Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a debreceni Csokonai Színházban?


145 Heiner Lajos 2022-12-16 02:24:10 [Válasz erre: 144 márta 2022-12-15 19:03:09]

Csak nehogy elfogyjanak.

Mint anno a Leningrádi Filharmonikusok turnéjukon Nyugat-Európában.

1. Holnap fellép városunkban a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekar!

Majd

2. Holnap fellép városunkban a világhírú Leninrádi Filharmonikus Zenekar kamarazenekara!

Aztán

3. Fellép a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekarból alakult vonósnégyes!

Végül

4. Szólóestet ad a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekar hegedűse!

Mutatis mutandis, megtörtént.

Mravinszkijnak két évébe tellett, mire a zenekart újjáépítette.


144 márta 2022-12-15 19:03:09 [Válasz erre: 143 Búbánat 2022-12-14 14:01:34]

Ez ismerős. "Világhírű vonósnégyes első, másodhegedűst, brácsást és csellistát keres." 


143 Búbánat 2022-12-14 14:01:34 [Válasz erre: 142 márta 2022-12-14 11:45:11]

MEGHALLGATÁST HIRDETÜNK AZ AIDA EGYES SZEREPEIRE

Olvasom a Csokonai Színház honlapján:

 „A Csokonai Színház meghallgatást hirdet a 2022/23-as évadban bemutatásra kerülő Verdi: Aida című operájának

 AMNERIS, AIDA, RADAMES, RAMPHIS szerepeire.”

A meghallgatás időpontja: 2022. június 17. 11.00
Helyszíne: a Csokonai Irodalmi Labor 1. emeleti Klubterme (4024 Debrecen, Kossuth u. 1.)

Tehát, a színház illetékesei már tudják, kik fognak szerepelni az Aidában...


142 márta 2022-12-14 11:45:11

Na, jó Gremza meg Ács. De kik fognak énekelni?


141 Búbánat 2022-12-01 16:53:24 [Válasz erre: 140 Apika 2022-12-01 16:19:03]

A korábbi elképzelések szerint: Gemza Péter rendezi az  Aidát,  Ács János lesz a karmester.


140 Apika 2022-12-01 16:19:03 [Válasz erre: 139 Heiner Lajos 2022-12-01 12:07:15]

Igen. 2023. márc. 31-én Aida előadással nyítják újra meg a Csokonai Színházat.


139 Heiner Lajos 2022-12-01 12:07:15 [Válasz erre: 138 Búbánat 2022-12-01 11:55:01]

Ez nagyszerű hír. Szép lesz.

Netalán, majd a távoli jövőben, operát is játszanak?


138 Búbánat 2022-12-01 11:55:01

Új fogadótér és hazánkban egyedülálló forgószínpad várja majd a Csokonai Színház nézőit

/D2030.hu – 2022.10.24./

"Jó ütemben halad a Csokonai Színház felújítása. Ezt már a műemléki épület melletti térburkolás és parkosítás is jelzi. Belül elbontották az állványozást, jelenleg pedig a nézőtéren parkettáznak. A karzat felújításával és restaurálásával is elkészültek. Papp László polgármester a bejáráson úgy fogalmazott: rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a színháztechnológia kialakítására."

Galéria


137 takatsa 2022-02-24 15:51:09 [Válasz erre: 136 márta 2022-02-24 09:21:33]

Így igaz, csak éppen ízléstelen. :)


136 márta 2022-02-24 09:21:33

Miért finnyáznak? Ennek a tenornak van hangja, szól a magassága, azt se lehet mondani, hogy zeneietlen. Sok rosszabb szaladgál a nemzetközi színpadokon is. Meg kell becsülni.


135 Nagy Katalin 2022-02-23 16:33:43 [Válasz erre: 131 Edmond Dantes 2022-02-23 10:17:09]

Ahogy ez a drága ember énekel a saját anyanyelvén, még az is könnyen lehet, hogy "cselesztának" aposztrofálja azt a Aidát, akit mellé rendel a balsorsa.


134 Klára 2022-02-23 16:26:15 [Válasz erre: 132 nizajemon 2022-02-23 12:31:32]

Nem sírom vissza az elmúlt évek csodahangjait, ezt ezen a fórumon már párszor megtárgyaltuk.  A jelen énekeseivel, hangjaival kell beérnünk. Corellit nem láttam színpadon, de néhány nagybetűs Kalafot, vagy Radamest igen, hazait és külföldit is. Ez a hang a kevesebb több lenne tipikus esete! Ordít, és a hangképzése bizonytalan, minden magasabb hangot alulról céloz meg. A hivatkozott MET-es áriák esetében ez különösen megjelenik. Ettől persze elfogadható, mert  ő van, de nem a non plus ultra kategória.


133 Klára 2022-02-23 16:19:30 [Válasz erre: 131 Edmond Dantes 2022-02-23 10:17:09]

Meghallgattam a "celesta Aida-"t mindkét MET-es változatban. Az ordítás nem segít, a korcsolyacipő hiányzott. A záró "b"  Verdinél piano! A cseleszta pedig egy hangszer!:)


132 nizajemon 2022-02-23 12:31:32 [Válasz erre: 129 Klára 2022-02-23 09:31:05]

Kedves Klára,a jelek szerint azok voltak a szerencsések,akik az 50-60-70-es években dúskáltak a csodahangokban.Sajnos a Corellik ideje lejárt (bármennyire is szeretem),itthon Kelen Péter már nyugdíjban.....Igaz,mellé meg sokszor berakták Lunának Káldi Kiss Andrást.Aki (nekem),olyan messze volt Lunától,hogy még attól is messzebb.(nem bántás).


131 Edmond Dantes 2022-02-23 10:17:09 [Válasz erre: 126 takatsa 2022-02-22 22:08:39]

Miként a "cseleszta Aida" záró béje ott mellette YT-on, az is MET. Vállalható figura.


130 Edmond Dantes 2022-02-23 10:06:31 [Válasz erre: 117 takatsa 2022-02-19 12:31:38]

Mintha a vendégszereplés tiltása "egyetemleges"=próbafüggetlen lenne, vagy tévedek?


129 Klára 2022-02-23 09:31:05 [Válasz erre: 127 nizajemon 2022-02-22 22:17:21]

A nagy házakban történt fellépések sorozata ma már nem jelent minőségi garanciát - sajnos! Mint a belinkelt  MET felvétel is tanúsítja, ami szerintem rettenetes!


128 takatsa 2022-02-22 23:46:51 [Válasz erre: 127 nizajemon 2022-02-22 22:17:21]

És neked ez a MET felvétel tetszett, amit Zéta belinkelt?


127 nizajemon 2022-02-22 22:17:21 [Válasz erre: 126 takatsa 2022-02-22 22:08:39]

Ehhez képest a legnagyobb házakban énekelt felvételeit találtam.


126 takatsa 2022-02-22 22:08:39 [Válasz erre: 123 -zéta- 2022-02-22 18:26:14]

Szó se róla, ahogyan elbődül, és minden hangot alulról fog meg, az ritka ízléstelen.


125 nizajemon 2022-02-22 20:15:34 [Válasz erre: 123 -zéta- 2022-02-22 18:26:14]

Kösz a linket,meghallgattam pár felvételét még. Azt hiszem megnézem májusban.Ahogy Agresta elvette a kedvem az Attilától,úgy ez a szereposztás meghozta a Trubadúrhoz.Kálmándy Mihályt és Gál Erikát sokszor hallottam már,Ádám Zsuzsannát nem,de szimpatikus.Más.A felújított Ház "ordít"Donizetti királynői után.Vannak énekesnők és énekesek elegendő hanggal az eléneklésükre.Várható esetleg?


124 Klára 2022-02-22 19:58:34 [Válasz erre: 123 -zéta- 2022-02-22 18:26:14]

Több tekintetben viszonylag!......


123 -zéta- 2022-02-22 18:26:14 [Válasz erre: 122 nizajemon 2022-02-22 15:06:27]

Massi egy viszonylag friss felvételen...


122 nizajemon 2022-02-22 15:06:27 [Válasz erre: 121 márta 2022-02-21 12:48:47]

Massit nem ismerem,ha jó,és a többiek is jó passzban,akkor ez egy remek előadás lehet.Helye lenne itt is.


121 márta 2022-02-21 12:48:47 [Válasz erre: 119 Búbánat 2022-02-19 14:39:53]

Ki hordta össze ezt a borzasztó zagyvaságot?


120 Cilike 2022-02-21 00:21:24 [Válasz erre: 116 pio 2022-02-19 07:36:21]

1. Kettő. 2. Nincs próbaidőszakuk.


119 Búbánat 2022-02-19 14:39:53 [Válasz erre: 115 Búbánat 2022-02-18 12:04:07]

Világklasszis tenorral mutatták be A trubadúrt Debrecenben

/msn.com/ - Index

"Gemza Péter rendező és Ács János karmester munkája nyomán egy igazán emlékezetes Trubadúr született Debrecenben. A Csokonai Színház felújítása miatt ezúttal a Kölcsey Központ koncerttermét varázsolta operaszínpaddá a társulat. Legközelebb február 20-án és 22-én látható Riccardo Massi címszereplésével a produkció Debrecenben, majd májusban a Primavera Fesztivál keretében vendégeskedik Budapesten a debreceni előadás."


118 -zéta- 2022-02-19 13:56:29 [Válasz erre: 116 pio 2022-02-19 07:36:21]

Azt beszélik Signa-ban, hogy a Hunyadi-összpróbákról (amit, ugye Ókovács rendez), a főszereplők egynémelyike igazoltan tud távol maradni, tehát mindenki egyenlő, csak vannak egyenlőbbek... 


117 takatsa 2022-02-19 12:31:38 [Válasz erre: 116 pio 2022-02-19 07:36:21]

Ha nincs aznap Pesten próbájuk, akkor miért ne mehetnének? :)


116 pio 2022-02-19 07:36:21 [Válasz erre: 115 Búbánat 2022-02-18 12:04:07]

Hogy is van ez? A négy főszereplő közül három az Operaház művésze. Akkor most mehetnek vidékre, vagy nem mehetnek?


115 Búbánat 2022-02-18 12:04:07

Hamarosan egy igazi Trubadúrt láthat a közönség Debrecenben

 Dehir.hu - Közzétéve: 2022.02.14. 20:05 | Frissítve: 2022.02.15. 11:35


Csaknem harminc év után kivételes szereposztással állítja színpadra Verdi A trubadúr című operáját a Csokonai Színház. 

A készülő produkcióról hétfőn a Kölcsey Központban tartottak sajtótájékoztatót.

Szereposztás:

Manrico – Riccardo Massi

Leonora – Ádám Zsuzsanna

Azucena – Gál Erika

Luna gróf – Kálmándy Mihály

Karmester: Ács János

Rendező: Gemza Péter

A trubadúr bemutatója február 18-án lesz a Kölcsey Központban.  


114 Búbánat 2020-10-04 19:44:30

A   Csokonai Színház idei évadtervében operett is szerepel:

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (rendező: Vági Bence) – nagyoperett. A Recirquel Újcirkusz Társulat és a Csokonai Színház közös produkciója

Időpontja egyelőre nem ismeretes.


112 Héterő 2020-02-29 00:14:40 [Válasz erre: 109 Búbánat 2020-02-28 10:21:25]

Annak viszont, aki ismeri az opera magyar szövegét, kicsit furcsa olvasni a kivetítőn: kinyílt a kis kertajtó, ahelyett, hogy „Csupa illat a kis kert / Az ajtó halkan nyílik...
Miért is nem lehet felhasználni a klasszikus magyar szöveget ilyen esetekben?

Klasszikus??? Ajánlatos lenne inkább az eredeti olasz szöveget klasszikusnak tekinteni.
Furcsa lenne azt olvasni a kivetítőn, amit valójában mondanak?

Gőz József Miklós úr szíves figyelmébe:
                             e olezzava la terra = és illatozott a föld
                             stridea l'uscio dell'orto... = csikordult a kerti ajtó

Az persze igaz, hogy a kinyílt a kis kertajtó sem sokkal jobb, mint a "klasszikus"-nak vélt, kissé hamis idézet.


111 macskás 2020-02-28 22:08:44

111


110 Edmond Dantes 2020-02-28 13:39:53 [Válasz erre: 109 Búbánat 2020-02-28 10:21:25]

Látatlanban és nagyjából egyetértek Gábor Sylvie olvasatával: a Tosca egy erotikus pszichothriller. Pontos definíció.


109 Búbánat 2020-02-28 10:21:25

Rémdráma Puccini-zenére

2020. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖK 13:57 2020. 02. 27. 15:59 MNO.hu

GÁBOR SYLVIE OLVASATÁBAN A TOSCA EGY EROTIKUS PSZICHOTHRILLER

„A zeneileg kiváló produkciónak van azonban néhány felejthető látványmozzanata. A rendező helyében én nem vetkőztetném félmeztelenre a templomban előbb szexuális vágyaiban őrjöngő, majd imádkozó Scarpiát. S bűnbánatul is elég lenne az ima és a térdre rogyás. Szükségtelennek érzem, hogy még – mint a flagellánsok kései utóda – megkorbácsolja magát, ráadásul a rózsafüzérével.”

„Régi Toscákban Floria felkap egy kést és leszúrja Scarpiát, miután meggyőződött róla, hogy szignálta a szerelmesek útlevelét. Itt nem. Itt – mintha egy szado-mazochista aktusra készülne – megkötözi a karosszékben ülő Scarpia két kezét annak feje fölött, és a köteléket a szék támlájához rögzíti. Majd az ölébe ül, és nyakkendőjével megfojtja. Alig hihető, hogy ez így kivitelezhető lenne, hiszen a rendőrfőnök testi ereje akkora, hogy korábban fél kézzel felrántja a földről Cavaradossit, akinek lábai is szabadon kalimpálnak. A cselekvéssor annyira hihetetlen, hogy egyáltalán nem erősíti jobban a thrillerjelleget, mint egy sima késszúrás.

A második és harmadik felvonás közötti színpadi átrendezés ideje alatt kis közjátékot láthatunk. Egy kisfiú játszik egy babával. Bejön egy szigorú néni, elkéri a babát. A fiú nem adja, mire a néni pofon vágja és távozik. Majd a színpad jobb széléről elindul az imént megölt Scarpia a kisfiú, gyermekkori alteregója felé. Ezt onnan lehet tudni, hogy mindkettejük bal kezén egy fekete kerékpáros kesztyű van. Babusgatja egy darabig, de a fiú megvadul, és agyontapossa a babát. Nem tudom, ez a zsarnok rendőrtiszt sanyarú gyermekkorára utal-e vagy azt példázza, hogy aki gyerekkorában széttapos egy babát, az felnőve majd ugyanezt fogja csinálni egy emberrel?”


108 Beatrice 2019-12-09 23:56:37

Pénteken volt a premierje Debrecenben a Szöktetésnek, benne Kolonits Klára csodás Konstanza-alakításával. A kifinomult vokális nüanszok, a tökéletes trillák... minden hangi trükk a kifejezést szolgálja, hihetetlen érzelmi mélységeket tárva fel. A második felvonásban a legtragikusabb heroinákkal szinte egyenrangú hősnőként mutatkozott meg, és ha valaki ezt túlzásnak tartja, gondoljon bele: egy, a házastársi (jegyesi) hűséget alapvető értéknek tartó nő számára tényleg rettenetes, ha arra akarják kényszeríteni, hogy a párja helyett más férfival töltse az éjszakát, és érthető, ha a kínzást és a halált is elviselhetőbbnek tartja. A történet átélhetőségét nagyban segíti, hogy a rendezés (Juronics Tamás munkája) modern, és, tudjuk, vannak a világon helyek, ahol ez a történet akár ma is megtörténhet. Van a rendezésben néhány ötletes és hatásos megoldás, pl. amikor a szerelmespár szökni próbál és elfogják őket, és kiderül, hogy Belmonte a basa halálos ellenségének a fia, a szerelmeseket láncra verik, és a lánc hossza még pont lehetővé teszi, hogy némi erőfeszítéssel elérhessék egymást és csókot váltsanak. Vannak vitatható elemek, pl., hogy Konstanza az első jelenetének elején meg van bilincselve, de el lehet fogadni, hogy ez a basa pszichológiai hadviselésének része. A rendezésben - csakúgy, mint a darab zenéjében - keverednek a tragikus és komikus elemek. A végén pedig van egy elég nagy dramaturgiai csavar.
Amikor a szereposztást megláttam, két név láttán igen meghökkentem: László Boldizsár mint Belmonte, és Cseh Antal mint Ozmin? Mindkét művészt igen becsülöm, de nehéz volt elképzelni őket szerepükben. Nos, Cseh színészileg nagyszerűen hozta az ebben a rendezésben biztonságiőr-jellegű figurát, és hangilag is többet megtett, mint amit vártam, de ennek ellenére, mivel nem valódi basszus, ez nem igazán az ő szerepe. Viszont László Boldizsárról bebizonyosodott, hogy, igen, Belmontéra is képes. Fellépése alighanem összefüggésbe hozható azzal, hogy felesége, Nánási Helga alakította Blondét. Nánási, akit először hallottam, nem túl nagy hang, de, legalábbis a debreceni színházban, elegendő a szerephez. A felső hangi régiókban jól ki van stafírozva, az alsókban kevésbé. Játéka hiteles és szórakoztató. Pedrillo Laki Péter volt. Őt korábban a Margitszigeten Bóni grófként láttam, akkor, kiváló színészi alakítás mellett, éneklése gyakorlatilag a mikroportba való kiabálás volt (lehet, hogy nem volt formában aznap). Ahhoz képest Pedrillo-alakításának hangi része fejlődést mutat, de még mindig nem mondanám operaénekesnek. Kérdés, hogy mit ambicionál és hova tud fejlődni. Színészileg Pedrillóként is nagyon jó volt.
A zenekar teljesítményéről (karmester: Somogyi-Tóth Dániel) kicsit vegyes benyomásokat szereztem, de az énekeseket jól szolgálták. A kórus szépen teljesített. Az együttesek jól össze voltak próbálva.
A közönség vastapssal honorálta az előadást. A produkció a Coopera projekt keretében valósult meg. Győrben is látható lesz.


107 Búbánat 2019-08-08 15:12:20

"Úgy dolgozni, hogy büszke lehessen Debrecen városa"

MNO.hu - 2019. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK 07:04 2019. 08. 08. 11:42

GEMZA PÉTER: A SZÍNHÁZI ÉLMÉNYNEK ÓRIÁSI SZEREPE VAN A NEVELÉSBEN

/Gőz József Miklós/

A debreceni Csokonai Színház sikeres évadot zárt, amit az is mutat, hogy hat bemutatójukat és két osztálytermi előadásukat viszik tovább a most kezdődő évadra. A POSZT-on két díjat is elnyertek, az ott bemutatott ­Idióta című darabban Giliga Ilka a legjobb jelmeztervező lett, Kiss Gergely Máté pedig a legjobb színésznek járó díjat nyerte el. A színidirektor Gemza Péter Ráckevei Annától vette át a stafétabotot 2018-ban a 154 éves debreceni Csokonai Színház igazgatóinak sorában.

„– Két operát is látunk a műsortervben. A Szöktetés a szerájbólt, és a Toscát, amiről a műsorterv azt írja: „Zenés, erotikus thriller.” Milyen Toscára számíthat a nagyérdemű?
– Tosca erős, szenvedélyes nő, aki ráadásul színésznő is. Nem egy hisztérika, akit könnyű megfejteni. Nem véletlen, hogy Gábor Sylvie-t kértem fel erre a rendezésre: ő női szemmel nézte ezt a darabot, és ennek köszönhe­tően az eddigieknél komplexebb kép alakul ki Toscáról.

– Más műfaj a Csárdáskirálynő. Lehet-e újat hozni ebben az operettben, amelyet állítólag valahol mindig játszanak a világ valamelyik színpadán?
– Nem hiszem, hogy csak azért, hogy valami újat hozzunk, radikálisan hozzá kell nyúlnunk egy operetthez. Akkor lehet, ha az alkotók mondanivalója ezt kívánja meg, de én nem érzem magamra nézve kötelezőnek. Évek óta tervezgettük Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató úrral, hogy megcsináljuk a Csárdáskirálynőt, és most összeállt a megfelelő csapat: kiegészültünk Peller Károly játékmesterrel, Mészáros Zsófia jelmez- és Debreczeni Borbála díszlettervezővel. Egy nagy, klasszikus operettet szeretnénk színre vinni.”

 


106 tiramisu 2019-06-30 18:00:49 [Válasz erre: 104 Búbánat 2019-03-14 20:15:12]

Mit üzen a hogyishívják?  Teljesen érdektelen a saját olvasatával egyetemben!    

Rendezzen.

 Utoljára Kossuth Lajos üzent, hogy elfogyott a regimentje....

 

 

 

 

 


105 Búbánat 2019-06-30 16:34:04

"ÚJ PÁLYÁRA ÁLL A KÖVETKEZŐ ÉVADBAN A CSOKONAI SZÍNHÁZ"

2019 JÚNIUS 21. PÉNTEK, 15:51 szinhaz.org

A 2019/2020-as évadot még a történelmi épületben kezdjük, de 2020 januárjában megkezdődnek az épület restaurálási munkálatai, ami miatt új játszóhelyekre költözünk a városon belül. Színházi előadások terévé változnak majd a Nagyerdei Stadion egyes terei is.


104 Búbánat 2019-03-14 20:15:12

Több mint egy hónapja lement az opera-premier, de kritikát, beszámolót nem igen találtam a bemutatóról és a további előadásokról.

ORY GRÓFJA – RITKÁN JÁTSZOTT ROSSINI-OPERA DEBRECENBEN

szinhaz.org/.  - 2019 FEBRUÁR 10. VASÁRNAP, 14:07

„Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról.

Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol.  Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.

Ritkán játszott operát állít színpadra a Csokonai Színház február 8-án. Rossini vígoperáját, az Ory grófját az abszurd és a mese oldaláról közelíti meg a rendező, Somogyi Szilárd. A vígopera két okból szerepel ritkán a zenés színházak repertoárján: egyrészt komoly énektechnikai feladat elé állítja az énekeseket, másrészt gyakran él az opera buffa, a vígopera közhelyeivel. “Nagyon nehéz énekesi feladat szopránoknak, mezzonak, tenornak, baritonnak, bassbaritonnak, s mindehhez társul egy egyszerű vonalvezetésű történet, amiről azt mondtam az énekeseknek, hogy tekintsék abszurd vígoperának. Ez egy édes-kedves történet, ami a reálvilágban nem állja meg a helyét, mert kicsit elemelt és szürreális, vagyis minden belefér. Egy másik világba repít minket az ez előadás, amelynek központi eleme egy forgó csillagkapu. Ennek a közepén kezdődik az opera, és lehet, hogy egy másik univerzumban vagy egy párhuzamos világban folytatódik. Az biztos, hogy sokat fognak a nézők nevetni” – ajánlja az operát a rendező. Somogyi Szilárd direkt módon nem él a darab társadalomkritikájával.

“Az egyedüli üzenet az lesz, hogy ne higgyünk annak, aki nagyon erősen el akar velünk hitetni valamit, s legfőképp ne akarjunk megfelelni neki. A féktelen rajongás rossz irányba visz. Persze az emberi viszonyokról sokat elárul az Ory grófja. Felnagyítva látjuk a tipikus emberi figurákat: a naivat, a megfontoltat, a kapzsit, a mindenre képes, dörzsölt alakot, magát Ory grófját, aki azt vallva magáról, hogy ő a megváltó, s kicsalja a pénzt a hölgyektől. Az emberi gyengeségek kihasználása, morális problémákat vet fel. Az opera szépsége, hogy felmutatja a figurák ellenpontjait is.

 A debreceni előadás egyik különlegessége, hogy az eredetileg francia nyelven íródott darab magyar nyelven fog megszólalni. A rendező szerint ez lehetőséget ad plusz gondolatok megfogalmazására, ami túlmegy a szöveg elsődleges jelentéstartalmán.

Az Ory grófja címszerepét szerepkettőzésben két nagyszerű fiatal énekes-tehetség, Hanczár György és Varga Donát énekliAdèle grófnő szerepében pedig Brassói-Jőrös Andreát láthatja a közönség.

Az Ory grófja az operairodalom egyik legnehezebb tenorszerepe” – mondta egybehangzóan Hanczár György és Varga Donát. “Van egy fach az operairodalmon belül, amit Rossini-tenornak is neveznek. A Rossini-tenornak nagyon fényesnek, rugalmasnak és teherbírónak kell lennie. Hatalmas állókészséget igényel” – fejtegette Hanczár György a szerep énektechnikai nehézségeit.

Brassói-Jőrös Andrea haza érkezett, hisz a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát.

 “Megtisztelő ez a feladat, hisz az Ory grófja annyira játékos és sokrétű zene, hogy eszünkbe sem jut a nehézsége, a zene áramlása mindenkit magával ragad. Nagyon komplexen tartalmazza a Rossinire jellemző jegyeket, nem véletlen, hogy az egyik legjobb, s valóban az egyik legnehezebben elénekelhető operája” -vallja az operaénekes.

Varga Donát Rossini-áriákat már korábban is énekelt, a teljes szerepet most énekli először. “Ha megvan az énekesnek az ehhez a szerephez szükséges regisztere, akkor – bár valóban nagy energiákat kell bevetni, hogy tökéletesen énekeljen – mégis, a szólamának könnyedsége, játékossága, virtuozitása támogatja a karakter megformálásában. Ory grófját énekelni egy jó lehetőség, hogy megmutassa az ember, mire képes” – mondta el.

A másik különlegesség a darab rendezői felfogásában rejlik, melyről Somogyi Szilárd rendező gondoskodik. “Nagyon kreatív és mai produkció lesz a debreceni, egy olyan előadás, amivel a következő generáció operaközönségét is be tudjuk csalogatni a színházba” – beszélt a készületekről Hanczár György.


Az Ory grófja bemutatója 2019. február 8-án lesz a Csokonai Színház nagyszínpadán.”

 

Opera két felvonásban, magyar nyelven
Szövegkönyvét írta Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson,
fordította: Anger Ferenc

Vezényel: Szabó Sipos Máté

Ory gróf Varga Donát / Hanczár György 

Adèle grófnő Brassói-Jőrös Andrea
Isolier Ducza Nóra    

A gróf nevelője Molnár Zsolt
Ragonde Bódi Marianna 

Rimbaud Donkó Imre
Alice Rendes Ágnes   

Egy lovag Böjte Sándor

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara.

Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas

Karigazgató Gyülvészi Péter 

Koreográfus Barta Viktória

Rendező Somogyi Szilárd


103 Búbánat 2018-07-04 19:00:43

A 2018/19 színházi évadban

a Debreceni Csokonai Színház operaújdonságai lesznek:

Mozarttól a Figaro házassága - amelyet 22 évvel ezelőtt játszottak utoljára Debrecenben és

Rossini vígoperája, az Ory grófjabemutató!

 

A teátrum zenei vezetője, Somogyi-Tóth Dániel reménye szerint az elmúlt évad újdonságai közül repertoáron marad majd  Bellini Normája.


102 Beatrice 2018-04-03 12:47:12

Márok Tamás Norma-kritikája


101 Beatrice 2018-03-15 19:59:36

Újabb Norma-élménnyel lettem gazdagabb tegnap Debrecenben. A zenei megvalósítás továbbra is erős, méltó Bellini szelleméhez. Meglehet, pár év múlva ezt a szériát már magyar operatörténeti legendaként fogják emlegetni. Én mindenesetre szeretnék annyi előadást kiélvezni, amennyit csak lehet. Nincs két egyforma előadás. Most a zárójelenetben Norma sokkal líraibban, szerelmesebben viszonyult Pollionéhoz, könyörögve kérlelte, hogy mondjon le Adalgisáról a szabadon engedés fejében. Amikor az elutasítás hallatán megfenyegette, hogy bosszúból Adalgisát "fel fogja nyomni", ez is már inkább egy halálra gyötört, legalább minimális elégtételre vágyó lélek fellobbanása volt, és tudható volt, hogy a valóságban nem fogja megtenni, amivel fenyeget. Korábban viszont volt olyan előadás, hogy ebben a fenyegetés-részben valósággal bosszúálló fúriává változott, sistergett a dühe, szégyentelenül élvezte Pollione rémületét, teljesen elhittem neki, hogy tényleg valóra fogja váltani a fenyegetést. Nos, mindezeket a variációkat megengedi a zene, a libretto, sőt, a rendezés is, és egy Kolonits-kaliberű előadó ki is tudja aknázni a lehetőséget, újabb és újabb örömteli meglepetésben részesítve közönsége azon részét, amelyik több előadásra is elmegy.

Balga Gabriella és Călin Brătescu a tőlük már megszokott magas színvonalon teljesített, utóbbi egy kis bemelegedést követően. Örömömre Wagner Lajos (Oroveso) előadásról előadásra fejlődik szerepében, a Momus-beírásokból most már értem, hogy a nehézséget az okozta neki, hogy bariton létére mély basszus szerepet kapott. A nyitójelenetben most már tényleg basszusnak hangzik. Figuraként pedig mindig nagyon "ott van".

A korábban látott előadásokhoz képest még egy különbséget vettem észre: a Casta divát Norma most nem a viszonylag hátul levő kis oltárféleségen állva énekelte, hanem előrejött. Ez megoldotta az egyik korábbi beírásomban említett akusztikai problémát, hogy a Casta divát a földszint elején nem lehetett annyira jól hallani. (Most ugyan nem ott ültem, de emlékeim szerint az elöl éneklők mindig jól hallhatók ott.)

Belcanto-rajongóknak javaslom, hogy ne hagyják ki ezt az igen jelentős Norma-produkciót, ami május 18-án Pesten is vendégszerepelni fog, illetve még március 24-én Momus-busz indul Pestről a megtekintésére (az előadás után meg vissza).


100 Beatrice 2018-02-13 11:48:04

Még egy Norma-kritika


99 márta 2018-02-11 21:11:56

Zéta nagyszerű írásából két dolgot emelnék ki. A debreneni színház BÁTORSÁGÁT. Hogy ezt a ritkábban játszott művet egy szereposztásban, sok munkával.

A másik a szereposztás SZAKSZERŰSÉGE. Persze, ha van egy Kolonitsunk, akkor Normát kell játszani! De Balga és Bratescu is hajszálpontos hozzáváalsztásnak tűnik. Ez manapság magyar operaszínpadon ritka holló. És aminek megvan azb eredménye is!

 


98 Beatrice 2018-02-05 12:53:09

"Barbárok Debrecenben"- a dehir.hu kritikája


97 Beatrice 2018-02-05 12:49:32 [Válasz erre: 91 Beatrice 2018-01-27 01:57:18]

Szombaton volt a debreceni Norma-sorozat ötödik, számomra harmadik előadása. A művészeknek nem volt könnyű, mert az előző napon is volt előadásuk (nagyon nem szerencsés az ilyen beosztás), de most is nagyon professzionális teljesítményt nyújtottak. A tenoron itt-ott érződött egy kis fáradtság, de az exponált helyeken jól teljesített. Kolonits Klára az első felvonásban eleinte kicsit visszafogott volt, de a felvonás fináléjára a többiekkel együtt "begyújtotta a rakétákat". Igen ütősre sikeredett az a finálé. Úgy vettem észre, ezen az előadáson melegebben, kerekebben szólt Balga Gabriella hangja, mint a korábban hallott első kettőn. Vokális interpretációja engem Sonia Ganassiéra emlékeztet - ha tényleg őt választotta mintának, jól választott. Nagyszerű, hogy most már két tehetséges fiatal belcanto-képes mezzónk van (a másik Vörös Szilvia).
A Kolonits-Balga páros megléte szinte kiált pl. Donizetti Boleyn Annája után (kedves operaigazgatók, tetszenek hallani...?).
Most már a rendezésből is több részlet vált világossá számomra. A darab elején a druida kislányt nem Pollione és Flavio bántalmazza, hanem két másik római. A színpadnak van egy fölső emelete, ahol kiegészítő, illusztratív történések zajlanak - pl.  a rómaiak itt játszadoznak a kislánytól elvett gömbbel meg fátyollal. A druidák kultuszának fontos része az arcfestés, ezt kapja meg a kislány is a nyitány végén, valamint Norma két gyereke a darab végén, amikor Oroveso veszi őket a gondjaiba, és kvázi így válnak a druida közösség tagjaivá. Általában véve a rendezés elemei koherensek és logikusak, nincsenek benne kósza, összevissza ötletek. A jelmezek nekem tetszettek. Voltak azonban a közönségben, akik kritizálták, hogy a jelmezek cipzárasak, pedig a cselekmény korában még nem létezett cipzár. (Mit szólnának, ha olyan Norma-produkciót látnának - én már láttam -, ahol gépfegyverek is szerepelnek? Szerintem ez egy időtlen történet, beleférhet a cipzár meg a géppuska is.)
Ami nem annyira tetszett a rendezésben, az az oltár. Elég kicsi, jobbra hátul van, akusztikailag szerintem nem annyira szerencsés ponton, a Casta divát jobb helyre is pozicionálhatták volna (persze azért Kolonits így is hallható). Meg az oltár tetején van valami madáretető-szerű díszítés, ez egy kicsit komolytalannak tűnik. De bárcsak minden mai rendezésben csak ennyi kifogásolnivalót találnék!
Az eddig általam korábban élőben látott négy Norma-produkcióhoz képest ez az ötödik helyezi a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy mennyire megkönnyebbül Norma - azt lehet mondani, boldog lesz - mikor nyilvánosan megvallja szörnyű, a közösség ellen elkövetett bűnét. Gondolom, ez a megoldás a rendező és az énekes együttes gondolkodásának eredménye, és persze kell hozzá egy olyan címszereplő, aki hitelesen közvetíteni tudja ezt a belső történést. Norma vallomásának következménye kínhalál lesz, de ezt is vállalja, hogy így vezekeljen, végre megszabadulva a rá nehezedő mázsás súlytól. Lehet spekulálni, hogy kizárólag a szerelem vezette-e tévútra, de nagyon is elképzelhető, hogy a népének is szeretett volna engedményeket kicsikarni, de ez megfeneklett azon, hogy Pollione római "macsó", a nőket kihasználja, az alacsonyabbrendűnek gondolt druidákat eleve megveti és nem tesz nekik engedményeket. A Normában a rómaiak és a druidák is "barbároknak" nevezik az ellenoldalt - ez is modernné és aktuálissá teszi ezt az operát.
Az előadás után a közönség vastapssal ünnnepelte a művészeket.


96 Beatrice 2018-01-31 12:37:48

Páréves interjú a Pollionét éneklő, Magyarországon eleddig nem ismert Călin Brătescuval. (Románul van, de a Google Fordító segítségével hozzáférhető a tartalom.) Megtudhatjuk az interjúból, hogy példaképe Franco Corelli, és a klasszikus rendezéseket szereti. Az is érdekes megállapítása, hogy sok énekes van a világon, de nagyon kevés [köztük] a művész...

 


95 -zéta- 2018-01-29 11:21:01

Autóbusz szerveződik a március 24-i, szombati esti Norma-előadásra Budapestről Debrecenbe, akit a részletek érdekelnek, írjon privátot...






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.