Schubert: Asz-dúr impromtu (Zimerman)
A Notturno-ból vettem fel. Bemondják a zenészek nevét egyenként, teljesen ismeretlenek, és képtelen vagyok leírni a neveket.
Szép zene, kikkel hallgatod?
Gabriel Fauré: Piano Quartet No.2 in G minor Op.45
Schubert: Gute Nacht (Winterreise/1) - Dietrich Fischer-Dieskau, Gerald Moore
Beethoven: 5. zgv., Pizarro, Mackerras, SCO
Verdi, IL Trovatore, Wien STOP, Karajan, Corelli, Price, Simionato, Bastianini. 1962
Mascagni: Parasztbecsület Salzburg 2015
Pjotr Csajkovszkij: 1. szimfónia
Chicago Symphony Orchestra, Claudio Abbado
Johann Sebastian Bach: h-moll zenekari szvit
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Antonio Vivaldi: The Four Seasons - Sarah Chang, Orpheus Chamber Orchestra
Gabriel Faure: Dolly Suite, Op. 56 for piano four-hands, Katia & Marielle Labeque
Virtuoso Recorder Concertos
Michala Petri, Iona Brown, Academy of St Martin-in-the-Fields
Pjotr Csajkovszkij: Piano Trio in A minor Op.50
Boccanegra Genovából, egészen új: https://vk.com/video156436801_456241127
Tézier egyszerűen fantasztikus. Összességében egészen jó szereposztás, bár Melit már nagyon unom, mindenhol ő van. Paolo viszont meglepően jó.
Domenico Scarlatti szonátáit egy dupla CD-ről Mihail Pletnyev előadásában.
Pjotr Csajkovszkij: Diótörő.
Niccolo Paganini: h-moll hegedűversenyét hallgatom Salvatore Accardo hegedűjátékával.
A Tarkovszkij által rendezett Boriszt néztem meg, mostanra már rájöttem, hogy soha nincs két zeneileg egyforma produkció. A különféle változatokat nem bírom követni, főleg, mikor keverni kezdik őket.
A rendezés semmi különös, nagyjából olyan, mint bármelyik más hagyományos Borisz, amit láttam, viszont Robert Lloyd fantasztikus, mind hangilag, mind színészileg (oké, kicsit néha túljátssza, de még nem láttam olyan Boriszt, aki ne tenné). A lengyel jeleneteken mindig majdnem bealszom, hiába a jó énekesek.
Nekem is mindig Sosztakovics derengett, mikor hallgattam.
Emlékeztet Sosztakovicsra - szóval elég jó darab... :-)
24999 bizonyára John Cage 4'33" c. műve volt. Kimernyában is "hallottam" már.
25000
Bartók hegedű-zongora szonátáit KOCSISsal és Kelemen Barnabással.
Nincsenek rá szavak...
Tegnap ki voltam éhezve némi Simon Boccanegrára (hajlamos vagyok megfeledkezni róla) és a vk.comon találtam is, Bécsből, nem túl régi. Hagyományos jellegű, bár a jelmezek nem olyan csicsásak, mint általában (legalábbis Simon nem rohangál hermelinszegélyes vörös/arany izében).
Hvorostovsky, Furlanetto, Frittoli, Meli
Prológus / I. felvonás: https://vk.com/video106047647_456239157
II. / III. felvonás: https://vk.com/video106047647_456239158
(Ha valaki nem ismerné az oldalt, regisztrálni kell, de ingyenes. Amolyan ruszki Facebook/Youtube hibrid, rengeteg opera van, ritkaságok is.)
Annyiból rossz ötlet volt, hogy hülyére bőgtem magam a finálén, de megérte :D
Bartók Rádió ma esti műsorán
19:35 – 22.16
Amilcare Ponchielli: Gioconda
Négyfelvonásos opera
Szövegét - Victor Hugo Angelo c. drámája nyomán - Arrigo Boito írta
Vez.: Alberto Hold-Garrido
Km.: a Malmői Operaház Ének- és Zenekara, valamint Gyermekkórusa
Szereposztás:
Gioconda - Elena Mikhailenko (szoprán),
A vak asszony, Gioconda anyja - Maria Streijffert (kontraalt),
Alvise Badoero - Insung Sim (basszus),
Laura, a felsége - Géraldine Chauvet (mezzoszoprán),
Enzo Grimaldo - Paulo Ferreira (tenor),
Barnaba - Fredrik Zetterström (bariton),
Zuane - Eric Roos (basszus),
Isepo - Patrik Forsman (tenor),
Szerzetes - Jonas Samuelsson (basszus),
Kormányos - John Löfgren (basszus),
Énekes - Per Fernesten (basszus),
Gondolások - Xhelal Bakraqi (tenor), Eric Lavoipierre (basszus)
Rendező: Staffan Valdemar Holm
(Malmö, Operaház, 2017. március 25.)
Veszíteni tudni kell. Bagoly mondja verébnek.
Momus játék-topik fórumozás közben ezt. Nehéz az élet...és a zenei kérdés.
Ha valaki öreg, beteg és fáradt, ráadásul mazo, kapcsoljon a Classicara.
Mezzo TV közvetítés Salzburg Ünnepi Játékok 2008 felvételről
Verdi Otello Antonenko, Poplavskaya, stb
Vezényel: Muti
A nyelvművelésnek Olaszországban is volt szigorúan előíró korszaka a fasizmus éveiben (az ún. purismo). Az ideológiai vetületen túl sem bizonyult sikeresnek. Privát keretek között szívesen elmélkednék ennek okairól, a fórumtársakat viszont nem terhelném vele.
:-)
Na ja, ha mán egy valakinek is így teccik hasznáni, akkó a má rendicsek magyarba is; mértis ne rongáljuk aztat, amit lehetne tisztessségge is leírni, sö akkó kiderülne, nem is nagyobb megerőttetés.
Di-da ügyben tehát nincs egységes megoldás. Pedig reméltem.
Népszava, 1979. december 14. Péntek.
"DONIZETTI REQUIEMJE
vasárnapi matiné formájában hangzott el a Zeneakadémia nagytermében. Az olasz bel canto Rossini és Bellini mellett legnagyobb képviselője. Gaetano Donizetti ebben a baráti emlékezésnek szánt — Bellini halálára írt — művében kora köznyelvén beszél. A szép ének, az édes ének dallamossága árad el a gvászzenén, amely világi-teátrális és egyházi-szakrális elemeket ötvöz bámulatos egységben, előremutatva Verdi jóval későbbi műve felé.
Pászthy Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Ötvös Csaba, Polgár László, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara járult hozzá a mű ragyogó megszólaltatásához. Erdélyi Miklós avatott karmesteri irányításával. "
/Raics István/
Köszönöm a szakértő titulust, de semmilyen jogalapom sincs arra, hogy elfogadjam. Évekkel ezelőtt sok időt töltöttem már el ezzel a kérdéssel, de nem találtam megnyugtató választ. Őszintén szólva most már nem hiszem, hogy lenne ilyen. Bármilyen olasz nyelvészeti munkát fogtam kezembe bármilyen eldöntendő kérdésben, mindig valahogy ekként érvelnek: már az első nyelvemlékektől kimutatható A és B változat is, felsorolják az irodalmi példákat, majd megállapítják, hogy talán többséginek tekinthető A, de B használata ellen sem lehet kifogást emelni.
A nemzeti karakternek ez a megengedő, sőt kivételt nem ismerő strict előírást elfogadni elvből nem akaró hozzáállás meg is felel, vagy nem?
Ha Wagner már a konfliktusuk idején megírta volna a Tristan und Isolde dallamait, ők is 20 évre elcsendesedtek volna, mint egy neves, későbbi honfitársuk.
Mondd csak, kedves szakértő, a Requiem elé mikor kell da és mikor di?
A Teatro Donizetti di Bergamo di -t ír, fő Verdi-kedvencem pedig a Messa da Requiem.
Úgy olvastam, hogy Donizetti mindig elismerően nyilatkozott Bellini zenéjéről, míg Bellini előszeretettel ócsárolta Donizettit.
Köszönöm a kiegészítést!
Hozzáteszem: Donizetti ezt a gyászmisét szeretett barátja, ("riválisa") Vincenzo Bellini emlékének szentelve komponálta; az ő 1835-ben bekövetkezett halála inspirálta a Requiemjének megírását.
DONIZETTI EMLÉKÉRE
GAETANO DONIZETTI:
«MESSA DI REQUIEM»
Cheryl Studer (Soprano)
Helga Müller-Molinari (Alt)
Aldo Baldin (Tenor)
Jan Hendrix Rootering (Baß)
John Paul Bogart (Baß)
Chor der Bamberger Symphoniker
Bamberger Symphoniker
Miguel Angel Gomez-Martinez (Dirigent)
ORFEO
C 172881A/CD.
Mint közben megtudtuk, Hvorostovsky tegnap elhúnyt. Nyugodjék békében, századunk egyik nagy egyénisége volt!
Karl-Birger Blomdahl: Aniara