Bejelentkezés Regisztráció

G.F. Händel Operák, Zeneművek


472 frushena 2004-12-16 08:15:28 [Válasz erre: 471 Sesto 2004-12-15 20:35:29]
Épp nézem, hogy énekelt az Agrippina-ban az Oreste-ben is.

471 Sesto 2004-12-15 20:35:29 [Válasz erre: 470 frushena 2004-12-15 20:14:25]
Lehet hogy keverem(=most pedig lusta vagyok utána nézni...)-de ha minden igaz-\"talán\"-létezik egy árialemeze az ARTE NOVA-nál(?)

470 frushena 2004-12-15 20:14:25 [Válasz erre: 469 Sesto 2004-12-15 09:15:00]
Még nem hallottam felőle!

469 Sesto 2004-12-15 09:15:00 [Válasz erre: 467 frushena 2004-12-13 22:01:54]
...az altus Franco Fragioli lesz a \"Giulio Caesare\" cimszerepében...

468 frushena 2004-12-14 00:43:37
Ismét egy Händel oratórium lesz hallható a Zeneakadémia Nagytermében december 20.-án hétfőn. Közreműködik : A Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar -Béres Judit -Horváth Mária -Bárány Péter -Drucker Péter -Konkoly Balázs -Szentimrei László Budapesti Akadémiai Kórustársaság Vez.: Hollerung Gábor Händel eme művét kóruseposznak, illetve kórusoratóriumnak is nevezik. Joggal! 19 kórustétel, 4 ária, 3 duett 1 kórusszóló és 4 recetatív részből épül fel, két részben. Olyan oratóriuma, melyben a kórusé a főszerep. Händel valószínűleg Carissimi hatására próbálta ki ezt a műfajt, hisz műveit jól ismerte. Viszont Händel túllép Carissimi-n, minden előzményen és tulajdonképpen utódain is eme művével. Ha a kórust hallgatjuk és figyeljük technikáját - e tekintetben jóval lemarad mögötte Carissimi is. Fúgák, kettős fúgák ... :) Remek részek! komolyan mondom amikor hallgatom nem tudom mit csodáljak jobban. Az egymást váltó kórusokat, vagy a zene drámai ábrázolását és annak hatalmas erejét. Ennél a művénél hatalmas zenekart mozgósít a zeneszerző. Nem a tőle megszokott közepes zenekart. Pl. a zárókórus a teljes zenkarral szemben énekel és ez a csodáig tud fokozódni. Bárhol is hallod mondjuk ezt a zenét kőkeményen drámailag hat! Színpad sem kell hozzá. Händel a szöveget maga válogatta össze Mózes II. könyvének megfelelő fejezetéből. Szó szerint követi a bibliát és a szólóénekesek nem keltenek életre egyetlen figurát sem. A mű tartalma nagyvonalakban. I.rész. A nyitány egy recatatív résszel kezdődik, mely a bibliai szöveget kelti életre. \"Azon közben új király támada Égyiptomban, a ki Józsefet nem ismerte vala...\" A sanyarú Izraelt kettőskórusban ábrázolja. Majd ismét recetatívókban ismerteti a tíz csapást. Kórusok váltják egymást folyamatosanm ária alig van az első részben. Zenéje rendkívül ábrázoló jellegű! A tí csapás \"lerajzolása\" fantasztikus elmére vall. II.rész Az egész egy egybefüggő diadalének. Az első rész egyetlen áriájával szemben itt már meg-meg szakítják. három és kettős áriák. Izrael népe megemlékezik a csapásokról. Erre a részre a koronát a szopránszólós zárókórus teszi fel. (A szólista Mirjam prófétanőt személyesíti meg!) A befejező rész visszaemlékezés, idézés a második rész nyitókórusát szólaltaja meg és ezzel egy \"kört\" zár be. Fantasztikus csak ajánlani tudom! Egyszer kerül előadásra. Kérdésem! Ki jön? Ja! És másnap a Mátyásban Messiás első rész! Mintha hájjal kenegetnének ... :O)

467 frushena 2004-12-13 22:01:54 [Válasz erre: 466 Sesto 2004-12-13 16:59:58]
Azt véletlenül nem tudod Sesto, hogy ki lesz a kontra? Szerintebb jó lesz!

466 Sesto 2004-12-13 16:59:58 [Válasz erre: 464 frushena 2004-12-13 07:40:50]
...csak a zh.-i Ceasere elöadások \"hátulütöje\",...hogy a cimszerepet-Bartoli \"kérésének megfelelöen\" nem az eredendöen kiszemelt és nagyszerü alténekesnö fogja énekelni,...hanem egy kontratenor...

465 Orfeusz 2004-12-13 12:26:44 [Válasz erre: 464 frushena 2004-12-13 07:40:50]
Hú az jó lenne!

464 frushena 2004-12-13 07:40:50 [Válasz erre: 463 Orfeusz 2004-12-12 20:16:05]
Magam sem tudom, hogy lesz! Remélem azért valahogy hallhatjuk. Olyan nincs, hogy nincs! Állítólag a májusi zürichi Giulio Cesar-t (Bartoli) is lehet majd hallani. Az ARD adón kaptam el tegnap egy kissebb beszélgetést ez ügyben. Máramennyit én megértettem dojcs-ból!

463 Orfeusz 2004-12-12 20:16:05 [Válasz erre: 462 frushena 2004-12-11 22:53:04]
Akkor biztos a ZAK-ról közvetítik a Magyar Rádió újévi koncertjét..ha én választanék...

462 frushena 2004-12-11 22:53:04 [Válasz erre: 461 Orfeusz 2004-12-11 22:31:52]
2005.január 1.-re van kiírva!

461 Orfeusz 2004-12-11 22:31:52 [Válasz erre: 460 frushena 2004-12-11 16:41:57]
Azt hiszem jan. elején lenne a közvetítés, csak mi olyan, fontos, halaszthatatlan, van amit aznap kell közvetíteni?

460 frushena 2004-12-11 16:41:57 [Válasz erre: 459 Orfeusz 2004-12-10 13:21:51]
Jó kérdés! Addig majd rájövök valahogy. Olyan nincs, hogy nem lehet hallgatni! :)

459 Orfeusz 2004-12-10 13:21:51 [Válasz erre: 458 frushena 2004-12-10 08:13:24]
És ezt hogy lehet majd neten keresztül hallgatni?

458 frushena 2004-12-10 08:13:24
http://www.metopera.org/broadcast/radio.html Itt lehet majd hallgatni a Rodelinda-t!

457 frushena 2004-12-03 08:55:45
Holnap a http://www.dradio.de/dlr/ -n : Händel : SAUL Joshua, Bell, Zazzo, Ovenden, Slattery, Saks RiasKammerchor Concerto Koln Rene Jacobs (Berlin Philharmonie, live) Szintén holnap itt : http://radio-canada.ca/radio Händel : ALCINA Karina Gauvin (Alcina) Krisztina Szabo (Ruggiero) Christine Brandes (Morgana) Marie-Nicole Lemieux (Bradamante) Benjamin Butterfield (Oronte) Shannon Mercer (Oberto) Nathaniel Watson (Melisso) Les Violons du Roy Bernard Labadie (direction) (Recorded 5 and 7 May 2004, Pollack Hall, Montreal)

456 frushena 2004-11-23 23:20:21
Épp most bontottam ki a 2005-ös Göttingen-i Fesztivál ismertető levelét! Azt hittem már a posta eltérítette! Így néz ki a program : -Május 10. 19:00 Atalanta Május 11. 20:00 Utecht Te Deum Május 12. 14:00 Fiatal művészek fóruma 18:00 Atalanta (PREMIER) Május 13. 14:00 Találkozó (\"Építő jellegű\" beszélgetések.Gondolom én) 16:00 Köszöntő beszéd 18:00 Orgona koncert 20:00 Gála koncert Emma Kirkby-vel Május 14. Éjszakai Orgona koncertek John Butt-tal 14:00 Atalanta 15:00 Choral koncert a Winchester Cathedral Choir 19:30 Koncert for Queen caroline (C:Frieder Bernius) 22:00 Ingyenes koncert Május 15. 15:00 Händel kantáták 19:30 Koncert for King George II (C:Nicholas McGegan) 22:00 Ingyenes koncert Május 16. 11:00 Atalanta 16:00 Apollo & Dafne 19:00 Koncert for King George (Hannoveri vendégjáték) 19:30 Il Parnasso in Festa (Serenata) Ebből a művéből még tudtommal nincs is felvétel! Talán majd mos! :) 22:00 Ingyenes koncert Május 17. 19:00 Atalanta majd záróhangverseny Impresszív kis program! (Mit is vigyek magammal! Tényleg jó lenne kimenni!) :O)

455 frushena 2004-11-19 10:31:57 [Válasz erre: 454 ... 2004-11-19 00:46:53]
Ez is egy vélemény!

454 ... 2004-11-19 00:46:53 [Válasz erre: 447 frushena 2004-11-16 08:54:33]
VASHEGYI olyín, mint egyszáraz rétestészta töltelék nélkül. Álságos a pali, porralteli, öreg lexikon. Valahogyan , nemtelen, se hideg, se meleg. UNALMAS! CSak rá kell nézni! Nagy a füstje, oszt kicsi....a lángja!

453 frushena 2004-11-17 23:53:24 [Válasz erre: 452 sphynx 2004-11-17 17:51:41]
Ez esetben valóban tedd magadévá! ;)

452 sphynx 2004-11-17 17:51:41 [Válasz erre: 451 frushena 2004-11-17 17:13:27]
Köszi, ne fáradj, csak 1500 ft, akkor ezek szerint ennyit megér. A Zádoris-s nekem is megvan.

451 frushena 2004-11-17 17:13:27 [Válasz erre: 450 sphynx 2004-11-17 16:03:09]
Nekem megvan és meglehetősen jó kis album! Akár csak a The Rival Quens\' (opera áriák, duettek) Emma Kirkby & Catherine Boot). Zádori Máriával is van egy felvétel a Hungarotonnál, az is jó! Ha gondolod szívesen felírom valamelyiket!

450 sphynx 2004-11-17 16:03:09
Emma Kirkby Handel olasz kantátáit énekli. Érdemes rá pénzt kiadni?

449 frushena 2004-11-17 08:50:37 [Válasz erre: 448 orlandofurioso 2004-11-16 13:45:37]
Biztos jó lehetett! Nekem csak CD felvétel őrzi! :) Én már megrendeltem a jegyeket!

448 orlandofurioso 2004-11-16 13:45:37 [Válasz erre: 446 frushena 2004-11-12 20:56:53]
Rajtam nem múlna, talán az időbeosztáson. De azt meg én osztom be :-) Innsbruckból őrzök emlékeket a darabról (René Jacobs).

447 frushena 2004-11-16 08:54:33
\"Máshonnnan\"! Egy írás a Theodora-ról. „… a szeretet sokkal erősebb a halálnál” 2004.11.15. Händel bizonyára elégedetten nyugtázta fentről, mekkora sikert aratott Therodora-jának magyarországi premierje vasárnap este a Zeneakadémián. Az 1750-ben, Londonban bemutatott oratórium a komponista életében ugyanis egyáltalán nem számított népszerűnek, noha jó néhány kortárs – maga a zeneszerző is – tisztában volt a mű kimagasló értékeivel. Händel egyszer például egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a Theodora második felvonásának zárókórusát tartja élete legsikerültebb művének. Georg Friedrich Händel A Theodora népszerűtlenségének oka persze nagy valószínűséggel nem Händel zenéje, inkább az oratórium szüzséje. Ahogy a mester állítólag megjegyezte: „A zsidók nem fognak eljönni (szemben a Júdás Makkabeussal), mert ez egy keresztény történet, a hölgyek pedig azért nem, mert erényes”.* Az ókeresztény mártírtörténet, melyből Thomas Morell írta a librettót, Diocletianus császár uralkodása idején játszódik. A caesarnak születésnapja van, ezért Antiochia helytartója, Valens elrendeli, hogy szerte a tartományban áldozzanak Jupiter tiszteletére. S rögtön hozzáteszi: „Aki megtagadja a részvételt e szent rítusban, számíthat haragunkra: büntetésre, sőt halálra is”. Katonája, Didymus, aki a nemes származású keresztény leány, Theodora szerelmese, sőt titokban maga is keresztény, kéri Valenst, tekintsen el a szigorú büntetéstől; arra hivatkozik, hogy „sokan vannak Antiochiában, akik megvetik a bálványokat, mégis Caesar barátai”. A helytartó azonban hajthatatlan: hű katonáját, Septimius-t bízza meg, hogy kényszerítse a keresztényeket a pogány áldozatban való részvételre. Ők azonban erre nem hajlandók, mint ahogy menekülni sem próbálnak a rendelet elől („Hova kellene futnunk, vagy ki elől? Az Úr ugyanaz marad, ma és mindörökké, így oltalma is velünk van, itt és mindenütt.”). Septimius katonái erre elhurcolják a szépséges Theodora-t, hogy miután megfosztották szüzességétől, kivégezzék. Didymus későn érkezik, így csak keresztény társnője, Irene elbeszéléséből tudja meg, hogy szerelme fogságba esett. Hogy megmentse őt, bejut a börtönbe, ahol ruhát cserél vele, így Theodora kiszabadul. Amikor Valens rájön, hogy becsapták, „szörnyű haragjában kijelenti, ha újra kezére jut a szökevény, többé már nem gyalázat lesz büntetése, hanem kegyetlen halál”. Theodora most már önként jelentkezik a helytartó előtt, hiszen – mint mondja – „csak a gyalázat volt, mitől megremegtem, nem a halál, melyet most szívesen vállalok.” Ám Didymus sem mond le arról, hogy saját magát áldozza fel szerelme életéért, ezért végül a helytartó úgy dönt: „Ha mindketten bűnösnek vallják magukat, akkor sújtsa mindkettőt egyforma büntetés”. A zárókórus előtt Irene vonja le a következtetést: „eltávoztak tőlünk, hogy bizonyítsák, a szeretet sokkal erősebb a halálnál.” A Theodora zenéjét leginkább a forma- és karaktergazdag változatosság jellemzi. Találhatunk benne dühödt bosszúáriát (Valens kegyetlen figurája nem is oly távoli rokona Ozminnak!), bensőséges imádságot, dicsőítő éneket, kérlelő fohászt és rendhagyó szerelmi duettet is. A kórus pedig hol a keresztények hangján szólal meg (imádkozik, hálát ad vagy épp evangéliumi történetet idéz), hol a pogány tömeg bőrébe bújik. A nagyszerű és jelentős kórustételek ellenére azonban úgy érzem, hogy – például a Messiással szemben – a Theodora szerkezetének igazi tartópillérei az áriák. Händel itt ugyanis nem csak és nem elsősorban drámai szituációkat és típusokat kíván megjeleníteni, hanem érző és gondolkodó, szenvedő és hívő hús-vér embereket. A finom lélekrajz és az egyén belső történései pedig éppen az áriákban és duettekben juthatnak kifejezésre. Csak két példát szeretnék idézni Händel differenciált lélekábrázolására. Az egyik Septimius figurája, akit a helytartó azzal bíz meg, hogy a keresztények ellenállását megtörje. A hű katona természetesen engedelmeskedik a parancsnak, és mielőtt vasra verve elhurcolná Theodora-t a börtönbe, dühös–szenvedélyes áriát énekel a „keresztény elmebajról”. Legelső fellépésekor ezzel szemben szinte biblikus frazeológiával énekel könyörületről és együttérzésről, melyet azok iránt érez, akikkel szemben – mint a Birodalom képviselője – kénytelen durván fellépni. Később pedig ő az, aki segíti Didymus-t Theodora megszöktetésében. Sőt, Morell eredeti librettójának végén (ezt a részt Händel már kihagyta az oratóriumból) Septimius – nyilván a történtek hatására – megtér. A másik példa a pogány tömeg ábrázolása. Ők ugyan végig kívülállóként figyelik Theodora és Didymus történetét, de nem maradnak érintetlenek attól az állhatatos, önfeláldozó és erényes szerelemtől, amit e két ember egymás iránt érez. Az eredendően talpnyaló, élvhajhász és bosszúszomjas tömeg végül csodálkozással vegyes tisztelettel figyeli, amint a két szerelmes „azért verseng, hogy diadalmasan ő haljon meg, amint az erény saját ártatlanságát tagadja, és a legyőzöttért a győztes boldogan hal”. Mintha a kettős mártírhalál feloldaná a keresztények és a pogányok totális ellentétét. Vashegyi György Mielőtt rátérnék az előadással kapcsolatos észrevételeimre, szeretném leszögezni: nagyszerű, magas színvonalú koncertet hallottunk vasárnap. Vashegyi György azok közül a muzsikusok közül való, akik nem csak teljes elméleti és történeti felvértezettséggel, hanem a mű iránti feltétlen odaadással és szeretettel nyúlnak a remekművekhez. És ami még fontosabb: Vashegyi lelkesedése érezhetően kisugárzik a keze alatt muzsikálókra s – ideális esetben – a közönségre is. Ez utóbbit véleményem szerint egy szervezési malőr nehezítette ezen az estén. Valószínűleg a szokottnál nagyobb létszámú Orfeo Zenekar helyigénye miatt az énekes szólisták nem a színpad elején, hanem a kórus két fele között, a zenekar mögött kaptak helyet. Ez megnehezítette a dolgukat, a szöveg érthetősége is romlott és a műnek éppen az a személyes, néhol szinte intim jellege szorult így némileg háttérbe, amely számomra a legcsodálatosabb benne. Halmai Katalin (Irene szerepében) hangsúlyozottan szép, kristálytiszta hangon, finoman és nagy kultúrával énekelt, alakítását azonban néha kissé távolságtartónak éreztem. Az eredetileg férfialtot (kontratenort?) kívánó Didymus szerepében Németh Judit jó teljesítményt nyújtott, éneklését pontos intonáció és nagy vivőerő jellemezte – bár ez utóbbi néha elfedte szólamának finomságait. A két, Theodora-val énekelt duettje különösen tetszett. Timothy Bentch (Septimius) produkciójában számomra az volt a legmegkapóbb, ahogy minden pillanatban érezhettük a darab iránti hatalmas szeretetét. Hatásosan adta elő a már említett dühödt áriát (No. 15), de személyiségéhez bizonyosan a lírai karakterek állnak közelebb (No. 8). Kovács István (Valens) jelenleg a legkiválóbb magyar basszisták közé tartozik, ezúttal azonban alakítása híján volt az igazán átütő erőnek. A többieknél oly jóleső részletgazdag, finom előadásmód nála inkább hátránynak tűnt; a féktelen és kegyetlen helytartó figurája talán nagyvonalúbb, lendületesebb, erőteljesebb éneklést kívánt volna. A hírhozó szólamát a Purcell Kórus tenor szólamában helyet foglaló Kálmán László jól énekelte. Szándékosan hagytam a végére a címszerepet éneklő Korondi Annát, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Timothy Bentch mellett ő volt az, aki a legjobb szövegérthetőséggel és a legfajsúlyosabb színpadi jelenléttel énekelt. Tiszta, karcsú, ám a zenekar mögött állva is tökéletesen érvényesülő hangján kívül Korondi választékos frazeálását és a Da Capo-áriák visszatéréseiben alkalmazott variált díszítéseit kell kiemelnem. A Theodora-ban ugyan nem a kórustételeké a főszerep, azért a változatos faktúrák és – főként – karakterek hiteles megszólaltatása sokoldalú feladat elé állítja az énekkart. A Purcell Kórus ezt egészen kiválóan oldotta meg. Átütően, tömören, de mindig plasztikusan énekeltek, azonban ha a zene úgy kívánta, rendkívül puhán, olvadékonyan is meg tudtak szólalni. Nyilván igazságtalan kiemelni ezt vagy azt a tételt, de bennem a legszebb emlékeket a második felvonás két „pogány-kórusa” (a másodikban a férfikar remekelt!), valamint az első és a harmadik felvonást záró „keresztény kórus” hagyta. Az Orfeo Zenekar is a tőle megszokott magas színvonalon játszott, különösen a vonóskar volt jó formában. Többször is megcsodáltam a hegedűszólam pontos és tiszta intonációját, rajzos és karcsú hangzását. Varázslatosan szólalt meg Theodora első áriájának (No. 9) bevezetője, de Irene áriájában (No. 13) és később is felemelő percekkel ajándékozta meg közönségét a zenekar. Végezetül még egy „apróságot” szeretnék megjegyezni: a közönség példásan precíz, kétnyelvű szövegkönyvet kapott kézbe – e jó szokást igazán átvehetnék más együttesek is! A vasárnapi premieren valódi remekművet ismerhetett meg a hazai koncertlátogató közönség. Jó volna minél többször hallhatni a Theodora-t – ha jól tudom, erre legközelebb július 1-jén, Sopronban lesz lehetőségünk. (2004. november 7. 19:30, Zeneakadémia – Händel: Theodora; km.: Korondi Anna, Halmai Katalin, Németh Judit, Timothy Bentch, Kovács István, Kálmán László, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar; vez.: Vashegyi György) (* A cikkben található valamennyi idézetet Vashegyi György fordításában közöljük.) Kerékfy Márton

446 frushena 2004-11-12 20:56:53 [Válasz erre: 445 orlandofurioso 2004-11-12 20:46:07]
Azért a Semele-nek örülök, hogy lesz a Fesztivál keretén belül! Esetleg Te nem látogatsz majd el?

445 orlandofurioso 2004-11-12 20:46:07 [Válasz erre: 444 frushena 2004-11-12 20:23:37]
Nem hiszem, hogy drágább lenne, mint a dllettáns módon illusztrált Requiem a Tavaszi Fesztiválo. Csakhát ízlések és pofonok. A Tavaszi Fesztivált soha nem egy egyedi, határozott ízlés vezette, hanem a sznob vásáriság.

444 frushena 2004-11-12 20:23:37 [Válasz erre: 443 orlandofurioso 2004-11-12 18:39:02]
Sajnos nem jött! Nem is hinném, hogy idejönne. Azért megnézném a \"díjnyertes\" Radamisto-ját! Asszem a Németeknél játszák!

443 orlandofurioso 2004-11-12 18:39:02 [Válasz erre: 441 frushena 2004-11-11 22:34:31]
Ja. Egyszer csinálta Pesten is. Az is jó volt. Másodszorra már nem is jött :-).

442 frushena 2004-11-12 07:03:50
\"Az új William Christie\" Händel : Serse http://gfhandel.org/images/gfhcd/hwv040virgin.jpg

441 frushena 2004-11-11 22:34:31 [Válasz erre: 440 oli 2004-11-11 11:27:19]
Viszont azért Christe jó dolgokat csinál, bárhol is teszi azt! :)

440 oli 2004-11-11 11:27:19
William Christie-től sem koncertfelvételeket hallani, hanem studió...nem olyan egyszerű dolog ezeken a régi, natúr és kópia hangszereken olyan hétköznapi hanginditást eszközölni, mint egy fémhúros illetőleg billentyűs és és szelepes hangszereken. Ezt én sem hittem el míg mindet ki nem próbáltam...a barokk hangszerek külön életet élnek és ha egy nap nem akaródzik felhangolva maradniuk akkor nem fog aznap tisztán megszólalni, az biztos-(kicsit szárazabb, ill nedvesebb levegő, hideg, meleg,stb)... Úgy gondolom ezeket meg kellene fontolni,amikor beülünk egy régi hangszerekkel játszott koncertre.

439 zesa 2004-11-10 08:56:01 [Válasz erre: 437 frushena 2004-11-10 07:02:12]
Az egy héttel korábbi beszélgetésen többen voltak?

438 zazi 2004-11-10 08:51:27
Nem a művel van baj, hanem az előadással. Meg lehet volna etetni a népekkel, ha más színvonalon játsszák.Nyilván nagy falat,de azért csinált Handelt jól - mondjuk a Rene Jacobs vagy a William Christie, vagy éppen kisebb zenészek. Nálunk kötelező elragadtatni magunkat, ha valaki kisérletezik. Derék dolog, örülök neki, de ez nem zárja ki,hogy bevalljam, hallottam már jobbat..

437 frushena 2004-11-10 07:02:12 [Válasz erre: 435 janomano 2004-11-09 19:17:56]
Mondjuk szerintem tudhatta, hogy mire jön este a ZAK-ra! Nem? Tisztába lehetett volna azzal is, hogy egy meglehetősen nehézkes, komorabb dogot hallhat Händel művei közül! A kis előadás jó volt, de valóban lehetett volna jobb! Én viszont hiányoltam az érdeklődést!

436 frushena 2004-11-10 07:00:10 [Válasz erre: 428 dilettante 2004-11-09 08:59:23]
Lehet, hogy épp nem volt jobb dolga!

435 janomano 2004-11-09 19:17:56 [Válasz erre: 434 Orfeusz 2004-11-09 16:24:49]
Azért, valljuk meg, egy 3 órás barokk oratórium nem a legkönnyebben befogadható zene manapság! Ezért is volt jó (bár lehetett volna jobb is) az előtte tartott \"ráhangoló\" előadás. Hogy az egyszerű történet mögött felvillantson valamit.

434 Orfeusz 2004-11-09 16:24:49
Ezt tényleg nem értem, ha vki unatkozik az ne járjon koncetre, főleg ne írjon kritikát! Attól, hogy még egy érzéketlen kritikus nem befogadóképes, attól még a Theodora jó volt. Másrészt nem volt bonyolult követni a történetet, a szöveget. Különben sem az a lényeg, hogy szó szerint mit énekelnek..

433 dilettante 2004-11-09 15:09:01 [Válasz erre: 432 zeke máté 2004-11-09 13:33:53]
Hm, az Agrippina hangszerparkjával kapcsolatos megjegyzése tényleg égette Fáyt.(\"...főleg azért, mert a kísérő zenekar, a Combattimento Consort nagyon jól játszott. Nyúzták a régi hangszereket...\"

432 zeke máté 2004-11-09 13:33:53
Kezdjük, nem kezdjük a Fáy vitát, egy kritikában még sem az az érdekes, hogy ő hogy áll az idős Handelhez. Lényegében még a közönség reakciója is teljesen mellékes, ha a mű igazolhatóan jó alkotás, és az előadás sem rossz. legföljebb nem való azoknak, akik éppen ott voltak. Az meg végképp szimpatikustalan, hogy Fáy innen - onnan, összszedett információkat elsőkézből származó értesülésként ad elő. Főleg, ha ebben az esetben azt is olvashatta volna valahol, hogy az Agrippinán a zenészek modern hangaszeren játszottak. Nehéz volt észrevenni, mert teljesen régies stílusban.

431 dilettante 2004-11-09 09:51:51 [Válasz erre: 430 dilettante 2004-11-09 09:50:50]
\"4. Kedves elvtársak, Vashegyit nem ezért szeretjük.\" - ti. a tánca miatt

430 dilettante 2004-11-09 09:50:50 [Válasz erre: 429 zazi 2004-11-09 09:37:06]
Itt most nem kezdem újra a Fáy-vitát, csak egy két dolgot említek. 1. Nem agyon néztem a szöveget, de kicsit túllihegik az emberek ezt a jelenséget. 2. A bp.-i közönség önjáró vastapsán lehet röhögni, de ez nem jelenti azt, hogy minden siker alap nélküli (a vasárnapi talán többet ér, mint a horkantgatós japántól elélvező kávénénikék valamelyik Csajkovszkij-szimfónia után). 3. Néha eszembe jutnak Kroó szombat-vasárnapi kritikái, ti. az öreg elég fontosnak tartotta a magyarországi lehetőségekhez képest értékelni a produkciót, azon túl, hogy amúgy elég magasan volt a mérce. Jogos célozni pl. a 96-os gyndebourne-i Thedórára, de ha a pesti kritika és közönség nem értékeli Vashegyi együtteseinek fejéődését, akkor itt soha nem lesz ahhoz hasonló. 4. Kedves elvtársak, Vashegyit nem ezért szeretjük.

429 zazi 2004-11-09 09:37:06
A Fáy -gondolom- azért jár, mert fizetik. De ettől írna jó kritikát, ha jó előadást látott volna, de nem az volt, kivéve a kórust. A ZAK nagyterme egy gerontológiai rendeléshez hasonlított, ahol a \"hogyanvédjükegészségünket\" tájékoztató helyett a fénymásolt szöveget bújták, ahelyett, hogy esetleg a zenére koncentráltak volna ( mi a fenét várnak egy oratórium szövegtől, legfeljebb,hogy mikor kell tapsolni..) szóval azért vastapsoltak, naná, mindig azt csinálja ez a közönség, tökmindegy, mit adnak. Ez nem minősít semmit- és sajnos igaza van a Fáynak,hogy a Vashegyi magának táncolt, majdnem olyan szépen, mintha valami romantikus operát játszott volna. Pedig láthat az ember néha a mezzon Handel előadásokat, azok kicsit más színvonalúak..

428 dilettante 2004-11-09 08:59:23 [Válasz erre: 427 frushena 2004-11-09 08:54:08]
Fáy minek jár Handel-zenét hallgatni, ha ennyire unatkozik? :)) (Lásd az Agrippina-kritikát!) A kórussal meg a zenekarral kapcsolatban pedig egyszerűen nincs igaza.

427 frushena 2004-11-09 08:54:08 [Válasz erre: 426 dilettante 2004-11-09 08:27:57]
Van benne igazság Fáy írásában! Mondjuk az esztelenül feszült figyelem a fénymásolt szövegkönyvre! Ebben orlandofurioso-nak is 100%-ban igaza van! És az a sok mászkálás a nézők között is zavaró volt! Bár ha megnézzük régen mi volt! Aktív társasélet folyt az előadásokon! Mind az operák és oratóriumok előadásai közben! A recetatív részekre nem is igazán figyeltek. Viszont vasárnap egy - két embrke arcán pattanásig feszült figyelem látszódott! Recetat = Lazítsunk egy kicsit!

426 dilettante 2004-11-09 08:27:57 [Válasz erre: 425 frushena 2004-11-08 07:17:42]
NEKI nem tetszett:)) (Azoknak, akik szeretik magukat felhúzni Fáy írásain, sztem szórakoztató.) Népszabadság • Fáy Miklós • 2004. november 9. A szünetben azt hittem, nem bírom ki. És nem csak én voltam így. Hallgatózás nélkül is észre lehetett venni, hogy a közönség kínlódik az idős Händel oratóriumától, a Theodorától. Hiába szól az oratórium a 303-ban kivégzett Szent Theodoráról és Didymusról, a szenvedéssel több baj is van. Az előadás ugyan a műsorfüzet állításával ellentétben nem magyarországi bemutató, de ha kétszázötven év alatt kétszer hangzott el a mű, akkor meg kell becsülni az alkalmat. Ha viszont ez az alkalom olyan, mint valami nagyon fárasztó szertartás, akkor hiába a sok emelkedett érzés a hazafelé vezető úton, mégis mindent tagadunk, amit Händel akart. A Theodora ugyan bukás volt már a bemutatón is, amin Händel látszólag könnyen túltette magát, mégis oroszlánként védte a művet, és a második felvonás zárókórusát jobbnak tartotta, mint a Messiásból a Halleluját. Legalább alkalmat kell adni a közönségnek, hogy eljusson a második felvonás végéig. Arról most nem beszélve, hogy a korhű hangszeren való játéknak az az egyik célja: ne kelljen méltóságteljes arcot vágva unatkozni a régi zene remekműveit hallgatva. Hová jutottunk? Nem is ez az igazi kérdés a szünetben, hanem hogy miért? Jók az énekesek, nagyon kevés kifogást lehet találni. A szép hangú basszistát, Kovács Istvánt kicsit zavarják az sz hangzók, és az angol nyelvben bizony előfordul ilyesmi a szavak elején. Németh Judit mintha egy régebbi korosztályhoz tartozna az angol szavak kiejtésének dolgában, a címszereplő neve nála \"szíodóra\", ami egy kissé nevetséges. De Timothy Bentch kellemesen könnyű tenor, Korondi Anna és Halmai Katalin beférne bármelyik nagy hírű társulatba. Az Orfeo zenekar nem játszik rosszul, néha egy-egy hegedűfutam egyenesen bravúros, tiszta, együtt van és visz előre. A Purcell kórusban nincs nagyon sok, azt viszont kihozza magából. Középen Vashegyi György kicsit máguskodik, rajzolgatja az íveket a levegőbe. Mindig az az érzésem vele kapcsolatban, hogy ő az, aki ezt az egészet a legjobban akarja, így aztán jogosan áll középen, de jobb lenne, ha a lelkesedés mellett több lenne az előadói készség és kevesebb a nárcizmus. Majd elszáll vezénylés közben, még ha csak annyit mutat, hogy a kórus álljon föl, viszont az előadás egészére szürke fátyol borul, az énekesek nem tudják, miért is énekelnek, a közönség pedig azt nem, hogy miért is ül bent a Zeneakadémián. Bocsánat, ez csak a szüneti részeredmény. A második rész több élettel indult, nem tudom, hogy vajon megérezték-e a pódiumon a bajt, vagy van az előadásnak saját, önálló élete, amibe nehéz beleszólni még maguknak az előadóknak is. Tény, hogy a bő egyórányi első rész után a másodikra két felvonás jutott, időben még több, fáradságban sokkal kevesebb. Jutottak erre az időszakra is válságos pillanatok, de többnyire lehetett tudni, hogy mi a baj, mondjuk rossz napot fogott ki az egyik kürtös, és az ő rossz napja sajnos közügy. A második felvonás után még volt némi hazaszivárgás, de az előadás egésze mintha helyrezökkent volna, megértettük, hogy ez most ennyi, el lehetett fogadni a terjedelmet. És még az is lehet, hogy nem az előadás lett jobb, hanem ennyi idő kell, hogy az ember közönségként fölvegye a tempót, megtalálja, elfogadja, megszeresse a művet. Mégsem értem, miért ment ez ennyire nehezen. Händelt könnyű szeretni, jó előadáson nem kell gondolkodni, hogy miért énekelnek el mindent kétszer, mert öröm újra hallani a dallamot, és szórakoztató, ha a díszítések miatt minden kicsit más. Itt meg mintha kicsit tuszkolták volna a darabot, gyerünk, közönség, le tudod nyelni, nyisd a szádat, nagyot nyelni, lent van. Tudom, hogy furcsa, de mindig azt hiszem, hogy zenét hallgatni jó. Jó, és nem hőstett.

425 frushena 2004-11-08 07:17:42 [Válasz erre: 424 mélymagyar 2004-11-08 07:15:06]
Az \"Opernglas\"-ban írtam egy kis hülyeséget! :) Szerintem sokaknak tetszett az előadás, hisz szépen szólt a vastaps!

424 mélymagyar 2004-11-08 07:15:06 [Válasz erre: 423 frushena 2004-11-08 00:29:15]
Akkor azt kérdem: óriási volt? Hisz lement tegnap este...

423 frushena 2004-11-08 00:29:15 [Válasz erre: 422 mélymagyar 2004-11-07 16:30:34]
ki mondta, hogy óriási lesz? Tán én? Nekem minden olyan nap óriási, amikor Händel-t hallgathatok! Legyen az opera, oratórium, vagy \"egyszerű\" zeneműve! Szégyen, hogy ennyire hanyagolva van! Viszont remélhetőleg ez változni fog. Ha az olyan emberek mint pl. Vashegyi nem engedik az örök homályba ennek a zseninek a műveit!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.