189 tarnhelm2 2007-05-24 12:53:21 [Válasz erre: 188 tarnhelm2 2007-05-24 12:52:22]
ok, a számozást felcseréltem. A sorrend fordított.
ok, a számozást felcseréltem. A sorrend fordított.
188 tarnhelm2 2007-05-24 12:52:22 [Válasz erre: 187 Hangyász 2007-05-24 12:13:20]
ad 187. Kletzki felvételét, sajnos, nem ismerem. Tavábbá Levinét sem. Kiváncsi lennék az milyen? ad 186 Én a női hangot elengedhetetlennek tartom a darabhoz. Tulajdonképpen Salonen illetve Rattle vezényletével készült lemezeket alig hallgatom - dacára annak, hogy mindkét karmestert szeretem -, pont amiatt, hogy ők baritonnal helyttesítik az hagyományosan női szólamot. (Tudom: a választás szabad, de mégis.) ad 184 Egy Klemperer-őrült barátom is azt mondja, hogy miért az 1951-es alapján ítélem meg a Mestert, mikor a kései milyen szép. (Sajnos, ez utóbbit nagyon régen hallottam, még bakeliten - nekem nincs meg ez a lemez). Aki ismeri mind a kettőt, meg tudná mondani: hogy valóban koncepcionálisan más ez a felvétel, vagy csak egyszerűen lassabb? Az öreg ugyanis nagyon lelassult a 60-as években, és ez bizony sok esetben egyáltalán nem tett jót a produkcióinak. Gondolok itt elsősorban az EMI-nél készült Beethoven sorozatára.
ad 187. Kletzki felvételét, sajnos, nem ismerem. Tavábbá Levinét sem. Kiváncsi lennék az milyen? ad 186 Én a női hangot elengedhetetlennek tartom a darabhoz. Tulajdonképpen Salonen illetve Rattle vezényletével készült lemezeket alig hallgatom - dacára annak, hogy mindkét karmestert szeretem -, pont amiatt, hogy ők baritonnal helyttesítik az hagyományosan női szólamot. (Tudom: a választás szabad, de mégis.) ad 184 Egy Klemperer-őrült barátom is azt mondja, hogy miért az 1951-es alapján ítélem meg a Mestert, mikor a kései milyen szép. (Sajnos, ez utóbbit nagyon régen hallottam, még bakeliten - nekem nincs meg ez a lemez). Aki ismeri mind a kettőt, meg tudná mondani: hogy valóban koncepcionálisan más ez a felvétel, vagy csak egyszerűen lassabb? Az öreg ugyanis nagyon lelassult a 60-as években, és ez bizony sok esetben egyáltalán nem tett jót a produkcióinak. Gondolok itt elsősorban az EMI-nél készült Beethoven sorozatára.
187 Hangyász 2007-05-24 12:13:20 [Válasz erre: 171 tarnhelm2 2007-05-23 09:38:43]
Ugyanakkor Klemperer a Ludwig/Wunderlich felvételén 29\'33 alatt, tehát teljesen a nagy átlagnak megfelelően hozza a zárótételt. Újabb felvétel (mondjuk Klempié messze jobb): Solti/Lipovšek/Moser/Concertgebouw Zkr 1992-es élő felvétele: 30\'20.
Ugyanakkor Klemperer a Ludwig/Wunderlich felvételén 29\'33 alatt, tehát teljesen a nagy átlagnak megfelelően hozza a zárótételt. Újabb felvétel (mondjuk Klempié messze jobb): Solti/Lipovšek/Moser/Concertgebouw Zkr 1992-es élő felvétele: 30\'20.
186 kobzos55 2007-05-24 12:09:40 [Válasz erre: 185 Andris 2007-05-24 11:45:22]
Jé... én mindig úgy érzem, hogy a férfi-női hang váltás jót tesz.
Jé... én mindig úgy érzem, hogy a férfi-női hang váltás jót tesz.
185 Andris 2007-05-24 11:45:22 [Válasz erre: 182 sphynx 2007-05-24 10:08:51]
Mozart Requiem van tőle, tetszett, de nem dobtam hátast, a William Christie-set jobban szeretem. Amúgy én sem vagyok \"bélhúr-fan\", inkább csak érdekességként tekintek az ilyen előadásokra, hogy na, valahogy így szólhatott akkoriban.
Mozart Requiem van tőle, tetszett, de nem dobtam hátast, a William Christie-set jobban szeretem. Amúgy én sem vagyok \"bélhúr-fan\", inkább csak érdekességként tekintek az ilyen előadásokra, hogy na, valahogy így szólhatott akkoriban.
184 Andris 2007-05-24 11:41:22 [Válasz erre: 178 kobzos55 2007-05-23 18:59:08]
További növeléshez: Paul Kletzki (Philharmonia Orchestra, Dietrich Fischer-Diskau, Murray Dickie) 28\'39. Erről mi a véleményetek (nekem nagyon tetszik :) )? Én ezt ismerem... Illetve... Van egy olcsó CD-s felvételem, azon 27\'35, és egy állítólagos Anton Nanut vezényel :) . Ezen a tenor/mezzoszoprán verzió hallható, de nekem sokkal jobban bejön a bariton/tenor...
További növeléshez: Paul Kletzki (Philharmonia Orchestra, Dietrich Fischer-Diskau, Murray Dickie) 28\'39. Erről mi a véleményetek (nekem nagyon tetszik :) )? Én ezt ismerem... Illetve... Van egy olcsó CD-s felvételem, azon 27\'35, és egy állítólagos Anton Nanut vezényel :) . Ezen a tenor/mezzoszoprán verzió hallható, de nekem sokkal jobban bejön a bariton/tenor...
183 tarnhelm2 2007-05-24 10:49:01 [Válasz erre: 182 sphynx 2007-05-24 10:08:51]
ad 181. Igen, Hedwig. Brigitte már, feltételezem, nem aktív, 1939-ben szültett. Nem tudom, rokonok-e. Hedwig F.-rel létezik Izolda is, de azt nem hallottam még. ad 182. Nagyon szeretem Herreweghét. Korántsem vagyok bélhúr-fan, de az ő Bach-interpretációi számomra kimagaslóak. Berlioz felvételét nem ismerem, sajnos. Kiváncsi vagyok, mikor fog Ringet vezényelni! :-)
ad 181. Igen, Hedwig. Brigitte már, feltételezem, nem aktív, 1939-ben szültett. Nem tudom, rokonok-e. Hedwig F.-rel létezik Izolda is, de azt nem hallottam még. ad 182. Nagyon szeretem Herreweghét. Korántsem vagyok bélhúr-fan, de az ő Bach-interpretációi számomra kimagaslóak. Berlioz felvételét nem ismerem, sajnos. Kiváncsi vagyok, mikor fog Ringet vezényelni! :-)
182 sphynx 2007-05-24 10:08:51 [Válasz erre: 180 tarnhelm2 2007-05-24 09:37:28]
Úgy tűnik, Herreweghe sokmindent érez: Berlioz Nuits d\'ete-ben hallottam, nagyon szép vele.
Úgy tűnik, Herreweghe sokmindent érez: Berlioz Nuits d\'ete-ben hallottam, nagyon szép vele.
181 kobzos55 2007-05-24 09:45:01 [Válasz erre: 180 tarnhelm2 2007-05-24 09:37:28]
Hedwig Fassbaender (??) - úgy emlékszem: Brigitte, vagy másik énekes lenne?
Hedwig Fassbaender (??) - úgy emlékszem: Brigitte, vagy másik énekes lenne?
180 tarnhelm2 2007-05-24 09:37:28
Újrahallgattam a Lied kamarazenei átiratát (Schönberg-Riehn) Herreweghével. Nem tudom, hogy a Nyolcadikkal meg lehetne-e ezt csinálni, de ez a változat majdnem kongeniális. Csak azért majdnem, mert néha van hiányérzetem. Nekem úgy tűnik, a Von der Schönheit zenekari kíséretét nem sikerült maradéktalanul megvalósítani – nagyon üres a hangzás –, de például az Abschied álomszép. És Herreweghe rendkívül érzi Mahlert. Ismer valaki más felvételeket az átiratból? Van Armin Jordannal (Hedwig Fassbaender/James Wagner) például. Az milyen?
Újrahallgattam a Lied kamarazenei átiratát (Schönberg-Riehn) Herreweghével. Nem tudom, hogy a Nyolcadikkal meg lehetne-e ezt csinálni, de ez a változat majdnem kongeniális. Csak azért majdnem, mert néha van hiányérzetem. Nekem úgy tűnik, a Von der Schönheit zenekari kíséretét nem sikerült maradéktalanul megvalósítani – nagyon üres a hangzás –, de például az Abschied álomszép. És Herreweghe rendkívül érzi Mahlert. Ismer valaki más felvételeket az átiratból? Van Armin Jordannal (Hedwig Fassbaender/James Wagner) például. Az milyen?
179 tarnhelm2 2007-05-23 19:17:45 [Válasz erre: 178 kobzos55 2007-05-23 18:59:08]
Ja, nem törekedtem teljességre (azt hiszem 19 van cd-n), de akkor néhány további érdekes adat: Schuricht (1939)28\'40\", Krips (1972) 29\'35\", további Bruno Walterek (1936) 27\'01\", (1948) 28\'19\", (1960, Forrester) 29\'36\". Karajan volt fekete lemezen, úgy emlékszem több mint 30. stb., stb. Nagy általánosságban elmondható, hogy 28-30 perc között van az átlag, ez alatt inkább gyorsnak felette inkább lassúnak tűnik, de nem szignifikáns. A 22 perc viszont feltűnően gyors.
Ja, nem törekedtem teljességre (azt hiszem 19 van cd-n), de akkor néhány további érdekes adat: Schuricht (1939)28\'40\", Krips (1972) 29\'35\", további Bruno Walterek (1936) 27\'01\", (1948) 28\'19\", (1960, Forrester) 29\'36\". Karajan volt fekete lemezen, úgy emlékszem több mint 30. stb., stb. Nagy általánosságban elmondható, hogy 28-30 perc között van az átlag, ez alatt inkább gyorsnak felette inkább lassúnak tűnik, de nem szignifikáns. A 22 perc viszont feltűnően gyors.
178 kobzos55 2007-05-23 18:59:08 [Válasz erre: 171 tarnhelm2 2007-05-23 09:38:43]
A készlet növeléséhez: Inbal 28\'36\", Barenboim 29\'43\"...
A készlet növeléséhez: Inbal 28\'36\", Barenboim 29\'43\"...
177 kobzos55 2007-05-23 12:41:09 [Válasz erre: 176 tarnhelm2 2007-05-23 12:12:09]
ad ad 173: no meg a Vándorlegénydalokból is. B. Walter az I.-ből csinált négykezest zongorára (ami nekem van, azon a Prágai Duó kalimpálja - szerintem nagyon rosszul).
ad ad 173: no meg a Vándorlegénydalokból is. B. Walter az I.-ből csinált négykezest zongorára (ami nekem van, azon a Prágai Duó kalimpálja - szerintem nagyon rosszul).
176 tarnhelm2 2007-05-23 12:12:09 [Válasz erre: 175 kobzos55 2007-05-23 10:50:13]
Összevont válasz kobzos55-nek és zétának (172-175) Ad 172: Bizony, van Klemperernek budapesti Liedje! Jó régen hallottam már a rádióban, és emlékeim szerint, felfogásában hasonlít ehhez a bécsihez (szenvtelen, gyors Búcsú). Már több ízben próbálkoztam tenni érte, hogy kiadják, de kis hazánkban senkit sem érdekel ez a probléma. Mint ahogy Klemperer sok egyéb bp-i felvételét is külföldön adják ki, ha kiadják. (De erről már volt szó másutt) Ad 174-175: Moral/immoral. Igen, rémlik, hogy az Art of conducting c. kiváló dokumentum filmben mondja ferde szájjal. :-/ Korábban volt itt egy kérdés, hogy Mahler barátai (Walter és Klemperer – tegyük hozzá: Fried és Mengelberg) vezénylésén érződik-e, hogy személyesen a Mestertől tanultak. Szerintem ez a négy fickó igen különféleképpen vezényel. Sajnos Mengelbergtől és Friedtől kevés Mahler maradt. De Walter és Klemperer két külön világ. Ad 173. A VIII.-ból talán Schönberget kéne megkérni, hogy csináljon „kamarazenei” átiratot, mint a Liedből. :-)
Összevont válasz kobzos55-nek és zétának (172-175) Ad 172: Bizony, van Klemperernek budapesti Liedje! Jó régen hallottam már a rádióban, és emlékeim szerint, felfogásában hasonlít ehhez a bécsihez (szenvtelen, gyors Búcsú). Már több ízben próbálkoztam tenni érte, hogy kiadják, de kis hazánkban senkit sem érdekel ez a probléma. Mint ahogy Klemperer sok egyéb bp-i felvételét is külföldön adják ki, ha kiadják. (De erről már volt szó másutt) Ad 174-175: Moral/immoral. Igen, rémlik, hogy az Art of conducting c. kiváló dokumentum filmben mondja ferde szájjal. :-/ Korábban volt itt egy kérdés, hogy Mahler barátai (Walter és Klemperer – tegyük hozzá: Fried és Mengelberg) vezénylésén érződik-e, hogy személyesen a Mestertől tanultak. Szerintem ez a négy fickó igen különféleképpen vezényel. Sajnos Mengelbergtől és Friedtől kevés Mahler maradt. De Walter és Klemperer két külön világ. Ad 173. A VIII.-ból talán Schönberget kéne megkérni, hogy csináljon „kamarazenei” átiratot, mint a Liedből. :-)
174 kobzos55 2007-05-23 10:49:57 [Válasz erre: 171 tarnhelm2 2007-05-23 09:38:43]
Bizonyára ismered Klemperer mondását, miszerint az ő Mahler vezénylése \"immoral\" Waleré meg \"moral\"...
Bizonyára ismered Klemperer mondását, miszerint az ő Mahler vezénylése \"immoral\" Waleré meg \"moral\"...
173 kobzos55 2007-05-23 10:48:19 [Válasz erre: 170 tarnhelm2 2007-05-23 09:04:03]
Vajh milyen lenne, ha egy zeneszerző csinálna belőle egy normál zenekar/kórus átiratot? :-))
Vajh milyen lenne, ha egy zeneszerző csinálna belőle egy normál zenekar/kórus átiratot? :-))
172 -zéta- 2007-05-23 10:00:10 [Válasz erre: 171 tarnhelm2 2007-05-23 09:38:43]
Köszönöm a részletes elemzést. (Kicsit elhűltem, hogy a Magyar Rádiónak van egy klempereres Liedje, tiszta őrület, mennyire le vagyunk maradva.) Hétvégén én is meghallgatom, azután mesélek. Üdv
Köszönöm a részletes elemzést. (Kicsit elhűltem, hogy a Magyar Rádiónak van egy klempereres Liedje, tiszta őrület, mennyire le vagyunk maradva.) Hétvégén én is meghallgatom, azután mesélek. Üdv
171 tarnhelm2 2007-05-23 09:38:43 [Válasz erre: 164 -zéta- 2007-05-22 17:45:46]
Kedves Zéta! Mahler: Das Lied von der Erde. Otto Klemperer, Wiener Symphoniker, Elsa Cavelti, Anton Dermota. 1951 Kezdjük az elején: 799 Ft-ért ez a lemez a hülyének is megéri. De azért jó, ha tudjuk, Klemperernek nem ez az igazán híres felvétele, hanem a Ludwig/Wunderlich 1964-ből. (És lehetne egy 1948-as vagy 49-es is, ha a Magyar Rádió végre kiadná a birtokában lévő budapesti, Klemperer-féle Liedet!) Előítéleteimet félretéve: ez nagyon szép felvétel – lenne, ha a Bucsúban megint fel nem idegesítene az öreg. Engem Klemperernél általában nagyon zavar a szenvtelenség, a romantika-ellenesség. (Az EMI-nél készült Beethoven-sorozatán bealszom.) Ugyanakkor, el kell ismernem, olykor elkápráztat az a finomság, ahogy a zenei szövetet elém varázsolja. A. 2. tétel (Der Einsame Im Herbst) zenekari kísérete például gyönyörű. Plasztikus, áttetsző, a hangszercsoportok remekül hallhatóak. Minden faxni nélkül az egész kap valami éteri lebegést. Szenzációs a 4. (Von der Schöncheit): a fiatal lovasok megjelenése rendkívül hatásos, vérpezsdítő! Le a kalappal! Klemperer általában kerüli a ritmikai szabad(os)ságot, de az 5.-ben pont ellenkezőleg – ott szinte szélsőséges ritardando-accelerando megoldásokat alkalmaz. (Meg kéne nézni a partitúrát – az enyém sajnos valami doboz mélyén van elásva – gyanítom, hogy ez Mahler előírása. Bár Mahler, maga amúgyis mindent nagyon szabadon vezényelt.) Az énekesek jók, én Dermotát kifejezetten szeretem, Cavelti is rendben, szép hang. Persze ő sem Kathleen királynő. Az én problémám ezen a lemezen az Abschied. És bizony ez nem apróság. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a tétel a darab csúcspontja, legfőbb erőssége. A zeneirodalom egyik legszebb, az elmúlást a legkomplexebben elénkbe állító vallomása. Tehát számomra végsős soron mégiscsak ezen a tételen áll vagy bukik a Das Lied von der Erde. Nyilván nem a tempo az egyetlen komponens, de azért az nem véletlen, hogy Klemperer az Abschiedet 22 perc alatt lezavarja. /Összehasonlításul: Horenstein 31’59”, Haitink 31’11”, Rattle: 30’29”, Reiner 29’39”, Walter (1960, „Miller”) 29’10”, Boulez (!!) 28’56”, Herreweghe (schönberg verz.) 28’54”, Walter (1952, „Ferrier”) 28’20”, Salonen 28’16” stb./ Amit Klemperer itt művel, az exhibicionista módon ellenkezik, mindazzal, amit én szeretek Mahlerben. Nem engedi meg, hogy átéljük a halál tragikumát. Visszafogja a zenekart és olyan szárazan játssza a közepét, amilyen szárazan csak lehet. Walternél (de Reinernél és másoknál is) a rezek fájdalommal hasítanak az űrbe, Klemperer gyorsan – szinte észrevétlen – túl akar lenni ezen az egészen. Nem azért, mert „fél a haláltól”, hanem mert fél a szentimentalizmustól! Katarzist akartok? Egy frászt! Neki itt ne érzékenykedjenek az emberek. Én ezt a mentalitást nagyon-nagyon nem szeretem benne. Lehet, hogy mások épp ezért szeretik.
Kedves Zéta! Mahler: Das Lied von der Erde. Otto Klemperer, Wiener Symphoniker, Elsa Cavelti, Anton Dermota. 1951 Kezdjük az elején: 799 Ft-ért ez a lemez a hülyének is megéri. De azért jó, ha tudjuk, Klemperernek nem ez az igazán híres felvétele, hanem a Ludwig/Wunderlich 1964-ből. (És lehetne egy 1948-as vagy 49-es is, ha a Magyar Rádió végre kiadná a birtokában lévő budapesti, Klemperer-féle Liedet!) Előítéleteimet félretéve: ez nagyon szép felvétel – lenne, ha a Bucsúban megint fel nem idegesítene az öreg. Engem Klemperernél általában nagyon zavar a szenvtelenség, a romantika-ellenesség. (Az EMI-nél készült Beethoven-sorozatán bealszom.) Ugyanakkor, el kell ismernem, olykor elkápráztat az a finomság, ahogy a zenei szövetet elém varázsolja. A. 2. tétel (Der Einsame Im Herbst) zenekari kísérete például gyönyörű. Plasztikus, áttetsző, a hangszercsoportok remekül hallhatóak. Minden faxni nélkül az egész kap valami éteri lebegést. Szenzációs a 4. (Von der Schöncheit): a fiatal lovasok megjelenése rendkívül hatásos, vérpezsdítő! Le a kalappal! Klemperer általában kerüli a ritmikai szabad(os)ságot, de az 5.-ben pont ellenkezőleg – ott szinte szélsőséges ritardando-accelerando megoldásokat alkalmaz. (Meg kéne nézni a partitúrát – az enyém sajnos valami doboz mélyén van elásva – gyanítom, hogy ez Mahler előírása. Bár Mahler, maga amúgyis mindent nagyon szabadon vezényelt.) Az énekesek jók, én Dermotát kifejezetten szeretem, Cavelti is rendben, szép hang. Persze ő sem Kathleen királynő. Az én problémám ezen a lemezen az Abschied. És bizony ez nem apróság. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a tétel a darab csúcspontja, legfőbb erőssége. A zeneirodalom egyik legszebb, az elmúlást a legkomplexebben elénkbe állító vallomása. Tehát számomra végsős soron mégiscsak ezen a tételen áll vagy bukik a Das Lied von der Erde. Nyilván nem a tempo az egyetlen komponens, de azért az nem véletlen, hogy Klemperer az Abschiedet 22 perc alatt lezavarja. /Összehasonlításul: Horenstein 31’59”, Haitink 31’11”, Rattle: 30’29”, Reiner 29’39”, Walter (1960, „Miller”) 29’10”, Boulez (!!) 28’56”, Herreweghe (schönberg verz.) 28’54”, Walter (1952, „Ferrier”) 28’20”, Salonen 28’16” stb./ Amit Klemperer itt művel, az exhibicionista módon ellenkezik, mindazzal, amit én szeretek Mahlerben. Nem engedi meg, hogy átéljük a halál tragikumát. Visszafogja a zenekart és olyan szárazan játssza a közepét, amilyen szárazan csak lehet. Walternél (de Reinernél és másoknál is) a rezek fájdalommal hasítanak az űrbe, Klemperer gyorsan – szinte észrevétlen – túl akar lenni ezen az egészen. Nem azért, mert „fél a haláltól”, hanem mert fél a szentimentalizmustól! Katarzist akartok? Egy frászt! Neki itt ne érzékenykedjenek az emberek. Én ezt a mentalitást nagyon-nagyon nem szeretem benne. Lehet, hogy mások épp ezért szeretik.
170 tarnhelm2 2007-05-23 09:04:03 [Válasz erre: 169 kobzos55 2007-05-23 07:27:20]
Én is ugyanerre próbáltam célozni a 151-es üzenetemben. Egy darabig a monumentalitása miatt nem adták elő a művet - sok pénz, sok macera, különben is ki az a Mahler? - 30 éve, hogy felkapott zeneszerző lett, épp a grandiózus méretei miatt igyekeznek előadni, mert az \"hatalmas esemény\". Ezt a művet a saját monumentalitása nyomja agyon, ezért nem szoktak róla érdemben vitatkozni.
Én is ugyanerre próbáltam célozni a 151-es üzenetemben. Egy darabig a monumentalitása miatt nem adták elő a művet - sok pénz, sok macera, különben is ki az a Mahler? - 30 éve, hogy felkapott zeneszerző lett, épp a grandiózus méretei miatt igyekeznek előadni, mert az \"hatalmas esemény\". Ezt a művet a saját monumentalitása nyomja agyon, ezért nem szoktak róla érdemben vitatkozni.
169 kobzos55 2007-05-23 07:27:20 [Válasz erre: 168 tarnhelm2 2007-05-22 21:26:33]
\"Érdekes, hogy pont a Nyolcadikat emeli ki...\"-írod. Én korábban már leírtam, hogy szerintem a legkevésbé jó Mahler szimfónia. Talán van az értékelési különbségre magyarázat. - Megkísérlem. Sokszor úgy érezzük, hogy ha valamin nagyon sokat dolgoztunk, az jó is lett. Ez a nem-alkotó tevékenységeknél közel így is van, ha valaki egész nap kapál, a kert feltehetően kevésbé lesz gazos, mintha a gazda csak egy óráig ténykedik. Gondolom, a karmesternek hatalmas feladat a többszáz hangszeres és énekes betanítása, összefogása. Méltán érezheti úgy a koncert végén, hogy valami nagyot tett. Persze mindez az alkotó munkára nem igaz. Egy vers,zenemű, festmény, matematikai tétel, műszaki találmány esetében a kutyát se érdekli, hogy mennyi fáradtsággal jött létre, csak az eredmény számít! A karmester munkája alapvetően nem alkotó, ámbár messze nem síma rutin (újraértelmező???). Érthető, s \"megbocsátható\" tehát, ha a koncert végén a maestro saját diadalát (megoldottam a feladatot) kissé keveri a mű értékelésével. Vagy az egész nem igaz - és én tévedek.
\"Érdekes, hogy pont a Nyolcadikat emeli ki...\"-írod. Én korábban már leírtam, hogy szerintem a legkevésbé jó Mahler szimfónia. Talán van az értékelési különbségre magyarázat. - Megkísérlem. Sokszor úgy érezzük, hogy ha valamin nagyon sokat dolgoztunk, az jó is lett. Ez a nem-alkotó tevékenységeknél közel így is van, ha valaki egész nap kapál, a kert feltehetően kevésbé lesz gazos, mintha a gazda csak egy óráig ténykedik. Gondolom, a karmesternek hatalmas feladat a többszáz hangszeres és énekes betanítása, összefogása. Méltán érezheti úgy a koncert végén, hogy valami nagyot tett. Persze mindez az alkotó munkára nem igaz. Egy vers,zenemű, festmény, matematikai tétel, műszaki találmány esetében a kutyát se érdekli, hogy mennyi fáradtsággal jött létre, csak az eredmény számít! A karmester munkája alapvetően nem alkotó, ámbár messze nem síma rutin (újraértelmező???). Érthető, s \"megbocsátható\" tehát, ha a koncert végén a maestro saját diadalát (megoldottam a feladatot) kissé keveri a mű értékelésével. Vagy az egész nem igaz - és én tévedek.
168 tarnhelm2 2007-05-22 21:26:33 [Válasz erre: 167 kobzos55 2007-05-22 21:11:47]
Hát persze, ő is Mahler köpönyegéből bújt ki, mint Oskar Fried, Walter vagy Mengelberg. De azért annyira nem volt biztos a mesterében: \"Maradandó-e a zenéje? Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Én azonban azt hiszem, hogy a Második és Nyolcadik szimfóniája, valamennyi dalával együtt, maradandó.\" - írta Klemperer. Érdekes, hogy pont a Nyolcadikat emeli ki...
Hát persze, ő is Mahler köpönyegéből bújt ki, mint Oskar Fried, Walter vagy Mengelberg. De azért annyira nem volt biztos a mesterében: \"Maradandó-e a zenéje? Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Én azonban azt hiszem, hogy a Második és Nyolcadik szimfóniája, valamennyi dalával együtt, maradandó.\" - írta Klemperer. Érdekes, hogy pont a Nyolcadikat emeli ki...
167 kobzos55 2007-05-22 21:11:47 [Válasz erre: 166 tarnhelm2 2007-05-22 19:25:59]
Pedig jó ízlésére vall, hogy mielőtt \"nyugdíjba ment\" Klemperer ezt vezényelte utolsó hangversenyén! Egyébként szerintem a IX (Mahler) nagyon jó vele!
Pedig jó ízlésére vall, hogy mielőtt \"nyugdíjba ment\" Klemperer ezt vezényelte utolsó hangversenyén! Egyébként szerintem a IX (Mahler) nagyon jó vele!
166 tarnhelm2 2007-05-22 19:25:59 [Válasz erre: 164 -zéta- 2007-05-22 17:45:46]
Igen, én is megvettem, dacára annak, hogy némileg be vagyok oltva Klemperer ellen. Eddig még csak egyszer járt a lemezjátszómon, de hamarosan megpróbálom előitéletmentesen újrahallgatni, és aztán röviden beszámolok róla. :)
Igen, én is megvettem, dacára annak, hogy némileg be vagyok oltva Klemperer ellen. Eddig még csak egyszer járt a lemezjátszómon, de hamarosan megpróbálom előitéletmentesen újrahallgatni, és aztán röviden beszámolok róla. :)
165 Heiner Lajos 2007-05-22 18:09:49 [Válasz erre: 164 -zéta- 2007-05-22 17:45:46]
Ezt nem ismerem. Nekem viszont megvan Carlos Kleiberrel.
Ezt nem ismerem. Nekem viszont megvan Carlos Kleiberrel.
164 -zéta- 2007-05-22 17:45:46
Olvasgattam tegnap az eszmecseréteket a Liedről, s íme: ma a Média Marktban belebotlottam egy számomra ismeretlen felvételbe (Klemperer, Bécsi Szimfonikusok, szólisták: Calvelti és Dermota, 1950-ből). Olyan nevetségesen olcsó volt (799 Ft), hogy nem lehetett ott hagyni. Mi a véleményetek?
Olvasgattam tegnap az eszmecseréteket a Liedről, s íme: ma a Média Marktban belebotlottam egy számomra ismeretlen felvételbe (Klemperer, Bécsi Szimfonikusok, szólisták: Calvelti és Dermota, 1950-ből). Olyan nevetségesen olcsó volt (799 Ft), hogy nem lehetett ott hagyni. Mi a véleményetek?
162 tarnhelm2 2007-05-22 12:56:51 [Válasz erre: 160 Heiner Lajos 2007-05-22 12:30:56]
Vagy Walter 22 évvel korábbi interpretációjában Kerstin Thornborggal, contra-altban.
Vagy Walter 22 évvel korábbi interpretációjában Kerstin Thornborggal, contra-altban.
161 kobzos55 2007-05-22 12:48:06 [Válasz erre: 149 Natahari 2007-01-28 18:01:42]
Tudom, hogy ez nem segít (ámbár talán), de pl. a rádióban úgy szokták fordítani, hogy \"A nagyvilágnak...
Tudom, hogy ez nem segít (ámbár talán), de pl. a rádióban úgy szokták fordítani, hogy \"A nagyvilágnak...
160 Heiner Lajos 2007-05-22 12:30:56 [Válasz erre: 150 Natahari 2007-01-28 18:06:03]
Ezt meg kell hallgatni Schwarzkopffal, Walter utolsó bécsi koncertjéről. Sírnivalóan gyönyörű.
Ezt meg kell hallgatni Schwarzkopffal, Walter utolsó bécsi koncertjéről. Sírnivalóan gyönyörű.
159 tarnhelm2 2007-05-21 20:27:05 [Válasz erre: 158 sphynx 2007-05-21 19:44:49]
Úristen, nem szántam lebeszélésnek! Mondjuk, ha csak egy Dal a Földrőlt lehetne venni, nem ez lenne, de azért az első tízbe bőven belefér! :-)) Én is szeretem Reinert. Például a Bartók felvételeit.
Úristen, nem szántam lebeszélésnek! Mondjuk, ha csak egy Dal a Földrőlt lehetne venni, nem ez lenne, de azért az első tízbe bőven belefér! :-)) Én is szeretem Reinert. Például a Bartók felvételeit.
158 sphynx 2007-05-21 19:44:49 [Válasz erre: 157 tarnhelm2 2007-05-21 19:13:33]
Köszi. Akkor nem foglalkozom vele, bár Reinert szeretem.
Köszi. Akkor nem foglalkozom vele, bár Reinert szeretem.
157 tarnhelm2 2007-05-21 19:13:33 [Válasz erre: 156 sphynx 2007-05-21 18:07:18]
Nos, Reiner remek. Néha persze erőszakos és harsány, de leginkább a kontraszt kedvéért (pl. szép puha vonóshangzás, aztán reccsentenek a rezek.) Nagyon érzi a táncos, bécsi karaktert, sokszor hangsúlyoz ritardandóval. A darab groteszkségét sem keni el (1., 5.), nem könnyhullatóan szentimentális. Az Abschied ugyanakkor nagyon tragikus, amikor eléri a \"létezés mélypontját\", talán a legvégét (Ewig, ewig) nem érzem elég éterinek. A probléma - ha van probléma - az énekesekkel van. Egyikőjüket sem tartom ezen a felvételen kiemelkedőnek. Richard Lewis hangja nem szép, bár nem is kell, hogy szép legyen. A nagyobb probléma nekem Forrester: túlságosan vékony, síránkozós a hangja. Én a sokkal sötétebb és egyben melegebb tónusú előadásokat szeretem (pl. Kathleen Ferrier). Mindent összevéve, nagyon szép előadás, bár van jobb. Az én favoritom Walter, akinek az általam ismert 6 felvétele közül nem a híres Ferrier/Patzak, hanem a Miller/Haefliger a kedvencem (azért, mert ott sokkal jobban tetszik a zenekar.) A másik előadás, amit nagyon érdekesnek tartok Jascha Horensteiné.
Nos, Reiner remek. Néha persze erőszakos és harsány, de leginkább a kontraszt kedvéért (pl. szép puha vonóshangzás, aztán reccsentenek a rezek.) Nagyon érzi a táncos, bécsi karaktert, sokszor hangsúlyoz ritardandóval. A darab groteszkségét sem keni el (1., 5.), nem könnyhullatóan szentimentális. Az Abschied ugyanakkor nagyon tragikus, amikor eléri a \"létezés mélypontját\", talán a legvégét (Ewig, ewig) nem érzem elég éterinek. A probléma - ha van probléma - az énekesekkel van. Egyikőjüket sem tartom ezen a felvételen kiemelkedőnek. Richard Lewis hangja nem szép, bár nem is kell, hogy szép legyen. A nagyobb probléma nekem Forrester: túlságosan vékony, síránkozós a hangja. Én a sokkal sötétebb és egyben melegebb tónusú előadásokat szeretem (pl. Kathleen Ferrier). Mindent összevéve, nagyon szép előadás, bár van jobb. Az én favoritom Walter, akinek az általam ismert 6 felvétele közül nem a híres Ferrier/Patzak, hanem a Miller/Haefliger a kedvencem (azért, mert ott sokkal jobban tetszik a zenekar.) A másik előadás, amit nagyon érdekesnek tartok Jascha Horensteiné.
156 sphynx 2007-05-21 18:07:18 [Válasz erre: 155 tarnhelm2 2007-05-21 18:04:53]
Én meg meghallgattam a Schubert 9-et Mackerras-szal (Mahler megbocsát), és nem is rossz, kicsit Berlioz-os az Age of Enlightenment O., sok a réz és nagyon harapós a hangzás.
Én meg meghallgattam a Schubert 9-et Mackerras-szal (Mahler megbocsát), és nem is rossz, kicsit Berlioz-os az Age of Enlightenment O., sok a réz és nagyon harapós a hangzás.
155 tarnhelm2 2007-05-21 18:04:53 [Válasz erre: 154 sphynx 2007-05-21 17:49:25]
Emlékeim szerint szép, de már régen tettem fel. Most újrahallgatom, aztán röviden beszámolok az eredményről. :-))
Emlékeim szerint szép, de már régen tettem fel. Most újrahallgatom, aztán röviden beszámolok az eredményről. :-))
154 sphynx 2007-05-21 17:49:25
Reiner-es Lied milyen?
Reiner-es Lied milyen?
153 kobzos55 2007-05-18 14:34:07 [Válasz erre: 151 tarnhelm2 2007-05-17 13:30:28]
Egyetértés mértéke: 100 %!
Egyetértés mértéke: 100 %!
151 tarnhelm2 2007-05-17 13:30:28
Kobzos55 (az olvasói levelekben): \"S mint a Mahler szimfóniák nagy rajongója, talán leírhatom, hogy szerintem a 8. a leggyengébb. Vannak persze nagyon szép részei. De: számomra a mahleri zene egyik legizgalmasabb vonása, az ambivalencia, sokszor nem lehet eldönteni, hogy mit is gondolt komolyan. Fennkölt részek váltakoztnak ironikusokkal. A nagy kivétel a 8., ami lényegében végig emelkedett, s ez bizony - legalábbis számomra - kissé fárasztó. (Persze mindez szubjektív, hiszen pl. Klemperer, aki mintegy 6543-szor annyit értett a zenéhez mint én, a 8.-at tartja a legjobbnak)\" Nagyon hasonlóan látom - bár nem nevezném a darabot \"leggyengébb\"-nek - azért ez egy katedrális. Viszont, valóban, Mahler igazi zsenije épp a hangulatváltásokban, az irónia (és önirónia) illetve a mélységes tragikum együttes jelenlétében mutatkozik meg, valamint abban az utánozhatatlan montázstechnikában, ahogy a legkülönfélébb zenei elemeket egymásra képes építeni. És mindez a legkevésbé tényleg a VIII-ban van jelen. (Még a Dal a földről-ben is inkébb, pedig az alapvetően tragikus illetve a végét tekintve panteisztikus - tehát azért mégsem tragikus!), van humoros elem. Egy másik topicban már hangot adtam a véleményemnek, hogy kicsit zavar, hogy mostanság mintha mindenki a VIII-ban akarná megmutatni, hogy mire képes, holott a 2., 3., 6., 9. illetve a Dal a Földről, szerintem, sokkal izgalmasabb interpretációs lehetőségeket rejt magában. (Az 1. is, de azt játsszák épp eleget.) Csak hát, ugye, az \"Ezrek\" - ez olyan képrézatos...
Kobzos55 (az olvasói levelekben): \"S mint a Mahler szimfóniák nagy rajongója, talán leírhatom, hogy szerintem a 8. a leggyengébb. Vannak persze nagyon szép részei. De: számomra a mahleri zene egyik legizgalmasabb vonása, az ambivalencia, sokszor nem lehet eldönteni, hogy mit is gondolt komolyan. Fennkölt részek váltakoztnak ironikusokkal. A nagy kivétel a 8., ami lényegében végig emelkedett, s ez bizony - legalábbis számomra - kissé fárasztó. (Persze mindez szubjektív, hiszen pl. Klemperer, aki mintegy 6543-szor annyit értett a zenéhez mint én, a 8.-at tartja a legjobbnak)\" Nagyon hasonlóan látom - bár nem nevezném a darabot \"leggyengébb\"-nek - azért ez egy katedrális. Viszont, valóban, Mahler igazi zsenije épp a hangulatváltásokban, az irónia (és önirónia) illetve a mélységes tragikum együttes jelenlétében mutatkozik meg, valamint abban az utánozhatatlan montázstechnikában, ahogy a legkülönfélébb zenei elemeket egymásra képes építeni. És mindez a legkevésbé tényleg a VIII-ban van jelen. (Még a Dal a földről-ben is inkébb, pedig az alapvetően tragikus illetve a végét tekintve panteisztikus - tehát azért mégsem tragikus!), van humoros elem. Egy másik topicban már hangot adtam a véleményemnek, hogy kicsit zavar, hogy mostanság mintha mindenki a VIII-ban akarná megmutatni, hogy mire képes, holott a 2., 3., 6., 9. illetve a Dal a Földről, szerintem, sokkal izgalmasabb interpretációs lehetőségeket rejt magában. (Az 1. is, de azt játsszák épp eleget.) Csak hát, ugye, az \"Ezrek\" - ez olyan képrézatos...
150 Natahari 2007-01-28 18:06:03 [Válasz erre: 149 Natahari 2007-01-28 18:01:42]
A német eredeti talán megkönnyíti a válaszadást... „Ich bin der Welt abhanden gekommen Mit der ich sonst soviel Zeit verdorben Sie hat so lange nichts von mir vernommen Sie mag wohl glauben, ich sei gestorben …“ Köszönettel: Natahari
A német eredeti talán megkönnyíti a válaszadást... „Ich bin der Welt abhanden gekommen Mit der ich sonst soviel Zeit verdorben Sie hat so lange nichts von mir vernommen Sie mag wohl glauben, ich sei gestorben …“ Köszönettel: Natahari
149 Natahari 2007-01-28 18:01:42
Gustav Mahler: A világnak én búcsút mondtam Szép jó estét mindenkinek! Egy kis segítségre van szükségem: Friedrich Rückert: \"Ich bin der Welt abhanden gekommen\" versének első strófájának magyar szövegét keresem. Az első sor magyarul: A világnak én búcsút mondtam Segítségeteket elősre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Natahari
Gustav Mahler: A világnak én búcsút mondtam Szép jó estét mindenkinek! Egy kis segítségre van szükségem: Friedrich Rückert: \"Ich bin der Welt abhanden gekommen\" versének első strófájának magyar szövegét keresem. Az első sor magyarul: A világnak én búcsút mondtam Segítségeteket elősre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Natahari
148 Sipi 2006-10-26 19:58:13
Sikerült jegyet rendelnem a november 12.-i Mahler II-ra. Ezért a műért fogok felutazni 150 km-t! Csak szeretném megtudakolni, hogy mi a véleményetek Hollerung Gábor (ő lesz a karmester) Mahler-előadásairól; érdemes-e meghallgatni, vagy mondjam vissza az egészet...
Sikerült jegyet rendelnem a november 12.-i Mahler II-ra. Ezért a műért fogok felutazni 150 km-t! Csak szeretném megtudakolni, hogy mi a véleményetek Hollerung Gábor (ő lesz a karmester) Mahler-előadásairól; érdemes-e meghallgatni, vagy mondjam vissza az egészet...
147 Hangyász 2006-09-07 10:24:12 [Válasz erre: 145 Sipi 2006-07-24 21:51:05]
Hát ez nekem 30 év óta kedvenc lemezeim közé tartozik. Felhozom a témát, elvégre itt a 2. BFZ-s Mahler-ünnep. Érdekes, hogy tudtommal 23 év után ismét Mo.-on a Concertgebouw zenekar, megint csak Mahler I. szimfóniájával.
Hát ez nekem 30 év óta kedvenc lemezeim közé tartozik. Felhozom a témát, elvégre itt a 2. BFZ-s Mahler-ünnep. Érdekes, hogy tudtommal 23 év után ismét Mo.-on a Concertgebouw zenekar, megint csak Mahler I. szimfóniájával.
146 sphynx 2006-07-24 22:19:26 [Válasz erre: 145 Sipi 2006-07-24 21:51:05]
Én is mostanában hallgattam a híres Walteres (Ferrier, Patzak) felvételt. Én se nagyon rajongtam ezért a Mahler-műért, de ennek a felvételnek a vége nagyon űtős.
Én is mostanában hallgattam a híres Walteres (Ferrier, Patzak) felvételt. Én se nagyon rajongtam ezért a Mahler-műért, de ennek a felvételnek a vége nagyon űtős.
145 Sipi 2006-07-24 21:51:05
Most hallgattam meg a Dal A Földről-t (Klemperer, Ludwig, Wunderlich). Elég nehezen barátkoztam meg a művel, többször meghallgattam számítógépen háttérzeneként, most először aztán már hifin is közvetlen. Hát lenyűgöző volt. A hangminőség az egyik legjobb: dinamikus, áttetsző, de kiegyensúlyozott, a basszus meleg és mélyről szóló, az énekesek egészen élethűen szólnak (ART-átdolgozás). Wunderlich nagyon jól énekel, hihetetlen kifejezőereje és fantasztikus hangja van. A női szólista is jó. Az utolsó tétel szinte bevezetés a kilencedik szimfóniához. Azt hamarább megismertem és most ezt hallgatva rendkívül feltűnő a témák rokonsága, különösen a kilencedik első és utolsó tételével. Azok (néhány fontos momentum kivételével) szinte ebből építkeznek. Mahlert élete utolsó éveiben nagyon foglalkoztathatta az elmúlás és a búcsú gondolata, ez is \"A búcsú\" című tétellel fejeződik be, mely majdnem egész végig kiábrándult és szomorú hangvételű, csakúgy, mint az ebből építkező 9. szimfónia. A végkövetkeztetés tehát az, hogy elsőre kicsit lassúnak tűnt (nem sok benne az úgymond fergeteges rész), de mostanra nagyon megtetszett. Így voltam a negyedikkel is.
Most hallgattam meg a Dal A Földről-t (Klemperer, Ludwig, Wunderlich). Elég nehezen barátkoztam meg a művel, többször meghallgattam számítógépen háttérzeneként, most először aztán már hifin is közvetlen. Hát lenyűgöző volt. A hangminőség az egyik legjobb: dinamikus, áttetsző, de kiegyensúlyozott, a basszus meleg és mélyről szóló, az énekesek egészen élethűen szólnak (ART-átdolgozás). Wunderlich nagyon jól énekel, hihetetlen kifejezőereje és fantasztikus hangja van. A női szólista is jó. Az utolsó tétel szinte bevezetés a kilencedik szimfóniához. Azt hamarább megismertem és most ezt hallgatva rendkívül feltűnő a témák rokonsága, különösen a kilencedik első és utolsó tételével. Azok (néhány fontos momentum kivételével) szinte ebből építkeznek. Mahlert élete utolsó éveiben nagyon foglalkoztathatta az elmúlás és a búcsú gondolata, ez is \"A búcsú\" című tétellel fejeződik be, mely majdnem egész végig kiábrándult és szomorú hangvételű, csakúgy, mint az ebből építkező 9. szimfónia. A végkövetkeztetés tehát az, hogy elsőre kicsit lassúnak tűnt (nem sok benne az úgymond fergeteges rész), de mostanra nagyon megtetszett. Így voltam a negyedikkel is.
144 Sipi 2006-03-17 15:58:53
Aki ismeri mind Bruno Walter mind Klemperer felvételeit, mondja már el, lehet valami hasonlóságot (vagy nagy különbséget) észrevenni interpretációjukban annak fényében, hogy mindketten személyesen ismerték Mahlert? Arra gondolok, hogy ugyanabban a műben egy-két megoldás hasonlósága Mahler ismeretének hatására lehetséges. Vagy nincs értelme ilyen összehasonlításnak?
Aki ismeri mind Bruno Walter mind Klemperer felvételeit, mondja már el, lehet valami hasonlóságot (vagy nagy különbséget) észrevenni interpretációjukban annak fényében, hogy mindketten személyesen ismerték Mahlert? Arra gondolok, hogy ugyanabban a műben egy-két megoldás hasonlósága Mahler ismeretének hatására lehetséges. Vagy nincs értelme ilyen összehasonlításnak?
143 Steff 2006-01-11 20:32:11
Barbirolli és Walter Kilencedikje tényleg olyan rossz, ahogy itten írják? http://www.classicstoday.com/review.asp?ReviewNum=5728 http://www.classicstoday.com/review.asp?ReviewNum=5128 És milyen a 4. Klempererrel (EMI)?
Barbirolli és Walter Kilencedikje tényleg olyan rossz, ahogy itten írják? http://www.classicstoday.com/review.asp?ReviewNum=5728 http://www.classicstoday.com/review.asp?ReviewNum=5128 És milyen a 4. Klempererrel (EMI)?
142 Szilgyo 2006-01-11 16:26:04
Ma este a Bartókon Mahler 5., a kölniekkel és Szemjon Bicskovval. 2004. decemberében emlékezetes Harmadikat nyomtak a Bkk-ban ugyanebben a felállásban.
Ma este a Bartókon Mahler 5., a kölniekkel és Szemjon Bicskovval. 2004. decemberében emlékezetes Harmadikat nyomtak a Bkk-ban ugyanebben a felállásban.
141 Sipi 2006-01-04 19:44:15 [Válasz erre: 86 janomano 2004-06-23 21:35:15]
Én az elsővel kezdtem az ismerkedést. Most is tetszik, de úgy gondolom, a szélső két tétel sokkal jobban sikerült, mint a két középső, azok már Mahleribbek. Nem tudok kottát olvasni és csak néhány meghallgatás után derült ki számomra, hogy az egész műben végigvezet egy két hangból álló dallamkezdeményt; ezzel kezdi és fejezi is be az egész szimfóniát, de persze egész máshogy hangzik az elején meg a végén. Amikor erre rájöttem, az egy nagy pillanat volt számomra. Egyébként már olyan véleményt is hallottam, mely szerint Mahler az összes későbbi művében már csak az első szimfóniát variálja. Tegnap este meghallgattam az első után közvetlenül a negyediket, és annak első tétele valóban mintha a \'Titán\' továbbgondolása lenne. Egyébként is fura mű ez a negyedik, olyan mint egy 60 percig tartó lassú tétel.
Én az elsővel kezdtem az ismerkedést. Most is tetszik, de úgy gondolom, a szélső két tétel sokkal jobban sikerült, mint a két középső, azok már Mahleribbek. Nem tudok kottát olvasni és csak néhány meghallgatás után derült ki számomra, hogy az egész műben végigvezet egy két hangból álló dallamkezdeményt; ezzel kezdi és fejezi is be az egész szimfóniát, de persze egész máshogy hangzik az elején meg a végén. Amikor erre rájöttem, az egy nagy pillanat volt számomra. Egyébként már olyan véleményt is hallottam, mely szerint Mahler az összes későbbi művében már csak az első szimfóniát variálja. Tegnap este meghallgattam az első után közvetlenül a negyediket, és annak első tétele valóban mintha a \'Titán\' továbbgondolása lenne. Egyébként is fura mű ez a negyedik, olyan mint egy 60 percig tartó lassú tétel.
140 Hangyász 2005-09-11 10:32:08
Cristina Zavalloni, a kórosan sovány énekesnő sajnos túlmórikálta magát. A Berio-féle népdalfeldolgozások sorozata ettől eltekintve kellemes hangzást nyújtott. A recenzenssel nagy részben egyetértek.
Cristina Zavalloni, a kórosan sovány énekesnő sajnos túlmórikálta magát. A Berio-féle népdalfeldolgozások sorozata ettől eltekintve kellemes hangzást nyújtott. A recenzenssel nagy részben egyetértek.
