24700 sphynx 2016-03-28 23:47:47
Heller Istvánról se feledkezzünk meg.
Heller Istvánról se feledkezzünk meg.
24698 Momo 2016-03-28 23:32:53
:-)) Érdekes, hogy a XIX. század 60-as 80-as éveiben mekkora karmester egyéniségek születtek. Ők aztán - persze másokkal együtt - átvitték a "komolyzenét" a XX századba. Toscanini 1867 Mengelberg 1871 Bruno Walter 1876 Stokowski 1882 Klemperer 1885 Furtwängler 1886 Hasonló volt, csak még szembetűnőbb a XIX. század elején született nagy zeneszerzők sora: Mendelssohn 1809 Chopin 1810 Schumann 1810 Liszt 1811 Verdi 1813 Wagner 1813 Ha ennyi tehetség születik ilyen rövid időn belül valamilyen téren, annak komoly eredménye van. (Hogy mondjak egy XX századi példát. A beat-pop-rock zenét is ilyen tömegével születő, elképesztő tehetségek "csinálták". A nagyok - egy-két kivétellel - egymáshoz nagyon közel, 1940-1955 között születtek.) --- De van ilyen nálunk is. Hozzánk meg egy csomó irodalmár született. (Ezt már beírtam egyszer ide vagy 6 évvel ezelőtt, csak másolom): Ady Endre 1877 Krúdy Gyula 1878 Molnár Ferenc 1878 Móra Ferenc 1879 Móricz Zsigmond 1879 Szabó Dezső 1879 Kaffka Margit 1880 Babits Mihály 1883 Juhász Gyula 1883 Nagy Lajos 1883 Gábor Andor 1884 Szép Ernő 1884 Balázs Béla 1884 Kosztolányi Dezső 1885 Tóth Árpád 1886 Áprily Lajos 1887 Karinthy Frigyes 1887 Kassák Lajos 1887 Erdős Renée 1879 Hatvany Lajos 1880 Benedek Marcell 1885 Csáth Géza 1887 Szerintem egyedülálló. A magyar irodalom/kulturális élet olyan lökést kapott ezzel a nemzedékkel, amilyet se előtte, se utána. De talán még a világirodalomban is kivételes, hogy ekkora nevek ilyen szorosan egymás után szülessenek meg, és legyenek hatással egy ország irodalmi életére. Van egy nemzedék, amely látványosan tehetségesebb, mint előtte, meg utána az átlag. 10 éven belül jön 20-25 olyan irodalmár, akik egyébként, "normális időkben" eloszlanának 60-80-100 évre. Új normákat alakítanak ki, átszabják (kiharcolják) az új kereteket, aztán mennek... és a következők már egy új közegben működhetnek. Előttük a magyar irodalom – kicsit sarkosan fogalmazva – magányos hősök küzdelme volt, de ezek itt "megcsinálták”: A magyar irodalmi élet más minőségre váltott. Utánuk már teljesen magától értetődő, ami Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Arany, és a többiek számára maximum vágyálom lehetett.
:-)) Érdekes, hogy a XIX. század 60-as 80-as éveiben mekkora karmester egyéniségek születtek. Ők aztán - persze másokkal együtt - átvitték a "komolyzenét" a XX századba. Toscanini 1867 Mengelberg 1871 Bruno Walter 1876 Stokowski 1882 Klemperer 1885 Furtwängler 1886 Hasonló volt, csak még szembetűnőbb a XIX. század elején született nagy zeneszerzők sora: Mendelssohn 1809 Chopin 1810 Schumann 1810 Liszt 1811 Verdi 1813 Wagner 1813 Ha ennyi tehetség születik ilyen rövid időn belül valamilyen téren, annak komoly eredménye van. (Hogy mondjak egy XX századi példát. A beat-pop-rock zenét is ilyen tömegével születő, elképesztő tehetségek "csinálták". A nagyok - egy-két kivétellel - egymáshoz nagyon közel, 1940-1955 között születtek.) --- De van ilyen nálunk is. Hozzánk meg egy csomó irodalmár született. (Ezt már beírtam egyszer ide vagy 6 évvel ezelőtt, csak másolom): Ady Endre 1877 Krúdy Gyula 1878 Molnár Ferenc 1878 Móra Ferenc 1879 Móricz Zsigmond 1879 Szabó Dezső 1879 Kaffka Margit 1880 Babits Mihály 1883 Juhász Gyula 1883 Nagy Lajos 1883 Gábor Andor 1884 Szép Ernő 1884 Balázs Béla 1884 Kosztolányi Dezső 1885 Tóth Árpád 1886 Áprily Lajos 1887 Karinthy Frigyes 1887 Kassák Lajos 1887 Erdős Renée 1879 Hatvany Lajos 1880 Benedek Marcell 1885 Csáth Géza 1887 Szerintem egyedülálló. A magyar irodalom/kulturális élet olyan lökést kapott ezzel a nemzedékkel, amilyet se előtte, se utána. De talán még a világirodalomban is kivételes, hogy ekkora nevek ilyen szorosan egymás után szülessenek meg, és legyenek hatással egy ország irodalmi életére. Van egy nemzedék, amely látványosan tehetségesebb, mint előtte, meg utána az átlag. 10 éven belül jön 20-25 olyan irodalmár, akik egyébként, "normális időkben" eloszlanának 60-80-100 évre. Új normákat alakítanak ki, átszabják (kiharcolják) az új kereteket, aztán mennek... és a következők már egy új közegben működhetnek. Előttük a magyar irodalom – kicsit sarkosan fogalmazva – magányos hősök küzdelme volt, de ezek itt "megcsinálták”: A magyar irodalmi élet más minőségre váltott. Utánuk már teljesen magától értetődő, ami Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Arany, és a többiek számára maximum vágyálom lehetett.
24697 Ardelao 2016-03-28 22:53:16 [Válasz erre: 24696 Momo 2016-03-28 20:47:06]
Köszönjük a felvételt. Élmény volt végignézni és hallgatni!
Köszönjük a felvételt. Élmény volt végignézni és hallgatni!
24696 Momo 2016-03-28 20:47:06
[url]https://www.youtube.com/watch?v=0TS85g2JnpA;Mengelberg vezényel[/url] - filmfelvétel (1931, Épinay-sur-Seine) Weber: Oberon - nyitány (3:20) Bizet: Az arles-i lány - adagietto (11:32) Berlioz: Rákóczi-induló (14:58) Het concertgebouworkest Willem Mengelberg A felvétel érdekessége, hogy a Tobis-Klangfilm Párizs melletti stúdiójában felépítették az amszterdami Concertgebouw belső terét. (Ami a zenét illeti, az magáért beszél. Még a Rákóczi-induló is jól sikerült. Kicsit zakatolós, de nem az a lagymatag dögunalom, ahogy - kevés kivétellel - a külföldi zenekarok/karmesterek interpretálják.)
[url]https://www.youtube.com/watch?v=0TS85g2JnpA;Mengelberg vezényel[/url] - filmfelvétel (1931, Épinay-sur-Seine) Weber: Oberon - nyitány (3:20) Bizet: Az arles-i lány - adagietto (11:32) Berlioz: Rákóczi-induló (14:58) Het concertgebouworkest Willem Mengelberg A felvétel érdekessége, hogy a Tobis-Klangfilm Párizs melletti stúdiójában felépítették az amszterdami Concertgebouw belső terét. (Ami a zenét illeti, az magáért beszél. Még a Rákóczi-induló is jól sikerült. Kicsit zakatolós, de nem az a lagymatag dögunalom, ahogy - kevés kivétellel - a külföldi zenekarok/karmesterek interpretálják.)
24695 Ardelao 2016-03-28 19:54:34 [Válasz erre: 24694 Momo 2016-03-28 16:33:43]
MENGELBERG Érdekesség Papp Viktor „ZENEKÖNYV” Rádióhallgatók számára című könyvéből. (Zenekari Esték II.) 1940. — Willem Mengelberg holland karmester, 1934-ben járt először nálunk. Nevét a legkiválóbb zenekari vezérekkel együtt emlegetik. Mengelberg nem csupán karmester, hanem egyike a legkiválóbb zenei vezéregyéniségeknek. Hollandia zenei életének a lelke. Nagyszerű szervező és összefogó erő, aki hazájának zeneművészetét világhírre emelte. — Életrajzát a magyar újságírók előtt így mondta el: „Utrechtben, 1871-ben születtem. A kölni konzervatóriumban végeztem tanulmányaimat. Egész fiatal koromban eljegyeztem magam a zenével s 21 éves voltam, amikor meghívtak a luzerni szimfonikusok karmesterének. Négy évvel később Amsterdamba kerültem, ahol a Concertgebouw zenekara élén arattam első nagy sikeremet. Aztán Amerikába mentem, ahol hosszú időn át vezényeltem a New Yorki Filharmonikusokat. Amikor már nagyon hívtak vissza, a magam helyére Toscaninit ajánlottam és a newyorkiak a következő évben meg is hívták az olasz mestert. 1907-ben elvállaltam a frankfurti ’Múzeum koncertek’ állandó vezénylését s aztán művészkörutakra mentem. Jelenleg az amsterdami Zeneakadémiát is vezetem.” — Magyar kapcsolatairól a híres mester így beszél: „Nagy rajongója vagyok Liszt Ferencnek. Az élők közül Dohnányi Ernő igen jó barátom. Én mutattam be — Amsterdamban, Budapestet is megelőzve — Háry János szvitjét, utána New Yorkban a Psalmus hungaricus-t vezényeltem. Sokszor léptettem fel Amsterdamban magyar művészeket, így Dohnányit, Bartókot, Telmányit, Földesi Arnoldot, Durigó Ilonát és másokat.” — „Kijelentem — mondja a magyar újságírókkal folytatott beszélgetés során Mengelberg,— hogy a magyar Filharmonikus Zenekar egyike a világ legjobb zenekari testületének! Az első próbán gyönyörűséggel állapítottam meg, milyen hatalmas pillére ez a zenekar az általam nagyra becsült magyar zenei életnek. Írják meg ezt kérem — mondta Mengelberg — mert hazájában rendszerint senki sem próféta s a magyar közönség talán nem is tudja, milyen kitűnő zenekara van.”
MENGELBERG Érdekesség Papp Viktor „ZENEKÖNYV” Rádióhallgatók számára című könyvéből. (Zenekari Esték II.) 1940. — Willem Mengelberg holland karmester, 1934-ben járt először nálunk. Nevét a legkiválóbb zenekari vezérekkel együtt emlegetik. Mengelberg nem csupán karmester, hanem egyike a legkiválóbb zenei vezéregyéniségeknek. Hollandia zenei életének a lelke. Nagyszerű szervező és összefogó erő, aki hazájának zeneművészetét világhírre emelte. — Életrajzát a magyar újságírók előtt így mondta el: „Utrechtben, 1871-ben születtem. A kölni konzervatóriumban végeztem tanulmányaimat. Egész fiatal koromban eljegyeztem magam a zenével s 21 éves voltam, amikor meghívtak a luzerni szimfonikusok karmesterének. Négy évvel később Amsterdamba kerültem, ahol a Concertgebouw zenekara élén arattam első nagy sikeremet. Aztán Amerikába mentem, ahol hosszú időn át vezényeltem a New Yorki Filharmonikusokat. Amikor már nagyon hívtak vissza, a magam helyére Toscaninit ajánlottam és a newyorkiak a következő évben meg is hívták az olasz mestert. 1907-ben elvállaltam a frankfurti ’Múzeum koncertek’ állandó vezénylését s aztán művészkörutakra mentem. Jelenleg az amsterdami Zeneakadémiát is vezetem.” — Magyar kapcsolatairól a híres mester így beszél: „Nagy rajongója vagyok Liszt Ferencnek. Az élők közül Dohnányi Ernő igen jó barátom. Én mutattam be — Amsterdamban, Budapestet is megelőzve — Háry János szvitjét, utána New Yorkban a Psalmus hungaricus-t vezényeltem. Sokszor léptettem fel Amsterdamban magyar művészeket, így Dohnányit, Bartókot, Telmányit, Földesi Arnoldot, Durigó Ilonát és másokat.” — „Kijelentem — mondja a magyar újságírókkal folytatott beszélgetés során Mengelberg,— hogy a magyar Filharmonikus Zenekar egyike a világ legjobb zenekari testületének! Az első próbán gyönyörűséggel állapítottam meg, milyen hatalmas pillére ez a zenekar az általam nagyra becsült magyar zenei életnek. Írják meg ezt kérem — mondta Mengelberg — mert hazájában rendszerint senki sem próféta s a magyar közönség talán nem is tudja, milyen kitűnő zenekara van.”
24694 Momo 2016-03-28 16:33:43
Ma 145 éve született Willem Mengelberg [url]https://www.youtube.com/watch?v=BweQlppfCWc;Csajkovszkij: 1812 nyitány[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=ipBntK3f0jk;Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány[/url]
Ma 145 éve született Willem Mengelberg [url]https://www.youtube.com/watch?v=BweQlppfCWc;Csajkovszkij: 1812 nyitány[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=ipBntK3f0jk;Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány[/url]
24693 Ardelao 2016-03-28 16:12:06
SZERGEJ RAHMANYINOV orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester emlékére, aki 73 éve halt meg és 143 éve született.(1873.IV.1. – 1943.III.28.) — Rahmanyinov az orosz zenében a 20. század elején jelentkező realista irányzat legnagyobb képviselője. Mint igaz hazafit, eltéphetetlen szálak fűzik az orosz élethez, az orosz kultúra haladó hagyományaihoz. Műveiben híven tükröződnek nemzeti, hazafiúi érzések jellemző vonásai, legalább is ezek jó része. A haladó, demokratikus orosz irodalom és művészet volt az a dús termőtalaj, melyből realista művészi elvei kinőttek és kialakultak. Zenéje szorosan összefűződik az orosz klasszikus költészettel, festészettel és drámával. — Nagy tisztelője volt az orosz klasszikus zene mestereinek; tanult tőlük, követte művészi útmutatásaikat. Egyszersmind azonban világosan kifejezésre juttatta kora eszméit és hangulatát, nagy erővel fejezte ki zenéjében az első orosz forradalom előkészítő időszakában tevékenykedő széles társadalmi körök törekvéseit, reményeit és vágyait. Ennek köszönhette azt az óriási népszerűséget, amely művei iránt a demokratikus szellemű orosz intelligencia részéről megnyilvánult. — Rahmanyinov műveinek alapvető, uralkodó témája: a haza. Egész alkotó életútja során mindig nagy szeretettel és lelkes szenvedélyességgel énekel hazájáról. — Sokszor találkozunk alkotásában a természet képeivel; néha alárendelt szerepet kapnak, néha azonban művészi elgondolásának középpontjába kerülnek. Rahmanyinov zenei tájleírásai igen sajátságosak és nagyon határozott jellegűek. Tipikusan orosz tájakat mutatnak be, hol annak bensőségesen egyszerű szépségével hol ridegségével majd meg végtelen nyugalmával. Rahmanyinov zenéjében éppen azokat a pillanatokat tudta legművészibb módon érzékeltetni, amikor néma hallgatásba borul a természet. Ezért írja róla igen találóan Gorkij: „Milyen kitűnően hallja meg Rahmanyinov a csendet!” — Az orosz táj szerelmesét rendkívül vonzotta a nemzeti hőskor költészete is. Az orosz epikus kor roppant és fennkölt alakjai megkapó erővel élednek újra nagy szimfonikus alkotásaiban. E témakört olyan — nála gyakran megfigyelhető — zenei eszközök élénkítik, mint például a harangzúgás, amit annyira szeretett alkalmazni zenéjében. ----- Rahmanyinov műveiben tehát az orosz klasszikus művészet több olyan vonása is tovább élt , melyek közel álltak Csajkovszkijhoz, Borogyinhoz, Rimszkij-Korszakovhoz és más kiváló zeneszerzőkhöz. De ezek a közös motívumok itt sajátos egyéni formában jelentkeznek. Alkotásaiban mindig megérezzük az erős és tiszta lírai vénát. Rahmanyinov mindenekelőtt lírikus. Számára a legfontosabb a lelki élet belső hangulatának kifejezése. Az orosz zene története című könyvből válogattam Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján . [url] https://www.youtube.com/watch?v=EWgYg5Iicqk; Yuja Wang - Rachmaninoff Piano Concerto No. 2 [/url]
SZERGEJ RAHMANYINOV orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester emlékére, aki 73 éve halt meg és 143 éve született.(1873.IV.1. – 1943.III.28.) — Rahmanyinov az orosz zenében a 20. század elején jelentkező realista irányzat legnagyobb képviselője. Mint igaz hazafit, eltéphetetlen szálak fűzik az orosz élethez, az orosz kultúra haladó hagyományaihoz. Műveiben híven tükröződnek nemzeti, hazafiúi érzések jellemző vonásai, legalább is ezek jó része. A haladó, demokratikus orosz irodalom és művészet volt az a dús termőtalaj, melyből realista művészi elvei kinőttek és kialakultak. Zenéje szorosan összefűződik az orosz klasszikus költészettel, festészettel és drámával. — Nagy tisztelője volt az orosz klasszikus zene mestereinek; tanult tőlük, követte művészi útmutatásaikat. Egyszersmind azonban világosan kifejezésre juttatta kora eszméit és hangulatát, nagy erővel fejezte ki zenéjében az első orosz forradalom előkészítő időszakában tevékenykedő széles társadalmi körök törekvéseit, reményeit és vágyait. Ennek köszönhette azt az óriási népszerűséget, amely művei iránt a demokratikus szellemű orosz intelligencia részéről megnyilvánult. — Rahmanyinov műveinek alapvető, uralkodó témája: a haza. Egész alkotó életútja során mindig nagy szeretettel és lelkes szenvedélyességgel énekel hazájáról. — Sokszor találkozunk alkotásában a természet képeivel; néha alárendelt szerepet kapnak, néha azonban művészi elgondolásának középpontjába kerülnek. Rahmanyinov zenei tájleírásai igen sajátságosak és nagyon határozott jellegűek. Tipikusan orosz tájakat mutatnak be, hol annak bensőségesen egyszerű szépségével hol ridegségével majd meg végtelen nyugalmával. Rahmanyinov zenéjében éppen azokat a pillanatokat tudta legművészibb módon érzékeltetni, amikor néma hallgatásba borul a természet. Ezért írja róla igen találóan Gorkij: „Milyen kitűnően hallja meg Rahmanyinov a csendet!” — Az orosz táj szerelmesét rendkívül vonzotta a nemzeti hőskor költészete is. Az orosz epikus kor roppant és fennkölt alakjai megkapó erővel élednek újra nagy szimfonikus alkotásaiban. E témakört olyan — nála gyakran megfigyelhető — zenei eszközök élénkítik, mint például a harangzúgás, amit annyira szeretett alkalmazni zenéjében. ----- Rahmanyinov műveiben tehát az orosz klasszikus művészet több olyan vonása is tovább élt , melyek közel álltak Csajkovszkijhoz, Borogyinhoz, Rimszkij-Korszakovhoz és más kiváló zeneszerzőkhöz. De ezek a közös motívumok itt sajátos egyéni formában jelentkeznek. Alkotásaiban mindig megérezzük az erős és tiszta lírai vénát. Rahmanyinov mindenekelőtt lírikus. Számára a legfontosabb a lelki élet belső hangulatának kifejezése. Az orosz zene története című könyvből válogattam Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján . [url] https://www.youtube.com/watch?v=EWgYg5Iicqk; Yuja Wang - Rachmaninoff Piano Concerto No. 2 [/url]
24692 Heiner Lajos 2016-03-27 22:20:46
Aida. 1941 márc. 22., Met. Roman, Martinelli, Castagna, Warren, Pinza. Az 56 éves Martinelli óriásit énekel. A hang persze egyenes, akár 25 évvel korábban. De az előadást a karmester, Panizza miatt érdemes meghallgatni. Kereskedelmi felvételt alig csinált. Azok zöme is 78-as lemezen maradt. Legtöbb felvétele a Metből származik. Amit itt a III. felv. fináléján csinál, Martineliivel, attól 260-ra megy fel a vérnyomás. Egy őrült karmester. Nem sokkal jobb, mint de Sabata, vagy Toscanini. Úgy nézett ki, mint egy békés, bélyegeket áruló postai tisztviselő.
Aida. 1941 márc. 22., Met. Roman, Martinelli, Castagna, Warren, Pinza. Az 56 éves Martinelli óriásit énekel. A hang persze egyenes, akár 25 évvel korábban. De az előadást a karmester, Panizza miatt érdemes meghallgatni. Kereskedelmi felvételt alig csinált. Azok zöme is 78-as lemezen maradt. Legtöbb felvétele a Metből származik. Amit itt a III. felv. fináléján csinál, Martineliivel, attól 260-ra megy fel a vérnyomás. Egy őrült karmester. Nem sokkal jobb, mint de Sabata, vagy Toscanini. Úgy nézett ki, mint egy békés, bélyegeket áruló postai tisztviselő.
24691 chord 2016-03-27 21:05:59
Egy különleges régi billentyűs felvétel. [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/csembalo-deli-szelben-javier-nunez-modo.html;itt[/url]
Egy különleges régi billentyűs felvétel. [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/csembalo-deli-szelben-javier-nunez-modo.html;itt[/url]
24690 Ardelao 2016-03-27 18:21:34
VINCENT D’INDY francia zeneszerző, karmester és pedagógus 155 éve született (1861.III.27. – 1931.XII.2.) — A zenei krónikás nem maga választja témáját. Az események intézői tálalják elébe és különösen nehéz helyzetbe hozzák, ha túlméretezett rendezésekhez késztetik hozzászólni, mint amilyen a d’Indy ünnepség volt. Igyekezzék a látszat ellenére az eseményt jelentősége valódi nívójára leszállítani? Ennek könnyen tisztára negatív kritika lesz az eredménye. Foglalkozzék témájával olyan részletesen, mint azt az előadott művek és koncertek száma megkívánná? De ezzel maga a túlméretezést szolgálná, melyet éppen kifogásol. — Ezt az ünnepélyt — Párizsban kellett volna megtartani, hol d’Indyt igaztalan és gyűlölködő módon mellőzik, de a mellőzésnek ebből a tendenciózus voltából kitűnik, hogy d’Indy mégis csak valaki, aki körül még ma is ellentétes vélemények mérkőznek. — Ha „in magnis et voluisse sat est” d”Indy pályfutása már is igazolt. Mert nem törekedett kevesebbre, mint Franciaország zenei diktátorságára. Ennek a nagyobb célnak a szolgálatában a zeneszerzés csak eszköz volt. Tanított, iskolát alapított, könyveket írt: ritka energia, intelligencia, műveltség, következetesség, dologbeli tudás és tehetség szolgálta törekvését. — Ez ha nem is magasztos, de fölöttébb ambiciózus akarás érteti meg mai helyzetét. Bukott diktátor sorsa a magány. — Nagy azonban a különbség e magány és pl. Pfitzner magánya között. E zenei Don Quijote tudatosan a múltba tekint, egy letűnt zenei korszak utolsó és nagytehetségű exponense. D’Indy a jövőben néző hitvallása — ez írásaiból, tanításából könnyen konstatálható — mindig az evolúció és haladás volt. Diktátori pozícióját — ez teszi őt szimpatikussá — mint az ifjúság vezére, majd mentora akarta elnyerni. És a haladás apostola, íme meghaladott. Míg Pfitznerről írva bátran használhatom a jelen időt, d’Indyt múlt időben kell jellemeznem. — D’Indy sorsa szigorúan logikus, amint hogy minden, ami ezzel a kiváló jelenséggel kapcsolatba került, a szigorú logika és következetesség jegyében folyt le. — Programjának nincs egy gyenge pontja, minden a legszervesebben kapcsolódik. Pontosan ki vélte számíthatni, hogy a zenei fejlődésnek hová kell irányulnia és hogy mi a legközelebbi idők teendője. — De a generalisszimusznak, aki csatatervet készít, csapatai hűségével feltétlenül számolnia kell. És itt érte d’Indyt a legvégzetesebb meglepetés. A száz éve stabilis zenei világnézet megingott, majd megváltozott. Ő ideáljait becsületesen szolgálta, de a csapatok elhagyták ezeket az ideálokat. És az új ideálok nevében, ha nem is döntő győzelmeket aratni, de dicsőséges csatákat vívni, az utána következő generációnak adatott meg. Ezt így szokták kifejezni, hogy d’Indy nem értette meg korát. — De egyénisége elbírálásában súlyosabban esik latba, hogy d’Indy nem értette meg népét. — A hagyományos három nagy zenei nemzet közül kettő jutott valaha világuralomra , az olasz a XVII., XVIII. században, a német a XVIII — XIX. században, mindkettő oly módon, hogy felszívta és magáévá tette a megelőző korszak egész muzsikáját s ennek a gigászi feldolgozó munkának az elvégzésével alapozta meg felsőbbségét, melyet a német egynéhány kivételes zseniével, az olasz inkább nagy tehetségek megszámlálhatatlan rajával gyakorolt. Ezek mellett — soha világuralomra nem jutva, de egyéniségében csorbítatlanul haladt a francia muzsika. Az a következtetés, hogy a francia muzsikának hatalmi köre bővítésére, erre az abszorciós folyamatra van szüksége, nagy tévedése volt d’Indynek, aki figyelmen kívül hagyta, hogy épp ez a nem-felszívás, legyen hiba vagy erény, mindenesetre a franciák egyik legkiválóbb népi tulajdonsága, — aki elfeledte, hogy a francia épp a zenében mindig tartózkodóan fogadta az idegen áramlatokat, — s akinek a francia zene egynémely sajátos értéke iránt nincs érzéke, hogy pl. Bizet jelentőségét és kvalitásait merőben tagadja. — De ehhez a d’Indy szempontjából tragikus tévedéshez fűződnek azok az érdemek , melyek d’Indy számára helyet biztosítanak a francia zene történetében. Mert a felszívás ugyan hiú ábránd volt, de abban az időben, amikor a wagnerizmus formájában invázió fenyegetett, különösen termékeny törekvés abból a célból, hogy az ellenség fegyvereivel megismerkedjünk mielőtt döntő csatákra kerül sor. — A francia zene válogatott, de kis szertárát d’Indy hatalmasra bővítette. Az ő munkája nélkül Franck kuriózum, Saint Saӫns izolált jelenség maradt volna. A francia muzsika alfája és omegája legalább is a közönségre való hatás tekintetében kizárólag az opera maradt volna, s a nagy nemzeti komponista Massenet. Hogy a konzervatóriumban manapság szonátákkal is foglalkoznak és nem csak operaírásra szorítják a növendékeket, d’Indy kezdeményezésének tudható be, de ne feledjük, hogy a nagy állami-díjjal a Prix de Rome-mal, kantátákat díjaznak még ma is. Debussyhez, mint jelenséghez d’Indynek semmi köze, mégis hatása d’Indy működése nélkül el sem képzelhető. Iskolájában, a Scola-cantorumban hisztorikus alapokon nyugvó aprólékos analizáló tanítás folyik. — A „scholista” szóval francia kritikákban gyakran találkozunk lekicsinylő értelemben. Tagadhatatlan, hogy a mai francia komponisták jelentősei nem d’Indy iskolájából kerültek ki, s hogy azok többé-kevésbé befolyása alá kerültek, mintha gúzsba kötötte volna a dogmatikus tantételek sűrű szövevénye. Roussel csak érett férfikorában talált önmagára, s Honeggerről — kinek kapcsolatai távolabbiak, — azt állítják, hogy súlyos zenei műveltsége hátráltatja egyénisége szabad kibontakozását. Azonban kétséges, hogy ez a sokoldalú kultúra igazán béklyója-e a nagy tehetségnek? Valószínűbb, hogy inkább csak a kisebb tehetség kothurnusa. Ez a széles kultúra valóban nem engedné a művészt igazi nagyságában felegyenesedni? Mi azt hisszük: inkább nagyobbnak mutatja, mint amilyen. Írta: Strasser István „Zenei Szemle” 1928. XII. évf. (5-7 sz.) Korabeli újságból másolva. [url] https://www.youtube.com/watch?v=OV5VXo5dLGE; D'Indy: Symphonie on a French Mountain Air [/url]
VINCENT D’INDY francia zeneszerző, karmester és pedagógus 155 éve született (1861.III.27. – 1931.XII.2.) — A zenei krónikás nem maga választja témáját. Az események intézői tálalják elébe és különösen nehéz helyzetbe hozzák, ha túlméretezett rendezésekhez késztetik hozzászólni, mint amilyen a d’Indy ünnepség volt. Igyekezzék a látszat ellenére az eseményt jelentősége valódi nívójára leszállítani? Ennek könnyen tisztára negatív kritika lesz az eredménye. Foglalkozzék témájával olyan részletesen, mint azt az előadott művek és koncertek száma megkívánná? De ezzel maga a túlméretezést szolgálná, melyet éppen kifogásol. — Ezt az ünnepélyt — Párizsban kellett volna megtartani, hol d’Indyt igaztalan és gyűlölködő módon mellőzik, de a mellőzésnek ebből a tendenciózus voltából kitűnik, hogy d’Indy mégis csak valaki, aki körül még ma is ellentétes vélemények mérkőznek. — Ha „in magnis et voluisse sat est” d”Indy pályfutása már is igazolt. Mert nem törekedett kevesebbre, mint Franciaország zenei diktátorságára. Ennek a nagyobb célnak a szolgálatában a zeneszerzés csak eszköz volt. Tanított, iskolát alapított, könyveket írt: ritka energia, intelligencia, műveltség, következetesség, dologbeli tudás és tehetség szolgálta törekvését. — Ez ha nem is magasztos, de fölöttébb ambiciózus akarás érteti meg mai helyzetét. Bukott diktátor sorsa a magány. — Nagy azonban a különbség e magány és pl. Pfitzner magánya között. E zenei Don Quijote tudatosan a múltba tekint, egy letűnt zenei korszak utolsó és nagytehetségű exponense. D’Indy a jövőben néző hitvallása — ez írásaiból, tanításából könnyen konstatálható — mindig az evolúció és haladás volt. Diktátori pozícióját — ez teszi őt szimpatikussá — mint az ifjúság vezére, majd mentora akarta elnyerni. És a haladás apostola, íme meghaladott. Míg Pfitznerről írva bátran használhatom a jelen időt, d’Indyt múlt időben kell jellemeznem. — D’Indy sorsa szigorúan logikus, amint hogy minden, ami ezzel a kiváló jelenséggel kapcsolatba került, a szigorú logika és következetesség jegyében folyt le. — Programjának nincs egy gyenge pontja, minden a legszervesebben kapcsolódik. Pontosan ki vélte számíthatni, hogy a zenei fejlődésnek hová kell irányulnia és hogy mi a legközelebbi idők teendője. — De a generalisszimusznak, aki csatatervet készít, csapatai hűségével feltétlenül számolnia kell. És itt érte d’Indyt a legvégzetesebb meglepetés. A száz éve stabilis zenei világnézet megingott, majd megváltozott. Ő ideáljait becsületesen szolgálta, de a csapatok elhagyták ezeket az ideálokat. És az új ideálok nevében, ha nem is döntő győzelmeket aratni, de dicsőséges csatákat vívni, az utána következő generációnak adatott meg. Ezt így szokták kifejezni, hogy d’Indy nem értette meg korát. — De egyénisége elbírálásában súlyosabban esik latba, hogy d’Indy nem értette meg népét. — A hagyományos három nagy zenei nemzet közül kettő jutott valaha világuralomra , az olasz a XVII., XVIII. században, a német a XVIII — XIX. században, mindkettő oly módon, hogy felszívta és magáévá tette a megelőző korszak egész muzsikáját s ennek a gigászi feldolgozó munkának az elvégzésével alapozta meg felsőbbségét, melyet a német egynéhány kivételes zseniével, az olasz inkább nagy tehetségek megszámlálhatatlan rajával gyakorolt. Ezek mellett — soha világuralomra nem jutva, de egyéniségében csorbítatlanul haladt a francia muzsika. Az a következtetés, hogy a francia muzsikának hatalmi köre bővítésére, erre az abszorciós folyamatra van szüksége, nagy tévedése volt d’Indynek, aki figyelmen kívül hagyta, hogy épp ez a nem-felszívás, legyen hiba vagy erény, mindenesetre a franciák egyik legkiválóbb népi tulajdonsága, — aki elfeledte, hogy a francia épp a zenében mindig tartózkodóan fogadta az idegen áramlatokat, — s akinek a francia zene egynémely sajátos értéke iránt nincs érzéke, hogy pl. Bizet jelentőségét és kvalitásait merőben tagadja. — De ehhez a d’Indy szempontjából tragikus tévedéshez fűződnek azok az érdemek , melyek d’Indy számára helyet biztosítanak a francia zene történetében. Mert a felszívás ugyan hiú ábránd volt, de abban az időben, amikor a wagnerizmus formájában invázió fenyegetett, különösen termékeny törekvés abból a célból, hogy az ellenség fegyvereivel megismerkedjünk mielőtt döntő csatákra kerül sor. — A francia zene válogatott, de kis szertárát d’Indy hatalmasra bővítette. Az ő munkája nélkül Franck kuriózum, Saint Saӫns izolált jelenség maradt volna. A francia muzsika alfája és omegája legalább is a közönségre való hatás tekintetében kizárólag az opera maradt volna, s a nagy nemzeti komponista Massenet. Hogy a konzervatóriumban manapság szonátákkal is foglalkoznak és nem csak operaírásra szorítják a növendékeket, d’Indy kezdeményezésének tudható be, de ne feledjük, hogy a nagy állami-díjjal a Prix de Rome-mal, kantátákat díjaznak még ma is. Debussyhez, mint jelenséghez d’Indynek semmi köze, mégis hatása d’Indy működése nélkül el sem képzelhető. Iskolájában, a Scola-cantorumban hisztorikus alapokon nyugvó aprólékos analizáló tanítás folyik. — A „scholista” szóval francia kritikákban gyakran találkozunk lekicsinylő értelemben. Tagadhatatlan, hogy a mai francia komponisták jelentősei nem d’Indy iskolájából kerültek ki, s hogy azok többé-kevésbé befolyása alá kerültek, mintha gúzsba kötötte volna a dogmatikus tantételek sűrű szövevénye. Roussel csak érett férfikorában talált önmagára, s Honeggerről — kinek kapcsolatai távolabbiak, — azt állítják, hogy súlyos zenei műveltsége hátráltatja egyénisége szabad kibontakozását. Azonban kétséges, hogy ez a sokoldalú kultúra igazán béklyója-e a nagy tehetségnek? Valószínűbb, hogy inkább csak a kisebb tehetség kothurnusa. Ez a széles kultúra valóban nem engedné a művészt igazi nagyságában felegyenesedni? Mi azt hisszük: inkább nagyobbnak mutatja, mint amilyen. Írta: Strasser István „Zenei Szemle” 1928. XII. évf. (5-7 sz.) Korabeli újságból másolva. [url] https://www.youtube.com/watch?v=OV5VXo5dLGE; D'Indy: Symphonie on a French Mountain Air [/url]
24689 Ardelao 2016-03-25 10:57:05
III.25-én született (elírás történt)
III.25-én született (elírás történt)
24688 Ardelao 2016-03-25 10:54:57
Bartók Béla emlékére (sz.1881.II.25.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=KWadpIl3O3U; Bartók Béla zongorázik-Allegro Barbaro [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pFLM21f6imE; Bartók Béla: Este a székelyeknél – Antal Imre [/url]
Bartók Béla emlékére (sz.1881.II.25.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=KWadpIl3O3U; Bartók Béla zongorázik-Allegro Barbaro [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pFLM21f6imE; Bartók Béla: Este a székelyeknél – Antal Imre [/url]
24687 smaragd 2016-03-25 06:35:01
Arturo Toscanini karmester születésének mai 149. évfordulójára Toti Dal Monte életművén keresztül emlékezem, a számomra megunhatatlanul szép felvétellel: [url]https://it.m.wikipedia.org/wiki/Toti_Dal_Monte; Toti Dal Monte[/url] [url]https://youtu.be/_W2_nZaJAFY;Toti Dal Monte, Tito Schipa[/url]
Arturo Toscanini karmester születésének mai 149. évfordulójára Toti Dal Monte életművén keresztül emlékezem, a számomra megunhatatlanul szép felvétellel: [url]https://it.m.wikipedia.org/wiki/Toti_Dal_Monte; Toti Dal Monte[/url] [url]https://youtu.be/_W2_nZaJAFY;Toti Dal Monte, Tito Schipa[/url]
24686 Ardelao 2016-03-21 22:13:10
Az egykor csodálatos hangú Sándor Erzsi koloratúrszoprán énekesnőnk emlékére: (1885.VII.28. – 1962.III.21.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=JRufFWhxkXQ; Delibes: Lakmé - Csengettyűária - Sándor Erzsi [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=YE1bY8Eaw-Q; Aljabjev: A csalogány - Sándor Erzsi [/url]
Az egykor csodálatos hangú Sándor Erzsi koloratúrszoprán énekesnőnk emlékére: (1885.VII.28. – 1962.III.21.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=JRufFWhxkXQ; Delibes: Lakmé - Csengettyűária - Sándor Erzsi [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=YE1bY8Eaw-Q; Aljabjev: A csalogány - Sándor Erzsi [/url]
24685 Ardelao 2016-03-21 19:05:17
Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov orosz zeneszerző, karmester és tanár (1865.VIII.10.- 1936.III.21.) — Glazunov Balakirev és Rimszkij-Korszakov tanítványa. A balakirevi kör művészi eszményének légkörében nevelkedett s egész életén át mély tisztelője maradt zseniális elődei hagyományának. — Művészetének fő vonása a népiesség, a hazafias irányzat, a mélyen és tisztán kibontakozó nemzeti jelleg. Zenéjében az orosz élet és természet, az orosz történelmi múlt különféle jelenségeit írja le. A legtöbb esetben a népdal fordulatait és intonációit költötte át önálló tematikai képződményekké és így alkotásainak egész zenei nyelvét a népi melodika, és polifónia elemeivel gazdagította. Ez adja meg Glazunov alkotásainak azt az általános koloritját, ami miatt ezeket azonnal orosz műveknek érezzük, függetlenül attól, találhatók-e bennük szó szerint vett népdal „idézetek” vagy sem. — Különösen közel álltak Glazunov szívéhez az orosz hősi eposz hatalmas, fennkölt alakjai. Felhasznált magyar, finn, görög, spanyol és más nemzeti zenei témákat is. Ez azonban nem gátolta őt abban, hogy mindenkor orosz művész maradjon, akinek hazája drágább és fontosabb mindennél. Gyakran kikerülte a korabeli társadalmi élet kiélesedett kérdéseit, kibékíthetetlen ellentmondásait és összeütközéseit. Ebből ered, hogy művei némileg szemlélődő jellegűek és számos alkotásában megadó belenyugvást ismerhetünk fel. Az idézetek: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült. Emlékére szóljon: [url] https://www.youtube.com/watch?v=7g2nwpDaLrk; Glazunov - Violin Concerto in A minor, Op 82 [/url]
Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov orosz zeneszerző, karmester és tanár (1865.VIII.10.- 1936.III.21.) — Glazunov Balakirev és Rimszkij-Korszakov tanítványa. A balakirevi kör művészi eszményének légkörében nevelkedett s egész életén át mély tisztelője maradt zseniális elődei hagyományának. — Művészetének fő vonása a népiesség, a hazafias irányzat, a mélyen és tisztán kibontakozó nemzeti jelleg. Zenéjében az orosz élet és természet, az orosz történelmi múlt különféle jelenségeit írja le. A legtöbb esetben a népdal fordulatait és intonációit költötte át önálló tematikai képződményekké és így alkotásainak egész zenei nyelvét a népi melodika, és polifónia elemeivel gazdagította. Ez adja meg Glazunov alkotásainak azt az általános koloritját, ami miatt ezeket azonnal orosz műveknek érezzük, függetlenül attól, találhatók-e bennük szó szerint vett népdal „idézetek” vagy sem. — Különösen közel álltak Glazunov szívéhez az orosz hősi eposz hatalmas, fennkölt alakjai. Felhasznált magyar, finn, görög, spanyol és más nemzeti zenei témákat is. Ez azonban nem gátolta őt abban, hogy mindenkor orosz művész maradjon, akinek hazája drágább és fontosabb mindennél. Gyakran kikerülte a korabeli társadalmi élet kiélesedett kérdéseit, kibékíthetetlen ellentmondásait és összeütközéseit. Ebből ered, hogy művei némileg szemlélődő jellegűek és számos alkotásában megadó belenyugvást ismerhetünk fel. Az idézetek: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült. Emlékére szóljon: [url] https://www.youtube.com/watch?v=7g2nwpDaLrk; Glazunov - Violin Concerto in A minor, Op 82 [/url]
24684 chord 2016-03-20 23:31:37
Canoro Pianto di Maria Vergine - Ensemble La Flora [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/lelektisztitas-canoro-pianto-di-maria.html;itt[/url]
Canoro Pianto di Maria Vergine - Ensemble La Flora [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/lelektisztitas-canoro-pianto-di-maria.html;itt[/url]
24683 Ardelao 2016-03-20 00:41:32
126 éve született Beniamino Gigli a 20. század egyik legnagyobb olasz tenor operaénekese és színésze. (1890.III.20. – 1957.XI.30.)Emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=BeaD7vIEK8A; BENIAMINO GIGLI - (C.Gounod) "Ave Maria" [/url]
126 éve született Beniamino Gigli a 20. század egyik legnagyobb olasz tenor operaénekese és színésze. (1890.III.20. – 1957.XI.30.)Emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=BeaD7vIEK8A; BENIAMINO GIGLI - (C.Gounod) "Ave Maria" [/url]
24682 Ardelao 2016-03-18 11:40:44
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző emlékére (1844.III.18. – 1908.VI.21.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=hTqU-0WUu8c; Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio [/url]
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző emlékére (1844.III.18. – 1908.VI.21.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=hTqU-0WUu8c; Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio [/url]
24681 Ardelao 2016-03-16 01:34:13
Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerző, hegedű és orgonaművész emlékére (1710.I.4. – 1736.III.16.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=0QRml6yGZL0; Pergolesi - La Serva Padrona [/url]
Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerző, hegedű és orgonaművész emlékére (1710.I.4. – 1736.III.16.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=0QRml6yGZL0; Pergolesi - La Serva Padrona [/url]
24680 Ardelao 2016-03-15 17:20:48
Luigi Cherubini olasz zeneszerző (1760. IX.14. – 1842. III.15.) emlékére [url] https://www.youtube.com/watch?v=xttEN5GIATk; Ave Maria Luigi Cherubini [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=7P5NmB_z1D4; Luigi Cherubini - Anacréon – Ouverture [/url]
Luigi Cherubini olasz zeneszerző (1760. IX.14. – 1842. III.15.) emlékére [url] https://www.youtube.com/watch?v=xttEN5GIATk; Ave Maria Luigi Cherubini [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=7P5NmB_z1D4; Luigi Cherubini - Anacréon – Ouverture [/url]
24679 chord 2016-03-14 18:18:18
Marin Marais: [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/marin-marais-es-viola-da-gamba-sophie.html;La Reveuse[/url]
Marin Marais: [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/marin-marais-es-viola-da-gamba-sophie.html;La Reveuse[/url]
24678 Ardelao 2016-03-14 14:14:56
Georg Philipp Telemann német barokk zeneszerző emlékére (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=ufGl19HiAC0; Maurice Andre Telemann Trumpet Concerto in D [/url]
Georg Philipp Telemann német barokk zeneszerző emlékére (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=ufGl19HiAC0; Maurice Andre Telemann Trumpet Concerto in D [/url]
24677 tiramisu 2016-03-13 14:42:17
Ma este Zeneakadémia Solti Terem (Kisterem) : Az Énektanszék hallgatói számára kiírt Dalverseny eredményhirdetése és a nyertesek Gálaestje ! Belépés díjmentes!
Ma este Zeneakadémia Solti Terem (Kisterem) : Az Énektanszék hallgatói számára kiírt Dalverseny eredményhirdetése és a nyertesek Gálaestje ! Belépés díjmentes!
24676 Ardelao 2016-03-13 00:23:19
Cezar Antonovics Kjui orosz zeneszerző, zenekritikus emlékére (1835.I.18. – 1918.III.13.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=EZ6eVN390gc; Cesar Cui - Sonata for violin and piano [/url]
Cezar Antonovics Kjui orosz zeneszerző, zenekritikus emlékére (1835.I.18. – 1918.III.13.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=EZ6eVN390gc; Cesar Cui - Sonata for violin and piano [/url]
24675 Ardelao 2016-03-12 00:49:59
Hubay Jenő Világhírű magyar hegedűművész, zeneszerző és pedagógus emlékére (1858.IX.15.- 1937.III.12) [url] https://www.youtube.com/watch?v=xNghXm0fwBQ; Hubay Jenő – Carmen Fantasy [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=zZm9x7q_JXY; Hubay Jenő hegedül [/url]
Hubay Jenő Világhírű magyar hegedűművész, zeneszerző és pedagógus emlékére (1858.IX.15.- 1937.III.12) [url] https://www.youtube.com/watch?v=xNghXm0fwBQ; Hubay Jenő – Carmen Fantasy [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=zZm9x7q_JXY; Hubay Jenő hegedül [/url]
24674 Búbánat 2016-03-11 13:59:34 [Válasz erre: 24673 Ardelao 2016-03-11 13:39:47]
Sosem felejtem el azt a Piazzola-koncertet, melyhez 2004-ben volt szerencsém, és nagy élményt jelentett számomra. A fórumon az alábbi sorokat írtam erről a zenei eseményről: „Tegnap este az Óbudai Társaskör kertjében volt egy nagysikerű Piazzolla-est. A Quartett Escualo művészei (Mayer Albert - gitár, Deli zsolt - harmonika, kerek István - hegedű, brácsa, Ács Péter - bőgő) fantasztikus légkörű hangulatot varázsoltak oda a produkciójukkal. Azt hiszem, most egy életre szóló tangó-élményben részesültem. Ja, és a művészek jóvoltából megismerhettem Piazzolla négy részes művét, a Négy évszakot is (hagyományosan: tavasz, nyár, ősz, tél tételekkel). Lám, felbukkant egy újabb Négy évszak is, aminek eddig a létezéséről nem volt sejtelmem....” (2004-07-13 12:33:42) (Akkor még nagyon kezdő voltam Piazzolla életművéből; ismerkedésem zenéjével innentől datálható…)
Sosem felejtem el azt a Piazzola-koncertet, melyhez 2004-ben volt szerencsém, és nagy élményt jelentett számomra. A fórumon az alábbi sorokat írtam erről a zenei eseményről: „Tegnap este az Óbudai Társaskör kertjében volt egy nagysikerű Piazzolla-est. A Quartett Escualo művészei (Mayer Albert - gitár, Deli zsolt - harmonika, kerek István - hegedű, brácsa, Ács Péter - bőgő) fantasztikus légkörű hangulatot varázsoltak oda a produkciójukkal. Azt hiszem, most egy életre szóló tangó-élményben részesültem. Ja, és a művészek jóvoltából megismerhettem Piazzolla négy részes művét, a Négy évszakot is (hagyományosan: tavasz, nyár, ősz, tél tételekkel). Lám, felbukkant egy újabb Négy évszak is, aminek eddig a létezéséről nem volt sejtelmem....” (2004-07-13 12:33:42) (Akkor még nagyon kezdő voltam Piazzolla életművéből; ismerkedésem zenéjével innentől datálható…)
24673 Ardelao 2016-03-11 13:39:47
Astor Piazzola a híres argentin zeneszerző és harmonika művész emlékére. (1921.III.11. – 1992.VII.4.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=VTPec8z5vdY&list=RDVTPec8z5vdY#t=8; Adios Nonino - Astor Piazzolla [/url]
Astor Piazzola a híres argentin zeneszerző és harmonika művész emlékére. (1921.III.11. – 1992.VII.4.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=VTPec8z5vdY&list=RDVTPec8z5vdY#t=8; Adios Nonino - Astor Piazzolla [/url]
24672 chord 2016-03-08 18:12:21
Sieur de Sainte-Colombe: Concert No.27, 'Bourrasque' [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2015/12/sainte-colombe-cocerts-deux-violes.html;itt[/url]
Sieur de Sainte-Colombe: Concert No.27, 'Bourrasque' [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2015/12/sainte-colombe-cocerts-deux-violes.html;itt[/url]
24671 Ardelao 2016-03-06 12:16:09
Kodály Zoltán (1882.XII.16. – 1967.III.6.) tanár úr tiszteletére és emlékére, akivel volt szerencsém utolsó éveiben többször is találkozni. Psalmus Hungaricus Fölszállott a páva SIMÁNDY JÓZSEF emlékére is Budapesti Kórus, Magyar Rádió és TV Gyermekkara, Magyar Állami Hangversenyzenekar vezényel: Doráti Antal HUNGAROTON/CD
Kodály Zoltán (1882.XII.16. – 1967.III.6.) tanár úr tiszteletére és emlékére, akivel volt szerencsém utolsó éveiben többször is találkozni. Psalmus Hungaricus Fölszállott a páva SIMÁNDY JÓZSEF emlékére is Budapesti Kórus, Magyar Rádió és TV Gyermekkara, Magyar Állami Hangversenyzenekar vezényel: Doráti Antal HUNGAROTON/CD
24670 Búbánat 2016-03-06 11:05:44
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5IAQvEAENJU; Kodály: Psalmus Hungaricus (részlet) - Simándy József [/url] Kodály: Psalmus Hungaricus (részlet: "Te azért lelkem, gondolatodat...") - Simándy József Vezényel / Conductor: Ferencsik János Magyar Állami Hangversenyzenekar, MRT Énekkar
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5IAQvEAENJU; Kodály: Psalmus Hungaricus (részlet) - Simándy József [/url] Kodály: Psalmus Hungaricus (részlet: "Te azért lelkem, gondolatodat...") - Simándy József Vezényel / Conductor: Ferencsik János Magyar Állami Hangversenyzenekar, MRT Énekkar
24669 Ardelao 2016-03-05 15:49:02
Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerző és zongoraművész emlékére. (1891.IV.23. – 1953.III.5.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=KDfGBmbNbMw; Prokofiev: Piano Concerto no.3 - Yuja Wang&Royal Concertgebouw Orchestra [/url]
Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerző és zongoraművész emlékére. (1891.IV.23. – 1953.III.5.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=KDfGBmbNbMw; Prokofiev: Piano Concerto no.3 - Yuja Wang&Royal Concertgebouw Orchestra [/url]
24668 Heiner Lajos 2016-03-03 20:27:08
Aida. 1937 febr. 6. Met.
Aida. 1937 febr. 6. Met.
24667 Ardelao 2016-03-03 13:38:12
Paul Wittgenstein a neves, félkarú osztrák zongoraművész emlékére. (1887.XI.6. – 1961.III.3.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=jk_yNa0KPEM; Bach/Brahms - Chaconne for the left hand - Paul Wittgenstein (1) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DsHcjYdPChQ; Bach/Brahms - Chaconne for the left hand - Paul Wittgenstein (2) [/url]
Paul Wittgenstein a neves, félkarú osztrák zongoraművész emlékére. (1887.XI.6. – 1961.III.3.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=jk_yNa0KPEM; Bach/Brahms - Chaconne for the left hand - Paul Wittgenstein (1) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DsHcjYdPChQ; Bach/Brahms - Chaconne for the left hand - Paul Wittgenstein (2) [/url]
24666 chord 2016-03-03 09:46:22
Le Poeme Harmonique - Domenico Belli [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/a-szemek-gyonyorusegerol-domenico-belli.html;itt[/url]
Le Poeme Harmonique - Domenico Belli [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/03/a-szemek-gyonyorusegerol-domenico-belli.html;itt[/url]
24665 Ardelao 2016-03-02 16:15:14
Bedřich Smetana cseh zeneszerző emlékére. (1824.III.2. – 1884.V.12.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=gTKsHwqaIr4; Smetana - Die Moldau (Karajan) [/url]
Bedřich Smetana cseh zeneszerző emlékére. (1824.III.2. – 1884.V.12.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=gTKsHwqaIr4; Smetana - Die Moldau (Karajan) [/url]
24664 Ardelao 2016-02-29 00:45:16
Gioachino Rossini emlékére, aki „szökőév” napján született 1792. február 29-én (megh. 1868. november 13-án). [url] https://www.youtube.com/watch?v=ezt0R12pEQg; Rossini - Ouverture La Gazza Ladra - Gustavo Dudamel [/url]
Gioachino Rossini emlékére, aki „szökőév” napján született 1792. február 29-én (megh. 1868. november 13-án). [url] https://www.youtube.com/watch?v=ezt0R12pEQg; Rossini - Ouverture La Gazza Ladra - Gustavo Dudamel [/url]
24663 chord 2016-02-28 23:24:50
Kortárs zene - nem egyszerű dolog. Régizenébe olykor szépen illeszkedik. [url]https://www.youtube.com/watch?v=kP8siqOaGtA;itt[/url]
Kortárs zene - nem egyszerű dolog. Régizenébe olykor szépen illeszkedik. [url]https://www.youtube.com/watch?v=kP8siqOaGtA;itt[/url]
24662 Ardelao 2016-02-28 16:58:22
Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalommüvész emlékére (1886.II.28. – 1958.III.28.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=awYvpnN3vxY; Rácz Aladár [/url]
Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalommüvész emlékére (1886.II.28. – 1958.III.28.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=awYvpnN3vxY; Rácz Aladár [/url]
24661 chord 2016-02-28 09:13:11 [Válasz erre: 24660 macskás 2016-02-27 19:11:07]
Hát igen....ezt adták enni.
Hát igen....ezt adták enni.
24659 Ardelao 2016-02-27 18:54:53
Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző emlékére. (1833.XI.12 – 1887.II.27.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=X_FVODPf2tk; Borodin Quartet plays Borodin Quartet No.2 [/url]
Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző emlékére. (1833.XI.12 – 1887.II.27.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=X_FVODPf2tk; Borodin Quartet plays Borodin Quartet No.2 [/url]
24658 chord 2016-02-26 09:07:09
Szerdán volt a Barokk szopránok sorozat keretében Anne Sofie von Otter és a Les Musiciens du Louvre koncertje a Zeneakadémián. Egy tükör [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/02/valtofurdo-zeneakademia-koncert-anne.html;itt[/url].
Szerdán volt a Barokk szopránok sorozat keretében Anne Sofie von Otter és a Les Musiciens du Louvre koncertje a Zeneakadémián. Egy tükör [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/02/valtofurdo-zeneakademia-koncert-anne.html;itt[/url].
24657 chord 2016-02-21 14:43:36
506 éve született Spanyolországban Antonio de Cabezón, a vak billentyűs komponista; 41 éve dobta be Mandelbrot, az amerikai matematikus a laikus köztudatba a 'fraktál' kifejezést. A két dolog szép metszete egy remek lemezen [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/01/a-nagyon-kedvenc-cabezon.html;itt[/url].
506 éve született Spanyolországban Antonio de Cabezón, a vak billentyűs komponista; 41 éve dobta be Mandelbrot, az amerikai matematikus a laikus köztudatba a 'fraktál' kifejezést. A két dolog szép metszete egy remek lemezen [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/01/a-nagyon-kedvenc-cabezon.html;itt[/url].
24656 Búbánat 2016-02-21 12:43:04
Ma 180 éve született [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9o_Delibes; Léo Delibes [/url] (Saint-Germain-du-Val, 1836. február 21. – Párizs, 1891. január 16.) Egyik kedvenc francia zeneszerzőm Delibes, akinek most évfordulója kapcsán az egyik operája részletével és egy balettjének teljes felvételével emlékezem rá: [url] https://www.youtube.com/watch?v=Vf42IP__ipw; Flower duet - Anna Netrebko & Elina Garanca (Lakmé de Delibes) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=Cn8Th4MfpiU; Delibes-Seregi: Sylvia – [/url] Volf Katalin Pongor Ildikó Ifj. Nagy Zoltán Keveházi Gábor Eichner Tibor
Ma 180 éve született [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9o_Delibes; Léo Delibes [/url] (Saint-Germain-du-Val, 1836. február 21. – Párizs, 1891. január 16.) Egyik kedvenc francia zeneszerzőm Delibes, akinek most évfordulója kapcsán az egyik operája részletével és egy balettjének teljes felvételével emlékezem rá: [url] https://www.youtube.com/watch?v=Vf42IP__ipw; Flower duet - Anna Netrebko & Elina Garanca (Lakmé de Delibes) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=Cn8Th4MfpiU; Delibes-Seregi: Sylvia – [/url] Volf Katalin Pongor Ildikó Ifj. Nagy Zoltán Keveházi Gábor Eichner Tibor
24655 Ardelao 2016-02-19 17:07:24
Luigi Boccherini (1743.II.19. – 1805.V.28.) virtuóz csellista emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=w-iglonfIuk; Boccherini Cello Concerto in D major, G. 479 - I. Allegro, Cello: Rostropovich [/url]
Luigi Boccherini (1743.II.19. – 1805.V.28.) virtuóz csellista emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=w-iglonfIuk; Boccherini Cello Concerto in D major, G. 479 - I. Allegro, Cello: Rostropovich [/url]
24654 chord 2016-02-18 16:29:29
Vivaldi: Vespri per l'Assunzione di Maria Vergine [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/02/kepzelt-riport-egy-velencei-vesperasrol.html;link[/url]
Vivaldi: Vespri per l'Assunzione di Maria Vergine [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/02/kepzelt-riport-egy-velencei-vesperasrol.html;link[/url]
24650 tiramisu 2016-02-16 23:51:26 [Válasz erre: 24649 chord 2016-02-15 09:05:26]
Köszönöm, hogy feltetted.
Köszönöm, hogy feltetted.
24649 chord 2016-02-15 09:05:26
A falses alkalmazása egy Corbetta táncban. Egészen különleges. [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/01/atokpengetesek-rolf-lislevand.html;Itt[/url].
A falses alkalmazása egy Corbetta táncban. Egészen különleges. [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/2016/01/atokpengetesek-rolf-lislevand.html;Itt[/url].
24648 Sipi 2016-02-14 12:12:06
Robert Schumann: F-dúr Konzertstück 4 kürtre és zenekarra op. 86 Orchestre Révolutionnaire et Romantique/John Eliot Gardiner Archiv CD Újabb nagy felfedezés! Arnold Schönberg: Öt zenekari darab (1909-es változat) op. 16 Birminghami Szimfonikus Zenekar/Sir Simon Rattle EMI CD A híres harmadik tételnél szerintem még "színesebb" a második. :-)
Robert Schumann: F-dúr Konzertstück 4 kürtre és zenekarra op. 86 Orchestre Révolutionnaire et Romantique/John Eliot Gardiner Archiv CD Újabb nagy felfedezés! Arnold Schönberg: Öt zenekari darab (1909-es változat) op. 16 Birminghami Szimfonikus Zenekar/Sir Simon Rattle EMI CD A híres harmadik tételnél szerintem még "színesebb" a második. :-)
