3779 bermuda 2013-10-09 21:57:10 [Válasz erre: 3778 IVA 2013-10-09 21:49:05]
Bevallom nem tudom a dátumot, mert 64-től minden Ilos-Házy Bohémet láttam....a legkedvesebb operám ....a többi szereplőt csak sejtem....de ennek az estének emléke most is meghatott...ennyi év után. Igen, Ilosfalvy-rajongók voltunk:-))) ..mi "nők":-))
Bevallom nem tudom a dátumot, mert 64-től minden Ilos-Házy Bohémet láttam....a legkedvesebb operám ....a többi szereplőt csak sejtem....de ennek az estének emléke most is meghatott...ennyi év után. Igen, Ilosfalvy-rajongók voltunk:-))) ..mi "nők":-))
3778 IVA 2013-10-09 21:49:05 [Válasz erre: 3777 bermuda 2013-10-09 20:56:27]
Gyanítom, hogy ez 1967. november 7-én történt. A PM szerint azon az estén Birkás Lilian volt Musette, Melis György Marcell, Bende Zsolt Chaunard, Antalffy Albert Colline, Erdélyi Miklós vezényelt. Így emlékeztek? Én Ilosfalvy előző Erkel-beli fellépésén voltam, 1966. december 30-án. Házy mellett Vámos Ágnes, Palócz László, Dene József és Antalffy voltak a partnerek, szintén Erdélyi irányításával. Ugyancsak viharosan ünnepelték Ilosfalvyt, s én szokás szerint nehezteltem a közönségre, amiért jobban szeretik, mint Házyt. (Már abban az időben is több nő járt színházba, mint férfi.)
Gyanítom, hogy ez 1967. november 7-én történt. A PM szerint azon az estén Birkás Lilian volt Musette, Melis György Marcell, Bende Zsolt Chaunard, Antalffy Albert Colline, Erdélyi Miklós vezényelt. Így emlékeztek? Én Ilosfalvy előző Erkel-beli fellépésén voltam, 1966. december 30-án. Házy mellett Vámos Ágnes, Palócz László, Dene József és Antalffy voltak a partnerek, szintén Erdélyi irányításával. Ugyancsak viharosan ünnepelték Ilosfalvyt, s én szokás szerint nehezteltem a közönségre, amiért jobban szeretik, mint Házyt. (Már abban az időben is több nő járt színházba, mint férfi.)
3777 bermuda 2013-10-09 20:56:27 [Válasz erre: 3768 telramund 2013-10-05 12:29:48]
Ezen a "civil" meghajláson én is ott voltam, amig élek nem felejtem el!Köszönöm, h.emlékeztettél, még most is bennem él ez a jelenet, maroknyian voltunk de nem tudtuk abbahagyni a tapsolást.
Ezen a "civil" meghajláson én is ott voltam, amig élek nem felejtem el!Köszönöm, h.emlékeztettél, még most is bennem él ez a jelenet, maroknyian voltunk de nem tudtuk abbahagyni a tapsolást.
3776 IVA 2013-10-09 20:13:45
Ma különböző kertészeti munkagépekkel tisztították meg, újították fel a főbejárat előtti ellipszis alapú ágyást, benne hagyva a még mindig virágzó cserjéket, legallyazva az elterebélyesedett bokrot. Ez arra enged következtetni, hogy nagyobb területen egyhamar nem változtatnak az Erkel Színház előtti terület burkolatán.
Ma különböző kertészeti munkagépekkel tisztították meg, újították fel a főbejárat előtti ellipszis alapú ágyást, benne hagyva a még mindig virágzó cserjéket, legallyazva az elterebélyesedett bokrot. Ez arra enged következtetni, hogy nagyobb területen egyhamar nem változtatnak az Erkel Színház előtti terület burkolatán.
3775 IVA 2013-10-09 20:12:51 [Válasz erre: 3774 Búbánat 2013-10-09 10:10:16]
Kikívánkozott belőlem, kedves Búbánat. Különös, hogy miután elég sok negatívumot is megjegyeztem, már-már kedvet kaptál hozzá. De nem is az volt a célom, hogy bárkit is lebeszéljek a Háry Jánosról, pláne egy Erkel színházi látogatásról. Sőt, hozzá is teszem a leírtakhoz, hogy szombat óta szüntelenül a Háry gyönyörű dallamai zsongnak bennem. Örülök, hogy ismét találkoztam ezzel a megejtően szépséges zenével, és nagyon várom a következő találkozást is. A nézőtér leírásával sem akartam senki kedvét szegni az Erkel Színháztól. Hiszen lehet, hogy valakinek éppen így fog tetszeni, és vannak, akiket ez nem is érdekel. Ez a jobbik eset, hiszen elképzelhető, hogy fél évszázadnál is hosszabb távon marad a falaknak ez a színe. Nem hiszem, hogy évtizedeken belül újabb felújításra lesz pénz, és ezen a színen különben sem fog meglátszani az elpiszkolódás. Most ez lesz a mi „kis” füstös Erkelünk.
Kikívánkozott belőlem, kedves Búbánat. Különös, hogy miután elég sok negatívumot is megjegyeztem, már-már kedvet kaptál hozzá. De nem is az volt a célom, hogy bárkit is lebeszéljek a Háry Jánosról, pláne egy Erkel színházi látogatásról. Sőt, hozzá is teszem a leírtakhoz, hogy szombat óta szüntelenül a Háry gyönyörű dallamai zsongnak bennem. Örülök, hogy ismét találkoztam ezzel a megejtően szépséges zenével, és nagyon várom a következő találkozást is. A nézőtér leírásával sem akartam senki kedvét szegni az Erkel Színháztól. Hiszen lehet, hogy valakinek éppen így fog tetszeni, és vannak, akiket ez nem is érdekel. Ez a jobbik eset, hiszen elképzelhető, hogy fél évszázadnál is hosszabb távon marad a falaknak ez a színe. Nem hiszem, hogy évtizedeken belül újabb felújításra lesz pénz, és ezen a színen különben sem fog meglátszani az elpiszkolódás. Most ez lesz a mi „kis” füstös Erkelünk.
3774 Búbánat 2013-10-09 10:10:16 [Válasz erre: 3773 IVA 2013-10-09 05:39:48]
Kedves IVA! Köszönöm, hogy a Háry János-főpróba-előadásról is megosztottad velünk a Téged ért élmény-adagod. (Amely benyomásaidat egy későbbi előadás alapján - írod - még revidiálhatod is.) Korábban úgy fogalmaztam, hogy nem fogom ezt a Háry János-produkciót megtekinteni - mely színpadi művet amúgy nem szeretem. Beszámolód alapján elgondolkozom azon, hogy felülbíráljam-e hangoztatott álláspontomat és mégiscsak elmenjek az Erkel Színházba megnézni Kodály nevezetes daljátékát.
Kedves IVA! Köszönöm, hogy a Háry János-főpróba-előadásról is megosztottad velünk a Téged ért élmény-adagod. (Amely benyomásaidat egy későbbi előadás alapján - írod - még revidiálhatod is.) Korábban úgy fogalmaztam, hogy nem fogom ezt a Háry János-produkciót megtekinteni - mely színpadi művet amúgy nem szeretem. Beszámolód alapján elgondolkozom azon, hogy felülbíráljam-e hangoztatott álláspontomat és mégiscsak elmenjek az Erkel Színházba megnézni Kodály nevezetes daljátékát.
3773 IVA 2013-10-09 05:39:48 [Válasz erre: 3772 Búbánat 2013-10-08 15:51:02]
A hitelességet nyilván befolyásolja a szubjektivitás, ami elkerülhetetlen, és többször is hivatkoztam rá. Hitelesebbek lehetnének talán a fényképeim, de nem érdektelen elmondanom, hogyan jártam a fotografálással. Nekem nincs olyan minőségű gépem és olyan erősségű vakum, mint azoknak, akik szép felvételeket készítenek az Opera és az Erkel belső tereiről. A számítógépes képszerkesztővel általában növelnem kell a fényt, ami nem használ a kép élességének. Az Operaház mostanában tapasztalható homályát jelzi, mennyivel több „gammával” kellett fényeznem azokat a képeket, amelyeket a Giselle szünetében készítettem, mint korábban. Nos, az „új” Erkel nézőterén szombaton készített fotókon szinte semmi sem látszik, csak a világítótestek, és hogy ki lehessen venni a nézőteret, oly mértékben kellett világosítanom a képeket, hogy az elmosódottság miatt élvezhetetlenek. Mily szerencse, hogy nem fotóriporterként jártam ott! Mivel a szombati főpróbán kívül egy későbbi Háry-előadással is esélyt adtam a darab élvezetének és véleményem kialakításának, arra gondoltam, hogy akkorra halasztom a beszámolómat. Várakozásodnak azonban nem állhatok ellen, viszont fenntartom a jogot és a lehetőséget, hogy legközelebbi élményem alakján felülbíráljam a mostanit. A főpróba előtt Ókovács Szilveszter az előcsarnokban üdvözölte a közönségnek azt a részét (főleg fiatalokat), akik esetlegesen arrafelé igyekeztek a nézőtérre. (Szerintem erről készült képek láthatók a MÁO honlapján.) Az előadás kezdete előtt a láthatatlan hang tájékoztatott bennünket arról, hogy mi fordulhat elő egy főpróbán (ezeket Te ismered legjobban, kedves Búbánat). Az említett rendezői pultot magam nem láttam, de az első rész alatt hallottam bekiabálni néhány instrukciót a színpadra (nem tudom, hogy a rendezőtől-e), amitől függetlenül zökkenőmentesen lezajlott a felvonás. Szünet után még elsötétítés (ilyen sötét nézőtéren ez már nem is egyértelmű fogalom) előtt újrapróbálta Kocsár Balázs az Intermezzót a zenekarral, majd a függöny és a súgólyuk közé lépett az Örzsét alakító Bakos Kornélia, s a karmester a már elhangzott [url]http://www.youtube.com/watch?v=8K5mzaqXneQ;Hej két tikom tavali[/url]t próbáltatta vele, nem tudni, hogy az énekesnő avagy a zenekar gyakorlásaként. Ezeken kívül csak a záró képet kérte megismételni Kocsár, mondván, hogy a bemutatóig erre már nem lesz több alkalom. Kritikai olvasmányaim szerint 1979. novembere után, amikor az Erkel Színházban a nem operarendező Ruszt József irányításával újították fel Kodály Háry Jánosát, akkor jött divatba „problematikus” darabként, „problematikus műfajú” darabként emlegetni ezt a művet, amelynek színrevitele „sok problémát vet fel”. Pedig akkor még zömmel rutinos és jelentős személyiségek és hangok, az Operaház kiválóságai (Melis, Ötvös Csaba, Mészöly, Póka Eszter, László Margit, Moldován, Szalma Ferenc) keltették életre a figurákat a kettős bemutatón. Korábban nekem még volt lehetőségem egyszer elkapni Oláh Gusztáv 1952-es rendezését (illetve díszleteit, Márk Tivadar jelmezeivel, a szereplők közül a fantasztikus hangú Tiszay Magdára emlékszem), ezért hiszek a Háry Jánosban mint operaszínpadi darabban, remekműben és remek előadás lehetőségében. Olyan remek előadáséban, amelyek hosszú sora és szériája egybeforr az Erkel Színház történetével. Ez a mostani sajnos nem lehet olyan, legfeljebb azt mondhatjuk el, amit a Hunyadi László esetében: jobb, hogy felcsendült a darab, mint ha nem így történt volna. De sietve hozzáteszem: ez a Háry mégiscsak mentes a rendezői dilettantizmusnak és affektálásoknak olyan halmazától, amilyent a Hunyadiban kellett tapasztalnunk. Amitől mégsem lehet nagy az előadás: még ha különb is Szűcs Gábornál, Vidnyánszky Attila is csak egyike a XXI. században divatossá lett szemfényvesztőknek. Mondom ezt nemcsak a Háry kapcsán, hanem abból az „ünnepélyes” alkalomból is, hogy éppen ma 14 éve nem hiszek Vidnyánszky művészetében. (1999. október 9-én láttam a Hová lett a rózsa lelke? című előadást az akkor még a Hevesi Sándor téren működő „régi” Nemzetiben.) Véleményem azóta számos (beregszászi, Új színházi, debreceni, operaházi, filmes) produkció láttán sem mozdult. További „rokonság” a Hunyadi előadásával – lehet, hogy ebbe már kénytelenek leszünk beletörődni, megszokni viszont nem lehet –, hogy itt is fölöslegesen „dekorálják” az előadást táncra perdüléssel az énekszámok alatt, devalválva ezzel a valóban táncbetétek értékét és hatását. Kérem, itt még a Tiszán innen, Dunán túlra is pörgetni kezdik a fiúk a lányokat, rókalyuknyira szorított térben is, táncházi hangulatot keltve. Táncházi, népszínmű-, operett- és kabarészerű és televíziózásból visszaköszönő megoldások és hangulatok váltogatják egymást ebben a daljáték-előadásban, ezért legfájdalmasabb számomra az ama tiszta forrásba vetett bizalom és a stílus hiánya. Mind a MÁO honlapján, mind a napi szórólapon olvasható színlapon elmulasztották feltüntetni, hogy a szövegíró Paulini Béla és Harsányi Zsolt után ki nyúlt még hozzá a szöveghez, dramaturg neve sem szerepel. Pedig akadnak eltérések az eredetihez képest, ami persze daljáték esetében nem súlyos vétség, sőt egyáltalán nem az: a szellem és a jó ízlés jegyében. A Burkus silbak szövegébe azonban olyan lapos, minőségi kabaré közelébe sem érhető „szellemeskedés” is becsúszott, amely legfeljebb a vásárcsarnok kolbászt vagy uborkát árusító standjainál elfogadtató közhely, nem az Erkel Színház színpadán. Ha a Nemzeti Színháznak nem a mostani, hanem az előző főigazgatójának rendezésében fordult volna elő, már napirend előtt tárgyalná az országgyűlés... Számomra közhelyszerű a közhelyeket láthatóan kerülni akaró díszlet is. Stilizált népies motívumokkal csipkézett fal valamennyi kaland helyszínén, fafaragások, sok szalma. Csárda helyett kocsmazug. Szó esett már e fórumon a Csokonai Színház és az Erkel színpadának méretkülönbségeiről. Nekem úgy tűnik, a Háry díszlete elvész az Erkelben. Mintha éppen elférne a Thália színpadán is. (Lehet, hogy a nagyszínpadon megjelenhető monumentalitást kerülni akarta a rendező az olykor bábszínházinak ható díszletelemekkel, miután minden, amit látunk, egy parasztember képzelete szerint jelenik meg, az ő kisszerűségét és naivitását jellemezve. Ám ez a parasztember éppen hogy lódít, tehát amit látunk, lehetne a valóságnál nagyszerűbb is, a naivitás pedig nem azonos az infantilizmussal.) Ugyanakkor örvendetes volt látni a (vélhetően) mobil forgószínpadot, amelynek működése olykor impozáns volt, és eltöltött azzal a reménnyel, hogy ilyent több előadásban is fognak alkalmazni – amíg nem kap igazi forgószínpadot az Erkel. Az öreg és a kalandokbeli Háry szerepének különválasztása lehetséges ötlet, másik előadáson talán még jobban megbarátkozom vele. A fiatalt Nagy Zoltán játszotta, énekelte. (Mivel azonos nevet két balettművészünk is arannyal írt be az Operaház történetébe, színművész is visel, és viselhet még bármikor, a baritonista helyében valahogy megkülönböztetném a nevemet.) Módfelett csinos megjelenés, érces beszéd- és énekhang tette élvezetessé alakítását. Főpróba lévén nem tudható, hogy teljes hangerővel szólalt-e meg prózában, énekben, és szívesen tudnám be kezdeti vibrátóit az alkalom iránti elfogódottságnak. Hacsak nem öblös altról van szó, Örzse szólamát szopránnal kedvelem jobban. Bakos Kornélia Örzséje azonban igencsak tetszett (amint korábban A varázsfuvola hölgyeként is), a lényegessel sem maradt adós: nagyon szeretetre méltóvá tette a lány alakját. Ez pedig nem lehet könnyű mindvégig hivalkodóan rikító jelmezben, aminek szándékát próbáljuk úgy megfejteni, hogy Háry akar leírásában hivalkodni a lány ragyogásával. Főpróba láttán sem akarom elhallgatni, hogy ismét megdöbbentem egy számomra új keletű jelenségen. Wierdl Eszter Paminája, Frankó Tünde és Váradi Zita Liuja után Várhelyi Évát találtam elfogadhatatlanul civil megjelenésűnek a színpadon, Mária Lujza szerepében.
A hitelességet nyilván befolyásolja a szubjektivitás, ami elkerülhetetlen, és többször is hivatkoztam rá. Hitelesebbek lehetnének talán a fényképeim, de nem érdektelen elmondanom, hogyan jártam a fotografálással. Nekem nincs olyan minőségű gépem és olyan erősségű vakum, mint azoknak, akik szép felvételeket készítenek az Opera és az Erkel belső tereiről. A számítógépes képszerkesztővel általában növelnem kell a fényt, ami nem használ a kép élességének. Az Operaház mostanában tapasztalható homályát jelzi, mennyivel több „gammával” kellett fényeznem azokat a képeket, amelyeket a Giselle szünetében készítettem, mint korábban. Nos, az „új” Erkel nézőterén szombaton készített fotókon szinte semmi sem látszik, csak a világítótestek, és hogy ki lehessen venni a nézőteret, oly mértékben kellett világosítanom a képeket, hogy az elmosódottság miatt élvezhetetlenek. Mily szerencse, hogy nem fotóriporterként jártam ott! Mivel a szombati főpróbán kívül egy későbbi Háry-előadással is esélyt adtam a darab élvezetének és véleményem kialakításának, arra gondoltam, hogy akkorra halasztom a beszámolómat. Várakozásodnak azonban nem állhatok ellen, viszont fenntartom a jogot és a lehetőséget, hogy legközelebbi élményem alakján felülbíráljam a mostanit. A főpróba előtt Ókovács Szilveszter az előcsarnokban üdvözölte a közönségnek azt a részét (főleg fiatalokat), akik esetlegesen arrafelé igyekeztek a nézőtérre. (Szerintem erről készült képek láthatók a MÁO honlapján.) Az előadás kezdete előtt a láthatatlan hang tájékoztatott bennünket arról, hogy mi fordulhat elő egy főpróbán (ezeket Te ismered legjobban, kedves Búbánat). Az említett rendezői pultot magam nem láttam, de az első rész alatt hallottam bekiabálni néhány instrukciót a színpadra (nem tudom, hogy a rendezőtől-e), amitől függetlenül zökkenőmentesen lezajlott a felvonás. Szünet után még elsötétítés (ilyen sötét nézőtéren ez már nem is egyértelmű fogalom) előtt újrapróbálta Kocsár Balázs az Intermezzót a zenekarral, majd a függöny és a súgólyuk közé lépett az Örzsét alakító Bakos Kornélia, s a karmester a már elhangzott [url]http://www.youtube.com/watch?v=8K5mzaqXneQ;Hej két tikom tavali[/url]t próbáltatta vele, nem tudni, hogy az énekesnő avagy a zenekar gyakorlásaként. Ezeken kívül csak a záró képet kérte megismételni Kocsár, mondván, hogy a bemutatóig erre már nem lesz több alkalom. Kritikai olvasmányaim szerint 1979. novembere után, amikor az Erkel Színházban a nem operarendező Ruszt József irányításával újították fel Kodály Háry Jánosát, akkor jött divatba „problematikus” darabként, „problematikus műfajú” darabként emlegetni ezt a művet, amelynek színrevitele „sok problémát vet fel”. Pedig akkor még zömmel rutinos és jelentős személyiségek és hangok, az Operaház kiválóságai (Melis, Ötvös Csaba, Mészöly, Póka Eszter, László Margit, Moldován, Szalma Ferenc) keltették életre a figurákat a kettős bemutatón. Korábban nekem még volt lehetőségem egyszer elkapni Oláh Gusztáv 1952-es rendezését (illetve díszleteit, Márk Tivadar jelmezeivel, a szereplők közül a fantasztikus hangú Tiszay Magdára emlékszem), ezért hiszek a Háry Jánosban mint operaszínpadi darabban, remekműben és remek előadás lehetőségében. Olyan remek előadáséban, amelyek hosszú sora és szériája egybeforr az Erkel Színház történetével. Ez a mostani sajnos nem lehet olyan, legfeljebb azt mondhatjuk el, amit a Hunyadi László esetében: jobb, hogy felcsendült a darab, mint ha nem így történt volna. De sietve hozzáteszem: ez a Háry mégiscsak mentes a rendezői dilettantizmusnak és affektálásoknak olyan halmazától, amilyent a Hunyadiban kellett tapasztalnunk. Amitől mégsem lehet nagy az előadás: még ha különb is Szűcs Gábornál, Vidnyánszky Attila is csak egyike a XXI. században divatossá lett szemfényvesztőknek. Mondom ezt nemcsak a Háry kapcsán, hanem abból az „ünnepélyes” alkalomból is, hogy éppen ma 14 éve nem hiszek Vidnyánszky művészetében. (1999. október 9-én láttam a Hová lett a rózsa lelke? című előadást az akkor még a Hevesi Sándor téren működő „régi” Nemzetiben.) Véleményem azóta számos (beregszászi, Új színházi, debreceni, operaházi, filmes) produkció láttán sem mozdult. További „rokonság” a Hunyadi előadásával – lehet, hogy ebbe már kénytelenek leszünk beletörődni, megszokni viszont nem lehet –, hogy itt is fölöslegesen „dekorálják” az előadást táncra perdüléssel az énekszámok alatt, devalválva ezzel a valóban táncbetétek értékét és hatását. Kérem, itt még a Tiszán innen, Dunán túlra is pörgetni kezdik a fiúk a lányokat, rókalyuknyira szorított térben is, táncházi hangulatot keltve. Táncházi, népszínmű-, operett- és kabarészerű és televíziózásból visszaköszönő megoldások és hangulatok váltogatják egymást ebben a daljáték-előadásban, ezért legfájdalmasabb számomra az ama tiszta forrásba vetett bizalom és a stílus hiánya. Mind a MÁO honlapján, mind a napi szórólapon olvasható színlapon elmulasztották feltüntetni, hogy a szövegíró Paulini Béla és Harsányi Zsolt után ki nyúlt még hozzá a szöveghez, dramaturg neve sem szerepel. Pedig akadnak eltérések az eredetihez képest, ami persze daljáték esetében nem súlyos vétség, sőt egyáltalán nem az: a szellem és a jó ízlés jegyében. A Burkus silbak szövegébe azonban olyan lapos, minőségi kabaré közelébe sem érhető „szellemeskedés” is becsúszott, amely legfeljebb a vásárcsarnok kolbászt vagy uborkát árusító standjainál elfogadtató közhely, nem az Erkel Színház színpadán. Ha a Nemzeti Színháznak nem a mostani, hanem az előző főigazgatójának rendezésében fordult volna elő, már napirend előtt tárgyalná az országgyűlés... Számomra közhelyszerű a közhelyeket láthatóan kerülni akaró díszlet is. Stilizált népies motívumokkal csipkézett fal valamennyi kaland helyszínén, fafaragások, sok szalma. Csárda helyett kocsmazug. Szó esett már e fórumon a Csokonai Színház és az Erkel színpadának méretkülönbségeiről. Nekem úgy tűnik, a Háry díszlete elvész az Erkelben. Mintha éppen elférne a Thália színpadán is. (Lehet, hogy a nagyszínpadon megjelenhető monumentalitást kerülni akarta a rendező az olykor bábszínházinak ható díszletelemekkel, miután minden, amit látunk, egy parasztember képzelete szerint jelenik meg, az ő kisszerűségét és naivitását jellemezve. Ám ez a parasztember éppen hogy lódít, tehát amit látunk, lehetne a valóságnál nagyszerűbb is, a naivitás pedig nem azonos az infantilizmussal.) Ugyanakkor örvendetes volt látni a (vélhetően) mobil forgószínpadot, amelynek működése olykor impozáns volt, és eltöltött azzal a reménnyel, hogy ilyent több előadásban is fognak alkalmazni – amíg nem kap igazi forgószínpadot az Erkel. Az öreg és a kalandokbeli Háry szerepének különválasztása lehetséges ötlet, másik előadáson talán még jobban megbarátkozom vele. A fiatalt Nagy Zoltán játszotta, énekelte. (Mivel azonos nevet két balettművészünk is arannyal írt be az Operaház történetébe, színművész is visel, és viselhet még bármikor, a baritonista helyében valahogy megkülönböztetném a nevemet.) Módfelett csinos megjelenés, érces beszéd- és énekhang tette élvezetessé alakítását. Főpróba lévén nem tudható, hogy teljes hangerővel szólalt-e meg prózában, énekben, és szívesen tudnám be kezdeti vibrátóit az alkalom iránti elfogódottságnak. Hacsak nem öblös altról van szó, Örzse szólamát szopránnal kedvelem jobban. Bakos Kornélia Örzséje azonban igencsak tetszett (amint korábban A varázsfuvola hölgyeként is), a lényegessel sem maradt adós: nagyon szeretetre méltóvá tette a lány alakját. Ez pedig nem lehet könnyű mindvégig hivalkodóan rikító jelmezben, aminek szándékát próbáljuk úgy megfejteni, hogy Háry akar leírásában hivalkodni a lány ragyogásával. Főpróba láttán sem akarom elhallgatni, hogy ismét megdöbbentem egy számomra új keletű jelenségen. Wierdl Eszter Paminája, Frankó Tünde és Váradi Zita Liuja után Várhelyi Évát találtam elfogadhatatlanul civil megjelenésűnek a színpadon, Mária Lujza szerepében.
3772 Búbánat 2013-10-08 15:51:02 [Válasz erre: 3771 IVA 2013-10-06 07:56:51]
Kedves IVA! Sok köszönet a sokrétű és hiteles tájékoztatásodért az Erkel Színház megújhodásáról. Várom beszámolódat a Háry János-bemutatóról. Gondolom, az sem maradhat el a részedről!
Kedves IVA! Sok köszönet a sokrétű és hiteles tájékoztatásodért az Erkel Színház megújhodásáról. Várom beszámolódat a Háry János-bemutatóról. Gondolom, az sem maradhat el a részedről!
3771 IVA 2013-10-06 07:56:51
Egész pontosan még nem lehet látni, milyen lesz az Erkel Színház. Korán érkeztem a Háry János október 5-i főpróbájára, hogy még előadás előtt szemügyre vehessem a közönség által bejárható részeket. Előrebocsátom: jó, hogy van az Erkel Színház, örülök, hogy megmentették a lerombolástól, felújították korlátozott költségvetéssel, és működtetik, működtetni szándékoznak hosszútávon. Ez a gondolat nem új, mégis leírtam, mielőtt sorolom észrevételeimet, és leírnám valamennyi megjegyzésem után is, de helyette kérem inkább csak odagondolni. Minden mondathoz! A főhomlokzat immár kész állapotában is az a véleményem, hogy hiba volt az oszlopok képezte 7 bejárat közül a két szélsőt másképp kiképezni, s hogy az a másképp ennyire snassz látványt ad. A beüvegezés nyilván célszerű. Lehetett volna elegáns, lehetett volna olyan, hogy vitathatatlanná tegye: csakis színházbejárata lehet. Sajnos, talán a fantáziátlanság teszi, talán a keretek szürkére festése, lehetne akár egy orvosi rendelőintézet bejárata is, sőt inkább az. Az immár a beltérhez csatolt lépcsők sajnos új burkolatot kaptak. Az a ma divatos, márványnál is fényesebb, tükörcsillogású műkő, amely félő, hogy a nedves időszakban, főleg szilárd csapadék esetén, balesetveszélyes, és rendkívül rikít rajta a csatak. Még nem lehet tudni, micsodák azok és milyenek lesznek, amik miatt a bejárat ilyen esetlenül, sután leszűkült: kávézó és egyéb konzum helyiségek még nem látszanak. Egyelőre olyan benyomást kelt a külső előcsarnok, mint olcsóbban megépült irodaházak, amelyek folyamatosan hirdetik, hogy helyiségek kiadók. A nagy, belső foyer-ból eltávolították azokat az ajtókat keretező és egyéb faburkoló elemeket (pl. az Erkel-szobor mögöttit), amelyekkel az utóbbi évtizedekben több kis felújítás alkalmával feldobni igyekeztek a puritán külsejű nagy teret. Nem fájna a szívem ezek után – ha kitaláltak volna helyettük valami mást, akár egyszerűbbet, modernebbet, de stílusosat. Nem találtak ki semmit, csak fehérre festettek mindent, azzal nem lehet nagyot hibázni. És ezen a pontos rátérek a színekre. Ókovács Szilveszter a tavaszi próbaidőszak után is, s még nemrégiben is azt jelezte, hogy „kiszínezik” az Erkel beltereit, vidám színeket kap. Ez most nem történt meg: első benyomásom szerint az előcsarnokokban és a lépcsőházakban minden fal fehér. A nagy büfécsarnok kevés falfelülete sárgás árnyalatú. Itt a padló egykori valódi keményfa parkettáját, amely szerintem szép és jó állapotú volt, világosabb és kissé álmos színű műanyag parkettára cserélték. Ez sem csúnya, csak éppen... na mindegy, ízlés dolga, és megfigyelésem szerint nem olyan tartós. A jobb és bal oldali lépcsőházak falairól és a földszintről eltűntek régi nagyjaink, az örökös tagok bekeretezett fotói. Nagy hiba lenne, ha később sem kerülnének vissza, nemcsak azért, mert csupaszok a meszelt falak, hanem azért is, mert jó volt előadások előtt, szünetekben nézegetni őket, rájuk pillantani, és fontos lenne, hogy azok számára is ismerős arcok legyenek, akik sosem látták őket. (Sőt, üdvös lenne, hogy ezek a képek, és még jóval többen, láthatók legyenek a MÁO honlapján is!) A földszinti középpáholyok mögötti terekre (ahol jelenleg nincs ülőalkalmatosság), illetve a földszinti és emeleti ruhatári folyosókra lépve az az első benyomás, hogy sötét domborpettyes gumiszőnyeg van leterítve, amelyen különböző területű foltokat hagyott a hólatyak, vagy valamilyen meszes piszok. De nem: szőnyegpadló ez, talán sötétkék alapú, amelyen különböző nagyságú világosabb kék árnyalatú pettyek hemzsegnek. Eszembe jutott róla a Siklós Mária tervezte Nemzeti Színház futószőnyege, amely szintén kék, ám fleur de lis mintás, de Lurdy Ház multiplex termeibe vezető folyosók szőnyege is, amely csillagmintás. Viszont kétségtelen, hogy ez a szőnyegpadló megváltotta a színházat leromlott állapotának egyik markáns látványától, az elöregedett, sérült, kopott és elszíneződött linóleumoktól. Ami most következik, az valószínűleg nem érinti olyan érzékenyen, lehangolóan a szürke szín és a szürke egerek szerelmeseit, mint engem. A nézőtéren minden szürke lett! A ruhatárból nyíló ajtók belső felülete, a falak, a zsöllyék huzata, a padlóborítás. Ez utóbbi is megváltás, hiszen a toldozgatott, csúnya, vöröses árnyalatú linóleum a nézőtér látványát is terhelte. Nem tudom, milyen anyag borítja, a jobbféle linóleum és a szőnyegpadló hibridjének tűnik: olyan, mint az egérbőr. Noha világosabb és fémesebb hatású, egérbőrre hasonlít legjobban az ülések huzata is. Ókovács Szilveszter kékes sötétszürke falakat jelzett előre. Biztos, hogy nem zöldes, nem is barnás árnyalatú ez a közép- és sötétszürke, de nekem nem sikerült belelátnom a kéket. (A vidámságot mégannyira sem!) A főigazgatónak azt az eszmefuttatását nem fogadom el, hogy a színpad korábban a nézőtér világos falai miatt tűnt mindig sötétnek. Ám ha így volt is, és ez művészeti problémát jelentett volna, akkor sem érte meg így elcsúfítani ezzel a színházat. Leginkább úgy hat, mintha tűzvész tette volna ilyen füstös-kormossá a falakat. (És itt kivételesen le is írom a minden mondat után odagondolandó refrént: tűzvész égette külsejű színház is jobb, mint a lebontott.) Egyébként a sötét árnyalatú falfelületek, borítások olykor igen tetszetősek és elegánsak, ám csak olyan helyiségekben, amelyek bőséges külső fényt kapnak, vagy luxusvilágítást. Mondanom sem kell, hogy az Erkel nézőterén egyik sem jön szóba (tegnap még az emeleti oldalpáholyok kis fali csillárjainak egy része sem világított), így a térnek szinte a levegője is álmosítóan sötét. A szín további hátránya, hogy a páholyok és a színpadnyílás mahagóni árnyalatú, enyhén vöröses faburkolatát is élettelen barnára festi. Gyerekkoromban ez a burkolat engem mindig a friss, burkából éppen kipattant vadgesztenye fényes, meleg színére emlékeztetett. Ezt el kell felejtenem, mert a burkolatokat sajnos nem is újították fel. Mattak, a proszcéniumpáholyok és a színpadnyílás szecessziós díszítései kopottak és sérültek, itt-ott hiányosak maradtak. A zenekari árok proszcéniumpáholyok alatti fala azonmód elhanyagolt, vezetékkötegek is csúfítják. A mellvéd pereme is egérszőr-bőr borítást kapott, ám feltűnőbb, hogy a földszint első sora jóval távolabb került tőle (hátrább). Ennek komoly előnyét a későn érkezők fogják évezni, akiknek nem kell felállítaniuk az egész sort, amikor helyüket keresik a nyitány alatt, miután – újabb szokás szerint – beengedték őket. Hátránya, hogy akik a retikült, szemüveget, zakót, stólát stb. a mellvédre szeretik rámolni, most nagy ívű mozdulatokkal nyúlkálnak holmijaik után előadás alatt. Ismétlem: nincs még készen minden, ami nem is számít mulasztásnak, hiszen a felújított színház hivatalos megnyitása csak (pontosan) egy hónap múlva lesz, továbbá a Háry-széria, illetve a Verdi-gála és az ünnepélyes megnyitó között még két hétig lesz közönségmentes a ház. Gondolom, ezalatt felragasztják azt a pöttyös szőnyegpadlót, amely még tekercsekben fekszik a jobb oldali lépcső alatt; átfestik, vagy megtisztítják a régi, sötétbarna mázolású öntöttvas radiátorokat, a rájuk fröcskölt festéktől is; és ugyancsak megtisztítják a festékcseppektől a gömbburákat a foyer fali csillárjain, valamint kicserélik a mennyezeti csillárok számos burájában kiégett izzókat. És nagyon remélem, hogy egyvalami már nem fog megtörténni: rossz hír Erkelfan fórumtársnak, de különben örvendetes, hogy a színpadi előfüggönyt nem cserélték le! Talán még nem készült el az új, talán belátták, hogy – bár ez elüt a többi kárpittól - rémes és fojtogató lenne, ha ez az utolsó nagy felület is beszürkülne. Szorítok érte, hogy legalább egyvalami legyen, amin kellemesen pihenhet a szem, zenére és látványra várva. A színház valamennyi oldalkapuja vészkijárat feliratot kapott, ami arra utal, hogy „vészhiány esetén” nem lesznek használatban. A homlokzaton az új, monumentális esővédő tetejéről reflektorok világítják meg a büfécsarnok ablakai közötti felületeket, amelyekre vélhetően az előadások óriásplakátjait készülnek kifeszíteni. Ugyancsak a burkolatra vetül világoskékes színű fény az ERKEL felirat óriási betűi mögül. Szép.
Egész pontosan még nem lehet látni, milyen lesz az Erkel Színház. Korán érkeztem a Háry János október 5-i főpróbájára, hogy még előadás előtt szemügyre vehessem a közönség által bejárható részeket. Előrebocsátom: jó, hogy van az Erkel Színház, örülök, hogy megmentették a lerombolástól, felújították korlátozott költségvetéssel, és működtetik, működtetni szándékoznak hosszútávon. Ez a gondolat nem új, mégis leírtam, mielőtt sorolom észrevételeimet, és leírnám valamennyi megjegyzésem után is, de helyette kérem inkább csak odagondolni. Minden mondathoz! A főhomlokzat immár kész állapotában is az a véleményem, hogy hiba volt az oszlopok képezte 7 bejárat közül a két szélsőt másképp kiképezni, s hogy az a másképp ennyire snassz látványt ad. A beüvegezés nyilván célszerű. Lehetett volna elegáns, lehetett volna olyan, hogy vitathatatlanná tegye: csakis színházbejárata lehet. Sajnos, talán a fantáziátlanság teszi, talán a keretek szürkére festése, lehetne akár egy orvosi rendelőintézet bejárata is, sőt inkább az. Az immár a beltérhez csatolt lépcsők sajnos új burkolatot kaptak. Az a ma divatos, márványnál is fényesebb, tükörcsillogású műkő, amely félő, hogy a nedves időszakban, főleg szilárd csapadék esetén, balesetveszélyes, és rendkívül rikít rajta a csatak. Még nem lehet tudni, micsodák azok és milyenek lesznek, amik miatt a bejárat ilyen esetlenül, sután leszűkült: kávézó és egyéb konzum helyiségek még nem látszanak. Egyelőre olyan benyomást kelt a külső előcsarnok, mint olcsóbban megépült irodaházak, amelyek folyamatosan hirdetik, hogy helyiségek kiadók. A nagy, belső foyer-ból eltávolították azokat az ajtókat keretező és egyéb faburkoló elemeket (pl. az Erkel-szobor mögöttit), amelyekkel az utóbbi évtizedekben több kis felújítás alkalmával feldobni igyekeztek a puritán külsejű nagy teret. Nem fájna a szívem ezek után – ha kitaláltak volna helyettük valami mást, akár egyszerűbbet, modernebbet, de stílusosat. Nem találtak ki semmit, csak fehérre festettek mindent, azzal nem lehet nagyot hibázni. És ezen a pontos rátérek a színekre. Ókovács Szilveszter a tavaszi próbaidőszak után is, s még nemrégiben is azt jelezte, hogy „kiszínezik” az Erkel beltereit, vidám színeket kap. Ez most nem történt meg: első benyomásom szerint az előcsarnokokban és a lépcsőházakban minden fal fehér. A nagy büfécsarnok kevés falfelülete sárgás árnyalatú. Itt a padló egykori valódi keményfa parkettáját, amely szerintem szép és jó állapotú volt, világosabb és kissé álmos színű műanyag parkettára cserélték. Ez sem csúnya, csak éppen... na mindegy, ízlés dolga, és megfigyelésem szerint nem olyan tartós. A jobb és bal oldali lépcsőházak falairól és a földszintről eltűntek régi nagyjaink, az örökös tagok bekeretezett fotói. Nagy hiba lenne, ha később sem kerülnének vissza, nemcsak azért, mert csupaszok a meszelt falak, hanem azért is, mert jó volt előadások előtt, szünetekben nézegetni őket, rájuk pillantani, és fontos lenne, hogy azok számára is ismerős arcok legyenek, akik sosem látták őket. (Sőt, üdvös lenne, hogy ezek a képek, és még jóval többen, láthatók legyenek a MÁO honlapján is!) A földszinti középpáholyok mögötti terekre (ahol jelenleg nincs ülőalkalmatosság), illetve a földszinti és emeleti ruhatári folyosókra lépve az az első benyomás, hogy sötét domborpettyes gumiszőnyeg van leterítve, amelyen különböző területű foltokat hagyott a hólatyak, vagy valamilyen meszes piszok. De nem: szőnyegpadló ez, talán sötétkék alapú, amelyen különböző nagyságú világosabb kék árnyalatú pettyek hemzsegnek. Eszembe jutott róla a Siklós Mária tervezte Nemzeti Színház futószőnyege, amely szintén kék, ám fleur de lis mintás, de Lurdy Ház multiplex termeibe vezető folyosók szőnyege is, amely csillagmintás. Viszont kétségtelen, hogy ez a szőnyegpadló megváltotta a színházat leromlott állapotának egyik markáns látványától, az elöregedett, sérült, kopott és elszíneződött linóleumoktól. Ami most következik, az valószínűleg nem érinti olyan érzékenyen, lehangolóan a szürke szín és a szürke egerek szerelmeseit, mint engem. A nézőtéren minden szürke lett! A ruhatárból nyíló ajtók belső felülete, a falak, a zsöllyék huzata, a padlóborítás. Ez utóbbi is megváltás, hiszen a toldozgatott, csúnya, vöröses árnyalatú linóleum a nézőtér látványát is terhelte. Nem tudom, milyen anyag borítja, a jobbféle linóleum és a szőnyegpadló hibridjének tűnik: olyan, mint az egérbőr. Noha világosabb és fémesebb hatású, egérbőrre hasonlít legjobban az ülések huzata is. Ókovács Szilveszter kékes sötétszürke falakat jelzett előre. Biztos, hogy nem zöldes, nem is barnás árnyalatú ez a közép- és sötétszürke, de nekem nem sikerült belelátnom a kéket. (A vidámságot mégannyira sem!) A főigazgatónak azt az eszmefuttatását nem fogadom el, hogy a színpad korábban a nézőtér világos falai miatt tűnt mindig sötétnek. Ám ha így volt is, és ez művészeti problémát jelentett volna, akkor sem érte meg így elcsúfítani ezzel a színházat. Leginkább úgy hat, mintha tűzvész tette volna ilyen füstös-kormossá a falakat. (És itt kivételesen le is írom a minden mondat után odagondolandó refrént: tűzvész égette külsejű színház is jobb, mint a lebontott.) Egyébként a sötét árnyalatú falfelületek, borítások olykor igen tetszetősek és elegánsak, ám csak olyan helyiségekben, amelyek bőséges külső fényt kapnak, vagy luxusvilágítást. Mondanom sem kell, hogy az Erkel nézőterén egyik sem jön szóba (tegnap még az emeleti oldalpáholyok kis fali csillárjainak egy része sem világított), így a térnek szinte a levegője is álmosítóan sötét. A szín további hátránya, hogy a páholyok és a színpadnyílás mahagóni árnyalatú, enyhén vöröses faburkolatát is élettelen barnára festi. Gyerekkoromban ez a burkolat engem mindig a friss, burkából éppen kipattant vadgesztenye fényes, meleg színére emlékeztetett. Ezt el kell felejtenem, mert a burkolatokat sajnos nem is újították fel. Mattak, a proszcéniumpáholyok és a színpadnyílás szecessziós díszítései kopottak és sérültek, itt-ott hiányosak maradtak. A zenekari árok proszcéniumpáholyok alatti fala azonmód elhanyagolt, vezetékkötegek is csúfítják. A mellvéd pereme is egérszőr-bőr borítást kapott, ám feltűnőbb, hogy a földszint első sora jóval távolabb került tőle (hátrább). Ennek komoly előnyét a későn érkezők fogják évezni, akiknek nem kell felállítaniuk az egész sort, amikor helyüket keresik a nyitány alatt, miután – újabb szokás szerint – beengedték őket. Hátránya, hogy akik a retikült, szemüveget, zakót, stólát stb. a mellvédre szeretik rámolni, most nagy ívű mozdulatokkal nyúlkálnak holmijaik után előadás alatt. Ismétlem: nincs még készen minden, ami nem is számít mulasztásnak, hiszen a felújított színház hivatalos megnyitása csak (pontosan) egy hónap múlva lesz, továbbá a Háry-széria, illetve a Verdi-gála és az ünnepélyes megnyitó között még két hétig lesz közönségmentes a ház. Gondolom, ezalatt felragasztják azt a pöttyös szőnyegpadlót, amely még tekercsekben fekszik a jobb oldali lépcső alatt; átfestik, vagy megtisztítják a régi, sötétbarna mázolású öntöttvas radiátorokat, a rájuk fröcskölt festéktől is; és ugyancsak megtisztítják a festékcseppektől a gömbburákat a foyer fali csillárjain, valamint kicserélik a mennyezeti csillárok számos burájában kiégett izzókat. És nagyon remélem, hogy egyvalami már nem fog megtörténni: rossz hír Erkelfan fórumtársnak, de különben örvendetes, hogy a színpadi előfüggönyt nem cserélték le! Talán még nem készült el az új, talán belátták, hogy – bár ez elüt a többi kárpittól - rémes és fojtogató lenne, ha ez az utolsó nagy felület is beszürkülne. Szorítok érte, hogy legalább egyvalami legyen, amin kellemesen pihenhet a szem, zenére és látványra várva. A színház valamennyi oldalkapuja vészkijárat feliratot kapott, ami arra utal, hogy „vészhiány esetén” nem lesznek használatban. A homlokzaton az új, monumentális esővédő tetejéről reflektorok világítják meg a büfécsarnok ablakai közötti felületeket, amelyekre vélhetően az előadások óriásplakátjait készülnek kifeszíteni. Ugyancsak a burkolatra vetül világoskékes színű fény az ERKEL felirat óriási betűi mögül. Szép.
3770 IVA 2013-10-06 07:33:35 [Válasz erre: 3768 telramund 2013-10-05 12:29:48]
Másik alkalommal Scotto az Erkelben énekelte Mimit, Korondy György partnereként. Egyes évadokban a Bohémélet felváltva ment a két házban.
Másik alkalommal Scotto az Erkelben énekelte Mimit, Korondy György partnereként. Egyes évadokban a Bohémélet felváltva ment a két házban.
3769 telramund 2013-10-05 12:30:54 [Válasz erre: 3768 telramund 2013-10-05 12:29:48]
70-től átkerült az Operába.......
70-től átkerült az Operába.......
3768 telramund 2013-10-05 12:29:48 [Válasz erre: 3764 IVA 2013-10-05 02:08:15]
Scotto Mimit az Operában énekelte elöször Aragallal.A Bohémélet 7otől átkerült az Operában a 3. felvonás eredeti diszlete miatt,aztán,amikor az Operát renoválták játszották újra az Erkelben. Életem legjobb Bohémja (1967-ben) az Erkelben volt Házy Erzsébettel és a vendégeskedő Ilosfalvy Róberttel.Olyan siker volt,hogy oltogatták a lámpát a nézőtéren és utoljára Ilosfalvy civilben jött ki meghajolni.Na ilyen sem volt többet és nem is lesz:(
Scotto Mimit az Operában énekelte elöször Aragallal.A Bohémélet 7otől átkerült az Operában a 3. felvonás eredeti diszlete miatt,aztán,amikor az Operát renoválták játszották újra az Erkelben. Életem legjobb Bohémja (1967-ben) az Erkelben volt Házy Erzsébettel és a vendégeskedő Ilosfalvy Róberttel.Olyan siker volt,hogy oltogatták a lámpát a nézőtéren és utoljára Ilosfalvy civilben jött ki meghajolni.Na ilyen sem volt többet és nem is lesz:(
3767 telramund 2013-10-05 12:24:12 [Válasz erre: 3763 Búbánat 2013-10-04 12:21:59]
Igen de amig az Operában 4o ft volt a legjobb hely,addig az Erkelben 32 ft és ezek az árak lettek emelve 3x,5x, ritkán 6x.A legolcsóbb jegy pedig 5 ft volt az Erkelben és 9 ft az Operában..És ez csak 3o éve volt.
Igen de amig az Operában 4o ft volt a legjobb hely,addig az Erkelben 32 ft és ezek az árak lettek emelve 3x,5x, ritkán 6x.A legolcsóbb jegy pedig 5 ft volt az Erkelben és 9 ft az Operában..És ez csak 3o éve volt.
3765 IVA 2013-10-05 02:14:44 [Válasz erre: 3763 Búbánat 2013-10-04 12:21:59]
A felsrófolás a másfélszeres helyártól a hatszorosig terjedt. Az utóbbi kategóriát - emlékezetem szerint - Mario del Monaco, Pavarotti és Domingo fellépéséhez állapították meg, történetesen mindhárman az Erkelben énekeltek.
A felsrófolás a másfélszeres helyártól a hatszorosig terjedt. Az utóbbi kategóriát - emlékezetem szerint - Mario del Monaco, Pavarotti és Domingo fellépéséhez állapították meg, történetesen mindhárman az Erkelben énekeltek.
3764 IVA 2013-10-05 02:08:15 [Válasz erre: 3762 telramund 2013-10-04 11:43:03]
Nem írtam, hogy csodálkozom. A Bohéméletben itt is, ott is előfordultak neves vendégek. Pl. Carréras, Lavirgen az Operában, Scotto, Gedda, Pavarotti az Erkelben. Balettelőadásokban leginkább az Operában léptek fel vendégtáncosok.
Nem írtam, hogy csodálkozom. A Bohéméletben itt is, ott is előfordultak neves vendégek. Pl. Carréras, Lavirgen az Operában, Scotto, Gedda, Pavarotti az Erkelben. Balettelőadásokban leginkább az Operában léptek fel vendégtáncosok.
3763 Búbánat 2013-10-04 12:21:59 [Válasz erre: 3762 telramund 2013-10-04 11:43:03]
Viszont, ha külföldi neves énekes lépett fel, akkor "kiegyenlítődtek" az árszintek: ugyanannyiba (felsrófolt helyárba) került az érkezett vendég az Operában is, az Erkelben is.
Viszont, ha külföldi neves énekes lépett fel, akkor "kiegyenlítődtek" az árszintek: ugyanannyiba (felsrófolt helyárba) került az érkezett vendég az Operában is, az Erkelben is.
3762 telramund 2013-10-04 11:43:03 [Válasz erre: 3761 IVA 2013-10-04 03:03:47]
Ezen miért csodálkozol?Az Erkelben mentek a "kommersz operák" a nagy operában a ritkaságok inyenceknek,meg a bérleteseknek-Aztán szinte minden vendégművész az Erkelben lépett fel,kivéve tán a Bohémélet és az Anyegin és a Manon Lescaut.
Ezen miért csodálkozol?Az Erkelben mentek a "kommersz operák" a nagy operában a ritkaságok inyenceknek,meg a bérleteseknek-Aztán szinte minden vendégművész az Erkelben lépett fel,kivéve tán a Bohémélet és az Anyegin és a Manon Lescaut.
3761 IVA 2013-10-04 03:03:47 [Válasz erre: 3759 ladislav kozlok 2013-10-03 14:57:35]
Noha inkább az Erkel Színház nézőterén nevelkedtem, mint az Operaházén, 1984-ig egyformán éreztem otthon magam a két helyen. A rekonstrukció utáni megnyitás óta az Operában már hiába keresem ama „akolmeleget”; néhány jelenség, és talán a közönség változása, az árak emelkedése is okozta, hogy úgy érzem, mintha nem engem akarnának megszólítani. Hogy az Erkel Színház felújítása hoz-e változást a közérzetemben, az kiderül 1 nap múlva, illetve a következő hónapokban.
Noha inkább az Erkel Színház nézőterén nevelkedtem, mint az Operaházén, 1984-ig egyformán éreztem otthon magam a két helyen. A rekonstrukció utáni megnyitás óta az Operában már hiába keresem ama „akolmeleget”; néhány jelenség, és talán a közönség változása, az árak emelkedése is okozta, hogy úgy érzem, mintha nem engem akarnának megszólítani. Hogy az Erkel Színház felújítása hoz-e változást a közérzetemben, az kiderül 1 nap múlva, illetve a következő hónapokban.
3760 IVA 2013-10-04 02:57:49 [Válasz erre: 3758 Búbánat 2013-10-03 12:00:25]
Pontos és igaz minden tétel, amelyben az Operaház nyújtotta élmény többletét meghatározod, kedves Búbánat. Viszont azt is magyarázd el, kérlek, hogy mitől olyan drága a MűPa, amely kívülről egy gyári szerelőcsarnoknak látszik, és belül sem egy Erkel Színház, ráadásul a Közvágóhídnál van, mely környékhez képest a Köztársaság tér még ma is belváros. Hogy mekkora volt a helyárak különbsége az Operaház és a Népopera, illetve Városi Színház között a múlt század első felében, azt nem tudom. Az Opera és az Erkel árai közötti különbség arányáról a '60-as évektől van ismeretem. Az operaházi helyár korántsem volt 3-4-szerese az Erkel színházinak, általában 4 : 3 arányt mutatott. Amikor az Operában 40 Ft-os volt a legdrágább hely alapára, az Erkelben 32 Ft, amikor az Operában 60, az Erkelben 40, majd 80, illetve 60. Az arány két jelenség fejlődésével párhuzamosan változott markánsan, az operaházi javára: 1. Megnőtt az idegenforgalom: az Operaház esetében számítani lehetett a külföldi közönség érdeklődésére (az épület iránt is), költekezési hajlandóságára és képességére, az Erkel esetében nem, mindenesetre lényegesen kevésbé. 2. A rekapitalizálódással szélesedett az a társadalmi réteg, amely nem (vagy nem annyira) a zenéért, a darabokért és az énekesekért, táncosokért ambicionálja az Operába járást, hanem társadalmi rangjának, hovatartozásának igazolásáért, és ezért hajlandó áldozni is. Az Erkel Színház látogatása nem ad jelvényeket. Szerintem a két ház helyáraránya azért nem reális, mert – ellentétben a legtöbb prózai színházzal - az Operában is, az Erkelben is szinte csak remekművek vannak műsoron, és az eddigi tapasztalat szerint mindkét ház ugyanabból a társulatból léptet fel művészeket. Tehát az eddigi szereposztási tervezeteket nézve nem mutatkozik a korábban több hozzászólásban is vizionált operaházi és Erkel színházi szólisták jelensége. Remélhetőleg ezután sem fog.
Pontos és igaz minden tétel, amelyben az Operaház nyújtotta élmény többletét meghatározod, kedves Búbánat. Viszont azt is magyarázd el, kérlek, hogy mitől olyan drága a MűPa, amely kívülről egy gyári szerelőcsarnoknak látszik, és belül sem egy Erkel Színház, ráadásul a Közvágóhídnál van, mely környékhez képest a Köztársaság tér még ma is belváros. Hogy mekkora volt a helyárak különbsége az Operaház és a Népopera, illetve Városi Színház között a múlt század első felében, azt nem tudom. Az Opera és az Erkel árai közötti különbség arányáról a '60-as évektől van ismeretem. Az operaházi helyár korántsem volt 3-4-szerese az Erkel színházinak, általában 4 : 3 arányt mutatott. Amikor az Operában 40 Ft-os volt a legdrágább hely alapára, az Erkelben 32 Ft, amikor az Operában 60, az Erkelben 40, majd 80, illetve 60. Az arány két jelenség fejlődésével párhuzamosan változott markánsan, az operaházi javára: 1. Megnőtt az idegenforgalom: az Operaház esetében számítani lehetett a külföldi közönség érdeklődésére (az épület iránt is), költekezési hajlandóságára és képességére, az Erkel esetében nem, mindenesetre lényegesen kevésbé. 2. A rekapitalizálódással szélesedett az a társadalmi réteg, amely nem (vagy nem annyira) a zenéért, a darabokért és az énekesekért, táncosokért ambicionálja az Operába járást, hanem társadalmi rangjának, hovatartozásának igazolásáért, és ezért hajlandó áldozni is. Az Erkel Színház látogatása nem ad jelvényeket. Szerintem a két ház helyáraránya azért nem reális, mert – ellentétben a legtöbb prózai színházzal - az Operában is, az Erkelben is szinte csak remekművek vannak műsoron, és az eddigi tapasztalat szerint mindkét ház ugyanabból a társulatból léptet fel művészeket. Tehát az eddigi szereposztási tervezeteket nézve nem mutatkozik a korábban több hozzászólásban is vizionált operaházi és Erkel színházi szólisták jelensége. Remélhetőleg ezután sem fog.
3759 ladislav kozlok 2013-10-03 14:57:35
Koszonom a valaszt, megertettem. Habar en jobban erzem magam az Erkelszinhaz kozep erkely-paholyban, mint az Opera foldszintjen.
Koszonom a valaszt, megertettem. Habar en jobban erzem magam az Erkelszinhaz kozep erkely-paholyban, mint az Opera foldszintjen.
3758 Búbánat 2013-10-03 12:00:25 [Válasz erre: 3757 ladislav kozlok 2013-10-03 09:56:45]
Az Operában a patinát, a márványt. freskókat, a szobrokat, szőnyegeket, falikárpitokat, a páholyok meghitt zugait, a csillogást-ragyogást, az "előkelőséget", az "arisztokratizmust", a klasszikus style-t, végső soron az Ybl-féle architektúrát, magát a műemlékvédettséget élvező Andrássy úti dalszínház épületét kell megfizetni. És ne feledjük, a HÁZ működtetése-fenntartása-karbantartása iszonyú sok pénzt emészt fel, sokszorosát az Erkel Színházénak. Ez jelentkezik a két ház jegyárkülönbözetében. Megjegyzem, az évad kezdetétől - bizonyára a spórolás jegyében - a földszinti nézőtérre belépve olyan félhomály fogad bennünket. A csillár és a többi lámpatest izzói "takarék"-üzemmódban világítanak. A Giselle és a Falstaff előadásaira érkezve, legalábbis ezt tapasztaltam. Tavaly még erős fényárban úszott a pompás operabelső, most már nincs ez így.
Az Operában a patinát, a márványt. freskókat, a szobrokat, szőnyegeket, falikárpitokat, a páholyok meghitt zugait, a csillogást-ragyogást, az "előkelőséget", az "arisztokratizmust", a klasszikus style-t, végső soron az Ybl-féle architektúrát, magát a műemlékvédettséget élvező Andrássy úti dalszínház épületét kell megfizetni. És ne feledjük, a HÁZ működtetése-fenntartása-karbantartása iszonyú sok pénzt emészt fel, sokszorosát az Erkel Színházénak. Ez jelentkezik a két ház jegyárkülönbözetében. Megjegyzem, az évad kezdetétől - bizonyára a spórolás jegyében - a földszinti nézőtérre belépve olyan félhomály fogad bennünket. A csillár és a többi lámpatest izzói "takarék"-üzemmódban világítanak. A Giselle és a Falstaff előadásaira érkezve, legalábbis ezt tapasztaltam. Tavaly még erős fényárban úszott a pompás operabelső, most már nincs ez így.
3757 ladislav kozlok 2013-10-03 09:56:45
Szeretnem megkerdezni kedves forumtarsaimat, hogy miert az Operaban sokkal dragabbak a jegyek mint az Erkelszinhazban? Peldaul 1 deleloti eloadasra a legdragabb jegy 1800 ft /gondolok a november 24.-kei Rigolettora, Leo Nucci van kiirva, vettemt is egyet/
Szeretnem megkerdezni kedves forumtarsaimat, hogy miert az Operaban sokkal dragabbak a jegyek mint az Erkelszinhazban? Peldaul 1 deleloti eloadasra a legdragabb jegy 1800 ft /gondolok a november 24.-kei Rigolettora, Leo Nucci van kiirva, vettemt is egyet/
3756 IVA 2013-10-03 04:36:51 [Válasz erre: 3753 IVA 2013-09-30 09:55:00]
A főbejárat előtt kiszedték a várakozást akadályozó karókat, és kiegyenlítették a járda és a „kocsifelhajtó” úttestjének szintjét: a teljes front új aszfaltot kapott az ajtók és az ellipszis alakú cserjeágyás között. Hogy jön-e erre (vagy e helyett) valamikor díszburkolat, vagy sem, mivel az luxus beruházásnak számítana, amely nem fér bele az Erkel Színház mostani felújításának költségeibe, kiderül majd a következő hónapokban. Az új, egyelőre feketéllő aszfaltra pillanatnyilag nem szabad rálépni – ám legkésőbb 2 nap múlva már biztosan, hiszen akkor lesz a felújított Erkel Színház első nyilvános előadása.
A főbejárat előtt kiszedték a várakozást akadályozó karókat, és kiegyenlítették a járda és a „kocsifelhajtó” úttestjének szintjét: a teljes front új aszfaltot kapott az ajtók és az ellipszis alakú cserjeágyás között. Hogy jön-e erre (vagy e helyett) valamikor díszburkolat, vagy sem, mivel az luxus beruházásnak számítana, amely nem fér bele az Erkel Színház mostani felújításának költségeibe, kiderül majd a következő hónapokban. Az új, egyelőre feketéllő aszfaltra pillanatnyilag nem szabad rálépni – ám legkésőbb 2 nap múlva már biztosan, hiszen akkor lesz a felújított Erkel Színház első nyilvános előadása.
3755 Búbánat 2013-10-02 13:21:07
Az OPERA magazin szeptember-októberi számában Vidnyánszky Attila rendezővel készült interjú olvasható. Az Erkel Színházban bemutatásra kerülő, ide adaptált debreceni Háry Jánosáról is nyilatkozik. Szintén ebben a magazinban olvashatunk a készülő Háry-lemezfelvételről: A címszerepet Szegedi Csaba énekli, az öreg Háryt Csurka László, Örzsét Schöck Atala alakítja. A további szerepekben: Szalma Tamást (Ferenc császár; Bíró), Szabóki Tündét(Császárné), Bátki Fazekas Zoltánt (Napóleon; Kocsmáros), Megyesi Schwartz Lúciát (Mária Lujza), Szerekován Jánost (Ebelasztin báró), Szvétek Lászlót (Öreg Marci), Mátyássy Bencét (Diák), Farkas Dénest (Muszka; Burkus silbak), Szatory Dávidot (Generális Krucifix) és Fehér Tibort (Magyar silbak) hallhatjuk majd az OperaTrezor sorozatban idén megjelenő felvételen, amelyen az Operaház zenekarát Héja Domonkos vezényli.
Az OPERA magazin szeptember-októberi számában Vidnyánszky Attila rendezővel készült interjú olvasható. Az Erkel Színházban bemutatásra kerülő, ide adaptált debreceni Háry Jánosáról is nyilatkozik. Szintén ebben a magazinban olvashatunk a készülő Háry-lemezfelvételről: A címszerepet Szegedi Csaba énekli, az öreg Háryt Csurka László, Örzsét Schöck Atala alakítja. A további szerepekben: Szalma Tamást (Ferenc császár; Bíró), Szabóki Tündét(Császárné), Bátki Fazekas Zoltánt (Napóleon; Kocsmáros), Megyesi Schwartz Lúciát (Mária Lujza), Szerekován Jánost (Ebelasztin báró), Szvétek Lászlót (Öreg Marci), Mátyássy Bencét (Diák), Farkas Dénest (Muszka; Burkus silbak), Szatory Dávidot (Generális Krucifix) és Fehér Tibort (Magyar silbak) hallhatjuk majd az OperaTrezor sorozatban idén megjelenő felvételen, amelyen az Operaház zenekarát Héja Domonkos vezényli.
3754 Búbánat 2013-10-01 13:59:13
Ma este a Bartók Rádióban: 19.00 - 19.30 Összhang- a zenei élet aktualitásai Kodály: Háry János - bemutató az Operaházban (Erkel Színház) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta
Ma este a Bartók Rádióban: 19.00 - 19.30 Összhang- a zenei élet aktualitásai Kodály: Háry János - bemutató az Operaházban (Erkel Színház) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta
3753 IVA 2013-09-30 09:55:00 [Válasz erre: 3747 IVA 2013-09-27 00:24:48]
Kishitű voltam: már most törik az aszfaltot a színház főbejárati homlokzata előtt!
Kishitű voltam: már most törik az aszfaltot a színház főbejárati homlokzata előtt!
3752 Búbánat 2013-09-27 20:34:27 [Válasz erre: 3751 IVA 2013-09-27 20:18:11]
Az operaházi gála előzetesében korábban ez volt megadva: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=167&msgcount=1296#286978; Sümegi Eszter, Szegedi Csaba, Fekete Attila, Molnár Levente, Sólyom-Nagy Sándor, Barbara Frittoli [/url]
Az operaházi gála előzetesében korábban ez volt megadva: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=167&msgcount=1296#286978; Sümegi Eszter, Szegedi Csaba, Fekete Attila, Molnár Levente, Sólyom-Nagy Sándor, Barbara Frittoli [/url]
3751 IVA 2013-09-27 20:18:11 [Válasz erre: 3749 Búbánat 2013-09-27 11:15:47]
Pedig ennek egyedüli közreműködője az est karmestere: N. N. ...
Pedig ennek egyedüli közreműködője az est karmestere: N. N. ...
3750 IVA 2013-09-27 20:16:51 [Válasz erre: 3745 IVA 2013-09-27 00:18:02]
Mára a honlapon módosították az est címét: Verdi200 - Vittorio Grigolo tenorgálája Rákattintva olvasható a 13 órakor kezdődő programsorozat műsora, illetve a közreműködők neve. A karmesteré nem.
Mára a honlapon módosították az est címét: Verdi200 - Vittorio Grigolo tenorgálája Rákattintva olvasható a 13 órakor kezdődő programsorozat műsora, illetve a közreműködők neve. A karmesteré nem.
3749 Búbánat 2013-09-27 11:15:47 [Válasz erre: 3740 Robesz 2013-09-26 13:40:25]
Valószínűleg az október 10-i, az Operaházban tartandó Verdi 200 gála iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés.
Valószínűleg az október 10-i, az Operaházban tartandó Verdi 200 gála iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés.
3748 IVA 2013-09-27 00:27:32 [Válasz erre: 3697 IVA 2013-08-29 20:47:42]
Hiába, ismerem én a nagybetűket: csupán az E R K E L név került a homlokzatra, óriási betűkkel. Különös anyagból, amely minden helyről és megvilágításban más-más színűnek látszik. Van, ahonnan (amikor) barnának, szürkének, a közvilágításban aranynak, vörösréznek. Legszebb a Bezerédi és a Luther utca sarkáról nézve: mintha a kőburkolat színével lenne azonos. Talán érdemes lett volna ugyanabból az anyagból kifaragni a feliratot – mondom, míg nem tudom, hogy kivilágíthatók-e ezek a betűk.
Hiába, ismerem én a nagybetűket: csupán az E R K E L név került a homlokzatra, óriási betűkkel. Különös anyagból, amely minden helyről és megvilágításban más-más színűnek látszik. Van, ahonnan (amikor) barnának, szürkének, a közvilágításban aranynak, vörösréznek. Legszebb a Bezerédi és a Luther utca sarkáról nézve: mintha a kőburkolat színével lenne azonos. Talán érdemes lett volna ugyanabból az anyagból kifaragni a feliratot – mondom, míg nem tudom, hogy kivilágíthatók-e ezek a betűk.
3747 IVA 2013-09-27 00:24:48 [Válasz erre: 3738 IVA 2013-09-26 07:21:51]
Kívülről egy-két napja lehet igazán érzékelni a finist. Ma szembeötlő volt a haladás. Immár mindkét oldalon és a homlokzat elől is eltávolították a mobilkerítést, sehol sincsenek állványok, az aszfaltot letakarították, lemosták vízzel. Az agyonfoltozott aszfalt igen rossz benyomást kelt - különösen annak ismeretében, hogy Ókovács Szilveszter információja és a látványterv szerint új burkolat kerül a színház elé. Nem hiszem, hogy a Háry főpróbájáig hátralevő hét alatt ez megtörténhet, talán még az ünnepélyes és hivatalos megnyitásig számítható szűk másfél hónap alatt sem. Esetleg tavasszal, a választásokig. Az esővédő elkészült. Nem zavaró látvány, talán szépnek is fog tűnni, ha fény derül méreteinek praktikumára. Hanem alóla ömlik-szakad a fény az öt bejárat elé: a mennyezeti armatúrák fénycsövei alá még nem szerelték fel a burákat. Mondanom sem kell, kihasználtam, hogy az üvegen át végre bebámulhatok az előcsarnokba. Az egykori pénztári foyer külső ajtóit megszüntették. Pénztárak nem látszanak, gondolom, a kétoldalt sejlő kis recepciós pultok veszik át szerepüket. Berendezetlen még a terület, ezért csak bizonytalanul jegyzem meg, hogy a praktikum evidenciájának szépsége, ami középületek szépségének feltétele, egyelőre nem árad belőle. Olyan rossz hatást remélhetőleg nem tartogat, mint a két szélső oszlopközben megszüntetett bejárat esztétikai megoldatlansága. Míg a színház fel- és megújításának hangsúlyos jelszava a nyitottság volt, a bejárat leszűkítése által az épület csaknem 30 %-kal zártabb lett.
Kívülről egy-két napja lehet igazán érzékelni a finist. Ma szembeötlő volt a haladás. Immár mindkét oldalon és a homlokzat elől is eltávolították a mobilkerítést, sehol sincsenek állványok, az aszfaltot letakarították, lemosták vízzel. Az agyonfoltozott aszfalt igen rossz benyomást kelt - különösen annak ismeretében, hogy Ókovács Szilveszter információja és a látványterv szerint új burkolat kerül a színház elé. Nem hiszem, hogy a Háry főpróbájáig hátralevő hét alatt ez megtörténhet, talán még az ünnepélyes és hivatalos megnyitásig számítható szűk másfél hónap alatt sem. Esetleg tavasszal, a választásokig. Az esővédő elkészült. Nem zavaró látvány, talán szépnek is fog tűnni, ha fény derül méreteinek praktikumára. Hanem alóla ömlik-szakad a fény az öt bejárat elé: a mennyezeti armatúrák fénycsövei alá még nem szerelték fel a burákat. Mondanom sem kell, kihasználtam, hogy az üvegen át végre bebámulhatok az előcsarnokba. Az egykori pénztári foyer külső ajtóit megszüntették. Pénztárak nem látszanak, gondolom, a kétoldalt sejlő kis recepciós pultok veszik át szerepüket. Berendezetlen még a terület, ezért csak bizonytalanul jegyzem meg, hogy a praktikum evidenciájának szépsége, ami középületek szépségének feltétele, egyelőre nem árad belőle. Olyan rossz hatást remélhetőleg nem tartogat, mint a két szélső oszlopközben megszüntetett bejárat esztétikai megoldatlansága. Míg a színház fel- és megújításának hangsúlyos jelszava a nyitottság volt, a bejárat leszűkítése által az épület csaknem 30 %-kal zártabb lett.
3746 IVA 2013-09-27 00:19:49 [Válasz erre: 3743 Búbánat 2013-09-26 23:07:13]
Egy igekötőbeli különbség: elfér (a színpadon) vagy befér (az ajtón).
Egy igekötőbeli különbség: elfér (a színpadon) vagy befér (az ajtón).
3745 IVA 2013-09-27 00:18:02 [Válasz erre: 3740 Robesz 2013-09-26 13:40:25]
Érthetetlen. Az Operaház honlapja szerint csak Boross Csilla és N. N. működik közre, az utóbbi vezényel is. Azért az egekben nincsenek a helyárak: alig drágábbak az operaháziaknál. 2000-ért már hallgathatja, aki szereti a gálaesteket.
Érthetetlen. Az Operaház honlapja szerint csak Boross Csilla és N. N. működik közre, az utóbbi vezényel is. Azért az egekben nincsenek a helyárak: alig drágábbak az operaháziaknál. 2000-ért már hallgathatja, aki szereti a gálaesteket.
3744 IVA 2013-09-27 00:16:44 [Válasz erre: 3739 oberon 2013-09-26 07:59:34]
Ilyenre mondják, hogy heroikus körülmények között. Köszönet a hősiességért.
Ilyenre mondják, hogy heroikus körülmények között. Köszönet a hősiességért.
3743 Búbánat 2013-09-26 23:07:13 [Válasz erre: 3741 Myway 2013-09-26 18:43:25]
Lehet, hogy nem a színpadra gondolt; talán a bejárati kapu magassága és/vagy szélessége volt a fő gond: azon nem fért be a nagyobb díszletelem, ezért szét kellett bontani?
Lehet, hogy nem a színpadra gondolt; talán a bejárati kapu magassága és/vagy szélessége volt a fő gond: azon nem fért be a nagyobb díszletelem, ezért szét kellett bontani?
3742 Cilike 2013-09-26 22:52:11 [Válasz erre: 3739 oberon 2013-09-26 07:59:34]
Mennyivel jobb volt, mikor simán be volt zárva, mi? Sőt, le kellett volna bontani, akkor nem kellene se festeni, se fúrni-faragni, se takarítani.
Mennyivel jobb volt, mikor simán be volt zárva, mi? Sőt, le kellett volna bontani, akkor nem kellene se festeni, se fúrni-faragni, se takarítani.
3741 Myway 2013-09-26 18:43:25 [Válasz erre: 3739 oberon 2013-09-26 07:59:34]
Hogy létezik, hogy a debreceni díszlet nem fér be? Ez biztosan tévedés, hiszen az Erkel színpada jóval nagyobb , mint debreceni "nemzeti" színpada!
Hogy létezik, hogy a debreceni díszlet nem fér be? Ez biztosan tévedés, hiszen az Erkel színpada jóval nagyobb , mint debreceni "nemzeti" színpada!
3740 Robesz 2013-09-26 13:40:25 [Válasz erre: 3736 IVA 2013-09-26 02:27:45]
Még lehangolóbb az október 20.-i Verdi 200 nevű rendezvénynek a jegyeladása, kong a nézőtér. Reklám, marketing zéró, szerintem alig tudja valaki, hogy Vittorio Grigolo lesz a vendég. Persze a jegyárak az egekben...
Még lehangolóbb az október 20.-i Verdi 200 nevű rendezvénynek a jegyeladása, kong a nézőtér. Reklám, marketing zéró, szerintem alig tudja valaki, hogy Vittorio Grigolo lesz a vendég. Persze a jegyárak az egekben...
3739 oberon 2013-09-26 07:59:34
Közben benn a színpadon "próbálják" a Háry-t úgy, hogy nincs felhúzva a vasfüggöny, így a nézőtérről senki nem nézi (látja) a próbát, a debreceni díszlet nem fér el, mert előre senki nem nézte meg, hogy elfér-e. A próba alatt-közben kalapálnak, fúrnak-faragnak a díszletmunkások, így kell énekelni, prózát mondani. Az öltözőket a szólistáknak kell kitakarítani, hogy legalább be lehessen menni és lepakolni. Mindenhol por és erős festékszag... Irány Európa!
Közben benn a színpadon "próbálják" a Háry-t úgy, hogy nincs felhúzva a vasfüggöny, így a nézőtérről senki nem nézi (látja) a próbát, a debreceni díszlet nem fér el, mert előre senki nem nézte meg, hogy elfér-e. A próba alatt-közben kalapálnak, fúrnak-faragnak a díszletmunkások, így kell énekelni, prózát mondani. Az öltözőket a szólistáknak kell kitakarítani, hogy legalább be lehessen menni és lepakolni. Mindenhol por és erős festékszag... Irány Európa!
3738 IVA 2013-09-26 07:21:51
Tovább hámozódik a mobil kerítés: a művészbejárótól a homlokzat felé. Közben úrrá lesz rajtam a félelem azoktól, akik a színház tövében készülnek üríteni szórófestékeiket és kutyáikat.
Tovább hámozódik a mobil kerítés: a művészbejárótól a homlokzat felé. Közben úrrá lesz rajtam a félelem azoktól, akik a színház tövében készülnek üríteni szórófestékeiket és kutyáikat.
3737 IVA 2013-09-26 02:51:11 [Válasz erre: 3732 IVA 2013-09-20 05:02:35]
Az esővédőt burkoló lapokat további vízálló, ezúttal fóliaszerű lapokkal borították be, ecsettel, mint a tapétát szokás felragasztani, s ezeket le is festették. Még mindig nem sejthető, milyen lesz a végleges borítás. Jelenleg az egész jól néz ki – mint valami álbalkon - nem bánnám, ha így maradna. Arra már rájöttem, hogy miért terveztek szélesebb esővédőt: a beüvegezés miatt szükség lesz szélesebb sávra, ahol csapadékos időben várakozni lehet. De hogy miért ily vaskos az építmény, azt még nem sikerült megfejtenem. Mindenesetre én, aki nem ismerem ki magam egy tv-készülék vagy egy számítógép belsejében, azokról sem képzelem, hogy bonyolultabbak lennének ennek a vaskos esővédőnek a belső szerkezeténél. Sötétbarna (keretű) nyílászáró már egy sem látható a színházon: valamennyit lecserélték, átmázolták szürkére. Még az oldalajtók keretei várnak kozmetikázásra.
Az esővédőt burkoló lapokat további vízálló, ezúttal fóliaszerű lapokkal borították be, ecsettel, mint a tapétát szokás felragasztani, s ezeket le is festették. Még mindig nem sejthető, milyen lesz a végleges borítás. Jelenleg az egész jól néz ki – mint valami álbalkon - nem bánnám, ha így maradna. Arra már rájöttem, hogy miért terveztek szélesebb esővédőt: a beüvegezés miatt szükség lesz szélesebb sávra, ahol csapadékos időben várakozni lehet. De hogy miért ily vaskos az építmény, azt még nem sikerült megfejtenem. Mindenesetre én, aki nem ismerem ki magam egy tv-készülék vagy egy számítógép belsejében, azokról sem képzelem, hogy bonyolultabbak lennének ennek a vaskos esővédőnek a belső szerkezeténél. Sötétbarna (keretű) nyílászáró már egy sem látható a színházon: valamennyit lecserélték, átmázolták szürkére. Még az oldalajtók keretei várnak kozmetikázásra.
3736 IVA 2013-09-26 02:27:45 [Válasz erre: 3735 frushena 2013-09-21 12:30:59]
Nem tudni, mennyire „felesleges”. Miután bizonyos, hogy legalább két-két estére készülnek, hiszen a három előadást egy héttel később a Kolozsvári Operában is bemutatják. A Kolozsvári Magyar Opera weblapján az évad bemutatói között szerepelnek, a repertoár menü alatt azonban nem, a műsor pedig csak szeptember végéig olvasható. Így hát nem derül ki, hogy Kolozsvárt repertoárdarabok lesznek-e ezek a Verdi-művek, amelyek Pesten csak egy-egy alkalommal láthatók. Ám kétségtelen, hogy egy-egy estére az utaztatás sem gazdaságos. Szerintem gondos előkészítéssel és megfelelő reklámmal több előadás is eladható lenne. Elégtelen az idei Erkel színházi előadások reklámozása! A Giovanna D’Arco és a Haramiák nézőtere a Jegymesteren lehangoló, és sehol sem hívják fel a figyelmet arra, hogy már a december elsejei Luisa Millerre is kaphatók a jegyek.
Nem tudni, mennyire „felesleges”. Miután bizonyos, hogy legalább két-két estére készülnek, hiszen a három előadást egy héttel később a Kolozsvári Operában is bemutatják. A Kolozsvári Magyar Opera weblapján az évad bemutatói között szerepelnek, a repertoár menü alatt azonban nem, a műsor pedig csak szeptember végéig olvasható. Így hát nem derül ki, hogy Kolozsvárt repertoárdarabok lesznek-e ezek a Verdi-művek, amelyek Pesten csak egy-egy alkalommal láthatók. Ám kétségtelen, hogy egy-egy estére az utaztatás sem gazdaságos. Szerintem gondos előkészítéssel és megfelelő reklámmal több előadás is eladható lenne. Elégtelen az idei Erkel színházi előadások reklámozása! A Giovanna D’Arco és a Haramiák nézőtere a Jegymesteren lehangoló, és sehol sem hívják fel a figyelmet arra, hogy már a december elsejei Luisa Millerre is kaphatók a jegyek.
3735 frushena 2013-09-21 12:30:59 [Válasz erre: 3734 Janus 2013-09-21 11:26:37]
egy este erejéig .... "vicc" :( Szinte felesleges is színre vinni! ....
egy este erejéig .... "vicc" :( Szinte felesleges is színre vinni! ....
3734 Janus 2013-09-21 11:26:37
Már lehet kapni a jegyeket a novemberi előadásokra is! Így a Verdi-ritkaságokra is le lehet már csapni, amik ugye egy este erejéig lesznek műsoron.
Már lehet kapni a jegyeket a novemberi előadásokra is! Így a Verdi-ritkaságokra is le lehet már csapni, amik ugye egy este erejéig lesznek műsoron.
3733 IVA 2013-09-21 04:19:01 [Válasz erre: 3722 IVA 2013-09-15 20:21:03]
Pontosan 14 nap, azaz 2 hét a Háry János nyilvános, zártkörű főpróbájáig
Pontosan 14 nap, azaz 2 hét a Háry János nyilvános, zártkörű főpróbájáig
3732 IVA 2013-09-20 05:02:35
A főbejárat oszlopai is visszakapták kőburkolatukat, újrarakva. Az üvegajtók mögött a lépcsők is új burkolattal ragyognak. A két szélső, ajtó nélküli üvegfal azonmód riasztó benyomást kelt. Esetleg ha dézsás tujákkal vagy fenyőkkel takarnák el őket... Lassan talán végéhez közeledik a széltében-hosszában, magasságában is gigantikus, bonyolultan kiképzett esővédő építése. A korábbi fölé és mellé vastag vaskonzolok, azokra vas- és fagerendák és különböző szigetelőanyagok kerültek. Elölről nézve jelenleg cementkötésű vízálló lapok borítják a szerkezetet, s noha ezek színe csaknem egyezik a kőburkolatéval, nem feltételezem, hogy már a felső borítást képeznék, mivel rajtuk olvasható az Aquapanel terméknév. Alulnézetből az esővédő síkjában sorakozó, beépített világítótestek láthatók. Hasonló világítás esik majd arra, aki a külső előcsarnokba lép - a belső ajtókon át, amelyek, úgy tűnik, a régi, közepes diószínűre pácolt üveges lengőajtók.
A főbejárat oszlopai is visszakapták kőburkolatukat, újrarakva. Az üvegajtók mögött a lépcsők is új burkolattal ragyognak. A két szélső, ajtó nélküli üvegfal azonmód riasztó benyomást kelt. Esetleg ha dézsás tujákkal vagy fenyőkkel takarnák el őket... Lassan talán végéhez közeledik a széltében-hosszában, magasságában is gigantikus, bonyolultan kiképzett esővédő építése. A korábbi fölé és mellé vastag vaskonzolok, azokra vas- és fagerendák és különböző szigetelőanyagok kerültek. Elölről nézve jelenleg cementkötésű vízálló lapok borítják a szerkezetet, s noha ezek színe csaknem egyezik a kőburkolatéval, nem feltételezem, hogy már a felső borítást képeznék, mivel rajtuk olvasható az Aquapanel terméknév. Alulnézetből az esővédő síkjában sorakozó, beépített világítótestek láthatók. Hasonló világítás esik majd arra, aki a külső előcsarnokba lép - a belső ajtókon át, amelyek, úgy tűnik, a régi, közepes diószínűre pácolt üveges lengőajtók.
3731 unicornis 2013-09-17 14:57:55
"Egyenlő pályák! Egyenlő esélyek! Én kerékpárral megyek..." (Sándor György)
"Egyenlő pályák! Egyenlő esélyek! Én kerékpárral megyek..." (Sándor György)
3730 unicornis 2013-09-17 12:22:45
Nos, csak siekerült a teljes Danubiát belopni a hátsó ajtón, hiába magyarázkodott Héja, az sem igaz, ha kérdez: "Mi a terve az Óbudai Danubia Zenekarral? - A zenekar ugyanúgy fog működni, ahogy eddig – ha arra céloz, újra aláhúzom: nem a komplett Danubia fog az Erkel zenekari árkában ülni jövő ősztől. Természetesen Danubiás muzsikusok előtt is nyitva áll viszont az ajtó, amikor próbajátékot írunk ki. (Zenekar.hu) "Egyelőre zenekar nem kap felkérést az Erkel Színház előadásain való közreműködésre. Szabadúszó művészek, és különböző zenekarok muzsikusai kapnak meghívást; olyan zenészek, akik vagy teljesen függetlenek, vagy meglévő állásuk mellett el tudják látni a feladatot – a következő tavasz műsorrendjének ismeretében ez az ideális megoldás. Őszre, amikor már nem az Erkel átmeneti játékáról, hanem a normál életbe visszakapcsolásáról lesz szó, rendezni fogjuk a helyzetet. Próbajáték, szerződtetés – ahogy ezt kell." "Ami az évad egészét illeti, Halász Péter komoly kihívásnak tekinti, hogy az Erkel Színház megnyitásával megnövekvő előadásszám mellett is magas színvonalat nyújtsanak. Kiemelte: egy lesz a két házat kiszolgáló zenekar, nem szeretnénk muzsikusainkat A és B kategóriába osztani." (halász Péter a Fidelión) Szavahihetőség? Fair play? Ugyan!
Nos, csak siekerült a teljes Danubiát belopni a hátsó ajtón, hiába magyarázkodott Héja, az sem igaz, ha kérdez: "Mi a terve az Óbudai Danubia Zenekarral? - A zenekar ugyanúgy fog működni, ahogy eddig – ha arra céloz, újra aláhúzom: nem a komplett Danubia fog az Erkel zenekari árkában ülni jövő ősztől. Természetesen Danubiás muzsikusok előtt is nyitva áll viszont az ajtó, amikor próbajátékot írunk ki. (Zenekar.hu) "Egyelőre zenekar nem kap felkérést az Erkel Színház előadásain való közreműködésre. Szabadúszó művészek, és különböző zenekarok muzsikusai kapnak meghívást; olyan zenészek, akik vagy teljesen függetlenek, vagy meglévő állásuk mellett el tudják látni a feladatot – a következő tavasz műsorrendjének ismeretében ez az ideális megoldás. Őszre, amikor már nem az Erkel átmeneti játékáról, hanem a normál életbe visszakapcsolásáról lesz szó, rendezni fogjuk a helyzetet. Próbajáték, szerződtetés – ahogy ezt kell." "Ami az évad egészét illeti, Halász Péter komoly kihívásnak tekinti, hogy az Erkel Színház megnyitásával megnövekvő előadásszám mellett is magas színvonalat nyújtsanak. Kiemelte: egy lesz a két házat kiszolgáló zenekar, nem szeretnénk muzsikusainkat A és B kategóriába osztani." (halász Péter a Fidelión) Szavahihetőség? Fair play? Ugyan!
