Ma öt éve hunyt el László Margit operaénekesnő. Rá emlékezem ezzel az operettfelvételével:

HUSZKA JENŐ: ERZSÉBET – szerelmi kettős: „Van az úgy, kérem, néha-néha” – László Margit és Melis György

„Van az úgy, kérem, néha-néha, hogy ég a szív, s a szájad néma, ezer szép álmot sző az ember, s beszélni isten tudja, nem mer. Szerelmes, édes vágyak hívnak, az ajkad szóra mégsem nyílnak, s elvérzel inkább titkon, csendben, sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem!” 

Huszka Jenő – Szilágyi László:  Erzsébet – Ida és Axaméthy tábornok szerelmi kettőse, II. felv. (László Margit és Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) –

„Bemutatjuk új felvételeinket” - részletek Huszka Jenő Mária főhadnagy és Erzsébet c. daljátékaiból, 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 - 20.12

 Az öt éve elhunyt László Margit opera-énekesnő születésének mai évfordulóján Rá emlékezem ezzel a ritkán hallható felvételével:

Rossini: Semiramis – Semiramis áriája, I. felv. – László Margit

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Borbély Gyula

/Magyar előadóművészek: László Margit ℗ 1979 HUNGAROTON RECORDS LTD./

Kerekes János: A kapitány lánya - Fut a szánkó – László Margit és Szabó Miklós

Kerekes János: A kapitány lánya – Ez hát a szerelem – László Margit és Szabó Miklós

"Ez hát a szerelem!... Itt járt a szerelem! Hát elmesélem, hogy történt..."

Kerekes János: A kapitány lánya - Nőuralom - Koltay Valéria

Kerekes János - Zoltán Péter: A kapitány lánya

A rádiódaljáték részleteinek felvételein Koltay Valéria, László Margit és Szabó Miklós énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Kerekes János

(1961)

222

A Dankó Rádióban hangzott el ma délelőtt ez a szép dal, az Az a szép c. adás zenei összeállításában: 

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• Ida belépője, I. felv.: László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a rádiófelvétel bemutatója, a „Mária Főhadnagy” részleteivel együtt: 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 – 20.12

I. 

Madárdalos zöld erdőben jártam,
hol mindig nyár van, soha sincsen tél.
És egy rózsa hullt elém a porba,
tán elsodorta az esti szél.
Árva kis rózsaszál, el sem múlt még a nyár,
téged már lekaszált az őszi szellő.
Szívemhez emeltem hát, szegény rózsát,
szellő vidd a határon át.
Valaki tudom már, oly rég vár.

Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.

II.

Gondolsz-e rám,
szép szerelmes párom,
túl a határon
ha a szíved fáj.
Minden este elkerül az álom,
és egyre várom,
hogy rám találj.
Mindenütt van virág,
napsugár, lombos ág,
tarka rét, margarét,
szerelmes rózsám!
Csak nekem nem nyílik már
a boldogság.
Szellő, vidd a határon át
szívem suhanó dalát:
Várok rád!

Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.

Említettem itt az először 1971-ben sugárzott Ziehrer-operett rádiófelvételét, „A csavargók”-at – amelynek hangfelvételéről a Dankó Rádióban tegnap meghallgathattuk Mimi, a táncosnő kedves dalát, László Margit tüneményes szopránján.

Kedvem támadt összeírni az operett részleteit, amelyek a rádióban a kilencvenes évek végéig sokszor elhangoztak – aztán „néma csönd”.  De megtört a jég, és sok-sok év után most ismét felcsendült egy dal  ebből az operettből!

Talán az Az a szép című rádiós zenei műsor szerkesztő-műsorvezetője, Tölgyi Krisztina, szerét ejti, hogy erről a remek operettfelvételről további ének-zenei  betétszámok is elhangozzanak a műsorában.

A csavargók:

1. Nyitány
2. Induló-kettős (Bartha Alfonz és Kishegyi Árpád)
3. Kuplé-négyes (Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Bende Zsolt)
4. Mimi dala (László Margit, km. az MRT Énekkara)
5. Kettős (Koltay Valéria és Korondy György)
6. Az I. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Korondy György, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Katona Lajos, Várhelyi Endre)
7. Tárgyalási jelenet (Andor Éva, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, km. az MRT Énekkara)
8. Hármas, II. felv. (Andor Éva, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara)
9. Keringő (Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, km. az MRT Énekkara)
10. Mimi és a herceg kettőse (László Margit és Bende Zsolt)
11. Együttes (Andor Éva, Palcsó Sándor, Külkey László, Kovács Péter, km. az MRT Énekkara)
12. Rolland dala (Korondy György, km. az MRT Énekkara)
13. Mimi, Muki és Rudi hármasa (László Margit, Bartha Alfonz és Kishegyi Árpád)
14. A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Koltay Valéria, Szőkefalví-Nagy Katalin, Korondy György, Palcsó Sándor, Bartha Alfonz, Külkey László, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Göndöcs József, Várhelyi Endre, Kovács Péter, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

A  Dankó Rádió ma délelőtti zenei műsorában ("Az a szép")  ismét egy ritkaságnak örvendhettem:  mégpedig a rádió operettműsoraiban sok-sok éve nem sugárzott klasszikus operettből - annak magyar nyelvű rádiófelvételéről - szólalt meg egy nagyon szép kedves, vidám dal:

• Karl Michael Ziehrer – Leopold Krenn, Carl Lindau – Romhányi József: A csavargók  („Die Landstreicher” – 1899)

- Mimi, a táncosnő kóruskíséretes dala: „Napfényes szirten az ég is kékebb, ott mindig szívesen fakad a szíved... amikor kisüt a nap, az reménysugár... Holdas éjjel /Csillogó fenn a hó, havas az éj, biztató...”  (László Margit, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. július 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.17

Megjegyzem: A Rádió Dalszínházának ez volt az első sztereó-felvétele, amely még a rádióbemutatón természetesen monó-ban hangzott el a Kossuth Rádióban. Rövidesen azonban, az egyik ismétlésekor, akkor már az URH-adón,  sztereóváltozatban is hallható volt ez az operettfelvétel.

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

A kiváló ének- és prózai alakítások szereplői:

Adolár Gilka herceg – Bende Zsolt (Mensáros László)
Fliederbusch – Palcsó Sándor (Darvas Iván)
Roland báró – Korondy György (Mécs Károly)
Mimi, táncosnő – László Margit (Váradi Hédi)
Bertha – Andor Éva (Pálos Zsuzsa)
Kampel, altiszt – Várhelyi Endre
Anna – Koltay Valéria (Pap Éva)
Muki, hadnagy – Kishegyi Árpád (Somogyvári Rudolf)
Rudi, hadnagy – Bartha Alfonz (Tahi Tóth László)
Leitgeb – Külkey László (Major Tamás)
Leitgebné – Szőkefalvy Nagy Katalin
Fogadós – Katona Lajos (Szatmári István)
Stöber – Kovács Péter
Lajos – Göndöcs József
Kórista – Balázs István
Narrátor – Kálmán György

Anno, az operett sok szép részlete gyakran felcsendült a rádióban, talán itt a Dankó Rádióban még fogunk további  pompás részleteket hallani erről a kitűnő operettfelvételről!

A Bartók Rádió ma délutáni műsora:

16:52 – 17:36 Rádióhangversenyek

László Margit (szoprán) énekel

Zongorán km.: Freymann Magda

1. Felix Mendelssohn-Bartholdy-dalok - a) A dalnak szárnyán, b) A bölcső mellett, c) A távollevőhöz,

2. Hector Berlioz: Nyári éjszakák – dalciklus Théophile Gautier verseire – részletek - a) Villanella, b) Távollét, c) A temetőben, d) Az ismeretlen sziget,

3. Mogyeszt Muszorgszkij: Gyermekszoba – dalciklus - a) Nyanyával, b) A sarokban, c) A cserebogár, d) A babával, e) Esti ima, f) A lovacska, g) A kandúr

(6-os stúdió, 1984. július 11.)

Offenbach: A 66-os szám – Bordal – Radnay György – László Margit – Palcsó Sándor

Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió, 17.00 – 18.00

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli.

Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján:

Francois, vándor házaló – Radnai György;

Suzon – László Margit;

Piccolo – Palcsó Sándor

László Margit - Réti József

Donizetti: Az ezred lánya - Marie és Tonio kettőse

https://www.youtube.com/watch?v=XOJq7w_GyBg&ab_channel=45wiener

Fordította és átdolgozta: Fischer Sándor

"Bemutatjuk új operafelvételünket"

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

 Vezényel: Lukács Ervin

1969. december 25., Kossuth Rádió 19.54 - 22.00

Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről szólalt meg az alábbi szép duett ("Az a szép" - Dankó Rádió)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)

A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben

Fordította: Harsányi Zsolt

Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Solymosi Ottó

- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)

I.

MÉDI:
Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül

SCHUBERT:
Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül

MÉDI:
Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve

SCHUBERT:
Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!

MÉDI- SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
Úgy simul a mámoros lelken át.
A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,
Libbenő, ringató nótaszó.

ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő
Libbenő, ringató nóta szó.

II.

MÉDI:

Ennél szebbet, édesebbet, 
Nem csinálhat senki más!

SCHUBERT:

Ó Istenkém, régi gyengém 
Egy kis komponálgatás. 

MÉDI:
Mennyi mély szenvedély 
Lángol minden kis dalában! 

SCHUBERT
Bennem is lenne még,
Hogyha szólni merhetnék! 

MÉDI - SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
A csendülő, zendülő, 
Szívemben bent ülő, 
Libbenő, ringató nótaszó.

ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő
Libbenő, ringató nóta szó

Katolikus Rádió -  2020.12.31. 23:30 – 24.00

Johann Strauss: A denevér

Szerkesztő: Szakács Emese

„Az átpezsgőzött éjszakáról szóló operett részleteit Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Ilosfalvy Róbert és Radnay Gyyörgy tolmácsolja.”

Magyar dalszöveg: Fischer Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Lehel György vezényletével.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 – 22.00

A hangtárból visszahallgatható itt:

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=23&mev=2020&mho=12&mnap=31&mora=23&mperc=30

- Nyitány

- Dr. Falke és Eisenstein kettőse, I. felv.:

„- Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám. Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva.....Majd álnéven viszlek oda, Marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha..../- Vacsorára indulok, hol dalolni és táncolni, szép leányok közt mulatni hajnalig vigadhatok...”  (Melis György és Szőnyi Ferenc)

- Rosalinda dala és hármas, I. felv.:

„- De szomorú a válás, a búcsúóra int. Nyolc napig ez a várás, hogy bírjam ezt a kínt. Hogy elhagy így a férjem, nyugalmat óh ki ád?.../- Óh, jaj,a szívem megszakad!...- Ki lesz a társaságom, ha vár jó ebéd? ...-  Ó, fájó pillanat, a szívem megszakad.” (Házy Erzsébet, László Margit és Szőnyi Ferenc)

- Orlovszky kupléja, II. felv.:

 „Van nálam gyakran társaság, hisz szórakozni kell. Itt tölti mind az éjszakát, amíg a nap felkel. Nem érdekel egy szó sem itt, hisz oly unalmasak, én azt teszem, mi jól esik, de nékik nem szabad. Ha bárki unja itt magát, a többiek előtt, én megfogom a gallérját, s kipenderítem őt. S ha meglepné egy percig, hogy mért teszek ilyet? Mert énnekem ez tetszik, ki hogy szokta meg...” (Kozma Lajos)

- Bordal (Orlovszky, Adél, Eisenstein):

 „- A szőlő égi nedve, trallalalalala,életünknek kedve, trallalalalala,a császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek, a szőlővenyigének. No koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár.....A felségnek ez mindig jár, így dukál. Első Pezsgő néven ő császár és király. – Őfelsége sokáig éljen! – A császár és király!”  (Kozma Lajos, László Margit és Szőnyi Ferenc, km. Házy Erzsébet, Melis György, Radnay György, az MRT Énekkara)

- Adél „kacagódala”, II. felv.:

 „Ej, márki úr, ön nem pirul? Tanítsam arra én, mi a biztos jel, hogyan ismer fel egy hölgyet könnyedén? Hisz látja, mily gyöngéd e kéz, ha ily karcsú kis lábra néz! Beszédem a varázsom, a vállam, ez bársony, ily finom úri kincs szobaleánynak nincs. Remélem, hogy belátja ezt, a tévedése oly groteszk.  Mulatok csak, hahaha. hihetetlen, haha, ugye érti, ha nevettem, hahaha...”  (László Margit, km. az MRT Énekkara)

- A III. felvonás fináléja (kórus, Eisenstein, Dr. Falke, Orlovszky, Adél, Alfréd, Rosalinda, Frank, kórus):

„ - Ó irgalom, ó irgalom, jó denevér, ne bántsd nagyon! Az áldozat már érzi bosszúdat! - Mondjátok, mi történt itt?  Mert engem minden megszédít! Mondjátok, az istenért! - Bosszút állt a denevér!...- De mi történt, hogy és mint? - Ami volt, az semmi más, mint csak tréfa, ugratás. - Vele játszottunk mi mind. ... / - Ó de boldog így az élet, köztünk mindig béke lesz. Hadd öleljelek meg téged!  - És ha nem pont így esett, csak hagyjuk meg hitében, így boldog lesz mindenképpen. .../- Rosalinda! Bocsáss meg a te kis hűséges uradnak! Láthatod, hogy mindennek az az átkozott pezsgő az oka! - /- A pezsgő volt a vétkes, trallalalalala,ezt ő vitte véghez, trallalalalala. De ő is oka annak, hogy tetszem az uramnak. Így visszaadta épen és hűségben a férjem. No koccints hát! Az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár!...” Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos, Melis György, Ilosfalvy Róbert és Radnay Gyyörgy, km. az MRT Énekkara)

A Bartók Rádió „Muzsikuslegendák” adás-sorozatában ma a 2019-ben elhunyt László Margit operaénekesnőre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Némethy Attila.  (2020.10.04  18:30 - 19:30)

 A pályakép ismertetésén túl László Margit énekművészetének spektrumában lévő, egyaránt fontos zenei műfajokból (opera, oratórium, operett, dal, egyéb) kaptunk ízelítőt egy-egy szép ária-, duett és dalfelvételek bejátszásával:

a műsorban László Margit előadásában többek között felcsendült

- Rossini: A sevillai borbély - Rosina áriája  (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lamberto Gardelli)

- Mozart: A Figaro házassága - A grófné kavatinája (a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Kórodi András vezényli)

- Donizetti: A csengő - Serafina és Enrico kettőse (Km. Melis György, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Erdélyi Miklós)

- Brahms: Szerelmi dalkeringők - részlet (László Margit, Barlay Zsuzsa, Réti József, Bende Zsolt. Zongorán Dénes Erzsébet és Freymann Magda működött közre.)

- Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út  (Km . a Magyar Rádió és Televízió Vonós Tánczenekara, vezényel Gyulai Gaál János) - 1963

- Szokolay Sándor: „Lottó! Szerelmem, légy enyém…”  (László Margit -  a Rádió 6-os stúdiójában, egy szilveszteri kabaréműsorban énekelte; Sinkovits Imre felkonferálásával…)

- Vincze Ottó - Obernyik Károly - Ambrózy Ágoston: Cseberből vederbe – „Havasi táj” - Jódli-dal. Km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara.  Vezényel: Tóth Péter)  - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00

- Liszt Ferenc: Psalm No. 137

szopránszóló: László Margit

hárfa – Lubik Hédi

orgona – Lehotka Gábor

zongora – Miklós György

hegedű – Komlós Péter

Győri Leánykar, vezényel: Szabó Miklós

/Hungaroton . LPX 11381 (1968)/

Ez a műsor visszahallgatható a Bartók Rádió oldaláról.

2020.10.04  18:30 - 19:30  Bartók Rádió

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma  Arthur Sullivan mellett a másik jeles angol operettkomponista, Sydney Jones híres darabjából,  A gésák  rádiófelvételéről szólaltak meg nagyszerű részletek az összeállításban.

Sydney Jones - Lionel Monkton: A gésák

/Eredeti cím: The Geisha/ - 1896

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37

Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította.

A verseket Brand István írta

Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill - próza
A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin - próza
Mimóza – László Margit (Domján Edit)
Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Molly – Petress Zsuzsa
Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József)
Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás)
Lady Constance - Simor Erzsi - próza
Juliette – Csala Zsuzsa - próza
Imári márki – Csákányi László

László Margit énekét most az alábbi részletekben hallottuk:

• Mimóza és Fairfax kettőse, a „Csók-kettős” (László Margit, Bende Zsolt)

„-Tudjuk, Japán pompás ország, földjén nincs hasonló hozzá, mégis, édes lány egy kis szobában… sose hallanál ilyen kérdést: milyen volt a csók? …/- Még a csókot át nem éltem… Ó de pompás lenne, hogyha megtanítanál! Kicsit meglepő e kérés, ám úgy izgat rég e kérdés: jó a csók vagy kínos érzés?- Gyere gyorsan, kóstold hát! - Én úgy félek, várjunk még! - Félni drágám, ettől kár! - Azt is mondták, szájban ég...- Többen megszokták azt már…- Kezdjünk hát egy leckeórát, van már hozzá jó tanár!

/- Első pont a leckeórán, közelebb kell ülnöd hozzám. Ez a helyzet jó, így drágám, nézz most égő szemmel rám! Kezedet most kézbe szépen, a kis arcod följebb kérem, úgy hogy ajkad számig érjen.  - Kérlek, itt van már a szám… Ennyi csacska furcsa ötlet! Mondd meg, hogy kell, mi a jó, mennyi hókuszpókusz kell még? Mennyi fontos furcsa kellék, már az i-re pontot tennék! - Ide nem kell annyi szó!...-Tényleg, nagyszerű a csók! - Már az első is mily jó! - Még nem éreztem ily jót! - Már a kezdet biztató…- Kezdjünk mindig leckeórát kedves minden órán!”

• Az I. felvonás fináléja (László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor és az MRT Énekkara)

„- Innen szűrünket csúfosan kiteszik, aztán mögöttünk kattan a zár, itt kell hagynunk a mulatság ízeit, de a lábunk még tétován áll. – Olyan nagyszerű volt itt a hangulat, és a tea is kitűnő volt! Bárhogy védték a lányok az ajkukat, ma itt mindenki csókot rabolt!.../- Napkelet gyöngye, drága lány, csillogó égi fény, majd egy bűvös éjszakán eljövök érted én! Eljövök majd egy éjszakán s kérdezem, vársz-e még?.../-… Szívem bánat járja át, elfojtom könnyedén… sorsom céltalan, nem segít senki már, szívemnek már egy célja van: szüntelen visszavár! Szüntelen visszavár!.../- Jaj, most vagyok én csak bajban! Most lesz nemulass és tánc! Már kínos tánc, csupa galibám lesz, ez bizony alapos pác! Most ülhetek itt, mint gésa .., és  javakat követel, de hibát követ el, kikaparom én a szemét!.../- Most hagyják e rút vitát, ugye ez tisztán érhető!.../ - Most végre hagyjuk abba, kár a gőz! Majd a végén látni fogják, hogy ki győz!...”

• Mimóza dala (László Margit)

„A gésa élet messziről oly szép…száz bánat éppen elég, és benne látod csillogást, mert egyre mosolyognom kell, és pillangónak képzelnek csupán, mely nem fárad el, sose fárad el, száll könnyű szárnyon, elrepül tovább. /Csak tánc és tánc, ennyit kér: - gésám, soha meg ne állj, csak táncra kélj és énekelj! És énekelj! A szívem fáj! Csak járd, csak járd, csak repülj, egyre szállj, és énekelj, csak énekelj, a szíved bárhogy fáj! /A könnyű lantom muzsikája zeng, már rajongóim bókja vár asszem, száz udvarlóm, jaj, azt képzeli mind, a gésaszívnek akad ennyi hely! Ám mindegy az, hogy japán-e a nő, vagy párizsi asszony, randevúra fut,  mert ámor félre nem vezethető, és minden nőnek csak egy fiú jut./ A gésa élet …/Táncra kelj és énekelj, kit érdekel,  hogy a szívem fáj, csak  járd, csak járd,  csak énekelj, a szíved bárhogy fáj, ne sírj, ne sírj,  ne sírj. Ne sírj!”

LÁSZLÓ MARGIT

(MTI-FOTO)

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – 2019. április 15.) https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_Margit

Egy évvel ezelőtt kaptuk a megrendítő hírt László Margit haláláról. Röviden, ám meleg szívvel emlékezem meg szeretett művésznőnkról, aki sok híres szerepe mellett a

Magyar Rádióban 1965-ben bemutatott:

Kemény Egon –  Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)  

Szereplők:

• Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván
• Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József
• Ámeli – László Margit/Domján Edit
• Julika – Andor Éva/Örkényi Éva
• Zenei rendező: Ruitner Sándor.
• Rendezte: László Endre.
• A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 

történelmi daljátékában is főszerepben, gyönyörű hangjával, kiváló előadásban szólaltatta meg Ámelit, Fazekas Mihály költő és természettudós fiatalkori, francia szerelmét.

A rádiódaljátékból legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékhetén, halálának 50. évfordulóján hallottunk részleteket Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.

Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a magyar rádió talán legfoglalkoztatottabb háziszerzőjének műveit a Dankó Rádióban 2020 januárjában indult „Az a szép” című műsorába Erdélyi Claudia is szerkessze, „A messzetűnt kedves”-ből kiemelve a rég nem hallott műrészleteket, László Margit énekével.

A Bartók Rádió ma éjjeli műsorán szerepel

2020.04.08.   22:00 - 23:00  

Ars nova - a XX-XXI. század zenéje

1. Horusitzky Zoltán: Shakespeare-szonettek (1953)

- a) Az vagy nekem, mi testnek a kenyér /LXXV./,

- b) Csak addig gyászolj, ha meghalok érted /LXXI./,

- c) Nézd, életem oly észak /LXXIII./

 (László Margit - szoprán, szerző - zongora)

Magyar Rádió stúdiója, László Margit operaénekes, Petress Zsuzsa operett énekes, Szénássy István  - 1974

Fotó: Szalay Zoltán

Fortepan.hu

Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1974. november 23. Kossuth rádió 20.50 – 22.00

Szövegét Molnár Ferenc novellája nyomán írta Romhányi József

Vezényel: Jancsovics Antal
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Remete – Sólyom Nagy Sándor
Amelita – László Margit
Borbély – Palcsó Sándor
Szolgálólány – Petress Zsuzsa
Polgármester – Palócz László
Bakter – Szénási István

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk) hangzott el: 

"Barátságon" van a hangsúly, természetesen!

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – „Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) –1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
„Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

• Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

• Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

• Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

• Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

• Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

• Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor – tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves

-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"

A stúdiófelvételen  e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:

Darvas Iván (Fazekas Mihály): 
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...

Domján Edit (Ámeli): 
Ó.....a rózsát hozó huszár?
 

Énekkettősben:

Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy 
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...

Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár

Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

• Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József

Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

• Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Budapest, 1959. szeptember 15.  - László Margit operaénekes

 Haydn: Aki hűtlen pórul jár című vígopera egyik szereplője a Magyar Állami Operaházban. A darabot a Haydn évforduló alkalmából mutatták be Huszár Klára rendezésében.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

1985. november 4., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.00 

„Régen találkoztunk”

A Rádió stúdiójában Rapcsányi László szerkesztő-műsorvezető vendége: László Margit énekművész

Kapcs. 102. sorszám

Nyári randevú László Margittal - televíziós portréműsor - részlet

Forrás: https://nava.hu/id/3509041/

1969. december 12., Magyar Televízió, 21.45 – 22.35
 

Műsorújság adatai: László Margit zenés nyári portréjában a művésznő saját szavaival, valamint lágy dallamok szárnyán ismerhetjük meg a magát mindig dalos pacsirtának tartó szopránt, aki a kórusművektől az oratórium- és daléneklésen, de még a rádióbeli jódlizáson is keresztül a Mozart, Donizetti, Rossini vagy Verdi operafőszerepekig nagyon sok mindent énekelt. Olyan legendás operai szerepek fűződnek hozzá, mint a Rigoletto Gildája, A varázsfuvola Paminája, a Szerelmi bájital Adinája, A sevillai borbély Rosinája vagy Lammermoori Lucia.

Műsorszolgáltatói ismertető:
(1969)

László Margit beszél: 1. Verdi: Rigoletto - duett a IV. felvonásból /km. Radnai György/.

László Margit beszél: 2. Haydn: Évszakok - szoprán ária.

László Margit beszél: 3. Schubert: Tavaszi álom - dal.

László Margit beszél. 4. Ravel: Habanera.

László Margit beszél. 5. Tévéfelvételekből részletek: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Csengő, A  66-os szám, A sevillai borbély (II. felvonás)

László Margit beszél. 6. Vincze Ottó: Jódli dal a Cseberből vederbe c. rádióoperettből.

László Margit beszél. 7. Mozart: Varázsfuvola - duett I. felvonásból /km. Dene József/

8. Mozart: Figaró házassága - Susanna ária IV felvonásból.

László Margit beszél. 9. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – duett, (II. felvonás) /km. Bartha Alfonz/.

Televíziós alkotók:

Horváth Zoltán (rendező)

Kármán György (szerkesztő)
Kaunitz Ervin (díszlettervező)

Csengey Emőke (jelmeztervező)

Márk Tivadar (jelmeztervező)
Darvas Máté (operatőr)
 

Zeneszerzők:

Maurice Ravel

Giuseppe Verdi
Vincze Ottó
Mozart Wolfgang Amadeus
Jacques Offenbach
Franz Schubert Franz
Josef Haydn

Közreműködők:
László Margit
Bartha Alfonz
Dene József

Melis György

Palcsó Sándor
Radnai György
Réti József

Magyar Állami Operaház Balettkara

Géczy Éva (koreográfus)

Freymann Magda (zongorán kísér)
 

Az Opera honlapjáról:

Bohémélet 2.0 – László Margit emlékére

A PucciniFeszt keretében látható Bohémélet 2.0   2019. június 5-i előadását a közelmúltban elhunyt László Margit Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja emlékének ajánljuk.

László Margit és Láposi Dániel a Bohéméletben - 1972

László Margit Mimì szerepét Puccini Bohéméletében 1972 és 1975 között alakította.

Láposi Dániel (1933- )  1962-ben debütált a kolozsvári román operában, a Szerelmi bájital Nemorinójaként. 1971-ig e színház, azután a Magyar Állami Operaház tagja volt. A lírai tenor szerepkörben működött (Faust, Edgar, Alfréd…).

Értesülésünk szerint az  Operaház  László Margit családjának akarata szerint  nem vett részt sem a temetésen sem a templomi szertartáson.  

https://de-de.facebook.com/groups/operatv/

Irén Győri

21 Std.

"Kedves Mindenki! Ott voltam László Margit gyászszertartásán Csobánkán. Az Operából Ötvös Csilla művésznőn kívül ismert arcot nem láttam. A kóruson énekeltek néhányan a Panis Angelicus, az Ó Salutaris Hostia hangzott el. Lehet, hogy az Opera kórusának tagjai voltak, de őket végképp nem ismerem. A templomban a helybeli idősebb korosztály volt jelen. A szertartás végén hárfa kísérettel felvételről László Margit hangját hallottuk, Gounod Ave Mariáját énekelte. Többen sírtak, én is. (A felvétel elkészítéséhez László Margit fiától természetesen engedélyt kértem és megmondtam, hogy a csoportunkban szeretném megosztani.) A TEMPLOMBAN KÉSZÍTETT FELVÉTEL LEJJEBB LÁTHATÓ!"

Nahát, ez igazán meglepett. László Margit, a kristálytisztán csillogó, kiművelt hangú, szofisztikált aurájú lírai szoprán mint Lola...aki egy csapodár és enyhén szólva nem szofisztikált, férjét megcsaló szicíliai fiatal parasztasszony, mellesleg mezzo. Más világ. Átlényegülés.

Mondhatom, szinte végigkísértem László Margit színpadi pályafutását. Altató bácsi kosztümjében (és szakállával) hallottam először, a Jancsi és Juliskában, aztán talán valamennyi alakítását. Legtöbbször valószínűleg Drusillát, akit Andor Évával felváltva énekelt a Poppea megkoronázásában.
Amilyen sok szerepében láttam László Margitot a színpadon, róla olvasva vagy reá gondolva, mégis az a szerep idéződik fel bennem, amelyet nem a színpadon énekelt. Úgy gondolom, Mascagni is ilyen nőnek képzelte Lolát:
https://www.youtube.com/watch?v=FtsWmrq_QxQ

... és privát szférájával, amelyet holtában már nem védhet meg.

László Margit iránti szeretetünk, tiszteletünk mit sem változott azzal, hogy megtudtuk azt az információt, amelyet Búbánat fórumtársunk leirt a 164-es beirásban. Hisz a müvèsz is ember, a maga örömével, bánatával, jó, vagy rossz sorsával

Örülök, hogy eltűnt ez a téma és a bejegyzések.

Áldott Húsvétot kívánok olvasóinknak!

A kerti örömök -  szavaiddal: "ahol már most nyílnak a májusi szegfűk, a szegfűk, László Margit kedves virágai voltak." - ez így igaz, ismerjük  elmondásaiból. 

László Margit temetése után vissza fogom tenni a 164-es számű bejegyzésem  - ezt jeleztem  a szerkesztőségnek.

László Margit emlékét kegyelettel a szívünkben megőrizzük.

Szép Húsvétot kívánok.

Olyan szép idő van...Húsvét előtt vagyunk, egy fájó veszteséggel....minden jót kívánok! 

Érdekesen foghíjas lett a topic! Amit őszintén szólva - nem mert az én bejegyzésem is köddé vált, de elvi síkon - kissé furcsának tartok! Valamikor azt hittük, hogy bozonyos idők és tevékenységek elmúltak, ezek szerint mégsem!

Ezt is törölni fogják?

Így már rendben van :-).

Az  Andrássy úti  Dalszínház épületének  rekonstrukciója javában tart, ennek ellenére tán mégiscsak megoldható, hogy az Operaház előcsarnokában vehessünk méltó  búcsút László Margittól, a 88 éves korában meghalt legendás szoprántól, a  Magyar Állami Operaház Örökös Tagjától, és emlékezhessünk a ravatala előtt szeretett lényére, művészetére - mielőtt elkísérnénk utolsó földi útján…

Nem véletlenül hoztam létre László Margit topicját ;   az  Ő művészetét  sok-sok bejegyzésemben prezenzáltam - Róla nálam többet ide senki nem írt  be a topicba - az emlékét tovább fogom itt ápolni s ebben  minden információnak helye van, amelyet szükségesnek tartok elmondani életéről és haláláról.  

László Margit Nagy Ibolya rádióműsorában a vele készített beszélgetés során kitért az oratóriumokban való énekléseire is. Korábban összeírtam pár ilyen előadást, melyben László Margit volt a szoprán szólista: az Alkantarai Szent Péter  („Pesti ferences”) templom Liszt Ferenc Kórusát és Zenekarát  Bucsi László (címzetes apát, egyházzenész-templomigazgató) vezényelte.  A zenekarban játszó hangszeres művészek a MÁV szimfonikusokból, majd a Magyar Állami Hangversenyzenekarból érkeztek, s mint állandó közreműködő vendégmuzsikusok álltak a rendelkezésre: 

Liszt Ferenc: Koronázási mise

1964. március 29. (Húsvétvasárnap), Pesti Ferences Templom

Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar,  Liszt Ferenc Kórus

Vezényel: Bucsi László

Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Marik Péter, Ütő Endre

Orgona: Gergely Ferenc

1973. október 21. , Pesti Ferences Templom

Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus

Vezényel: Bucsi László

Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Korondi György, Jánosi Péter

Orgona: Hajdók Judit

Johann Sebastian Bach: Máté passió

1974. április 11. , Húsvét, Nagycsütörtök, Pesti Ferences Templom

Vezényel: Bucsi László

Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus

Szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Keönch Boldizsár, Gáti István, Doszpoth Dezső

Johann Sebastian Bach: h-moll mise

1974. november 30., Pesti Ferences Templom

Vezényel: Bucsi László

Km. az ÁHZ-ból alakult zenekar, Liszt Ferenc Kórus

Szólisták: László Margit, Buday Lívia, Keönch Boldizsár, Bordás György és mások

Kapcs. 155., 147.,  140., 127. sorszámok

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.

A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe   Jódlidal   (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)

Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.

Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit

Franz von Suppé: Boccaccio

Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  

A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  

Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály

• Fiametta románca (László Margit)
• Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon

Kapcs. 127. sorszám

Kiegészítés

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.

- Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)

- Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

- Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

- Juliska és Sándor kettőse: „Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)

- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)

- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)

-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)

- Vilma és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy József – Fazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

Fazekas Mihály:

Mint mikor a Nap…

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

Kapcs. 40. sorszám

A már korábban belinkelt László Margit-interjú szövegéből másolok át ide újabb részleteket.

2010. december 30. Operavilag.net   - Jánosi Ildikó interjúja

[,,,]

– A könnyebb műfajban is nagy sikereket aratott, rengeteg operettfelvétele is született az eltelt évtizedek alatt.

– Nagyon szívesen énekeltem operettet, sokszor előfordult, hogy felhívtak délután, vállalok-e másnap esti felvételt. Átnéztem a kottát, és örömmel mentem. Kedvenc operettjeim közé tartozott A denevér mellett az Orpheusz az alvilágban, amelyben Eurüdikét énekeltem Melis Györggyel – ő volt Jupiter –; annyit viccelődtünk a zümmögő duett alatt, hogy állandóan meg kellett várni, míg a zenekar kikacagja magát. Az Erkel Színház is műsorára tűzte még a kilencvenes években ezt a művet, akkor már Junót alakítottam.

De énekeltem sanzont is, például A legszebb hosszú út című dalt nekem írta Bágya András és Hárs György szövegíró. Elég mély fekvésű dal, de mint volt altistának, ez nem okozott gondot. Ma már a sanzonjaim nem hangzanak el a rádióban, lehet, törölték a műsorból… Jódlizni is tudtam, Vincze Ottó és Kerekes János írt is nekem jódlis dalt.

A denevér – partnerek: Palcsó Sándor, Gál Éva, Radnai György, Melis György, Réti József

– Nehéz volt megválni a színpadtól?

– Nem. Egy időn túl telítetté válik az ember, úgy érzi, neki már nem tudnak újat mondani. Az éneklés korhoz van kötve, a hang sem a régi egy idő után. Nehéz lemondani a rivaldafényről, a tapsról, s depressziót is okozhat, ha valakinek úgy kell abbahagynia a pályát, hogy nincs erre felkészülve. Szerető családi háttérrel könnyebben elviselhető ez a helyzet.

– Elégedett a pályájával, mindent elénekelt, amit szeretett volna?

– Nincs okom panaszra, sokszínűnek és változatosnak érzem a pályafutásomat. Amit rám osztottak, azt mind szerettem, amit meg nem kaptam meg, annak örültem, mert tudtam, hogy nem nekem való. Húsz éven át rendszeres vendége voltam a szombathelyi Iseumban megrendezett előadásoknak, amelyek különösen szép emlékek.

– Sokoldalúságát mutatja, hogy az utóbbi években a Rádió Muzsikáló délután című műsorát is vezette.

– Egy évvel az infarktusom után, 1997-ben kért fel a rádió ennek a műsornak a vezetésére. Szívesen vállaltam ezt az újszerű feladatot, az összekötő szövegeket is magam írtam. Kezdetben háromhetente került rám a sor, akkoriban másfél héttel az adás előtt elkértem a műsort, hogy alaposan fel tudjak készülni. Később „szaporodtak” a műsorvezetők, akkor már csak hathetente számítottak rám, néhány éve pedig, amikor új vezető került a rádió élére, egy szép köszönő levéllel búcsúztak el tőlem.

– Az Operaház örökös tagja, művészetét számtalan díjjal ismerték el: kiváló és érdemes művész, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas lett. Egy kitüntetést azonban még mindig nem kapott meg.

– Volt idő, mikor a kollégáim és a műszakiak is biztosak voltak benne, hogy megkapom a Kossuth-díjat. Úgy látszik, nem tartottak rá méltónak, hogy miért, annak nem kutatom az okát. Én soha nem kilincseltem érte, ahogy egyik díjamért sem. Számomra nagy boldogság az idei elismerés, az örökös tagság, mert ezt a közönség szavazata alapján kaptam.

– Hogyan telnek mostanában a napjai?

– Most már kicsit „öregesen”, de nem unatkozom. Ott a család, a fiam és három unokám. A férjemmel, Bajor Nagy Ernővel néhány éve vidékre, Csobánkára költöztünk. Boldog éveket töltöttünk itt együtt, de az idén elvesztettem őt. Most már egyedül művelem a nagy kertet és vezetem a háztartást. Szerető családom mindig segít, ha baj van. Sokat járok az operai előadásokra, barátaimat látogatom, új és régi kapcsolataimat szövögetem, és így sosem vagyok egyedül. Sokat olvasok, szeretem a keresztrejtvényfejtést, tévét nézek, rádiózom. A világ minden részével tartom a kapcsolatot e-mailben és skype-on. A körülményekhez képest elégedett vagyok azzal, amit az élettől kaptam.”

Nagy, mély csend van most bennem és köszönet - nyugodjék békében László Margit művésznő.

Így igaz. Ez Tóth János hatalmas gesztusa, hogy rendezéseiben szerepet adott László Margitnak: a Mártában (amelyben valaha Lady Harriet volt) a külön neki kreált Hercegnőt (ezt a szerepet különben Déry Gabriella is alakította), illetve a Cigánybáróban a hajdani Arzénának Mária Teréziát.

Nem túl sokszor láttam színpadon, de két emlékem biztosan van róla, egy kamaszkoromban látott Varázsfuvola, azt hiszem egyik leghíresebb szerepe volt és egy Márta-előadás, ahol -ha jól emlékszem- az Erkel Színház baloldali erkély proszcéniumpáholyban ülve énekelte a Rózsadalt..