72 frushena 2004-04-28 17:08:48 [Válasz erre: 71 kapa 2004-04-28 12:24:07]
Pusztán egy programajánlónak szántam olyanoknak akik szeretik az ilyen zenét! Nem reklámozni akartam semmit, csak egy kellemes estét szerezni a kedves idetévedőnek. Na de akkor elnézést!!! El ne merjen menni bárki is!!!! Komolyan mondom, élő fába... És, hogy miért hallgatnak az emberek többszáz éves zenét? Egyszerű! Mert csodás! ;O)
Pusztán egy programajánlónak szántam olyanoknak akik szeretik az ilyen zenét! Nem reklámozni akartam semmit, csak egy kellemes estét szerezni a kedves idetévedőnek. Na de akkor elnézést!!! El ne merjen menni bárki is!!!! Komolyan mondom, élő fába... És, hogy miért hallgatnak az emberek többszáz éves zenét? Egyszerű! Mert csodás! ;O)
71 kapa 2004-04-28 12:24:07 [Válasz erre: 70 frushena 2004-04-28 08:08:20]
kicsit reklámszaga van ennek az \"üzenetnek\" de mindegy. Megtudjátok mondani, hogy miért hallgatnak az emberek előszeretettel többszáz éves zenéket?
kicsit reklámszaga van ennek az \"üzenetnek\" de mindegy. Megtudjátok mondani, hogy miért hallgatnak az emberek előszeretettel többszáz éves zenéket?
70 frushena 2004-04-28 08:08:20
Egy kis muzsika nyárra: Július 4. vasárnap 20 óra (esőnap július 5.) Kiscelli Múzeum udvara (III. Kiscelli u. 108.) WEINER-SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK Hangversenymester és hegedűszólista: Somogyi Péter BAROKK SZIVÁRVÁNY Vivaldi: G-dúr koncertnyitány RV 149 Bach: I. Brandenburgi verseny BWV 1046 Csizmadia Ilona, Hamar Gergelz, Bicskey Gábor - oboa Szőke Zoltán, Balogh András - kürt Vivaldi: D-dúr concerto RV 564 Somogyi Péter, Juniki Spartacus - hegedű Molnár Piroska, Kaszanyitzky András - gordonka Händel: Vízi zene - szvit HWV 348/1-3 Purcell: g-moll \"nagy\"Chaconne Z. 730 Vivaldi: F-dúr concerto RV 574 Somogyi Péter - hegedű, Csizmadia Ilona, Bicskey Gábor - oboa Tallián Dániel - fagott, Szőke Zoltán, Balogh András - kürt Belépőjegy: 1800 Ft
Egy kis muzsika nyárra: Július 4. vasárnap 20 óra (esőnap július 5.) Kiscelli Múzeum udvara (III. Kiscelli u. 108.) WEINER-SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK Hangversenymester és hegedűszólista: Somogyi Péter BAROKK SZIVÁRVÁNY Vivaldi: G-dúr koncertnyitány RV 149 Bach: I. Brandenburgi verseny BWV 1046 Csizmadia Ilona, Hamar Gergelz, Bicskey Gábor - oboa Szőke Zoltán, Balogh András - kürt Vivaldi: D-dúr concerto RV 564 Somogyi Péter, Juniki Spartacus - hegedű Molnár Piroska, Kaszanyitzky András - gordonka Händel: Vízi zene - szvit HWV 348/1-3 Purcell: g-moll \"nagy\"Chaconne Z. 730 Vivaldi: F-dúr concerto RV 574 Somogyi Péter - hegedű, Csizmadia Ilona, Bicskey Gábor - oboa Tallián Dániel - fagott, Szőke Zoltán, Balogh András - kürt Belépőjegy: 1800 Ft
69 kapa 2004-04-27 12:47:26 [Válasz erre: 58 Sesto 2004-04-26 14:17:18]
Kedves Sesto! Nincsen probléma, de erre magad is rájöhettél a hozzászólásomból. Egyébként írjad csak azt a litániát. Mindig tanulok valamit! :-))
Kedves Sesto! Nincsen probléma, de erre magad is rájöhettél a hozzászólásomból. Egyébként írjad csak azt a litániát. Mindig tanulok valamit! :-))
68 frushena 2004-04-27 08:31:56
Egy link: http://www.lap.szinhaz.hu/html/2002maj/szigetfeeling.shtml \'G.F. Händel - Alcina
Egy link: http://www.lap.szinhaz.hu/html/2002maj/szigetfeeling.shtml \'G.F. Händel - Alcina
67 frushena 2004-04-27 08:00:44 [Válasz erre: 63 operátor 2004-04-26 16:24:45]
Nekem tetszett az itthoni Titus! Szerintem jó kis előadás. Viszont Händel-nek nagyon tudnék már örülni. ;)
Nekem tetszett az itthoni Titus! Szerintem jó kis előadás. Viszont Händel-nek nagyon tudnék már örülni. ;)
66 Sesto 2004-04-26 17:38:31 [Válasz erre: 63 operátor 2004-04-26 16:24:45]
Azt nem tudom, hogy nekem egy újabb bp.-i Titus-látogatás összejön-e, legutoljára azt a Titus-t `97-ben láttam... De VOP-es variánsra azért kiváncsi vagyok, ha már a STOP-ben nem lesz rá alternativa! ;-)
Azt nem tudom, hogy nekem egy újabb bp.-i Titus-látogatás összejön-e, legutoljára azt a Titus-t `97-ben láttam... De VOP-es variánsra azért kiváncsi vagyok, ha már a STOP-ben nem lesz rá alternativa! ;-)
65 frushena 2004-04-26 17:26:50 [Válasz erre: 59 operátor 2004-04-26 15:01:33]
Ez érdekes! Tudomásom volt nekem is arról az 5 Händel Operáról amit játszanak. Háááát, nálunk ennyi jut! EGYSEM!!! Azért ez szomorú. Ki tudja mikor kerül bemutatásra a Xerxes! Ha egyáltalán eljutunk odáig!
Ez érdekes! Tudomásom volt nekem is arról az 5 Händel Operáról amit játszanak. Háááát, nálunk ennyi jut! EGYSEM!!! Azért ez szomorú. Ki tudja mikor kerül bemutatásra a Xerxes! Ha egyáltalán eljutunk odáig!
64 frushena 2004-04-26 17:23:43 [Válasz erre: 60 operátor 2004-04-26 15:02:30]
Elnézést! Bár nem értem! Hogy - hogy szétfeszítetem?
Elnézést! Bár nem értem! Hogy - hogy szétfeszítetem?
63 operátor 2004-04-26 16:24:45 [Válasz erre: 62 Sesto 2004-04-26 16:08:59]
nem tudod elképzelni, hogy itt (mo-n) milyen infantilizáltak az emberek. csak és kizárólag a politikusok által szájukba adott szlogenek mentén folyik a \"gondolkodás\", az elképzelhetetlen, hogy valós vélemény szülessen egy olyan témában, mint egy operaház teljesítménye. megnéztem a volksoper oldalát, tényleg lesz tito - jó sokára - ha jó lesz, majd \"kiruccanok\". addig nálunk lesz a \"jó öreg\" daisy rendezésből 4 előadás januárban, azokon tuti ott leszek...
nem tudod elképzelni, hogy itt (mo-n) milyen infantilizáltak az emberek. csak és kizárólag a politikusok által szájukba adott szlogenek mentén folyik a \"gondolkodás\", az elképzelhetetlen, hogy valós vélemény szülessen egy olyan témában, mint egy operaház teljesítménye. megnéztem a volksoper oldalát, tényleg lesz tito - jó sokára - ha jó lesz, majd \"kiruccanok\". addig nálunk lesz a \"jó öreg\" daisy rendezésből 4 előadás januárban, azokon tuti ott leszek...
62 Sesto 2004-04-26 16:08:59 [Válasz erre: 59 operátor 2004-04-26 15:01:33]
...most viszont szándékosan provokálok, mert úgy érzem csak azt lehet \"kábitani\" aki erre vevö és hagyja magát!... Amig a publikum nem \"emancipálódik\" addig mindig is ez a helyzet! Akadnak szerecsére ellenpéldák is: a bécsi publikum sikeresen megvált a VOP igen csak gyatra volt intendánsától,...eleinte \"türt a publikum\", mondván idöt és lehetöséget kell adni az új direktor-nak, s mikor a helyzet végképp´ elmérgesedett Mentha-nak mennie kellett: nem csoda, a nézök egyenesen bojkottálták az elöadásokat!... Talán most visszaáll lassan a rend, minden esetre az új igazgató-Berger-szépen, lassan próbálja visszahozni,-ill. újra felvirágoztatni a VOP-t. Vagyis amig Magyarországon a publikum nagyrésze hallgat, max. magában dühüng a helyzeten, addig nagy változásra nem igen lesz lehetöség, nem? Ui. Operator, Te is mint nagy Titus-rajongó lévén: a következö szezonban(=vmikor tavasszal) pl. lesz a VOP-ben újra \"Titus\", azt nem tudom mennyire jó, vagy rossz elöadás: egy korábbi rendezést visznek újra szinre, új betanulásban, más szereposztásban!(=abban reménykedem, hogy Silvana Dussmann énekli majd Vitellia-t, öt hallottam korábban más szerepekben és valóban nagyon meggyözö volt!)
...most viszont szándékosan provokálok, mert úgy érzem csak azt lehet \"kábitani\" aki erre vevö és hagyja magát!... Amig a publikum nem \"emancipálódik\" addig mindig is ez a helyzet! Akadnak szerecsére ellenpéldák is: a bécsi publikum sikeresen megvált a VOP igen csak gyatra volt intendánsától,...eleinte \"türt a publikum\", mondván idöt és lehetöséget kell adni az új direktor-nak, s mikor a helyzet végképp´ elmérgesedett Mentha-nak mennie kellett: nem csoda, a nézök egyenesen bojkottálták az elöadásokat!... Talán most visszaáll lassan a rend, minden esetre az új igazgató-Berger-szépen, lassan próbálja visszahozni,-ill. újra felvirágoztatni a VOP-t. Vagyis amig Magyarországon a publikum nagyrésze hallgat, max. magában dühüng a helyzeten, addig nagy változásra nem igen lesz lehetöség, nem? Ui. Operator, Te is mint nagy Titus-rajongó lévén: a következö szezonban(=vmikor tavasszal) pl. lesz a VOP-ben újra \"Titus\", azt nem tudom mennyire jó, vagy rossz elöadás: egy korábbi rendezést visznek újra szinre, új betanulásban, más szereposztásban!(=abban reménykedem, hogy Silvana Dussmann énekli majd Vitellia-t, öt hallottam korábban más szerepekben és valóban nagyon meggyözö volt!)
61 Sesto 2004-04-26 15:57:09 [Válasz erre: 59 operátor 2004-04-26 15:01:33]
\"La Calisto\" minden esetre azért CD-n/LP-n is képviseltetve van: Maria Bayo(=cimszerep) R. Jacobs dirigál, vagy Piscitelli Pia Maria Bruno Moretti-nál és egy korábbi LP-n pedig Ileana Cotrubas R. Leppard irányitásával... ;-) Ha már barokk opera, azért nekem a kulcsélmény egy évekkel ezelötti-sajnos csak TV-ben látott-\"Xerxes\" volt, a MET-böl: Ann Murray és Yvonne Kenny föszereplésével!...
\"La Calisto\" minden esetre azért CD-n/LP-n is képviseltetve van: Maria Bayo(=cimszerep) R. Jacobs dirigál, vagy Piscitelli Pia Maria Bruno Moretti-nál és egy korábbi LP-n pedig Ileana Cotrubas R. Leppard irányitásával... ;-) Ha már barokk opera, azért nekem a kulcsélmény egy évekkel ezelötti-sajnos csak TV-ben látott-\"Xerxes\" volt, a MET-böl: Ann Murray és Yvonne Kenny föszereplésével!...
60 operátor 2004-04-26 15:02:30 [Válasz erre: 34 frushena 2004-04-24 14:40:49]
ezzel a hozzászólással jól \"szétfeszítetted a topic kereteit\"...
ezzel a hozzászólással jól \"szétfeszítetted a topic kereteit\"...
59 operátor 2004-04-26 15:01:33
a \"barokk opera kultusz központ\", a münchen-i bayerische staatsoper pl. már ott tart ezen a téren, hogy jelenleg 5 händel operát játszanak, jövőre +1 (kasarovás alcina), rákövetkező évben még +1 (orlando) ráadásul münchenben jövőre bemutatásra kerül cavalli (egy monteverdi tanítvány) \"la calisto\" c. operája (ki hallott már ilyet?), olyan noname figurákkal, mint alden (már megint...), magdalena kozená, dominique visse... hihetetlen, nálunk meg szinetáros rigolettokkal \"kábítják a népet\"...
a \"barokk opera kultusz központ\", a münchen-i bayerische staatsoper pl. már ott tart ezen a téren, hogy jelenleg 5 händel operát játszanak, jövőre +1 (kasarovás alcina), rákövetkező évben még +1 (orlando) ráadásul münchenben jövőre bemutatásra kerül cavalli (egy monteverdi tanítvány) \"la calisto\" c. operája (ki hallott már ilyet?), olyan noname figurákkal, mint alden (már megint...), magdalena kozená, dominique visse... hihetetlen, nálunk meg szinetáros rigolettokkal \"kábítják a népet\"...
58 Sesto 2004-04-26 14:17:18 [Válasz erre: 57 kapa 2004-04-26 13:38:58]
...és akkor hol a probléma, kapa? Irjak Neked külön litániát??? (Gondoltam lejegyzem, a barokk-opera rajongók számára: úgy látszik máshol is élénk reneszánszát éli ez a müfaj!...) \"Aber nichts für ungut!...\" ;-)
...és akkor hol a probléma, kapa? Irjak Neked külön litániát??? (Gondoltam lejegyzem, a barokk-opera rajongók számára: úgy látszik máshol is élénk reneszánszát éli ez a müfaj!...) \"Aber nichts für ungut!...\" ;-)
57 kapa 2004-04-26 13:38:58 [Válasz erre: 56 Sesto 2004-04-26 10:37:22]
Kedves Sesto! Ahogy egyetlen mondtba képes belesűríteni minden fontos és lényegtelen információt erősen emlékeztet fórumtársunk, bizonyos sokat emlegetett Heiner Lajos stílusára. Egyébként nem vagyok Handel rajongó, de szívesen olvasom beszélgetésüket. Üdvözlettel!
Kedves Sesto! Ahogy egyetlen mondtba képes belesűríteni minden fontos és lényegtelen információt erősen emlékeztet fórumtársunk, bizonyos sokat emlegetett Heiner Lajos stílusára. Egyébként nem vagyok Handel rajongó, de szívesen olvasom beszélgetésüket. Üdvözlettel!
56 Sesto 2004-04-26 10:37:22
Csak úgy általában, minden kedves barokk, és preklasszikus opera-kedvelönek: a hétvégén Salzburg-ban járva kellemes meglepetéssel konstatáltam, hogy a nagyhirü CD-szaküzlet \"Katholnigg\", ahol egyébként diáklány korában még Angelika Kirchschlager is dolgozott eladóként, a teljes kirakatot az emlitett korszak müveit felvonultató CD-k uralták! ;-) Bevallom, elsö pillantásra olyan müveket is véltem felfedezni, melyek egziszenciájáról nem is volt tudomásom!... Tömören és röviden: a \"Händel operák csupán a jéghegy csúcsát képviselték!\"
Csak úgy általában, minden kedves barokk, és preklasszikus opera-kedvelönek: a hétvégén Salzburg-ban járva kellemes meglepetéssel konstatáltam, hogy a nagyhirü CD-szaküzlet \"Katholnigg\", ahol egyébként diáklány korában még Angelika Kirchschlager is dolgozott eladóként, a teljes kirakatot az emlitett korszak müveit felvonultató CD-k uralták! ;-) Bevallom, elsö pillantásra olyan müveket is véltem felfedezni, melyek egziszenciájáról nem is volt tudomásom!... Tömören és röviden: a \"Händel operák csupán a jéghegy csúcsát képviselték!\"
55 frushena 2004-04-26 06:26:51 [Válasz erre: 54 Steff 2004-04-25 23:59:44]
Akkor kénytelen leszek előszednem hatalmas angol nyelvismeretem ehhez az oldalhoz! :) Azért én megköszönöm linked!
Akkor kénytelen leszek előszednem hatalmas angol nyelvismeretem ehhez az oldalhoz! :) Azért én megköszönöm linked!
54 Steff 2004-04-25 23:59:44
[url]http://gfhandel.org;Händel[/url]
[url]http://gfhandel.org;Händel[/url]
53 frushena 2004-04-25 23:54:41 [Válasz erre: 51 s.n. 2004-04-25 16:23:32]
Ezt a CD-t találtam én is a neten. Sajnos eddig ahol kérdezetm, nem tartották & még a könyvtárnak sincs meg. Ugyanúgy ahogy a Xerxes sem. Utóbbit nem is hallottam. Egy üzletben láttam, de annyi pénz a világon nincs!
Ezt a CD-t találtam én is a neten. Sajnos eddig ahol kérdezetm, nem tartották & még a könyvtárnak sincs meg. Ugyanúgy ahogy a Xerxes sem. Utóbbit nem is hallottam. Egy üzletben láttam, de annyi pénz a világon nincs!
52 frushena 2004-04-25 17:54:20 [Válasz erre: 49 operátor 2004-04-25 14:29:14]
Nagyon köszönöm. Akkor megnézem az oldalt!
Nagyon köszönöm. Akkor megnézem az oldalt!
51 s.n. 2004-04-25 16:23:32
Eddig egy felvétel készűlt belőle McGeganékkal: http://images.amazon.com/images/P/B0000007EL.01.LZZZZZZZ.jpg
Eddig egy felvétel készűlt belőle McGeganékkal: http://images.amazon.com/images/P/B0000007EL.01.LZZZZZZZ.jpg
50 s.n. 2004-04-25 16:18:38
\"A XVII. század operaszínpadainak egyik legnépszerűbb darabja Giustino volt, amelyből később számos fel- és átdolgozás született. Persze, hogy nem maradhatott ki a sorból Händel sem: a mester 1736-ban komponálta meg saját változatát. Munkatempójára és kifogyhatatlan fantáziájára jellemző, hogy a Giustino mellett párhuzamosan készítette Arminio című operáját, és ugyanebben az évben megírta a Berenicét, illetve egy oratóriumot, az Il trionfo del Tempót. A Giustino műfaji meghatározásához a mester fantáziája is kevés lenne, maradjunk a vígoperánál, amelyhez társíthatók olyan kifejezések, mint tragikomédia, történelmi és pásztorjáték. Biztosnak tűnő sikerre számíthat az, aki a lendületes, fordulatos és változatos történetet közönség elé viszi.\" (Kisalföld)
\"A XVII. század operaszínpadainak egyik legnépszerűbb darabja Giustino volt, amelyből később számos fel- és átdolgozás született. Persze, hogy nem maradhatott ki a sorból Händel sem: a mester 1736-ban komponálta meg saját változatát. Munkatempójára és kifogyhatatlan fantáziájára jellemző, hogy a Giustino mellett párhuzamosan készítette Arminio című operáját, és ugyanebben az évben megírta a Berenicét, illetve egy oratóriumot, az Il trionfo del Tempót. A Giustino műfaji meghatározásához a mester fantáziája is kevés lenne, maradjunk a vígoperánál, amelyhez társíthatók olyan kifejezések, mint tragikomédia, történelmi és pásztorjáték. Biztosnak tűnő sikerre számíthat az, aki a lendületes, fordulatos és változatos történetet közönség elé viszi.\" (Kisalföld)
49 operátor 2004-04-25 14:29:14 [Válasz erre: 48 frushena 2004-04-25 12:40:56]
ezt a handel operát pár éve itthon is előadták kovalik rendezésében. ha jól emlékszem a \"muzsika\" magazin írt róla, ha a muzsika.net-en rákeresel kidobja biztos a cikket.
ezt a handel operát pár éve itthon is előadták kovalik rendezésében. ha jól emlékszem a \"muzsika\" magazin írt róla, ha a muzsika.net-en rákeresel kidobja biztos a cikket.
48 frushena 2004-04-25 12:40:56
G.F.Händel - Giustino ? A.Vivaldi-éval képbe vagyok, azt nagyon szeretem, de Händel-félét még talán nem is hallottam. Erről meg én szeretnék valami info-t! Előre is köszi!
G.F.Händel - Giustino ? A.Vivaldi-éval képbe vagyok, azt nagyon szeretem, de Händel-félét még talán nem is hallottam. Erről meg én szeretnék valami info-t! Előre is köszi!
47 frushena 2004-04-24 23:28:40 [Válasz erre: 45 operátor 2004-04-24 21:27:09]
A könyvekre rátaláltam én is a könyvtárban, de tényleg csak angolul vannak meg! Viszont egy ottdolgozó hölgy mondta, hogy fognak kapni egy nagyobbterjedelmű magyar kiadást is. Kíváncsi vagyok mikor!
A könyvekre rátaláltam én is a könyvtárban, de tényleg csak angolul vannak meg! Viszont egy ottdolgozó hölgy mondta, hogy fognak kapni egy nagyobbterjedelmű magyar kiadást is. Kíváncsi vagyok mikor!
46 frushena 2004-04-24 23:27:26 [Válasz erre: 44 sphynx 2004-04-24 17:42:11]
Nekem a Reneé Fleming is tetszik!
Nekem a Reneé Fleming is tetszik!
45 operátor 2004-04-24 21:27:09
ha már händel topic, akkor meg kell említeni winton dean-t, aki nagyszerű könyveket írt händelről, operáiról és oratóriumairól. händel monográfiája magyarul is megjelent az ismert \"grove monográfiák\" sorozatban, ez száraz, tényszerű olvasmány. az oratórikus művekről is írt egy mostre 700 oldalas könyvet: Handel\'s dramatic oratorios and masques, Oxford University Press, 1959 ezt mondjuk inkább fanatikusoknak ajánlanám terjedelme miatt, viszont az operákról szóló kisebb könyve minden händel opera rajongónak kötelező olvasmány: Handel and the opera seria, Oxford University Press, 1970 ebben leírja a korabeli viszonyokat, az opera seria általános és händeli jellemzőit, bemutatja händel operáinak különféle típusait (\"heroic\", \"magic\", \"anti-heroic\") és már 1970-ben - amikor még a barokk operát inkább csak elrettentésként volt szokás említeni - felismeri ezen művek értékeit és színpadi előadásuk szükségességét. nagyon jó könyv. ezek a könyvek megtalálhatóak a \"szabó ervin zenei\"-ben, persze angolul. később dean elkezdett egy terjedelmes kétkötetesre tervezett művet a händel operákról, de már csak az elsőt tudta megírni, ami az 1704-1726 között írt operákat tárgyalja, ehhez még nem jutottam hozzá. és persze sok érdekes információ van a gfhandel.org-on is: diszkográfia, műjegyzés, review-k, anekdoták, etc.
ha már händel topic, akkor meg kell említeni winton dean-t, aki nagyszerű könyveket írt händelről, operáiról és oratóriumairól. händel monográfiája magyarul is megjelent az ismert \"grove monográfiák\" sorozatban, ez száraz, tényszerű olvasmány. az oratórikus művekről is írt egy mostre 700 oldalas könyvet: Handel\'s dramatic oratorios and masques, Oxford University Press, 1959 ezt mondjuk inkább fanatikusoknak ajánlanám terjedelme miatt, viszont az operákról szóló kisebb könyve minden händel opera rajongónak kötelező olvasmány: Handel and the opera seria, Oxford University Press, 1970 ebben leírja a korabeli viszonyokat, az opera seria általános és händeli jellemzőit, bemutatja händel operáinak különféle típusait (\"heroic\", \"magic\", \"anti-heroic\") és már 1970-ben - amikor még a barokk operát inkább csak elrettentésként volt szokás említeni - felismeri ezen művek értékeit és színpadi előadásuk szükségességét. nagyon jó könyv. ezek a könyvek megtalálhatóak a \"szabó ervin zenei\"-ben, persze angolul. később dean elkezdett egy terjedelmes kétkötetesre tervezett művet a händel operákról, de már csak az elsőt tudta megírni, ami az 1704-1726 között írt operákat tárgyalja, ehhez még nem jutottam hozzá. és persze sok érdekes információ van a gfhandel.org-on is: diszkográfia, műjegyzés, review-k, anekdoták, etc.
44 sphynx 2004-04-24 17:42:11
Alcinát Hickox-szal. (EMI)
Alcinát Hickox-szal. (EMI)
43 operátor 2004-04-24 16:59:32 [Válasz erre: 42 Búbánat 2004-04-24 16:52:46]
nahát, pl. ez az a stuttgarti alcina, aminél ég és föld a lemezfelvétel - christie lemezalcinája ráadásul zeneileg és főleg énekesileg is alulmarad - és színpadra állítás \"megtapasztalása\".
nahát, pl. ez az a stuttgarti alcina, aminél ég és föld a lemezfelvétel - christie lemezalcinája ráadásul zeneileg és főleg énekesileg is alulmarad - és színpadra állítás \"megtapasztalása\".
42 Búbánat 2004-04-24 16:52:46
Akit érdekel: Alcina 3 felvonásos operát tűzi műsorára a Mezzo május 8-án este. Vezényel: Alan Hacker.
Akit érdekel: Alcina 3 felvonásos operát tűzi műsorára a Mezzo május 8-án este. Vezényel: Alan Hacker.
41 frushena 2004-04-24 16:46:08 [Válasz erre: 35 s.n. 2004-04-24 15:35:43]
Meghallgatnám, ha lenne mivel! ;) Így csak elmentettem! Köszentjű!
Meghallgatnám, ha lenne mivel! ;) Így csak elmentettem! Köszentjű!
40 operátor 2004-04-24 16:28:45
jó ez a sok szép handel opera lemezfelvétel, orlandoból - bár nem feltétlenül az a kedvencem - nekem pl. megvan az idei szezon covent garden előadása is, barbara bonney-val és alice coote-tal. DE... ha így, csak lemezről hallgatja az ember, akkor egyre megy, hogy handel opera vagy oratórium szól és nekem ez nem teljesen megfelelő. a handeli opera seriának (is) elengedhetetlen eleme a színpadi elem, csak azzal együtt tárul fel a zene teljes értelme. a nélkül csorba a befogadás.
jó ez a sok szép handel opera lemezfelvétel, orlandoból - bár nem feltétlenül az a kedvencem - nekem pl. megvan az idei szezon covent garden előadása is, barbara bonney-val és alice coote-tal. DE... ha így, csak lemezről hallgatja az ember, akkor egyre megy, hogy handel opera vagy oratórium szól és nekem ez nem teljesen megfelelő. a handeli opera seriának (is) elengedhetetlen eleme a színpadi elem, csak azzal együtt tárul fel a zene teljes értelme. a nélkül csorba a befogadás.
39 s.n. 2004-04-24 16:19:07 [Válasz erre: 37 sphynx 2004-04-24 16:07:54]
:-) Pont azér linkeltem be. :-) A hegedűsöket nem is említetted. Elég sok volt a fals hang. Néha olyan, mint egy jobb iskolai zenekar. :-) Az Emilia áriája azért valamivel jobb.
:-) Pont azér linkeltem be. :-) A hegedűsöket nem is említetted. Elég sok volt a fals hang. Néha olyan, mint egy jobb iskolai zenekar. :-) Az Emilia áriája azért valamivel jobb.
38 sphynx 2004-04-24 16:14:34 [Válasz erre: 32 Búbánat 2004-04-24 14:16:30]
Azért volt olyan szép (futólag rákattintottam). És ő a Robert King? Azt hiszem a Joshua-t akarom megvenni vele. Valahogy sejtettem, hogy nem magyarok.
Azért volt olyan szép (futólag rákattintottam). És ő a Robert King? Azt hiszem a Joshua-t akarom megvenni vele. Valahogy sejtettem, hogy nem magyarok.
37 sphynx 2004-04-24 16:07:54 [Válasz erre: 35 s.n. 2004-04-24 15:35:43]
Speciel ez a Jacobs-oson szebb. Mintha direkt fa hangon akarna énekelni.
Speciel ez a Jacobs-oson szebb. Mintha direkt fa hangon akarna énekelni.
36 s.n. 2004-04-24 15:53:28
még egy: http://www.haendel.cz/mp3/emilia.mp3
még egy: http://www.haendel.cz/mp3/emilia.mp3
35 s.n. 2004-04-24 15:35:43
Ezt hallgassátok meg! :-) http://www.haendel.cz/mp3/flavio.mp3 (Cappella Accademia Praha)
Ezt hallgassátok meg! :-) http://www.haendel.cz/mp3/flavio.mp3 (Cappella Accademia Praha)
34 frushena 2004-04-24 14:40:49 [Válasz erre: 29 s.n. 2004-04-24 11:12:21]
Megnéztem a linket! Nem semmi képösszeállítás! :) Nekem sajnos a Saul-ból egy hangfelvétel sincs meg, de nagy szerencsére a Szabó Ervin K.T. gyűjteményében megvan. Majd kikölcsönzöm és felírom. Nem tudom, hogy pontosan ez van meg náluk amit te mutattál,de asszem nem! Ez láttam a könyvtárban ha jól emléxem : http://rds.yahoo.com/S=96062883/K=handel+saul/v=2/l=IVS/*-http://www.musicweb.uk.net/classrev/2002/Feb02/saul.jpg
Megnéztem a linket! Nem semmi képösszeállítás! :) Nekem sajnos a Saul-ból egy hangfelvétel sincs meg, de nagy szerencsére a Szabó Ervin K.T. gyűjteményében megvan. Majd kikölcsönzöm és felírom. Nem tudom, hogy pontosan ez van meg náluk amit te mutattál,de asszem nem! Ez láttam a könyvtárban ha jól emléxem : http://rds.yahoo.com/S=96062883/K=handel+saul/v=2/l=IVS/*-http://www.musicweb.uk.net/classrev/2002/Feb02/saul.jpg
33 frushena 2004-04-24 14:27:19 [Válasz erre: 32 Búbánat 2004-04-24 14:16:30]
Én vajon hol vagyok ilyenkor!!!??? ;O) B...szus! Pedig még a naptáramba is fel volt írva. Esetleg nem vette fel valaki video-ra?
Én vajon hol vagyok ilyenkor!!!??? ;O) B...szus! Pedig még a naptáramba is fel volt írva. Esetleg nem vette fel valaki video-ra?
32 Búbánat 2004-04-24 14:16:30
Tegnap este a TV M2 csatornája felvételről sugározta II. György angol király Londonban történt megkoronázása alkalmára komponált Handel-darabot. Másodszor élveztem végig a közel két órás kompozíciót a King\'s Consort és Kórus előadásában (nagy élmény volt számomra a Mátyás-templomi koncert, amelyen személyesen jelen lehettem). Az 1727. évi nevezetes koronázási ceremóniára írt oratóriumába - a maga négy új nagyszabású dicsőitő éneke mellett - más korabeli szerzők (Purcell, Farmer, Tallis, Child, Blowo és Orlando Gibson) műveiből is beillesztett egy-egy rövid darabot a szerző. S bár nem szeretem a barokkot, sem a reneszánsz zenét, ezúttal mégis megkapott, és az újdonság erejével hatott rám mindaz, amit hallottam és láttam. Igaz, ehhez kellettek olyan kitűnő muzsikusok is mint a neves vendégművészek: a profi zenekar és kórus, valamint a nagyon tehetséges karmesterük, Robert King. Az már csak hab volt a tortán, hogy az együttes milyen ügyesen rekonstruálta az ünnepi hangulatot és a pompát, amelynek során \"eljátszották\" a fanfárokkal, a dobokkal a bevonulást, a kivonulást, és beleszőtték a műbe a prózai részeket is, megidézve a kort, Londont, az 1727. évet, II. György korát, a helyenként szinpadias beikatatási ceremóniát.De megérte mindez, fokozta a hatást a körítés.
Tegnap este a TV M2 csatornája felvételről sugározta II. György angol király Londonban történt megkoronázása alkalmára komponált Handel-darabot. Másodszor élveztem végig a közel két órás kompozíciót a King\'s Consort és Kórus előadásában (nagy élmény volt számomra a Mátyás-templomi koncert, amelyen személyesen jelen lehettem). Az 1727. évi nevezetes koronázási ceremóniára írt oratóriumába - a maga négy új nagyszabású dicsőitő éneke mellett - más korabeli szerzők (Purcell, Farmer, Tallis, Child, Blowo és Orlando Gibson) műveiből is beillesztett egy-egy rövid darabot a szerző. S bár nem szeretem a barokkot, sem a reneszánsz zenét, ezúttal mégis megkapott, és az újdonság erejével hatott rám mindaz, amit hallottam és láttam. Igaz, ehhez kellettek olyan kitűnő muzsikusok is mint a neves vendégművészek: a profi zenekar és kórus, valamint a nagyon tehetséges karmesterük, Robert King. Az már csak hab volt a tortán, hogy az együttes milyen ügyesen rekonstruálta az ünnepi hangulatot és a pompát, amelynek során \"eljátszották\" a fanfárokkal, a dobokkal a bevonulást, a kivonulást, és beleszőtték a műbe a prózai részeket is, megidézve a kort, Londont, az 1727. évet, II. György korát, a helyenként szinpadias beikatatási ceremóniát.De megérte mindez, fokozta a hatást a körítés.
31 sphynx 2004-04-24 11:29:48
Nekem a Saul-ból a Mackerras van meg. (Be-be-be!) Kellene csinálni egy Handel adatbázist, annyi felvételről volt már szó, mindenkiét lemásolni (ha-ha-ha! remélem, hallja az FBI) és kedvünkre csemegézni, összehasonlítgatni őket.
Nekem a Saul-ból a Mackerras van meg. (Be-be-be!) Kellene csinálni egy Handel adatbázist, annyi felvételről volt már szó, mindenkiét lemásolni (ha-ha-ha! remélem, hallja az FBI) és kedvünkre csemegézni, összehasonlítgatni őket.
30 s.n. 2004-04-24 11:18:40
Az a billentyűs harangjáték a Saulban nekem nagyon tetszik. A Naxos-os felvételen Michal (Barbara Schlick) recitativóit is az kiséri.
Az a billentyűs harangjáték a Saulban nekem nagyon tetszik. A Naxos-os felvételen Michal (Barbara Schlick) recitativóit is az kiséri.
29 s.n. 2004-04-24 11:12:21
Én a Saul-ból ezt a felvételt rendeltem meg: http://images.amazon.com/images/P/B00000HZXE.01.LZZZZZZZ.gif (Élő felvétel)
Én a Saul-ból ezt a felvételt rendeltem meg: http://images.amazon.com/images/P/B00000HZXE.01.LZZZZZZZ.gif (Élő felvétel)
28 s.n. 2004-04-24 11:10:35 [Válasz erre: 24 frushena 2004-04-24 01:01:19]
Az is megvan. :-) Van amit jobbnak találok benne, mint a Hogwood-os felvételben, van viszont, amit nem.
Az is megvan. :-) Van amit jobbnak találok benne, mint a Hogwood-os felvételben, van viszont, amit nem.
27 frushena 2004-04-24 01:46:01 [Válasz erre: 26 sphynx 2004-04-24 01:13:21]
A Theodora-t nem ismerem!
A Theodora-t nem ismerem!
26 sphynx 2004-04-24 01:13:21
Ez egy jó kritika: \"Paul McCreesh interpretációjáról felesleges beszélni: nem érdemes a zsargon megszokott luftballonjait pukkasztgatni.\" Az ilyet büntetném. Christie-től nekem a Theodora van meg, az nagyon tetszik.
Ez egy jó kritika: \"Paul McCreesh interpretációjáról felesleges beszélni: nem érdemes a zsargon megszokott luftballonjait pukkasztgatni.\" Az ilyet büntetném. Christie-től nekem a Theodora van meg, az nagyon tetszik.
25 frushena 2004-04-24 01:04:50 [Válasz erre: 23 janomano 2004-04-23 23:56:31]
Akkor bisztos olvastad ezt a cikket! Szemben a sorssal – Händel: Saul 2004.03. Vegyünk egy kis hatalomvágyat, féltékenységet, bosszút. Keverjük e három nemes erényt némi szerelmi bonyodalommal, férfiszerelemmel, sok kórusfúgával, díszítsük a legváltozatosabb felépítésű és karakterű áriákkal, majd öntsük az egészet az ószövetségi Saul-történet formájába. Nevezzük a szakácsot Georg Friedrich Händelnek, a pincért pedig Paul McCreeshnek. Charles Jennens (1700-1773) vagyonos művészetpártoló, Shakespeare szövegeinek szerkesztője, Händel barátja és zenéjének lelkes híve remek dramaturgiai érzékkel tömörítette oratórium-librettóvá az Ószövetség 26 fejezetét (1 Sámuel 15 – 2 Sámuel 5). Saul emberi gyengeségének története örökérvényű: a Góliátot legyőző s ezzel Izrael népét a Filiszteusoktól megmentő Dávid ugyan nem tör hatalomra, Saul féltékenységének köszönhetően azonban mégis király lesz – Saul trónján. Az oratórium szövegkönyve mellőzi a Bibliában található epikus részeket (Dávid bujdosásának részletes leírását), viszont kibővíti az érzelmi szempontból gazdag cselekményszálakat: így kapja az eredetiben jelentéktelen szerelmi történet, a Dávid és – Saul kisebbik lánya – Mikál között zajló románc Händel életművének talán legcsodálatosabb áriáit. Különös hangsúlyt kap az oratóriumban a Dávid és Jonathán – Saul fia – között támadt férfiszerelem, amely legfeljebb a kifejezetten naiv hallgató számára jelenthet puszta önfeláldozó barátságot. Az antik görögség vagy Shakespeare számára természetes férfiszerelem nem idegen sem Händel korától, sem az Ószövetségtől (lásd: 1 Sám 18,1-5). Ahogy az aljasság, az álszentség, az irracionális gonoszság sem. Händel oratóriumai hasonló szerepet játszottak a korabeli angol társadalomban, mint két évezreddel korábban az antik görög tragédiák Athénban. A bibliai történet – mint mitikus alapanyag – mindenki számára ismert volt, így nem a tárgy, hanem a feldolgozásmód volt érdekes a közönség számára. És Isten kiválasztott népében természetes elégedettséggel ismerhettek magukra. Az operai nagyvállalkozó Händelt tehát nem csak vallási, hanem üzleti megfontolások is vezették a bibliai témák felé. És amikor az 1718-as Esther – az első angol nyelvű oratórium – operaszerű bemutatója után London püspöke a műfaj erkölcstelenségére hivatkozva betiltotta vallási témák operai feldolgozását, Händel egyszerűen elhagyta a díszletet, a jelmezt és a színpadi mozgást, így nem csak zenéje kaphatott nagyobb hangsúlyt, de a felesleges, ám nem elhanyagolható kiadásoktól is megkímélte magát. Az Esther sikere ellen aztán a püspök sem tehetett semmit, s ez indította a nagy angol nyelvű Händel-oratóriumok sorát. Az 1738-ban keletkezett s mindvégig nagy sikerrel játszott Saul előkelő helyet foglal el ebben a sorban. Már egyedülállóan gazdag hangszerelése is kiemeli az életműből: a hatalmas zenekarban különös hangszerek is helyet kapnak, például az akkori Angliában ismeretlen harsona, mely a 17. század folyamán eltűnt az országból, s a Händel által felkért külföldi zenészek hozták vissza, illetve egy kifejezetten a Saul előadására készített billentyűs harangjáték, melynek Händel által elképzelt története a Bibliáig nyúlik vissza (az autentikus zenélés fikciója nem 20. századi jelenség!). De fontosabb a hangszerelésnél a dráma: Saul tébolyának zenei megjelenítése. Noha a mű Dávidot dicsőítő, kötelezően optimista C-dúr záró kórusa oldja a feszültséget, Bach Passióit kivéve nem ismerek tragikusabb művet a 18. század első feléből. Ahogy Saulon fokozatosan elhatalmasodik a téboly, a zene is egyre sötétebbé válik. S amikor a harmadik felvonásban Saul megérti, hogy a benne burjánzó féltékenységgel valójában Isten üzeni, hogy Dávidot szemelte ki utódául, s az endori boszorkány által megidézett Sámuel próféta ráébreszti arra, hogy az ember nem mehet szembe saját sorsával: Saul elhallgat, a dráma megtörik s rövid zenekari közjáték illusztrálja a csatát, melyben a meghasonlott Saul életét veszti. Paul McCreesh interpretációjáról felesleges beszélni: nem érdemes a zsargon megszokott luftballonjait pukkasztgatni. Az énekesek – Andreas Scholl (Dávid), Neal Davies (Saul), Nancy Argenta (Mikál), Mark Padmore (Jonathán) – és a Gabrieli Consort & Players előadása egyszerűen tökéletes. Örüljünk, hogy egy ilyen mű hozzáférhető ilyen előadásban, s hogy újra szembesít minket valaki azzal, hogy a féltékenység, a hatalomvágy, az emberi gonoszság emberségünk éppoly fontos része, mint a jóság, a szeretet, a bizalom vagy képtelenségünk a sorsunkkal való őszinte szembenézésre. Bizony, ez is rólunk szól. Fazekas Gergely
Akkor bisztos olvastad ezt a cikket! Szemben a sorssal – Händel: Saul 2004.03. Vegyünk egy kis hatalomvágyat, féltékenységet, bosszút. Keverjük e három nemes erényt némi szerelmi bonyodalommal, férfiszerelemmel, sok kórusfúgával, díszítsük a legváltozatosabb felépítésű és karakterű áriákkal, majd öntsük az egészet az ószövetségi Saul-történet formájába. Nevezzük a szakácsot Georg Friedrich Händelnek, a pincért pedig Paul McCreeshnek. Charles Jennens (1700-1773) vagyonos művészetpártoló, Shakespeare szövegeinek szerkesztője, Händel barátja és zenéjének lelkes híve remek dramaturgiai érzékkel tömörítette oratórium-librettóvá az Ószövetség 26 fejezetét (1 Sámuel 15 – 2 Sámuel 5). Saul emberi gyengeségének története örökérvényű: a Góliátot legyőző s ezzel Izrael népét a Filiszteusoktól megmentő Dávid ugyan nem tör hatalomra, Saul féltékenységének köszönhetően azonban mégis király lesz – Saul trónján. Az oratórium szövegkönyve mellőzi a Bibliában található epikus részeket (Dávid bujdosásának részletes leírását), viszont kibővíti az érzelmi szempontból gazdag cselekményszálakat: így kapja az eredetiben jelentéktelen szerelmi történet, a Dávid és – Saul kisebbik lánya – Mikál között zajló románc Händel életművének talán legcsodálatosabb áriáit. Különös hangsúlyt kap az oratóriumban a Dávid és Jonathán – Saul fia – között támadt férfiszerelem, amely legfeljebb a kifejezetten naiv hallgató számára jelenthet puszta önfeláldozó barátságot. Az antik görögség vagy Shakespeare számára természetes férfiszerelem nem idegen sem Händel korától, sem az Ószövetségtől (lásd: 1 Sám 18,1-5). Ahogy az aljasság, az álszentség, az irracionális gonoszság sem. Händel oratóriumai hasonló szerepet játszottak a korabeli angol társadalomban, mint két évezreddel korábban az antik görög tragédiák Athénban. A bibliai történet – mint mitikus alapanyag – mindenki számára ismert volt, így nem a tárgy, hanem a feldolgozásmód volt érdekes a közönség számára. És Isten kiválasztott népében természetes elégedettséggel ismerhettek magukra. Az operai nagyvállalkozó Händelt tehát nem csak vallási, hanem üzleti megfontolások is vezették a bibliai témák felé. És amikor az 1718-as Esther – az első angol nyelvű oratórium – operaszerű bemutatója után London püspöke a műfaj erkölcstelenségére hivatkozva betiltotta vallási témák operai feldolgozását, Händel egyszerűen elhagyta a díszletet, a jelmezt és a színpadi mozgást, így nem csak zenéje kaphatott nagyobb hangsúlyt, de a felesleges, ám nem elhanyagolható kiadásoktól is megkímélte magát. Az Esther sikere ellen aztán a püspök sem tehetett semmit, s ez indította a nagy angol nyelvű Händel-oratóriumok sorát. Az 1738-ban keletkezett s mindvégig nagy sikerrel játszott Saul előkelő helyet foglal el ebben a sorban. Már egyedülállóan gazdag hangszerelése is kiemeli az életműből: a hatalmas zenekarban különös hangszerek is helyet kapnak, például az akkori Angliában ismeretlen harsona, mely a 17. század folyamán eltűnt az országból, s a Händel által felkért külföldi zenészek hozták vissza, illetve egy kifejezetten a Saul előadására készített billentyűs harangjáték, melynek Händel által elképzelt története a Bibliáig nyúlik vissza (az autentikus zenélés fikciója nem 20. századi jelenség!). De fontosabb a hangszerelésnél a dráma: Saul tébolyának zenei megjelenítése. Noha a mű Dávidot dicsőítő, kötelezően optimista C-dúr záró kórusa oldja a feszültséget, Bach Passióit kivéve nem ismerek tragikusabb művet a 18. század első feléből. Ahogy Saulon fokozatosan elhatalmasodik a téboly, a zene is egyre sötétebbé válik. S amikor a harmadik felvonásban Saul megérti, hogy a benne burjánzó féltékenységgel valójában Isten üzeni, hogy Dávidot szemelte ki utódául, s az endori boszorkány által megidézett Sámuel próféta ráébreszti arra, hogy az ember nem mehet szembe saját sorsával: Saul elhallgat, a dráma megtörik s rövid zenekari közjáték illusztrálja a csatát, melyben a meghasonlott Saul életét veszti. Paul McCreesh interpretációjáról felesleges beszélni: nem érdemes a zsargon megszokott luftballonjait pukkasztgatni. Az énekesek – Andreas Scholl (Dávid), Neal Davies (Saul), Nancy Argenta (Mikál), Mark Padmore (Jonathán) – és a Gabrieli Consort & Players előadása egyszerűen tökéletes. Örüljünk, hogy egy ilyen mű hozzáférhető ilyen előadásban, s hogy újra szembesít minket valaki azzal, hogy a féltékenység, a hatalomvágy, az emberi gonoszság emberségünk éppoly fontos része, mint a jóság, a szeretet, a bizalom vagy képtelenségünk a sorsunkkal való őszinte szembenézésre. Bizony, ez is rólunk szól. Fazekas Gergely
24 frushena 2004-04-24 01:01:19 [Válasz erre: 17 s.n. 2004-04-23 22:40:12]
Nekem ez van az Orlando-ból: http://images.amazon.com/images/P/B000005E4L.01.MZZZZZZZ.jpg
Nekem ez van az Orlando-ból: http://images.amazon.com/images/P/B000005E4L.01.MZZZZZZZ.jpg
23 janomano 2004-04-23 23:56:31
Na azér\' ebbe a témába is belekotyogok: Múltkor volt a Bartókon lemezkritikaként McCreesh új Handel: Saul oratóriuma. Úgy a pár részletből nagyon jónak tűnt!
Na azér\' ebbe a témába is belekotyogok: Múltkor volt a Bartókon lemezkritikaként McCreesh új Handel: Saul oratóriuma. Úgy a pár részletből nagyon jónak tűnt!
