Bejelentkezés Regisztráció

Milyen zenét hallgatsz most?


24153 Búbánat 2015-05-28 09:42:17 [Válasz erre: 24152 Búbánat 2015-05-28 09:36:30]
Svéd Sándor - „Darumadár fönn az égen, hazafelé szálldogál…” – Mujkó dala a Gül babából - Dankó Rádió

24152 Búbánat 2015-05-28 09:36:30
Svéd Sándor- "Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz!..." - Taszilo dala a Marica grófnőből - Dankó Rádió

24151 Ardelao 2015-05-27 19:05:06
Szóljon ma még Paganini emlékének (akinek a műveit nagyon szeretem) az alábbi felvételek : NICCOLO PAGANINI (1782-1840) „Complete Caprices for Solo Violin” 1.Andante 2.Moderato 3.Sostenuto 4.Maestoso 5.Agitato 6.Lento 7.Posato 8.Maestoso 9.Allegretto 10.Vivace 11.Andante 12.Allegro 13.Allegro 14.Moderato 15.Posato 16.Presto 17.Sostenuto 18.Corrente 19.Lento 20.Allegretto 21.Amoroso 22.Marcato 23.Posato 24.Allegro moderato Ruggiero Ricci (violin) REGIS RRC CD

24150 Ardelao 2015-05-27 14:44:58
[url] https://www.youtube.com/watch?v=jj8cXG1RyBQ; Vadim Repin Niccolo Paganini variations sur Il Carnevale di Venizia [/url]

24149 Ardelao 2015-05-27 14:14:55
[url] https://www.youtube.com/watch?v=y6bfl7hJbMI; David Garrett plays Paganini [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=zowh1oEhWbE; Filomena Moretti - Grande Sonata di Nicolò Paganini (1° mov.) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=jj8cXG1RyBQ; Vadim Repin Niccolo Paganini variations sur Il Carnevale di Venizia [/url]

24148 Ardelao 2015-05-27 13:43:51
A mai napon, 1840.május 27-én, 175-éve hunyt el Niccolo Paganini, itáliai hegedűművész, zeneszerző, a 19.századi Európa leghíresebb hegedű-virtuóza. A koncert kőrútjain elkápráztatta a közönségét hihetetlennek tűnő hangszeres tudásával. Az „ördög hegedűsé”-nek is nevezték. Genovában született 1782. október 27-én (233-éve). (Az interneten bőven találni anyagot életével, munkáságával kapcsolatban) Egy film-részletből: [url] https://www.youtube.com/watch?v=YCsVEsQlm7o; David Garrett (Niccolo Paganini) Caprice 24 [The Devil's Violinist] [/url]

24147 Ardelao 2015-05-27 12:51:32
[url] https://www.youtube.com/watch?v=guzSO5DOBnk; Valentina Lisitsa plays Liszt-Paganini "La Campanella" on Bösendorfer piano model Beethoven [/url]

24146 Ardelao 2015-05-27 01:43:23
1799.május 27-én Párizsban született Jacques Fromental Halévy, a francia nagyopera egyik legkiforrottabb nagymestere. A német származású Halévy, a szintén német származású Meyerbeer-rel, korának legnépszerűbb francia opera szerzői voltak. Legismertebb műve: „La Juive” (A zsidónő) volt. 1862.március 17-én halt meg Nizzában. (Bővebb információ Google Wikipédián.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=Mz1TOs1__4A; Franco Bonisolli - Rachel quand du Seigneur ( La Juive - Fromental Halevy ) [/url]

24145 Ardelao 2015-05-26 22:24:35 [Válasz erre: 24144 smaragd 2015-05-26 20:20:13]
Kemény Egon Valahol délen c. operettjéből [url] https://www.youtube.com/watch?v=NkPaQWR3OEY; Mezei Mária – Bolero [/url]

24144 smaragd 2015-05-26 20:20:13
KEMÉNY EGON: VALAHOL DÉLEN Lolita bolerója, Mezey Mária énekel link / YT: Operett a magyar rádióban (1949-1990) 1106. bejegyzésben

24143 telramund 2015-05-26 20:03:30 [Válasz erre: 24141 Ardelao 2015-05-26 15:11:24]
Stratas nagyszerű énekesnő volt.Hozzáférhető MET előadások a Bohémélet Mimija vagy a Bajazzók Neddája.Aztán Violettaként is a híres Zeffirelli filmben. Mondták róla,hogy egy kicsit furcsa személyiség,de ez magánügye.A színpadon csodálatos volt és csúnyasága ellenére megszépült.

24142 Búbánat 2015-05-26 18:20:22 [Válasz erre: 24141 Ardelao 2015-05-26 15:11:24]
Operettekben is jó volt Stratas! Lásd például Lehár A cárevics című operettjében. (A filmváltozat DVD-lemezen kijött.)

24141 Ardelao 2015-05-26 15:11:24
1938.május 26-án (a mai napon) Torontóban született: Teresa Stratas kanadai –szoprán- operaénekesnő. Görög származású, eredeti neve Anastasia Stratakis volt. (A Google wikipédiában bővebben lehet olvasni róla). Egyik legjobb szerepében : [url] https://www.youtube.com/watch?v=nwKJiRJsRs8; Salome: Deine Mund begehre ich, Jochanaan [/url]

24140 smaragd 2015-05-26 06:53:51
Tegnap este meghallgattam Franz Schmidt IV. szimfóniáját - fórumán a 95. bej. - az 1933-as felvételen. Összehasonlítva Mehta felfogásával úgy találom, hogy Rudolf Moralt és az akkori zenekar hangzása közelebb áll Franz Schmidt és az akkori Wien lelkületéhez, mint más előadások. Mindazonáltal a budapesti ősbemutató záróhangjai feledhetetlenül megmaradtak bennem, az előadás egésze nagy horderejű művészi alkotás és élmény volt. A utolsó - talán az éterivel találkozó - hangok után csend lett az Operában. Csend. Ezután tapsorkán robbant ki a nézőtéren. Vajon miért nem lehet ehhez a felvételhez hozzájutni? Bárcsak megjelenne a YT-on! Nem tudom, hogy van-e ennek akadálya.

24139 smaragd 2015-05-25 13:33:13 [Válasz erre: 24137 Ardelao 2015-05-25 00:39:05]
Nagyon jól megragadja és zenében átadja a bolygók karakterét. Asztrológia tanulmányok kezdetéhez is szép, hatásos illusztráció lehet. Nem ismertem, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet! Szépek a videó képei is.

24138 Ardelao 2015-05-25 12:41:53
[ url] https://www.youtube.com/watch?v=tiz4yHQUhlc ; Franz Schmidt: Symphony No. 4 in C major (Mehta, Wiener Philharmoniker [/url]

24137 Ardelao 2015-05-25 00:39:05
1934.május 25-én (a mai nap) hunyt el Londonban, Gustav Holst angol zeneszerző és zenepedagógus. Leghíresebb műve „The Planets” (A bolygók) zenekari szvit. Cheltenham-ben született (Egyesült királyság) 1874.szeptember 21.én. [url] https://www.youtube.com/watch?v=Isic2Z2e2xs; Gustav Holst- The Planets, Full Suite [/url]

24136 Búbánat 2015-05-24 21:31:49 [Válasz erre: 24134 Búbánat 2015-05-23 20:15:15]
DVD-n megjelent, nálunk is kapható a lemez.

24135 Ardelao 2015-05-23 20:36:18 [Válasz erre: 24134 Búbánat 2015-05-23 20:15:15]
Jó Neked! Egyik kedvenc Verdi operám!

24134 Búbánat 2015-05-23 20:15:15
Épp most kezdődött el a classica TV csatornán az Ernani 2005-ös pármai előadása felvételének a sugárzása. DIRIGENT: Antonello Allemandi INSZENIERUNG: Pier'Alli BÜHNENBILD: Pier'Alli KOSTÜME: Pier'Alli SOLIST GESANG: Marco Berti (Ernani) Carlo Guelfi (Don Carlo) Giacomo Prestia (Don Ruy Gomez de Silva) Susan Neves (Elvira) Nicoletta Zanini (Giovanna) Samuele Simoncini (Don Riccardo) Alessandro Svab (Jago) CHOR: Chor des Teatro Regio di Parma ORCHESTER: Orchester des Teatro Regio di Parma BILDREGIE: Tiziano Mancini I, 2005 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 24.05., 03:00

24133 Ardelao 2015-05-22 17:00:44 [Válasz erre: 24132 Ardelao 2015-05-22 14:56:56]
Richard Wagner (1813.V.22.Lipcse – 1883.II.13.Velence) életéről, munkásságáról nagyon sokan és nagyon sokat írtak halála óta. Nem akarom a szót szaporítani. Csak annyit, hogy kivételes nagyság és kivételes zseni volt ő! Emlékére egy ritkán hallható zongora-darabját hallgatom meg: Richard Wagner Original Piano Works Thomas Lorango, piano Eine Sonata für das Album von Frau M.W. Grösse-Sonata in A major Fantasia in F# minor Albumblatt für Frau Betty Schott NCD/CD Thomas Lorango amerikai zongora-művész 33 éves korában AIDS-ben meghalt. (1959-1992)

24132 Ardelao 2015-05-22 14:56:56
Ma figyelmetlen vagyok, semmi sem sikerül egyszerre! Fronthatás? Talán most : [url] https://www.youtube.com/watch?v=s07yHne7c0U; Hans Pfitzner (1869-1949) - Scherzo orchestra, for [/url]

24131 Ardelao 2015-05-22 14:50:02
1949.május 22-én hunyt el Salzburg-ban, a német késő romatikus, és anti modernista zeneszerző Hans Pfitzner (66-éve). Legismertebb műve: “Palestrina” című három-felvonásos operája, melynek ősbemutatója 1917-ben volt Münchenben. Kortársai közül, Richard Strauss és Gustav Mahler is dícsérőleg értékelték munkásságát, de művei mindvégig a két nagy szerző árnyékában maradt. 1869.május 5-én született Moszkvában, mert édesapja ott hegedült egy zenekarban. 1872.ben visszatelepültek Frankfurtba. Egy érdekes zenekari műve: [url https://www.youtube.com/watch?v=s07yHne7c0U; Hans Pfitzner(1869-1949) - Scherzo orchestra, for [/url]

24130 Ardelao 2015-05-22 12:58:19
[url] https://www.youtube.com/watch?v=NwxouXPiSms; Ránki György- Pomádé király új ruhája - I. szvit - VIII. Rozika dala [/url]

24129 Ardelao 2015-05-22 12:55:07
1992.május 22-én hunyt el Budapesten, Ránki György, a neves, sokoldalú magyar zeneszerző, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint, minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni. Írt operát, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és a rádiójátékok számára, zenekari és kamarazenei műveket. Legnépszerűbb, és egyben legismertebb műve a “Pomádé király új ruhája” című operája (Andersen meséje nyomán). Budapesten született 1907.október 30-án. [Wikipédiából]. Kis részlet a műből: [urt] https://www.youtube.com/watch?v=NwxouXPiSms; Ránki György- Pomádé király új ruhája - I. szvit - VIII. Rozika dala [/url]

24128 smaragd 2015-05-22 04:34:18
Suppé és Maurice André művészetében gyönyörködve kezdtem a mai napot,a tegnapi videók meghallgatásával emlékeztem én is rájuk.

24127 Ardelao 2015-05-21 16:56:36
1933.május 21-én született (82-évvel ezelőtt) Alès-ben (Franciarszág) a francia trombitaművész Maurice André. A nyolcvanas években a francia televíziók sztárja lett, és hatalmas népszerűséget szerzett barokk, illetve pikolótrombitán előadott repertoárjával. A trombita-irodalom szűk volta miatt ugyanis oboa, hegedű és más hangszeres átiratokat is játszani kezdett, főként Bach, Telemann, Torelli és Albinoni műveiből válogatva. Egyedülálló játéka új iskolát teremtett, s a trombitát a legnépszerűbb szólóhangszerek közé emelte, melynek nyomán kortárs zeneszerzők - André Jolivet és Marcel Landowski - kifejezetten számára kezdtek műveket írni. 2003-ra felvételeinek száma meghaladta a háromszázat. Pályafutása során több mint 130 művet írt át trombitára, 270 lemeze jelent meg, amelyekből tucatnyi lett arany- és platinalemez, emellett számos kitüntetést kapott, és világszerte 2700 koncertet adott. Maurice André rendszeres vendég volt Magyarországon, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral több koncertkörúton is részt vett 2012.február 25-én hunyt el Bayonne-ban (Fraciaország) Emlékére hallgassunk meg két trombita-szólót : [url] https://www.youtube.com/watch?v=RLDF8OeD-hc; Maurice Andre - Haydn trumpet concerto allegro [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pXN4GAar4CI; Maurice Andre Hummel Trumpet Concerto [/url]

24126 Búbánat 2015-05-21 11:48:40 [Válasz erre: 24123 Ardelao 2015-05-21 08:42:45]
Kedvet kaptam én is Suppé Requiemjéhez. Előveszem audiokazettámat és meghallgatom újra ezt a gyönyörű darabot! Franz von Suppé: Reqiem (Missa pro defunctis) Élő közvetítés hangfelvétele Karmester: Argeo Quadri Szólisták: Maria Russo - Szoprán Daphne Evangelatos - Alt Werner Hollweg - Tenor Harry Peeters – Basszus A Bécsi Zenebarátok Kórusa (Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde) és Az Osztrák Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (ORF Radio-Symphonieorchester Wien) Musikverein Großer Saal, 1987. 03. 20. (73 perc)

24125 Búbánat 2015-05-21 11:23:02 [Válasz erre: 24122 Ardelao 2015-05-21 08:22:30]
Kevesen tudják: Suppé édesanyja cseh és lengyel felmenők Bécsben született gyermeke Gaetano Donizetti oldalági rokona volt! Suppé padovai tanulmányai idején ismerkedett meg Donizettivel, akinek Linda di Chamounix című operáját később az ő vezényletével mutatták be a császárvárosban.

24124 Ardelao 2015-05-21 09:18:17
Bocsánat, elütöttem : Suppé 1819-ben született!

24123 Ardelao 2015-05-21 08:42:45
Suppè emlékére, szóljon saját REQUIEM –je. Előadják: Ouliana Tchaikowski (soprano) Danielle Michel (alto) Gilles Vitale (tenor) Jean-Louis Bindi (basse) Jugendsinfonie Orchester de la Ville Bonn (RFA), Chorales Franco-Allemandes de Lyon, Chef de Chœur Odile Chateau et de Paris, Chef de Chœur Bernard Lallement, Direction : Wolfgang Badun CD 2001.

24122 Ardelao 2015-05-21 08:22:30
120-évvel ezelőtt, 1895.május 21-én hunyt el Franz von Suppè (eredeti nevén Francesco Suppè Demelli), bécsi operettszerző és karmester, a jellegzetes bécsi operettmuzsika egyik ismert alakja. Született 1919.április 18-án a dalmáciai Spalato-ban (ma Split és Horvátországhoz tartozik). Színpadi műveit ma már ritkán játszák, de nagyszerű nyitányai rendszeresen szerepelnek a hangversenydobogókon. Hallgassuk meg egyik legnépszerűbb nyitányát , ”Leichte Kavallerie” (könnyű lovasság): [url] https://www.youtube.com/watch?v=aF5nhMIyeqI; Franz von Suppé : Light Cavalry – Overture [/url]

24121 smaragd 2015-05-20 18:33:06
Szkrjabin: Sonata Nr. 4 / fórumán 184 (Külön imádom,hogy Bösendorfer zongorán játsza M.L.)

24120 álmodó 2015-05-20 17:04:46 [Válasz erre: 24119 Héterő 2015-05-20 16:58:10]
Nem az a probléma, hogy ÉN nem látszom, hanem, hogy senki.... (Jaj milyen huncut vagy), nem gondolod, hogy képes lennék beírni a fórumba ezért. Nemár... Ennél a videónál meg (szerintem) kivételes lehetett a helyzet. Kivételesen örülhettek, hogy 63 fok melegben van a fejük, de legalább nem látszik. Szeeegények.... Mellesleg aranyos a jelenet, képzelem ugyanezt ha mondjuk elefántot kell alakítani (nekem akkor viszont jelmez sem kellene)

24119 Héterő 2015-05-20 16:58:10 [Válasz erre: 24118 álmodó 2015-05-20 16:42:07]
De ha ott sem látszol a tapsrendben, mit sem ér az egész!

24118 álmodó 2015-05-20 16:42:07 [Válasz erre: 24117 Héterő 2015-05-20 16:40:50]
De szíp gondolat! :-)))

24117 Héterő 2015-05-20 16:40:50 [Válasz erre: 24116 álmodó 2015-05-20 16:19:55]
Látod-látod... Lehet, hogy reátok is sor kerül, ha valami tündérmese kerül egyszer színre?

24116 álmodó 2015-05-20 16:19:55 [Válasz erre: 24113 Héterő 2015-05-20 15:48:23]
Jó ég! :-D :-D :-D

24115 smaragd 2015-05-20 15:58:54 [Válasz erre: 24112 Ardelao 2015-05-20 14:50:24]
Aha! Megjött a gusztus az ínyencségekre :-)

24114 smaragd 2015-05-20 15:56:09 [Válasz erre: 24113 Héterő 2015-05-20 15:48:23]
Malacka! Ezek a mai modern rendezések...:-)

24113 Héterő 2015-05-20 15:48:23 [Válasz erre: 24111 smaragd 2015-05-20 14:41:27]
Több, mint egy évszázad után - [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZ1WdXZWDjr7TdQpsjc0nj56HhYcF2GXEy7;íme[/url] - új értelmezést kapott a verizmus.

24112 Ardelao 2015-05-20 14:50:24 [Válasz erre: 24111 smaragd 2015-05-20 14:41:27]
Helyes!! (De szarvasgomba legyen ám!).

24111 smaragd 2015-05-20 14:41:27 [Válasz erre: 24109 Búbánat 2015-05-20 14:35:25]
Jobb is, ha visszatérünk Rossinire!

24110 smaragd 2015-05-20 14:40:00 [Válasz erre: 24108 Héterő 2015-05-20 13:58:32]
A hattyúnál maradva...közben eszembe jutott, hogy jó néhány évvel ezelőtt, talán akkor fogyasztottam utoljára ezt a desszertet - Pêche Melba - kis ovális ezüsttálcán szervírozták, valóban, mintha hattyú formájú lett volna a finomság, de ezt az eredeti alakzatot nem ismertem, csak az újabb kelyhes megjelenését, és nagyon elcsodálkoztam rajta...:-) Ausztriában vagy Németországban történt.

24109 Búbánat 2015-05-20 14:35:25 [Válasz erre: 24101 smaragd 2015-05-20 05:34:39]
Én ezzel a Rossini "á la carte" vagyok így! De mostanában érdekelnek a Dumas-féle szakácsreceptek is. Kár, hogy ő nem volt muzsikus: bizonyosan ezen a téren is sikert ért volna el - "irodalmi" ötleteit a zenében is megfogalmazva.

24108 Héterő 2015-05-20 13:58:32 [Válasz erre: 24106 smaragd 2015-05-20 12:45:49]
Lehet, hogy mindenről "az" jut eszembe, de [url]https://lh4.googleusercontent.com/-j-wiazj9mhQ/TYkaiAHKzgI/AAAAAAAAC30/Z3_YgewZs1U/s320/Peche+Melba.jpg;a Melba-nyalánkság[/url] kétségtelenül hordoz néminemű nemi jelleget. Nem is lehetetlen, hogy valamelyik mai rendezőt megihleti. Purcell: The Fairy Queen Glyndebourne-i előadásában Jonathan Kent rendező egy csapat nyuszikát szerepeltet, és bizony azt csinálják, amiről a nyulak közmondásosan híresek, - a lelkesen tapsoló nézők nagy megelégedésére.

24107 smaragd 2015-05-20 12:48:38 [Válasz erre: 24105 Ardelao 2015-05-20 12:44:22]
Erről meg az Eiskaffee jut eszembe...!

24106 smaragd 2015-05-20 12:45:49 [Válasz erre: 24104 Héterő 2015-05-20 12:38:49]
Igen, régebben rafináltabban nézett ki, emlékszem. Végre egy kérdés, amire tudtam volna a választ...:-)

24105 Ardelao 2015-05-20 12:44:22
Auguste Escoffier (1846-1935)

24104 Héterő 2015-05-20 12:38:49 [Válasz erre: 24101 smaragd 2015-05-20 05:34:39]
Café Momus Játék 2014-03-28 Korának vezető francia szakácsa Londonban a Lohengrinben látta korának a nagyon híres szopránt, majd elragadtatása jeléül egy hattyú formájú desszertet komponált, "Barack hattyúval" címmel. Később, már a művésznő nevét is felhasználva keresztelte át a mai napig ismert édességet. Kiről nevezte el? Nellie Melbáról, ez a desszert a Peach Melba, alkotója Auguste Escoffier (15/1)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.