19752 pszí 2009-07-29 17:21:33
Gustav MAHLER: II. szimfónia, c-moll Maureen Forrester (Contralto), Emilia Cundari (Soprano), Westminster Choir, New York Philharmonic Orchestra, Bruno Walter Sony 2CDs | ADD Stereo | Rec.: 1958. II. 17, 18, 21 | Studio
Gustav MAHLER: II. szimfónia, c-moll Maureen Forrester (Contralto), Emilia Cundari (Soprano), Westminster Choir, New York Philharmonic Orchestra, Bruno Walter Sony 2CDs | ADD Stereo | Rec.: 1958. II. 17, 18, 21 | Studio
19751 Sipi 2009-07-29 17:11:38 [Válasz erre: 19750 tarnhelm2 2009-07-29 12:48:21]
Először a Great Conductors DVD 2. részén láttam, ahol a Rákóczi indulót vezényelte, ez nem tett rám nagy benyomást (persze lehet, hogy ez nem kimondottan az a mű, amin érdemes megítélni egy karmester képességeit). Kicsit "vicces figurának" nézett ki és úgy is vezényelt. Ezért aztán nem foglalkoztam vele. Most azonban a honlapomra fordítok egy esszét és abban szóba került, így a youtube-on rákerestem és pont ezt a Mahlert választottam ki (meg az 5. Adagioját) és hát hatalmas élmény volt. A Máté passiót még sosem hallottam, most azt kihagyom a beszerzendő lemezek közül (majd Herreweghével akarom megismerni). Csajkovszkij, Beethoven, Brahms felvételeket néztem ki vele (meg Franck, Schubert és néhány kisebb, ezekhez "csomagolt" darabot, pl a Les Preludes, amit sokan a mű legjobb felvételének tartanak). Úgy látszik fontos, hogy egy karmesterrel milyen felvételen találkozunk először, hiszen Mengelberggel pont emiatt sokáig nem foglalkoztam, Furtwänglerrel első találkozásom viszont a Great Conductors sorozatbeli albuma kapcsán volt, ahol olyan Beethoven Ötödiket hallottam 1944-ből, hogy elképesztő. És bár azután voltak ezzel kapcsolatban csalódások (például a stúdió-Beethovenek), azért a mai napig kedvenc, pedig nem sok felvételét ismerem. (De pont ma érkezett meg 3 DGG albuma, összesen 15 CD-nyi felvétellel, amiből nagyon sok a '42-'45 közötti, úgyhogy lesz mit hallgatnom a hétvégén.)
Először a Great Conductors DVD 2. részén láttam, ahol a Rákóczi indulót vezényelte, ez nem tett rám nagy benyomást (persze lehet, hogy ez nem kimondottan az a mű, amin érdemes megítélni egy karmester képességeit). Kicsit "vicces figurának" nézett ki és úgy is vezényelt. Ezért aztán nem foglalkoztam vele. Most azonban a honlapomra fordítok egy esszét és abban szóba került, így a youtube-on rákerestem és pont ezt a Mahlert választottam ki (meg az 5. Adagioját) és hát hatalmas élmény volt. A Máté passiót még sosem hallottam, most azt kihagyom a beszerzendő lemezek közül (majd Herreweghével akarom megismerni). Csajkovszkij, Beethoven, Brahms felvételeket néztem ki vele (meg Franck, Schubert és néhány kisebb, ezekhez "csomagolt" darabot, pl a Les Preludes, amit sokan a mű legjobb felvételének tartanak). Úgy látszik fontos, hogy egy karmesterrel milyen felvételen találkozunk először, hiszen Mengelberggel pont emiatt sokáig nem foglalkoztam, Furtwänglerrel első találkozásom viszont a Great Conductors sorozatbeli albuma kapcsán volt, ahol olyan Beethoven Ötödiket hallottam 1944-ből, hogy elképesztő. És bár azután voltak ezzel kapcsolatban csalódások (például a stúdió-Beethovenek), azért a mai napig kedvenc, pedig nem sok felvételét ismerem. (De pont ma érkezett meg 3 DGG albuma, összesen 15 CD-nyi felvétellel, amiből nagyon sok a '42-'45 közötti, úgyhogy lesz mit hallgatnom a hétvégén.)
19750 tarnhelm2 2009-07-29 12:48:21 [Válasz erre: 19747 Sipi 2009-07-28 20:54:18]
Igen, Mengelberg nagyon szabadon kezeli a tempót és a dinamikát, sok agogikát használ, és különösen kedveli a portamentot. Ettől olyan nagyon más, mint a többiek. Viszont ugyanez az előadásmód meglehetősen furcsán hat Bach esetében. Sajnos én a Csajkovszkij 4.-et nem szeretem (csak az 5.-et és 6.-at), úgyhogy ritkán teszem fel. Csajkovszkij esetében Mengelberg állandóan arra hivatkozott, hogy magától a mestertől származó előadói utasításokat követ (ha jól emlékszem Csajkovszkij testvérére hivatkozott, mint közbeeső forrásra). Mengelberg imádta hosszú előadásokkal fárasztani a zenészeit, és dokumentumfilmeken látszik, hogy rémes kézmozdulatokkal vezényel, mégis, amit beléjük magyarázott - akár blődség volt, akár nem - a végén nagyszerű eredményt hozott.
Igen, Mengelberg nagyon szabadon kezeli a tempót és a dinamikát, sok agogikát használ, és különösen kedveli a portamentot. Ettől olyan nagyon más, mint a többiek. Viszont ugyanez az előadásmód meglehetősen furcsán hat Bach esetében. Sajnos én a Csajkovszkij 4.-et nem szeretem (csak az 5.-et és 6.-at), úgyhogy ritkán teszem fel. Csajkovszkij esetében Mengelberg állandóan arra hivatkozott, hogy magától a mestertől származó előadói utasításokat követ (ha jól emlékszem Csajkovszkij testvérére hivatkozott, mint közbeeső forrásra). Mengelberg imádta hosszú előadásokkal fárasztani a zenészeit, és dokumentumfilmeken látszik, hogy rémes kézmozdulatokkal vezényel, mégis, amit beléjük magyarázott - akár blődség volt, akár nem - a végén nagyszerű eredményt hozott.
19749 frushena 2009-07-28 23:57:45
[url]http://www.musicweb-international.com/classrev/2002/Dec02/jpehartmannsym.jpg;Johann Peter Emilius HARTMANN : Symphony No. 1 in G minor Op. 17 Symphony No. 2 in E major Op. 48[/url] [u]Symphony No. 1 in G minor Op. 17[/u] -Allegro assai, con passione -Andante -Menuetto -Allegro molto Assai [u]Symphony No. 2 in E major Op. 48[/u] -Allegro non troppo grazioso -Andantino -Allegro pastorale, non vivace -Finale. Allegro vivace Danish National Radio SO Thomas Dausgaard
[url]http://www.musicweb-international.com/classrev/2002/Dec02/jpehartmannsym.jpg;Johann Peter Emilius HARTMANN : Symphony No. 1 in G minor Op. 17 Symphony No. 2 in E major Op. 48[/url] [u]Symphony No. 1 in G minor Op. 17[/u] -Allegro assai, con passione -Andante -Menuetto -Allegro molto Assai [u]Symphony No. 2 in E major Op. 48[/u] -Allegro non troppo grazioso -Andantino -Allegro pastorale, non vivace -Finale. Allegro vivace Danish National Radio SO Thomas Dausgaard
19748 pszí 2009-07-28 22:47:08
Richard Wagner: C-dúr szimfónia, WWV 29 Norwegian Radio Orchestra, Ari Rasilainen FINLANDIA CD | DDD Stereo | Rel.: 2000 | Studio
Richard Wagner: C-dúr szimfónia, WWV 29 Norwegian Radio Orchestra, Ari Rasilainen FINLANDIA CD | DDD Stereo | Rel.: 2000 | Studio
19747 Sipi 2009-07-28 20:54:18 [Válasz erre: 19746 tarnhelm2 2009-07-28 19:49:01]
Találó kifejezés: izgalmas! Ebben a Negyedikben is olyan apróbb-nagyobb gyorsításokat, lassításokat izgalmas elemeket vettem észre, ami teljesen más fényben tünteti fel a művet. Össze is szedtem néhány felvételt, amit a jövő hónapban megrendelek vele. Ez az Opus Kura kiadó nagyon ígéretes, a honlapján rengeteg izgalmas infót találni például Furtwängler felvételeinek történetéről, a hangminőség pedig jónak tűnik és hangosabbnak is, mint más átírásokon (bár az alapzaj is). Kíváncsi vagyok, hogy Csajkovszkij 4.-je milyen vele. Mert nálam az abszolút csúcs (jelenleg) egy régi mono francia LP-n van, Paul Kletzki vezényli valamelyik francia zenekart. Különösen az utolsó tétel annyira vad, hisztérikus, amit sehol máshol nem hallottam eddig, pedig nagyon tetszik.
Találó kifejezés: izgalmas! Ebben a Negyedikben is olyan apróbb-nagyobb gyorsításokat, lassításokat izgalmas elemeket vettem észre, ami teljesen más fényben tünteti fel a művet. Össze is szedtem néhány felvételt, amit a jövő hónapban megrendelek vele. Ez az Opus Kura kiadó nagyon ígéretes, a honlapján rengeteg izgalmas infót találni például Furtwängler felvételeinek történetéről, a hangminőség pedig jónak tűnik és hangosabbnak is, mint más átírásokon (bár az alapzaj is). Kíváncsi vagyok, hogy Csajkovszkij 4.-je milyen vele. Mert nálam az abszolút csúcs (jelenleg) egy régi mono francia LP-n van, Paul Kletzki vezényli valamelyik francia zenekart. Különösen az utolsó tétel annyira vad, hisztérikus, amit sehol máshol nem hallottam eddig, pedig nagyon tetszik.
19746 tarnhelm2 2009-07-28 19:49:01 [Válasz erre: 19744 Sipi 2009-07-28 18:36:45]
Mengelberg szerintem egyike a legkiválóbb és legizgalmasabb előadóknak. Nálam csak Furtwängler előzi meg, de ő sem mindenben. Romantikus és bécsi klasszikus zeneművekben javaslok vele bármit. Bach Máté-passiója viszont, hogy is mondjam, talán túlságosan egyedi vele. De megismerni azt is érdemes.
Mengelberg szerintem egyike a legkiválóbb és legizgalmasabb előadóknak. Nálam csak Furtwängler előzi meg, de ő sem mindenben. Romantikus és bécsi klasszikus zeneművekben javaslok vele bármit. Bach Máté-passiója viszont, hogy is mondjam, talán túlságosan egyedi vele. De megismerni azt is érdemes.
19745 Sipi 2009-07-28 18:59:58
És ez az Opus Kura nevű japán kiadó mond valakinek valamit? A honlapján a mintákba belehallgatva egész tűrhető.
És ez az Opus Kura nevű japán kiadó mond valakinek valamit? A honlapján a mintákba belehallgatva egész tűrhető.
19744 Sipi 2009-07-28 18:36:45 [Válasz erre: 19742 pszí 2009-07-28 17:52:54]
Nekem is nagyon tetszett, fantasztikus előadás. Eddig nem nagyon foglalkoztam Mengelberggel, de ez felkeltette az érdeklődésemet.
Nekem is nagyon tetszett, fantasztikus előadás. Eddig nem nagyon foglalkoztam Mengelberggel, de ez felkeltette az érdeklődésemet.
19743 Sipi 2009-07-28 18:35:41 [Válasz erre: 19740 tarnhelm2 2009-07-28 16:22:28]
Hát az ilyen Centurionos lemezekkel én már befürödtem többször is, mert amit eddig vettem, hallgathatatlan volt a kegyetlenül erős zajcsökkentés miatt, úgyhogy soha többé ilyen olcsó kiadásokat nem veszek. Már elkezdtem szétnézni ez ügyben, van Andante, Naxos lemezeken Mengelberg felvétel, igyekszem a legjobb minőségűt kiválasztani (csak pont ez a Mahler 4. nincs).
Hát az ilyen Centurionos lemezekkel én már befürödtem többször is, mert amit eddig vettem, hallgathatatlan volt a kegyetlenül erős zajcsökkentés miatt, úgyhogy soha többé ilyen olcsó kiadásokat nem veszek. Már elkezdtem szétnézni ez ügyben, van Andante, Naxos lemezeken Mengelberg felvétel, igyekszem a legjobb minőségűt kiválasztani (csak pont ez a Mahler 4. nincs).
19742 pszí 2009-07-28 17:52:54 [Válasz erre: 19739 Sipi 2009-07-28 15:13:38]
Nekem is egy nagyon jó minőségű Philips lemezen van meg. Az ember el sem hinné, hogy mikor készült a felvétel, ha nem tudná. Érdemes ezt a lemez valamilyen formában beszerezni, mert ez az egyik legjobb IV. szimfónia, amit valaha is hallottam.
Nekem is egy nagyon jó minőségű Philips lemezen van meg. Az ember el sem hinné, hogy mikor készült a felvétel, ha nem tudná. Érdemes ezt a lemez valamilyen formában beszerezni, mert ez az egyik legjobb IV. szimfónia, amit valaha is hallottam.
19741 pszí 2009-07-28 17:50:54
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Pikk dáma - opera 3 felvonásban, Op. 68 Peter Gougaloff (Tenor), Dan Iordachescu (Baritone), Rudolf Sutey (Baritone), Regina Resnik (Soprano), Hanna Schwarz (Mezzo Soprano), Heinz Kruse (Tenor), Lucia Popp (Soprano), Galina Vishnevskaya (Soprano), Dimiter Petkov (Bass), Christine Mitlehner (Soprano), Bernd Weikl (Baritone), Fausto Tenzi (Tenor), Ewa Dobrowska (Mezzo Soprano), Choeur Tchaikovsky, R.T.F. Maitrise De Radio France, Orchestre National De France, Mstislav Rostropovich DG 3CDs | ADD Stereo | Rec.: 1977. I. | Studio Csodálatos alkotás!
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Pikk dáma - opera 3 felvonásban, Op. 68 Peter Gougaloff (Tenor), Dan Iordachescu (Baritone), Rudolf Sutey (Baritone), Regina Resnik (Soprano), Hanna Schwarz (Mezzo Soprano), Heinz Kruse (Tenor), Lucia Popp (Soprano), Galina Vishnevskaya (Soprano), Dimiter Petkov (Bass), Christine Mitlehner (Soprano), Bernd Weikl (Baritone), Fausto Tenzi (Tenor), Ewa Dobrowska (Mezzo Soprano), Choeur Tchaikovsky, R.T.F. Maitrise De Radio France, Orchestre National De France, Mstislav Rostropovich DG 3CDs | ADD Stereo | Rec.: 1977. I. | Studio Csodálatos alkotás!
19740 tarnhelm2 2009-07-28 16:22:28 [Válasz erre: 19739 Sipi 2009-07-28 15:13:38]
Kedves Sipi, nekem Philips présben van, de számtalan kis kiadó is piacra dobta. Talán régebben Grammofono 2000-ben is láttam, és biztos, hogy belefutottam nagyon olcsó vicik-vacak verzióban is Centurion classic vagy valami hasonlóban. Nem tartozik a ritkaságok közé.
Kedves Sipi, nekem Philips présben van, de számtalan kis kiadó is piacra dobta. Talán régebben Grammofono 2000-ben is láttam, és biztos, hogy belefutottam nagyon olcsó vicik-vacak verzióban is Centurion classic vagy valami hasonlóban. Nem tartozik a ritkaságok közé.
19739 Sipi 2009-07-28 15:13:38 [Válasz erre: 19738 tarnhelm2 2009-07-28 14:05:59]
Hát én utánanéztem a neten és sajnos CD-n nem nagyon vehető meg, pedig nagyon megtetszett. Viszont a google egyik linkjén a keresés során lejött MP3-ban (220 kbps). Hogy hogyan, nem tudom, mert az az oldal egyébként fizetős mp3-akat árul, de nekem sikerült letölteni. Egyelőre ez is jó lesz, aztán majd jobban utánanézek valami igényes kiadónál.
Hát én utánanéztem a neten és sajnos CD-n nem nagyon vehető meg, pedig nagyon megtetszett. Viszont a google egyik linkjén a keresés során lejött MP3-ban (220 kbps). Hogy hogyan, nem tudom, mert az az oldal egyébként fizetős mp3-akat árul, de nekem sikerült letölteni. Egyelőre ez is jó lesz, aztán majd jobban utánanézek valami igényes kiadónál.
19738 tarnhelm2 2009-07-28 14:05:59 [Válasz erre: 19736 Sipi 2009-07-28 12:30:51]
Szerencsére nemcsak Melodia lp-n hozzáférhető... :)))
Szerencsére nemcsak Melodia lp-n hozzáférhető... :)))
19736 Sipi 2009-07-28 12:30:51 [Válasz erre: 19730 Pancoletti 2009-07-26 19:09:12]
Csak várd meg, míg felelés lesz! :-) Ezért ez sem semmi: [url]http://www.youtube.com/watch?v=dYZzBYaFsgs&videos=X8M4isY5udM;Mengelberg és Mahler 4.-je[/url]
Csak várd meg, míg felelés lesz! :-) Ezért ez sem semmi: [url]http://www.youtube.com/watch?v=dYZzBYaFsgs&videos=X8M4isY5udM;Mengelberg és Mahler 4.-je[/url]
19735 pszí 2009-07-27 21:27:00
D. D. Sosztakovics: XI. szimfónia, g-moll, Op. 103 Concertgebouw Orchestra of Amsterdam, Bernard Haitink DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1983. V. | Studio
D. D. Sosztakovics: XI. szimfónia, g-moll, Op. 103 Concertgebouw Orchestra of Amsterdam, Bernard Haitink DECCA CD | DDD Stereo | Rec.: 1983. V. | Studio
19734 CallasForever 2009-07-27 19:26:24
Gioacchino Rossini: Il barbiere di Seviglia * ROCKWELL BLAKE (Il conte d'Almaviva) * Enzo Dara (Don Bartolo) * LUCIANA SERRA (Rosina) * Bruno Pola (Figaro) * Paolo Montarsolo (Don Basilio) * Alberto Carusi (Fiorello) * Nicoletta Curiel (Berta) * Aurelio Faedda (Un ufficiale) Orchestra e coro del Teatro Regio di Torino Bruno Campanella Nuova Era / Live 1987 / ADD Stereo
Gioacchino Rossini: Il barbiere di Seviglia * ROCKWELL BLAKE (Il conte d'Almaviva) * Enzo Dara (Don Bartolo) * LUCIANA SERRA (Rosina) * Bruno Pola (Figaro) * Paolo Montarsolo (Don Basilio) * Alberto Carusi (Fiorello) * Nicoletta Curiel (Berta) * Aurelio Faedda (Un ufficiale) Orchestra e coro del Teatro Regio di Torino Bruno Campanella Nuova Era / Live 1987 / ADD Stereo
19733 frushena 2009-07-26 23:22:06
[url]http://www.theclassicalshop.net/hiresart/CHAN%209648.jpg;Friedrich KUHLAU : Overtures[/url] -Røverborgen -Trylleharpen -Lulu -Elisa -Hugo og Adelheid -William Shakespeare Overture, Op.74 -Overture to 'The Triplet Brothers from Damascus,' Op.115 -Overture to 'The Elf'S Hill,' Op.100 Danmarks Radiosymfoniorkester Michael Schønwandt
[url]http://www.theclassicalshop.net/hiresart/CHAN%209648.jpg;Friedrich KUHLAU : Overtures[/url] -Røverborgen -Trylleharpen -Lulu -Elisa -Hugo og Adelheid -William Shakespeare Overture, Op.74 -Overture to 'The Triplet Brothers from Damascus,' Op.115 -Overture to 'The Elf'S Hill,' Op.100 Danmarks Radiosymfoniorkester Michael Schønwandt
19732 pszí 2009-07-26 21:16:08
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni, K. 527 Margaret Price, Sylvia Sass, Lucia Popp, Stuart Burrows, Bernd Weikl, Gabriel Bacquier, The London Opera Chorus, London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti DECCA 3CDs | ADD Stereo | Rec.: 1978. XI. | Studio
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni, K. 527 Margaret Price, Sylvia Sass, Lucia Popp, Stuart Burrows, Bernd Weikl, Gabriel Bacquier, The London Opera Chorus, London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti DECCA 3CDs | ADD Stereo | Rec.: 1978. XI. | Studio
19731 CallasForever 2009-07-26 20:01:46
Gustav Mahler: I. "Titán" szimfónia D-dur 1. Langsam. Schleppend 2. Kraftig bewegt, doch nicht zu schnell 3. Feierlich und gemessen, ohne zu schleppen 4. Stürmlich bewegt Israel Philharmonic Orchestra Zubin Mehta Decca / Studio 1976 / ADD Stereo Gustav Mahler: V. szimfónia cisz-moll 1. Tauermarsch. In gemessenem Schritt. Streng. Wie ein Konduct 2. Stürmich bewegt, mit grosster Vehemenz 3. Scherzo. Kraftig, nicht zu schnell 4. Adagietto. Sehr langsam 5. Rondo-finale. Allegro giocoso Philip Myers horn solo New York Philharmonic Zubin Mehta Teldec / Studio 1990 / DDD Stereo
Gustav Mahler: I. "Titán" szimfónia D-dur 1. Langsam. Schleppend 2. Kraftig bewegt, doch nicht zu schnell 3. Feierlich und gemessen, ohne zu schleppen 4. Stürmlich bewegt Israel Philharmonic Orchestra Zubin Mehta Decca / Studio 1976 / ADD Stereo Gustav Mahler: V. szimfónia cisz-moll 1. Tauermarsch. In gemessenem Schritt. Streng. Wie ein Konduct 2. Stürmich bewegt, mit grosster Vehemenz 3. Scherzo. Kraftig, nicht zu schnell 4. Adagietto. Sehr langsam 5. Rondo-finale. Allegro giocoso Philip Myers horn solo New York Philharmonic Zubin Mehta Teldec / Studio 1990 / DDD Stereo
19730 Pancoletti 2009-07-26 19:09:12 [Válasz erre: 19729 Sipi 2009-07-26 11:56:15]
akkor menj vissza zeneirodalomtanárnak! :P :D
akkor menj vissza zeneirodalomtanárnak! :P :D
19729 Sipi 2009-07-26 11:56:15 [Válasz erre: 19727 Pancoletti 2009-07-26 09:06:32]
Nem hagyom magam kikérdezni! :-) Ludwig van Beethoven: 10. vonósnégyes "Hárfanégyes", Op.74 11. vonósnégyes, Op.95 Juilliard Vonósnégyes Sony CD Bartók: 5. vonósnégyes Takács Vonósnégyes Hungaroton CD, 1997, 1983-as felvétel
Nem hagyom magam kikérdezni! :-) Ludwig van Beethoven: 10. vonósnégyes "Hárfanégyes", Op.74 11. vonósnégyes, Op.95 Juilliard Vonósnégyes Sony CD Bartók: 5. vonósnégyes Takács Vonósnégyes Hungaroton CD, 1997, 1983-as felvétel
19728 CallasForever 2009-07-26 10:55:18
Gioacchino Rossini: Semiramide * CHERYL STUDER (Semiramide) * Jennifer Larmore (Arsace) * SAMUEL RAMEY (Assur) * Frank Lopardo (Idreno) * Julia Faulkner (Azema) * Jan-Hendrik Rooteting (Oroe) * Octavio Arévalo (Mitrane) * Romuald Tesarowicz (L'ombra di Nino) Ambrosian Opera Chorus - London Symphony Orchestra Ion Marin DGG / Studio 1992 / DDD Stereo
Gioacchino Rossini: Semiramide * CHERYL STUDER (Semiramide) * Jennifer Larmore (Arsace) * SAMUEL RAMEY (Assur) * Frank Lopardo (Idreno) * Julia Faulkner (Azema) * Jan-Hendrik Rooteting (Oroe) * Octavio Arévalo (Mitrane) * Romuald Tesarowicz (L'ombra di Nino) Ambrosian Opera Chorus - London Symphony Orchestra Ion Marin DGG / Studio 1992 / DDD Stereo
19725 frushena 2009-07-25 23:20:35
[url]http://www.classicstoday.com/images/coverpics/10504_coverpic.jpg;Emil HARTMANN : Orchestral Works[/url] Nordic Folk Dances (pub. 1876) 1. Scherzo. Nordic Folk Dance, op. 18 2. Old Memories, Minuet, op. 6a 3. The Elf-Maids and the Hunters, Scherzo, op. 6b 4. Wedding Music, Halling and Minuet, op. 2 5. Spring Dance, op. 3 World premiere recording 6. Hakon Jarl, Symphonic Poem, op. 40 A Carnival Feast, op. 32 7. March 8. Mazurka 9. Introduction and Waltz 10. Intermezzo (a coquette) 11. Tarantella Copenhagen Philharmonic Orchestra Bo Holten, conductor
[url]http://www.classicstoday.com/images/coverpics/10504_coverpic.jpg;Emil HARTMANN : Orchestral Works[/url] Nordic Folk Dances (pub. 1876) 1. Scherzo. Nordic Folk Dance, op. 18 2. Old Memories, Minuet, op. 6a 3. The Elf-Maids and the Hunters, Scherzo, op. 6b 4. Wedding Music, Halling and Minuet, op. 2 5. Spring Dance, op. 3 World premiere recording 6. Hakon Jarl, Symphonic Poem, op. 40 A Carnival Feast, op. 32 7. March 8. Mazurka 9. Introduction and Waltz 10. Intermezzo (a coquette) 11. Tarantella Copenhagen Philharmonic Orchestra Bo Holten, conductor
19724 Pancoletti 2009-07-25 23:14:16 [Válasz erre: 19723 pszí 2009-07-25 23:12:17]
uuuu, Isten ments! :(
uuuu, Isten ments! :(
19723 pszí 2009-07-25 23:12:17 [Válasz erre: 19717 Sipi 2009-07-25 22:54:18]
Csak nem Rattle... vagy Gergiev...?
Csak nem Rattle... vagy Gergiev...?
19722 pszí 2009-07-25 23:10:55 [Válasz erre: 19707 Sipi 2009-07-25 21:39:50]
Solti kiváló MAHLER-dirigens volt, hasonló az interpretációjuk, de KUBELIK sokkal jobb nála.
Solti kiváló MAHLER-dirigens volt, hasonló az interpretációjuk, de KUBELIK sokkal jobb nála.
19721 pszí 2009-07-25 23:09:09 [Válasz erre: 19704 Szilgyo 2009-07-25 21:07:11]
Lehet. Igazából azoknak szántam ezt a pár sort, akik nem szeretik a művet. Ugyanis, eddig még akárki azt mondta nekem, hogy nem szereti, az nem ismerte KUBELIK interpretációját. Horensteint azért emeltem ki, mert, bár teljesen más úton halad, nagyon érdekes vetületét mutatja meg a műnek, ami jól megállja a helyét. Akiknek viszont már sikerült megbarátkozni a művel, azok sokféle előadást képesek lehetnek értékelni.
Lehet. Igazából azoknak szántam ezt a pár sort, akik nem szeretik a művet. Ugyanis, eddig még akárki azt mondta nekem, hogy nem szereti, az nem ismerte KUBELIK interpretációját. Horensteint azért emeltem ki, mert, bár teljesen más úton halad, nagyon érdekes vetületét mutatja meg a műnek, ami jól megállja a helyét. Akiknek viszont már sikerült megbarátkozni a művel, azok sokféle előadást képesek lehetnek értékelni.
19720 Pancoletti 2009-07-25 22:57:05 [Válasz erre: 19717 Sipi 2009-07-25 22:54:18]
a szövegek amolyan kocsmázás utáni elmélkedéseknek tűnnek!... :D
a szövegek amolyan kocsmázás utáni elmélkedéseknek tűnnek!... :D
19718 Sipi 2009-07-25 22:55:00 [Válasz erre: 19713 tarnhelm2 2009-07-25 22:23:25]
Lehet, hogy aztán meggondolta magát :-)
Lehet, hogy aztán meggondolta magát :-)
19717 Sipi 2009-07-25 22:54:18 [Válasz erre: 19716 Pancoletti 2009-07-25 22:36:09]
Hát én nem tudom, hogy tőle származik-e valóban, de inkább csak kekeckedésnek tűnik, úgyhogy nem kell azért szerintem sem annyira komolyan venni. Hát én úgy érzem, hogy pszível szemben mindannyian csak kis Mahler-rajongónak számítunk :-) Bár ha minden igaz, most van útban egy CD már felém Mahler 6.-jával, amire nagyon kíváncsi vagyok, de az előadót csak akkor írom le, ha meghallgattam (belehallgattam a neten, de az a részlet teljesen elképesztő volt, úgyhogy már nagyon várom).
Hát én nem tudom, hogy tőle származik-e valóban, de inkább csak kekeckedésnek tűnik, úgyhogy nem kell azért szerintem sem annyira komolyan venni. Hát én úgy érzem, hogy pszível szemben mindannyian csak kis Mahler-rajongónak számítunk :-) Bár ha minden igaz, most van útban egy CD már felém Mahler 6.-jával, amire nagyon kíváncsi vagyok, de az előadót csak akkor írom le, ha meghallgattam (belehallgattam a neten, de az a részlet teljesen elképesztő volt, úgyhogy már nagyon várom).
19716 Pancoletti 2009-07-25 22:36:09 [Válasz erre: 19715 Sipi 2009-07-25 22:33:53]
hát... utánanéznék ennek a forrásnak, mert nem nagyon hiszem, hogy ez Tőle származik. Több okból sem. De Kegyed a Nagy Mahler-rajongó, mégiscsak többet tud Vele kapcsolatban, mint én (holmi Kis Mahler-rajongó)! Félreértés ne essék, én nem Gustav Mahler Jr.-rajongó vagyok!... :P
hát... utánanéznék ennek a forrásnak, mert nem nagyon hiszem, hogy ez Tőle származik. Több okból sem. De Kegyed a Nagy Mahler-rajongó, mégiscsak többet tud Vele kapcsolatban, mint én (holmi Kis Mahler-rajongó)! Félreértés ne essék, én nem Gustav Mahler Jr.-rajongó vagyok!... :P
19715 Sipi 2009-07-25 22:33:53 [Válasz erre: 19712 Pancoletti 2009-07-25 22:17:47]
Fogalmam sincs, már régóta megvan. Amikor egyszer infókat kerestem róla, akkor bukkantam rá valahol a neten. A szöveget elmentettem, de az oldalt nem.
Fogalmam sincs, már régóta megvan. Amikor egyszer infókat kerestem róla, akkor bukkantam rá valahol a neten. A szöveget elmentettem, de az oldalt nem.
19714 Pancoletti 2009-07-25 22:29:02 [Válasz erre: 19713 tarnhelm2 2009-07-25 22:23:25]
mondom, nekem megvan vele a III. az viszont nagyon tetszik. azóta etalon! :D
mondom, nekem megvan vele a III. az viszont nagyon tetszik. azóta etalon! :D
19713 tarnhelm2 2009-07-25 22:23:25 [Válasz erre: 19708 Sipi 2009-07-25 21:42:58]
"Soha sem vezényeltem Mahlert és nem is fogok." (Celibidache) Nem szép tőle, ha ezt mondta, mert nálam van cáfolat: Kindertotenlieder Sergiu Celibidache (dir.), Brigitte Fassbänder (ca), Münchener Phiharmoniker. in. Topazio (1994) TP 2604-9 Az viszont igaz, hogy borzalmas előadás, kataton lassú. Tehát jobb lett volna, ha nem vezényel Mahlert.
"Soha sem vezényeltem Mahlert és nem is fogok." (Celibidache) Nem szép tőle, ha ezt mondta, mert nálam van cáfolat: Kindertotenlieder Sergiu Celibidache (dir.), Brigitte Fassbänder (ca), Münchener Phiharmoniker. in. Topazio (1994) TP 2604-9 Az viszont igaz, hogy borzalmas előadás, kataton lassú. Tehát jobb lett volna, ha nem vezényel Mahlert.
19712 Pancoletti 2009-07-25 22:17:47 [Válasz erre: 19711 Sipi 2009-07-25 21:58:11]
ezt te honnan szedted? :D
ezt te honnan szedted? :D
19711 Sipi 2009-07-25 21:58:11 [Válasz erre: 19710 Pancoletti 2009-07-25 21:48:50]
Hát azt nem tudom, de ezeket találtam tőle: Beethoven: Mint hangszerelő az V. szimfóniában a legolcsóbb osztályba sorolható. Az utolsó tétel rossz, telis-teli téves modulációkkal. Az 'Eroica' utolsó tétele is csak egy rossz vicc. A IX. szimfónia utolsó tétele nem más, mint saláta, vacak saláta. Ellenben ki lehet bírni, ha németesen játsszák. Berlioz: Mint úttörő jelentős csupán. Sőt: mint hangszerelő igazán forradalmi volt. Sajnos nem uralta az összhangzattan minden elemét. Nem volt képes hibátlanul egy korált sem megharmonizálni. Berlioznál százával találni rosszul vezetett szólamokat, hibás modulációkat. Elég egy fél órát odaülni a zongorához, hogy kiderüljön. Berlioz nagyszabású műveiben mesterien 'kerülget'. Na de, az ember nem repül Münchenből Kölnbe, Moszkva érintésével... Brahms: Valaki, aki nem ismeri a zsírt. Csupa izom és csont. Csodálatosan uralta saját komponálását, kifejezésmódját. Sajnos Bruckner Brahms számára teljesen érdektelen volt, s ami a legfájdalmasabb: teljesen ismeretlen. Messien: Badarság, művészkedő és természetellenes... Minek az egész, amikor a természetben minden szebb? Nem sokkal szebb, ha a madarak maguk énekelnek? Miért kellene ezt egy zenekarnak görcsölve, görcsösen utánoznia? Kint a mezőkön, a földeken minden tisztább és igazibb, mint bármilyen oboa vagy fuvola. Dirigáltam a művét és közben szenvedtem: puha és természetellenes. És hozzájön ez a hamis vallásosság! Nem lehet vallásos zenét szándékosan írni! Vagy vallásos valakinek a zenéje, vagy nem. ...Messien megpróbált mindent és azt gondolta, ha nem sikerül, majd egy kis 'Jézus életrajz' megoldja majd a problémát. Schönberg: Egy szörnyen buta zeneszerző volt, ha egyáltalán zeneszerzőnek lehet nevezni. Nála minden egyforma. Szerencsére befolyása nem tartott sokáig. 12 hangú rendszere összes utánzójával és apostolával együtt olyan szegényes, s ugyanúgy omlott is össze, mint a kommunizmus. A 12 hangú technikának nincs egyetlen főműve sem! Miért beszélnek ma még egyáltalán róla? Sztravinszkij: Egy zseniális dilettáns. Nem hozott magával otthonról nagylélegzetű ihletet. Ezen a hiányosságán újabb és újabb stílusváltással próbált segíteni. Ezért stílustalan nála sok minden. Csajkovszkij: Igazi szimfonikus, ő a nagy ismeretlen Németországban. Milyen dilettáns volt Brahms az I. szimfónia 4. tételében a koráldallammal, s milyen fantasztikusan oldja meg ugyanezt Csajkovszkij! Wagner: Kispolgári becsvágyából kiindulva író és világgondolkodóvá akart lenni. Ez volt neki a legfontosabb. Nem is sejtette, hogy nagyszerű zenész volt. Minden erejét az ún. összművészetbe fektette, ami nem más, mint egy nyárspolgár álmodozása. A Tristan és Isolda a zeneirodalom legemberibb és legmegrázóbb drámája.
Hát azt nem tudom, de ezeket találtam tőle: Beethoven: Mint hangszerelő az V. szimfóniában a legolcsóbb osztályba sorolható. Az utolsó tétel rossz, telis-teli téves modulációkkal. Az 'Eroica' utolsó tétele is csak egy rossz vicc. A IX. szimfónia utolsó tétele nem más, mint saláta, vacak saláta. Ellenben ki lehet bírni, ha németesen játsszák. Berlioz: Mint úttörő jelentős csupán. Sőt: mint hangszerelő igazán forradalmi volt. Sajnos nem uralta az összhangzattan minden elemét. Nem volt képes hibátlanul egy korált sem megharmonizálni. Berlioznál százával találni rosszul vezetett szólamokat, hibás modulációkat. Elég egy fél órát odaülni a zongorához, hogy kiderüljön. Berlioz nagyszabású műveiben mesterien 'kerülget'. Na de, az ember nem repül Münchenből Kölnbe, Moszkva érintésével... Brahms: Valaki, aki nem ismeri a zsírt. Csupa izom és csont. Csodálatosan uralta saját komponálását, kifejezésmódját. Sajnos Bruckner Brahms számára teljesen érdektelen volt, s ami a legfájdalmasabb: teljesen ismeretlen. Messien: Badarság, művészkedő és természetellenes... Minek az egész, amikor a természetben minden szebb? Nem sokkal szebb, ha a madarak maguk énekelnek? Miért kellene ezt egy zenekarnak görcsölve, görcsösen utánoznia? Kint a mezőkön, a földeken minden tisztább és igazibb, mint bármilyen oboa vagy fuvola. Dirigáltam a művét és közben szenvedtem: puha és természetellenes. És hozzájön ez a hamis vallásosság! Nem lehet vallásos zenét szándékosan írni! Vagy vallásos valakinek a zenéje, vagy nem. ...Messien megpróbált mindent és azt gondolta, ha nem sikerül, majd egy kis 'Jézus életrajz' megoldja majd a problémát. Schönberg: Egy szörnyen buta zeneszerző volt, ha egyáltalán zeneszerzőnek lehet nevezni. Nála minden egyforma. Szerencsére befolyása nem tartott sokáig. 12 hangú rendszere összes utánzójával és apostolával együtt olyan szegényes, s ugyanúgy omlott is össze, mint a kommunizmus. A 12 hangú technikának nincs egyetlen főműve sem! Miért beszélnek ma még egyáltalán róla? Sztravinszkij: Egy zseniális dilettáns. Nem hozott magával otthonról nagylélegzetű ihletet. Ezen a hiányosságán újabb és újabb stílusváltással próbált segíteni. Ezért stílustalan nála sok minden. Csajkovszkij: Igazi szimfonikus, ő a nagy ismeretlen Németországban. Milyen dilettáns volt Brahms az I. szimfónia 4. tételében a koráldallammal, s milyen fantasztikusan oldja meg ugyanezt Csajkovszkij! Wagner: Kispolgári becsvágyából kiindulva író és világgondolkodóvá akart lenni. Ez volt neki a legfontosabb. Nem is sejtette, hogy nagyszerű zenész volt. Minden erejét az ún. összművészetbe fektette, ami nem más, mint egy nyárspolgár álmodozása. A Tristan és Isolda a zeneirodalom legemberibb és legmegrázóbb drámája.
19710 Pancoletti 2009-07-25 21:48:50 [Válasz erre: 19708 Sipi 2009-07-25 21:42:58]
hát... ez elég furi!.... akkor Brucknerről vajon mit mondott? ;) amúgy sem hiszem, hogy ezt mondta volna. a III. felvételén pont az érződik, hogy nagyon is tudja, hogy milyen hatalmas értékek vannak benne...
hát... ez elég furi!.... akkor Brucknerről vajon mit mondott? ;) amúgy sem hiszem, hogy ezt mondta volna. a III. felvételén pont az érződik, hogy nagyon is tudja, hogy milyen hatalmas értékek vannak benne...
19709 Pancoletti 2009-07-25 21:47:31 [Válasz erre: 19707 Sipi 2009-07-25 21:39:50]
Solti is remek. nekem sok!
Solti is remek. nekem sok!
19708 Sipi 2009-07-25 21:42:58 [Válasz erre: 19705 Pancoletti 2009-07-25 21:22:12]
Állítólag Celibidache ezt mondta Mahlerről: "Soha sem vezényeltem Mahlert és nem is fogok. Mahler a zenetörténet egyik legkínosabb jelensége. Mahler mentes minden mértékletességtől. Bizonyára nagy hangszerelő volt és virtuóza a hangzásnak. Na és? Ez még nem magyarázat mostani jelentőségére, vagyis amit tulajdonítanak neki. Egy zavarodott személyiség volt, egy kezekkel és lábakkal rendelkező bélféreg. Nagyravágyó volt, de ez nem volt arányban saját képességeivel. Mindig szépen indul, de nem bírja többé abbahagyni. Jellemtelen, aki örökké hazudott; egy bestia. Aki most azt meri mondani, hogy az 5. szimfóniája első tételét érti, az egy csaló. Az egész Mahler elmehet tőlem a csudába."
Állítólag Celibidache ezt mondta Mahlerről: "Soha sem vezényeltem Mahlert és nem is fogok. Mahler a zenetörténet egyik legkínosabb jelensége. Mahler mentes minden mértékletességtől. Bizonyára nagy hangszerelő volt és virtuóza a hangzásnak. Na és? Ez még nem magyarázat mostani jelentőségére, vagyis amit tulajdonítanak neki. Egy zavarodott személyiség volt, egy kezekkel és lábakkal rendelkező bélféreg. Nagyravágyó volt, de ez nem volt arányban saját képességeivel. Mindig szépen indul, de nem bírja többé abbahagyni. Jellemtelen, aki örökké hazudott; egy bestia. Aki most azt meri mondani, hogy az 5. szimfóniája első tételét érti, az egy csaló. Az egész Mahler elmehet tőlem a csudába."
19707 Sipi 2009-07-25 21:39:50 [Válasz erre: 19703 pszí 2009-07-25 19:05:59]
És Solti? Egyébként biztosan tudod már, de szeptemberben a Müpában Mahler 6.-ja Fischer Ivánnal!
És Solti? Egyébként biztosan tudod már, de szeptemberben a Müpában Mahler 6.-ja Fischer Ivánnal!
19706 daunerni 2009-07-25 21:29:16
Anton Bruckner, Mass no.3 f-minor Margaret Price, Doris Soffel, Peter Straka, Matthias Hölle Philharmonischer Chor München Münchner Philharmoniker Sergiu Celibidache
Anton Bruckner, Mass no.3 f-minor Margaret Price, Doris Soffel, Peter Straka, Matthias Hölle Philharmonischer Chor München Münchner Philharmoniker Sergiu Celibidache
19705 Pancoletti 2009-07-25 21:22:12 [Válasz erre: 19703 pszí 2009-07-25 19:05:59]
én Mahler-nél maradok Walter-s! :D no meg a jó öreg Celibidache III.-ja... :)
én Mahler-nél maradok Walter-s! :D no meg a jó öreg Celibidache III.-ja... :)
19704 Szilgyo 2009-07-25 21:07:11 [Válasz erre: 19703 pszí 2009-07-25 19:05:59]
"Az egyetlen dirigens, akinek az interpretációját még érdemes meghallgatni, az Horenstein" Nem vagy te egy kicsit szigorú?
"Az egyetlen dirigens, akinek az interpretációját még érdemes meghallgatni, az Horenstein" Nem vagy te egy kicsit szigorú?
19703 pszí 2009-07-25 19:05:59
Gustav MAHLER: VII. szimfónia, e-moll A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELIK DG CD |ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1970. XI. | Studio Sokan nem szeretik ezt a szimfóniát, elég ritkán is kerül műsorra. Ennek leginkább a sok rossz előadás az oka, a félreértelmezés. Egyszer olvastam egy olyan kritikát, mely azt méltatta, hogy az interpretáció milyen szépen visszaadta az éjszakai séta élményeit, amit a Szerző megzenésített. Nos, itt van a totális félreértés. Ez a szimfónia sokkal több ennél. Érdemes utána olvasgatni a mű keletkezési körülményeinek, főleg a Szerző leveleit ebből az időszakból. Rafael KUBELIK pálcája alatt a mű egyik súlypontját jelentő első tétel csak úgy izzik a feszültségtől, a másik súlyponttal, az utolsó tétellel hatalmas ívet kifeszítve tárul fel előttünk ez az óriási remekmű. Persze, az első tétel nagyon elkülönül a többitől, hiszen a második tételtől kezdve kezdődik a valódi séta. Amikorra elérkezünk a zárótételhez, addigra a depressziósan, feszülten induló estéből derűs, új reményekkel teli reggel lesz. A Szerző többször is, elég egyértelműen idéz az első tételből a fináléban, ugyanis így lesz kerek az egész, így feszül ki a szimfónia íve. Az egyetlen dirigens, akinek az interpretációját még érdemes meghallgatni, az Horenstein. Az ő előadása teljesen más, szigetekből építkezik, és egy érdekes vetületét mutatja meg a műnek. Sir Simon Rattle bohóckodásától mindenkit csak óvva intenék, ő is szigetekből építkezik, de az ő esetében úgy úsznak ki azok a kezei közül, hogy észre sem veszi... Viszont, van még nála is rosszabb, Riccardo Chailly, borzalmas... Szóval, aki eddig nem szerette ezt a művet, annak bátran ajánlom a figyelmébe KUBELIK interpretációját, melynek segítségével egy újabb MAHLER-remekművel lehetünk gazdagabbak.
Gustav MAHLER: VII. szimfónia, e-moll A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELIK DG CD |ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1970. XI. | Studio Sokan nem szeretik ezt a szimfóniát, elég ritkán is kerül műsorra. Ennek leginkább a sok rossz előadás az oka, a félreértelmezés. Egyszer olvastam egy olyan kritikát, mely azt méltatta, hogy az interpretáció milyen szépen visszaadta az éjszakai séta élményeit, amit a Szerző megzenésített. Nos, itt van a totális félreértés. Ez a szimfónia sokkal több ennél. Érdemes utána olvasgatni a mű keletkezési körülményeinek, főleg a Szerző leveleit ebből az időszakból. Rafael KUBELIK pálcája alatt a mű egyik súlypontját jelentő első tétel csak úgy izzik a feszültségtől, a másik súlyponttal, az utolsó tétellel hatalmas ívet kifeszítve tárul fel előttünk ez az óriási remekmű. Persze, az első tétel nagyon elkülönül a többitől, hiszen a második tételtől kezdve kezdődik a valódi séta. Amikorra elérkezünk a zárótételhez, addigra a depressziósan, feszülten induló estéből derűs, új reményekkel teli reggel lesz. A Szerző többször is, elég egyértelműen idéz az első tételből a fináléban, ugyanis így lesz kerek az egész, így feszül ki a szimfónia íve. Az egyetlen dirigens, akinek az interpretációját még érdemes meghallgatni, az Horenstein. Az ő előadása teljesen más, szigetekből építkezik, és egy érdekes vetületét mutatja meg a műnek. Sir Simon Rattle bohóckodásától mindenkit csak óvva intenék, ő is szigetekből építkezik, de az ő esetében úgy úsznak ki azok a kezei közül, hogy észre sem veszi... Viszont, van még nála is rosszabb, Riccardo Chailly, borzalmas... Szóval, aki eddig nem szerette ezt a művet, annak bátran ajánlom a figyelmébe KUBELIK interpretációját, melynek segítségével egy újabb MAHLER-remekművel lehetünk gazdagabbak.
