Bejelentkezés Regisztráció

G.F. Händel Operák, Zeneművek


122 janomano 2004-05-16 16:04:36 [Válasz erre: 119 s.n. 2004-05-16 14:32:48]
Jó jó, nem az övé a leg-autentikusabb rész! :)

121 sphynx 2004-05-16 15:57:51
Nem rossz ez a nyanya (Alcina).

120 sphynx 2004-05-16 15:29:06
Micsoda ördögtől való gondolat. Kutya legyek, ha értem, miről szól ez az Alcina. De Alan Hacker azt hiszem egy mozgássérült klarinétos, akitől megvan Mozart klarinét5öse egész jó.

119 s.n. 2004-05-16 14:32:48 [Válasz erre: 118 janomano 2004-05-16 13:16:29]
Luciano Pavarotti barokk zenéhez?

118 janomano 2004-05-16 13:16:29
Tudom, hogy az ilyet az igazi operarajongó nem becsüli, de most éppen egy válogatás lemez megy Handel operáiból ilyen énekesekkel mint: Joan Sutherland, Luciano Pavarotti, James Bowman, Emma Kirkby, Renata Tebaldi, Geraint Evans, Teresa Berganza, Marilyn Horne... Félelmetes erejű volt az álomzene az Alcina-ból Marrinerrel és a St Martin-in-the-Fields zenekarral. Hiába, őt barokk specialistaként tartják számon, és nem véletlenül!

117 frushena 2004-05-15 17:31:26 [Válasz erre: 116 frushena 2004-05-15 16:30:37]
A kis négyzetek idézőjelek akarnak lenni! Mivel a szöveget be kellett gépelnem, így lehet - e miatt van! Szóval azok idézőjelek! ;O)) Jó olvasgatást!

116 frushena 2004-05-15 16:30:37
Gondoltam megosztom veletek! Hisz olyan keveset hallani eme nagyszerű zeneszerzőről és műveiről. Pedig nagykedvenceim között van számontartva! ;) Köszönet a szövegért Malina János - nak G.F. Händel - Floridante „Dramma per musica in tre atti” – „ez az eredtei műfaji megjelölése Handel 13. operájának, a Royal Academy of Music harmadik évadjában, 1721 – ben bemutatott Floridanténak. Hogy a XVIII. századi olasz opera seria valójában mennyire drámai műfaj a szó mai értelmében , az természetesen igen érdekes kérdés, amelyre sokféle válaszadás lehetséges, az opera seriat gyökeresen megformáló Gluck véleményével azonosulók megsemmisítő véleményétől (mely szerint a műfaj statikus, élettelen, csupán keretként szolgál az üres virtuozitás csillogtatása számára) addig az álláspontig, hogy egy ennyire kikristályosodott , a konverciók által ilyen nagy mértékben szabályozott műfaj esetében az elvárttól, az átlagostól való minden nüansznyi eltérés óriási jelentőséget kap, és ezért akár nagyszabású drámai hatás hordozójává is válhat. Egy dolog mindenesetre bizonyos : az opera seria tradícióit és a műfaj hallhatatlan népszerűségét és életképességét tényként kell elfogadnunk, és minden adott kompozíció értékét csakis az adott kereteken belül ítélhetjük meg; eközben semmiképp sem kérhetjük számon a zeneszerzőn ezeknek az elfogadását. A Floridante 1721.december 9.-én került sor a haymarketi King\'s Theatre-ben ; az 1 – 2 hónapos kompozíciós munkát másfél héttel előbb, november 28.-án fejezte be Handel. A szövegkönyv annak a Paolo Antonio Rollinak a munkája, aki féltucat Handel – operának volt librettistája, és aki előszeretettel szőtt bele librettoiba aktuálpolitikai utalásokat; munkájának alapjául Francesco Silvani La Constanza in trionfo című , negyedszázaddal korábban Velencében, Marc’Antonio Ziani megzenésítésében előadott darabjának szövege szolgált. A szövegkkönyv, jóllehet közhelyekből építkezik – kevésbé szigorúan ragaszkodik a tradíciókhoz - , sikerültnek mondható : nyelvezete gördülékeny, cselekményvezetése jól áttekinthető, és néhány jól felépített, ízig, vérig drámai lélektani szituációt kínál megzenésítésre a komponistának. A Floridante tizenötször került színre az 1721/22-es évadban, s Handel – kisebb – nagyobb változtatásokkal – a következő szezonban, majd 1727-ben és 1733-ban is műsorra tűzte ; közben 1723-ban a hamburgi Gänsemarktoper-ben is játszották, németre fordított recetatívókkal. Ennek ellenére a bemutató nem hozott sikert a zeneszerzőnek, aki pedig egyre inkább rászolrult volna erre a Bonconcinival vívott mind élesebb konkurenciaharc miatt. Mai szemmel nehezen érthető a közönség tartózkodása, hiszen a jó szövegkönyv és az egyenletesen magas színvonalú, helyenként kiemelkedően szép zenei anyag mellett az elsőrangú szereposztásnak is nagy vonzerőt kellett volna gyakorolnia a közönségre. Az énekeseket Handel személyesen gyűjtötte össze külföldön. Floridante szerepét a híres kasztrált sztár Senesino énekelte, Orontét a nagyszerű náplyi basszista Giuseppe Maria Boschi, Timantét Benedetto Baldassari, Rossanet Maddalena Salvia, Elmirát pedig Anastasia Robinson. Bizonyos, hogy mindezekkel szemben kedvezőtlenül hatott a Floridante fogadtatására Bononcini egyidejűleg játszott Griseldájának kirobbanó sikere. Ám, hogy Handel számára fontos volt ez az operája, hogy reménykedett az elismerésben, arról az a tény tanúskodik, hogy az 1722-es és 1727-es felújításra összesen hét – részben egyik korai kantátájából adaptált – áriával bővített (miközben másokat elhagyott), s még 1733-ban is jelentősen átdolgozta. Az 1719 elejétől működő Royal Academy számára írt első saját operája a Radamisto 1720-as sikerét azonban nem tudta megközelíteni. Ezt csak az 1723-ban bemutatott Ottonéval érhette el, a célt alaposan túl is szárnyalva, hiszen az volt életének legnagyobb színpadi sikere. A Floridante bemutatójának évadja tehát mélypont volt Handel számára – pontosabban : az első mélypont, amelyet még csak kritikusabbá tett Bononcinival már – már elmérgesedő rivalizálása, az intrikák szövevénye, az énekesek állandó torzsalkodása. A sikertelenség azonban nem a Floridante kvalitásain múlott. Röviden a darab cselekménye: Floridante trák herceg, Ornte perzsa király hadvezére győzedelmesen tér vissza a türosziak ellen folytatott hadjáratból. A remélt és megígért jutalmat : Oronte leányának Elmirának kezét azonban nem nyeri el, sőt a zsarnoki uralkodó megfosztja tisztségétől és száműzi az országból. Elmira nővérének, Rossanénak a közbenjárása is hiábavalónak bizonyult: a két szerelmes, Floridante és Elmira fájdalma határtalan. Kétségbeesésében Floridante elhatározza, hogy megszökteti Elmirát. Eközben egy Glicone nevű türoszi hadifogoly és Rossane között is szerelem szövődik; később kiderül, hogy Glicone nem más, mint a türoszi hadvezér, aki csupán királyi atyja parancsát követve fogott fegyvert a perzsák ellen. Rossane és Timante támogatja Floridantéék titkos tervét. Hamarosan kiderül, mi áll Oronte szószegésének hátterében. A király feltárja Elmira előtt, hogy nem az apja, ahogy mindenki azt gondolja, hanem csak nevelője : midőn erőszakkal elorozta a trónt a perzsa királyi családtól, annak minden tagját kiirtotta, csupán a kis királylányt Elisat hagyta életben. Elmira néven felneveltette, s most feleségévé, Perzsia királynéjává óhajtja tenni.Elmira szenvedélyesen visszautasítja Oronte ajánlatát. Az éjszaka leple alatt tengerre készül szállni a négy szerelmes, de szökésük meghiúsul; Floridante és Elmira számára a közösen vállalt halál kívánatosabb, mint a céltalanná vált élet. Tehetetlen dühében Oronte már – már sajátkezűleg vet véget Floridante életének, amikor katonák rontanak be és ártalmatlanná teszik: időközben ugyanis Timante a régi királyi házhoz hű Coralbóval államcsínyt szervezett a trónbitorló ellen. Oronte így elveszíti erőszakkal szerzett királyságát ám Rossane kérésére megkegyelmeznek neki, s így semmi sem vet árnyékot Floridante és a jogos trónörökös Elmira megkoronázására, a négy szerelmes határtalan boldogságára. A Floridante szereplőinek zenei jellemzését Handel mesterien oldja meg, különösen a három legfontosabb szereplö; Floridante, Elmira és Oronte esetében.Az ő megszólalásaik, karaktere változatos, mégis eléggé koherens ahhoz, hogy egységes portrévá álljanak össze; az áriák legtöbbje igényes és finoman kidolgozott kompozíció, jó néhány pedig különlegesen megragadó, vagy valamilyen kivételes megoldása révén figyelemre méltó. Az említett kontrasztgazdagság talán Elmira áriáit jellemzi leginkább. Az alapkaraktert, az odaadó, mégis erős és határozott szerelmes nő képét mindjárt az opera első áriája (Dimmi, oh spene!) exponálja. Ám mindjárt meglepetéssel is szolgál, amennyiben a da capo ária szokásos középrészének helyén a két női szereplő izgatott recitativo – párbeszéde hangzik el.Elégikus bensőséges hangot üt meg a főhősnő az első felvonás záróduettjében; ennek egyszerű és magas érzelmi hőfoka már – már Monteverdi nagy szerelmi duettjeinek nagyságát idézi fel.A portré az Oronte cinikus ajánlatának hallatán elemi erővel kitörő harag nagyhatású ábrázolásával egészül ki a Barbaro t’odio a morte kezdetű áriában. Elmira szerepének tetőpontja azonban vitathatatlanul a Notte cara kezdetű arioso, amely a cselekmény egy drámai feszültségtől különösen terhes pillanatában hangzik fel; akkor, amikor Elmira a félelmetes, mégis jótékonyan elrejtő éjszakában szerelmesét várja, hogy titkon hajóra szálljanak. A rendkívül szuggesztív és mesteri kézzel kidolgozott vonószenekari szövettel kísért b- moll arioso da capo ária módjára visszatér, s két elhangzása itt is recitatívót – ezúttal kitartott vonósakkordokkal kísért accompagnatót – fog közre, amely igen érzékletesen ábrázolja az éjszaka legapróbb rezzenéseire is reagáló hősnő lekiállapotát. Floridante áriáiban érdekes módon változik a herceg két fő jellemvonásának, a gyengédségnek és a harcos elszántságnak az ábrázolása.Az előbbivel függ össze az opera több pontján – például az első, Alma mia kezdetű áriában, vagy a harmadik felvonásbeli c – moll Larghettó – ban (Se dolce m’era giá viver) felbukkanó siciliano karakter. A harcos erények inkább a konfliktus bekövetkezte után, a második felvonásban kezdenek előtérbe nyomulni – itt a leginkább figyelemre méltó a Bramo te sola kezdetű ária , melyben az énekszólam nagyrészt a gyengéd, szerelmét megvalló férfi hangját képviseli, míg a vonósok energikus, pregnáns ritmikájú megszólalásai a szerelem veszélyeztetettségéről árulkodnak, illetve a harc megvívására való eltökéltségről tanúskodnak. Szintén hatalmas energiák mozgatják Floridante és egyben az opera utolsó áriájában (Mia bella) az ellenállhatatlanul sodródó ritmikájú és hatalmas hangközökben szökellő hegedűszólamot; itt azonban már a kitörő öröm, a határtalan boldogság energiája a hajtóerő. A már – már nem is remélt boldog végkifejlet váratlansága még olykor megtorpanásra készteti a valóságot elhinni alig tudó Floridantét – innen az Allegro tempójú áriában a váratlan, átmeneti Adagio megtorpanások. Oronte egysíkúbb, mert feneketlenül gonosz jelleme mindvégig intrikus kevesebb zenei differenciálásra nyújt lehetőséget; a gátlástalan és kegyetlen zsarnok áriái azonban briliáns módon, s a végső leszámolás jelenetében ismét csak remek helyzetábrázolókészséggel vannak megírva, és rendkívül hálás énekelnivalót kínálnak egy valóban virtuóz, a magasságokkal is könnyen megbirkózó basszista számára.Rossane és Timante szerepéből e helyütt emeljük ki csupán az opera egyik legnevezetesebb zenei számát, a varázslatosan hangszerelt - a fagottpárnak valóságos főszerepet juttató - , Fuor di perigilo kezdetű idilli duettet.

115 frushena 2004-05-14 19:08:07 [Válasz erre: 114 s.n. 2004-05-14 18:57:05]
Én tegnap szabadítottam ki a discman-ből 3 hét után! :) Nagyon-nagyon-nagyon szép. Ajánlom Floridante-t. Most az fülelem! :)

114 s.n. 2004-05-14 18:57:05
A Sault hallgattam, mivel ma megjött a lemez. Gyönyörű szép.

113 frushena 2004-05-13 19:01:00 [Válasz erre: 112 janomano 2004-05-13 18:47:24]
Csak nem ... :))) Én a bookline.hu-n rendeltem, de még nem jött értesítés.

112 janomano 2004-05-13 18:47:24 [Válasz erre: 110 frushena 2004-05-13 00:05:08]
De ha ezt is lekésed..! :) Medjött Szentkuthy Miklós-Handel könyve az antikvarium.hu-tól. Érdemes néha benézni, mert egész jó zenei könyvek is vannak.

111 frushena 2004-05-13 00:14:39
http://www.fidelio.hu/hirek.asp?id=2161

110 frushena 2004-05-13 00:05:08 [Válasz erre: 109 sphynx 2004-05-12 23:23:24]
Yessss!!! Asszem minden létező hangadó tárgyat felhúzok!!! Köszönöm!!!

109 sphynx 2004-05-12 23:23:24
május 16 vasárnap 15:00

108 frushena 2004-05-12 20:46:37 [Válasz erre: 107 Megén 2004-05-12 15:04:10]
Háááát, most már úgysem tudok mit csinálni! :( Tavaly láttam a Mezzo-n a Giulio Cesar-t, de az valamai borzalmas volt! Rendezésre gondolok! A zene és az énekesek nagyon ott voltak, de a rendezés...

107 Megén 2004-05-12 15:04:10 [Válasz erre: 106 frushena 2004-05-12 14:41:56]
Ne bántsd magad, a Mezzo sokat ismételget. Inkább lesd a műsorukat.

106 frushena 2004-05-12 14:41:56 [Válasz erre: 105 s.n. 2004-05-12 13:02:45]
A fene vigye el azt a lökött, szétszórt fejemet! :( Ha esetleg valaki mégis akkor ... ;)

105 s.n. 2004-05-12 13:02:45 [Válasz erre: 104 frushena 2004-05-12 10:00:45]
:-(

104 frushena 2004-05-12 10:00:45
Esetleg nem vette fel valaki a tegnapi Alcina-t videora a Mezzo-ról? Már megint lemaradtam! :(

103 operátor 2004-05-11 15:13:11
van egy nagyon jó barokk opera oldal, fantasztikus mennyiségű információval: opera cselekményekkel, felvételekkel, énekesek, etc: www.operabaroque.com egy szépséghibája van, hogy franciául van, én épp, hogy megbírkozom vele...

102 s.n. 2004-05-10 22:10:20
http://callistomusica.com/cd/campra.mp3

101 s.n. 2004-05-10 21:49:09
Valakinek ismerős lehet, mert már szerepelt nálunk Németh Pálékkal A poppea megkoronázásában, ha jól tudom \'96-ban.

100 s.n. 2004-05-10 21:42:04
Angelo Manzotti, az új Farinelli http://manzotti.callistomusica.com/ Hallgassátok meg! http://callistomusica.com/cd/prestami.mp3 The Male Soprano Page: Angelo Manzotti http://www.linmpi.mpg.de/~kopp/disc/ama/ http://www.haendel.it/gfh/interpreti/new/manzotti.htm

99 frushena 2004-05-10 20:07:44 [Válasz erre: 98 s.n. 2004-05-10 13:21:48]
Míly termékenyen gyűjtögetsz! :O) Ezt is merszí! Esetleg Xerxes-ről valami? Szívesen venném azt is, bár nem szeretnék erőszakosnak tűnni! Köszönet!

98 s.n. 2004-05-10 13:21:48 [Válasz erre: 92 frushena 2004-05-09 22:49:38]
...és még egy link :-) http://quoniam.social.tsukuba.ac.jp/choir/sound/13messiah/

97 frushena 2004-05-10 00:22:56 [Válasz erre: 96 frushena 2004-05-10 00:15:38]
Klasszikus kritika http://www.bmc.hu/gramofon/000708/kk5.htm

96 frushena 2004-05-10 00:15:38
Egy régebbi írás Händel - Alcina. http://www.lap.szinhaz.hu/html/2002maj/szigetfeeling.shtml

95 frushena 2004-05-09 23:04:58 [Válasz erre: 93 janomano 2004-05-09 22:58:16]
Bizony!!! Az egyik legszebb oratóriuma Händel \"atyánkanak\". Saul-t hallgattam valamelyik nap már nem is tudom hanyadik változatát, (asszem a Joachim Carlos Martini félét) de még így sokadjára is álomszép!

94 orlandofurioso 2004-05-09 23:04:24
Operátornak: http://www.supraphon.cz/supraphon.php?d=novinky&f=main&idu=239&t=vazna_hudba

93 janomano 2004-05-09 22:58:16
Tényleg jó! :-)

92 frushena 2004-05-09 22:49:38 [Válasz erre: 91 s.n. 2004-05-09 22:38:02]
Én ezt a link-et most NAGYON MEGKÖSZÖNÖM !!!!!!! :O)

91 s.n. 2004-05-09 22:38:02
http://saeronam.or.kr/praise/classic/mp3/compare/messiah/gardiner/select.htm

90 frushena 2004-05-09 20:27:03 [Válasz erre: 88 sphynx 2004-05-09 13:23:49]
Köszönöm Neked is az info-t! ;)

89 frushena 2004-05-09 20:26:45 [Válasz erre: 87 operátor 2004-05-09 01:40:58]
Sejtettem, hogy lesz ismétlés, csak ahogy olvastalak azt hittem leborulok a székemből!

88 sphynx 2004-05-09 13:23:49
11. kedd 10-kor

87 operátor 2004-05-09 01:40:58 [Válasz erre: 86 frushena 2004-05-09 01:36:23]
nyugi, párszor megismétlik még a hónapban... :)

86 frushena 2004-05-09 01:36:23 [Válasz erre: 85 operátor 2004-05-08 23:36:50]
Én ezt most nem hiszem el, hogy ma volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A k....élet! (Bocsi) Pedig még ki is volt színezve a naptárban is!!!! :(

85 operátor 2004-05-08 23:36:50
érdekelne, hogy akik ma látták először a mezzon a stuttgarti alcinat, azoknak mi a véleménye...

84 operátor 2004-05-06 21:41:20 [Válasz erre: 83 s.n. 2004-05-06 20:57:45]
ő az első és talán egyetlen igazi \"sztár-kontratenor\" - ehhez illő image-el (ebben historikus is, ha a kasztráltakra gondolunk...) tény, hogy abszolút színpadra termett!

83 s.n. 2004-05-06 20:57:45 [Válasz erre: 82 operátor 2004-05-06 18:23:13]
\"Megasztár\"? Miért?

82 operátor 2004-05-06 18:23:13
új händel dvd megjelenés előtt!!! a theodora \"drámai oratórium\" 2000-es glyndebourne-i színrevitt előadásnak dvd változata fog megjelenni (jún. 28)! william christie dirigál, a megasztár kontratenor david daniels énekel és peter sellars rendez... link: [url]http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B00022EFJS/026-2295292-4003662;amazon.co.uk[/url]

81 frushena 2004-05-04 05:28:54 [Válasz erre: 80 operátor 2004-05-03 23:41:31]
Köszönet az info-ért! Kérdés! Concerto Royal-os CD. La Resurrezione Dettinger Te Deum! Esetleg nem tudja valaki ki énekeli? Lehet, hogy lehetetlen kérdés, csak gondoltam megkérdezem!

80 operátor 2004-05-03 23:41:31
vashegyiék új bérletében november 7.-én händel theodora oratóriumának magyarországi bemutatója a zakon!!! nagyot fog szólni, szerintem kihagyhatatlan!

79 orlandofurioso 2004-05-03 23:37:53
Alcina Pozsonyban, ebben az évadban csak kétszer, premier: június 6., és még 22-én.

78 orlandofurioso 2004-05-02 18:33:16
Wiener Konzerthaus, 2004 december 10. Originalklang sorozat, La Primadonna Cecilia Bartoli és a Louvre Muzsikusai, a programon minden, ami Händel ária

77 frushena 2004-05-02 17:40:40
2004.05.08. 20:50 Mezzo TV. G.F. Händel : Alcina Zenedráma 3 felvonásban a stuttgarti Staatsoper 2000-es előadása.

76 frushena 2004-04-29 23:41:25 [Válasz erre: 75 kapa 2004-04-29 08:56:34]
Nem kaptam fel a vizet, csak ajánlani próbáltam valamit, hátha esetleg érdekli a népet!

75 kapa 2004-04-29 08:56:34 [Válasz erre: 74 frushena 2004-04-29 00:12:01]
Fruzsikám! Ne kapd már fel a vizet! Front van?

74 frushena 2004-04-29 00:12:01
Én mindenesetre ellátogatok és megfülelem.

73 janomano 2004-04-28 22:37:04 [Válasz erre: 71 kapa 2004-04-28 12:24:07]
Röff! Egyáltalán mé\' hallgat bárki bármilyen zenét? És mi ez az egész egyáltalán? :) Egyébként a Kiscellinek van hangulata. Különösen nyári estén.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.