Bejelentkezés Regisztráció

Nicolai Gedda-az univerzális tenor


88 sphynx 2007-06-27 00:15:27
[url]http://i3.ebayimg.com/04/i/07/3d/4b/22_1_b.JPG;Ezt[/url] tetszenek ismerni?

87 Sesto 2007-06-18 19:32:09 [Válasz erre: 86 tarnhelm2 2007-06-18 19:26:25]
...gyere a belcanto-topic-ba,...ott megbeszéljük!... ;-)))) PS.: muzeális/historikus felvételeket igaz nem tudok ajánlani, azokat -Don Pasquale esetében- nem szeretem!...

86 tarnhelm2 2007-06-18 19:26:25 [Válasz erre: 85 Sesto 2007-06-18 19:18:27]
OFF Apropó, Don Pasquale. Mit tudnátok javasolni? Az enyém (Fritz Busch/MET 1946) totálisan hallgathatatlan.

85 Sesto 2007-06-18 19:18:27 [Válasz erre: 82 bermuda 2007-06-18 16:57:52]
...na jó, \"akkor most halmozzuk az élvezeteket\", mivel azt a bizonyos Rigoletto-t én is nagyon szeretem, úgy ahogy van; pedig legyünk öszinték: ott azért Sills már nem vmi. fiatal vokális szempontból (=hasonlóan a Don Pasquale és Sevillai felvételekhez, DE \"amit müvésztársaival egyetemben müvel\", az még igy is csodás!) ;-) Kraus-t pont a múlt héten hallgattam, mint Tonio (=EMI-live-felvétel, most olcsón hozzá lehet jutni,...Kraus szintén nem \"huszonéves srác\", de ugye azt nem kell részletezni, hogy mennyire \"odarakja a szerepet\", úgy mindennel együtt-míg a sápatag, és folyton intonációs problémákkal küzdö June Anderson elviselhetetlen: úgy énekel, mintha savanyú uborkába harapott volna, és akkor még finom vagyok!...) Nem is értem, Kraus miért protezsálta ezt az amerikai rémséget????

84 bermuda 2007-06-18 17:19:23 [Válasz erre: 83 -zéta- 2007-06-18 17:09:47]
Jó kérdés:-) A Best of... ária lemezén sem szerepel. Én meg azon tünődtem épp tegnap Kraus kapcsán, hogy Adam \"póstakocsisát énekelte -e valaha, vagy teljesen átengedte Geddának:-)

83 -zéta- 2007-06-18 17:09:47 [Válasz erre: 82 bermuda 2007-06-18 16:57:52]
Sehol sem találtam nyomát, vajon énekelte-e Gedda Az ezred lányát, s ha nem, akkor vajon miért nem?

82 bermuda 2007-06-18 16:57:52 [Válasz erre: 79 Sesto 2007-06-18 12:17:10]
Kedves Sesto, én meg hűtlen lettem Geddához,mivel Sills miatt vettem meg a Rigolettót, s ott Kraus a herceg.... Azért nekem Gedda után rögtön Ő jön, fantasztikus dolgokat produkált,tegnap hallgattam az ária lemezét ahol Tonio C-it élő adásban vették fel s már nem is volt nagyon fiatal.... ismered a felvételt?

81 Sesto 2007-06-18 14:31:32 [Válasz erre: 80 bermuda 2007-06-18 14:29:29]
...hmmmm,...Puritánok(?)-az emlitett felvétel nekem is nagy kedvencem,...vajon miért?... ;-)))))))))))))))

80 bermuda 2007-06-18 14:29:29
Most fejeztem be -ki tudja hányadszor- a Puritánokat.Elképesztő amit Gedda tud, s ahogy csinálja-egyszeri csoda ő és Sills együtt!

79 Sesto 2007-06-18 12:17:10
....igaz, ez a bejegyzés talán a \"Verdi-topic-ban\" lenne valóban a helyén(?),...de mivel a CD-t kifejezetten Gedda miatt vettem meg, így ez a fórum abszolút megfelel: G. Verdi, \"Rigoletto\" /az 1967-es EMI-felvétel részleteinek \"új\" kiadása: \"DCL-Classics\", az eredeti felvétel CD-n -sajnos- már évek óta nem kapható, igaz nem olyan régen az \"Arcadia Operashop-ban\" láttam még egy LP- változatot/ * Duca di Mantua: NICOLAI GEDDA * Rigoletto: CORNELL MACNEIL * Gilda: RERI GRIST * Maddalena: Anna di Stasio etc. Chorus and Orchestra of the Teatro dell´Opera di Roma/Francesco Molinari-Pradelli

78 Búbánat 2007-02-06 22:29:22
Tekintettel arra, hogy az idén is énekelni fogjuk Bach h-moll miséjét, elhatároztam, hogy \"ráhangolás\" végett ezúttal előveszem az egyik etalon-lemezt: Agnes Giebel, Janet Baker, Nicolai Gedda, Hermann Prey,Franz Crass, BBC Chorus, New Philharmonic Orchestra, Otto Klemperer Éppen itt van az ideje!

77 -zéta- 2007-02-03 08:40:38 [Válasz erre: 76 egy kívülálló 2007-02-03 00:31:55]
Viszont [url]http://www.01-mp3search.com/barnaby.cgi-D1706ACB74CE3AD910EF0CF26CF9702C71E993662C20D3DEE9715C309D46A74DFDA92C812CBBCDE5;innen[/url] letölthető :-)

76 egy kívülálló 2007-02-03 00:31:55 [Válasz erre: 75 bermuda 2007-02-02 17:46:14]
Sőt, a három Berlioz-opera az OIK-ban is megvan, innen szintén ingyenes a kölcsönzés - a Faust elkárhozása viszont onnan sajna hiányzik.

75 bermuda 2007-02-02 17:46:14 [Válasz erre: 74 egy kívülálló 2007-02-02 17:38:42]
Sajna nem ,én az aglomerációban, de elötte arrafele:-)kedvelem a környéket:-) Ezt a Cellinit megnézem magamnak,épp azon tünődtem honnan szerezhetném meg. Köszi az infót.

74 egy kívülálló 2007-02-02 17:38:42 [Válasz erre: 73 bermuda 2007-02-02 08:49:46]
Nohát, te is Dagály utca környékén laksz? :-)) Amúgy a francia Intézetből ingyen lehet kölcsönözni az egész Berlioz-sorozatot, abban Gedda Benvenuto Cellinije is benne van.

73 bermuda 2007-02-02 08:49:46 [Válasz erre: 72 parampampoli 2007-02-02 00:49:58]
1973-as studio felvétel, Philips. London Symphony Orchesra-Sir Colin Davis. Margit:Josephine Veasey Mefisto. Jules Bastin. Hozzáférhetsz: 13.ker Dagály u. könyvtár én kedden visszaviszem,1 hétre kihozható,a 2 cd-800.-ft bérleti dij.

72 parampampoli 2007-02-02 00:49:58 [Válasz erre: 70 bermuda 2007-02-01 18:05:35]
Sajnos ez a felvétele nincs meg nekem. Stúdió? Melyik évben készült a felvétel?

71 bermuda 2007-02-01 18:07:11 [Válasz erre: 70 bermuda 2007-02-01 18:05:35]
Bocsánat, Parampampolinak akartam cimezni, elnézést:-)

70 bermuda 2007-02-01 18:05:35
Martuni, ismered Berlioz: Faust elkárhozását Geddával? Most hallgatom, óriásit énekel ebben is,az első felvonásban felhangzik a Rákóczi induló. Ennek hatására elkezdtem olvasni Berlioz önéletrajzát. Vaskos könyv,56-ban adták ki magyarul. Ennek következtében érdekes az előszó;-)

69 Verdi13 2007-01-27 16:27:15
Bocs, a \"k\" lemaradt...

68 Verdi13 2007-01-27 16:26:13
Charles Gounod: Faust Faust: Nicolai Gedda Mefisto: Boris Christoff Margit: Victoria de Los Angeles Valentin: Ernest Blanc Párizsi Nagyopera éne-, és zenekara Vezényel: André Cluytens

67 Sesto 2007-01-25 21:54:11
Debussy, \"Pelléas et Mélisande\" (-Drame lyrique en 5 actes et 13 tableaux de Maurice Materlinck) * Pelléas: Nicolai Gedda * Golaud: Dietrich Fischer-Dieskau * Arkel: Peter Meven * Le petit Yniold: Walter Gampert * Un médicien: Raimund Grumbach * Mélisande: Helen Donath * Genevièvie: Marga Schiml * Le berger: Josef Weber Chor und Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks-Rafael Kubelik-München, 1971.XI. 16.-17. \"Orfeo\"

66 Búbánat 2007-01-24 20:25:03 [Válasz erre: 64 parampampoli 2007-01-24 09:33:30]
Scottót írtam? Mirella Freni!

65 sphynx 2007-01-24 20:14:45
Én eddig csak ragasztóban szerettem az univerzálist.

64 parampampoli 2007-01-24 09:33:30 [Válasz erre: 63 Búbánat 2007-01-23 23:25:26]
Ez melyik Faust DVD lenne? Scottonak van egy híres Margitja Tokióból, de ott Kraus volt a partnere. Hol lehet kapni ezt a dvd-t és melyik cég adta ki? A YouTube-on pár napja jelent meg két új részlet a 74-es párizsi Faustból, amelyikből eddig csak az a hihetetlen cavatina volt fenn. A finálé is káprázatos, Gedda oldalán egyik kedvenc partnere -- életrajzában külön is említi -- a nagyszerű Mirella Freni. Mefisztó Roger Soyer. Mindenki nézze meg!!

63 Búbánat 2007-01-23 23:25:26
Már kölcsönben belenéztem a Faustba (DVD), ragyogó: Gedda és Scotto együtt! Mackerras vezényel. Most már megveszem a képlemezt, annyira beleszerelmesedtem a csodákba!...

62 bermuda 2007-01-23 20:51:00 [Válasz erre: 61 parampampoli 2007-01-23 19:31:41]
Ha azt akarod,hogy sirjak:-) Szu Csong-on mindig igy járok.\"Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájhat akármilyen harc, mögötte megszakad a szivem,egy kicsit vérzik is de nem tudja más\" bocs, én igy ismerem... Azért nem találtam meg eddig mert Nicolai-ként kerestem.

61 parampampoli 2007-01-23 19:31:41 [Válasz erre: 60 bermuda 2007-01-23 19:23:43]
Jól választottál!! ÉLJEN A NAGY GEDDA!!!( Ha szoktál nézni You Tube-ot, keresd meg Nicolaj Gedda címszó alatt -- ígen, így írták a nevét! -- a csodatenor talán egyik utolsó felvételét, pontosan még a koncert évét se adták meg. Szu-Csongot énekli, itt-ott kicsit mozog már a hangja, de ennek ellenére lenyűgöző minden szempontból: fiatalos hagszín, muzikalitás, frazírozás.Egy igazi mítosz!!

60 bermuda 2007-01-23 19:23:43 [Válasz erre: 59 parampampoli 2007-01-23 17:55:13]
Rendben! Maradjon a drága Gedda:-) Hallottam erről a cd-ről is, de Sills miatt választottam emezt.

59 parampampoli 2007-01-23 17:55:13 [Válasz erre: 58 bermuda 2007-01-23 15:22:49]
Van olyan változat, amelyikben Rómeót nem mezzo énekli, hanem tenor, létezik pl. egy Aragall-Scotto párossal kereskedelmi forgalomban is. Ha azonban mezzo-szoprán kettős énekli a szerelmespárt, egyértelműen Tebaldo a tenor főszerep.

58 bermuda 2007-01-23 15:22:49 [Válasz erre: 57 parampampoli 2007-01-23 15:10:40]
Való igaz,hogy nehéz szerep, csak nekem nagyon furcsa Geddát nem főszerepben hallani. Szivesebben vettem volna, ha Romeot énekli, de a jó Bellini mester nem igy gondolta:-)

57 parampampoli 2007-01-23 15:10:40 [Válasz erre: 51 bermuda 2007-01-23 10:58:36]
Tebaldo egyáltalán nem kis szerep, még kisebbnek se mondanám, mindig csak jelentős tenorok énekelték, Geddán kívül Pavarotti is. Az első felvonásbeli ária olyan nehéz és magas fekvésű, hogy egy kis/kisebb feladatokhoz szokott tenor el is vérezne vele.

56 Sesto 2007-01-23 14:08:21 [Válasz erre: 55 -zéta- 2007-01-23 14:04:27]
...a felvétel \"szinvonalát\" már Estelle-vel egy korábbi beszélgetés során mi is \"kivesésztük\",...de Gedda nagyságát még igy sem kérdöjelezheti meg ezen korong-ahogy irod: \"kifénylik belőle\", valóban (végre!) nem egy kopott karaktertenor nyüglödik a couplet-val!... ;-)))

55 -zéta- 2007-01-23 14:04:27 [Válasz erre: 52 Sesto 2007-01-23 11:24:13]
A Triquet-dolog annyira nem vicc, hogy az amúgy angol nyelvű előadás elég gázos minden szempontból, de ez a jelenet (francia nyelven) kifénylik belőle.

54 Sesto 2007-01-23 12:59:57 [Válasz erre: 53 egy kívülálló 2007-01-23 12:22:16]
...igen a \"CHANDOS\" által kiadott Idomeneo-ban ö énekli (angolul) Arbace-t... ;-)

53 egy kívülálló 2007-01-23 12:22:16 [Válasz erre: 52 Sesto 2007-01-23 11:24:13]
Vannak más \"kis\" szerepek is, amiket elvállalt lemezen: a Bolond a Borisz Godunovba, Rosztropovics felvételén (miután két felvételen is nagyszerű Grigorij volt), ill. ha jól tudom, egy nem túl régi, angol nyelvű Idomeneóban is hallható.

52 Sesto 2007-01-23 11:24:13 [Válasz erre: 51 bermuda 2007-01-23 10:58:36]
Tényleg! Igazad van-hiszen ö Tebaldo, a Capuleti-ban(=szintén EMI!)-és persze Sills Giulietta! ;-))) (A Triquet-dolog pedig nem vicc,...komoly: ö énekli az emlitett felvételen!)

51 bermuda 2007-01-23 10:58:36 [Válasz erre: 49 Sesto 2007-01-22 23:29:33]
Jaj,de melegszik a szívem , milyen szépeket olvasok. Még egy kisebb szerepe van Geddának a Bellini I Capuleti e i Montecchi-ben Tebaldo. Ma ezt fogom hallgatni-persze Sills miatt is:-) Gedda mint triquet- nem viccelődsz ??

50 Conte Barbaro 2007-01-23 00:07:00 [Válasz erre: 48 Sesto 2007-01-22 23:24:17]
Szia Sesto! Ez nekem is megvan, nagyon szeretem, de szivesen hallgatom a Anna Moffot is Violettaként.

49 Sesto 2007-01-22 23:29:33
...talán a legkisebb szerep, amit Gedda CD-n valaha is énekelt: mondhatni \"sztárvendége\" a szereposztásnak (1994)-egy olyan szerepben, amit leginkább elnüytt karaktertenorok énekelnek: \"Anyegin\" (EMI) * Hampson * te Kanawa * GEDDA mint Triquet!!! ;-))) hihetlen ebben a kabinettalakitásban is!

48 Sesto 2007-01-22 23:24:17 [Válasz erre: 47 parampampoli 2007-01-22 23:19:55]
...nekem megvan az emlitett CD (=duplaCD-Sills, Gedda, Panerai etc.) Európában-évek óta!!!-teljesen érthetetlen módon csupán egy keresztmetszet kapható az emlitett felvételböl, amelyik az amerikai kontinensen a Traviata-toplista tetején áll és a \"legkeresettebb felvételnek\" számit, igy muszáj volt anno-más Sills-felvételek társaságában (=tk. \"Baby Doe\") az U.S.A.-ból megrendelni!...

47 parampampoli 2007-01-22 23:19:55
Kérem jelentkezzen egy üzenetben, ha valakinek megvan Gedda komplett Traviatája CD-n (Sills, Panerai, Ceccato EMI) mert nekem sajnos csak egy régi Balkanton LP-n van meg. Keresem továbbá Gedda 1971-es bécsi Traviatájának cd-jét (Cotrubas, MacNeil, Krips), azt hiszem az Arcadia vagy a BellaVoce adta ki. Cserébe szívesen adok más Gedda felvételt vagy bármi mást.

46 parampampoli 2007-01-22 23:15:42
VENDÉGÜNK NICOLAI GEDDA Gedda olyan világsztár, akinek személyes megjelenése a színpadon nemcsakhogy csalódást nem okoz, hanem - pompás hanglemezfelvételeihez képest - még művészi plusszal is megajándékozza közönségét. Mi Gedda titka? Mindenekelőtt az, hogy az énekesi \"szakma\" minden csínját-bínját tökéletesen ismeri. Nagyon sok mindent tud, és számtalan eszközét nem is rest felhasználni. Szépen példázta ezt a Traviatában Alfréd második felvonásbeli áriájának tolmácsolása. Ez az ária nem tartozik a mutatós szólószámok közé, előadását a publikum általában nem szokta az udvariassági tapsnál többel honorálni - Gedda pedig hosszantartó, viharos ovációt ért el vele. Dallamformálása rendkívül hajlékony és kifejező, frázisainak vonalát mindig a drámai mondanivaló szabja meg. Számára mindegy, milyen vokálist kell énekelni és melyik regiszterben, hangja végig, egész terjedelmében teljesen kiegyenlített. Ha egy piano dallamot crescendálni kell, e feladatot meg tudja oldani úgy, hogy közben csak a mezzo-pianóig jut el. Akinél már az ilyen kis dinamikai változások észrevehetők, annál az igazi forte óriási jelentőséget kap. És valóban: az ária gyors részének (a végén pompás, energikus kétvonalas C-vel) frenetikus hatása volt. Hogy valami negatívumot is megemlítsünk, a második (Pesten harmadik) felvonás fináléjának, Violetta inzultálásának drámai jelenetében Gedda hangja kissé kevésnek bizonyult. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy Gedda magas tenor, az ő hangja legerőteljesebben az egyvonalas B felett szól, a szólamnak ez a része pedig egy-két hanggal lejjebb kulminál, ott igényli a legtöbb erőt. Gedda Alfred Germontja színészileg is alaposan végiggondolt, részletesen kidolgozott alakítás. A darabot úgy kezdi, mint egy rajongó kamasz és ezt következetesen végig is viszi egészen addig, míg csak meg nem kapja Violetta szakító levelét. Ez a szerepfelfogás kétszeresen is indokolt. Elsősorban azért, mert valóban gyermeki naivitás kell ahhoz, hogy valaki - a múlt században és Alfréd társadalmi helyzetében - tiszta szerelemre gyulladjon egy félvilági hölgy iránt. Másodsorban pedig éppen ez az infantilis rajongás motiválja a fiú lehetetlen és gonosz viselkedését, amikor - hirtelen visszazökkenve a sivár és szomorú valóságba - a nagy nyilvánosság előtt szörnyű botrányt rendez, és kegyetlenül megalázza régi szerelmesét. Nagyon szép estét köszönhettünk Nicolai Geddának. Szeretnénk őt minél hamarabb ismét Budapesten látni, nemcsak olasz, hanem német, francia és orosz szerepekben is. Ilyen nagyságrendű művészt jó volna minél több oldalról megismerni. Kertész Iván MUZSIKA 1971

45 parampampoli 2007-01-22 22:54:03
„Gedda fellépése Cavaradossi szerepében olyan volt, mint egy frappáns illusztráció Diderot Színészparadoxon című művéhez, amely tudvalévően arról szól, hogy a színész érzéseinek, „lelkének”, átélésének semmi köze sincs az alakítás hitelességéhez, hacsak az nem, hogy lehetetlenné teszi. Gedda jóformán semmiféle színészi alakítást nem nyújt ebben a szerepben. Többnyire igen laza, pihenő tartásban áll a színpadon, az alak azt a lágyan hullámzó fordított S vonalat veszi fel, amely Praxitelész óta az európai művészet alakkompozíciójának egyik kedvelt motívuma, s amely kétségkívül illik Cavaradossi lovaghoz, bár elképzelhető volna, hogy a számára nem egészen zökkenőmentes cselekmény olykor fizikailag is megmozgassa. Ám a viselkedés hanyag eleganciájánál jóval érdekesebb volt, hogy Gedda, aki ezen az estén valószínűleg torokbántalmakkal küzdött, színpadi jelenléte folyamán mindvégig hangszálai állapotával törődött leginkább: krákogott, köhögött, nyelt, beénekelt stb. Amikor azonban énekelni kezdett, a hangban és csak a hangban megjelent Cavaradossi. Gedda egész szereplése úgy is leírható, mint torokköszörülés és éneklés váltakozása, ami a Levéláriában odáig ment, hogy az énekes az egyes frázisokat elválasztó szünetekben is a hangját hozta rendbe, majd a költői kifejezés legmagasabb szférájában folytatta az éneklést. Átélésnek sehol semmi nyoma nem volt, Gedda csak a hangjával bajlódott és énekelt, minden álemfázis és mímelt érzelmi-lelki élet, minden művészi misztifikáció nélkül csak egyszerűen énekelt, ebben az éneklésben azonban egy emberi lélek tárult fel. Persze megfogható és leírható, hogy a „Son qui!” fordulatnál a hang miként telt meg fénnyel és melegséggel, hogy a kényes hangok, az I. felvonásbeli h és a II. felvonásbeli aisz micsoda biztonsággal és kvalitással szólaltak meg, hogy az „O dolci mani” légies pianissimója milyen gyöngédséget fejezett ki, hogy Gedda micsoda titkokat tud a Puccini dallam frazeológiájáról, belső életéről, de hogy a tökéletes megformáláson túl és minden átélés híján itt mégis mitől lelkesült át a hang, s vált sugárzóan tartalmassá, miért lett több ez az éneklés leírásnál és illusztrációnál, s jelenítette meg az ábrázolt embert, az pontosan olyan rejtély számomra, mint hogy Scottónál a produkció roppant és szakadatlan intenzitása ellenére miért nem.” Puccini: Tosca – Erkel Színház 1983. november 28. Fodor Géza MUZSIKA 1983.

44 -zéta- 2007-01-19 20:13:11
[url]http://www.youtube.com/watch?v=WjCeaysTDT4;Le postillon de Lonjumeau[/url], közkívánatra!

43 bermuda 2007-01-19 16:13:38 [Válasz erre: 37 Sesto 2007-01-19 13:35:33]
Nem igazán ragaszkodom hozzá, bár Schreiert kedvelem....Kösz.

42 bermuda 2007-01-19 16:06:29 [Válasz erre: 38 egy kívülálló 2007-01-19 13:41:06]
SŐT ! Ilosnak van egy német nyelvű Gianni Schicchije is, hát nagyon furcsa az egész:-) Mármint,hogy Rinuccio. Szétoffolom a topicot, de a Barangolások szerint-egy jó kis képaláirás-Szelim basa is Ilosfalvy, egy Rossini operában-ami basszus szerep....

41 parampampoli 2007-01-19 14:13:39 [Válasz erre: 26 bermuda 2007-01-19 13:10:45]
Ha már operett, akkor nekem A mosoly országa két szerelmi kettőse a csúcs, ill. a Marica \"Ne szólj, kicsim\" kettőse, mindegyikben Rothenbergerrel.

40 parampampoli 2007-01-19 14:10:50 [Válasz erre: 20 egy kívülálló 2007-01-19 12:41:27]
Rohonyi Anikónak, sajnos, nincs meg a felvétel, tőle megkérdeztem már. Ha valaki ismeri Bercellyt személyesen, kérdezze meg őt is. Hátha...

39 Sesto 2007-01-19 13:51:54 [Válasz erre: 38 egy kívülálló 2007-01-19 13:41:06]
;-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.