Bejelentkezés Regisztráció

Kedvenc előadók


Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is

2628 johanna 2013-11-16 22:31:03 [Válasz erre: 2627 macskás 2013-11-16 13:58:10]
Szereti a jelzőket...

2627 macskás 2013-11-16 13:58:10 [Válasz erre: 2625 Szilgyo 2013-11-16 13:38:06]
Lehet tudni valamit Rákai Zsuzsannáról?

2626 macskás 2013-11-16 13:56:38
2626

2625 Szilgyo 2013-11-16 13:38:06 [Válasz erre: 2616 Búbánat 2013-11-14 20:39:36]
Na ez úgy ahogy van mehet a legnagyobb képzavar topicba.

2624 tiramisu 2013-11-15 15:51:16 [Válasz erre: 2620 oberon 2013-11-14 21:53:13]
Sok mindent nem tudsz. Gondolom a hangszeredről igen?

2623 tiramisu 2013-11-15 02:13:32 [Válasz erre: 2620 oberon 2013-11-14 21:53:13]
Alkalomadtán majd megmutatom...:-)

2622 lujza 2013-11-15 01:57:08
Én tisztességesnek érzem zéta kritikáját. Jót-rosszat árnyalva írja le a véleményét, és előre figyelmeztet rá, hogy nem dicshimnusz lesz. De indokol és nem sárba döngöl, és hagy vitatkozni. Pl. én úgy gondolom, hogy öt koncertet 9 nap alatt csak úgy lehet abszolválni, ha az hajszálpontosan meg van koreografálva, és csak a pillanatnyi hibák, indiszpoziciók adják az egyediséget. A hatásvadászat engem pl. Bartolinál sokkal jobban zavart, ott gyakran be kellett húnyni a szememet. De senki se hibátlan, azt kell eldöntenünk, miből van több benne a jó és rossz közül. És DiDonatoban szerintem sokkal több volt a jó, a varázslat.

2621 macskás 2013-11-14 22:15:13 [Válasz erre: 2619 oberon 2013-11-14 21:49:14]
Malina a legritkább esetben ír negatívan valakiről. Ezt valamit sejtet.

2620 oberon 2013-11-14 21:53:13
Pl. ilyen orbitális butaságot, amit zéta ír: "mélyebb hangjait kissé természetellenesen szorított gégével képzi" életemben nem hallottam, még elképzelni sem tudom. Kíváncsi lennék, hogyan szorítja össze a gégéjét valaki?!

2619 oberon 2013-11-14 21:49:14 [Válasz erre: 2618 Cilike 2013-11-14 21:17:07]
Pedig leírhatnál néhány nevet, tényleg örömmel értesülnék arról, ha valóban van aki a világ élvonalában énekel. Elviselem, ha mást gondolnak, én még senkit nem minősítettem, pedig már többektől megkaptam, hogy nem jó a fülem és nincs humorérzékem, stb. Most is csak azért szálltam be a ringbe - amiben már hosszú ideje nem vettem részt - mert aránytalannak érzem ezeket a kritikákat. Azért azt aki a Grammy díjat megkapta és a Gramophone az év énekesének választotta, talán nem Magyarországról kellene kioktatni énektechnikai kérdésekben, ahogyan azt pl. Malina János teszi egy másik site-on.

2618 Cilike 2013-11-14 21:17:07 [Válasz erre: 2617 oberon 2013-11-14 21:04:29]
Hát ezzel messzemenően nem értek egyet.Miért lenne beteges, belterjes az énekesgárdánk? Jó, az igaz, hogy hajlamosak egyesek világsztárnak kikiáltani olyan magyar énekeseket, akik Frankfurt külső 400 személyes operaházában felléptek. Én ezt mindig elmondtam, hogy ne keverjük Gizikét a gőzekével. De szó sincs erről, hogy a mi utóbbi 25, akár 30 évben működő énekeseinkhez hasonlítanák a világsztárokat, sokkal inkább az 50-es, 60-as évek nemzetközi világsztárjaihoz. Valljuk be, elképzelhető lett volna 30 , akár 15 éve, hogy egy világsztár mikroporttal énekeljen a Metropolitanben? Nem. Változik a világ és vannak, akik ezt jól el tudják fogadni, vannak, akik nem képesek és nem is akarják. Megjegyzem, hogy vannak magyar énekesek az élvonalban, most is, és voltak a közelmúltban is, juszt se írom le a nevüket. Én pl. rajongok Kaufmannért, azzal együtt, hogy elfogadom egyes korlátait, mert bőven kárpótol érte mással. Viszont meg kéne hagyni mindenkinek a jogot, hogy véleményt alkothasson. Te sem bírod elviselni, hogy valaki mást gondol, mint te.

2617 oberon 2013-11-14 21:04:29 [Válasz erre: 2615 zalbarna 2013-11-14 19:38:29]
Bár nem tőlem kérdezted... Hosszú gondolkodás után megfogalmazódott bennem, hogy egy szindróma áldozatai lettünk. Ami korábban ppp Kaufmann kritikájában és most zéta írásában kulminálódott. Mégpedig a következő: az elmúlt negyed évszázadban belesavanyodtunk a saját, a világtól valamiért fokozatosan lemaradt, belterjes, azért beteges énekesgárdánk, és az általuk törvényszerűen már betegesre nevelt új generáció produkcióiba. Világszínvonalnak kiáltva ki sokszor középszerű, vagy sajnos még azt sem elérő teljesítményeket, közben folyton sajnálkozva, hogy minket elkerülnek a mai nagy nevek, az aktuális élvonal. Azután, amikor végre eljöttek, lerángatjuk őket is a mi szintünkre - már ami a kritikákat illeti - mert nehogy már ez legyen a jó! Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem a mi énekeseink turnéznak Európa és a világ nagyvárosaiban áriaestekkel, miért nem velük veszik fel lemezre ezeket az áriákat, vagy bármilyen más programot? Miért, ha ők a világszínvonal és Kaufmann-ék pedig felfújt lufik?

2616 Búbánat 2013-11-14 20:39:36
Itt egy másik kritika is. [url] http://www.fidelio.hu/klasszikus/kritika/rendesen_eloadni; Rendesen előadni [/url] • 2013. november 13. - • Rákai Zsuzsanna - • Fidelio - „[…] Az este valódi sztárja azonban magától értetődően DiDonato volt. Kifogástalan technikája, koloratúráinak könnyedsége, trilláinak gyöngyöző gömbölyűsége, impozánsan bemutatott hangterjedelme, orgánumának teltsége önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy a Bartók-terem hallgatóságát elbűvölje, énekének valódi vonzereje mégsem ezekben a pozitívumokban rejlett, hanem előadásának különösen szuggesztív drámaiságában, amelynek hatalma a túlfűtött szenvedélyesség helyett elsősorban megindító egyszerűségében mutatkozott meg. Noha az énekesnő láthatóan mélyen átérezte és átélte az éppen megformált ária érzelmi tartalmát, interpretációjának lenyűgöző ereje ennek ellenére nem a látható gesztusokból fakadt elsősorban, sokkal inkább a zenei megvalósítás csodálatos részleteiben nyilvánult meg: a semmiből elindított hangok meleg fényű kiteljesedésében vagy éppen a frázisok magányosan elvékonyodó, elhaló végének tökéletesen uralt és irányított szépségében, a zokogó hangsúlyokban, abban a lélegzetelállító természetességben, amely az egy levegővel megvalósított íveket összefogta, úgy kötve össze magasságukban, színükben, ragyogásukban, testességükben egyaránt nagyon eltérő hangokat, hogy azok lényegileg mégis azonosak maradtak egymással és az imporvizatív díszítésekben, amelyek nem egyszerűen ékesítették a visszatéréseket, de feltárták az adott hangnem szerkezeti összefüggéseit, megmutatva a disszonanciák minden fenyegetését és édességét - mindezt ráadásul a bonyolultság, az erőfeszítés legcsekélyebb jele nélkül Joyce DiDonato egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy az opera élővé, elevenné tételéhez, a hallgatóság meghódításához nincs szükség semmi másra, csak arra, hogy az ember rendesen előadja azt, amit énekel. Őt hallgatva úgy tűnik, csakugyan ennyi a titok.”

2615 zalbarna 2013-11-14 19:38:29 [Válasz erre: 2614 miketyson 2013-11-14 18:35:05]
Neked tetszett?

2614 miketyson 2013-11-14 18:35:05
Azért ez a zéta írás így enyhén szólva méltánytalan. Feltételezni, hogy ez szólt Amsterdamban, és azért nem jó ez most nekünk, hát egy kicsit ingatag alapokon álló gondolat. És DiDonato körülbelül annyira tehenészlány, amennyire zéta szürkemarha.

2613 chenier 2013-11-14 10:51:18 [Válasz erre: 2612 oberon 2013-11-13 22:09:55]
Sajnos nem hallottam még élőben énekelni a hölgyet. A tubuson megnéztem pár felvételét, azokban tetszik. Csengő tiszta hangú énekesnő, szép küllem, arisztokratikus testtartás és hála Istennek mellőzi a Bartolis cirkuszt.

2612 oberon 2013-11-13 22:09:55 [Válasz erre: 2607 zalbarna 2013-11-13 16:40:59]
Sok minden összegyűlt, amióta nem voltam gép közelben... Először zalbarna felvetésére: lehet, hogy voltak hamis hangok, de nem volt jellemző. A környezetemben helyet foglaló énekesnők igazolhatják ezt. Egyébként bizonyára kéjes örömmel nyugtáztak volna minden kirívó hamisságot, ehelyett felállva tapsoltak a koncert végén. Ez az utolsó érv az ítészektől: "egyébként hamis volt", mindig elgondolkodtat. Aki megpróbált már elénekelni akár csak egy áriát, de esetleg egy ilyen másfél órás koncertprogramot, gondolom egyetért abban, hogy óhatatlanul becsúszik egy-két nem teljesen kristálytiszta hang. Nem vagyunk gépek. Pl. Johanna is elismeri, hogy a kísérő együttes kiváló volt. Pedig az orosz koncertmester is fogott hamis hangokat a Vivaldi versenyműben, de ez nem volt lényeges. Ott miért nem említi? Vagy azt nem hallotta? A fülemről: sosem állítottam, hogy tévedhetetlen vagyok. De szerintem más sem az. A sztárságról: sok esetben a sztár és az igazi művész fogalma nem fedi egymást. De Bartoli, Kaufmann vagy DiDonato esetében igen. Ez baj?

2611 chenier 2013-11-13 21:29:21 [Válasz erre: 2610 johanna 2013-11-13 19:39:06]
Régebben is voltak operasztárok, de maga a sztárság manapság nekem egyet jelent a kreálással. És eltakarja az igazi művészetet, ami lehet, hogy meg is van az illetőben, de mivel a kreáció van kiemelve, felnagyítva, fontosabbnak mutatva, a lényeg pedig elsikkad. Vagy ami még rosszabb,csak a csinálmány létezik igazi művészet nélkül. Mert Franco Corelli sztár volt a maga idejében, -/éppen most hallgattam Don Joséként, a könnyem kicsordult a gyönyörűségtől/ de nem az volt a fontos, vagy legalább is nem a legfontosabb, hogy milyen szép volt, magas, jóképű, a nők bálványa. Hanem a hang, amilyen talán nem is születik többé. És ez a lényege az operának, a hang, és az azzal való bánás!

2610 johanna 2013-11-13 19:39:06 [Válasz erre: 2609 tiramisu 2013-11-13 17:21:16]
Számomra az a nagy különbség a sztár és a művész között, hogy a művésznek van saját mondanivalója a műről (nem csak saját magáról), és meg tud hatni. A sztárnak rendszerint megmondják, mit tegyen és hogyan. Lehet nagyon virtuóz, lehet nagyon lenyűgöző, de nem tud meghatni. Mert amit csinál, az nem igazán a sajátja. Nem belülről, őszintén fakad... De megesik néha, hogy valaki egyszerre sztár és művész is. De ez nem az az eset, szerintem...

2609 tiramisu 2013-11-13 17:21:16 [Válasz erre: 2605 oberon 2013-11-13 15:20:43]
Nanana! És az sem biztos, hogy jó a füled, 30 év ide 30 év oda! Kíváncsi lennék a Te technikai perfekciódra példának okáért, vagy a hozzáértésedre! A művész az művész, a sztárt -legtöbbször- csinálják, de attól még lehet jó művész!

2608 Búbánat 2013-11-13 16:50:35
Csak úgy általában fogalmaztam meg magamnak a következő gondolatokat, annak apropóján, hogy – olvastam - Joyce DiDonato teltházas koncertjének a végén felállva ovációzott a publikum, ám egyeseknek ez nem jelent semmit. Akadnak, akik „hideg fejjel” teszik mérlegre az ott látottakat-hallottakat, és leírják, ami nem tetszett nekik, amivel elégedetlenek voltak – meg sem említve az általános elragadtatást, melyet tapasztalniuk kellett. Bizonyosan van abban igazságuk, mert talán benne vannak a szakmában, és elméleti-gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, van alapja mondandójuknak, és ebbéli ismeretekkel felvértezve próbálnak rámutatni, rávilágítani a tényekre, az esetleges árnyoldalakra, melyek felett talán elsiklik a jelenlévők többségének a figyelme. Azonban mit szóljunk akkor, ha olyan kiemelkedő művészi teljesítmények születnek, melyeknek – érezzük- rosszindulatból vagy előítéletből kiindulva, akár „dacból” is, megkérdőjelezik értékét, nagyszerűségét, művészi szépségét; valami megfellebbezhetetlen, negatív töltetű kritikában elparentálni, „kiosztani” vagy legalábbis lehűteni a felhevült kedélyű rajongókat – akik utóbb visszaolvassák ezeket az írásokat - , nem igen tudom mire vélni. Főleg nem, ha csak apróságokba köt bele a magát „felkészültnek” tartó kritikus, mert nyilván nehéz beismernie, hogy ő is hatása alá került a közreműködők művészetének, de valamiért mégis szabadulni akar belőle; így lehetnek ezzel a véleményt nyilvánító kommentezők is: sokszor olvasok tőlük teljesen mást, mint amit a helyszínen megtapasztaltam, ami benyomásom volt, azzal ellentéteset, nem foglalkozva azzal, hogy – velem együtt – a sokaság tetszésnyilvánítása mögött sok egyéb más, pozitív érzelmeket nyújtó „valami” csoda rejlik, mely általános, felemelő hatással van rám, ránk, akik a nézőtéren helyet foglaltak. Általában nem értem azokat a kritikusokat, akik „szembe menve az árral” beszámolójukban örökké csak fanyalognak, kétkednek, értetlenkednek, elutasítanak, kifogást keresnek, és azt a "buta", szegény, hozzá nem értő közönséget lenézve kioktatják, hogyan is kellett volna „viselkedniük”, de azok „nem okulnak”, továbbra is gyönyörködnek, olvadoznak, elvarázsolódnak, meghatódnak, és urambocsá’, még tapsolni, brávózni, ünnepelni is merészelnek - akiknek az emlékezetébe örökké be fog vésődni az a zenei, vokális élmény, melyben az adott előadáson-koncerten részesültek. Tehát, ha ilyeneket olvasok az „ítészektől”, nem tudom hova tenni ezeket a szerintem „”előítéletes írásforgatókat, véleménymegmondó személyeket, akik már eleve úgy mennek el és ülnek be egy produkciót megtekinteni-meghallgatni, hogy „úgyis nekem lesz igazam”, „ biztosan nem fog tetszeni” - és nagyítóval keresnek és biztosan találnak is valami hibát, hogy kipécézhessék, és másnap a kritikájukban megírhassák a konklúziót: "na, ugye, előre megmondtam… kár volt elmennem … csalódott vagyok miatta… nem érte meg a kifizetett drága belépőjegy árát… soha többé" stb., - és ezzel a közönség többségének értékítéletét kétségbe vonhassák, megkérdőjelezhessék, és eközben teljesen meg vannak győződve saját tudásuk felől: hitükben, szemléletükben, megrendíthetetlenül és megkérdőjelezhetetlenül véleményt formálnak, bírálnak – és lehet, hogy tényleg nekik van igazuk. Többjük mindent racionálisan közelít meg, kevésbé érzelmi oldalról. Ugyanakkor az az egyszerű, zenebarát nem méricskél. Ő csak szórakozni, kikapcsolódni akar, és ha tetszik neki valami, őszintén, azon nyomban kifejezi érzéseit tapsával. (Ritkábban hangot ad nem tetszésének is,) Nem baj, ha a zenében jártasabb „írástudó” szakemberek megpróbálják meggyőzni őket, hogy nem egészen úgy van, ahogy mindez bennük „lecsapódott”, mert ami nekik jó volt, tetszett, az bizony lehetséges, hogy rossz, csapnivaló. Ezt lehet okos szóval, „tanítóbácsis” módszerrel is eljuttatni az olvasótáborhoz, de sajnos, inkább azok vannak többségbe, akik azonnal lehurrognak valamit, és néhány dörgedelme szóval elintézettnek tekintik, Na, itt van az a pont, ami engem mérhetetlenül zavar. Miért veszik el a kedvét az ilyen lelombozó írásművekkel annak a nézőnek-hallgatónak, aki addig abban a meggyőződésben élt, hogy valami fantasztikus szépet, jót, emlékezetest kapott, abban részesült, és most lám, az egész nem igaz, nem úgy van, ezek szerint őt becsapták és most úgy érzi, akkor benne van a hiba és/vagy félrevezették az érzelmei. Ezért azt mondom: a kimondott vagy leírt szavaknak óriási felelősségük van. Nem szabadna mintegy rákényszeríteni a senki által bírálhatatlan véleményt a másikára, a tőlük ellentétes – akár többségi - véleményt megformálókra, még akkor sem, ha különben igazuk lenne, és ha ehhez támogatói is vannak bizonyos körökből. Sokszor úgy érzem, mintha valami ismeretlen érdekekből íródnának ezek a mindent megkérdőjelező, nem a pozitívumokat kidomborító cikkek, inkább azt hangsúlyozzák, ami nem volt, jó, nem tetszett nekik, közben meg sem említik, hogy mekkora sikernek lettek szem- és fültanúi. Következménye: nem fogják elolvasni a szerzőnek ezeket az írásait, mert megtapasztalták, és előre tudják, mit fog tartalmazni a „szöveg”. Keresztül fognak siklani felette. Ez alól, tudom, én sem vagyok kivétel… De önkritikát mindenkinek jogában áll gyakorolnia, ezt sem lehet megtiltani. Ideig-óráig mindenki hízeleghet önmagának, de van, amikor „odakozmálunk”…Szép szavakkal inkább célt lehet érni, és rávezetni az olvasót, hogy korábbi zenei, művészi élménye ellenére, a látszat sokszor csal. Ha viszont továbbra is csak a maga - akár tényszerű, akár vélt - igazát hajtogatja, lehet, hogy ellenkező hatást fog vele elérni, és csak tovább lapoznak…A tartalom milyensége kétirányú fegyver: nem mindegy, hogy kinek a fejében fogalmazódik meg, kinek a kezébe kerül, kinek a plajbászával, klaviatúráján jut el a potenciális címzettekhez, és melyik irányba sül el a dolog. Veszélyes lehet ezért is, mert esetleg bumerángként csapódhat vissza,,,

2607 zalbarna 2013-11-13 16:40:59 [Válasz erre: 2606 zalbarna 2013-11-13 15:26:09]
t

2606 zalbarna 2013-11-13 15:26:09 [Válasz erre: 2605 oberon 2013-11-13 15:20:43]
És Te nem hallotad, hogy hamis?

2605 oberon 2013-11-13 15:20:43 [Válasz erre: 2602 zalbarna 2013-11-13 14:48:32]
Azért a sorrend nem lényegtelen. Nem a cikkek miatt énekel DiDonato ott és azokkal, hanem amiért ott és azokkal énekel, azért foglalkozik vele ennyit a sajtó. Én is zenész vagyok, közel három évtizede a szakmában, sőt a műfajhoz is van némi közöm. A felsorolt magyar hölgyek tehetsége, adottsága elvitathatatlan, de azt a szakmai perfekciót, amit szombaton a MÜPÁ-ban hallottam, egyiküknél sem tapasztaltam. Pedig hallottam őket már sokszor. Azzal kapcsolatban pedig, hogy milyen módszereket engednek meg maguknak a karrier érdekében, ne legyenek illúzióid. Sajnos. Kolonits Klárát már a Semmelweis utcai főiskolai diplomakoncertjén is hallottam, kb. húsz éve, amikor nagyon tetszett. De akkor egy tehetséges kezdő volt, most azonban már befutottként - az Opera kamaraénekese, esténként milliós gázsival - más a véleményem, mert technikailag a perfekciótól igen messze van. Baráth Emőke pedig még most kezdő, őt egy nemzetközi sztárral összevetni bármilyen alapon is, szerintem nem vezet helyes eredményre

2604 Búbánat 2013-11-13 15:13:24 [Válasz erre: 2603 miketyson 2013-11-13 15:04:19]
Jogos.

2603 miketyson 2013-11-13 15:04:19 [Válasz erre: 2600 Búbánat 2013-11-13 14:09:45]
mezzoszoprán

2602 zalbarna 2013-11-13 14:48:32 [Válasz erre: 2601 oberon 2013-11-13 14:16:16]
Hát éppen ez az. Ha ilyen módszereket megengednének maguknak. De nem engedik meg. Megjegyzem, Johanna szerint nem nagy szám Di Do. Johanna zenész. Nem " csak egy vélemény ". Kolonits Klári viszont nagy szám sztem. Ha neked nem az, hát egészségedre váljék. Hallottál már a prostitúcióról? Én nem mondom, hogy itt arról beszélünk, de a fogalom meghatározását nem árt azért néha elvégezni. Mondom, ez itt nem az, csak rögtön az jött le, ahogy olvastalak, hogy " ha megfizeted az árát, te is lehetsz király " Nem látod egyébként, hogy a gondolatmenetedben a pénz jön ki, mint domináns tényező? Meg a reklám, ( ami pénzbe kerül) Miért nem a tudás, a tiszta éneklés?? Szeretném, ha más értékmérőt használnánk. De az igazi vitához az kéne, hogy a legközelebbi koncertre befizessetek, addig már nem hasadok tovább.

2601 oberon 2013-11-13 14:16:16 [Válasz erre: 2595 zalbarna 2013-11-13 08:41:55]
Szerintem a felsoroltak nem bánnák ezt a sajtót, ha azzal együtt járna az is, hogy ott és azokkal léphetnének fel, ahol és akikkel DiDonato. Az, hogy van a cikkekben túlzó, bulvár felhang, az bizonyosan egyesek ízlésével nem találkozik, de a koncert szombaton azt igazolta, hogy a hölgy remek, valóban a nemzetközi sztárcímet kiérdemlő énekes. Ennek okán nem értem a felsorolást, milyen tekintetben, melyiküket lehet összehasonlítani DiDonatoval?

2600 Búbánat 2013-11-13 14:09:45
Johanna ott volt, Zalbarna nem, Joyce DiDonato budapesti koncertjén. Olvasom itt az alábbi hozzászólásaikat, és úgy találom, DiDonato megítélésében, minősítésében Johanna és Zalbarna egyetért (utóbbi részben a sajtóban olvasottakra is alapozva, mintegy előítélettel viseltetve iránta) , ugyanakkor csak Johanna fogalmazott meg a szopránt bíráló kritikát, kifejtve véleményét a koncerten elhangzottakról. Johanna személyes véleményét tiszteletben tartva, nem lehet elsiklani amellett, hogy hozzá hasonlóan biztosan voltak, akik csalódottan távoztak. Vélhetően sok barokkzene-rajongó kifejezetten azért látogatott ki a koncertpalotába, hogy - túl az amerikai szoprán iránti kíváncsiságán – a ritkán hallható, szépséges barokk-operák áriáit élőben meghallgassa – csak hab a tortán, olyas valakitől, akit a kritikák az egekbe magasztalnak… - és élvezhesse ezt a fajta stílusvilágot, zenét-éneket. Ezért nem sajnáltak – akik megfizethették – drága belépőjegyre pénzt áldozni. És tény, a híradások alapján, hatalmas rajongótábora van a szopránnak, amiben lehet, hogy „bűnös” ő maga is, és az „elkötelezett” sajtója is. De miért baj az? Szerintem, az összes világsztárnak régtől fogva kialakult sajtója van, minden egyes fellépésüket médiakampány övezi. Ez már így szokás. Ezen nem érdemes – nincs mit - fennakadni. DiDonato a Müpában is bizonyosan újabb híveket szerzett magának – akár függően, akár függetlenül is az előzetes hírveréstől. A művészete nem lebecsülhető. Én végül azért nem mentem el az áriaestjére, mert annyira nem vagyok oda a barokk zenéért (leszámítva, amikor én énekelek a kórusban ilyen műveket). Csak pár éve hallottam róla, először Rossini operáiban figyeltem fel értékes mezzoszopránjára. Azóta követem figyelemmel, hol, miben lép fel, és mikor, hol van alkalmam kifogni egy élő közvetítést vele, vagy próbálom egy DVD-jét beszerezni. Kedvelem az amerikai szopránt: láthattam a MET élő közvetítésének filmvetítésekor az Ory grófjában, DVD-n a Hamupipőkében, A sevillai borbélyban. Tehát, a kora romantikus operákban kész vagyok bármikor lelkesen "elviselni" hangját és színpadi alakítását - függetlenül a sajtókritikáktól, más véleményektől, melyek amúgy sem tudnak-tudnának befolyásolni kialakult nézeteimen. Remélem, sikerül a művésznőt visszahívni, esetleg az Operába meghívni egy teljes előadásra. Azon bizonyosan magam is ott leszek akkor.

2599 zalbarna 2013-11-13 13:09:13 [Válasz erre: 2598 Ametiszt 2013-11-13 12:32:25]
Szíved joga.

2598 Ametiszt 2013-11-13 12:32:25 [Válasz erre: 2597 zalbarna 2013-11-13 12:09:09]
Én nem látok különbséget a "szemét sajtó" meg "ez a fajta sajtó között". Mindkettő egyformán káros, mégha elsőre nem is tűnik annak. Valóban, az alany közreműködésében sem hiszek.

2597 zalbarna 2013-11-13 12:09:09 [Válasz erre: 2596 Ametiszt 2013-11-13 11:40:35]
Tudtam, hogy ez még hátravan, éreztem....azért írtam a 2586-2587 -et. Olvasd el lécci. Mégegyszer: Itt nem egy általános , hülye szemét , tolakodó, tökbunkó és szenzációhajhász sajtóról beszélek. Ez egy speciális fajta célzott művelet, megvan a forgatókönyve, és kell hozzá az alany együttműködése. . Ha nem látod, te bajod.

2596 Ametiszt 2013-11-13 11:40:35 [Válasz erre: 2595 zalbarna 2013-11-13 08:41:55]
Te a mai világban,a földön élsz? Beleegyezni, amit a sajtó ír? A művész nem is tud róla, csak utólag, ha egyáltalán. De még ha ő nyilatkozik is saját magáról, akkor is hányszor előfordult már, hogy nem az és nem úgy jelent meg a cikkben ahogy a művész mondta. Nem beszélve az innen-onnan összeollózott, rosszul fordított, szenzációhajhász és az jól ismert semmitmondó klisék ismételgetését szajkózó "beharangozókat". Helyreigazítás, sajtóper, ja az már nem jut az olvasóközönség tudomására, ha egyáltalán valaki bajlódik vele. A lényeg: nem a sajtóból kell megtudni ki milyen művész.

2595 zalbarna 2013-11-13 08:41:55 [Válasz erre: 2593 lujza 2013-11-13 01:44:25]
Van abban valami, amit írsz, hogy igazán nem is akarom meghallgatni azt, akinek ilyen a sajtója. De azért adnék neki egy esélyt mindenképpen. Nem vagyok csalhatatlan, és naon sokaknak tetszik. Mit nyilatkoztattam ki? Hogy van emberi méltóság, és az nem engedi ezt a fajta gusztustalan sajtónyomulást, mert ez az igazán nagyokhoz nem méltó? Amerika az Amerika, legyen Neked, Európa meg Európa, Óh maradjon még velem. Az viszont rémisztő, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, ha hiszed, ha nem , néha azt gondolom : " Segítség, mindenki eszi ezt a sz..rt, a vége az lesz, hogy nekem is meg kell ennem? " De én nem akarom. Olvasd már el ezeket a nyálakat mégegyszer, hát nem látod, mire megy ki az egész? Megint a sajtóról beszélek és arról, hogy DiDonato cinkos ebben. Még mindig nem értem, mi ebben a kinyilatkoztatás. Szerintem így van. Képzeld el ezt a sajtót Kolonits Klárival, vagy Sümegi Eszterrel, vagy Bernadettel, de akár Baráth Emőkével !!! Ők és ez a taroló-kampány, nem látsz benne semmi oda nem illőt? És szted ezek a hölgyek beleegyeznének ebbe? És ( ide kell Johanna kritikája) mennyivel rosszabbak, vagy kevesebbek DIDonatonál? Szóval semmi kinyilatkoztatás, csak egy vélemény, de határozott.

2594 johanna 2013-11-13 08:20:05 [Válasz erre: 2593 lujza 2013-11-13 01:44:25]
Igen, becsuktam...:-) De akkor meg kénytelen voltam jobban megfigyelni az éneklését. És észrevettem, hogy a mély hangjai nem szépek, hogy egyre többször hamis. A ráadásban pl ugyanott volt hamis, ahol az első elénekléskor is. És lassan már ösztönösen csak a zenekart figyeltem, mert ők viszont tényleg világszínvonalon játszottak. Szerintem...

2593 lujza 2013-11-13 01:44:25 [Válasz erre: 2592 zalbarna 2013-11-12 21:24:30]
Tudod, én lelkifurdaltam, amikor azt írtad, hogy nincs pénzed a koncertre, hiszen én még meg tudtam fizetni. De ez most elmúlt, mert olyan, mintha Te nem is akartad volna meghallgatni, viszont most kinyilatkoztatsz. Méltóság? Azt hiszed, a magyar bulvárlapok számítanak? És a többi? Ahogy Gruberova vagy Kaufmann se fog rosszul aludni attól, hogy valaki nálunk jól lehúzta, talán DiDonato se a róla magyarul leírtakkal foglalkozik, inkább azzal, hogy a közönség ünnepelte, és szívesen visszajön talán. Ajánlom, hogy hallgasd meg akkor! Johanna, köszönöm a véleményed, de azt gondolom, hogy talán be kellett volna csukni a szemed. Amerika ilyen (is).

2592 zalbarna 2013-11-12 21:24:30 [Válasz erre: 2591 Bambu 2013-11-12 21:10:24]
Nem róla beszélek, hanem a sajtóról. Róla egyenlőre csak feltevéseim vannak, úgynevezett ( sajna ) előítéleteim. Ami nem helyes, tudom is, mégis rendben vagyok ezzel, mert tudom, hogy előítélet, a művészete felülírhatja ezt nálam bármikor. Nem mondtam, hogy ő irányítja a sajtót, hanem azt mondtam, hogy ehhez a beleegyezése is kell, a közreműködése. Melyik valóban nagy énekesről tudod elképzelni, hogy eltűri ezt a fajta médiát? Méltóság, Méltóság. Azt jelenti, hogy a nagyságra méltó. Ebben itt semmi méltóság, sőt...

2591 Bambu 2013-11-12 21:10:24 [Válasz erre: 2586 zalbarna 2013-11-12 14:53:21]
Irigylem az önbizalmad. Újságcikkek alapján minősíted valaki művészi értékét, döntöd el ki az igazán jó. Más ezt közvetlen (például koncerten szerzett) benyomásai alapján teszi. Az összeesküvés elméleted - mely szerint DiDonato irányítja a róla szóló sajtót - pedig igen szórakoztató.

2590 Héterő 2013-11-12 15:24:11 [Válasz erre: 2584 Heiner Lajos 2013-11-12 14:41:34]
Egy k-val kevesebb/PÁNIK/Győzike = :-) / :-) / :-)

2589 zalbarna 2013-11-12 15:05:28 [Válasz erre: 2588 zalbarna 2013-11-12 14:55:53]
Hja, azér nem jár pénz...

2588 zalbarna 2013-11-12 14:55:53 [Válasz erre: 2587 zalbarna 2013-11-12 14:55:00]
Merazér méltóság is van , kérem !!

2587 zalbarna 2013-11-12 14:55:00 [Válasz erre: 2586 zalbarna 2013-11-12 14:53:21]
Nem általában a szemét sajtó, hanem Ez a fajta szemét sajtó. Ebbe bele kell egyezni.

2586 zalbarna 2013-11-12 14:53:21 [Válasz erre: 2576 Bambu 2013-11-12 11:31:31]
Ide tartozik még, hogy aki hagyja, hogy a sajtó mindig ezen az igen alacsony színvonalon magasztalja az egekbe és tárgyaljon róla, nos azt egy kissé lenézem. Mert ez a fajta sajtó az igazán jókkal SOSEM TÖRTÉNIK.

2585 zalbarna 2013-11-12 14:48:46 [Válasz erre: 2576 Bambu 2013-11-12 11:31:31]
A figyelemről csak annyit, h mikor láttam, h Johanna csak egy mondatot ír, RÖGTÖN TUDTAM, hogy tőle, mint a momus szerkesztőjétől ez NEM VÉLETLEN . Nem is kezdtem cikizni emiatt mint annnyian mások, óh és minden.. Fegyeljetek és megadatik néktek óh az ég kegye, na megye...k.

2584 Heiner Lajos 2013-11-12 14:41:34 [Válasz erre: 2582 Héterő 2013-11-12 14:06:21]
És hol marad Győzike?

2583 Héterő 2013-11-12 14:06:25 [Válasz erre: 2579 Heiner Lajos 2013-11-12 13:33:55]
A cikk bizonyság arra, hogy zalbarna fanyalgása mennyire indokolt. JdD a My Fair Lady legnegatívabb alakjából készült föl Magyarországra... Nem szegény díva hibája, hogy ez így jelenhetett meg. A cikkből csak az maradt ki, hogy szereti Lagzi Lajcsit és Fradi-szurkoló.

2582 Héterő 2013-11-12 14:06:21 [Válasz erre: 2579 Heiner Lajos 2013-11-12 13:33:55]
A cikk bizonyság arra, hogy zalbarna fanyalgása mennyire indokolt. JdD a My Fair Lady legnegatívabb alakjából készült föl Magyarországra... Nem szegény díva hibája, hogy ez így jelenhetett meg. A cikkből csak az maradt ki, hogy szereti Lagzi Lajcsit és Fradi-szurkoló.

2581 Heiner Lajos 2013-11-12 13:35:46 [Válasz erre: 2568 zalbarna 2013-11-11 20:48:34]
A legjobb mégis, anno, az a főcím volt, hogy ÓRIÁSI PÁNIK A TŐZSDÉN! Csak a második szóban összecserélték a magánhangzókat.

2580 Heiner Lajos 2013-11-12 13:34:29 [Válasz erre: 2579 Heiner Lajos 2013-11-12 13:33:55]
Egy k-val kevesebb, ez így nagyon cikkkkki.

2579 Heiner Lajos 2013-11-12 13:33:55 [Válasz erre: 2578 johanna 2013-11-12 11:35:36]
Hogy még jobb legyen a napod, olvasd el a legutóbbi Vasárnapi Hírek vonatkozó cikkkét!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.