150 Ardelao 2015-04-27 15:27:38
Életének utolsó éveiben Szkrjabin ismét a zongorának szenteli magát. Ekkor keletkeznek a következő művek: 6. – 10. szonáta, Op. 63, 69, 71 – Költemények (Poèmes), Op. 72 – A láng felé (Vers la flamme), Op. 73 – Két tánc (Deux dances), Op. 74 – Prelüdök (Préludes) – a Misztérium jegyében. 1915 áprilisában Szkrjabin utoljára Pétervárott ad hangversenyt, amely az Op. 73, 2. sz. Virágfüzérek (Guirlandes) és az Op. 74, 1. és 4. sz. Prelüdök (Préludes) ősbemutatója. Csupán néhány nappal később, április 27-én a 43 éves Szkrjabin – váratlanul, pár napon belül –vérmérgezésben meghal. Ezután majd Szkrjabin kiértékelése és gondolatai következnek, saját művein keresztül
Életének utolsó éveiben Szkrjabin ismét a zongorának szenteli magát. Ekkor keletkeznek a következő művek: 6. – 10. szonáta, Op. 63, 69, 71 – Költemények (Poèmes), Op. 72 – A láng felé (Vers la flamme), Op. 73 – Két tánc (Deux dances), Op. 74 – Prelüdök (Préludes) – a Misztérium jegyében. 1915 áprilisában Szkrjabin utoljára Pétervárott ad hangversenyt, amely az Op. 73, 2. sz. Virágfüzérek (Guirlandes) és az Op. 74, 1. és 4. sz. Prelüdök (Préludes) ősbemutatója. Csupán néhány nappal később, április 27-én a 43 éves Szkrjabin – váratlanul, pár napon belül –vérmérgezésben meghal. Ezután majd Szkrjabin kiértékelése és gondolatai következnek, saját művein keresztül
149 Ardelao 2015-04-27 15:26:51
1910-ben Szkrjabin visszatér Moszkvába. Koncertezik Oroszországban, majd továbbra is külföldön (Amszterdam, London, Párizs), ahol a nevét ekkor már jól ismerik. Szkrjabin sok rajongóra tett szert, akik őt a zene új Messiásának tekintik, és sok kritikusa is van, akik egy önmagát túlértékelő bolondot látnak benne, aki újításaival zenei zsákutcába jutott. Szkrjabin életében az utolsó öt év (1910-től1915-ig) az Előkészítő művelet (Action préparatrice) c. mű befejezetlen első részének a jegyében áll, amely vázlatként a Szkrjabin teljes műveként tervezett Misztérium (Mystère) tartalmára utal. E szintetikus mű célja az volt, hogy egyesítse az összes műfajt, és nem kevesebbre rendeltetett, mint arra, hogy az emberiséget a fejlődés új szintjére emelje.
1910-ben Szkrjabin visszatér Moszkvába. Koncertezik Oroszországban, majd továbbra is külföldön (Amszterdam, London, Párizs), ahol a nevét ekkor már jól ismerik. Szkrjabin sok rajongóra tett szert, akik őt a zene új Messiásának tekintik, és sok kritikusa is van, akik egy önmagát túlértékelő bolondot látnak benne, aki újításaival zenei zsákutcába jutott. Szkrjabin életében az utolsó öt év (1910-től1915-ig) az Előkészítő művelet (Action préparatrice) c. mű befejezetlen első részének a jegyében áll, amely vázlatként a Szkrjabin teljes műveként tervezett Misztérium (Mystère) tartalmára utal. E szintetikus mű célja az volt, hogy egyesítse az összes műfajt, és nem kevesebbre rendeltetett, mint arra, hogy az emberiséget a fejlődés új szintjére emelje.
148 Ardelao 2015-04-27 14:24:47
Az 1904 és 1910 közötti éveket Szkrjabin külföldön tölti. Genfben, Lausanne-ban, Párizsban, Brüsszelben és Olaszországban él és koncertezik, nagy turnét csinál az Egyesült Államokban. Szkrjabint ifjúkora óta érdekli a filozófia: Kant, Fichte, Schopenhauer, Nietsche és Szergej Trubezkoj. 1905-ben ehhez még hozzájön Jelena Blavatszkaja teozófiája is. Szkrjabin a művészet és a zene szerepével és céljaival kapcsolatban eredeti felfogást alakít ki, erős szinesztetikus megközelítéssel. A Szkrjabin zenéjéről, az elméleteihez való viszonyulásról folyó vita mind a zeneszerző korában, mind napjainkban bővelkedett és bővelkedni is fog ellentmondásokban. Nemcsak a zenéje, hanem esztétikai-ontológiai teóriái is arra késztetnek minket, hogy lépjünk be az ő kozmoszába, avagy, ha tetszik, bocsátkozzunk egy megoldással kecsegtető vitatkozásba. Ebben az időben Szkrjabin filozófiai irányultságú esztétikájának a kifejezését és csúcspontjait képezik pl. a következő művek: az 5. Szonáta, Op. 53 (1907), Az extázis költeménye (Le Poème de l’Extase), Op. 54 (1908) és a Prométeusz (Prométhée) – A tűz költeménye (Le Poème du Feu), Op. 60 (1910). Szkrjabin művészi önvallomásában a következőket írja (1): „A világ megismerése egyet jelent a szabad teremtés természetének a megismerésével.” „Úgy vélem, hogy a létezés, mint abszolút tevékenység, bizonyos értelemben megegyezik és azonos egy művész személyes tevékenységével, aki kifejezi e tevékenység lényegét.” „Isten a szabad teremtés egységes, mindent átfogó tudata.” „Én semmi vagyok, csak az vagyok, ami lenni akarok, Isten vagyok. A minden, az én játékom, álmom sugárjátéka.” 1903-tól 1910-ig, a középső alkotói periódus éveiben Skrjabin úgy látja, elérte a filozófiai és zenei elgondolásai közötti egyezőséget. Új zenei nyelvezetét a hagyományos dúr/moll hangnem-rendszertől való eltávolodás jellemzi.
Az 1904 és 1910 közötti éveket Szkrjabin külföldön tölti. Genfben, Lausanne-ban, Párizsban, Brüsszelben és Olaszországban él és koncertezik, nagy turnét csinál az Egyesült Államokban. Szkrjabint ifjúkora óta érdekli a filozófia: Kant, Fichte, Schopenhauer, Nietsche és Szergej Trubezkoj. 1905-ben ehhez még hozzájön Jelena Blavatszkaja teozófiája is. Szkrjabin a művészet és a zene szerepével és céljaival kapcsolatban eredeti felfogást alakít ki, erős szinesztetikus megközelítéssel. A Szkrjabin zenéjéről, az elméleteihez való viszonyulásról folyó vita mind a zeneszerző korában, mind napjainkban bővelkedett és bővelkedni is fog ellentmondásokban. Nemcsak a zenéje, hanem esztétikai-ontológiai teóriái is arra késztetnek minket, hogy lépjünk be az ő kozmoszába, avagy, ha tetszik, bocsátkozzunk egy megoldással kecsegtető vitatkozásba. Ebben az időben Szkrjabin filozófiai irányultságú esztétikájának a kifejezését és csúcspontjait képezik pl. a következő művek: az 5. Szonáta, Op. 53 (1907), Az extázis költeménye (Le Poème de l’Extase), Op. 54 (1908) és a Prométeusz (Prométhée) – A tűz költeménye (Le Poème du Feu), Op. 60 (1910). Szkrjabin művészi önvallomásában a következőket írja (1): „A világ megismerése egyet jelent a szabad teremtés természetének a megismerésével.” „Úgy vélem, hogy a létezés, mint abszolút tevékenység, bizonyos értelemben megegyezik és azonos egy művész személyes tevékenységével, aki kifejezi e tevékenység lényegét.” „Isten a szabad teremtés egységes, mindent átfogó tudata.” „Én semmi vagyok, csak az vagyok, ami lenni akarok, Isten vagyok. A minden, az én játékom, álmom sugárjátéka.” 1903-tól 1910-ig, a középső alkotói periódus éveiben Skrjabin úgy látja, elérte a filozófiai és zenei elgondolásai közötti egyezőséget. Új zenei nyelvezetét a hagyományos dúr/moll hangnem-rendszertől való eltávolodás jellemzi.
147 Ardelao 2015-04-27 12:02:23
1898-tól 1902-ig Szkrjabin a Moszkvai Konzervatóriumban zongoraoktatóként dolgozik. A 1893 és 1903 közötti évek az Op. 30, 4. Szonáta megírásáig Szkrjabin első alkotói periódusához tartoznak. Zenei nyelvezete ebben az időben még erősen kötődik a romantikához és az orosz zene hagyományaihoz. A korai műfajok (prélude, nocturne, mazurka, valcer, impromtu, étude, szonáta), amelyekben Szkrjabin alkotott, Chopin zenei örökségére emlékeztetnek. Ám Szkrajbin eredetisége és tehetsége elég erős ahhoz, hogy hamarosan bővítse és megújítsa Chopin stílusát, és rátaláljon a saját, összetéveszthetetlen zenei nyelvezetére. Ez az átmenet 1899-től 1903-ig tart. Szkrjabin alig komponál zongorára, ehelyett teljesen a szimfonikus zenének szenteli magát. Ennek eredménye az első három szimfóniája, amelyek közül a csúcspontot a harmadik, az Isteni szimfónia képezi. 1903-ban Skrjabin magánélete alapvetően megváltozik. Elhagyja feleségét Tatjana Schlözerért, akitől további három gyermeke van: Ariadne, Julian és Marina. Tatjana Fjodorovna Schlözer (1883-1922) Ariadna (1906-1944) később Párisban a francia ellenállási mozgalomban (II.VH.) veszti életét. Julian (l908-1919) tehetséges zeneszerzőként indult, a Dnyeper folyóba fulladt, máig is tisztázatlan körülmények között. Holttestét soha sem találták meg. Marina (1912- ? ) sorsa ismeretlen !
1898-tól 1902-ig Szkrjabin a Moszkvai Konzervatóriumban zongoraoktatóként dolgozik. A 1893 és 1903 közötti évek az Op. 30, 4. Szonáta megírásáig Szkrjabin első alkotói periódusához tartoznak. Zenei nyelvezete ebben az időben még erősen kötődik a romantikához és az orosz zene hagyományaihoz. A korai műfajok (prélude, nocturne, mazurka, valcer, impromtu, étude, szonáta), amelyekben Szkrjabin alkotott, Chopin zenei örökségére emlékeztetnek. Ám Szkrajbin eredetisége és tehetsége elég erős ahhoz, hogy hamarosan bővítse és megújítsa Chopin stílusát, és rátaláljon a saját, összetéveszthetetlen zenei nyelvezetére. Ez az átmenet 1899-től 1903-ig tart. Szkrjabin alig komponál zongorára, ehelyett teljesen a szimfonikus zenének szenteli magát. Ennek eredménye az első három szimfóniája, amelyek közül a csúcspontot a harmadik, az Isteni szimfónia képezi. 1903-ban Skrjabin magánélete alapvetően megváltozik. Elhagyja feleségét Tatjana Schlözerért, akitől további három gyermeke van: Ariadne, Julian és Marina. Tatjana Fjodorovna Schlözer (1883-1922) Ariadna (1906-1944) később Párisban a francia ellenállási mozgalomban (II.VH.) veszti életét. Julian (l908-1919) tehetséges zeneszerzőként indult, a Dnyeper folyóba fulladt, máig is tisztázatlan körülmények között. Holttestét soha sem találták meg. Marina (1912- ? ) sorsa ismeretlen !
146 Ardelao 2015-04-27 11:15:16
Alekszandr Szkrjabin 1872. január 6-án született Moszkvában, egy nemesi családban. Családi hagyományt követve 1881-től 1889-ig a Moszkvai Kadétiskolába jár; ezzel párhuzamosan Nyikoláj Zverevnél zongoraleckéket vesz. 1888-tól 1892-ig Szkrjabin a Moszkvai Konzervatóriumban tanul, Vaszilij Szafonovnál zongorázni, Anton Arenszkijnél és Szergej Tanejevnél pedig zenét szerezni. Szkrjabin zenei tehetsége korán megmutatkozik. Mielőtt Szkrjabin első műve /Op. 1, Valcer (Valse)/ 1893-ban megjelenik, a fiatal zeneszerző már számos olyan darabot írt, amelyek nem tartoznak az opuszhoz. E művek közül néhányat Szkrjabin később átdolgoz, és közzétesz. Így került be a Három darab-ba (Trois morceaux) az Op. 2, 1. sz. Etüd (Étude), míg az Op. 4, az Allegro appassionato, eredetileg egy szonáta első tételeként jött létre. A zongoraművész Szkrjabin ifjúkora nem idillikus: Jobb kezének a lebénulása – miután azt túlerőltette Liszt Don Juan parafrázisának az előadásakor – Szkrjabint 1891-ben mély válságba taszítja: „Első komoly balsiker az életben … Az elemzés kezdete …. Az élet értékének első mérlegelése … Az első szonáta megírása a gyászindulóval …. (1) Szkrjabin sorsára nézve e nehéz időszakban Mitrofan Beljajev kiadó és mecénás baráti (és anyagi) támogatása fontos szerepet játszik. Beljajev első hangverseny-utakat szervez Európába, és Szkrajbin műveket ad ki. 1897-ben Szkrjabin feleségül veszi Vera Iszakovics zongoraművésznőt. E házasságból származik a négy gyermek, Rimma, Elena, Maria és Lev. Vera Ivanovna Iszakovics (1875-1920) Rimma (l898-1905) Elena (1900-1990) később Vlagyimir Szofronyickij zongoraművész felesége lesz. Maria (1901-1989) Lev (1902-1910) (folytatom)
Alekszandr Szkrjabin 1872. január 6-án született Moszkvában, egy nemesi családban. Családi hagyományt követve 1881-től 1889-ig a Moszkvai Kadétiskolába jár; ezzel párhuzamosan Nyikoláj Zverevnél zongoraleckéket vesz. 1888-tól 1892-ig Szkrjabin a Moszkvai Konzervatóriumban tanul, Vaszilij Szafonovnál zongorázni, Anton Arenszkijnél és Szergej Tanejevnél pedig zenét szerezni. Szkrjabin zenei tehetsége korán megmutatkozik. Mielőtt Szkrjabin első műve /Op. 1, Valcer (Valse)/ 1893-ban megjelenik, a fiatal zeneszerző már számos olyan darabot írt, amelyek nem tartoznak az opuszhoz. E művek közül néhányat Szkrjabin később átdolgoz, és közzétesz. Így került be a Három darab-ba (Trois morceaux) az Op. 2, 1. sz. Etüd (Étude), míg az Op. 4, az Allegro appassionato, eredetileg egy szonáta első tételeként jött létre. A zongoraművész Szkrjabin ifjúkora nem idillikus: Jobb kezének a lebénulása – miután azt túlerőltette Liszt Don Juan parafrázisának az előadásakor – Szkrjabint 1891-ben mély válságba taszítja: „Első komoly balsiker az életben … Az elemzés kezdete …. Az élet értékének első mérlegelése … Az első szonáta megírása a gyászindulóval …. (1) Szkrjabin sorsára nézve e nehéz időszakban Mitrofan Beljajev kiadó és mecénás baráti (és anyagi) támogatása fontos szerepet játszik. Beljajev első hangverseny-utakat szervez Európába, és Szkrajbin műveket ad ki. 1897-ben Szkrjabin feleségül veszi Vera Iszakovics zongoraművésznőt. E házasságból származik a négy gyermek, Rimma, Elena, Maria és Lev. Vera Ivanovna Iszakovics (1875-1920) Rimma (l898-1905) Elena (1900-1990) később Vlagyimir Szofronyickij zongoraművész felesége lesz. Maria (1901-1989) Lev (1902-1910) (folytatom)
145 Ardelao 2015-04-27 10:30:57
Azért jöttem, hogy megosszam Veletek: A halál titkát Az élet titkát Az ég és a föld titkát Alexander Szkrjabin (1)
Azért jöttem, hogy megosszam Veletek: A halál titkát Az élet titkát Az ég és a föld titkát Alexander Szkrjabin (1)
144 Ardelao 2015-04-26 19:32:47
Egy Szkrjabin tanulmányra „bukkantam” az interneten, irója Kertész Miklós, a Miskolci Egyetem „Bartók Béla” Zeneművészeti Intézet kutatója. A tanulmánya végén (a Zárószóban) felteszi a kérdést : Ki volt Szkrjabin ? „Azt hiszem életének alapos lélektani vizsgálata mindenképp megérné a fáradtságot hátrahagyott művészetének teljesebb megértése reményében. Előttem most egy sok szempontból minden bizonnyal kifogásolható, de rendkívüli tehetséggel, képességekkel megáldott ember képe rajzolódik ki, aki megvédvén saját világát kereste azokat az embereket, akik abban megtarthatták, mi több, csodálatukkal még meg is erősíthették benne. Élénk fantáziája, szárnyaló zsenije pedig kifejezésre késztette minden gondolatát, rezdülését. De vajon isten volt-e, mint ahogy azt ő magáról állította? Nem. Semmiképpen sem, hiszen „csak” szócsöve, írnoka volt annak a „valaminek”, ami rajta keresztül a zenében megnyilatkozott. Talán a kérdés helyesebb, ha úgy tesszük fel: isteni? Én úgy gondolom, hogy igen, viszont csak is annyira, mint bárki ezen a földön, aki valamikor is élt, és élni fog. Ami őt kiemeli sokunk közül az az a tény, hogy isteni mivoltának, létezésének tudatosításában, s ezt másnak tudtára adásában embertársai legjavánál fényévekkel előrébb jutott. Jelenségének oka pedig talán neveltetésénél fogva egocentrikus személyiség szerveződése lehet, melyből adódóan ezeket a felfedezett isteni nyomokat is önmagával, autonóm lényét nem különböztette meg azoktól. József Attila számomra nagyon sokatmondóan igy ír „Tanítások” című versében: „…Tudom, hogy nemcsak por vagyunk: Por és Istenpor vagyunk. Visszahullván A por a porral elkeveredik. Visszahullván Így keveredik el Istennel a lélek….” Teljességgel lehetetlen, és reménytelen a legbrilliánsabb emberi elmének is felfogni a bennünket körülvevő világot, az azokat alkotó és működtető törvényszerűségek összefüggését megérteni, hiszen mennél nagyobb a megszerzett tudás, annál többnek látszik az a mennyíség, ami még megismerésre vár. Szkrjabinnak igaza volt abban, hogy mindez misztikum. Bárki is volt ő, megsejtett, közel került valami nagyszerűhöz, rajtunk túlmutatóhoz, amelynek nagysága és hihetetlensége teljességgel érthetően ragadta meg fantáziáját, izgatta elméjét.”
Egy Szkrjabin tanulmányra „bukkantam” az interneten, irója Kertész Miklós, a Miskolci Egyetem „Bartók Béla” Zeneművészeti Intézet kutatója. A tanulmánya végén (a Zárószóban) felteszi a kérdést : Ki volt Szkrjabin ? „Azt hiszem életének alapos lélektani vizsgálata mindenképp megérné a fáradtságot hátrahagyott művészetének teljesebb megértése reményében. Előttem most egy sok szempontból minden bizonnyal kifogásolható, de rendkívüli tehetséggel, képességekkel megáldott ember képe rajzolódik ki, aki megvédvén saját világát kereste azokat az embereket, akik abban megtarthatták, mi több, csodálatukkal még meg is erősíthették benne. Élénk fantáziája, szárnyaló zsenije pedig kifejezésre késztette minden gondolatát, rezdülését. De vajon isten volt-e, mint ahogy azt ő magáról állította? Nem. Semmiképpen sem, hiszen „csak” szócsöve, írnoka volt annak a „valaminek”, ami rajta keresztül a zenében megnyilatkozott. Talán a kérdés helyesebb, ha úgy tesszük fel: isteni? Én úgy gondolom, hogy igen, viszont csak is annyira, mint bárki ezen a földön, aki valamikor is élt, és élni fog. Ami őt kiemeli sokunk közül az az a tény, hogy isteni mivoltának, létezésének tudatosításában, s ezt másnak tudtára adásában embertársai legjavánál fényévekkel előrébb jutott. Jelenségének oka pedig talán neveltetésénél fogva egocentrikus személyiség szerveződése lehet, melyből adódóan ezeket a felfedezett isteni nyomokat is önmagával, autonóm lényét nem különböztette meg azoktól. József Attila számomra nagyon sokatmondóan igy ír „Tanítások” című versében: „…Tudom, hogy nemcsak por vagyunk: Por és Istenpor vagyunk. Visszahullván A por a porral elkeveredik. Visszahullván Így keveredik el Istennel a lélek….” Teljességgel lehetetlen, és reménytelen a legbrilliánsabb emberi elmének is felfogni a bennünket körülvevő világot, az azokat alkotó és működtető törvényszerűségek összefüggését megérteni, hiszen mennél nagyobb a megszerzett tudás, annál többnek látszik az a mennyíség, ami még megismerésre vár. Szkrjabinnak igaza volt abban, hogy mindez misztikum. Bárki is volt ő, megsejtett, közel került valami nagyszerűhöz, rajtunk túlmutatóhoz, amelynek nagysága és hihetetlensége teljességgel érthetően ragadta meg fantáziáját, izgatta elméjét.”
143 smaragd 2015-04-25 21:33:11 [Válasz erre: 142 Ardelao 2015-04-25 20:32:37]
Lehet, hogy a Bartók Rádión - a vétel most már nem gond - hétfőn halljuk ezeket a darabokat is,
Lehet, hogy a Bartók Rádión - a vétel most már nem gond - hétfőn halljuk ezeket a darabokat is,
142 Ardelao 2015-04-25 20:32:37 [Válasz erre: 140 smaragd 2015-04-25 19:30:38]
Ilyen megnevezések vannak (ha jól forditottam), mint pl : Tragikus poém, Fantasztikus poém, Sátáni poém, Dédelgetős tánc Sötét láng stb....
Ilyen megnevezések vannak (ha jól forditottam), mint pl : Tragikus poém, Fantasztikus poém, Sátáni poém, Dédelgetős tánc Sötét láng stb....
141 Ardelao 2015-04-25 20:18:51 [Válasz erre: 140 smaragd 2015-04-25 19:30:38]
Valóban én sem érzékeltem eddig. Elkészültem a művei beazonositásával, és mondhatom, hogy minden zongoradarabja megvan Szkrjabin-nak. Olyanok is vannak, amiket sem te, sem én még nem ismertünk eddig. Ezek már kései művei. Még nem hallgattam meg őket, de itt kezdődnek a "rázósabb" darabjai.
Valóban én sem érzékeltem eddig. Elkészültem a művei beazonositásával, és mondhatom, hogy minden zongoradarabja megvan Szkrjabin-nak. Olyanok is vannak, amiket sem te, sem én még nem ismertünk eddig. Ezek már kései művei. Még nem hallgattam meg őket, de itt kezdődnek a "rázósabb" darabjai.
140 smaragd 2015-04-25 19:30:38 [Válasz erre: 139 Ardelao 2015-04-25 18:52:04]
Jól tetted, hogy ideírtad. Meglep, én a zenéjében ezt nem hallom, az sokkal jobban is tetszik. :-)
Jól tetted, hogy ideírtad. Meglep, én a zenéjében ezt nem hallom, az sokkal jobban is tetszik. :-)
139 Ardelao 2015-04-25 18:52:04
Pár mondat Szkrjabin odavetett feljegyzéseiből: "Én vagyok az isten! Én vagyok a virágzás és az üdvösség. Én az univerzumot elborító tűz, amely káosszá redukálja."
Pár mondat Szkrjabin odavetett feljegyzéseiből: "Én vagyok az isten! Én vagyok a virágzás és az üdvösség. Én az univerzumot elborító tűz, amely káosszá redukálja."
138 Ardelao 2015-04-23 18:16:50
A korábban (85. és 86.sz.beírásomban) jelzett Maria Lettberg svéd zongoraművésznő CAPRICCIO lemezcég által kiadott: 8 db. CD lemez Szkrjabin gyűjteményét sikerült megszereznem. The Solo Piano Works/Complete Recording box-ban (49586 sz.), Szkrjabin szinte valamennyi zongoraműve megtalálható : Sonatas No, l-10. Prelúdes I-II. Études Mazurkas/Valses Impromptus/Poémes Einzelwerke/Miscellaneous Works A gyűjteményhez még tartozik BONUS-ként egy DVD is, Alexander Scriabin „Mysterium” cimmel. A látványos, szinekkel kombinált zongora bejátszások még növelik a hatást. Maria Lettberg játékát csak felső fokon tudom említeni. Ma, ő a legjobb Szkrjabin előadó.
A korábban (85. és 86.sz.beírásomban) jelzett Maria Lettberg svéd zongoraművésznő CAPRICCIO lemezcég által kiadott: 8 db. CD lemez Szkrjabin gyűjteményét sikerült megszereznem. The Solo Piano Works/Complete Recording box-ban (49586 sz.), Szkrjabin szinte valamennyi zongoraműve megtalálható : Sonatas No, l-10. Prelúdes I-II. Études Mazurkas/Valses Impromptus/Poémes Einzelwerke/Miscellaneous Works A gyűjteményhez még tartozik BONUS-ként egy DVD is, Alexander Scriabin „Mysterium” cimmel. A látványos, szinekkel kombinált zongora bejátszások még növelik a hatást. Maria Lettberg játékát csak felső fokon tudom említeni. Ma, ő a legjobb Szkrjabin előadó.
137 Heiner Lajos 2015-04-22 16:43:12 [Válasz erre: 136 macskás 2015-04-22 10:49:34]
Akassz a készülékre fület, és aztán akaszd a füledbe!
Akassz a készülékre fület, és aztán akaszd a füledbe!
136 macskás 2015-04-22 10:49:34 [Válasz erre: 132 Ardelao 2015-04-21 15:23:08]
Irogyellek! Az én mobiltelefonomon csak a készülék fogható:(
Irogyellek! Az én mobiltelefonomon csak a készülék fogható:(
135 Búbánat 2015-04-21 21:12:20 [Válasz erre: 134 Búbánat 2015-04-21 21:11:32]
Helyesbítek: ism. április 28., kedd
Helyesbítek: ism. április 28., kedd
134 Búbánat 2015-04-21 21:11:32 [Válasz erre: 132 Ardelao 2015-04-21 15:23:08]
A SZKRJABIN 100 következő,II. része, a Bartók Rádióban ugyanabban az idősávban lesz hallható a jövő héten, mint az I. rész esetében volt: április 27. hétfő 19.00 - 19.30 Ismétlése április 27., kedd 9.30- 10.00 Örülök, hogy megoldódott a problémád, és már jobb a vételi lehetőséged.
A SZKRJABIN 100 következő,II. része, a Bartók Rádióban ugyanabban az idősávban lesz hallható a jövő héten, mint az I. rész esetében volt: április 27. hétfő 19.00 - 19.30 Ismétlése április 27., kedd 9.30- 10.00 Örülök, hogy megoldódott a problémád, és már jobb a vételi lehetőséged.
133 smaragd 2015-04-21 16:58:45 [Válasz erre: 132 Ardelao 2015-04-21 15:23:08]
17 órakor kezdődik az ism. ma is, jövő héttől változás, "Búbánat" beírta ma az Operett...fórumba, ott megtalálod, vagy dankoradio.hu alatt is.
17 órakor kezdődik az ism. ma is, jövő héttől változás, "Búbánat" beírta ma az Operett...fórumba, ott megtalálod, vagy dankoradio.hu alatt is.
132 Ardelao 2015-04-21 15:23:08 [Válasz erre: 131 Búbánat 2015-04-21 12:37:46]
Mégis van egy örömhír : a mobiltelefonomon fogható a Dankó rádió (több más adóval együtt), kis hangfalra kivezérelve elfogadható minőségben élvezhető a műsor. Most már csak a pontos adásidőket kellene tudni ! Az Interneten megtudható ?
Mégis van egy örömhír : a mobiltelefonomon fogható a Dankó rádió (több más adóval együtt), kis hangfalra kivezérelve elfogadható minőségben élvezhető a műsor. Most már csak a pontos adásidőket kellene tudni ! Az Interneten megtudható ?
131 Búbánat 2015-04-21 12:37:46 [Válasz erre: 129 smaragd 2015-04-21 09:44:14]
Hát ezért nem hallgatok interneten rádiót. Különben a második rész jövő hétfőn este (ismétlése jövő kedden délelőtt) várható, ugyancsak a Bartókon. Persze aki nem tud rádiót hallgatni,annak szomorú, hogy az interneten a hang nem jól szól. (Ennek megoldásához, sajnos, szakértelemmel nem rendelkezem.)
Hát ezért nem hallgatok interneten rádiót. Különben a második rész jövő hétfőn este (ismétlése jövő kedden délelőtt) várható, ugyancsak a Bartókon. Persze aki nem tud rádiót hallgatni,annak szomorú, hogy az interneten a hang nem jól szól. (Ennek megoldásához, sajnos, szakértelemmel nem rendelkezem.)
130 Ardelao 2015-04-21 11:11:25 [Válasz erre: 129 smaragd 2015-04-21 09:44:14]
Nekem is hasonló a problémám !
Nekem is hasonló a problémám !
129 smaragd 2015-04-21 09:44:14 [Válasz erre: 128 Búbánat 2015-04-20 14:11:50]
Most hallgatom a rádión, nagyon jó műsor. (Interneten nekem bejönnek a rádióadók, de nem szól a hang, tud valaki segíteni nekem ebben, mi lehet a baj?)
Most hallgatom a rádión, nagyon jó műsor. (Interneten nekem bejönnek a rádióadók, de nem szól a hang, tud valaki segíteni nekem ebben, mi lehet a baj?)
128 Búbánat 2015-04-20 14:11:50
Ma este a Bartók Rádióban hallható: 19.00 - 19.30 SZKRJABIN 100 I. rész: Zongoraművek Szerkesztő: Ménes Aranka (Ism. holnap, 9.30) "Szkrabin nem az a zeneszerző, akit mindennapi kenyérként lehet fogyasztani, inkább mámorító likőr, amellyel néhanapján lerészegedik az ember, poétikus kábítószer, törékeny kristály" - írta róla Szvjatoszlav Richter.
Ma este a Bartók Rádióban hallható: 19.00 - 19.30 SZKRJABIN 100 I. rész: Zongoraművek Szerkesztő: Ménes Aranka (Ism. holnap, 9.30) "Szkrabin nem az a zeneszerző, akit mindennapi kenyérként lehet fogyasztani, inkább mámorító likőr, amellyel néhanapján lerészegedik az ember, poétikus kábítószer, törékeny kristály" - írta róla Szvjatoszlav Richter.
126 smaragd 2015-04-19 14:32:46 [Válasz erre: 124 Búbánat 2015-04-19 09:52:41]
Nagyon tetszett, felemelő volt! Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet erre a műsorra (ezen a héten pont nem volt rádióújságom), az e-moll hegedűversenyt is jó volt újra hallani.
Nagyon tetszett, felemelő volt! Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet erre a műsorra (ezen a héten pont nem volt rádióújságom), az e-moll hegedűversenyt is jó volt újra hallani.
124 Búbánat 2015-04-19 09:52:41
Bartók Rádió mai „Bravissimo!” adásában elhangzik - a befejező, 5. műsorszámként - Szkrjabin: Az extázis költeménye. A szimfonikus költeményt a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában halljuk. Vezényel: Dimitri Mitropoulos. Az élő koncert felvétele a New York-i Carnegie Hallban történt, 1953. április 19.-én. Az Ez történt ezen a héten a világ hangversenytermeiben című zenei műsor-összeállítást - melyben még La Guerre d-moll szvitje, Beethoven F-dúr szonátája, Schubert Hattyúdalokja és Mendelssohn e-moll hegedűversenye is helyet kapott – 12.05 – 14.30 óra között sugározza a rádió.
Bartók Rádió mai „Bravissimo!” adásában elhangzik - a befejező, 5. műsorszámként - Szkrjabin: Az extázis költeménye. A szimfonikus költeményt a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában halljuk. Vezényel: Dimitri Mitropoulos. Az élő koncert felvétele a New York-i Carnegie Hallban történt, 1953. április 19.-én. Az Ez történt ezen a héten a világ hangversenytermeiben című zenei műsor-összeállítást - melyben még La Guerre d-moll szvitje, Beethoven F-dúr szonátája, Schubert Hattyúdalokja és Mendelssohn e-moll hegedűversenye is helyet kapott – 12.05 – 14.30 óra között sugározza a rádió.
123 smaragd 2015-04-18 18:19:16
Szkrjabin 100 BARTÓK RÁDIÓ 2015. április 20., hétfő 19.00 I.rész: Zongoraművek Szerk.- mv.:Ménes Aranka (Ism. kedd, 9.30)
Szkrjabin 100 BARTÓK RÁDIÓ 2015. április 20., hétfő 19.00 I.rész: Zongoraművek Szerk.- mv.:Ménes Aranka (Ism. kedd, 9.30)
122 Ardelao 2015-04-18 17:26:05
https://www.youtube.com/watch?v=_-dYmAZQobE Grigory Sokolov - Scriabin - Piano Sonata No 3
https://www.youtube.com/watch?v=_-dYmAZQobE Grigory Sokolov - Scriabin - Piano Sonata No 3
121 Ardelao 2015-04-15 19:03:52
https://www.youtube.com/watch?v=x3tVR7kf0Dg Vladimir Sofronitsky plays Scriabin „Vers La Flamme” Op.72. Eddig ő a legjobb Szkjabin játékos.
https://www.youtube.com/watch?v=x3tVR7kf0Dg Vladimir Sofronitsky plays Scriabin „Vers La Flamme” Op.72. Eddig ő a legjobb Szkjabin játékos.
120 smaragd 2015-04-13 07:53:56
A mai programajánlóban található Szkrjabin két műve, amelyek az Olasz Kultúrintézetben és a Vigadóban csendülnek fel.
A mai programajánlóban található Szkrjabin két műve, amelyek az Olasz Kultúrintézetben és a Vigadóban csendülnek fel.
119 smaragd 2015-04-12 20:32:17 [Válasz erre: 117 Ardelao 2015-04-12 00:22:57]
Különleges zenei élmény, Szkrjabin zeneszerzői munkásságának mai (2010) megvalósítása zenében és fényben, egy művén keresztül. Rendkívüli produkció! Nekem mégis a zene tetszett benne a legjobban, ezen belül a zongorajáték.
Különleges zenei élmény, Szkrjabin zeneszerzői munkásságának mai (2010) megvalósítása zenében és fényben, egy művén keresztül. Rendkívüli produkció! Nekem mégis a zene tetszett benne a legjobban, ezen belül a zongorajáték.
118 Ardelao 2015-04-12 19:01:24
https://www.youtube.com/watch?v=LBYIxhnnQi4 Sviatoslav Richter plays Scriabin
https://www.youtube.com/watch?v=LBYIxhnnQi4 Sviatoslav Richter plays Scriabin
117 Ardelao 2015-04-12 00:22:57 [Válasz erre: 116 smaragd 2015-04-10 19:56:41]
https://www.youtube.com/watch?v=V3B7uQ5K0IU Scriabin's Prometheus: Poem of Fire YaleCampus Yale Symphony Orchestra Justin Townsend Toshiyuki Shimada conductor Okvetlen meg kell nézni, ha még nem láttad. „A tűz költeménye”. Igazi fényjátékkal. Előtte Anna Gawboy dr. ismerteti a mű technikai részét. Félelmetes !
https://www.youtube.com/watch?v=V3B7uQ5K0IU Scriabin's Prometheus: Poem of Fire YaleCampus Yale Symphony Orchestra Justin Townsend Toshiyuki Shimada conductor Okvetlen meg kell nézni, ha még nem láttad. „A tűz költeménye”. Igazi fényjátékkal. Előtte Anna Gawboy dr. ismerteti a mű technikai részét. Félelmetes !
116 smaragd 2015-04-10 19:56:41 [Válasz erre: 115 Ardelao 2015-04-10 17:06:46]
Köszönöm, nagyon jó volt olvasni arról, hogy mit hallunk. A visszatekintés, az egész gondolatmenet érdekfeszítő. Most majd megint meghallgatok egy szép művet Szkrjabintól.
Köszönöm, nagyon jó volt olvasni arról, hogy mit hallunk. A visszatekintés, az egész gondolatmenet érdekfeszítő. Most majd megint meghallgatok egy szép művet Szkrjabintól.
115 Ardelao 2015-04-10 17:06:46
Csalog Gábor a szerkesztője és (ezúttal egyedüli) előadója a BMC egy másik kiadványának, amelyen Alekszandr Szkrjabin műveiből hallható válogatás. Hosszasan lehetne most értekezni róla, Szkrjabin zenéje évtizedeken át mennyire ismeretlen maradt nálunk. Zongorista-generációk nőttek fel úgy, hogy egyetlen művét sem tanulmányozták. Emlékszem: először Neuhaus profeszszor magyarul is közreadott könyvében olvastam, fiatal diákként, a nevét. Richter és Gilelsz tanára újból és újból prelűdjeit, szonátáit emlegette. Kíváncsivá tett. Szerettem volna hallani valamit e bizonyára érdekes mestertől. Elmentem a lemezboltba. Egyetlen ilyen felvételük sem volt. Még szovjet "Melogyija" sem. Később persze akadt néhány. Egy szakközépiskolásoknak kiírt versenyen még kötelező anyaggá is tettek Szkrjabin-prelűdöket, valamikor a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. De talán csak az utóbbi esztendőkben jutottunk el oda, hogy rendszeresebben hangoznak el hangversenyen Szkrjabin-darabok, köztük immár nagyobb szabású zenekari opuszok is. Nem vitás: Szkrjabint érdemes felfedezni. Akkor is, ha életműve nem feltétlenül remekművek szakadatlan sora, és miszticizmusa kevésbé kelt rokonszenvet. A korai prelűdöket a zenetudomány többnyire Chopin-utánérzéseknek tekinti, nem jogtalanul. Még konkrét utalások is felfedezhetők egyes kompozíciókban. Az egyikben a b-moll szonáta gyászindulójának dallamára ismerhetünk, a másik mintha a C-dúr etűd viharos futamait idézné, ezúttal mollban. Csakhogy Szkrjabinnál valahogy más a hangok "erőtere". A tonalitás egyszerre erős és ködös, homályos. Mintha nem lenne moduláció. A harmóniák egészen meszszire távolodnak az eredeti hangnem alapakkordjától, de sokszor - és éppen a legérdekesebb művek esetében - nagy zavarba esnénk, ha meg kellene neveznünk, milyen hangnembe jutottunk. Mintha még ezekben a pillanatokban is uralkodna az eredeti tonalitás. Minden hang arra az egy és változatlan középpontra vonatkozik. Talán ez az, ami kezdettől fogva a kései Szkrjabint jósolja. Mindazonáltal a változás jól érzékelhető azokban az opuszokban, amelyeknél a szerző már nem ad meg hagyományos dúr vagy moll hangnemet. Mintaszerűen informatív ismertetőjében Csalog Gábor figyelmeztet rá, hogy Szkrjabin egy idő után eleve elfordult a moll-zenétől. Csak dúrokban igyekezett írni: ez volt az első lépés a régi tonalitástól való végleges szabadulás útján. (Milyen jellemző, hogy pályatársa, az azonos tanárnál tanuló Rahmanyinov éppenséggel a dúrt mellőzte csaknem egész életművében! NB. érdemes elolvasni H. C. Schonberg "párhuzamos életrajzát".) Az utolsó és kétségkívül legérdekesebb fázis Szkrjabinnál a dúrt-mollt egyaránt száműző, de alapjában véve mégis tonális zene, amelynek talán legszebb példája a CD-n hallható művek közül a Vers la flamme. A vége egyértelműen E-hangnemű, dúr, cisszel színezve. Az e azonban inkább titkos, rejtett cél, amely felé törekszik a zene. http://epa.oszk.hu/00800/00835/00106/2194.html Csalog Gábor megállapításai Szkrjabinról, 2006-ból.
Csalog Gábor a szerkesztője és (ezúttal egyedüli) előadója a BMC egy másik kiadványának, amelyen Alekszandr Szkrjabin műveiből hallható válogatás. Hosszasan lehetne most értekezni róla, Szkrjabin zenéje évtizedeken át mennyire ismeretlen maradt nálunk. Zongorista-generációk nőttek fel úgy, hogy egyetlen művét sem tanulmányozták. Emlékszem: először Neuhaus profeszszor magyarul is közreadott könyvében olvastam, fiatal diákként, a nevét. Richter és Gilelsz tanára újból és újból prelűdjeit, szonátáit emlegette. Kíváncsivá tett. Szerettem volna hallani valamit e bizonyára érdekes mestertől. Elmentem a lemezboltba. Egyetlen ilyen felvételük sem volt. Még szovjet "Melogyija" sem. Később persze akadt néhány. Egy szakközépiskolásoknak kiírt versenyen még kötelező anyaggá is tettek Szkrjabin-prelűdöket, valamikor a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. De talán csak az utóbbi esztendőkben jutottunk el oda, hogy rendszeresebben hangoznak el hangversenyen Szkrjabin-darabok, köztük immár nagyobb szabású zenekari opuszok is. Nem vitás: Szkrjabint érdemes felfedezni. Akkor is, ha életműve nem feltétlenül remekművek szakadatlan sora, és miszticizmusa kevésbé kelt rokonszenvet. A korai prelűdöket a zenetudomány többnyire Chopin-utánérzéseknek tekinti, nem jogtalanul. Még konkrét utalások is felfedezhetők egyes kompozíciókban. Az egyikben a b-moll szonáta gyászindulójának dallamára ismerhetünk, a másik mintha a C-dúr etűd viharos futamait idézné, ezúttal mollban. Csakhogy Szkrjabinnál valahogy más a hangok "erőtere". A tonalitás egyszerre erős és ködös, homályos. Mintha nem lenne moduláció. A harmóniák egészen meszszire távolodnak az eredeti hangnem alapakkordjától, de sokszor - és éppen a legérdekesebb művek esetében - nagy zavarba esnénk, ha meg kellene neveznünk, milyen hangnembe jutottunk. Mintha még ezekben a pillanatokban is uralkodna az eredeti tonalitás. Minden hang arra az egy és változatlan középpontra vonatkozik. Talán ez az, ami kezdettől fogva a kései Szkrjabint jósolja. Mindazonáltal a változás jól érzékelhető azokban az opuszokban, amelyeknél a szerző már nem ad meg hagyományos dúr vagy moll hangnemet. Mintaszerűen informatív ismertetőjében Csalog Gábor figyelmeztet rá, hogy Szkrjabin egy idő után eleve elfordult a moll-zenétől. Csak dúrokban igyekezett írni: ez volt az első lépés a régi tonalitástól való végleges szabadulás útján. (Milyen jellemző, hogy pályatársa, az azonos tanárnál tanuló Rahmanyinov éppenséggel a dúrt mellőzte csaknem egész életművében! NB. érdemes elolvasni H. C. Schonberg "párhuzamos életrajzát".) Az utolsó és kétségkívül legérdekesebb fázis Szkrjabinnál a dúrt-mollt egyaránt száműző, de alapjában véve mégis tonális zene, amelynek talán legszebb példája a CD-n hallható művek közül a Vers la flamme. A vége egyértelműen E-hangnemű, dúr, cisszel színezve. Az e azonban inkább titkos, rejtett cél, amely felé törekszik a zene. http://epa.oszk.hu/00800/00835/00106/2194.html Csalog Gábor megállapításai Szkrjabinról, 2006-ból.
114 Ardelao 2015-04-08 22:15:39
Szkrjabint megihlették azok a teozófia eszmék, amelyeket Blavatsky Titkos tanítás és Kulcs a teozófiához című műveiben ismert meg. Bár Blavatsky eszméi hatással voltak rá, mégsem érzett vonzalmat a mozgalom iránt. Nem csatlakozott sem a teozófiához, sem más ezoterikus társasághoz. Kapcsolatot tartott fenn azonban okkultistákkal és ezoterikusokkal, ahogyan az a kor prominens köreiben szokásos volt.
Szkrjabint megihlették azok a teozófia eszmék, amelyeket Blavatsky Titkos tanítás és Kulcs a teozófiához című műveiben ismert meg. Bár Blavatsky eszméi hatással voltak rá, mégsem érzett vonzalmat a mozgalom iránt. Nem csatlakozott sem a teozófiához, sem más ezoterikus társasághoz. Kapcsolatot tartott fenn azonban okkultistákkal és ezoterikusokkal, ahogyan az a kor prominens köreiben szokásos volt.
113 Ardelao 2015-04-08 07:57:11
http://videolike.org/video/szkrjabin Szkrjabin video felvételek
http://videolike.org/video/szkrjabin Szkrjabin video felvételek
112 Ardelao 2015-04-06 18:55:41
A SZKRJABINI ÉLETMŰ MEGSZAKÍTATLAN ÍVE Szkrjabinnak az 1880-as években írott romantikus nyelvezetű darabjai és a rövid élete végén, 1910 és 1915 közt komponált művei között feszülő megszakítatlan ív példátlanul világosan reprezentálja, hogyan alakulhat át a „közérthető” zenei hozzáállás radikális törések nélkül egyfajta tipikusan XX. századi, „új” zenei hozzáállássá. Életművének tanulmányozása lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre kövessük ezt az átalakulást. Márpedig egy átalakulás akkor érthető meg igazán, ha apránként történik, ha az újdonság nyomai már akkor felfedezhetőek, amikor az előző rendszer még érvényben van. Szkrjabinnál ez sokkal inkább lehetséges, mint Schönbergnél, hiszen ő sosem tagadta meg saját zenei múltját, a „közérthető” zenét. Alekszandr Szkrjabin (1872–1915) A változás megfigyelésére didaktikai szempontból azért is különösen alkalmas Szkrjabin életműve, mert lényegében egész oeuvre-jét zongorára komponálta. Mivel nagyszabású művei mellett számos kisebb lélegzetű, technikailag is könnyebben megközelíthető zongoradarabot találunk, már szakiskolás zongoristák, sőt nem zongorista, de valamennyire zongorázni tudó egyéb hangszeresek számára is kézzelfoghatóvá válik, miként formálódik át a „magától értetődő” zene egyfajta „új” zenévé. Egyébiránt az, hogy a kis lélegzetű darabok az életműben mindvégig erősen jelen vannak, nem csak a szerző nyilvánvaló chopini gyökereivel magyarázható, hanem természetes velejárója is a folyamatos változásnak: egy átalakulófélben lévő zenei nyelv először kisebb formákban ölt testet. Ennek megfelelően kevés nagyszabású zenekari darabjának is megtalálható a rövid, zongorára komponált elővázlata. Az op.58-as Feuillet d’album például tanulmányul szolgálhatott az op. 60-as Prométhée misztikus akkordjához. PROPAGANDA NÉLKÜL Kétségtelen, Szkrjabin nem tartozik az európai zenét oly igen meghatározó, elsősorban a német hiperkromatikus tradícióból levezethető zenei fővonalba, amely már valahol Beethovennél kezdetét veszi, és Wagnertől Schönbergen, majd a darmstadtiakon át egészen napjainkig uralja a komolyzenei élet legtöbb fórumát. Mégis igaztalan az a sokszor felhozott vád, miszerint Szkrjabin azért volna elszigetelt jelenség, mert nem alkotott semmi olyan jelentőset, ami az utókorra hatással lehetett volna. Munkássága valóban nem hagyott olyan mély nyomot az utóbbi száz év zenetörténetén, mint a második bécsi iskola, de erre a magyarázatot nem kevésbé értékes művészi kvalitásaiban kell keresnünk. Mellőzöttségének oka lehet, hogy bár igen sikeres volt, nem vette körül sosem olyan propaganda, mint Schönberget (elég arra gondolnunk, hogy Schönberg mögött olyan teoretikus állt, mint Adorno), és halála után rövidesen el is feledték. Sosem kívánta forradalmárként megtagadni saját zenei gyökereit, és mint újító lerakni az egyetlen, új és üdvözítő zene elméleti alapjait. Nem kívánta száz évre előre megszabni a jövő zeneszerzőinek gondolkodását. Nem nyilatkozott sosem zenei újításairól, nem készített elemzéseket saját darabjairól. Előszeretettel beszélt és írt azonban (leginkább titkos naplójába) hangzatos filozófiai meggyőződéséről, amelyet a későbbiekben „az összefüggések filozófiája”-ként fogok említeni. Nézetei száz évvel később valóban megmosolyogtatóak, ám nagy hiba, ha emiatt művészetét is irracionális és nevetséges naivitással vádoljuk meg – hozzátéve, hogy miszticizmusra való hajlamát és egocentrikus természetét igencsak erősítette a korszellem: Nietzsche, a teozófia, az ezotéria, a keleti kultúrák és az összművészeti alkotások iránti vonzalom mind-mind ott kavargott a századforduló levegőjében. Összességében a fentebb említett különbségek kiemelésével nem a szakadékot kívánom elmélyíteni Szkrjabin és a fő áramlat között, épp ellenkezőleg: a cél annak hangsúlyozása, hogy Szkrjabin csupán zenén kívüli okokból lett folytathatatlannak tűnő, és zenei körökben még most is sokszor furcsának és betegesnek tartott különc. MÁIG AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A szkrjabini zene tanulmányozásának az ad felbecsülhetetlen pedagógiai jelentőséget, hogy a megértésére tett kísérletek során olyan kompozíciós kérdésekkel találkozhatunk, amelyek a századforduló több más komponistája, így Schönberg, Stravinsky vagy Bartók számára is hasonló formában megfogalmazódtak, még ha azokra merőben különböző válaszokat adtak is valamennyien – ami nem meglepő, hiszen e szerzőknek igen eltérő elképzelései voltak az alkotás, a zene értelmét és célját illetően. Ezért az a tudás, amelyet Szkrjabin zenéjének megismerésén keresztül a századforduló zenei gondolkodásáról nyerhetünk, könnyen kamatoztatható a vele kortárs komponisták, sőt, a problémákat továbbgondoló későbbi szerzők megértésében – akár egészen napjainkig, hiszen az akkor testet öltött kérdések egy részére még ma is adható új válasz. Turcsányi Janka ________________________________________ HTTP://ARNOLFINI.HU/ARNOLFINI-SZALON/TURCSANYI-JANKA-A-TONALITAS-ATONALITASBA-FORDULASA
A SZKRJABINI ÉLETMŰ MEGSZAKÍTATLAN ÍVE Szkrjabinnak az 1880-as években írott romantikus nyelvezetű darabjai és a rövid élete végén, 1910 és 1915 közt komponált művei között feszülő megszakítatlan ív példátlanul világosan reprezentálja, hogyan alakulhat át a „közérthető” zenei hozzáállás radikális törések nélkül egyfajta tipikusan XX. századi, „új” zenei hozzáállássá. Életművének tanulmányozása lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre kövessük ezt az átalakulást. Márpedig egy átalakulás akkor érthető meg igazán, ha apránként történik, ha az újdonság nyomai már akkor felfedezhetőek, amikor az előző rendszer még érvényben van. Szkrjabinnál ez sokkal inkább lehetséges, mint Schönbergnél, hiszen ő sosem tagadta meg saját zenei múltját, a „közérthető” zenét. Alekszandr Szkrjabin (1872–1915) A változás megfigyelésére didaktikai szempontból azért is különösen alkalmas Szkrjabin életműve, mert lényegében egész oeuvre-jét zongorára komponálta. Mivel nagyszabású művei mellett számos kisebb lélegzetű, technikailag is könnyebben megközelíthető zongoradarabot találunk, már szakiskolás zongoristák, sőt nem zongorista, de valamennyire zongorázni tudó egyéb hangszeresek számára is kézzelfoghatóvá válik, miként formálódik át a „magától értetődő” zene egyfajta „új” zenévé. Egyébiránt az, hogy a kis lélegzetű darabok az életműben mindvégig erősen jelen vannak, nem csak a szerző nyilvánvaló chopini gyökereivel magyarázható, hanem természetes velejárója is a folyamatos változásnak: egy átalakulófélben lévő zenei nyelv először kisebb formákban ölt testet. Ennek megfelelően kevés nagyszabású zenekari darabjának is megtalálható a rövid, zongorára komponált elővázlata. Az op.58-as Feuillet d’album például tanulmányul szolgálhatott az op. 60-as Prométhée misztikus akkordjához. PROPAGANDA NÉLKÜL Kétségtelen, Szkrjabin nem tartozik az európai zenét oly igen meghatározó, elsősorban a német hiperkromatikus tradícióból levezethető zenei fővonalba, amely már valahol Beethovennél kezdetét veszi, és Wagnertől Schönbergen, majd a darmstadtiakon át egészen napjainkig uralja a komolyzenei élet legtöbb fórumát. Mégis igaztalan az a sokszor felhozott vád, miszerint Szkrjabin azért volna elszigetelt jelenség, mert nem alkotott semmi olyan jelentőset, ami az utókorra hatással lehetett volna. Munkássága valóban nem hagyott olyan mély nyomot az utóbbi száz év zenetörténetén, mint a második bécsi iskola, de erre a magyarázatot nem kevésbé értékes művészi kvalitásaiban kell keresnünk. Mellőzöttségének oka lehet, hogy bár igen sikeres volt, nem vette körül sosem olyan propaganda, mint Schönberget (elég arra gondolnunk, hogy Schönberg mögött olyan teoretikus állt, mint Adorno), és halála után rövidesen el is feledték. Sosem kívánta forradalmárként megtagadni saját zenei gyökereit, és mint újító lerakni az egyetlen, új és üdvözítő zene elméleti alapjait. Nem kívánta száz évre előre megszabni a jövő zeneszerzőinek gondolkodását. Nem nyilatkozott sosem zenei újításairól, nem készített elemzéseket saját darabjairól. Előszeretettel beszélt és írt azonban (leginkább titkos naplójába) hangzatos filozófiai meggyőződéséről, amelyet a későbbiekben „az összefüggések filozófiája”-ként fogok említeni. Nézetei száz évvel később valóban megmosolyogtatóak, ám nagy hiba, ha emiatt művészetét is irracionális és nevetséges naivitással vádoljuk meg – hozzátéve, hogy miszticizmusra való hajlamát és egocentrikus természetét igencsak erősítette a korszellem: Nietzsche, a teozófia, az ezotéria, a keleti kultúrák és az összművészeti alkotások iránti vonzalom mind-mind ott kavargott a századforduló levegőjében. Összességében a fentebb említett különbségek kiemelésével nem a szakadékot kívánom elmélyíteni Szkrjabin és a fő áramlat között, épp ellenkezőleg: a cél annak hangsúlyozása, hogy Szkrjabin csupán zenén kívüli okokból lett folytathatatlannak tűnő, és zenei körökben még most is sokszor furcsának és betegesnek tartott különc. MÁIG AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A szkrjabini zene tanulmányozásának az ad felbecsülhetetlen pedagógiai jelentőséget, hogy a megértésére tett kísérletek során olyan kompozíciós kérdésekkel találkozhatunk, amelyek a századforduló több más komponistája, így Schönberg, Stravinsky vagy Bartók számára is hasonló formában megfogalmazódtak, még ha azokra merőben különböző válaszokat adtak is valamennyien – ami nem meglepő, hiszen e szerzőknek igen eltérő elképzelései voltak az alkotás, a zene értelmét és célját illetően. Ezért az a tudás, amelyet Szkrjabin zenéjének megismerésén keresztül a századforduló zenei gondolkodásáról nyerhetünk, könnyen kamatoztatható a vele kortárs komponisták, sőt, a problémákat továbbgondoló későbbi szerzők megértésében – akár egészen napjainkig, hiszen az akkor testet öltött kérdések egy részére még ma is adható új válasz. Turcsányi Janka ________________________________________ HTTP://ARNOLFINI.HU/ARNOLFINI-SZALON/TURCSANYI-JANKA-A-TONALITAS-ATONALITASBA-FORDULASA
111 Ardelao 2015-04-03 17:00:53
http://videolike.org/video/szkrjabin Érdekességek Szkrjabin-ról.
http://videolike.org/video/szkrjabin Érdekességek Szkrjabin-ról.
110 Ardelao 2015-04-02 23:11:18
Szkrjabin hangszínköre Zenéjének előadására föltalált egyfajta totális műalkotást, roppant konkrét konstrukciót, amely lehetővé tette neki a baudelaire-i és rimbaud-i kapcsolatok létrehozását. Színes hangokat igyekezett alkotni, azt akarta, hogy a színek fejezzék ki, beszéljék el a hangokat, fényklaviatúrákat talált fel és kromatikus vetületeket a harmóniamozgásokkal és az instrumentális lüktetéssel összhangban. A totális műalkotás, emlékeztet Nietzsche, valamint A tragédia születése tanulságai szintén újjáélesztenek egy civilizációt és az esztétika útján megadják üdvözülésének eszközeit. A halál és a politika másként döntött. Azóta súlyos csend nehezedik e prófétikus zenére, amelynek messiása testét és javait fölemésztette a lángoló egyediségekre éhező, falánk Történelem. Egy okkal több, hogy a rokonlélek szenvedélyével hallgassuk őt. http://www.muut.hu/?p=2999
Szkrjabin hangszínköre Zenéjének előadására föltalált egyfajta totális műalkotást, roppant konkrét konstrukciót, amely lehetővé tette neki a baudelaire-i és rimbaud-i kapcsolatok létrehozását. Színes hangokat igyekezett alkotni, azt akarta, hogy a színek fejezzék ki, beszéljék el a hangokat, fényklaviatúrákat talált fel és kromatikus vetületeket a harmóniamozgásokkal és az instrumentális lüktetéssel összhangban. A totális műalkotás, emlékeztet Nietzsche, valamint A tragédia születése tanulságai szintén újjáélesztenek egy civilizációt és az esztétika útján megadják üdvözülésének eszközeit. A halál és a politika másként döntött. Azóta súlyos csend nehezedik e prófétikus zenére, amelynek messiása testét és javait fölemésztette a lángoló egyediségekre éhező, falánk Történelem. Egy okkal több, hogy a rokonlélek szenvedélyével hallgassuk őt. http://www.muut.hu/?p=2999
109 Ardelao 2015-04-01 15:23:00
Sztalin egy alkalommal meghívta dácsájába Vladimir Szofronyickijt, annyira szerette ugyanis hallgatni játékát. Egyszer csak megkérdezte a zongoraművészt, miben szenved hiányt ? Szofronyickij - aki valóban sokat nélkülözött - így válaszolt : „Köszönöm, semmiben. „ Ennyiben maradtak. Különben , Sztalin , a magas, daliás Szofonyickijjal szemben a csúnya, alacsony termetű Gilelsz-t kedvelte, aki tulajdonságait tekintve pont olyan volt mint ő.
Sztalin egy alkalommal meghívta dácsájába Vladimir Szofronyickijt, annyira szerette ugyanis hallgatni játékát. Egyszer csak megkérdezte a zongoraművészt, miben szenved hiányt ? Szofronyickij - aki valóban sokat nélkülözött - így válaszolt : „Köszönöm, semmiben. „ Ennyiben maradtak. Különben , Sztalin , a magas, daliás Szofonyickijjal szemben a csúnya, alacsony termetű Gilelsz-t kedvelte, aki tulajdonságait tekintve pont olyan volt mint ő.
108 smaragd 2015-03-31 14:15:04 [Válasz erre: 107 Ardelao 2015-03-31 12:46:33]
Ezt Bobnak küldjük, Búbánat-tal együtt! (Ha nem veszitek tolakodàsnak ezt az ötletemet.)
Ezt Bobnak küldjük, Búbánat-tal együtt! (Ha nem veszitek tolakodàsnak ezt az ötletemet.)
106 smaragd 2015-03-31 07:19:53 [Válasz erre: 105 Ardelao 2015-03-30 22:07:10]
(Egyszerű: pont, pont, vesszőcske,készen van a fejecske. :-) .)
(Egyszerű: pont, pont, vesszőcske,készen van a fejecske. :-) .)
105 Ardelao 2015-03-30 22:07:10 [Válasz erre: 102 smaragd 2015-03-30 21:28:44]
A jeleket még gyakorolnom kell ! Természetesen örülök a századik beírásodnak !
A jeleket még gyakorolnom kell ! Természetesen örülök a századik beírásodnak !
104 Ardelao 2015-03-30 21:59:36
-:)
-:)
103 Búbánat 2015-03-30 21:57:35 [Válasz erre: 102 smaragd 2015-03-30 21:28:44]
Gondolom, "Bob" is örül...
Gondolom, "Bob" is örül...
102 smaragd 2015-03-30 21:28:44 [Válasz erre: 101 Ardelao 2015-03-30 19:23:43]
A tiszteletbeli 100 téged illet! (Úgy megörültem neki, hogy így feltöltődött ez a fórum és sok élménnyel gazdagodtam általa, hogy nem tudtam ellenállni :-).)
A tiszteletbeli 100 téged illet! (Úgy megörültem neki, hogy így feltöltődött ez a fórum és sok élménnyel gazdagodtam általa, hogy nem tudtam ellenállni :-).)
101 Ardelao 2015-03-30 19:23:43 [Válasz erre: 100 smaragd 2015-03-30 15:13:02]
Gratulálok ! Nemrég még csak hat bejegyzés "árvátlankodott", mára már túl vagyunk a századikon is.
Gratulálok ! Nemrég még csak hat bejegyzés "árvátlankodott", mára már túl vagyunk a századikon is.
