200 Ardelao 2015-05-24 00:49:44
CD6 Valse op.1 (1885-86) 10 Mazurkas op.3 (1887-89) 9 Mazurkas op.25 (1898-99) 2 Mazurkas op.40 (1902) Quasi Valse op.47 (1905) Maria Lettberg (piano)
CD6 Valse op.1 (1885-86) 10 Mazurkas op.3 (1887-89) 9 Mazurkas op.25 (1898-99) 2 Mazurkas op.40 (1902) Quasi Valse op.47 (1905) Maria Lettberg (piano)
199 Ardelao 2015-05-24 00:48:57
[url] https://www.youtube.com/watch?v=n7RNbzKJULg; Scriabin - Piano sonata n°2 - Richter Prague 1972 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=n7RNbzKJULg; Scriabin - Piano sonata n°2 - Richter Prague 1972 [/url]
198 Ardelao 2015-05-24 00:35:51
[url] https://www.youtube.com/watch?v=PAAmdfoeYVs; Gould plays Scriabin Sonata no. 5. op. 53. Part 1/2. [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=PAAmdfoeYVs; Gould plays Scriabin Sonata no. 5. op. 53. Part 1/2. [/url]
197 Ardelao 2015-05-24 00:27:47
[url] https://www.youtube.com/watch?v=qlNOq5TcfxA; Scriabin - Deux danses op.73 – Richter [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=qlNOq5TcfxA; Scriabin - Deux danses op.73 – Richter [/url]
196 Ardelao 2015-05-23 19:26:15
Még egy: [url] https://www.youtube.com/watch?v=zIgTB-kSRK8; Scriabin : 2 Poemes, Op.32 / Valentina Lisitsa [/url]
Még egy: [url] https://www.youtube.com/watch?v=zIgTB-kSRK8; Scriabin : 2 Poemes, Op.32 / Valentina Lisitsa [/url]
195 Ardelao 2015-05-23 18:49:40
Egy új Szkrjabin játékos (felfedezés): [url] https://www.youtube.com/watch?v=PhJ6odCdp0M; Scriabin Sonata Fantasy No.2 Op 19 Valentina Lisitsa [/url]
Egy új Szkrjabin játékos (felfedezés): [url] https://www.youtube.com/watch?v=PhJ6odCdp0M; Scriabin Sonata Fantasy No.2 Op 19 Valentina Lisitsa [/url]
194 Ardelao 2015-05-22 20:59:04
Egy kis kikapcsolódásra, Szkrjabin: CD5 Trois Morceaux op.2 (1886-89) 12 Etudes op.8 (1894-95) 8 Etudes op.42 (1902-03) 3 Etudes op.65 (1911-12) Maria Lettberg (piano)
Egy kis kikapcsolódásra, Szkrjabin: CD5 Trois Morceaux op.2 (1886-89) 12 Etudes op.8 (1894-95) 8 Etudes op.42 (1902-03) 3 Etudes op.65 (1911-12) Maria Lettberg (piano)
193 Ardelao 2015-05-22 16:05:21
Kisütött a nap! Csiripelnek a madarak?
Kisütött a nap! Csiripelnek a madarak?
192 Ardelao 2015-05-22 10:19:44 [Válasz erre: 191 smaragd 2015-05-22 04:30:58]
Yuja Wang káprázatosan játszik, de Maria Lettberg-gel kapcsolatban igazat adok. Ő közelebb áll és közelebb is érzi Szkrjabin zenéjét. Játéka "álom" szép! Nem győzöm hallgatni! És hát, a Bösendorfer is másképp szól!!
Yuja Wang káprázatosan játszik, de Maria Lettberg-gel kapcsolatban igazat adok. Ő közelebb áll és közelebb is érzi Szkrjabin zenéjét. Játéka "álom" szép! Nem győzöm hallgatni! És hát, a Bösendorfer is másképp szól!!
191 smaragd 2015-05-22 04:30:58 [Válasz erre: 190 Ardelao 2015-05-21 22:47:03]
Nagy tehetségű zongoraművésznő, amellett szép látvány is! Nekem mégis "Maria Lettberg ujjai alatt", ahogy írtad, a Bösendorfer zongorán előadva tűnik úgy, hogy Szkrjabin égi zenéjét hallom.
Nagy tehetségű zongoraművésznő, amellett szép látvány is! Nekem mégis "Maria Lettberg ujjai alatt", ahogy írtad, a Bösendorfer zongorán előadva tűnik úgy, hogy Szkrjabin égi zenéjét hallom.
190 Ardelao 2015-05-21 22:47:03
[url] https://www.youtube.com/watch?v=_BzQxXFlrt4; Yuja Wang Plays Scriabin Prelude Opus 11 No. 11 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=_BzQxXFlrt4; Yuja Wang Plays Scriabin Prelude Opus 11 No. 11 [/url]
189 Ardelao 2015-05-21 22:43:04
[url] https://www.youtube.com/watch?v=weXvYaR_eWM; Yuja Wang Scriabin sonata no.2 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=weXvYaR_eWM; Yuja Wang Scriabin sonata no.2 [/url]
188 Ardelao 2015-05-21 18:55:28 [Válasz erre: 187 Ardelao 2015-05-21 17:19:09]
Maria Lettberg újjai alatt!
Maria Lettberg újjai alatt!
187 Ardelao 2015-05-21 17:19:09 [Válasz erre: 186 smaragd 2015-05-20 18:36:01]
Biztosan! 55 percen át élvezi az ember! És a Bösendorfer csodálatosan cseng!
Biztosan! 55 percen át élvezi az ember! És a Bösendorfer csodálatosan cseng!
186 smaragd 2015-05-20 18:36:01 [Válasz erre: 185 Ardelao 2015-05-20 12:37:27]
Nagyon tetszik nekem! Érdekes a színvilága, lehet, hogy tudatosan illesztették Szkrjabin színköréhez.
Nagyon tetszik nekem! Érdekes a színvilága, lehet, hogy tudatosan illesztették Szkrjabin színköréhez.
185 Ardelao 2015-05-20 12:37:27
Egy kis részlet a DVD felvételemből: [url] https://www.youtube.com/watch?v=hONVvVcxqig; Maria Lettberg - Alexander Scriabin Sonata No. 4/ Video Clips [/url]
Egy kis részlet a DVD felvételemből: [url] https://www.youtube.com/watch?v=hONVvVcxqig; Maria Lettberg - Alexander Scriabin Sonata No. 4/ Video Clips [/url]
184 Ardelao 2015-05-20 12:26:47
[url] https://www.youtube.com/watch?v=lb6lqKQx5fw; Maria Lettberg performs an Etude Op. 8 No. 12 by Scriabin (alternate version) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=lb6lqKQx5fw; Maria Lettberg performs an Etude Op. 8 No. 12 by Scriabin (alternate version) [/url]
183 Ardelao 2015-05-19 23:06:02
[url] https://www.youtube.com/watch?v=nHO4Ucw9zL4; Yuja Wang - Scriabin, Selections for Solo Piano [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=nHO4Ucw9zL4; Yuja Wang - Scriabin, Selections for Solo Piano [/url]
182 Ardelao 2015-05-19 22:59:01
Gennadi Zagor [url] https://www.youtube.com/watch?v=IDJETTiPDhY; Scriabin Poème; Vers la flamme Op. 72 [/url] Tania Stavreva [url] https://www.youtube.com/watch?v=vqyElBmtQ8U; Alexander Scriabin - "Vers la Flamme", Op.72 [/url] Nicolas Horvath [url] https://www.youtube.com/watch?v=ezEaeSsb8cU; Scriabine Vers la Flamme poem op72 by [/url]
Gennadi Zagor [url] https://www.youtube.com/watch?v=IDJETTiPDhY; Scriabin Poème; Vers la flamme Op. 72 [/url] Tania Stavreva [url] https://www.youtube.com/watch?v=vqyElBmtQ8U; Alexander Scriabin - "Vers la Flamme", Op.72 [/url] Nicolas Horvath [url] https://www.youtube.com/watch?v=ezEaeSsb8cU; Scriabine Vers la Flamme poem op72 by [/url]
181 Ardelao 2015-05-18 19:20:19
A mai meghallgatásra: CD3 [56:24] 24 Preludes op.11 (1888-96) 6 Preludes op.13 (1895) 5 Preludes op.15 op. 9 (1895-96) 5 Preludes op.16 (1895-95) CD4 [53:14] 7 Preludes op.17 (1895-96) 4 Preludes op.22 (1897) 2 Preludes op.27 (1899-1900) 4 Preludes op.31, op.33 (1902-03) 3 Preludes op.35 (1903) 4 Preludes op.37, op.39 (1903) 4 Preludes op.48 (1904-05) 2 Preludes op.67 (1912-13) 5 Preludes op.74 (1914) Maria Lettberg (piano)
A mai meghallgatásra: CD3 [56:24] 24 Preludes op.11 (1888-96) 6 Preludes op.13 (1895) 5 Preludes op.15 op. 9 (1895-96) 5 Preludes op.16 (1895-95) CD4 [53:14] 7 Preludes op.17 (1895-96) 4 Preludes op.22 (1897) 2 Preludes op.27 (1899-1900) 4 Preludes op.31, op.33 (1902-03) 3 Preludes op.35 (1903) 4 Preludes op.37, op.39 (1903) 4 Preludes op.48 (1904-05) 2 Preludes op.67 (1912-13) 5 Preludes op.74 (1914) Maria Lettberg (piano)
180 Ardelao 2015-05-17 17:54:56
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Lp9FGDD6eQg; Alexander Scriabin - Symphony No.2 in C-minor, Op.29 (1901) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Lp9FGDD6eQg; Alexander Scriabin - Symphony No.2 in C-minor, Op.29 (1901) [/url]
179 Ardelao 2015-05-17 17:05:04
[url] https://www.youtube.com/watch?v=IUA_A-KwXU8; Alexander Scriabin - Symphony No.1(1900) in E-major, Op.26 [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=IUA_A-KwXU8; Alexander Scriabin - Symphony No.1(1900) in E-major, Op.26 [/url]
178 Ardelao 2015-05-16 18:41:03
[url] https://www.youtube.com/watch?v=PuDt9_Nt8tA; Alexander Scriabin - Symphony No.3 in C-minor, Op.43 "Le Divin Poème" (1904) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=PuDt9_Nt8tA; Alexander Scriabin - Symphony No.3 in C-minor, Op.43 "Le Divin Poème" (1904) [/url]
176 Ardelao 2015-05-15 13:10:32 [Válasz erre: 175 smaragd 2015-05-15 12:12:45]
A 175-ik-hez gratulálok! :-)
A 175-ik-hez gratulálok! :-)
175 smaragd 2015-05-15 12:12:45
175!
175!
174 smaragd 2015-05-15 12:12:19 [Válasz erre: 173 Ardelao 2015-05-14 23:28:55]
175 ! Remek előadó, remekműveket ad elő! Ez a bejegyzés Ardelaóról is szól, aki ez év február 28-án, 7. számmal, keltette életre ezt a fórumot, és azóta írásaival és az azonnal elérhető, meghallgatható zenedarabokkal sokunknak sok örömet szerzett, a fórum folyamatosan működik.
175 ! Remek előadó, remekműveket ad elő! Ez a bejegyzés Ardelaóról is szól, aki ez év február 28-án, 7. számmal, keltette életre ezt a fórumot, és azóta írásaival és az azonnal elérhető, meghallgatható zenedarabokkal sokunknak sok örömet szerzett, a fórum folyamatosan működik.
173 Ardelao 2015-05-14 23:28:55
[url] http://www.allmusic.com/album/alexander-julian-scriabin-opus-posthum-mw0002611411; "Alexander and Julian Scriabin Opus Posthum" by "Maria Lettberg [/url]
[url] http://www.allmusic.com/album/alexander-julian-scriabin-opus-posthum-mw0002611411; "Alexander and Julian Scriabin Opus Posthum" by "Maria Lettberg [/url]
172 Ardelao 2015-05-13 22:45:11
Farkas György szkrjabin Fehér fény a mindenség szájából, árnyékom rávetül a szomjazó északi erdőkre, tűz mellett kuporgó hajléktalanra, esőben az arcukat az ég felé fordító halhatatlanokra. Egészen apróra húzom össze magam, keselyű máján lakmározom, mocsarak vizét iszom, dobozba zárva a kérészek élete is irgalmatlanul hosszú. Egy ideje nincs mit mondanom, kívül rekedtem az ajtón, nem voltam itt, kapargatom a billentyűkre tapadt kormot. A nézőtér süket és hideg, közönyös, akár a csillagközi űr.
Farkas György szkrjabin Fehér fény a mindenség szájából, árnyékom rávetül a szomjazó északi erdőkre, tűz mellett kuporgó hajléktalanra, esőben az arcukat az ég felé fordító halhatatlanokra. Egészen apróra húzom össze magam, keselyű máján lakmározom, mocsarak vizét iszom, dobozba zárva a kérészek élete is irgalmatlanul hosszú. Egy ideje nincs mit mondanom, kívül rekedtem az ajtón, nem voltam itt, kapargatom a billentyűkre tapadt kormot. A nézőtér süket és hideg, közönyös, akár a csillagközi űr.
171 Ardelao 2015-05-11 15:39:25
A lemezeim között találtam még Szvjatoszlav Richter-t is, aki Szkrjabin 12 etűdjét játsza : Op.2. (l) No l. , Op.8. (2) No 5., No 11., Op.42 . (6) No 2. , 3., 4., 5., 6., 8., Op.65. (3) No 1., 2., 3., Élő felvétel: Moszkva 1952. január 14. Leopold Stokowski vezényletével : Szkrjabin: Etude in G sharp minor New York City Symphony Orchestra 1944.XII.11. New York
A lemezeim között találtam még Szvjatoszlav Richter-t is, aki Szkrjabin 12 etűdjét játsza : Op.2. (l) No l. , Op.8. (2) No 5., No 11., Op.42 . (6) No 2. , 3., 4., 5., 6., 8., Op.65. (3) No 1., 2., 3., Élő felvétel: Moszkva 1952. január 14. Leopold Stokowski vezényletével : Szkrjabin: Etude in G sharp minor New York City Symphony Orchestra 1944.XII.11. New York
170 Ardelao 2015-05-10 20:54:43
[url] https://www.youtube.com/watch?v=t-ehSS3bhB0&list=RDt-ehSS3bhB0; Vladimir Sofronitsky - Scriabin Recital [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=t-ehSS3bhB0&list=RDt-ehSS3bhB0; Vladimir Sofronitsky - Scriabin Recital [/url]
169 Ardelao 2015-05-09 20:34:33
2. A Prometheusz akkord hat hangjának (C-Fisz-B-E-A-D) teljes harmóniája a teozófiai alapelv, az „omnia in omnibus” (minden mindenben) megvalósításaként válik megtapasztalhatóvá, észlelhetővé. A mű belső rendje a világrend titkán nyugszik, ezért felhangzanak a zeneműben antik misztérium-énekek is, amelyeket emberi hangok szólaltatnak meg. Ez az alkotás Szkrjabin életművének csúcspontja, melyben kifejezésre jutott misztikus-filozofikus meggyőződése. Szkrjabin megkísérelte a megvilágosodást zeneileg tettekbe átültetni. Ebben látta küldetésének beteljesülését. Életének utolsó öt évében a Prométheusz-misztériumon dolgozott, miközben végső célként valószínűleg azt tartotta szem előtt, hogy a világot megszabadítsa az anyagtól. Ennek a grandiózus, szinesztétikus alkotásnak az előadása egy hétig tartott volna, és ezen végül minden földlakó részt vett volna(!). Indiában, a Himalája lábánál egy szférák temploma emelkedett volna, amely állandóan változtatta volna a formáját. A zeneszerző egy „áramló, folyékony, organikus építészetet” képzelt el. Táncot, felvonulást, zene- és illatszimfóniát, üdvözítő mondások felolvasását kellett volna a fényszólamok erejével összekötni. A teremtés hét napja a Szkrjabini elképzelés szerint magában foglalja az évmilliók evolúciós fejlődését. A hetedik nap végén bekövetkezik az egyetemes csúcspont, ami után minden ember képes lesz felemelkedni az örök isteni szépséggel összeköttetésben lévő új létállapotba. (Lectorium Rosicrucianum)
2. A Prometheusz akkord hat hangjának (C-Fisz-B-E-A-D) teljes harmóniája a teozófiai alapelv, az „omnia in omnibus” (minden mindenben) megvalósításaként válik megtapasztalhatóvá, észlelhetővé. A mű belső rendje a világrend titkán nyugszik, ezért felhangzanak a zeneműben antik misztérium-énekek is, amelyeket emberi hangok szólaltatnak meg. Ez az alkotás Szkrjabin életművének csúcspontja, melyben kifejezésre jutott misztikus-filozofikus meggyőződése. Szkrjabin megkísérelte a megvilágosodást zeneileg tettekbe átültetni. Ebben látta küldetésének beteljesülését. Életének utolsó öt évében a Prométheusz-misztériumon dolgozott, miközben végső célként valószínűleg azt tartotta szem előtt, hogy a világot megszabadítsa az anyagtól. Ennek a grandiózus, szinesztétikus alkotásnak az előadása egy hétig tartott volna, és ezen végül minden földlakó részt vett volna(!). Indiában, a Himalája lábánál egy szférák temploma emelkedett volna, amely állandóan változtatta volna a formáját. A zeneszerző egy „áramló, folyékony, organikus építészetet” képzelt el. Táncot, felvonulást, zene- és illatszimfóniát, üdvözítő mondások felolvasását kellett volna a fényszólamok erejével összekötni. A teremtés hét napja a Szkrjabini elképzelés szerint magában foglalja az évmilliók evolúciós fejlődését. A hetedik nap végén bekövetkezik az egyetemes csúcspont, ami után minden ember képes lesz felemelkedni az örök isteni szépséggel összeköttetésben lévő új létállapotba. (Lectorium Rosicrucianum)
168 Ardelao 2015-05-08 13:39:34
A lemezeim között véletlenül bukkantam egy újabb Szkrjabin zongora-játékosra. Neve: Nikita Magaloff , aki 1912.II.8-án született (Szentpétervár) grúz nemesi családban. 1918-ban családostul elhagyta Oroszországot. Először Párisban élt és fejlődött ki nagy zongoraművésszé. Játéka szenvedélyes, merész és kihívó volt. Érdekesség, hogy a magyar hegedűművész, Szigeti József leányát vette feleségül. Nagy Chopin előadó volt. A lemezemen játszott Szkrjabin felvétel merőben más, mint amit eddig hallottam. De nagyon jó. Nálunk, szinte alig ismerik. 1992.XII.26-án halt meg Vevey-ben (Svájc).
A lemezeim között véletlenül bukkantam egy újabb Szkrjabin zongora-játékosra. Neve: Nikita Magaloff , aki 1912.II.8-án született (Szentpétervár) grúz nemesi családban. 1918-ban családostul elhagyta Oroszországot. Először Párisban élt és fejlődött ki nagy zongoraművésszé. Játéka szenvedélyes, merész és kihívó volt. Érdekesség, hogy a magyar hegedűművész, Szigeti József leányát vette feleségül. Nagy Chopin előadó volt. A lemezemen játszott Szkrjabin felvétel merőben más, mint amit eddig hallottam. De nagyon jó. Nálunk, szinte alig ismerik. 1992.XII.26-án halt meg Vevey-ben (Svájc).
167 Ardelao 2015-05-07 11:21:00
Alexander Szkrjabin az úgynevezett „ezüstkorban” élt és alkotott. Az orosz költő, Andrej Belij írta erről a korszakról: „Most a művészet tartalma azonos a megújuló élet tartalmával. A művészet maga szólít fel új életre.” Az orosz művészek ebben az időben figyelemre méltóan sokat küzdöttek a megvilágosodásért. Műveikben és személyes sorsukban öltött formát a legmélyebb emberi vágy. Ilyen művész volt Alexander Szkrjabin (1872-1915) orosz zeneszerző és filozófus is, aki elsőként teremtett szinesztétikus zenei, összművészeti alkotást - mai kifejezéssel: multimédia performanszt - hangban, színben, formában és mozgásban egy nagy egységet képezve. Szkrjabin zsenije fáklyaként lángolt fel a zenén keresztül. A megvilágosodást fényszólamok formáin keresztül élte és komponálta meg. „A zene egy megvilágosodási út. El sem tudják képzelni, milyen nagyszerű megismerési módszer. Csak tudnák, mi mindent megértettem a zene által! Mindent, amit most gondolok és kifejezésre juttatok - mindent a művészetemen keresztül tudok” - tanúsította. A Prométheusz Misztérium Helena Blavatsky „Titkos Tanításának” ösztönzésére született forradalmi zeneműve: a Prométheusz. A „Prométheusz - a titán” című fejezetben Blavatsky megmagyarázza, hogy a görög Prométheusznak, ennek a híres tűzhordozónak, mi a jelentősége a hinduizmusban. Nincs szó többé tűzlopásról. Az isteni tűzzel az emberekben a szellemszikrát lobbantja lángra. „Tudják, nálam „Prométheuszban” keletkezik …a fény! Azt szeretném, hogy tűz-szimfóniává váljon egy egész terem, változó fényekkel. Itt lángolnak ők, a tüzes nyelvek. Látják, ahogy a lángok itt és a zenében tündökölnek.” Szkrjabin zenei misztériuma, a Prométheusz („Le Poeme du feu”, 1910) volt legjelentősebb alkotása, egy szinesztétikus mű nagy zenekarra, zongorával és orgonával, kórussal és színbillentyűzettel. A mű sajátos „töménységét” a jellegzetes Prométheusz akkord adja, ami Pleroma (teljesség) akkordként is ismert, mint a bőség és minden létező erejének a szimbóluma.
Alexander Szkrjabin az úgynevezett „ezüstkorban” élt és alkotott. Az orosz költő, Andrej Belij írta erről a korszakról: „Most a művészet tartalma azonos a megújuló élet tartalmával. A művészet maga szólít fel új életre.” Az orosz művészek ebben az időben figyelemre méltóan sokat küzdöttek a megvilágosodásért. Műveikben és személyes sorsukban öltött formát a legmélyebb emberi vágy. Ilyen művész volt Alexander Szkrjabin (1872-1915) orosz zeneszerző és filozófus is, aki elsőként teremtett szinesztétikus zenei, összművészeti alkotást - mai kifejezéssel: multimédia performanszt - hangban, színben, formában és mozgásban egy nagy egységet képezve. Szkrjabin zsenije fáklyaként lángolt fel a zenén keresztül. A megvilágosodást fényszólamok formáin keresztül élte és komponálta meg. „A zene egy megvilágosodási út. El sem tudják képzelni, milyen nagyszerű megismerési módszer. Csak tudnák, mi mindent megértettem a zene által! Mindent, amit most gondolok és kifejezésre juttatok - mindent a művészetemen keresztül tudok” - tanúsította. A Prométheusz Misztérium Helena Blavatsky „Titkos Tanításának” ösztönzésére született forradalmi zeneműve: a Prométheusz. A „Prométheusz - a titán” című fejezetben Blavatsky megmagyarázza, hogy a görög Prométheusznak, ennek a híres tűzhordozónak, mi a jelentősége a hinduizmusban. Nincs szó többé tűzlopásról. Az isteni tűzzel az emberekben a szellemszikrát lobbantja lángra. „Tudják, nálam „Prométheuszban” keletkezik …a fény! Azt szeretném, hogy tűz-szimfóniává váljon egy egész terem, változó fényekkel. Itt lángolnak ők, a tüzes nyelvek. Látják, ahogy a lángok itt és a zenében tündökölnek.” Szkrjabin zenei misztériuma, a Prométheusz („Le Poeme du feu”, 1910) volt legjelentősebb alkotása, egy szinesztétikus mű nagy zenekarra, zongorával és orgonával, kórussal és színbillentyűzettel. A mű sajátos „töménységét” a jellegzetes Prométheusz akkord adja, ami Pleroma (teljesség) akkordként is ismert, mint a bőség és minden létező erejének a szimbóluma.
166 Ardelao 2015-05-06 17:55:24
A 89.sz. beírásomban foglalkoztam Szkrjabin születésének pontos időpontjával (1872.I.6.) Michel Onfray (sz.1959, francia filozófus) írta, hogy Szkrjabin karácsonykor született. Neki volt igaza, mert az oroszországi ortodox naptár szerint valóban, 1871,karácsonyán született. Ma már a helyes dátum 1872.I.6..
A 89.sz. beírásomban foglalkoztam Szkrjabin születésének pontos időpontjával (1872.I.6.) Michel Onfray (sz.1959, francia filozófus) írta, hogy Szkrjabin karácsonykor született. Neki volt igaza, mert az oroszországi ortodox naptár szerint valóban, 1871,karácsonyán született. Ma már a helyes dátum 1872.I.6..
165 smaragd 2015-05-05 20:47:47
Egyszer meg fogom hallgatni ezeket a műveket, a hozzájuk beírt szkrjabini gondolatokkal. Addig is köszönöm értékes és érdekes bejegyzéseidet. Látom, hogy már linket küldeni is tudsz! Ezt külön értékelem :-) talán később zenéket is kapunk. Egyébként: bravo !
Egyszer meg fogom hallgatni ezeket a műveket, a hozzájuk beírt szkrjabini gondolatokkal. Addig is köszönöm értékes és érdekes bejegyzéseidet. Látom, hogy már linket küldeni is tudsz! Ezt külön értékelem :-) talán később zenéket is kapunk. Egyébként: bravo !
164 Ardelao 2015-05-05 17:53:27
[url] http://www.szilagyiart.hu/en/venalpainting/zenei-tema/az-extazis-koeltemenye-szkrjabin-44; Az extázis költeménye – Szkrjabin [/url]
[url] http://www.szilagyiart.hu/en/venalpainting/zenei-tema/az-extazis-koeltemenye-szkrjabin-44; Az extázis költeménye – Szkrjabin [/url]
163 Ardelao 2015-05-04 16:57:08
Egy érdekesség : 1890. február 25-én született Vjacseszlav Molotov szovjet diplomata, Sztálin egyik legbefolyásosabb híve, aki elsősorban a németekkel kötött megnemtámadási egyezmény és a második világháborús moszkvai külpolitika irányítása kapcsán vált világhírűvé. Molotov eredetileg Vjacseszlav Mihajlovics Szkrjabin néven, a Kirovi területen látta meg a napvilágot, egy bolti alkalmazott gyermekeként. A politikus ma ismert vezetéknevét azután vette fel, hogy – még kazanyi gimnazistaként – 1906-ban belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Pártba, ahol a molot, azaz kalapács szó után választott magának fedőnevet. VM.Szkrjabin-Molotov nem állt rokonságban, a zeneszerző családjával ! „Molotovnak finom homloka van és úgy néz ki, úgy cselekszik, mint egy francia orvosprofesszor – rendezett, precíz, pedáns […] Elsőrangú intelligenciájú és befolyású ember. Molotov vegetáriánus és nem iszik. Ő kapja Sztálintól a piszkos munka javát.” (John Gunther amerikai újságíró) Szerző: Tarján M. Tamás
Egy érdekesség : 1890. február 25-én született Vjacseszlav Molotov szovjet diplomata, Sztálin egyik legbefolyásosabb híve, aki elsősorban a németekkel kötött megnemtámadási egyezmény és a második világháborús moszkvai külpolitika irányítása kapcsán vált világhírűvé. Molotov eredetileg Vjacseszlav Mihajlovics Szkrjabin néven, a Kirovi területen látta meg a napvilágot, egy bolti alkalmazott gyermekeként. A politikus ma ismert vezetéknevét azután vette fel, hogy – még kazanyi gimnazistaként – 1906-ban belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Pártba, ahol a molot, azaz kalapács szó után választott magának fedőnevet. VM.Szkrjabin-Molotov nem állt rokonságban, a zeneszerző családjával ! „Molotovnak finom homloka van és úgy néz ki, úgy cselekszik, mint egy francia orvosprofesszor – rendezett, precíz, pedáns […] Elsőrangú intelligenciájú és befolyású ember. Molotov vegetáriánus és nem iszik. Ő kapja Sztálintól a piszkos munka javát.” (John Gunther amerikai újságíró) Szerző: Tarján M. Tamás
162 Ardelao 2015-05-03 11:47:59
Egy mondás szerint senki nem volt nála híresebb életében és gyorsabban elfeledett halála után. A szovjet szocialista realizmus idején kiátkozták, egyik nyugati kritikusa „legjobb esetben elmebetegnek” minősítette, az 1930-as években a BBC tiltólistára tette. Művészete iránt napjainkban ismét egyre nagyobb az érdeklődés, az amerikai Aaron Copland például tematikus műveit „gyökeresen új érzéseket kifejező” alkotásoknak nevezte, hozzátéve: a zenetörténet egyik legnagyobb tévedése, hogy Szkrjabin mindezt a klasszikus szonátaforma kényszerzubbonyába próbálta belegyömöszölni.
Egy mondás szerint senki nem volt nála híresebb életében és gyorsabban elfeledett halála után. A szovjet szocialista realizmus idején kiátkozták, egyik nyugati kritikusa „legjobb esetben elmebetegnek” minősítette, az 1930-as években a BBC tiltólistára tette. Művészete iránt napjainkban ismét egyre nagyobb az érdeklődés, az amerikai Aaron Copland például tematikus műveit „gyökeresen új érzéseket kifejező” alkotásoknak nevezte, hozzátéve: a zenetörténet egyik legnagyobb tévedése, hogy Szkrjabin mindezt a klasszikus szonátaforma kényszerzubbonyába próbálta belegyömöszölni.
161 Ardelao 2015-05-03 02:59:59
Turcsányi Janka a salzburgi Mozarteum-ba töltött szemeszter alatt Rohmann Imre irányításával bővítette ismereteit Beethoven-ről. Janka aktív előadója és kutatója Alexandr Szkrjabin zenéjének, valamint a kamarazenének Bach-tól Brittenig, valamint élvezettel oktatja is a zenét. Jelenleg Cambridge-ben él férjével és 7 éves kisfiukkal.
Turcsányi Janka a salzburgi Mozarteum-ba töltött szemeszter alatt Rohmann Imre irányításával bővítette ismereteit Beethoven-ről. Janka aktív előadója és kutatója Alexandr Szkrjabin zenéjének, valamint a kamarazenének Bach-tól Brittenig, valamint élvezettel oktatja is a zenét. Jelenleg Cambridge-ben él férjével és 7 éves kisfiukkal.
160 Ardelao 2015-05-02 15:57:22
A szkrjabini zene tanulmányozásának az ad felbecsülhetetlen pedagógiai jelentőséget, hogy a megértésére tett kísérletek során olyan kompozíciós kérdésekkel találkozhatunk, amelyek a századforduló több más komponistája, így Schönberg, Stravinsky vagy Bartók számára is hasonló formában megfogalmazódtak, még ha azokra merőben különböző válaszokat adtak is valamennyien – ami nem meglepő, hiszen e szerzőknek igen eltérő elképzelései voltak az alkotás, a zene értelmét és célját illetően. Ezért az a tudás, amelyet Szkrjabin zenéjének megismerésén keresztül a századforduló zenei gondolkodásáról nyerhetünk, könnyen kamatoztatható a vele kortárs komponisták, sőt, a problémákat továbbgondoló későbbi szerzők megértésében – akár egészen napjainkig, hiszen az akkor testet öltött kérdések egy részére még ma is adható új válasz. Turcsányi Janka írása.
A szkrjabini zene tanulmányozásának az ad felbecsülhetetlen pedagógiai jelentőséget, hogy a megértésére tett kísérletek során olyan kompozíciós kérdésekkel találkozhatunk, amelyek a századforduló több más komponistája, így Schönberg, Stravinsky vagy Bartók számára is hasonló formában megfogalmazódtak, még ha azokra merőben különböző válaszokat adtak is valamennyien – ami nem meglepő, hiszen e szerzőknek igen eltérő elképzelései voltak az alkotás, a zene értelmét és célját illetően. Ezért az a tudás, amelyet Szkrjabin zenéjének megismerésén keresztül a századforduló zenei gondolkodásáról nyerhetünk, könnyen kamatoztatható a vele kortárs komponisták, sőt, a problémákat továbbgondoló későbbi szerzők megértésében – akár egészen napjainkig, hiszen az akkor testet öltött kérdések egy részére még ma is adható új válasz. Turcsányi Janka írása.
159 Ardelao 2015-05-01 18:42:34
MARIA LETTBERG Egyike Európa legizgalmasabb fiatal zongoraművésznőinek. A svéd állampolgárságú művésznő Rigában született és jelenleg Berlinben él. Azoknak a zongoraművészeknek az új generációját képviseli, akiknek sikerült zongoraművészek versenyein való részvétel nélkül saját, szokatlan mesterprofilt teremteniük. Tanulmányait a neves Szentpétervári Konzervatóriumban (prof. Tajana Zagorovszkaja), a Stockholmi Királyi Zenefőiskolán (Roland Pöntinen) és Helsinkiben, a Sibelius Akadémián (prof. Matti Raekallio) abszolválta. Hamar magára vonta a közönség, a kritikusok és az olyan világhírű zeneművészek figyelmét, mint Andrej Gavrilov, Paul Badura-Skoda és Menachem Pressler. Érdeklődést és csodálatot kelt rendkívül rafinált zongorázási technikájával, akárcsak fölöttébb sajátos és eredeti interpretációival. Nemzetközi szinten van jelen a zene színpadán, adott kamarazenei és önálló esteket, többek között New Yorkban, Londonban, Berlinben, Münchenben, Milánóban, Szentpéterváron, Stockholmban, Helsinkiben, Utrechtben. Svédországban és Németországban rádiós és televíziós hangversenyeket adott. Széles repertoárja a barokk zenétől kezdve napjaink zenéjét is tartalmazza. Brahms, Schumann, Liszt, Schnittke mellett 2002 óta Szkrjabin szerzeményei képezik az általa játszott művek súlypontját. Dr. Andrea Brill www.lettberg.com
MARIA LETTBERG Egyike Európa legizgalmasabb fiatal zongoraművésznőinek. A svéd állampolgárságú művésznő Rigában született és jelenleg Berlinben él. Azoknak a zongoraművészeknek az új generációját képviseli, akiknek sikerült zongoraművészek versenyein való részvétel nélkül saját, szokatlan mesterprofilt teremteniük. Tanulmányait a neves Szentpétervári Konzervatóriumban (prof. Tajana Zagorovszkaja), a Stockholmi Királyi Zenefőiskolán (Roland Pöntinen) és Helsinkiben, a Sibelius Akadémián (prof. Matti Raekallio) abszolválta. Hamar magára vonta a közönség, a kritikusok és az olyan világhírű zeneművészek figyelmét, mint Andrej Gavrilov, Paul Badura-Skoda és Menachem Pressler. Érdeklődést és csodálatot kelt rendkívül rafinált zongorázási technikájával, akárcsak fölöttébb sajátos és eredeti interpretációival. Nemzetközi szinten van jelen a zene színpadán, adott kamarazenei és önálló esteket, többek között New Yorkban, Londonban, Berlinben, Münchenben, Milánóban, Szentpéterváron, Stockholmban, Helsinkiben, Utrechtben. Svédországban és Németországban rádiós és televíziós hangversenyeket adott. Széles repertoárja a barokk zenétől kezdve napjaink zenéjét is tartalmazza. Brahms, Schumann, Liszt, Schnittke mellett 2002 óta Szkrjabin szerzeményei képezik az általa játszott művek súlypontját. Dr. Andrea Brill www.lettberg.com
158 Ardelao 2015-05-01 11:45:12
Szkrjabin műveihez fűzött gondolatainak befejező része: Op. 61, Noktürn – költemény /Poème - Nocturne/ „Itt oly sok és különös érzet keveredik; […] az ember úgy hiszi, ködképződményeket lát […], ebből születik a következő téma, mint egy fénysugár, amely e ködökből kitekint. Itt mintha kürtök hangjait hallanánk. Op. 36, Sátáni költemény /Poème satanique/ … az őszintétlenség apoteózisa. Minden tettetés, hamisság volt…” „A sátáni költeményben olyan sátán szerepelt, amely egy szalon-oroszlánnak még nagyon sok tulajdonságával rendelkezett, sőt, szeretetre méltó volt…” (2) „… tulajdonképpen nem sátán, hanem csupán egy a kis démonok közül”. (2) Op. 72, „A láng felé”/Vers la flamme/ költemény „Figyeljétek csak meg, hogyan bontakozik ki lassan minden … a sűrű ködből a ragyogó fényig ...”. (2) Szkrjabin csak három noktürnt írt, az Op. 5, 1. és 2., valamint az Op. 9, 2. számát.E két mű után Szkrjabin elvesztette az érdeklődését az éjszaka kantilénája iránt; ehhez csak egyszer tért vissza, a Noktürn – Költeményben (Op 61). A korai alkotói periódushoz nagyformátumú műként nemcsak az első három szonáta és az Op. 20 alatt jegyzett Zongorahangverseny tartozik, hanem egy sor egyedi zongoradarab is: az Allegro appassionato (Op. 4), az Allegro de concert (Op. 18), a Polonéz (Op. 21) és a Fantázia (Op. 28). Ezek olyan virtuózként láttatják Szkrjabint, aki ragyogó, Liszt stílusához közeli zenét komponál. Szkrjabin hajlamos volt egy műben egyesíteni a különböző műfajhoz tartozó darabokat. Közös atmoszféra vagy egy program jegyében kötötte össze ezeket a darabokat, mint a „Négy darab”-ban (Op. 56), amely egy „Prelűd”-ből, egy „Iróniá”-ból, egy „Nüansz”-ból és egy „Etűd”-ből áll. Sok művét Szkrjabin a címben csak egy utalással jelöli: „Álom” /Rève/ (Op. 49, 3. sz.), „Törékenység” /Friabilité/ (Op. 51, 1. sz.), „Rejtély” /Ènigme/ (Op. 52, 2. sz.), „Gúnyolódások” /Ironies/ (Op. 56, 2. sz.), „Kívánság” /Souhait/ (Op. 57, 1. sz.). A középső és a kései alkotói periódusban a tánc játszik központi szerepet, és szimbolikus formát ölt. Szkrjabin táncai misztikusak, szakrálisak, erotikusak („A vágy tánca” (Danse de la nostalgie) /Op. 51, 4. sz./, „Gyengédség táncban” (Tendresse dans la danse) /Op. 57, 2. sz./, „Virágfüzérek”(Guirlandes) /Op. 73, 1. sz./ avagy az eksztatikus könyörgés „a világ sebességével, ha az anyag eltűnik” („Sötét láng” /Op. 73, 2. sz./). Rejtély /Ènigma/ (Op. 52, 2. sz.) „…valamilyen kicsiny, szárnyas lény, vagy egy asszony vagy egy rovar, de feltétlenül nőnemű, van rajta valami szúrós és tekergő, valami soktagú dolog. Ez a lény hihetetlenül ügyes, és ebben az ügyességben kacérság rejlik. Egyáltalán nem hagyja megfogni magát. Igazán különös teremtmény: bizonyára az elementális szellemekhez tartozik[…], valami ördögi lakozik benne”. (2) Furcsaság /Étrangeté/ (Op. 63, 2. sz.) „Ezúttal ez (a kicsiny, szárnyas lény) ráadásul még sikamlós is, egyáltalán nem lehet megfogni.” (2) Virágfüzérek /Guirlandes/ (Op. 73, 1. sz.) „Újra és újra születnek, szivárványszínűek és törékenyek, van bennük valami a fájdalmasságig édes…”. (2) Sötét lángok /Flammes sombres/ (Op. 73, 2. sz.) „A fekete lángok tánca[…]. Ez a felbomlás zenéje. Az elbukottak zenéje[…]. Ez a csúcspont a fekete mágia útján … Abnormális és már egészségtelen erotika. Perverzió, majd egy orgiaszerű tánc … hullák feletti tánc…”. (2) Szkrjabin a világot, az univerzumot a semmiben oldja fel. Összeköti a szenvedést a boldogság, a jó és a gonosz, az élet és a halál mámorával, egy eksztáziséval, az univerzum erotikus aktusaként, azzal a törekvéssel, hogy minden visszatérjen a létezés forrásához, az ős-káoszhoz. Maria Lettberg Idézetek: (1) Alexandr Nyikolájevics Szkrjabin: Feljegyzések. Szövegek. /Aufzeichnungen. Texte) a megjelenés helye: Russkie Propilei, Bd. 6, Moskau, 1919 (2) Leonyid Szabanejev: Emélkezés Alexandr Szkrjabinra. Berlin, 2005
Szkrjabin műveihez fűzött gondolatainak befejező része: Op. 61, Noktürn – költemény /Poème - Nocturne/ „Itt oly sok és különös érzet keveredik; […] az ember úgy hiszi, ködképződményeket lát […], ebből születik a következő téma, mint egy fénysugár, amely e ködökből kitekint. Itt mintha kürtök hangjait hallanánk. Op. 36, Sátáni költemény /Poème satanique/ … az őszintétlenség apoteózisa. Minden tettetés, hamisság volt…” „A sátáni költeményben olyan sátán szerepelt, amely egy szalon-oroszlánnak még nagyon sok tulajdonságával rendelkezett, sőt, szeretetre méltó volt…” (2) „… tulajdonképpen nem sátán, hanem csupán egy a kis démonok közül”. (2) Op. 72, „A láng felé”/Vers la flamme/ költemény „Figyeljétek csak meg, hogyan bontakozik ki lassan minden … a sűrű ködből a ragyogó fényig ...”. (2) Szkrjabin csak három noktürnt írt, az Op. 5, 1. és 2., valamint az Op. 9, 2. számát.E két mű után Szkrjabin elvesztette az érdeklődését az éjszaka kantilénája iránt; ehhez csak egyszer tért vissza, a Noktürn – Költeményben (Op 61). A korai alkotói periódushoz nagyformátumú műként nemcsak az első három szonáta és az Op. 20 alatt jegyzett Zongorahangverseny tartozik, hanem egy sor egyedi zongoradarab is: az Allegro appassionato (Op. 4), az Allegro de concert (Op. 18), a Polonéz (Op. 21) és a Fantázia (Op. 28). Ezek olyan virtuózként láttatják Szkrjabint, aki ragyogó, Liszt stílusához közeli zenét komponál. Szkrjabin hajlamos volt egy műben egyesíteni a különböző műfajhoz tartozó darabokat. Közös atmoszféra vagy egy program jegyében kötötte össze ezeket a darabokat, mint a „Négy darab”-ban (Op. 56), amely egy „Prelűd”-ből, egy „Iróniá”-ból, egy „Nüansz”-ból és egy „Etűd”-ből áll. Sok művét Szkrjabin a címben csak egy utalással jelöli: „Álom” /Rève/ (Op. 49, 3. sz.), „Törékenység” /Friabilité/ (Op. 51, 1. sz.), „Rejtély” /Ènigme/ (Op. 52, 2. sz.), „Gúnyolódások” /Ironies/ (Op. 56, 2. sz.), „Kívánság” /Souhait/ (Op. 57, 1. sz.). A középső és a kései alkotói periódusban a tánc játszik központi szerepet, és szimbolikus formát ölt. Szkrjabin táncai misztikusak, szakrálisak, erotikusak („A vágy tánca” (Danse de la nostalgie) /Op. 51, 4. sz./, „Gyengédség táncban” (Tendresse dans la danse) /Op. 57, 2. sz./, „Virágfüzérek”(Guirlandes) /Op. 73, 1. sz./ avagy az eksztatikus könyörgés „a világ sebességével, ha az anyag eltűnik” („Sötét láng” /Op. 73, 2. sz./). Rejtély /Ènigma/ (Op. 52, 2. sz.) „…valamilyen kicsiny, szárnyas lény, vagy egy asszony vagy egy rovar, de feltétlenül nőnemű, van rajta valami szúrós és tekergő, valami soktagú dolog. Ez a lény hihetetlenül ügyes, és ebben az ügyességben kacérság rejlik. Egyáltalán nem hagyja megfogni magát. Igazán különös teremtmény: bizonyára az elementális szellemekhez tartozik[…], valami ördögi lakozik benne”. (2) Furcsaság /Étrangeté/ (Op. 63, 2. sz.) „Ezúttal ez (a kicsiny, szárnyas lény) ráadásul még sikamlós is, egyáltalán nem lehet megfogni.” (2) Virágfüzérek /Guirlandes/ (Op. 73, 1. sz.) „Újra és újra születnek, szivárványszínűek és törékenyek, van bennük valami a fájdalmasságig édes…”. (2) Sötét lángok /Flammes sombres/ (Op. 73, 2. sz.) „A fekete lángok tánca[…]. Ez a felbomlás zenéje. Az elbukottak zenéje[…]. Ez a csúcspont a fekete mágia útján … Abnormális és már egészségtelen erotika. Perverzió, majd egy orgiaszerű tánc … hullák feletti tánc…”. (2) Szkrjabin a világot, az univerzumot a semmiben oldja fel. Összeköti a szenvedést a boldogság, a jó és a gonosz, az élet és a halál mámorával, egy eksztáziséval, az univerzum erotikus aktusaként, azzal a törekvéssel, hogy minden visszatérjen a létezés forrásához, az ős-káoszhoz. Maria Lettberg Idézetek: (1) Alexandr Nyikolájevics Szkrjabin: Feljegyzések. Szövegek. /Aufzeichnungen. Texte) a megjelenés helye: Russkie Propilei, Bd. 6, Moskau, 1919 (2) Leonyid Szabanejev: Emélkezés Alexandr Szkrjabinra. Berlin, 2005
157 Ardelao 2015-04-30 12:28:38
A Szkrjabin műveihez fűzött gondolatok folytatása: Op. 51, 2. sz. a-moll prelűd Elpattant húrok… Akkoriban rettenetes helyzetben voltam. Ez a prelűd és az első szonátában szereplő gyászinduló a kétségbeesés pillanatában keletkezett … De csak ez a kettő!” (2) Op. 74, 2. sz. prelűd „Ez a halál, mint nőnemű jelenség, amely egyesüléshez vezet. […] A halál és a szerelem… Ahogy azt az „Előkészítő művelet”(vázlatában) írtam: A halál egy nőtestvér. Tőle már nem kell félni; ő a lehetséges béke legmagasabb formája, ő a „fehér hangzás”. (2) „E darabot kétféle módon lehet játszani. Sokféle színnel árnyalva, vagy - éppen ellenkezőleg – teljesen egyöntetűen, a legcsekélyebb árnyalás nélkül. Mindkettő lehetséges… A rugalmasság különös módja – mintha egyetlen darabban több szerepelne.” (2) Szkrjabin Op. 8 és Op. 42 számú etűdjei felépítésükben és hangulatukban közelebb állnak Rahmanyinov Op. 33 sz. Études-Tableaux c. művéhez, mint Chopin etűdjeihez. Szigorú értelemben nem igényelnek virtuozitást. A zeneszerző néha olyan mesterfogásokat alkalmaz, mint amilyenek a Op. 8, 6. sz. Etűd szextjei, a tercek az Op. 8, 10. sz. Étűdben avagy a trillák az Op. 42, 3. sz. Etűdben. Ennek ellenére az etűdök inkább zenei vázlatok maradnak, stilisztikailag az „impromtu” és a „poème” között. Az Op. 65 sz. alatt jegyzett három etűd igencsak kísérletként hat – Szkrjabin itt a disszonanciával játszik. A szeptimák, nónák és tritónuszok legitim kifejező eszköznek számítanak. A fiatal Szkrajbinnak kiváló érzéke volt az inspiratív, szeszélyes ritmusú és szláv melankóliával áthatott mazurkához. Chopin hatása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mazurka Oroszországban – a keringővel és a polonézzel azonos mértékben – igen kedvelt volt, és a századforduló táján minden bálhoz hozzátartozott. Az orosz zenében különösen Glinka, Csajkovszkij, Ljadov, Balakirjev foglalkozott mazurkákkal és keringőkkel, amelyről Csehov és Dosztojevszkij irodalmi bizonyítékkal is szolgált. Szkrjabin mazurkái többnyire mazurka-költemények; a lelkiállapotokon van a fő hangsúly, a népies elemek háttérbe szorulnak. Szkrjabin számára a táncos elemek is fontosak voltak; a háromnegyedes ütem – a mazurka és a keringő esetében – Szkrjabin műveinek tipikus ritmusvonala. A mazurkára jellemző a pontozott ritmus egy kibontakozó melodikus vonallal, triolákkal, szinkópákkal és szünetekkel társítva. Ezek az elemek Szkrjabin valamennyi zenei alkotásában megtalálhatók. Szkrjabint csupán a korai időszakban (Op. 10, 12 és 14) érdekli az impromtu, mint tipikusan romantikus műfaj. Az Op. 32 alatt jegyzett Két költemény-nyel /Deux poèmes/ Szkrjabin felfedezi magának a „költemény” műfajt, amely Szkrjabin egyik legkedveltebb kifejezési formájává válik. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik az e téren adott alkotói szabadság. Szkrjabin költeményeinek címei határozott költői asszociációkat mutatnak: „Álarc”, „Kuriózum”, „A tűz költeménye”, „A nosztalgia költeménye”. Ezek „tragikus”, „inspiratív”, „fantasztikus”, „sátáni” költemények. Nem hagyható figyelmen kívül az orosz szimbolizmus esztétikájához, az Andrej Bjeli, Valerij Brjusszov, Konstantin Balmont költészetéhez való kötődés sem.
A Szkrjabin műveihez fűzött gondolatok folytatása: Op. 51, 2. sz. a-moll prelűd Elpattant húrok… Akkoriban rettenetes helyzetben voltam. Ez a prelűd és az első szonátában szereplő gyászinduló a kétségbeesés pillanatában keletkezett … De csak ez a kettő!” (2) Op. 74, 2. sz. prelűd „Ez a halál, mint nőnemű jelenség, amely egyesüléshez vezet. […] A halál és a szerelem… Ahogy azt az „Előkészítő művelet”(vázlatában) írtam: A halál egy nőtestvér. Tőle már nem kell félni; ő a lehetséges béke legmagasabb formája, ő a „fehér hangzás”. (2) „E darabot kétféle módon lehet játszani. Sokféle színnel árnyalva, vagy - éppen ellenkezőleg – teljesen egyöntetűen, a legcsekélyebb árnyalás nélkül. Mindkettő lehetséges… A rugalmasság különös módja – mintha egyetlen darabban több szerepelne.” (2) Szkrjabin Op. 8 és Op. 42 számú etűdjei felépítésükben és hangulatukban közelebb állnak Rahmanyinov Op. 33 sz. Études-Tableaux c. művéhez, mint Chopin etűdjeihez. Szigorú értelemben nem igényelnek virtuozitást. A zeneszerző néha olyan mesterfogásokat alkalmaz, mint amilyenek a Op. 8, 6. sz. Etűd szextjei, a tercek az Op. 8, 10. sz. Étűdben avagy a trillák az Op. 42, 3. sz. Etűdben. Ennek ellenére az etűdök inkább zenei vázlatok maradnak, stilisztikailag az „impromtu” és a „poème” között. Az Op. 65 sz. alatt jegyzett három etűd igencsak kísérletként hat – Szkrjabin itt a disszonanciával játszik. A szeptimák, nónák és tritónuszok legitim kifejező eszköznek számítanak. A fiatal Szkrajbinnak kiváló érzéke volt az inspiratív, szeszélyes ritmusú és szláv melankóliával áthatott mazurkához. Chopin hatása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mazurka Oroszországban – a keringővel és a polonézzel azonos mértékben – igen kedvelt volt, és a századforduló táján minden bálhoz hozzátartozott. Az orosz zenében különösen Glinka, Csajkovszkij, Ljadov, Balakirjev foglalkozott mazurkákkal és keringőkkel, amelyről Csehov és Dosztojevszkij irodalmi bizonyítékkal is szolgált. Szkrjabin mazurkái többnyire mazurka-költemények; a lelkiállapotokon van a fő hangsúly, a népies elemek háttérbe szorulnak. Szkrjabin számára a táncos elemek is fontosak voltak; a háromnegyedes ütem – a mazurka és a keringő esetében – Szkrjabin műveinek tipikus ritmusvonala. A mazurkára jellemző a pontozott ritmus egy kibontakozó melodikus vonallal, triolákkal, szinkópákkal és szünetekkel társítva. Ezek az elemek Szkrjabin valamennyi zenei alkotásában megtalálhatók. Szkrjabint csupán a korai időszakban (Op. 10, 12 és 14) érdekli az impromtu, mint tipikusan romantikus műfaj. Az Op. 32 alatt jegyzett Két költemény-nyel /Deux poèmes/ Szkrjabin felfedezi magának a „költemény” műfajt, amely Szkrjabin egyik legkedveltebb kifejezési formájává válik. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik az e téren adott alkotói szabadság. Szkrjabin költeményeinek címei határozott költői asszociációkat mutatnak: „Álarc”, „Kuriózum”, „A tűz költeménye”, „A nosztalgia költeménye”. Ezek „tragikus”, „inspiratív”, „fantasztikus”, „sátáni” költemények. Nem hagyható figyelmen kívül az orosz szimbolizmus esztétikájához, az Andrej Bjeli, Valerij Brjusszov, Konstantin Balmont költészetéhez való kötődés sem.
156 Ardelao 2015-04-30 10:31:57
Folytatás : Negyedik szonáta „Sőt, én még gyorsabban akarok játszani, mégpedig maximális tempóban, a lehetőség határán […], hogy fénysebességgel történő repülésnek tűnjön, repülésnek, egyenesen a Nap felé„ (2) „Áttetsző felhők vékony fátyolán egy csillag fénylik át lágyan, messze és magányosan … Szabadon szárnyalok. Vágyakozásomban közeledem.” (1) Ötödik szonáta „Titokzatos Hatalmak, életre hívlak Titeket! Az alkotó Szellem sötét mélységeiben szendergve a Ti éltetek sejlik tétován.” (1) Hatodik szonáta „…. kétségbeesett haranghangok …. valami rossz rejlik bennük”(2) Hetedik szonáta „egy fehér mise[…] (amelyben) van valami ünnepélyes, ugyanakkor könyörtelen szigort áraszt[…]. Van benne valami fenyegető, titokzatos is.” (2) „Mennyben függő harangok[…], oda gyűlnek a szent imák az invokáció alatt, majd újra a tömjén, amely minden ködbe borít[…] Ez az utolsó tánc. Minden megszűnik és feloldódik e táncban. Végül megtörténik a kiáramlás, a szétáradás… .” (2) … ebben nincs sem érzékiség, sem líra, csak a tiszta misztika ölt testet.” „Ez a misztériumhoz már egészen közel van… „ (2) Nyolcadik szonáta „E szonáta egész hangulatában a hetedikhez áll közel… Egy tánc, amely mámorba torkollik.” (2) Kilencedik szonáta „Merőben zűrös darab ez a kilencedik szonáta, teljes egészében vakmerő, valami ördögi rejlik benne[…] Gonosz varázslat[…], alvó szentség veszi körül[…] Ez a gonosz szellemek felvonulása, egy lidércnyomás vagy megkísértés érzékcsalódás formájában[…]. Megszentségtelenített szentség; ez hangulatában már nagyon sokat megidéz a középkorból …”. (2) „…itt a játékban tudni kell boszorkánnyá válni.” (2) Tizedik szonáta „Erdő[…] Erdei hangok és hangulatok[…], a pánikérzés sem hiányzik, összeolvadás a természettel. Ez is része a misztériumnak, minden az, ami ott történni fog. […] rovarok, pillangók és lepkék – ám ezek mégiscsak virágok, amelyek hirtelen mozogni kezdtek. A legfinomabb becézések, szinte érintés nélkül[…] Mindezt a Nap hívta életre, és a Naptól közeledik felénk[…]E Nap-cirogatások állnak hozzám a legközelebb… „ (2) A prelűdök, akárcsak a szonáták, Szkrjabint egy életen át elkísérték. Összesen majdnem kilencven prelűdöt írt. Szkrjabin egyetlen prelűdje sem hosszabb három oldalnál; gyakran úgyszólván zene naplónak tűnnek. Feljegyzések utazásokról, kis univerzumokról, a miniatúra mesterművei.
Folytatás : Negyedik szonáta „Sőt, én még gyorsabban akarok játszani, mégpedig maximális tempóban, a lehetőség határán […], hogy fénysebességgel történő repülésnek tűnjön, repülésnek, egyenesen a Nap felé„ (2) „Áttetsző felhők vékony fátyolán egy csillag fénylik át lágyan, messze és magányosan … Szabadon szárnyalok. Vágyakozásomban közeledem.” (1) Ötödik szonáta „Titokzatos Hatalmak, életre hívlak Titeket! Az alkotó Szellem sötét mélységeiben szendergve a Ti éltetek sejlik tétován.” (1) Hatodik szonáta „…. kétségbeesett haranghangok …. valami rossz rejlik bennük”(2) Hetedik szonáta „egy fehér mise[…] (amelyben) van valami ünnepélyes, ugyanakkor könyörtelen szigort áraszt[…]. Van benne valami fenyegető, titokzatos is.” (2) „Mennyben függő harangok[…], oda gyűlnek a szent imák az invokáció alatt, majd újra a tömjén, amely minden ködbe borít[…] Ez az utolsó tánc. Minden megszűnik és feloldódik e táncban. Végül megtörténik a kiáramlás, a szétáradás… .” (2) … ebben nincs sem érzékiség, sem líra, csak a tiszta misztika ölt testet.” „Ez a misztériumhoz már egészen közel van… „ (2) Nyolcadik szonáta „E szonáta egész hangulatában a hetedikhez áll közel… Egy tánc, amely mámorba torkollik.” (2) Kilencedik szonáta „Merőben zűrös darab ez a kilencedik szonáta, teljes egészében vakmerő, valami ördögi rejlik benne[…] Gonosz varázslat[…], alvó szentség veszi körül[…] Ez a gonosz szellemek felvonulása, egy lidércnyomás vagy megkísértés érzékcsalódás formájában[…]. Megszentségtelenített szentség; ez hangulatában már nagyon sokat megidéz a középkorból …”. (2) „…itt a játékban tudni kell boszorkánnyá válni.” (2) Tizedik szonáta „Erdő[…] Erdei hangok és hangulatok[…], a pánikérzés sem hiányzik, összeolvadás a természettel. Ez is része a misztériumnak, minden az, ami ott történni fog. […] rovarok, pillangók és lepkék – ám ezek mégiscsak virágok, amelyek hirtelen mozogni kezdtek. A legfinomabb becézések, szinte érintés nélkül[…] Mindezt a Nap hívta életre, és a Naptól közeledik felénk[…]E Nap-cirogatások állnak hozzám a legközelebb… „ (2) A prelűdök, akárcsak a szonáták, Szkrjabint egy életen át elkísérték. Összesen majdnem kilencven prelűdöt írt. Szkrjabin egyetlen prelűdje sem hosszabb három oldalnál; gyakran úgyszólván zene naplónak tűnnek. Feljegyzések utazásokról, kis univerzumokról, a miniatúra mesterművei.
155 Ardelao 2015-04-29 18:38:42
Nemsokára folytatom Szkrjabin gondolatait !
Nemsokára folytatom Szkrjabin gondolatait !
154 Ardelao 2015-04-28 22:10:11
Szkrjabin gondolatai saját műveihez Filozofikus misszióval rendelkező zeneszerzőként Szkrjabin új művészet, új anyag, új föld és új ég megteremtésére törekszik. A „teremtés” fogalma Szkrjabin számára - több, mint ökumenikus – globális jelentőséggel bír. A művészi alkotás folyamata az univerzumban zajló folyamatokhoz hasonlít, hiszen a művész Istenné válik. Szkrjabin számára saját zenéje egy önmagába zárt világegyetemet jelent, amelyben a múlt és a jövő eggyé válik. E mikrokozmoszban Chopin, Liszt, Schumann romantikus világának cserépdarabjai elegyülnek Wagner expresszionizmusának a részelemeivel; visszacsengenek Ljadov és Csajkovszkij lírai költészetének a hangjai, emellett impresszionista tükröződések Debussyre és Rimszkij-Korszakovra emlékeztetnek. A bécsi iskola, Schönberg és Berg ráhatásai is érezhetők. Messiaen, Boulez és Stockhausen sejtelmei. Mindemellett Szkrjabin zenei univerzuma összetéveszthetetlen, és egyedi. Szkrjabin zenéje és világszemlélete szétválaszthatatlan? „Ezek az eszmék képezik az én koncepciómat, és úgy formálják a szerzeményt, akár a hangok. Ezekkel együtt komponálok …” mondja Szkrjabin a Leonyid Szabajevvel folytatott egyik beszélgetésben. (2) Szkrajbin műveinek a jegyzéke hetvennégy művet tartalmaz. Ebből hatvannyolcat zongorára írt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a zongora (a zongoraművész) Szkrjabin számára alkotói laboratóriumként szolgált, amelyben ő, mint útkereső zeneszerző, kísérleteket tudott végezni, újításait kipróbálhatta, és azonnal megvalósíthatta. Szkrjabin a következőket írja: „A zseni maga az új, az örökös tagadása (Istennek, önmagának, a múltban). A zseni az új iránti vágy.” (1) Szkrjabin munkásságának gerincét tíz szonáta képezi. Ezek teljes mértékben tükrözik a zeneszerző stílusának a fejlődését: a romantikus lírai költészettől még erősen áthatott első három szonátától kezdve a megengedő, impresszionista, szimbolista 4. szonátáig. Majd tovább az expresszionista – eksztatikus 5. szonátán át a 6.-10. szonáta elvont logikájáig, misztikájáig. Az első három (az 1. és a 3. sz. négy tételes és a 2. sz. két tételes) szonáta zenei nyelvezete és formája még a hagyományos korlátok között mozog. A negyedik szonátában azonban a disszonancia felszabadításával és a domináns tartományba történő átmenettel már egy új alkotói szakasz mutatkozik meg. Az 5. sz. szonátától kezdve minden szonáta egy tételessé és előjel nélkülivé válik. A disszonancia válik Szkrjabin harmonikus nyelvezetének a középpontjává. A hatodik szonátában már egységes hangnem-orientáció sem tapasztalható. Az utolsó öt szonáta új funkcionális rendszerben íródott. Párhuzamos hangem-kulcsok veszik át a hagyományos dúr és moll hangnemek szerepét, a tonika, a szubdomináns és a domináns klasszikus viszonyát egy új „polaritás-rendszer” váltja fel.
Szkrjabin gondolatai saját műveihez Filozofikus misszióval rendelkező zeneszerzőként Szkrjabin új művészet, új anyag, új föld és új ég megteremtésére törekszik. A „teremtés” fogalma Szkrjabin számára - több, mint ökumenikus – globális jelentőséggel bír. A művészi alkotás folyamata az univerzumban zajló folyamatokhoz hasonlít, hiszen a művész Istenné válik. Szkrjabin számára saját zenéje egy önmagába zárt világegyetemet jelent, amelyben a múlt és a jövő eggyé válik. E mikrokozmoszban Chopin, Liszt, Schumann romantikus világának cserépdarabjai elegyülnek Wagner expresszionizmusának a részelemeivel; visszacsengenek Ljadov és Csajkovszkij lírai költészetének a hangjai, emellett impresszionista tükröződések Debussyre és Rimszkij-Korszakovra emlékeztetnek. A bécsi iskola, Schönberg és Berg ráhatásai is érezhetők. Messiaen, Boulez és Stockhausen sejtelmei. Mindemellett Szkrjabin zenei univerzuma összetéveszthetetlen, és egyedi. Szkrjabin zenéje és világszemlélete szétválaszthatatlan? „Ezek az eszmék képezik az én koncepciómat, és úgy formálják a szerzeményt, akár a hangok. Ezekkel együtt komponálok …” mondja Szkrjabin a Leonyid Szabajevvel folytatott egyik beszélgetésben. (2) Szkrajbin műveinek a jegyzéke hetvennégy művet tartalmaz. Ebből hatvannyolcat zongorára írt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a zongora (a zongoraművész) Szkrjabin számára alkotói laboratóriumként szolgált, amelyben ő, mint útkereső zeneszerző, kísérleteket tudott végezni, újításait kipróbálhatta, és azonnal megvalósíthatta. Szkrjabin a következőket írja: „A zseni maga az új, az örökös tagadása (Istennek, önmagának, a múltban). A zseni az új iránti vágy.” (1) Szkrjabin munkásságának gerincét tíz szonáta képezi. Ezek teljes mértékben tükrözik a zeneszerző stílusának a fejlődését: a romantikus lírai költészettől még erősen áthatott első három szonátától kezdve a megengedő, impresszionista, szimbolista 4. szonátáig. Majd tovább az expresszionista – eksztatikus 5. szonátán át a 6.-10. szonáta elvont logikájáig, misztikájáig. Az első három (az 1. és a 3. sz. négy tételes és a 2. sz. két tételes) szonáta zenei nyelvezete és formája még a hagyományos korlátok között mozog. A negyedik szonátában azonban a disszonancia felszabadításával és a domináns tartományba történő átmenettel már egy új alkotói szakasz mutatkozik meg. Az 5. sz. szonátától kezdve minden szonáta egy tételessé és előjel nélkülivé válik. A disszonancia válik Szkrjabin harmonikus nyelvezetének a középpontjává. A hatodik szonátában már egységes hangnem-orientáció sem tapasztalható. Az utolsó öt szonáta új funkcionális rendszerben íródott. Párhuzamos hangem-kulcsok veszik át a hagyományos dúr és moll hangnemek szerepét, a tonika, a szubdomináns és a domináns klasszikus viszonyát egy új „polaritás-rendszer” váltja fel.
153 Ardelao 2015-04-27 22:23:42 [Válasz erre: 152 Ardelao 2015-04-27 22:22:05]
Elnézést : kedves szavakat !
Elnézést : kedves szavakat !
152 Ardelao 2015-04-27 22:22:05 [Válasz erre: 151 smaragd 2015-04-27 17:29:40]
Köszönöm szépen a keddves szavakat ! :-))
Köszönöm szépen a keddves szavakat ! :-))
151 smaragd 2015-04-27 17:29:40 [Válasz erre: 150 Ardelao 2015-04-27 15:27:38]
Gratulálok! Utóbbi írásaiddal hozzájárultál a mai Szkrjabin-évforduló megünnepléséhez. Az eltelt rövid idő alatt, amióta bekapcsolódtál a zenebarátok és zeneértők fórumába, gyors tempóban megismertetted velünk (persze volt aki, őt már jól ismerte) a zeneszerző muzsikáját és most művein át életpályáját is. Egyúttal elérted a 150. bejegyzést! Nagyon örülök mindezeknek és további jó egészséget, a zenehallgatáshoz, kutatáshoz, gyűjtéshez sok kellemes, inspiráló hangulatot kívánok, és érdeklődéssel várom a folytatást.
Gratulálok! Utóbbi írásaiddal hozzájárultál a mai Szkrjabin-évforduló megünnepléséhez. Az eltelt rövid idő alatt, amióta bekapcsolódtál a zenebarátok és zeneértők fórumába, gyors tempóban megismertetted velünk (persze volt aki, őt már jól ismerte) a zeneszerző muzsikáját és most művein át életpályáját is. Egyúttal elérted a 150. bejegyzést! Nagyon örülök mindezeknek és további jó egészséget, a zenehallgatáshoz, kutatáshoz, gyűjtéshez sok kellemes, inspiráló hangulatot kívánok, és érdeklődéssel várom a folytatást.
