25202Edmond Dantes2023-10-31 10:58:45 [Válasz erre: 25201 Pósa 2023-10-31 10:52:23] Ha el akarok olvadni a gyönyörűségtől, akkor én is többször Chopinhez fordulok :-) ... és/de még mindig nem ismerem eléggé ... mint ahogy senki mást sem.
25201Pósa2023-10-31 10:52:23 Chopin - Favourite Piano Pieces
25199gezakadocsa2023-10-30 11:09:41 [Válasz erre: 25198 lujza 2023-10-30 01:43:51] Ha nem csak poén, hanem őszinte az érdeklődés, íme a válasz, ami viszont nem lehet egyszavas, az alábbiak miatt:
Mindegyik írt CD elég régen megvan már, s mindet meghallgattam már nem is egyszer, csak így direkt egymás után nem. (Ilyen összehasonlításokat szoktam csinálni olykor; elsősorban egyes tételeket vagy tételrészeket sorba rakva. Nagyon érdekes és tanulságos, az pedig még inkább, ha a hallgató nem tudja, hogy amit hall, kinek mikori fölvétele, de ilyenhöz legalább két ember kell. Emlékszem olyanra, hogy párszor mutattam több fölvételt ismert klasszikus mű részletéből olyan barátunknak, aki nem volt különösebben zeneismerő, de amúgy érzékeny és értelmes ember. Figyelemreméltó észrevételei voltak. Ez néha többekkel is kivitelezwető volt.)
A mostani hallgatáshoz plusz motiváció volt, hogy -félig-meddig kényszerűségből- mostanában cseréltük ki a CD-játszónkat, s arra is kíváncsi voltam, hogy mit mutat az új készülék az általam amúgy ismert fölvételeknél.
Ezek után még annyit, hogy a Les préludes-öt többször hallottam hangversenyen (nem mnindiog tetszett az előadás, pedig nagyon szeretem Lisztet), már gyerekkoromban is, s több más fölvételét is hallottam már a rádióban vagy másnál. A most meglévők közül pedig a Karajan-féle már LP-ként is megvolt, s a kedvenceim közé tartozott. (Amúgy Karajan ezt már korábban, Londonban is fölvette (EMI), majd a Berliniekkel később, digitálisan is, sőt élő dig. fölvétel is létezik velük./DG/) E.Kleibernek tudtommal ez az egyetlen fölvétele a műből. (Érdekes, hogy Berlinben vették föl, de hogy milyen cég, azt nem tudom; ma többféle kiadásban is létezik.) Furtwängler után is ebből csak ez az egy fölv. létezik, aminek -1954.- már nem Legge volt a producere. (A dobok szólnak is rendesen, amiért Otto Strasser szerint /És ezért még fizetnek is... - Életem a Bécsi Filharmónikusok között/ F. külön harcolt Leggével, nem akceptálva a fölvételkésztítés technikai fortélyait.) A Haitink-féle fölv. az általa a Londoni Filh. élén vez. Liszt összes szimf. költeménye kiadás része. Solti fölvétele is megvolt már LP-n, néhány más szimf. költemény mellett, részint a Párizsi Szimf., részint a Londoni Filh. közreműködésével. (Abból nekem az A böcsőtől a sírig tetszett a legjobban,)
Végre a kérdésre a válasz:
Azt tudtam előre, hogy E.Kleiber az egyik véglet -elég gyors és folyamatos tempók, határozott elképzelés, magas színvonalon és következetesen-, Furtwängler a másik, a rá jellemző lassabb tempóval és nagy fokozásokkal, feszültségteremtő erővel, míg Karajan a kettő ötvözetféléje, igen gondos zenekari játékkal és már kiváló fölvételi technika mellett.
Nos, nagyon kellemes meglepetésemre a Kleiber-féle fölv. csodálatosan szól, kora ellenére, s mindenestől nagyon tetszett, pedig tényleg messze a leggyorsabb. Furtwänglernél már nem annyira meglepő a még mono, de kiváló technika, s érvényesülnek nagyjából az írt ismert erényei is, bár az az érzésem, hogy ez a mű (vagy ez a fölvétel - akkor pár napon belül több rövidebb művet fölvettek a Musikvereinben) nem volt a kedvence, nem élte bele annyira magát. A Karajan-fölv. változatlanul hozta jól ismert erényeit - szerintem mindenféle szempontból kiváló, a részletek szépségei és a mű fölépítése is mintaszerű. Ezek után a Haitink-fölv. sápadtabbnak hatott és bár voltak itt-ott szép megoldások, nem éreztem következetesnek és különösebben hatásosnak sem, még a tempók is mintha logikátlanok lennének helyenként. Kicsit hasonlót éreztem Soltinál is, azzal, hogy azért az ő fölfogása összefogottabb, s a fölv. is jobb már, s többször vannak benne igen szép részletmegoldások.
25197gezakadocsa2023-10-29 10:39:43 Liszt F.: Les préludes
Tegnapelőtt késő du.:
1.Cseh Filh., Erich Kleiber - 1936. (History)
2.Bécsi Filh., W. Furtwängler - 1954. (EMI)
Ma korán reggel tudtam folytatni, az időpontra tekintettel fejhallgatóval:
3.Berlini Filh., H.v.Karajan -1967. (DG)
4.Londoni Filh., B.Haitink - 1968. (Decca, eredetileg Philips)
5.Londoni Filh., Solti Gy.- 1977. (Decca)
Mindegyiket CD-n, s mindegyik stúdiófölv.
25196Pósa2023-10-26 12:04:03
Gaetano Donizetti:
Clarinet Concertino in B flat major
Szólista: Fabrizio Meloni
25195Pósa2023-10-11 08:52:20 Kodály Zoltán:
String Quartet No.1 Op.2
Kodály Quartet
25194Pósa2023-10-09 15:09:55 Giacomo Puccini: La Boheme
Angela Gheorghiu, Roberto Alagna
Riccardo Chailly, Milánói Scala Ének- és Zenekara
25193Hangyászsün2023-09-21 10:21:28 [Válasz erre: 25188 Edmond Dantes 2023-09-19 14:27:26] Főleg akkor nem, ha még azt sem tudjuk, mi várható a 2024-as naptári év első felében SAJÁT RENDEZÉSBEN.
25189Edmond Dantes2023-09-19 14:28:55 [Válasz erre: 25185 daunerni 2023-09-18 21:26:42] Ma még egy NFZ-Koncert lesz ugyanott, más műsorral, másik szólistával és karmesterrel.
25188Edmond Dantes2023-09-19 14:27:26 [Válasz erre: 25187 Hangyászsün 2023-09-19 12:02:40] Úgy kell, hogy legyen. Szomorú. Egész évadban nem lesz annyi "nagy" név és zenekar a MüPában mint azonn a fesztiválon. A Zenekari páholy-bérlet megszűntetése valóságos katasztrófa.
25186Edmond Dantes2023-09-18 22:24:07 [Válasz erre: 25185 daunerni 2023-09-18 21:26:42] Màr csak a Farandole-ràadàst hallottam, de elnèzve az Enescu Fesztivàl műsorfolyamàt ès közreműködőit, olyan kàpràzatos zenekar-, karmester- ès szòlistalistàval dicsekedhetnek, amiről mi mostanàban csak àlmodhatunk ... pontosabban màr nem is àlmodhatunk. Csak nàlunk van "gazdasàgi vàlsàg"?
Jean-Pierre Rampal, I Solisti Veneti, Claudio Scimone
25182Laci Kozlok2023-09-14 14:49:08 Cilea, Adriana Lecouvreur. Barcelona 2012.Eloadok - Alagna, Frittoli, Zajick. Remek eloadás. /fent van a Tubuson is/
25181Norna3in12023-09-14 14:28:22
Litvinovsky: Pélleas et
Mélisande (Suite for String Orchestra)
előadja: Metamorphose String Orchestra
vezényel: Pavel Lyubomudrov
(tecső...)
25180gezakadocsa2023-09-12 10:17:21 [Válasz erre: 25179 gezakadocsa 2023-09-12 10:07:03] Bocsánat, a Teldec-lemezen Dvorák Szláv rapszódiája is rajta van.
Nem Fucik, de igen nagy hangverseny-élmény a Csehekkel és Neumannal: az 1984-es prágai tavaszon hallottuk feleségemmel a (zsúfolt és utóbb szinte tomboló) Smetana-teremben Dvorák mindkét Szláv tánc-sorozatát.
25179gezakadocsa2023-09-12 10:07:03 [Válasz erre: 25178 Heiner Lajos 2023-09-11 17:48:06] Egyetértek. Több lemezük is van, s nemcsak Fucik műveivel, hanem hasonló monarchiabeli szerzőkkel kiegészítve is (pl. Komzák, Kmoch). A Teldecnél, s persze a Supraphonnál létezik a legtöbb - utóbbira példa: Régi cseh indulók és táncok (10 4153) vagy Cseh klasszikusok kis gyöngyszemei (11 0624). A Teldecnél pl.: A gladiátorok bevonulása címmel csupa Fucik (06301 20852).
25178Heiner Lajos2023-09-11 17:48:06 Fucik-indulók - Cseh Filh. Neumann. Zseniális zene.
25176-zéta-2023-08-24 15:15:39 Ebből a duettből ennél jobb még nem született...
25175lujza2023-08-01 02:44:43 [Válasz erre: 25174 Laci Kozlok 2023-07-31 08:17:22] Nagyon csábító, amiket hallgattok, valóban régen egészen csodálatos hangok és karmesterek is voltak!
25174Laci Kozlok2023-07-31 08:17:22 [Válasz erre: 25173 Heiner Lajos 2023-07-29 14:42:52] Shirley Verrett sotét, démonikus falcon szopránjával ideális Lady. 2 felvétel is van a Tubuson - 1975, 1976. Természetesen Cappuccilli mélto partnere, akkor még tudtak énekelni és játszani is. Maestro Abbado zseniális.
25173Heiner Lajos2023-07-29 14:42:52 Lacikám,
Amikor a nagy eszmék találkoznak...
A héten nézte a Tubuson, az előadás majdnem ugyanezzel a szereposztással megvan, a stúdiófelvétel. Cappuccilli, Abbado, az opera ismét elbűvölt.
25171takatsa2023-07-28 07:59:20 [Válasz erre: 25170 Héterő 2023-07-27 22:12:03] Kedves Héterő, igazad van, sok a hasonlóság közöttük. Össze is szedtem a hasonlóságokat. Az első hasonlóság az, hogy mindkettő zene. Ez nem véletlen, hiszen mindkét művész zenét írt. A második hasonlóság, hogy ugyanaz a hangnem. Persze 12 hangra alapozva nincsen végtelenül sok hangnem, ez a két zenei részlet g-moll, és a g-mollt nagyon szeretik a zeneszerzők, pl. Mozartnak is van két g-moll szimfóniája, így az a két Mozart mű is bizonyos értelemben hasonlít a Schnittke-Webber alkotásokhoz. A harmadik hasonlóság pedig az, hogy mindkét műben sok ritmushangszer szerepel. Szimfonikus nagyzenekar, plusz ritmushangszerek: ez a klasszikus zenén nevelkedett fülek számára lehet, hogy szokatlan, és ami szokatlan, az egy kalapba kerül - innen a hasonlóság -, de a kortárs komolyzenében teljesen megszokott és mindennapos a ritmushangszerek használata. Itt aztán véget is ér a hasonlóság, a két részlet dallamvezetése egészen más, más a ritmus - hallgasd csak Schnittkénél ezt a csodás tangót -, és egyébként is, a Schnittke-mű sokkal összetettebb alkotás. Ahogyan előzőleg is írtam, Schnittke sohasem titkolta film-zeneszerzői múltját, és az ott használt és begyakorolt zenei elemek megjelennek későbbi legnagyobb műveiben is. Webber pedig abszolút eklektikus, művei tele vannak az előző korok zenei megoldásaival, töredékeivel, foszlányaival. Elég, ha itt a Requiemjére utalok. Végsősoron minden zene hasonlít egymásra, mert ahogyan a Homo sapiens egy faj, ugyanúgy a zenéje is az: egy és unverzális, a zenei elemek megegyeznek, aztán, hogy ezekből az építőkockákból viskó vagy palota épül, az már az építőmester tehetségén múlik.
25170Héterő2023-07-27 22:12:03 [Válasz erre: 25169 takatsa 2023-07-26 21:38:02] Hát... – nézetem szerint, ha valaki valóban meghallgatja ezt az egybekevert, A – B – A – B mintázatú hangfelvételt, ahol A = a Schnittke-féle "Es geschah" női hanggal németül; B = Webber: "Az operaház fantomja" férfi énekessel angolul (és az átmenet a részletek között akár el is maradhatna); ...nos, ha nem fedez föl némi hasonlatosságot, akkor bizony nem "élénk fantáziára", hanem fülészeti ellenőrzésre lenne szüksége. Felidézem ismét, két percig tart az élmény, érdemes kipróbálni: Es geschah 1983 _ Phantom 1986
Schnittkét a zeneirodalom orosz zeneszerzőnek tartja, a Volga menti Engels városában született, a szülei német ajkúak voltak, apja oroszországi zsidó, aki Hamburgban született, anyja pedig az évszázadokkal korábban, Nagy Katalin cárnő által betelepített német kolóniából származott. Schnittke élete döntő részét a Szovjetúnióban élte, főbb zenei tanulmányait is ott folytatta, és zenéje is az orosz zenei örökségből- és közegből sarjadt. Bár élete utolsó évtizedében külföldön élt, és Hamburgban halt meg, halála után 7 nappal később, Moszkvában temették el.
Schnittke saját identitásáról így ír:
"Bár nem folyik bennem orosz vér, Oroszországhoz kötődök, egész életemet itt töltöttem. Másrészt az általam szerzett zenék nagy része valamilyen módon kapcsolódik a német zenéhez is, és a a németségből fakadó logikához, bár ezt nem akartam különösebben. . . . Német elődeimhez hasonlóan én is Oroszországban élek, sokkal jobban tudok oroszul beszélni és írni, mint németül. De nem vagyok orosz . . . . A zsidó felem nem ad békét: nem ismerek egyetlen zsidó nyelvet sem, de úgy nézek ki, mint egy tipikus zsidó."
Sosztakoviccsal ellentétben, aki a filmzene-írást alantas és mellékes tevékenységnek, a megélhetéshez szükséges rossznak tartotta, Schnittke ezt a munkát is lelkesen végezte, több, mint 50 filmzenét alkotott, és szimfóniái, komolyzenei remekművei is filmzenéjéből nőttek, nemesedtek ki, így tartalmaznak könnyűzenei, főleg dzsesszes elemeket, de ahhoz azért igencsak élénk fantázia szükségeltetik, hogy valaki párhuzamot vonjon Webber Operaház fantomja és Schnittke Faust kantátája között. :)
Schnittke zenéjének gyökereiről és könnyűzenei (dzsessz, rock) elemeiről találtam egy nagyon érdekes cikket, elolvasását mindenkinek ajánlom.
25168Héterő2023-07-26 16:25:27 [Válasz erre: 25167 takatsa 2023-07-24 20:07:01] Honnan ismerős ez a "Megtörtént..." Schnittke-részlet? - mondtam magamnak. Hát innen: Es geschah 1983 _ Phantom 1986 Oroszul meg amolyan "Grisabellás" (Webber: Cats, 1981), hallgassuk csak: Ki álmodta meg vajon, hogy a másik majdan mit fog komponálni? (Egyébként Schnittkében egyetlen csepp orosz vér sem volt.)
25167takatsa2023-07-24 20:07:01 [Válasz erre: 25166 Nagy Katalin 2023-07-24 19:40:06] Kedves Katalin, egyáltalán nem vettem gúnyolódásnak a kérdését, és nagyon örültem neki, mert legalább egy rövid beszélgetés kapcsán szót ejthettünk Alfred Schnittkéről, erről a zseniális, zsidó származású orosz zeneszerzőről, akit olyan kevéssé ismerünk, pedig megérdemelne nem egy, hanem több litániát. Mindenesetre Schnittke nagyon regényes és zegzugos életutat járt be, tehetségét oroszországban egyáltalán nem ismerték fel, szó szerint tengődött, és filmzenék írásával kereste a kenyerét. 1983-ban katolizált, ami felettébb érdekes dolog a kommunista, és maximum pravoszláv Szovjetúnióban, és ez a lépése sem egyengette az útját. MIndenesetre ettől az időponttól sok eghyázi művet írt, ezek közé tartozik ez a kantáta is. 1985-ben súlyos agyvérzése volt, kómába esett, többször halottnak nyilvánították, de valahogyan felépült és 1990-ben Németországban telepedett le, ahol rövivd idő alatt ünnepelt zeneszerzővé vált. Élete jobbra fordulásának nem sokáig örülhetett, mert egészségi állapota nagyon rossz maradt, és számos agyvérzés után, 1998-ban, 63 éves korában elhúnyt.
25166Nagy Katalin2023-07-24 19:40:06 [Válasz erre: 25165 takatsa 2023-07-24 19:34:09] Köszönöm. A válasz fényében talán gúnyolódásnak is hathat a kérdésem, de a bibliai utalás lehetősége eszembe sem jutott. A lelkem tiszta, tényleg ilyen tudatlan vagyok (ebben is).
25165takatsa2023-07-24 19:34:09 [Válasz erre: 25164 Nagy Katalin 2023-07-24 19:04:09] Kedves Katalin, amit hallgattam a youtube-on és ajánlottam másoknak is meghallgatásra, az Schnittke "Seid nuchtern und wachet (más néven Faust Cantata) VII. tétele, egy fantasztikus előadásban. "Seid nuchtern und wachet..." - Péter apostol első levele 5. fejezetének 8. verse kezdődik e szavakkal. (Az idézés módja többféle formátumú lehet, pl, ahogyan írtam, vagy így: 1Pét 5,8). A kérdéses vers fordítása: "Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el."
25164Nagy Katalin2023-07-24 19:04:09 [Válasz erre: 25163 takatsa 2023-07-24 14:35:04] Kedves takatsa, nyugodtan nevessen ki, de soha nem voltam jó a kép- és szórejtvényekben. Mi ez az "1 Péter 5:8"?
25163takatsa2023-07-24 14:35:04 Én is szoktam - ritkán - zenét hallgatni, megnyugvásul, ha már elegem van Purcell-ből, például ezt. Azután fellapozom 1 Péter 5:8-at.
Eddig csak a szerző többi zongoraversenyét ismertem. Ezek a 'zsengék' is nagyszerűek!!!
25159Pósa2023-07-11 10:57:32
G.P. Telemann - Konzert für Blockflöte und Traversflöte in e-Moll
A befejező tételt leadták a Bartók Rádióban 10:05-kor.
25158kjános2023-07-09 09:06:19 A héten a most hetvennégy éves, csodálatos kóreai hegedűművésznő, Kyung Wa Chung felvételeit hallgattam. Korábban csak Bartók hegedűversenyének interpretációját ismertem tőle, szerintem ez a mű legszebb felvétele. A héten újra meghallgattam (a véleményem változatlan) és kiváncsi lettem Kyung Wa Chung más előadásaira is. Szerencsére a you tube bőséges választékkal szolgált. Láthattam/hallhattam két-két Beethoven és Mendelssohn hegedűverseny előadást, továbbá Brahms, Csajkovszki, Bach, és Bruch hegedűversenyeit,
Brahms d-moll hegedű-zongora szonátáját, Vivaldi Négy évszakokát és egy összeállítást francia zeneszerzők műveiből. A látottak/hallottak csak megerősítettek abban, hogy Kyung Wa Chung korunk egyik legnagyobb hegedűművésze volt, nem csak páratlan virtuóz, de igazi költő is, aki a művek minden szépségét és mélységét meg tudta szólaltatni hangszerén. Mindenkinek ajánlom ezeket a csodálatos előadásokat.
hadd hívjam fel a figyelmet még két Norma lemezre, ezek sajnos csak részletek.
Az egyik egy 21.20 perces összeállítás két 1949-es Buenos-Aires-i Norma előadásból, Callas, Barbieri és Rossi-Lemeni főszereplésével, Serafin vezényel. Itt az egészen fiatal Callas hallható, de már hangja és művészete teljében, mind a Casta Divában, mind az I. felvonás Norma-Adalgisa kettősében csodálatos, ennél szebben és jobban talán sohasem énekel, legfeljebb érettebben. Méltó partnere a kettősben Barbieri. A másik lemez egy kereskedelmi felvétel 1946-ból és a második felvonásbeli Norma-Adalgisa kettős hallható rajta, Zinka Milanov és egyik kedvencem, Margaret Harshaw előadásában. Milanov itt valóban a csúcson van és Harshaw teljesen egyenrangú partnere. Teljesen másképp közelít a szerephez, mint Barbieri és talán az ő előadásmódja közelebb áll a bel canto-hoz, de mindketten (illetve a két lemezen mindenki) a fantasztikus énekes teljesítményt nyújtanak.
Meg van az egész felvétel kottával is./ Corelli, Nicolai /
25153Laci Kozlok2023-07-04 09:52:24 [Válasz erre: 25152 kjános 2023-07-04 07:45:46] Kedves János, koszonom ezt a Norma-diszkográfiát. Callas 1954-ben még a legjobb formáját hozta, 1958 után már sajnos nem.
25152kjános2023-07-04 07:45:46 [Válasz erre: 25151 Laci Kozlok 2023-06-30 14:13:48] Valóban remek Norma. Bár sokan a későbbi felvételt favorizálják Ludwiggal és Corellivel, én is ezt szeretem jobban.
Azért még ajánlhatok néhány ragyogó Norma előadást:
Cigna, Castagna, Martinelli, Pinza, Panizza (all star szereposztás 1937-ből a talán legnagyobb olasz operákat vezénylő karmesterrel)
Pedrini, Stignani, Penno, Neri, Molinari-Pradelli (Maria Pedrinit talán kevesebben ismerik, de csodálatos énekesnő volt)
Cerquetti, Pirazzini, Corelli, Neri, Santini (Cerquetti ugrott be Callas helyett és majdnem olyan jó)
Gencer, Simionato, Prevedi, Zaccaria, Gavazzeni (ha nincs Callas, talán Gencer töltötte volna be a helyét)
Sutherland, Horne, Bergonzi, Siepi, Bonynge (Sutherland technikailag talán a legjobb bel canto énekes, Horne és Bergonzi viszont csodálatosak, szerintem Bergonzi a legszebben éneklő Pollione)
Scotto, Casoni, Cecchele, Giaiotti, Patané (Scotto véleményem szerint Callas legméltóbb utóda ebben a szerepben is)
Caballé, Cossotto, Raimondi, Vinco, Gavazzeni (ennek több változata is létezik, a Scala előadás és a Scala moszkvai vendégjátékának felvétele, Caballé mindegyiken nagyszerű)
Souliotis, Cossotto, Limarilli, Vinco, Bartoletti (Souliotis itt ereje és művészete teljében, sajnálatosan rövid karrierje egy csúcspontján)
és persze ott vannak Callas különböző helyen és időpontban felvett előadásai
Csak érdekességként említem meg, hogy van egy olyan felvételem (Milanov, Thebom, Penno, Siepi, Cleva), amely művészi szempontból nagyon jó, csak a kiadó az operát teljesen összevissza sorrendben jelentette meg, a második felvonás közepével kezdődik, azt követi az első felvonás fináléja stb.
A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.