia) Ábrahám Pál a magyar operettirodalom nemzetközileg is elismert, kiemelkedő alakja. Három operettje, az 1930-as Viktória, az 1931-es Hawaii rózsája és az 1932-es Bál a Savoyban c. darabja a nemzetközi operettirodalom részévé vált, ma is játszák azokat főként a német nyelvű színházak (Németország, Ausztria,Svájc) és a magyar színházak. Emellett a Bál a Savoyban többek között Észtországban, Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban is műsorra került. Emellett a 3:1 a szerelem javára c. 1936-os sportoperettje is időnként műsorra kerül (pl. Székesfehérvári Vörösmarthy Színház, Komische Oper Berlin).
Az Opera Facebook oldaláról
Balga Gabriella esküvője az Opera Caféban
Esküvőn járt az Opera Café – Balga Gabriella és Kutrik Bence 2019. szeptember 13-án kötötték össze életüket Dunabogdányban, melynek néhány részletébe most Önök is betekintést nyerhetnek. Gratulálunk az ifjú párnak!
161 éve született HUBAY JENŐ emlékére:
HUBAY JENŐ
Önmagáról.
«Nehéz feladat, amellyel szerkesztő úr engem megtisztelt: írjak valamit magamról. Szerző darabjáról — az még csak megy, de művész életéről — ez már sokkal nehezebb. Egyet azonban szívesen ismételek mindenkor, ugyanis, hogy egész életemnek irányelve a magyar zeneművészet fölvirágozása volt. Már gyermekkoromban elmerengtem a magyar dalok hallatára, kora ifjúságomban pedig már elővarázsoltam képzeletemben a gyönyörű népdalainkban gyökerező magyar szimfóniákat, magyar operákat. ...
Igen fiatalon kerültem külföldre. Már a hetvenes években 14 éves koromban, Berlinben az ottani zeneakadémián Joachim tanítványa voltam, akkor, a mikor az újonnan megalakult nagy német birodalomban a nemzeti nagyság öntudatra ébredt, minden német kebel duzzadt az önérzettől. Négy esztendőt töltöttem ott s bár sokszor gúnyoltak chauvin magyar gondolkozásomért, én hajszálnyit sem engedtem meggyőződésemből.
19 éves koromban Párisba utaztam. Más világ. A francia kultúra roppant vonzó, átfinomult, érdekes, artisztikus. Hány nevezetes emberünk nem tudott ellenállni e kultúra vonzásának s ottmaradt élete fogytáig! Engem is Páris tett ismertté, hozzá fűződnek első sikereim kedves emlékei. Sok nagy emberrel ismerkedtem ott meg, kik megtiszteltek barátságukkal. De ott is csak az a gondolat tett boldoggá, hogy sikereim a magyar művészet nagy érdekeit is szolgálják. E sikereknek köszönhetem, hogy alig 23 éves koromban Brüsszelbe hívtak a királyi Conservatoireba Vieuxtemps tanszékének betöltésére. Itt azonban kemény próbát kellett hazafias érzelmeimnek meg vívniok, mert a közoktatásügyi miniszter kikötötte, hogy belga állampolgárrá legyek. Ezt kereken visszautasítottam és győztem, — mint magyar művész működtem majdnem öt évig Brüsszelben. 1886-ban hívtak haza. Habozás nélkül hagytam ott a brüsszeli zenevilágot, a nyugati államok fejlett nagy zeneéletét és jöttem haza — haza, a legprimitívebb zenei viszonyok közé. 31 évi szakadatlan, soha el nem lankadó munka után, ma igazán azt mondhatom, nem hiába éltem, mert megéltem azt, a mit akkor fiatal szívvel és lélekkel alig mertem remélni. Megéltem, hogy a mi zeneakadémiánk a kezdetlegesség nehézkes viszonyaiból a világ egyik legjobban szervezett zeneintézetévé fejlődött, a mely csak úgy ontja a kész és tehetséges művészeket, a kik közül ma már világhírnévre is szert tettek sokan!
Engem Budapestről is számtalanszor hívtak külföldre, Németországba, Angliába, Amerikába s megkínáltak nagy s dúsan jövedelmező állásokkal. Nem mentem. Mindig a magyar zeneművészet nagy érdekei tartottak itthon; zeneművészetünk fellendülése szerzett örömet és megelégedést nekem s adott erőt az újabb munkához és alkotáshoz. Nekem tehát egyetlen iránytűm, egyetlen mágnesem egész életemen át a magyar zene volt. Ez irányította lépéseimet, termékenyítette képzeletemet, acélozta akaraterőmet! És nem csalatkoztam benne. ...»
Dr. Hubay Jenő
VASÁRNAPI ÚJSÁG, 1917. (6. szám)
Szeretettel gratulálok Zétának, mai születésnapján, és a jó egészség mellett kívánok neki további lelkes, tevékeny, felelős munkát posztján, a Café Momus élén!
OFF: A kor hiányára nekem sem lehet panaszom. Egy-két tévedés nem azonos a demenciával.
Köszönet a linkekért.
Tisztelt IVA! Tökéletesen igaza van, én tévesztettem el, valóban Grace Bumbry volt, jazz-t énekelve. Köszönöm a helyesbítést. Hiába, a kor, a demencia...
Kicsit szétnéztem, tényleg elég vegyes a kép Margaret Tynes születési évszámát illetően. Mivel a kánon szerint 1929-ben született, inkább néhány 1919-es születést rögzítő linket osztok meg:
https://hu.pinterest.com/pin/32299322301131410/ (beírás éve hiányzik)
https://rateyourmusic.com/artist/margaret_e__tynes
https://library.greensboro-nc.gov/home/showdocument?id=33341
Várnai Péter Operalexikona 1930-as születést regisztrál, ám nem túl életszerű, hogy a new yorki City Center Operában való debütálásakor (1949) 19-20 éves lett volna, bár nem kizárt. Másfelől a MET-ben 1974-ben énekelt először és utoljára éspedig három Jenufát (azaz nem a Kostelnickát!). Én már a hetvenes években láttam őt, egy szolid Aidát énekelt az Erkelben.
Tisztelt Joska141! Nekem is van egy adatom Margaret Tynes 1929-es születéséről, de mivel az adattárak inkább fiatalítani szokták a művésznőket, semmint öregíteni, arra gondoltam, hogy a régebbi évszám lehet a valós. Én olyan fiatalon ültem a nézőtéren az Erkelben annak idején, hogy nem érzékeltem, harmincas vagy negyvenes felnőttet látok-e Aida szerepében (a még idősebb Simándy József és Delly Rózsi partnereként).
A mellékelt link sajnos nekem nem nyílik meg.
Marton Éva születésnapi gáláján és nem Margaret Tynes, hanem a nehezen járó Grace Bumbry fellépésére emlékszem:
https://www.youtube.com/watch?v=81UrxUjOZt8
Tényleg, több fórumon szerepel az Ön által közölt adat. De még "csak" 90 éves:P.:
https://trendingcelebstoday.com/margaret-tynes-net-worth/
"Margaret Tynes was born on September 11, 1929 in Virginia, USA." Ha vissza tetszik emlékezni, itt volt nálunk 2013-ban Marton Éva 70.születésnapi gáláján az Operában. Kicsit nehezen járt, de a hangja...Nem egy 94 éves ember hangja volt. Szívből kívánom, hogy megérhesse a 100.évet is.
https://www.blackpast.org/african-american-history/tynes-margaret-1919/
Ha ennek az oldalnak az adata megbízható, Margaret Tynes, a magyar operalátogatók egykori kedvence – Aida alakítója a Szegedi Szabadtéri Játékokon és az Erkel Színházban, Salome megszemélyesítője az Operaházban, néger spirituálék lemezről, illetve a televízióból ismert előadója – ma 100 éves. Remélem, nem tévedtem a „lenne” szó mellőzésével!
Isten éltesse Kincses Veronikát születésnapján!
Kincses Veronika és a fóti gyerekek (1998)
A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában - "Túl az Óperencián" - a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, külön köszöntötte Kincses Veronika operaénekesnőt születésnapján, és bejátszott részleteket
Kálmán Imre - magyar szöveg Szenes Andor - Szenes Iván A montmartre-i ibolya című operettjének rádiófelvételéről: Kincses Veronika mellett énekel Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. - (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)
Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban ma 18 és 19 óra között.
Múltidéző a jelenben…
Barlay Zsuzsa augusztus 16-án ünnepelte 86. születésnapját.
Legyen most ide kiírva a Művésznőnek egy harminchárom évvel ezelőtt megjelent interjúja (RTV Újság, 1986. szeptember 15 – 21. szám)
„Újra a Rádióban – Barlay Zsuzsa”
Lakner bácsi gyerekszínházába a legkisebb volt. A fodros-loknis tündérkezdemény hokedliről ágált a mikrofonba, de tudta a szerepét. A mama olvasta fel neki, hisz az iskola – a betűk rejtelmeivel – akkor még távoli birodalom volt. A színház. a stúdióké már szokott. otthonos közeg. Mert, hogy el ne feledjem: a Rádió gyermekszínházában is esztendőkig játszott. A mesevilágot aztán elfújja a háború, a nagylány valami egészen másra ébred: 18 évesen családfenntartó. Érett művészként, visszatekintve mégis úgy véli: sorsa nagy adománya. hogy kenyérkeresetnek akkor épp a kóristaság kínálkozott…
Első munkakönyvét a Rádiótól kapja. A bejegyzés dátuma: 1951. Hat év vasfegyelmű munka az énekkarban, s a fiatal énekes úgy érezhette, a jég hátán is megél. – Ez volt az én főiskolám – emlékezik vissza -, amely egy életre megoldotta minden szakmai gondomat. És hogy lendülete se fulladt ki, mutatja a sikeres szaltó mortále: szólóénekesi pályakezdése. Rövidke átmenet a Filharmóniánál – fél pénzért, de sok tanulsággal, majd következik az Operaház. Barlay Zsuzsa életrajza ettől kezdve címszavakban írható. Színpadi szerepek, oratóriumok, koncertek, próbák, turnék, díjak, sikerek – huszonöt esztendő,
- E dolgos negyedszázadban a közönség sokféle maszkban, mezben láthatta, a szobalányköténytől az apácafőkötőig. Melyik „bőrbe” bújt a legszívesebben?
- A legtestreszabottabba. Alkatom, hangom és apró termetem vonzott bizonyos szerepkörökhöz. Királynőt, démont, végzet asszonyát sosem játszottam – lifegett volna rajtam, mint egy túlméretezett báli köntös -, illett viszont rám minden életszerű, humoros vagy akár groteszk szerep. Jelen pillanatban banya vagyok a János vitézben.
- És, ha szabad kérdeznem, civilben?
- Egy lassan visszavonuló ember. Készülök a nyugalmasabb éveimre. Fennkölt tervek nélkül, nagyon is egyszerű és prózai örömökre vágyom. Végre ráncba szedhetem a kis kertemet, megtanulok szabni-varrni, a „jó anyja” lehetek Stefánia nevű, mindeddig hátrányos helyzetű cirmosomnak.
- Legújabb nyilvános hangversenye a rádióban mintha nem épp e búcsúhangulatot sugallná...
- Való igaz, hogy rengeteg feladattal lát el a tévé, a rádió. És ennek nem lehet ellenállni. Nem is akartam soha. Szeretek ott dolgozni, mint ahogy hálás néző és hallgató is vagyok. A komoly zenei műsorok kivételével (ezekből sajnos minden hiba kikandikál nekem) önfeledt műélvezőnek mondhatom magam,
- Találkánk színhelyére egy Beauvoir-kötetet is hozott, ebből sejthető: irodalomkedvelő is.
- Irodalom-, színház. és filmkedvelő. Bár bevallom, némely modern mű meghaladja tűrőképességemet. Nem a kísérletezés bosszant, hanem a pesszimizmusuk bénít. Annyi a világban a baj, a szörnyűség – elviselhető-e mindez, sűrítve, töményen, külső-belső nyomorúsággal átitatva, bezúdítva az életünkbe? Magam részéről úgy vélem, mivel a világot nem lehet kikapcsolni, marad a tévé gombja…
- Az illúziókat kéri számon a művészettől?
- Nem! Csak a szépre, a harmóniára való fogékonyságot. Épp azért örülök, hogy a saját szakmámba is kezd visszatérni a szín, a varázslat, s tűnőfélben az a rendezői koncepciózusság, amely „bízzuk a néző fantáziájára” felkiáltással minden külső és belső fényétől megkopasztotta a színházat, az operát. Nem szerették ezt se a nézők, se mi magunk. Manapság olyan sok a tökéletesen kidolgozott, kifogástalan minőségű hangfelvétel, hogy az élő előadás csak a hangulatával, atmoszférájával veheti fel azokkal a versenyt. Tisztában vannak ezzel a fiatal énekesek is, és szeretnének élményt adni a közönségnek. Jó lenne, ha az anyagi, erkölcsi feltételek nem tántorítanák el őket véglegesen ettől a szándékuktól.
/Sándor Mária/
2016. január 24.
Barlay Zsuzsa operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja volt Madarász Zsolt vendége a Bartók Rádió Lemezelő című műsorában.
Elsősorban komikus hősnők kosztümjében vagy karakterszerepekben csillogtatta kiváló képességeit, pompás humorát, de a nagy drámai szerepekben is emlékezetes alakításokat nyújtott. A Magyar Televízióban számos nagysikerű produkció készült a közreműködésével.
A hangversenyéletben betöltött szerepe egyenrangú volt operaházi működésével. Fölényes muzikalitásának és kiművelt zenei kultúrájának köszönhetően pillanatok alatt pótolta a Tiszay Magda távozásával 1962-ben keletkezett űrt.
Vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi országában. Partnere volt olyan világsztároknak, mint Dietrich Fischer-Dieskau, Luigi Alva, Nicolai Gedda, Jevgenyij Nyesztyerenko és Renata Scotto. A szerepléstől 1992-ben vonult vissza.
Barlay Zsuzsa részleteket énekel operákból – áriafelvételei a rádióban:
Rossini: Olasz nő Algírban
a) Izabella áriája, I. felv.. (km. az MRT énekkara)
b) Izabella áriája, II. felv. (km. Réti József, Várhelyi Endre)
Rossini: Hamupipőke
a) Angelina ariosója, I. felv.
b) Angelina áriája. II. felv.
Donizetti: A kegyencnő – Leonóra áriája, III. felv.
Donizetti: A csengő – Donna Rosa jelenete
Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.
Csajkovszkij: Anyegin – Olga áriája, I. felv.
Csajkovszkij: Az orleans-i szűz – Jeanne s’Arc áriája, I. felv.
Bizet: Carmen – Kártyaária
Thomas: Mignon – Mignon románca, I. felv.
Erkel Ferenc: Névtelen hősök - Özvegy Sáskáné és Csipkés Tamás, módos gazda kettőse (Km. Gregor József, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Kórodi András)
