Szinetár 90 – portréfilm
Tegnap este sugározta a Magyar Televízió M5 csatornája Hartyányi Balázs riportfilmjét, amely tisztelgés a magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja előtt.
A film betekintést enged a 90 éves SZINETÁR MIKLÓS által megélt emberi, művészi, történelmi, és kultúrpolitikai eseményekbe.
(Sajnos, nem láttam a filmet. Talán később ismét műsorára tűzi a csatorna.)
1892. november 2-án, pontosan 130. esztendeje látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban), a mai Szerbia területén, Nyugat-Bácskában Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a magyar operett egyik legjelentősebb, nemzetközileg is jegyzett és játszott alakja. Ábrahám Pál komolyzenével kezdte, Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-cselló és karmester szakon. 1927 körül kezdett el - az abban a korban divatos- jazz-zenét és operettet írni. Ekkor az operettszínház karmestere lett, és a Zenebona c. darabbal mutatkozott be, melybe 5 dalt írt. A következő operettje Az utolsó Verebélylány már egészében az ő szerzeménye volt. Három későbbi operettjével: Viktória, Hawaii rózsája és Bál a Savoyban nemzetközi sikert ért el, különösképpen Németországban, de egész Európában játszották darabjait. Zsidó származása miatt azonban 1932. elején menekülnie kellett Németországból. Ezután is írt operetteket, melyből a legnagyobb sikert Magyarországon a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára ill. a Júlia aratta. Összesen 14 operettet és kb. 30 filmzenét szerzett. 1939-ben hagyta el Magyarországot, Franciaországba ment, onnan hajón Kubába, onnan pedig az Egyesült Államokba. Utóbbi helyen nem aratott sikert, sőt elmegyógyintézetbe került. 1956-ban egy magyar barátja segítségével Németországba, Hamburgba került, és ott halt meg 1960. május 6-án rákban.
A napokban töltötte be a 71.születésnapját Kovács János Karnagy Úr, akinek további sikerekben és egészségben gazdag éveket kívánok.
Az évforduló alkalmával jelent meg a következő „méltatás”
Nem szeretnék idézni belőle mondatokat, mert – véleményem szerint – ritka ízléstelen részek vannak benne.
- éles, dehonesztáló, különbséget tesz világkarriert befutó és „itthon maradt” magyar karmesterek között,
- emberi tulajdonságaik szerint osztályozza a karmestereket,
- bíztatja Kovács Jánost, hogy „még van ideje…”
Mindig furcsállom az ilyen évfordulós cikkekben, ha az ünnepeltet másokhoz hasonlítják, így kidomborítva a megfelelő, pozitív tulajdonságait. Miért? Miért nem lehet valakit önmagával értékelni, azokkal az élményekkel, amiket neki köszönhetünk?
A Micimackó hasonlatot, amelyik végigvonul az egész „méltatáson” végképp nem értem. Kovács János, mint Csekélyértelmű Medvebocs?
900
Sir James Paul McCartney tegnap óta 80 éves...
Az OPERA Facebook oldaláról:
A 75 éves Póka Balázst köszöntjük
Az egri születésű bariton eredetileg radiológus szakorvosként szerzett diplomát, nővéréhez, az ugyancsak operaénekesi pályát befutó Póka Eszterhez hasonlóan őt is megkísértették a hangjegyek: Hoór-Tempis Erzsébet, Mircea Breazu és Mario Sartri irányításával magánúton tanult énekelni.
Még orvostanhallgató volt, mikor 1972-ben Pilátus szerepében bemutatkozott a Jézus Krisztus Szupersztár koncertszerű magyarországi bemutatóján a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően hangi adottságai az opera műfaja felé terelték, a Magyar Állami Operaházban 1976-tól ösztöndíjasként lépett fel, majd 1977-től 2003-ig a dalszínház rendes tagja volt. Emlékezetes alakításokat nyújtott többek közt Lescaut (Manon Lescaut), Figaro (A sevillai borbély), Luna gróf (A trubadúr), Valentin (Faust), Don Giovanni, Anyegin, Germont (Traviata) és Ford (Falstaff) szerepében.
Európa szerte fellépett és számos lemezfelvétel mellett önálló albuma is megjelent A bluestól az operáig címmel. Az 1992-ben Bartók-Pásztory-díjjal jutalmazott művész zenei sokoldalúságát operaházi munkája után is megőrizte, és feleségével közösen alapított színházi produkciós céget, amivel több sikeres musicalprodukciót is színpadra állított.
forrás: Opera Archívuma
62 éve,1960. május 6-án halt meg Hamburgban Ábrahám Pál magyar operettszerző. Alul a jelölésnél nem szerepel a neve a mai évfordulók között, valahogy be kéne írni oda.
A Bartók rádió tegnap (hétfő) esti műsora volt:
Évfordulók – 40 éve pályán – Gulyás Dénes operaénekes
19:00 – 19:30 óra (ism. szerda, 9.30)
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia
A Kossuth-díjas tenorista felidézte a negyven évvel ezelőtti Pavarotti-énekversenyt és sok fontos gondolatot mesélt az énekesek világából.
A műsorban felcsendült Gulyás Dénes énekhangja is, tbk. ezekből a zeneművekből szólaltak meg részletek:
Mozart: A varázsfuvola – Pamina, Tamino és Sarastro hármasa (a részletben Polgár László is énekel)
Puccini: Gianni Schicchi - Rinuccio áriája
Mozart: Cosi van tutte – Ferrando áriája
Schubert: Éjszaka és álmok (zongorán Klukon Edit kísér)
A műsor visszahallgatható: itt
Leontyne Price 95 éves!!! Isten éltesse!!!
„Kislányként táncoltam először a Margitsziget nagy múltú deszkáin”
„Ötven éve van a színpadon a Margitszigeti Színház igazgató asszonya”
„a napokban olvashattuk az Operaház köszöntőjét, melyben az 50 éves évfordulóról emlékeztek meg.”
operaslovakia.sk/peter-dvorsky-jubiluje/
életrajz, fényképek, áriák
Ma unnepli 70-dik szuletésnapját PETER DVORSKÝ . A maestrot a pozsonyi opera gálamusorral tiszteli meg / kulfodi vendégek - Piotr Beczala, Jorge de Leon./
A "legnagyobb magyar" ma 230 esztendeje született.
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.)
A zene hercege - Josquin des Prez halálának 500. évfordulójára cikk 444.hu-n: https://jo.444.hu/2021/08/29/a-zene-hercege
„Nem volt unalmas életem” – interjú a 90 éves Czigány Györggyel Írta: Spilák Klára
Papageno.hu - 2021. augusztus 3.
Augusztus 12-én ünnepli 90. születésnapját Czigány György író, költő, a hazai rádiózás legendás alakja, megannyi televíziós műsor szerkesztője.
Neve örökre egybe forrt a Ki nyer ma? című vetélkedővel, amelynek újra gondolt, élő zenével megbolondított változatának immár tizenöt éve az Óbudai Társaskör ad otthont.
A születésnapi köszöntésre is itt kerül sor augusztus 12-én 18 órától barátai, tisztelői körében.
A Mit láttál az úton? – emlékek, versek, zenék címet viselő esten fellép többek között Ábrahám Márta hegedűművész, Weszely Ernő harmonikaművész, Mohai Gábor előadóművész, beszédet mond Turczi István költő.
Az est végén Költők, papok, lányok című legújabb kötetét dedikálja Czigány György.
888
Ezen a linken elérhető és visszahallgatható:
Mesterek órája – Enrico Caruso (1873. február 25. – 1921. augusztus 2.) énekel
Elhangzott: 2021.augusztus 1., Bartók Rádió, 22.00 - 23.00
1. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Kesztyűária I. felv. (Salvatore Cottone – zongora, 1904.),
2. Giacomo Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája IV. felv. (ismeretlen zenekar, 1907. február 20., New York),
3. Fermín María Álvarez: A Granada (ismeretlen zenekar, vez.: Josef Pasternack – 1918. szeptember 26.),
4. Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Canio áriája I. felv. (ismeretlen zenekar, 1907. március 17.),
5. Giacomo Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolphe kettőse I. felv. (Nellie Melba – szoprán, ismeretlen zenekar, 1907. március 24.),
6. Georges Bizet: Agnus Dei (ismeretlen zenekar, 1913. február 24.),
7. Percy Kahn: Aver Maria (Mischa Elman – hegedű, szerző – zongora, 1913. március 20.),
8. Arthur Sullivan: Az elveszett akkord (ismeretlen zenekar, 1912. április 29.),
9. Enrico Caruso: Régi álmok (ismeretlen zenekar, vez.: Walter B. Rogers, 1912. április 18.),
10. Goldmark Károly: Sába királynője – Assad áriája (ismeretlen zenekar),
11. Stefano Donaudy: Vaghissima sembianza - olasz dal (ismeretlen zenekar),
12. Fucito: Sultano a te – olasz dal (ismeretlen zenekar),
13. Pjotr Csajkovszkij: Pimpinella – firezei dal op. 38/6 (Gaetano Scognamigio – zongora, 1913. január 13.),
14. Giacomo Puccini: Bohémélet – Rodolphe és Marcel kettőse IV. felv. (Antonio Scotti, ismeretlen zenekar,
15. Georges Bizet: Carmen – Virágária (ismeretlen zongorista, 1905. február 27.),
16. Giuseppe Verdi: Rigoletto – A herceg áriája II. felv. (ismeretlen zenekar, 1913. február 24.)
A mikrofonnál: Fellegi Lénárd
Szerk.: Bánkövi Gyula
ezen a linken elérhető és visszahallgatható:
12:36 – 14.01 Bartók Rádió – 2021. július 22.
Hangversenykülönlegességek - 100 éve született Giuseppe Di Stefano
1. Umberto Giordano: André Chénier – Chénier áriája (km.: RAI Torinoi Szimfonikus Zenekara, vez.: Oliviero De Fabritiis – Torino, 1953),
2. Giuseppe Verdi: A végzet hatalma - Alvaro áriája III. felv. (Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez.: Dimitri Mitropoulos – Bécs, 1960),
3. Giacomo Puccini: Turandot – Kalaf áriája (km.: Milánói Scala Zenekara, vez.: Antonio Votto – Milánói Scala, 1958),
4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál
a) Amelia áriája II. felv.,
b) Riccardo és Amelia kettőse II. felv.,
c) Amelia áriája III. felv. (Amelia – Maria Callas, Riccardo – Giuseppe Di Stefano, Renato – Ettore Bastianini, Milánói Scala Zenekara, vez.: Gianandrea Gavazzeni - Milánói Scala, 1957. december 7.),
5. Giuseppe Verdi: Traviata
a) Bordal - Alfredo, Violetta és Kórus,
b) Violetta áriája I. felv.,
c) Violetta és Germont kettőse II. felv.,
d) Violetta, Annina és Alfredo hármasa,
e) Violetta áriája III. felv.,
f) Germont, Violetta, Alfredo, Annina és a Doktor jelenete (Violetta – Maria Callas, Germont Alfréd – Giuseppe Di Stefano, Germont György – Ettore Bastianini, Annina – Luisa Mandelli, Doktor Grenvil – Silvio Maionica, Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Carlo Maria Giulini - Milánói Scala, 1955. május 28.)
Hiányolom "A mai nap" rovatból:
Medveczky Ádám karmester ma 80 éves!
Isten éltesse sokáig!
Rosszul írták a cikkben, mert ugye Hamburgban halt meg, ott elneveztek róla egy parkot.
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=11&mev=2021&mho=05&mnap=14&mora=11&mperc=30
Katolikus Rádió
„DALLAMÍV”
2021. május 14., péntek, 11.30 - 11.59
Kovács Eszter operaénekesnővel - mai születésnapja alkalmából - beszélgetett a szerkesztő, Máry Szabó Eszter
Zenei bejátszások:
- Kodály által feldolgozott népdalok (Kovács Eszter)
- Mahler-dalok (Kovács Eszter)
- Wagner: A walkür – Sieglinde elbeszélése, I. felv.: (Kovács Eszter, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Mihály András) – LP, Hungaroton, 1984 – Kovács Eszter -Wagner-felvételei
Az a München nyilván csak nyelvbotlás.
ÁBRAHÁM PÁL 1892 novemberében született Apatinban, s 1960 májusában, Münchenben hunyt el. Mint kortársai emlékezéseiben olvashatjuk rendkívül érdekes, különös ember volt. Fantaszta és praktikus, lelkes és depressziós, felületes könnyed és könyörtelenül precíz, öngyötrően kétkedő és fölényesen magabiztos.
Egy azonban tény: hihetetlen érzéke volt a sikerhez, zenei stílusa évtizedekkel előzte meg a korát, az ő munkássága adott utolsó nagy lendületet az európai operettnek. Az ismeretlenségből bukkant fel Berlinben, majd meghódította egész Németországot. Az 1930-ban bemutatott Viktória tette világhírűvé, ami félmillió márkát, egy tucat filmszerződést és egy kis rokokó kastélyt hozott a fiatal komponistának és kitünő karmesternek. S máris következtek az újabb művek, a Hawai rózsáj, s 1932-ben a Bál a Savoyban. Ábrahám összetörve, betegen és szegényen halt meg. De többszáz szenzációs slágere (például: Toujours I'amour, Kicsike vigyázzon, My golden baby, stb) talán még további emberöltőkön át is rá fog emlékeztetni ..
Ábrahám Pál világhírű magyar operettszerző, ma 61 éve távozott az élők sorából.
Emlékére szóljanak szép dalok egyik legnagyobb sikere, a Hawaii rózsája c. operettje dalaiból
Marco Bakker singt ein Paul-Abraham-Medley - YouTube
Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről
Fidelio.hu
2021.04.13. 15:05
A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.
A háromrészes doku-reality forgatása jelenleg is tart, várhatóan nyár elejére készül el a nyersanyag. A felvételeket valós helyszíneken – Göllén, Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten – rögzítik, és bár a több neves tudós mellett megszólaló Bodó Imre helytörténész, Fekete István-kutató és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke főként az író megismertetésére koncentrál majd, megelevenednek a közvetlen családtagok, így a szigorú édesapa, Fekete Árpád alakja is.
A rendezői székbe Babay János ül, akit a dokumentumfilmek iránt érdeklődő nézők már jól ismerhetnek, hiszen néhány éve a Duna World műsorán is látható volt a Fekete Szivárvány című filmje, amely egy afrikai küldetésbe enged betekintést.
Annak ellenére, hogy a forgatás már javában zajlik, a Fekete István életét feltáró kutatás nem zárult le, az alkotók aktívan keresik az íróval kapcsolatos írott, tárgyi és audiovizuális emlékeket, történeteket. A sorozat célja, hogy a Tüskevár és a Vuk története mögé nézve a nézők behatóbban megismerhessék a magyar irodalom egyik meghatározó alakját.
Gróf Széchenyi István halálára emlékeznek
A Széchenyi-örökséghelyszín a legnagyobb magyarra emlékezik április 8-án, halála évfordulóján. A Széchényi-mauzóleumban és a Széchenyi-örökség online felületein is felidézik a nagyformátumú államférfi emlékezetét – adta hírül Egresitsné Firtl Katalin az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Ó, rengeteg nyávognivalóm volt, nem figyeltem eléggé!
Máskor beírod helyettem?
Ha már macskás nem írja meg: a "Mai nap" mindhárom személyisége nyolcvan évet élt.
KÖSZÖNÖM, HOGY KÉPET IS BETETTÉL!
:-)
KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat ● „DÍSZPALOTÁS”
Szecsődy Ferenc hegedű- és Kassai István zongorakoncertje
Sok szeretettel hasonló jókat kívánok!
KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
Születésnapja alkalmából, Isten éltesse jó erőben és egészségben Kassai István zongoraművész barátomat sokáig! (március 26.)
Symphony No. 2 in F-Sharp Minor, Op. 16: II. Andante
Az orosz muzsika egyik legkiemelkedőbb alakjának – Alexander Glazunovnak az emlékére.
(1865.VIII.10. Szentpétervár – 1936.III.21. Neuilly-sur-Seine)
NÉVNAPJA ALKALMÁBÓL;
ISTEN ÉLTESSE JÓ ERŐBEN ÉS EGÉSZSÉGBEN KASSAI ISTVÁN ZONGORAMŰVÉSZÜNKET!
80 ÉVE SZÜLETETT FARKAS ÉVA OPERAÉNEKES*
TEMPLOM, ZENE, BELVÁROS
-VALLOMÁS-
*Szerkesztette: Kacskovics Fruzsina elnök (Kincses Belváros Egyesület), megjelent a Kincses Belváros 2013-as Kalendáriumában.
Parlando.hu/ /2020/2020-6
161 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el LUDWIG (vagy LOUIS) SPOHR (1784.IV.5. – 1859.X.22) német romantikus zeneszerző, hegedűművész és karmester.
"… […] Paganini kortársa, a német klasszikusok büszkesége, Louis Spohr (1784—1859) puritán jelleme, biztos alapokon nyugvó technikája, szigorú önkritikája a hegedű művészetet tisztább utakra vezette. Mint termékeny komponista számos operán, oratóriumon kívül 15 hegedűversenyt is írt. Ezek a pedagógiai szempontból is igen tanulságos művek nagy technikai felkészültséget, a kantilena előkelő szellemét, precíz kivitelt igényelnek. (A Spohr-féle staccato példaképül szolgál.)
Spohr, aki előharcosa volt Beethoven muzsikájának, mintegy előkészítője volt annak a nagy stílusnak is, mely később Joachim József klasszikus, minden hatásvadászattól mentes nagyvonalú művészetében megnyilvánult. Mindketten igen ökonomikusan használták az érzelmi életet leplezetlenül feltáró eszközöket például a vibratót. Úgy a 18. mint a 19. század művészei a vibratóval igen csínján bántak és azt különösen a passage játékban, mint ízlésellenest elvetették volna. Az izgalomban levő szenvedelmes emberi hang remeg. A hegedű-vibrató azonban nemcsak a felfokozott érzelmek kifejezését segíti elő, hanem mint elsőrendű hangfejlesztő a tónusható és vivő erejét is gyarapítja. A régies vibrato a húrra szorított ujjperc gyors remegtetése által jött létre. A mai modern vibrato széles rezgésű. (Speciális vibrató jellemzi Kreisler játékát, melynek minden egyes hangja telítve van annak lüktetésével és azáltal a tónus különösen vérbő, érzéki színezetet kap.) A múlt század virtuózai újat a technika terén nem alkottak. A hegedűjáték virtuóz művelőinek azonban ragyogó sorával találkozunk. Beriot, Vieuxtemps, Wieniavsky, Hubay stb. személyében. Mindannyiuk játékában a franco-belga iskolát jellemző széles meleg tónus, lendületes előadás érvényesült. Közülük is kimagaslott Pablo de Sarasate korának egyik „legédesebb szavú” technikai szempontból leglelkiismeretesebb virtuóza. […]"
A ZENE, 1931. 12. Évfolyam, 10. szám. (Kálmán Mária: „A hegedűtechnika történeti fejlődése” – részlet).
Spohr - Violin Concerto No. 8 In A Minor 'In modo di scena cantante'
Spohr: The Last Judgement (Oratorio) - Overture
L. Spohr: Faust - Act I: Aria and Choir: Der Wein erfreut des Menschen Herz (Wohlhaldt, Choir)
Százharminc éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie, a krimi műfajának koronázatlan királynője.
https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/523980
AZ OPERA VILÁGA
Elhangzott: 2020.06.14. 20:04
ADÁS INFORMÁCIÓK:
100 évvel ezelőtt született Domahidy László, hazánk kiváló operaénekese.
Fia, ifj. Domahidy László operaénekes mesél édesapjáról.
A beszélgetőtárs: Máry Szabó Eszter.
idősebb és ifjabb Domahidy László Boros-nótákat énekel
Apa és a fia egy műsorban!
/YouTube/
(Archív televíziós műsor részlete)
George Gershwin hálála mai évfurdulóján, emlékére
A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon
ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL
Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila
"Boros Attila: Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?
Kemény Egon: Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.
Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”
* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.
Az Operaház Facebook oldaláról:
+Gyermekkorában birkózott, szertornázott, bokszolt – és énekelt. Még csak húsz éves volt, amikor Vaszy Viktor egy meghallgatás után a Kolozsvári Operába hívta, majd hat évvel később a budapesti Operaház tagja lett. Markáns karaktere a zeneszerzőket is megihlette, Farkas Ferencet barátjának tudhatta, Kodály egyik kedvenc basszistája volt, Ránki György pedig az ő habitusára írta a Pomádé király új ruhája című operájának címszerepét. Szenvedélyesen énekelt népdalt és magyar nótát is. Száz éve született Domahidy László."
Tegnap délután a Dankó Rádió operettműsora is megemlékezett Domahidy Lászlóról.
Az emlékezést a művész két énekfelvételének bejátszása követte:
Kenessey Jenő – Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony – A II. komédiás jelenete (Domahidy László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkarának férfikara, vezényel: Kenessey Jenő) - Magyar Rádió stúdiója, 1957; 1 CD-n: 2001. Hungaroton, HCD 31983
Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó - Tyukodi dala: „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás…” (Domahidy László, Simándy József, km. az MRT Énekkarának férfikara, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – Rádió Dalszínházának új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Száz éves lenne idősebb Domahidy László operaénekes, aki 1920. július 10-én született Debrecenben.
"Híres zeneszerzők írtak szerepeket a hangjára"
Művészi pályája Kolozsvárott kapott lendületet, a Magyar Királyi Operaházban, majd a Magyar Állami Operaházban teljesedett ki, és ott is ért végett több évtizedes szárnyalás után. Ezekben a napokban a centenárium alkalmából a Magyar Rádió és Televízió több műsorában emlékezett, illetve emlékezik meg a neves művészről archív felvételei segítségével.
/MNO.HU - 2020. JÚLIUS 9. CSÜTÖRTÖK 20:46/
Domahidy László (Debrecen, 1920. július 10. – Budapest, 1996. szeptember 1.)
Budai Lívia - portré /részlet/
Rendező: Bilicsi Erzsébet
Szerkesztő-riporter:László Zsuzsa
Verdi: Aida - Amneris - Radames duett, Budai Lívia -B Nagy János
Koncert részlete
A Magyar Állami Operaház Zenekarát vezényli Oberfrank Géza
Réti József operaénekes (1925-1973) emlékét - az Operaház kiváló tenoristája ma kilencvenöt éve született - most ezzel a szép Csajkovszkij-áriával idézem fel:
Jolanta - Vaudemont gróf románca_ Réti József
Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor
Kedves Lajos! (Engedd meg, hogy így szólítsalak a régi keletű "levelezésünk" okán.)
Örülök, hogy nem csak a zenében, hanem a magyar irodalomból is van "közös témánk". Érdekes, előbb olvastam el a folytatást: Téli berek; abból tudtam meg, hogy van előzménye a könyvnek: '"Tüskevár". Különben nem ezek és nem is az állatregények voltak Fekete Istvántól az első olvasmányélményeim. Mint a(z) ifjúsági történelmi regényeknek lelkes olvasója (is), először "A koppányi aga testamentuma" került a kezembe (az író első regénye!) és azonnal megragadott érdekfeszítő, izgalmas történetvilága, de a színes, választékos írói kifejező stílus. Csak ezt követően kezdtem kifejezetten "ráutazni" a szerzőre. A Tüskevár után pedig jött sorba a Lutra, Kele, Hu, Bogáncs, Csi, Vuk és elbeszélésekkel teli kötetek. A "Kittenberger Kálmán élete" is, benne akár a vadászleírásokkal, letehetetlen olvasmányom volt.
Kedves Heiner Lajos. A Hu volt az első?? És azt milyen idős korodban olvastad? Csak azért kérdezem, mert a Hu erősen különbözik Fekete István többi állatregényétől, komoly társadalom- és korrajzot tartalmaz, és biztos, hogy nem az ifjúság számára íródott. Én 10 éves koromban olvastam végig Fekete István "állatos" könyveit, kedvencem sokáig a Kele és a Lutra volt. A Hu-t akkor 20-30 oldal olvasása után félreraktam, aztán 6-8 évvel később, már érettebb fejjel olvastam végig. Annyira szerettem Fekete István könyveit, hogy volt, amikor feldörzsöltem a lázmértőt, hogy néhány napig, nyugodt kötülmények között otthon olvasgathassam.
Kedves Búbánat!
Nagyon megörültem, és köszönöm, hogy emlékeztettél Fekete Istvánra. Gyerekkorom egyik legkedvesebb írója volt. Ma is emlékszem, a Hu volt az első, amit elolvastam tőle.
Egyébként is köszönet, hogy ebben az időnként forrongó hangulatú Momus-ben mértéktartóan, és sokszor nem görcsösen ragaszkodva a klasszikus zenéhez, hanem "kitekintve" írsz.
Szép, vírusmentes nyarat kívánok Neked!
Az ötven éve elhunyt Fekete Istvánra emlékezünk
/MÉRTÉKADÓ – Az Új Ember 2020. június 21-i számának kulturális melléklete/
„Akinek könyveitől könnyebb lesz a lelkünk” Portré –a 4-5. oldalakon.
„Január végén születésének 120. évfordulóját ünnepeltük, most pedig halálának 50. évfordulója szólít emlékezésre. Az egyik legismertebb Fekete István-i történetben, a Tüskevárban való kalandozásra hívjuk az olvasókat.
[…] Fekete István sok mindent elmondott nekünk minderről. Kitárta a lelkét, ahogy egy interjúban fogalmazott; az írásain keresztül megengedte, hogy belenézzünk a lelkébe. „És az olvasó bármilyen következtetést levonhat. Amit írtam, őszintén írtam, igazat írtam” – fűzte hozzá. Pontosan ötven évvel ezelőtt tette le természetíró, láttató, lelkét feltáró tollát. Mit kaptunk tőle, mit hagyott ránk? Talán leginkább azt a biztonságot, hogy igenis lehetséges békében, csöndben élni. 1970-ben két kapcsolódó írás is megjelent a Vigiliában: az első köszöntés volt, sok, alkotásban gazdag esztendőt kívánt az írónak a 70. születésnap alkalmából. Néhány hónappal később, június 23-án azonban elkövetkezett a búcsúzás. Mindkét szerző ugyan - azt emelte ki, az egyik csendnek, békének, harmóniának nevezte, a másik megnyugvásnak. „Fekete István írásainak sajátos varázsát éppen ez a harmóniára törekvés, a természet és az emberi világ rokonvonásainak újrafelfedezése jelenti. (…) Írásművészetének fő erényei: az érzelmek őszintesége, az írói szándék világossága, a szavak és a mondatok egyszerűsége, amelyek méltó keretként szolgálják a hazaszeretetet, a tájat és a gondolatot, a lélek tisztulását érlelő csend dicséretét. (…) Az emberhez illő béke, a lélek és a szellem nyugalmának áhítása vezérli őt az állat- és növényvilág emberközelbe hozásának szívós és türelmes kísérleteiben, a természet törvényeinek költői feltárásában és a minden élőkre, minden közösségre érvényes harmónia aranymetszés-szabályainak megmutatásában.” „Olvasom, és minden feloldódik bennem, könnyebb leszek tőle, megnyugszom. Átveszem nyugalmát, megnyugvását a természetben. Mert ezt sugározza minden könyve.” Fél évszázad elteltével sem mondhatunk mást, többet. Ha harmóniát, ha megnyugvást keres a zaklatott lélek, forduljon bátran Fekete Istvánhoz.”
/Borsodi Henrietta/
Pofám leszakad Könnybe lábad a röhögéstől a szemem. Koltay Gábor, a hős antikommunista, a Kádár-rendszer nagy ellenállója, lebontója belülről. Adalékok: többek közt itt, itt és itt.
