Bejelentkezés Regisztráció

Milyen zenét hallgatsz most?


25217 Pósa 2023-12-06 13:35:51
Most a rejtvényzenét hallgatom, de délelőtt:
Dohnányi Ernő:
Violin Concerto No.1 in D minor Op.27
Michael Ludwig, Violin
Royal Scottish National Orchestra
JoAnn Falletta, Conductor
A harmadik tétele tetszett a legjobban!

25216 gezakadocsa 2023-11-21 14:51:12 [Válasz erre: 25215 Pósa 2023-11-21 13:05:06]
Ez az ún. "Nagy" c-moll mise, ami befejezetlen maradt, de nem Mozart halála miatt. Szinte minden valamirevaló cégnek van belőle -lehetőleg több- fölvétele, a legnagyobbakkal és másokkal is, köztük jó pár nagydíjas (pl. Böhm, Karajan, Gardiner). A DG ma is forgalmazza Fricsay Ferenc berlini fölvételét, ahol a négy szólista közül kettő magyar származású: Maria Stader és Ivan Sardi.

25215 Pósa 2023-11-21 13:05:06
Ma ebéd előtt hallgattam:
W. A. Mozart:
Mass in C minor K.427
New Philharmonia Orchestra
Raymond Leppard
Nagyon régen Daunerni feladta a Kimernyában az első tételét. Akkor szerettem bele ebbe a műbe. Addig nem is ismertem.

25214 Pósa 2023-11-20 13:40:52
Tegnap este és ma délelőtt Antonio Vivaldi: 12 hegedűversenyét - Op.4 La Stravaganza - hallgattam egy 1963-as felvételen az I Musici és Felix Ayo előadásában. A youtube-on elérhető a felvétel.

25213 Pósa 2023-11-13 10:41:22
Joseph Haydn:
Il Ritorno Di Tobia
Lucy Crowe, Anna Bonitatibus, Bettina Ranch, Mauro Peter, Neal Davies
Bachchor Salzburg, Alois Glassner
Mozarteumorchester Salzburg, Ivor Bolton
(Sony, 2016)
Korábban még sohasem hallgattam, ezért nálam "ősbemutató" :-)

25212 macskás 2023-11-10 23:09:58
Mai adag: Purcell: Dido és Aeneas Janet Bakerrel
Haydn: D-dúr szimfónia No. 104. Glover
Brahms I. szimfónia Fischer Iván
Most Led Zeppelin, kizárólag oktatási célra. Keresek passacaglia-basszust a könnyűzenében, hát kérem, VAN!

25211 gezakadocsa 2023-11-10 12:39:03
Reiner Frigyes Wagner zkri részleteket vez.
Mesterdalnokok: 1.fölv. előjátéka; 3.fölv.előjátéka; Inasok tánca; Mesterek bevonulása
Istenek alkonya: Siegfried rajnai útja; Gyászinduló
(Chicago SO; 1959.)
Lohengrin: 3.fölv. előjátéka
Tannhäuser: Ünnepi induló
(RCA Victor SO; 1950.)
RCA Victor Red Seal - Living Stereo

25210 Pósa 2023-11-10 09:18:33
Pjotr Csajkovszkij:
Anyegin
Thomas Allen, Mirella Freni, Anne Sofie von Otter, Neil Shicoff, Paata Burchuladze
Staatscapelle Dresden
Runfunkchor Leipzig
James Levine
(1988)

25209 lento_barbaro 2023-11-05 22:32:03
Saját hozzászólásomtól való elhatárolódással kezdem: ha rámjön, szoktam Chopint hallgatni, pl. az f-moll versenyt nem lehet nem szeretni. Az általam igen nagyra becsült, lényeglátó Márai a naplójában (1957) ezt írja:
"November 12. Chopin. Van valami alattomos ebben a zenében. Feminin, érzéki alattomosság... Megértem Tolsztojt, aki sírt és dührohamokat kapott, amikor Chopint játszották előtte. Van valami szemérmetlen ebben a zenében, valami leszboszi." -- én meg megértem Márait, hogy így érzi...

25208 gezakadocsa 2023-11-02 10:49:36 [Válasz erre: 25207 Pósa 2023-11-01 12:52:53]
Mindkét zongoraverseny-párosnak igen sok és közte igen sok szép fölvétele van. Chopinnél az egyik régi etalon A.Rubinstein (RCA), CD-n már olcsó kiadásban is létezik (újabban Sony címkével). Arrau nem a szokványos virtuóz Liszt-játékos volt, de máig nagyra értékelik Liszt-játékát (is). Vásáry Tamásnak főleg az f-moll koncert volt mindig is egyik kedvence, de mindkettőt (s mellesleg Lisztet is) gyakran és persze gyönyörűen játszotta. (Mindet föl is vette vele a DG.) Magam egyszer -már akkor nem volt fiatal- hallottam Szegeden az ő szólójával Chopin 2.zgravers-ét.
A Liszt-koncertek talán legáltalánosabban elismert, "klasszikus" fölvétele Richterrel és a Londoni Szimf. Zkr-ral van, K.Kondrasin (ő sem volt utolsó a szakmában) vez. (Philips, de létezik uez uővelük élő fölv-en is, a BBC kiadásában.) A Philips-fölv-t évekig Melógyija kiadásban LP-ként Mo-n is lehetett kapni, míg CD-ként az eredeti Philipset.
A dig. korszak egyik ásza K.Zimerman és a Bostoni SO (vez.S.Ozawa) DG-fölvétele, azon még a Haláltánc is rajta van, miként Cziffra Gy. régi EMI-fölvételén is, ami szintén elérhető, ma már olcsó sorozatban is.
S ami miatt elsősorban tollat ragadtam, mivel nem annyira ismert: a Rózsavölgyi pár éve kiadott két CD-n egy albumot: Liszt-tanítványok Liszt-műveket játszanak címmel. Ennek a végén rajta van a két zongoraverseny: Emil Sauer 1938-as fölvételei (Columbia), a Párizsi Conservatoire Zkr-val, F.Weingartner vez.

25207 Pósa 2023-11-01 12:52:53 [Válasz erre: 25203 Pósa 2023-10-31 11:05:34]
Javítok: Claudio Arrau Liszt két zongoraversenyét adja elő egy CD-men. Chopin két zongoraversenyét pedig Vásáry Tamás előadásában tudom meghallgatni CD-n.

25206 Laci Kozlok 2023-11-01 10:39:39
Obrazcova csodás koncertje Tokyoban.   Tubus -  
The concert of Elena Obraztsova in Tokyo - 1981


25205 gezakadocsa 2023-10-31 14:03:10 [Válasz erre: 25204 Pósa 2023-10-31 11:07:58]
A Ferencsik-féle gondolom az egyik utolsó lemeze a karmesternek, már dig., uis előtte a Hungarotonnál Németh Gyulával, még korábban Lehel Györggyel létezett tudtommal. (A Németh Gyula-féle lemezen a Spanyol rapsz. és két Magyar rapsz. /zkri változat/ volt még, LP-ben megvolt, s tetszett.) Soltival melyik? (Az általam említetten kívül van egy -már dig- fölv. is /az is Decca/, ott a Chicago SO-t vez.)  

25204 Pósa 2023-10-31 11:07:58 [Válasz erre: 25199 gezakadocsa 2023-10-30 11:09:41]
Nekem Ferencsik Jánossal és Solti Györggyel van egy-egy CD felvételem róla, mindkettőt nagyon szeretem.

25203 Pósa 2023-10-31 11:05:34 [Válasz erre: 25202 Edmond Dantes 2023-10-31 10:58:45]
A zenehallgatás apropója: A lemez elkallódott - sehol sem találom. Mp3-ról hallgatom, a borítót pedig az interneten találtam meg. Az idők során Ashkenazy-val, Bolet-tel, Cziffrával, Arrau-val nagyon sok Chopin CD-t vásároltam, de csak a töredéküket ismerem fel.

25202 Edmond Dantes 2023-10-31 10:58:45 [Válasz erre: 25201 Pósa 2023-10-31 10:52:23]
Ha el akarok olvadni a gyönyörűségtől, akkor én is többször Chopinhez fordulok :-) ... és/de még mindig nem ismerem eléggé ... mint ahogy senki mást sem.

25201 Pósa 2023-10-31 10:52:23
Chopin - Favourite Piano Pieces
Eloquence (DG.)




25200 lujza 2023-10-30 21:35:04 [Válasz erre: 25199 gezakadocsa 2023-10-30 11:09:41]
Köszönöm szépen a részletes választ, érdekes volt!

25199 gezakadocsa 2023-10-30 11:09:41 [Válasz erre: 25198 lujza 2023-10-30 01:43:51]
Ha nem csak poén, hanem őszinte az érdeklődés, íme a válasz, ami viszont nem lehet egyszavas, az alábbiak miatt:
Mindegyik írt CD elég régen megvan már, s mindet meghallgattam már nem is egyszer, csak így direkt egymás után nem. (Ilyen összehasonlításokat szoktam csinálni olykor; elsősorban egyes tételeket vagy tételrészeket sorba rakva. Nagyon érdekes és tanulságos, az pedig még inkább, ha a hallgató nem tudja, hogy  amit hall, kinek mikori fölvétele, de ilyenhöz legalább két ember kell. Emlékszem olyanra, hogy párszor mutattam  több fölvételt ismert klasszikus mű részletéből olyan barátunknak,  aki nem volt különösebben zeneismerő, de amúgy érzékeny és értelmes ember. Figyelemreméltó észrevételei voltak. Ez néha többekkel is kivitelezwető volt.)
A mostani hallgatáshoz plusz motiváció volt, hogy -félig-meddig kényszerűségből- mostanában cseréltük ki a CD-játszónkat, s arra is kíváncsi voltam, hogy mit mutat az új készülék az általam amúgy ismert fölvételeknél.
Ezek után még annyit, hogy a Les préludes-öt többször hallottam hangversenyen (nem mnindiog tetszett az előadás, pedig nagyon szeretem Lisztet), már gyerekkoromban is, s több más fölvételét is hallottam  már a rádióban vagy másnál. A most meglévők közül pedig a Karajan-féle már LP-ként is megvolt, s a kedvenceim közé tartozott. (Amúgy Karajan ezt már korábban, Londonban is fölvette (EMI), majd a Berliniekkel később, digitálisan is, sőt élő dig. fölvétel is létezik velük./DG/) E.Kleibernek tudtommal ez az egyetlen fölvétele a műből. (Érdekes, hogy Berlinben vették föl, de hogy milyen cég, azt nem tudom; ma többféle kiadásban is létezik.) Furtwängler után is ebből csak ez az egy fölv. létezik, aminek -1954.-  már nem Legge volt a producere. (A dobok szólnak is rendesen, amiért Otto Strasser szerint /És ezért még fizetnek is... - Életem a Bécsi Filharmónikusok között/ F. külön harcolt Leggével, nem akceptálva a fölvételkésztítés technikai fortélyait.) A Haitink-féle fölv. az általa a Londoni Filh. élén vez. Liszt összes szimf. költeménye kiadás része. Solti fölvétele is megvolt már LP-n, néhány más szimf. költemény mellett, részint a Párizsi Szimf., részint a Londoni Filh. közreműködésével. (Abból nekem az A böcsőtől a sírig tetszett a legjobban,)
Végre a kérdésre a válasz:
Azt tudtam előre, hogy E.Kleiber az egyik véglet -elég gyors és folyamatos tempók, határozott elképzelés, magas színvonalon és következetesen-, Furtwängler a másik, a rá jellemző lassabb tempóval és nagy fokozásokkal, feszültségteremtő erővel, míg Karajan a kettő ötvözetféléje, igen gondos zenekari játékkal és már kiváló fölvételi technika mellett.
Nos, nagyon kellemes meglepetésemre a Kleiber-féle fölv. csodálatosan szól, kora ellenére, s mindenestől nagyon tetszett, pedig tényleg messze a leggyorsabb. Furtwänglernél már nem annyira meglepő a még mono, de kiváló technika, s érvényesülnek nagyjából az írt ismert erényei is, bár az az érzésem, hogy ez a mű (vagy ez a fölvétel - akkor pár napon belül több rövidebb művet fölvettek a Musikvereinben) nem volt a kedvence, nem élte bele annyira magát. A Karajan-fölv. változatlanul hozta jól ismert erényeit - szerintem mindenféle szempontból kiváló, a részletek szépségei és a mű fölépítése is mintaszerű. Ezek után a Haitink-fölv. sápadtabbnak hatott és bár voltak itt-ott szép megoldások, nem éreztem következetesnek és különösebben hatásosnak sem, még a tempók is mintha logikátlanok lennének helyenként. Kicsit hasonlót éreztem Soltinál is, azzal, hogy azért az ő fölfogása összefogottabb, s a fölv. is jobb már, s többször vannak benne igen szép részletmegoldások.
Hát ennyit hamarjában és röviden...

25198 lujza 2023-10-30 01:43:51 [Válasz erre: 25197 gezakadocsa 2023-10-29 10:39:43]
És ki győzött?

25197 gezakadocsa 2023-10-29 10:39:43
Liszt F.: Les préludes
Tegnapelőtt késő du.:
1.Cseh Filh., Erich Kleiber - 1936. (History)
2.Bécsi Filh., W. Furtwängler - 1954. (EMI)
Ma korán reggel tudtam folytatni, az időpontra tekintettel fejhallgatóval:
3.Berlini Filh., H.v.Karajan -1967. (DG)
4.Londoni Filh., B.Haitink - 1968. (Decca, eredetileg Philips)
5.Londoni Filh., Solti Gy.- 1977. (Decca)
Mindegyiket CD-n, s mindegyik stúdiófölv.

25196 Pósa 2023-10-26 12:04:03
Gaetano Donizetti:
Clarinet Concertino in B flat major
Szólista: Fabrizio Meloni

25195 Pósa 2023-10-11 08:52:20
Kodály Zoltán:
String Quartet No.1 Op.2
Kodály Quartet

25194 Pósa 2023-10-09 15:09:55
Giacomo Puccini: La Boheme
Angela Gheorghiu, Roberto Alagna
Riccardo Chailly, Milánói Scala Ének- és Zenekara

25193 Hangyászsün 2023-09-21 10:21:28 [Válasz erre: 25188 Edmond Dantes 2023-09-19 14:27:26]
Főleg akkor nem, ha még azt sem tudjuk, mi várható a 2024-as naptári év első felében SAJÁT RENDEZÉSBEN.

25192 macskás 2023-09-20 12:12:10
Leonardo Vinci: Alessandro nell'Indie
Franco Fagioli
https://www.youtube.com/watch?v=KI5A6hiMRTI


25191 lento_barbaro 2023-09-19 16:53:52 [Válasz erre: 25183 Pósa 2023-09-15 11:23:13]
Hálám a tippért! Egy juhú tőlem is!

25189 Edmond Dantes 2023-09-19 14:28:55 [Válasz erre: 25185 daunerni 2023-09-18 21:26:42]
Ma még egy NFZ-Koncert lesz ugyanott, más műsorral, másik szólistával és karmesterrel.

25188 Edmond Dantes 2023-09-19 14:27:26 [Válasz erre: 25187 Hangyászsün 2023-09-19 12:02:40]
Úgy kell, hogy legyen. Szomorú. Egész évadban nem lesz annyi "nagy" név és zenekar a MüPában mint azonn a fesztiválon. A Zenekari páholy-bérlet megszűntetése valóságos katasztrófa.

25187 Hangyászsün 2023-09-19 12:02:40 [Válasz erre: 25186 Edmond Dantes 2023-09-18 22:24:07]
Nem megírtam már pár hete?

25186 Edmond Dantes 2023-09-18 22:24:07 [Válasz erre: 25185 daunerni 2023-09-18 21:26:42]
Màr csak a Farandole-ràadàst hallottam, de elnèzve az Enescu Fesztivàl műsorfolyamàt ès közreműködőit, olyan kàpràzatos zenekar-, karmester- ès szòlistalistàval dicsekedhetnek, amiről mi mostanàban csak àlmodhatunk ... pontosabban màr nem is àlmodhatunk. Csak nàlunk van "gazdasàgi vàlsàg"?

25185 daunerni 2023-09-18 21:26:42
https://www.festivalenescu.ro/events/hungarian-national-philharmonic-orchestra/

25184 macskás 2023-09-16 19:57:02 [Válasz erre: 25183 Pósa 2023-09-15 11:23:13]
Juhú! Nagyon jó zene!

25183 Pósa 2023-09-15 11:23:13
Saverio Mercadante:
Flute Concerto No.2 in E minor Op.57
Jean-Pierre Rampal, I Solisti Veneti, Claudio Scimone

25182 Laci Kozlok 2023-09-14 14:49:08
Cilea, Adriana Lecouvreur. Barcelona  2012.Eloadok - Alagna, Frittoli, Zajick.  Remek eloadás. /fent van a Tubuson is/  

25181 Norna3in1 2023-09-14 14:28:22
Litvinovsky: Pélleas et Mélisande (Suite for String Orchestra)
előadja: Metamorphose String Orchestra
vezényel: Pavel Lyubomudrov
(tecső...)

25180 gezakadocsa 2023-09-12 10:17:21 [Válasz erre: 25179 gezakadocsa 2023-09-12 10:07:03]
Bocsánat, a Teldec-lemezen Dvorák Szláv rapszódiája is rajta van.
Nem Fucik, de igen nagy hangverseny-élmény a Csehekkel és Neumannal: az 1984-es prágai tavaszon hallottuk feleségemmel a (zsúfolt és utóbb szinte tomboló) Smetana-teremben Dvorák mindkét Szláv tánc-sorozatát.


25179 gezakadocsa 2023-09-12 10:07:03 [Válasz erre: 25178 Heiner Lajos 2023-09-11 17:48:06]
Egyetértek. Több lemezük is van, s nemcsak Fucik műveivel, hanem hasonló monarchiabeli szerzőkkel kiegészítve is (pl. Komzák, Kmoch). A Teldecnél, s persze a Supraphonnál létezik a legtöbb - utóbbira példa: Régi cseh indulók és táncok (10 4153) vagy Cseh klasszikusok kis gyöngyszemei (11 0624). A Teldecnél pl.: A gladiátorok bevonulása címmel csupa Fucik (06301 20852).

25178 Heiner Lajos 2023-09-11 17:48:06
Fucik-indulók - Cseh Filh. Neumann. Zseniális zene.

25177 Búbánat 2023-08-25 13:18:55 [Válasz erre: 25176 -zéta- 2023-08-24 15:15:39]

Rita Shane és Nicolai Gedda! - tényleg csodálatos kettősük A hugenották koncertszerű előadásán

Orchestra & Chorus of the Austrian Radio 

Ernst Märzendorfer Conductor 

Gottfried Preinfalk Chorus Master

Broadcast February 17, 1971 Grosser Konzerthaussaal, Vienna

 

A teljes szereposztás: itt
A teljes operafelvétel kijött CD-n.  - Grandiózus produkció lehetett!

25176 -zéta- 2023-08-24 15:15:39
Ebből a duettből ennél jobb még nem született...

25175 lujza 2023-08-01 02:44:43 [Válasz erre: 25174 Laci Kozlok 2023-07-31 08:17:22]
Nagyon csábító, amiket hallgattok, valóban régen egészen csodálatos hangok és karmesterek is voltak!

25174 Laci Kozlok 2023-07-31 08:17:22 [Válasz erre: 25173 Heiner Lajos 2023-07-29 14:42:52]
Shirley Verrett  sotét, démonikus  falcon szopránjával ideális Lady. 2 felvétel is van a Tubuson - 1975, 1976. Természetesen Cappuccilli  mélto partnere, akkor még tudtak énekelni és játszani is. Maestro Abbado  zseniális.

25173 Heiner Lajos 2023-07-29 14:42:52
Lacikám,

Amikor a nagy eszmék találkoznak...
A héten nézte a Tubuson, az előadás majdnem ugyanezzel a szereposztással megvan, a stúdiófelvétel. Cappuccilli, Abbado, az opera ismét elbűvölt.

25172 Laci Kozlok 2023-07-29 14:03:24
G.Verdi, Macbeth, Abbado, Cappuccilli, Verrett, Giaurov,Lucheti - La Scala 1975

25171 takatsa 2023-07-28 07:59:20 [Válasz erre: 25170 Héterő 2023-07-27 22:12:03]
Kedves Héterő, igazad van, sok a hasonlóság közöttük. Össze is szedtem a hasonlóságokat. Az első hasonlóság az, hogy mindkettő zene. Ez nem véletlen, hiszen mindkét művész zenét írt. A második hasonlóság, hogy ugyanaz a hangnem. Persze 12 hangra alapozva nincsen végtelenül sok hangnem, ez a két zenei részlet g-moll, és  a g-mollt nagyon szeretik a zeneszerzők, pl. Mozartnak is van két g-moll szimfóniája, így az a két Mozart mű is  bizonyos értelemben hasonlít a Schnittke-Webber alkotásokhoz. A harmadik hasonlóság pedig az, hogy mindkét műben sok ritmushangszer szerepel. Szimfonikus nagyzenekar, plusz ritmushangszerek: ez a klasszikus zenén nevelkedett fülek számára lehet, hogy szokatlan, és ami szokatlan, az egy kalapba kerül - innen a hasonlóság -, de a kortárs komolyzenében teljesen megszokott és mindennapos a ritmushangszerek használata. Itt aztán véget is ér a hasonlóság, a két részlet dallamvezetése egészen más, más a ritmus - hallgasd csak Schnittkénél ezt a csodás tangót -, és egyébként is, a Schnittke-mű sokkal összetettebb alkotás. Ahogyan előzőleg is írtam, Schnittke sohasem titkolta film-zeneszerzői múltját, és az ott használt és begyakorolt zenei elemek megjelennek későbbi legnagyobb műveiben is. Webber pedig abszolút eklektikus, művei tele vannak az előző korok zenei megoldásaival, töredékeivel, foszlányaival. Elég, ha itt a Requiemjére utalok. Végsősoron minden zene hasonlít egymásra, mert ahogyan a Homo sapiens egy faj, ugyanúgy a zenéje is az: egy és unverzális, a zenei elemek megegyeznek, aztán, hogy ezekből az építőkockákból viskó vagy palota épül, az már az építőmester tehetségén múlik.

25170 Héterő 2023-07-27 22:12:03 [Válasz erre: 25169 takatsa 2023-07-26 21:38:02]
Hát... – nézetem szerint, ha valaki valóban meghallgatja ezt az egybekevert,
A – B – A – B mintázatú hangfelvételt, ahol
    A = a Schnittke-féle "Es geschah" női hanggal németül;
    B = Webber: "Az operaház fantomja" férfi énekessel angolul
(és az átmenet a részletek között akár el is maradhatna);
...nos, ha nem fedez föl némi hasonlatosságot, akkor bizony nem "élénk fantáziára",
hanem fülészeti ellenőrzésre lenne szüksége.
Felidézem ismét, két percig tart az élmény, érdemes kipróbálni:
                        Es geschah 1983 _ Phantom 1986

25169 takatsa 2023-07-26 21:38:02 [Válasz erre: 25168 Héterő 2023-07-26 16:25:27]
Schnittkét a zeneirodalom orosz zeneszerzőnek tartja, a Volga menti Engels városában született, a szülei német ajkúak voltak, apja oroszországi zsidó, aki Hamburgban született, anyja pedig az évszázadokkal korábban, Nagy Katalin cárnő által betelepített német kolóniából származott. Schnittke élete döntő részét a Szovjetúnióban élte, főbb zenei tanulmányait is ott folytatta, és zenéje is az orosz zenei örökségből- és közegből sarjadt. Bár élete utolsó évtizedében külföldön élt, és Hamburgban halt meg, halála után 7 nappal később, Moszkvában temették el. 
Schnittke saját identitásáról így ír:
"Bár nem folyik bennem orosz vér, Oroszországhoz kötődök, egész életemet itt töltöttem. Másrészt az általam szerzett zenék nagy része valamilyen módon kapcsolódik a német zenéhez is, és a a németségből fakadó logikához, bár ezt nem akartam különösebben. Német elődeimhez hasonlóan én is Oroszországban élek, sokkal jobban tudok oroszul beszélni és írni, mint németül. De nem vagyok orosz . .  A zsidó felem nem ad békét: nem ismerek egyetlen zsidó nyelvet sem, de úgy nézek ki, mint egy tipikus zsidó."
Sosztakoviccsal ellentétben, aki a filmzene-írást alantas és mellékes tevékenységnek, a megélhetéshez szükséges rossznak tartotta, Schnittke ezt a munkát is lelkesen végezte, több, mint 50 filmzenét alkotott, és szimfóniái, komolyzenei remekművei is filmzenéjéből nőttek, nemesedtek ki, így tartalmaznak könnyűzenei, főleg dzsesszes elemeket, de ahhoz azért igencsak élénk fantázia szükségeltetik, hogy valaki párhuzamot vonjon Webber Operaház fantomja és Schnittke Faust kantátája között. :)
Schnittke zenéjének gyökereiről és könnyűzenei (dzsessz, rock) elemeiről találtam egy nagyon érdekes cikket, elolvasását mindenkinek ajánlom.

25168 Héterő 2023-07-26 16:25:27 [Válasz erre: 25167 takatsa 2023-07-24 20:07:01]
Honnan ismerős ez a "Megtörtént..." Schnittke-részlet? - mondtam magamnak. Hát innen:
                                     Es geschah 1983 _ Phantom 1986
Oroszul meg amolyan "Grisabellás" (Webber: Cats, 1981),
                                     hallgassuk csak:
Ki álmodta meg vajon, hogy a másik majdan mit fog komponálni?
(Egyébként Schnittkében egyetlen csepp orosz vér sem volt.)


25167 takatsa 2023-07-24 20:07:01 [Válasz erre: 25166 Nagy Katalin 2023-07-24 19:40:06]
Kedves Katalin, egyáltalán nem vettem gúnyolódásnak a kérdését, és nagyon örültem neki, mert legalább egy rövid beszélgetés kapcsán szót ejthettünk Alfred Schnittkéről, erről a zseniális, zsidó származású orosz zeneszerzőről, akit olyan kevéssé ismerünk, pedig megérdemelne nem egy, hanem több litániát. Mindenesetre Schnittke nagyon regényes és zegzugos életutat járt be, tehetségét oroszországban egyáltalán nem ismerték fel, szó szerint tengődött, és filmzenék írásával kereste a kenyerét. 1983-ban katolizált, ami felettébb érdekes dolog a kommunista, és maximum pravoszláv Szovjetúnióban, és ez a lépése sem egyengette az útját. MIndenesetre ettől az időponttól sok eghyázi művet írt, ezek közé tartozik ez a kantáta is. 1985-ben súlyos agyvérzése volt, kómába esett, többször halottnak nyilvánították, de valahogyan felépült és 1990-ben Németországban telepedett le, ahol rövivd idő alatt ünnepelt zeneszerzővé vált. Élete jobbra fordulásának nem sokáig örülhetett, mert egészségi állapota nagyon rossz maradt, és számos agyvérzés után, 1998-ban, 63 éves korában elhúnyt.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.