Halovány - szép, kifejező magyar szó.
Halovány - szép, kifejező magyar szó.
Én csak a hangerőt emeltem ki, de valóban. Nem valók neki Gildához hasonló szerepek, mert nem tudja őket rendesen elénkelni és még a volumen is hiányzik. Hallani se nagyon lehet sokszor mit énekel. A stílusismeret is hiányzik Mozartnál is: nem igazán éreztem, hogy biztos technikával és jó stílusismerettel énekel. A vámpírban és A rajnai sellőkben is halovány volt nagyon. Lehet ezen lehetne segíteni valamennyire - vagy már késő, nem tudom. És mondjuk aki hallota a Gildát a fénykorában lévő Rost Andreával, vagy pár éve Kolonits Klárával az nem feltétlenül kíváncsi Keszei Bori alaktására is.
Keszeinél a súlyos technikai problémák is kizárják, hogy Gildát és hasonló kaliberű szerepeket énekeljen!
Keszei Bori kisebb Mozart szerepekben se volt ideális soha - se volumen, se kifejezőerő. Sokszor Mozartnál is alig lehet hallani a hangját a jó akusztikájú Erkelben is. Persze a mikroport most biztos segített. Öt éve Erkel István királyában mikroporttal is voltak részek, ahol alig lehetett hallani a Margitszigeten. Gilda nem Keszei Bori szerepe. Gilda Kolonits Klára, Szűcs Márta, Rost Andrea, Ágai Karola szerepe. Keszei bori egyik művésznővel se esik egy kategófiába. Kétszer nagyobb szerepet kapott, ha nem háromszor, mint amira hangi adottságai predestinálják. Megjegyzem Budapesten se osszák ki normálisan Gilda szerepét. Az elmúlt években folyamtosan olyanok éneklik, akiknek nem kellene. Se Szemere Zita, se Rácz Rita, de számomra Miklósa Erika se igazi Gilda - egy Szűcs Mártához viszonyítva semmiképpen sem ideálisak.
Ez a szegedi Rigoletto semmiképpen nem az, amit meg lehetne dicsérni! Egészen más szereposztás kellett volna! Voltak, akiket kín volt hallgatni!
"...újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa."
A Tristanban Budapesten nemrég újraéledt - feliratként!
Kíváncsi lennék a kedves Maestro véleményére: ez olyan csodálatos?
Ráadásul az előadóteremben egyszerre olvasható a német eredetivel...
Hány éves Rigolettó?
Örömmel konstatáltam, hogy a Délmagyarország kritikusa bírálatának már a címében rámutat Harangozó Gyula izgalmas Rigolettó-rendezésének egyik legfigyelemreméltóbb erényére. Arra nevezetesen, hogy a mantovai herceg udvari bolondja Harangozó színpadán életerős fiatalember, jól fejlett izomzattal, kitűnő egyensúlyérzékkel. Hogy is lehetne másképp? Hiszen egy udvari mulattatónak könnyedén kellett hányni a cigánykereket, fürgén kellett ropni a divatos táncokat, s egyáltalán ügyesebbnek, gyorsabbnak, éleseszűbbnek illett lennie a kigúnyolt, megszégyenített udvaroncoknál. S ez nem csak a középkor udvari gyakorlatában volt így, Verdi bohóca a zenében sem öreg, pereg a nyelve, árad belőle a szenvedély, a bosszúkettős drámai lávafolyama Otelló hadvezéri bosszúduettjének előképe. Ja, hogy a kritikus öregedő, totyakos Rigolettókhoz szokott, akiket már az első képben sajnálni kell, hogy milyen kegyetlenül elbántak vele? (A cikk Nuccit említi, egy 2017-es felvételen a kitűnő baritont már azért is szánni kell, hogy ilyen korban egyáltalán színre kellett lépnie.) Hát igen, hosszú ideig így alakították a címszerepet, elfeledkezve arról, hogy a bohóc maga is kegyetlen . Kegyetlen az őt körülvevő talpnyaló udvaroncokkal, de kegyetlen egyetlen lányával is, akit meg szeretne tartani örökös játékszerül. Igen, ez a rendezés szakít a szentimentális hagyománnyal, Kendi Lajos valóban artistákat megszégyenítő erővel és ügyességgel teremt reális figurát azonfelül, hogy kitűnően énekli a szerepet. Ellentmond-e ez az alakítás a partitúrában leírtaknak? Szerintem egyáltalán nem. Ami az életkorokat illeti: ha Gilda tizenhat körüli fiatal lány, Rigolettó harmincöt- negyven éves ereje teljében lévő férfi. A szövegben nem esik szó a bohóc koráról, ő nevezi „vénembernek” (az olaszban il vecchio – öreg) Monteronét.
Ami a Szabadtéri hagyományait illeti, anno valóban remek dolog volt, hogy sztárok jelentek meg a hétezres népszínház operaszínpadán. Akkor még pozitív volt a szándék, amely a vendéghívással és az eredeti nyelv használatával akart nyitni a nemzetközi operavilág felé. Ma azonban inkább arra lenne szükség, hogy az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadások szinte kizárólagos uralma mellett újraéledjen a magyar nyelvű operajátszás értékes, csodálatos világa. Mert, ahogy annak idején Kazinczyék fordításokkal teremtették meg a magyar irodalmat, a kitűnő magyar nyelvű operalibrettóknak óriási szerepük volt a műfaj magyarországi népszerűsítése terén. S ha a Szabadtéri vezetése most ilyen programot tűz a zászlajára, annak én sokkal jobban tudok örülni, mint holmi buta versengésnek más fesztiválokkal, vagy kőszínházi előadásokkal.
Végezetül, szeretném megkérni a kritikust, világosítson föl, hol küzdött Keszei Bori levegő-problémákkal, valamint szeretném ugyanőt felvilágosítani, hogy Ádám Zsuzsanna mezzoként indult, a Maddalénára való fölkérést még akkor kapta, s hogy a fachváltás és a remek Elvira mit sem vett el a művésznő közép- és mélyregiszteréből.
Tisztelettel
Pál Tamás
Na, néhány szereplőt kivéve ez egy olyan Figaro lesz, amitől futni kell, de messzire.
Igen, a kettőezres évek elején énekelte a szerepet - 2004-ben egy őszi előadáson magam is hallottam grófnőként, de azóta lefolyt elég sok víz a Dunán.
Kolonits Klára Almaviva grófné lesz???!!!
"A Figaro házassága Almaviva gróf borpanziójában játszódik, a díszlet Khell Csörsz, a jelmez Benedek Mari munkája, a dramaturg Kenesey Judit. A gróf szerepében Haja Zsolt, Kovács István, Kendi Lajos és Szélpál Szilveszter, grófnéként Fodor Beatrix, Schnöller Szabina, Kolonits Klára, Somogyvári Zita, Rendes Ágnes és Rálik Szilvia látható. Suzanne alakjában Bordás Barbara, Rácz Rita, Keszei Bori és Horák Renáta áll színpadra, Figaro Cseh Antal, Pataki Bence, Kiss András és Donkó Imre lesz."
Tegnap sajtótájékoztató volt a Co-Opera jövő évadbeli Figaró házassága produkciójáról, amin Gyüdi Sándor és Barnák László is részt vett. A cikk végén a főbb szerepek alakítóiről is írnak.
És akkor már díjat érdemel? Pár éve követem szegedi működését és sajnálatos módon egy fikarcnyit sem fejlődött. Sőt.....a hangja, gondolom a rossz technikától úgy lebeg, hogy néha a hangmagasság sem határozható meg. A "magasságok" csak üvöltve vannak meg. A Faustban már az eleve transzponált áriát az ő kedvéért még lejjebb vették, de a bét sem tudta kiénekelni tartva. Nagyon baritonális. Az Ernani premieren a mellettem ülő emberek fogták a fejüket, valaki búzott is, csak nem volt elég hangos.......
Szánom szegényt, mert ugyanakkor szimpatikus ember benyomását kelti. .....
Nem értem ezeket az indulatokat. Én egy tüzérhadosztájnyi rosszabb tenort hallottam már Turpinszkynál. Van hangja, jól mutat a színpadon. Hát még nem kész énekes.
Teljesen egyetértek. Nemhogy a díjat, még a jelölést, mi több a szerepet sem értem, hogy miért adták neki. Körülbelül három hangszínen énekelt, néha meg szinte ugatott. Máskor meg a musicales hangadás jellemzi. Nem tudom ki lehet a tanára, hogy ezt hagyja, ha van neki egyáltalán.....
Bevallom őszintén a Faustban még jót nevettünk rajta, de ott a rendezés is rendkívül bizarr volt. De ez mostmár szánnivaló. Sajnálom, ha túl durva voltam!
Két hír:
A Színház énekkarának néhány tagja adott szólókoncertet hétfőn
Gratulálok a Díjazottaknak!
Bocsánat az ünneprontásért, de az a tény, hogy Turpinszky Gippert Béla bármilyen énekesi díjat kaphatott szegedi produkcióiért, nálam már "túl van a piros vonalon", és számomra azokat a döntéshozókat minősíti le és hitelteleníti el, akik ezt a díjat Neki odaítélték.
Ma átadták a Szegdei Nemzeti Színházban az évad díjait. A Vaszy Viktor Díjat Pál Tamás kapta, Az évad énekese Kelemen Zoltán lett, az évad ifjú ébekesei pedig Ádám Zsuzsanna és Turpinszky Gippert Béla.
https://szeged.hu/hirek/23951/gazdat-cserelt-a-stafetabot-a-szinhazban
Tanárra, korrepetítorra gondolok, aki szólhatna. Mert az emberi anyag és a teljesítmény elismerésre érdemes, csak az élmény marad el.
Nekem máig szép emlékem Kincses Veronika alakítása az Ernani 1980-as felújításán. Nem sokáig énekelte a szerepet, és nem ez jelölte ki pályája irányát, de üdén csengő hangja és szép éneklése mellett megfogott az is, hogy nagyon határozott elképzelése van a figuráról, akit alakít. Aztán megjelent a Hungaroton komplett lemeze, szintén Gardelli vezényletével, és Sass Sylviával, aki színpadon már nem énekelte el a szerepet itthon, talán külföldön sem. Én nem vagyok elfogult Sass-rajongó, de az a véleményem, hogy Elvira a legjobb alakítása (talán színpadon is az lett volna), és hogy a Sass Sylviáéhoz hasonlóan jó Elvirát felvételen sem hallottam. A lemezt kopásig hallgattam, ez számomra az etalon-Ernani.
Bizony, az évtizedek során nem voltam, és ma sem vagyok frusztrált az Ernani hiánya miatt, mert azóta sem akadt olyan énekesnő, akiért kiált Elvira nehéz és különleges szólama. Mindenesetre ha a szegedi operavezetés adott bizalmat a másik szereposztás énekesnőjének, a hallott részlet felvétele alapján adok én is.
(OFF: A „nem szabad megemlítni” kategóriát én nem ismerem.)
Kedves Lámpaoltogató! Nadia Cerchezt csak Leonóra és Ervira szerepében volt alkalmam hallani, ezért csak ezekről írtam. A trubadúr eredeti változatában terjedelmes szólam teljes hosszában meglehetősen fárasztó volt hallgatnom a folyamatos tremolót és az énekesnő erejével vívott küzdelmét. Az Ernaniban pedig hiányérzetet hagyott, hogy a három kiváló főszereplő mellett a negyedik éneklésének szépségébe egy erősen zavaró jelenség vegyül. Ennél többet nem mondhatok. Ha – kizárólag a hallottak alapján – azt írtam, hogy kétségem van Cerchez szólószerepekre való alkalmassága iránt, nem a becsületét kérdőjeleztem meg!
Toronykőy Attila rendezői tehetségéről csak a látott előadások győzhettek volna meg, a Dömötör-díj nem. Akad olyan rendező is, akinek tehetségéről a Kossuth-díj sem.
Kedves Bölcsész, valóban, frekvencia- és amplitúdó-adatokkal adós maradtam. Kifogásolásomban az húzza a cezúrát, hogy mértéke és a szólamra kiterjedő időhossza zavar-e, vagy sem.
Cerchez hangját nem minősítettem betegesnek. Pontosan azt írtam, hogy Ádám Zsuzsa egészséges hangadásához képest az övé nem tűnik egészségesnek. (A két kifejezés jelentése nem ugyanaz.) A trubadúr Leonórája ls az Ernani Elvirája számomra mély érzelmű, de határozott, bármire, a halálra is elszánt nő, ezért a tremolóját csak ott tudom elfogadni, ahol Verdi beleírta a kottába.
Nem lenne érdemesebb/értelmesebb e vita-témát máshol (le)folytatni? Ott van például a "tremolo-s hangok" topikja a fórumon. Szinte idekívánkozna...
2557 és 2561 rovatba írt linkjeid sajnos nálam nem nyílnak meg, de találtam hasonlót Pauline Larrouy-Maestri, David Magis, Dominique Morsomme nevével.
Vibrato is mainly characterized by two parameters: rate and extent.
Vibrato rate (VR) specifies the number of frequency fluctuations per second and ranges between 5 and 7 Hz depending on the singer.
Vibrato extent (VE) describes how far the frequency fluctuates around the pitch of the tone.
Unlike VR, VE varies considerably for individual singers and between singers.
A definíciók itt jobbak, csak nagyon iskolás stílusúak. És van rövid nevük:
VR = moduláló frekvencia, fm
VE = löket, Δf
modulációs index = a frekvencialöket és a moduláló jel frekvenciájának hányadosa: m = Δf/fm
Sundberg, J. : Acoustic and psychoacoustic aspects of vocal vibrato
The vibrato rate specifies the number of undulations per second while the extent
describes...
(Please see Figure 2)
(És a szerző persze svéd ;-)
Természetesen. De a vibrato rate, mint mérték, az ifjú mormon-hallgató megfogalmazásában - finoman szólva - nem sorolható a fizikai mennyiségek értelmezhető halmazába.
'A good vibrato in music is a periodic pulsation, generally involving pitch, intensity, and timbre, which produces a pleasing flexibility, mellowness and richness of tone.'
Ebben van valami, magyarul, az éneklés nem vegytiszta, pontosabban fiztiszta FM vagy AM, hanem FM + AM + hangszín + ...
Carl Emil Seashore tanulmánya valóban nagyszerű, következésképpen abban nem fordul elő a vibrato rate kifejezés. És a szerző persze svéd. :-)
Vibrato by the Seashore
...He provided us the definition of vibrato that we still understand today: a periodic fluctuation of pitch, amplitude, and timbre...
Carl Emil Seashore
Seashore dedicated some of his musical focus on understanding the perception of vibrato, or the pulsation of pitch, in music and its effects on the richness and vibrance of tone. He spent considerable time to measure, record, and define the function of vibrato in music. He described vibrato as "a basic phenomenon of nature" to provide the tone with richness and emotion. Seashore proposed using devices and measuring instruments to record musical patterns and analyze the frequency, pulsation, and occurrence of vibrato in music.
Brigham Young has an extremely conservative "Honor Code" derived from the Mormon Church that requires, among other things, abstinence from drugs, alcohol, tobacco, coffee, and tea...
Master of Science résztanulmány. Látszik, hogy a szerző még kávét sem ivott, amíg mindezt összehozta. Az azért elég ritka, hogy már az első oldalon is díszeleg értelmetlen mondat:
Vibrato rate is defined as the number of fundamental frequency (F0) and amplitude pulses per second.
The Effects of Emotion on Acoustic Characteristics of Vocal Vibrato in Trained Singers
...Vibrato rate is defined as the number of fundamental frequency (F0) and amplitude pulses per second (Seashore, 1931). Frequency modulation (FM) and amplitude modulation (AM) both contribute to vibrato rate. AM is largely an epiphenomenon that arises from the resonance-harmonic interaction (RHI; Horii, 1989; Horii, 1988). The RHI is the interaction between rising and falling harmonic frequencies, as a result of fluctuating F0, and the formant peaks in the vocal tract transfer function that determine the overall intensity of a sound. This interaction creates an involuntary modulation in amplitude with the modulation in F0 (Horii, 1989; Horii, 1988). It is important to note that there is also a laryngeal component of AM that can be measured through electroglottography (Dromey, Reese, & Hopkin, 2009), although this study will not examine AM, because the target behavior for a singer is the modulation of fundamental frequency. ...
(page 1)
Nem nagyon értem így, kedves bölcsész, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy is van ez szerinted. A fizika szabályai bölcsészeti felfogásban is nyilván érvényesek.
Ha egy húros hangszeren a húrt feszítjük, a hang magassága nő, azaz a rezgés frekvenciája nő, nem az amplitudója.
Kedves Héterő, az énekes nem képes nagy sebességgel változtatni hangerejét. Az énekléssel kapcsolatban a vibrátó és a tremoló egyazon jelenséget minősít: a hangmagasság kismértékű változtatását fel-le. Fiziológiailag a hangszál feszül jobban-kevésbé, a levegőoszlop sebessége, ami a hangerőt szabályozza, nem változik. Az ámplitúdó a hagszál feszülésének mértékét, a frekvencia a gyakoriságát jelzi.
Igen. Tehát a tremolonál az amplitúdó változik, a vibratónál a frekvencia. A kritikában vibrato van említve. Egyébként a tremolo a nem egészséges hang jellemző velejárója. A vibrátón lehet még "javítani".
Hát ez az ismertető szörnyű.
Összefoglalva:
Mérnököknek:
TREMOLO = amplitudó-moduláció
VIBRATO = frekvencia-moduláció
Zenerajongóknak:
TREMOLO = üvölt - nem üvölt, mintha egy ventillátor lapátja takarná ki szaporán a szájacskáját.
VIBRATO = próbálja eltalálni a helyes hangmagasságot, de nem jön össze; általában lejjebb mászik fél hanggal, azután vissza, de gyakran lent is marad.
A két halmaznak lehet közös része - mindkét értelemben.
A macskám egyszerre tudja mindkettőt, ha véletlenül a farkára lép valaki.
Akinek a hangereje vibrál (tremere - latin - remeg, reszket), az remegtet.
Akinek a hangmagassága remeg, az vibráltat.
:-)
Vibrato as part of technique and style and it's types
(Correct/Wobble/Tremolo=Caprino)
Theory and demonstrations by Franco Tenelli.
What is a Tremolo?
Part 3
Brownlee, Florez, Calleja, Blake, Bartoli...
(Pszichoakusztika, pszichoakusztika,
mindenkinek más a moduláció gusztusa!)
Kedves Héterő! Igazat adok önnek. Csupán élcelődtem egy kicsit, elnézést! A szegedi Toscát is élőben láttam és ott már nekem tényleg zavaróan sok volt ez a dolog. De a váltótársa még tremolósabb volt......Az Ernaniban lévő váltótárs szintén eléggé sűrű vibrátot használt.......
Ha nem zavarja őket, akkor nincs fülük. Érthetetlen, hogy nem akad senki a bájos, csinos, ifjú művésznő környezetében, aki szólna: ez sok!
A vibrálás megítéléséhez elég a youtube, Gabor11 fórumtársunk szemrehányása - jelen esetben - célt téveszt. Sőt, ezek a felvételek mutatják világosan az IVA cikkében említett sajnálatos problémát.
Kedves Kétked! Az előző posztjában azt írta, sosem ítélne meg egy művészt csupán a yt felvétele alapján. Most akkor mégis?
Kelemen Zoltán naplója - Verdi: Ernani
2018-05-27 - Az Ernani Szegeden és az Erkel Színházban
/Café Momus/
Hát ez bizony tényleg tremolós, a szegediek biztosan hozzászoktak, azért nem zavarja őket.
Hát van egy ideális énekesnő a szerepre, de ő Normát énekelt Debrecenben - aminek nagyon örültünk.
Kelemen Zoltán is az Ernaniról ír a blogjában.
https://www.youtube.com/watch?v=J5HPBTqEN9I Macbeth
https://www.youtube.com/watch?v=laJ82Sah3xk Tosca
Kedves Pristaldus!
Van youtube felvétel róla is........☺️☺️☺️
Amúgy teljesen egyetértek.
Mily érdekes, hogy szelektíven is lehet hallani, már aki akar! Vannak olyan énekesek, akik hosszú évek, vagy akár évtizedek óta folyamatosan tremolósan énekelnek, de vagy nem akarják meghallani, vagy velük kapcsolatban nem szabad megemlíteni! Hangsúlyozom, hogy nem hallottam Nadia Cerchezt énekelni, de megkérdezném: hol vannak azok a fiatal, magyar énekesnők, akik elfogadhatóan tudnák elénekelni Elvira szerepét az Ernaniból? Az a gyanúm, hogy nincs túl nagy tolongás! Sajnos.
