61 Benno 2003-08-12 01:55:20
párszáz forintért a 49es Golovanov-ot ha filologizálni is akarsz (változatok stb) akkor kedvenc sorozatodban a Christoff/Cluytens (de szerintem a Christoff rajongók másik fele az 54es EMIre esküszik) engem viszont most a Deccás Boris érdekel(Gyaurov, Visnyevszkaja, Karajannal), meg is keresem majd egy könyvtárban mert nagyon full-price
párszáz forintért a 49es Golovanov-ot ha filologizálni is akarsz (változatok stb) akkor kedvenc sorozatodban a Christoff/Cluytens (de szerintem a Christoff rajongók másik fele az 54es EMIre esküszik) engem viszont most a Deccás Boris érdekel(Gyaurov, Visnyevszkaja, Karajannal), meg is keresem majd egy könyvtárban mert nagyon full-price
60 Szilgyo 2003-08-04 14:45:48
Thanks a lot. Egyébként mostanság Boris Godunovot keresek, szerintetek melyiket érdemes meghallgatni/megvenni?
Thanks a lot. Egyébként mostanság Boris Godunovot keresek, szerintetek melyiket érdemes meghallgatni/megvenni?
59 sphynx 2003-08-04 14:38:30
Láttam azt a Tannhausert, amit másoltam neked, 10 000-ért, de az a gyanúm, az nem igazán nyerte meg a tetszésedet. Nem nagyon emlkészem operákra.
Láttam azt a Tannhausert, amit másoltam neked, 10 000-ért, de az a gyanúm, az nem igazán nyerte meg a tetszésedet. Nem nagyon emlkészem operákra.
58 Szilgyo 2003-08-04 14:31:17
Milyen az antikvár kínálat a Múzeum krt-n Sphynx, vannak operalemezek is? Érdemes ellátogatni?
Milyen az antikvár kínálat a Múzeum krt-n Sphynx, vannak operalemezek is? Érdemes ellátogatni?
57 ari 2003-08-02 18:48:57
Minimum 256 kbit/s? Tudtommal efölött már csak a 320 kbit/s választható... Egyébként meg szerintem az mp3 lényege pont a kompakt méret: nagy bitráta használatával ez az előnye elveszik. Ilyen igények esetén már érdemesebb 1:1-ben CD-t másolni. És van egy olyan tapasztalatom is -erősítsen meg aki tud-, hogy a változó bitrátájú mp3-ak rosszabbul szólnak még akkor is, ha akár 256 kbit/s korlát lett beállítva tömörítéskor. Még csak azt tenném hozzá, hogy aki ún. \"multimédia hangszórókon\" hallgat zenét, és ugyanakkor a standard 128 kbit/s minőséget megveti, orvos azon már nem segít...
Minimum 256 kbit/s? Tudtommal efölött már csak a 320 kbit/s választható... Egyébként meg szerintem az mp3 lényege pont a kompakt méret: nagy bitráta használatával ez az előnye elveszik. Ilyen igények esetén már érdemesebb 1:1-ben CD-t másolni. És van egy olyan tapasztalatom is -erősítsen meg aki tud-, hogy a változó bitrátájú mp3-ak rosszabbul szólnak még akkor is, ha akár 256 kbit/s korlát lett beállítva tömörítéskor. Még csak azt tenném hozzá, hogy aki ún. \"multimédia hangszórókon\" hallgat zenét, és ugyanakkor a standard 128 kbit/s minőséget megveti, orvos azon már nem segít...
56 Marci 2003-08-02 13:39:07
Jár bizony. A mértéke változó, komolyzenéhez én minimum 256 kbps-mal tömöríteném, de még így is bőven hallható lesz a változás. Az is lényeges, hogy mivel kódolod, a Lame állítólag az egyik legjobb.
Jár bizony. A mértéke változó, komolyzenéhez én minimum 256 kbps-mal tömöríteném, de még így is bőven hallható lesz a változás. Az is lényeges, hogy mivel kódolod, a Lame állítólag az egyik legjobb.
55 sphynx 2003-08-01 15:43:10
Arra kérném valamely okos ember válaszát, hogy a CD formátum mp3-ba való tömörítése jár-e hangminőség-romlással, és ha igen, mekkorával.
Arra kérném valamely okos ember válaszát, hogy a CD formátum mp3-ba való tömörítése jár-e hangminőség-romlással, és ha igen, mekkorával.
54 sphynx 2003-07-31 16:25:34
Na, negnéztem az antikvár kínálatot, hát, ha ugyanaz később kijött olcsó sorozatban, akkor tényleg drága. Mindazonáltal, lehetnek benne jó dolgok, de ahhoz meg megint drága, hogy csak úgy vaktában válogasson az ember. Amire emlékszem, hogy megvan és jó, vagyis ajánlom: Handel 12 conc. grossi, Iona Brown, Philips,/Haydn zong.szon. Brendel Philips. Erre a két ritkább dologra emlékszem.
Na, negnéztem az antikvár kínálatot, hát, ha ugyanaz később kijött olcsó sorozatban, akkor tényleg drága. Mindazonáltal, lehetnek benne jó dolgok, de ahhoz meg megint drága, hogy csak úgy vaktában válogasson az ember. Amire emlékszem, hogy megvan és jó, vagyis ajánlom: Handel 12 conc. grossi, Iona Brown, Philips,/Haydn zong.szon. Brendel Philips. Erre a két ritkább dologra emlékszem.
53 sphynx 2003-07-31 02:44:00
Neked is. Még egy Schubert vonós4est én is lenyomok.
Neked is. Még egy Schubert vonós4est én is lenyomok.
52 zesa 2003-07-31 02:14:05
Az én figyelmemet a kritikus füllel-ben hívták fel rá, mind a három szagértő:-) nagyon dícsérte. Ez már három :-) A gyűjtemények sorsa az elkótyavetyélés. Különben nem jönnének újabbak létre :-) Na jó éjt, még szeretnék valamit hallgatni ma este. Ps. legutóbb Brahms harmadikat hallgattam Celibidacheval.
Az én figyelmemet a kritikus füllel-ben hívták fel rá, mind a három szagértő:-) nagyon dícsérte. Ez már három :-) A gyűjtemények sorsa az elkótyavetyélés. Különben nem jönnének újabbak létre :-) Na jó éjt, még szeretnék valamit hallgatni ma este. Ps. legutóbb Brahms harmadikat hallgattam Celibidacheval.
51 sphynx 2003-07-31 01:56:28
Jó, felírtam, hogy dícsérted. De pl. nekem ahhoz, hogy megvegyek egy bizonyos felvételt legalább 3 helyről kell jót hallanom róla. CD gyűjteményt eladni meg nagy baromság. Nem éri meg. Én egyszer talán elajándékozom az enyémet, valami iskolának, vagy oda, ahol hallagtják.
Jó, felírtam, hogy dícsérted. De pl. nekem ahhoz, hogy megvegyek egy bizonyos felvételt legalább 3 helyről kell jót hallanom róla. CD gyűjteményt eladni meg nagy baromság. Nem éri meg. Én egyszer talán elajándékozom az enyémet, valami iskolának, vagy oda, ahol hallagtják.
50 zesa 2003-07-31 01:43:18
Sphynx Mahler 3 - hallgasd meg esetleg a Kent Nagano féle (elég) új felvételt is. Igaz ez például már elsőre is vékony tokba került, a kísérőfüzet pedig túl vastag ahhoz, hogy sérülés nélkül lehetne könnyen ki-be tologatni.
Sphynx Mahler 3 - hallgasd meg esetleg a Kent Nagano féle (elég) új felvételt is. Igaz ez például már elsőre is vékony tokba került, a kísérőfüzet pedig túl vastag ahhoz, hogy sérülés nélkül lehetne könnyen ki-be tologatni.
49 zesa 2003-07-31 01:39:42
Igen, a Múzeum körútra gondoltam. Ami az első kiadást illeti, nos én nem akarom eldönteni a kérdést, egy biztos, az elsőnek a gyűjtők körében mindig van valamiféle jelentősége. Igaz ez a könyvekre, hanglemezekre, kottákra, stb. Ami pedig a szépséget illeti, arra tudok ellentétes példákat mondani. De a többség (az én véleményem szerint a 90 százalék) az amikor az újrakiadás szerényebb külsőt kap. Ezért is adják olcsóbban. (lásd a multik különböző sorozatnév alatt futó újrakiadásait) Persze aztán van olyan is, amikor egy legendásan jó felvételt új, divatos külsővel adnak el full price kategóriában. De ezek többsége az LP korszakból származik, vagyis az \"eredetit\" nem CD-n kell keresni. Egy példa: az alábbi gyűjteményben A Gardiner-féle Messiásnak szerepelt az eredeti 3CD-n kiadott verziója, és a későbbi takarékosabb 2 CD-s változata is. A boltos urak szemrebbenés nélkül darabáron árulják. Kíváncsi lennék melyiket viszik el előbb? Persze aki jót akar, az inkább még lapoz egyet és a Pinnock-féle verziót viszi ;-) A Decca lyukakról csak annyit, utoljára, hogy azok a lyukak nem most keletkeznek, hanem a gyártás során kerültek rá!!! Ez különbség.
Igen, a Múzeum körútra gondoltam. Ami az első kiadást illeti, nos én nem akarom eldönteni a kérdést, egy biztos, az elsőnek a gyűjtők körében mindig van valamiféle jelentősége. Igaz ez a könyvekre, hanglemezekre, kottákra, stb. Ami pedig a szépséget illeti, arra tudok ellentétes példákat mondani. De a többség (az én véleményem szerint a 90 százalék) az amikor az újrakiadás szerényebb külsőt kap. Ezért is adják olcsóbban. (lásd a multik különböző sorozatnév alatt futó újrakiadásait) Persze aztán van olyan is, amikor egy legendásan jó felvételt új, divatos külsővel adnak el full price kategóriában. De ezek többsége az LP korszakból származik, vagyis az \"eredetit\" nem CD-n kell keresni. Egy példa: az alábbi gyűjteményben A Gardiner-féle Messiásnak szerepelt az eredeti 3CD-n kiadott verziója, és a későbbi takarékosabb 2 CD-s változata is. A boltos urak szemrebbenés nélkül darabáron árulják. Kíváncsi lennék melyiket viszik el előbb? Persze aki jót akar, az inkább még lapoz egyet és a Pinnock-féle verziót viszi ;-) A Decca lyukakról csak annyit, utoljára, hogy azok a lyukak nem most keletkeznek, hanem a gyártás során kerültek rá!!! Ez különbség.
48 sphynx 2003-07-31 01:38:12
Double Decca, Philips Duo, DG 2CD, Emi Kutyás stb. Tömegcucc. És randák. Nem szeretem a vékony 2cd-s tokokat sem. Olyanoknak van, akik bemennek és azt mondják: \"kérek egy sor cédét az új polcomra\". (Tudom, hogy jó felvételek.)
Double Decca, Philips Duo, DG 2CD, Emi Kutyás stb. Tömegcucc. És randák. Nem szeretem a vékony 2cd-s tokokat sem. Olyanoknak van, akik bemennek és azt mondják: \"kérek egy sor cédét az új polcomra\". (Tudom, hogy jó felvételek.)
47 Benno 2003-07-31 01:28:12
melyik sorozatban mi a gagyi?
melyik sorozatban mi a gagyi?
46 sphynx 2003-07-31 01:04:53
Vitába szállnék veled. Részlegesen. Másik fórumon mondták, hogy lyukadnak a régi Decca cd-k és ettől nagyon megrémültem. A bontás lehet, hogy jobb, de a külső!!! Az nagyon gagyi! Ezekre a sorozatokra gondolok. Nomeg, már nem is nagyon akarok-tudok mit vásárolni. 1-2 cd van most kitűzve célul, de csak úgy nem veszek már. Valamit korábban írtál Mahler 3 Horenstein-nel, na azt úgy bevállalnám, de azért nem döglök meg utána. Szóval miattam nem kell listát csinálni.
Vitába szállnék veled. Részlegesen. Másik fórumon mondták, hogy lyukadnak a régi Decca cd-k és ettől nagyon megrémültem. A bontás lehet, hogy jobb, de a külső!!! Az nagyon gagyi! Ezekre a sorozatokra gondolok. Nomeg, már nem is nagyon akarok-tudok mit vásárolni. 1-2 cd van most kitűzve célul, de csak úgy nem veszek már. Valamit korábban írtál Mahler 3 Horenstein-nel, na azt úgy bevállalnám, de azért nem döglök meg utána. Szóval miattam nem kell listát csinálni.
45 Benno 2003-07-31 00:33:49
én nem vagyok oda ez elsö kiadásos CDkért, szerintem se nem szebbek se nem jobbak (sajna itt a könyvtárak csak akkor vették meg az adott felvételt, melyek 15 év alatt el is koptak). közülük joparnak a bontása jobb lett: pl. a Callas sorozatban az Aida és a Turandot 3->2CDre \"tömörödött\", vagy a felvonások szétvagdosására is jobban odafigyelnek. az \"ujracsomagolt\" változat még szebb is néha (Great recordings vagy a Originals egyes darabjai) na sphynx, láthatod az alapárat :)
én nem vagyok oda ez elsö kiadásos CDkért, szerintem se nem szebbek se nem jobbak (sajna itt a könyvtárak csak akkor vették meg az adott felvételt, melyek 15 év alatt el is koptak). közülük joparnak a bontása jobb lett: pl. a Callas sorozatban az Aida és a Turandot 3->2CDre \"tömörödött\", vagy a felvonások szétvagdosására is jobban odafigyelnek. az \"ujracsomagolt\" változat még szebb is néha (Great recordings vagy a Originals egyes darabjai) na sphynx, láthatod az alapárat :)
44 sphynx 2003-07-31 00:09:01
Zenei antikvárium hol? Múzeum krt?
Zenei antikvárium hol? Múzeum krt?
43 zesa 2003-07-30 23:41:43
No ha még valaki éber a szerkesztő urakon kívül, akkor annak figyelmébe ajánlom, hogy hétfőn a Zenei Antikváriumban kipakoltak 4-500 új-régi CD-t. Azért fogalmaztam így, mert használt CD-ről van szó, de egyrészt nagyon megkímélt állapotú (sőt bontatlan is némelyik) másrészt -és ez a rossz hír- ahhoz képest igen drágán mérik. Általában 3500-4000 között. A gyűjtemény annyiból érdekes, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik az eredeti első kiadásból származik, szóval ugyanezt ugyanilyen formában már nem lehet kapni. Nem tudom ez lelkesít-e valakit, de ma már ritkán látni olyan CD-ket, amelyek a nyolcvanas évek elején voltak forgalomban. No, és hogy kapcsolodjak korábbi témánkhoz, látható egy rakás lyukacsos Decca :-) Vagy :-( ? Egyébként a lemezek többsége Philips Decca és DG. Mintha a tulajnak köze lett volna a Polygramhoz...
No ha még valaki éber a szerkesztő urakon kívül, akkor annak figyelmébe ajánlom, hogy hétfőn a Zenei Antikváriumban kipakoltak 4-500 új-régi CD-t. Azért fogalmaztam így, mert használt CD-ről van szó, de egyrészt nagyon megkímélt állapotú (sőt bontatlan is némelyik) másrészt -és ez a rossz hír- ahhoz képest igen drágán mérik. Általában 3500-4000 között. A gyűjtemény annyiból érdekes, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik az eredeti első kiadásból származik, szóval ugyanezt ugyanilyen formában már nem lehet kapni. Nem tudom ez lelkesít-e valakit, de ma már ritkán látni olyan CD-ket, amelyek a nyolcvanas évek elején voltak forgalomban. No, és hogy kapcsolodjak korábbi témánkhoz, látható egy rakás lyukacsos Decca :-) Vagy :-( ? Egyébként a lemezek többsége Philips Decca és DG. Mintha a tulajnak köze lett volna a Polygramhoz...
41 ari 2003-07-27 20:10:13
(na tessék, íme a bizonyság milyen éberek a Szerkesztők...)
(na tessék, íme a bizonyság milyen éberek a Szerkesztők...)
40 ari 2003-07-27 20:09:07
És még egy megjegyzés: logikád szerint a \"zenebarátok\" amúgy sem hallják meg amit a \"hifisták\": aggodalomra tehát semmi ok - hacsak nem sznobok azok a \"zenebarátok\" ;-)
És még egy megjegyzés: logikád szerint a \"zenebarátok\" amúgy sem hallják meg amit a \"hifisták\": aggodalomra tehát semmi ok - hacsak nem sznobok azok a \"zenebarátok\" ;-)
39 Szerkesztő urak 2003-07-27 20:05:33
Igyekszünk. A fórumokkal kapcsolatos technikai problémák megoldása hamarosan (szerintünk valamikor augusztusban) várható. Addig is marad a \"másolatok\" törlése.
Igyekszünk. A fórumokkal kapcsolatos technikai problémák megoldása hamarosan (szerintünk valamikor augusztusban) várható. Addig is marad a \"másolatok\" törlése.
38 ari 2003-07-27 20:03:45
Zesa, célom a parttalan találgatások helyett némi konkrét mûszaki probléma felvetése volt, se több, se kevesebb: elnézést kérek attól aki mindettõl \"megriadt\". (Azért hozzátenném, hogy az a szûrõ bizony 18dB/oktáv meredekségû, vagyis tényleg brutális! Erre a szûrõre az SACD-nek egyébként nincsen szüksége.)
Zesa, célom a parttalan találgatások helyett némi konkrét mûszaki probléma felvetése volt, se több, se kevesebb: elnézést kérek attól aki mindettõl \"megriadt\". (Azért hozzátenném, hogy az a szûrõ bizony 18dB/oktáv meredekségû, vagyis tényleg brutális! Erre a szûrõre az SACD-nek egyébként nincsen szüksége.)
42 zesa 2003-07-27 17:40:33
Bocsánat, már megint nyomtam egy Frissítés gombot, de azt nem szabad, mert újra megy a hozzászólás (ez elég nagy butaság...)Szerkesztő urak, lehetne törölni az ilyesmit? Ps. Legutóbb Norah Jones-t hallgattam (legalábbis szólt a háttérben...)
Bocsánat, már megint nyomtam egy Frissítés gombot, de azt nem szabad, mert újra megy a hozzászólás (ez elég nagy butaság...)Szerkesztő urak, lehetne törölni az ilyesmit? Ps. Legutóbb Norah Jones-t hallgattam (legalábbis szólt a háttérben...)
37 zesa 2003-07-27 16:32:09
Marci Ami a DVD-Audio megjelenését és főleg elterjedését illeti, bár eléggé, (sőt teljesen) tájékozatlan vagyok a témában, van egy olyan érzésem, hogy nem fog egykönnyen menni. Csupán paraszti logikámra hagyatkozva, amennyiben ez az új médium csupán (hang)technikai jóságában különbözik a CD-től, az nem lesz elégséges a tömegek \"átállítására\". A többségnek nincsenek minőségi kifogásai a CD-vel kapcsolatban, sőt, mint hallani néha, egyfajta etalonnak számít a CD-minőség! meghatározás. Amennyiben persze valami egyéb pluszt is tud a DVD-A, (aminek persze semmi köze a hangminőséghez) akkor gyorsan is győzedelmeskedhet. A józan érveket persze a multik áthághatják: például valamiféle közös megegyezéssel az új lemezeiket csak az új formátumban adják ki, bevezető kedvezményeket alkalmaznak, stb. Attól is függhet, hogy a DVD-A másolása hasonaltos lesz-e a CD-éhez. Bevallom én a magam részéről kevéssé érzem realitását a még drágább médiumoknak, a CD ára is eléggé a fellegekben jár. Lásd a SACD pangását is. De mindezt a laikus mondatja velem, legyetek elnézőek! :-) Arra tehát még várni kell (akár 5-10 évet), hogy a zenei antikváriumokban kedvére csemegézhessen az ember az olcsó CD-k között. Más. Tud-e valaki olyan netes forrást, ahol az elsők között megjelent (80-as évek elejéről származó) CD-kről van valamiféle összefoglaló, lista, stb.( Tehát, mintha elővenném a Gramophone akkori számait és átlapozmám az Újdonságok fejezetet.)
Marci Ami a DVD-Audio megjelenését és főleg elterjedését illeti, bár eléggé, (sőt teljesen) tájékozatlan vagyok a témában, van egy olyan érzésem, hogy nem fog egykönnyen menni. Csupán paraszti logikámra hagyatkozva, amennyiben ez az új médium csupán (hang)technikai jóságában különbözik a CD-től, az nem lesz elégséges a tömegek \"átállítására\". A többségnek nincsenek minőségi kifogásai a CD-vel kapcsolatban, sőt, mint hallani néha, egyfajta etalonnak számít a CD-minőség! meghatározás. Amennyiben persze valami egyéb pluszt is tud a DVD-A, (aminek persze semmi köze a hangminőséghez) akkor gyorsan is győzedelmeskedhet. A józan érveket persze a multik áthághatják: például valamiféle közös megegyezéssel az új lemezeiket csak az új formátumban adják ki, bevezető kedvezményeket alkalmaznak, stb. Attól is függhet, hogy a DVD-A másolása hasonaltos lesz-e a CD-éhez. Bevallom én a magam részéről kevéssé érzem realitását a még drágább médiumoknak, a CD ára is eléggé a fellegekben jár. Lásd a SACD pangását is. De mindezt a laikus mondatja velem, legyetek elnézőek! :-) Arra tehát még várni kell (akár 5-10 évet), hogy a zenei antikváriumokban kedvére csemegézhessen az ember az olcsó CD-k között. Más. Tud-e valaki olyan netes forrást, ahol az elsők között megjelent (80-as évek elejéről származó) CD-kről van valamiféle összefoglaló, lista, stb.( Tehát, mintha elővenném a Gramophone akkori számait és átlapozmám az Újdonságok fejezetet.)
36 zesa 2003-07-27 16:17:05
Szia Ari, ne is emlegessük a vérre menést (köszi a smile-t), idáig mindenki olyan kedves volt :-) És ez jó lenne ha így is maradna, hiszen a zene szempontjából mégiscsak másodrendű a hangtechnikai kivitelezés. És miután a momus komolyzenei magazin, nem is bánnám ha nem riasztanánk el a zenebarátokat. A nézetkülönbségek természetesek, saját netes tapasztalatom, hogy a parttalan vitáknak a szükségesnél erősebb jelzők a fő kiváltói. Magyarra fordítva: a brit szakértők vlsz. még hallottak Sokol rádiót, ha (most éppen a jitter kapcsán) valamit \"katasztrofálisnak\" neveznek a . Mert nyílván nem katasztrófáról van szó, csak nem kielégítő eredményről. A vártnál gyengébbről, kimutatható hibáról, stb. Hasonlóan megtévesztő lehet a \"brutális fázismanipuláció\" kifejezés. Ezt már nem lehet tovább fokozni, noha még mindig nem a Sokol rádió kapcsán felmerült jelenség leírásáról van szó. A fázismanipuláció már önmagában elég csúnya szó, nem is igényli a dehonesztáló jelzőt. Na, ennyit általánosságban. A felvetett technikai kérdésekhez sajnos érdemben nem tudok hozzászólni műszaki analfabétaságom okán :-( Sokol rádiótól pedig elnézést kérek, amúgy szeretem :-))
Szia Ari, ne is emlegessük a vérre menést (köszi a smile-t), idáig mindenki olyan kedves volt :-) És ez jó lenne ha így is maradna, hiszen a zene szempontjából mégiscsak másodrendű a hangtechnikai kivitelezés. És miután a momus komolyzenei magazin, nem is bánnám ha nem riasztanánk el a zenebarátokat. A nézetkülönbségek természetesek, saját netes tapasztalatom, hogy a parttalan vitáknak a szükségesnél erősebb jelzők a fő kiváltói. Magyarra fordítva: a brit szakértők vlsz. még hallottak Sokol rádiót, ha (most éppen a jitter kapcsán) valamit \"katasztrofálisnak\" neveznek a . Mert nyílván nem katasztrófáról van szó, csak nem kielégítő eredményről. A vártnál gyengébbről, kimutatható hibáról, stb. Hasonlóan megtévesztő lehet a \"brutális fázismanipuláció\" kifejezés. Ezt már nem lehet tovább fokozni, noha még mindig nem a Sokol rádió kapcsán felmerült jelenség leírásáról van szó. A fázismanipuláció már önmagában elég csúnya szó, nem is igényli a dehonesztáló jelzőt. Na, ennyit általánosságban. A felvetett technikai kérdésekhez sajnos érdemben nem tudok hozzászólni műszaki analfabétaságom okán :-( Sokol rádiótól pedig elnézést kérek, amúgy szeretem :-))
35 ari 2003-07-27 09:04:27
Az audio CD-k hangminõségével kapcsolatban szeretnék néhány \"új\" dolgot bedobni - mielõtt még vérre mennétek ;-) 1., Rögtön elsõnek itt van a \"jitter\". Ez magyarra lefordíthatatlan, \"digitális lebegésnek\" szokták - de ez nem sokat mond. Gondoljatok bele, mi történik akkor, ha nem pontos az órajel, ami alapján a kiolvasás történik! A gép néha \"kihagy\" vagy \"összeolvas\" egy-egy pitet. A jitter hallható hatása brit hifi szakírók szerint katasztrofális, nagyonis lehetséges hogy ez az egyik oka a \"CD-betegségnek\". És a jitter nem feltétlenül az órajel miatt keletkezik, lehet maga a lemez is pontatlan - és így jitteres. (Megkockáztatom, hogy íráskor leginkább ez számít!) 2., Van egy olyan csúnya dolog is, hogy \"alacsonyszintû linearitás\". Mint az köztudott, az egyes hangminták (amibõl másodpercenként 44100 van) szintjeit (vagyis a helyreállítandó \"szinusz\" hanggörbe egy-egy pontját) a CD technika 65500 értékkel tudja meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a halk részleteknek már csak jóval kevesebb szint marad, erõsen csökken a pontosság, és így torzítás lép fel. Sajnos itt pont a klasszikus zene húzza a rövidebbet, mivel a halk részek jóval gyakoribbak... 3., A \"fázismenet\". Az egész sztereo technika (a \"térérzet\"!) fáziskésleltetésen alapul: emiatt fontos, hogy a magas- és a mély hangok pontosan ugyanolyan idõ alatt jussanak el a fülünkhöz. Nos, a CD játszókban alkalmazott analóg szûrõk brutális fázismanipulációt végeznek: a \"tér\" összeomlik, zavaros lesz... Sok-sok ilyen kérdés van még ami izgalmassá teszi a mi kis hobbynkat: és a CD-játszó még mindig maga a megtestesült tökély a hangdobozokhoz képest... Emiatt van aztán, hogy aki mûszaki tudományokra adja a fejét ÉS megérti ezek lényegét, abból elõbb-utóbb az idealizmus minden formája kihal... ...és még egy kísérletet javaslok. Grabbeljetek le egy lehetõleg hosszabb mûsoridõvel rendelkezõ audio CD-t a \"szokásos\" WAV formátumba. A kedvenc CD-író programotokkal csináljatok úgy, mintha audio CD-t szeretnétek írni, és figyeljétek meg, hány megabájtnak jelzi ki az adatmennyiséget a program. Ezután próbáljátok meg ugyanezt az anyagot CD-ROM formátumban (vagyis WAV fájlok formájában) felírni: pusztán az adatmenyiségek közti különbség magyarázatot ad, hogy a CD-ROM miért megbízhatóbb sokkal, mint a CD-Audio...
Az audio CD-k hangminõségével kapcsolatban szeretnék néhány \"új\" dolgot bedobni - mielõtt még vérre mennétek ;-) 1., Rögtön elsõnek itt van a \"jitter\". Ez magyarra lefordíthatatlan, \"digitális lebegésnek\" szokták - de ez nem sokat mond. Gondoljatok bele, mi történik akkor, ha nem pontos az órajel, ami alapján a kiolvasás történik! A gép néha \"kihagy\" vagy \"összeolvas\" egy-egy pitet. A jitter hallható hatása brit hifi szakírók szerint katasztrofális, nagyonis lehetséges hogy ez az egyik oka a \"CD-betegségnek\". És a jitter nem feltétlenül az órajel miatt keletkezik, lehet maga a lemez is pontatlan - és így jitteres. (Megkockáztatom, hogy íráskor leginkább ez számít!) 2., Van egy olyan csúnya dolog is, hogy \"alacsonyszintû linearitás\". Mint az köztudott, az egyes hangminták (amibõl másodpercenként 44100 van) szintjeit (vagyis a helyreállítandó \"szinusz\" hanggörbe egy-egy pontját) a CD technika 65500 értékkel tudja meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a halk részleteknek már csak jóval kevesebb szint marad, erõsen csökken a pontosság, és így torzítás lép fel. Sajnos itt pont a klasszikus zene húzza a rövidebbet, mivel a halk részek jóval gyakoribbak... 3., A \"fázismenet\". Az egész sztereo technika (a \"térérzet\"!) fáziskésleltetésen alapul: emiatt fontos, hogy a magas- és a mély hangok pontosan ugyanolyan idõ alatt jussanak el a fülünkhöz. Nos, a CD játszókban alkalmazott analóg szûrõk brutális fázismanipulációt végeznek: a \"tér\" összeomlik, zavaros lesz... Sok-sok ilyen kérdés van még ami izgalmassá teszi a mi kis hobbynkat: és a CD-játszó még mindig maga a megtestesült tökély a hangdobozokhoz képest... Emiatt van aztán, hogy aki mûszaki tudományokra adja a fejét ÉS megérti ezek lényegét, abból elõbb-utóbb az idealizmus minden formája kihal... ...és még egy kísérletet javaslok. Grabbeljetek le egy lehetõleg hosszabb mûsoridõvel rendelkezõ audio CD-t a \"szokásos\" WAV formátumba. A kedvenc CD-író programotokkal csináljatok úgy, mintha audio CD-t szeretnétek írni, és figyeljétek meg, hány megabájtnak jelzi ki az adatmennyiséget a program. Ezután próbáljátok meg ugyanezt az anyagot CD-ROM formátumban (vagyis WAV fájlok formájában) felírni: pusztán az adatmenyiségek közti különbség magyarázatot ad, hogy a CD-ROM miért megbízhatóbb sokkal, mint a CD-Audio...
34 Marci 2003-07-26 10:29:25
Pontosan arra gondoltam, amire te is. Ebből persze mi csak jól járunk, mert le fog esni a cédék ára, ahogy egyre jobban elterjed a DVD-Audio. És persze lehet majd turkálni a second hand üzletekben is, jól tele lesznek mindenfélével.
Pontosan arra gondoltam, amire te is. Ebből persze mi csak jól járunk, mert le fog esni a cédék ára, ahogy egyre jobban elterjed a DVD-Audio. És persze lehet majd turkálni a second hand üzletekben is, jól tele lesznek mindenfélével.
33 zesa 2003-07-26 00:55:15
Cédék a kukába? Nem lehet, hogy ez a rákfenéje az LP-CD vitának? Arra gondolok, hogy ha jön egy újabb médium, akkor valakik azt sugallják, hogy a régit kukába kell dobni. Ez szerintem eléggé téves elgondolás. (nem rád gondolok Marci!- úgy általában mondom) Miért ne lehetne felváltva LP-t CD-t és még újabbat hallgatni? Én várom, hogy kirukkoljanak valami nagyon egyértelműen jobbal, de az nem jelenti azt, hogy a CD-imet kötelező lenne kidobni. Ami meglévő zeném van, az újabb formátumban sem fog számottevően jobban szólni, tehát nem érdemes lecserélni sem, az új felvételeket viszont érdemes lesz majd új eszközön hallgatni. Az egyetlen kifogásom csupán csak praktikus és anyagi természetű: miből veszem meg az újabb ketyerét és hová teszem? :-)))
Cédék a kukába? Nem lehet, hogy ez a rákfenéje az LP-CD vitának? Arra gondolok, hogy ha jön egy újabb médium, akkor valakik azt sugallják, hogy a régit kukába kell dobni. Ez szerintem eléggé téves elgondolás. (nem rád gondolok Marci!- úgy általában mondom) Miért ne lehetne felváltva LP-t CD-t és még újabbat hallgatni? Én várom, hogy kirukkoljanak valami nagyon egyértelműen jobbal, de az nem jelenti azt, hogy a CD-imet kötelező lenne kidobni. Ami meglévő zeném van, az újabb formátumban sem fog számottevően jobban szólni, tehát nem érdemes lecserélni sem, az új felvételeket viszont érdemes lesz majd új eszközön hallgatni. Az egyetlen kifogásom csupán csak praktikus és anyagi természetű: miből veszem meg az újabb ketyerét és hová teszem? :-)))
32 zesa 2003-07-26 00:46:44
Sziasztok! Az amerikai lemezekre visszatérve: én is sokszor hallottam már, azt a (tév?)hitet, hogy jobban szólnak. Pagliaccio magyarázata számomra nagyon szimpatikus, már csak azért is mert a különböző közvetítőeszközök összehasonlítása során a legtöbb félrevezető megállapítást a hangerőkülönbség képes produkálni. Hifikereskedőnél nem egyszer tapasztaltam már, hogy az \"ég és föld\" különbség leginkább a különbözőképpen beállított hangerőből származott. Saját, amerikai gyártású, de európai kiadótól származó (Philips, DG) CD-imről én elég szkeptikusan vélekedem. Hangminőséggel semmi gondom (persze nincs is módom hasonlítani a német kiadásúhoz) viszont ha a kísérőfüzetre nézek, akkor az eléggé lehangoló. Öt nyelv helyett csak angolul, egy lappal több, mint a tesco-gazdaságos CD-k... Amelyiknél nem ez a helyzet, ott viszont importálták az európai printet, tehát más szerepel gyártóként a füzetben és a CD-n... Ezek persze apróságok, de mégis szemet szúrnak. A japán újrakiadások jelentős részével más a helyzet, ők kimondottam szakosodtak arra, hogy újrakeverjenek, tuningoljanak régi felvételeket. Ezek tényleg másképpen szólnak. Nem pont erre a japán \"bizniszre\" példa, de összehasonlítottam évekkel ezelőtt a CBS-es G. Gould féle utolsó Goldberg variációkat a digitálisan megpiszkált Sony-s újrakiadással. Egyértelműen \"megtisztították\" a felvételt, de a 20. perc után én már egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy az új szól jobban... Az írott CD-k hangjáról inkább nem nyilatkozom, erről vérre menő vitákat tudnak folytatni a józan eszű és a vájtfülű \"kollégák\". Nem is bánnám ha elkerülnénk a de-nem-de-nem típusú vitákat, a magamfajta outsider ebből csak annyit szokott levonni a maga számára, hogy igazán egetverő különbség mégsincs, ha már a létén is lehet vitatkozni. Gyorsan hozzáteszem, megállapításom nem vonatkozik a laboratóriumi hifire, olyat mégiscsak kevesen hallgat(hat)nak. Marci! Meglepett amit a sokfelé előforduló lyukakról írtál, amint már jeleztem, nálam ez szűkíthető volt 1-2 márkára. Most viszont nem veszem a fáradtságot, hogy kémleljem őket, majd csak ami éppen a kezembe akad. Ps. Legutóbb Bach csellószviteket hallgattam Jaap ter Lindennel (HM 1997)
Sziasztok! Az amerikai lemezekre visszatérve: én is sokszor hallottam már, azt a (tév?)hitet, hogy jobban szólnak. Pagliaccio magyarázata számomra nagyon szimpatikus, már csak azért is mert a különböző közvetítőeszközök összehasonlítása során a legtöbb félrevezető megállapítást a hangerőkülönbség képes produkálni. Hifikereskedőnél nem egyszer tapasztaltam már, hogy az \"ég és föld\" különbség leginkább a különbözőképpen beállított hangerőből származott. Saját, amerikai gyártású, de európai kiadótól származó (Philips, DG) CD-imről én elég szkeptikusan vélekedem. Hangminőséggel semmi gondom (persze nincs is módom hasonlítani a német kiadásúhoz) viszont ha a kísérőfüzetre nézek, akkor az eléggé lehangoló. Öt nyelv helyett csak angolul, egy lappal több, mint a tesco-gazdaságos CD-k... Amelyiknél nem ez a helyzet, ott viszont importálták az európai printet, tehát más szerepel gyártóként a füzetben és a CD-n... Ezek persze apróságok, de mégis szemet szúrnak. A japán újrakiadások jelentős részével más a helyzet, ők kimondottam szakosodtak arra, hogy újrakeverjenek, tuningoljanak régi felvételeket. Ezek tényleg másképpen szólnak. Nem pont erre a japán \"bizniszre\" példa, de összehasonlítottam évekkel ezelőtt a CBS-es G. Gould féle utolsó Goldberg variációkat a digitálisan megpiszkált Sony-s újrakiadással. Egyértelműen \"megtisztították\" a felvételt, de a 20. perc után én már egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy az új szól jobban... Az írott CD-k hangjáról inkább nem nyilatkozom, erről vérre menő vitákat tudnak folytatni a józan eszű és a vájtfülű \"kollégák\". Nem is bánnám ha elkerülnénk a de-nem-de-nem típusú vitákat, a magamfajta outsider ebből csak annyit szokott levonni a maga számára, hogy igazán egetverő különbség mégsincs, ha már a létén is lehet vitatkozni. Gyorsan hozzáteszem, megállapításom nem vonatkozik a laboratóriumi hifire, olyat mégiscsak kevesen hallgat(hat)nak. Marci! Meglepett amit a sokfelé előforduló lyukakról írtál, amint már jeleztem, nálam ez szűkíthető volt 1-2 márkára. Most viszont nem veszem a fáradtságot, hogy kémleljem őket, majd csak ami éppen a kezembe akad. Ps. Legutóbb Bach csellószviteket hallgattam Jaap ter Lindennel (HM 1997)
31 Marci 2003-07-25 19:55:29
Köszi, persze, hogy érdekel. A DVD-Audióról én is hallottam már. Kérdés, hogy mi lesz akkor. Cédék a kukába? Mert nyilvánvaló, hogy jobb lesz a DVD-Audió.
Köszi, persze, hogy érdekel. A DVD-Audióról én is hallottam már. Kérdés, hogy mi lesz akkor. Cédék a kukába? Mert nyilvánvaló, hogy jobb lesz a DVD-Audió.
30 Pagliaccio 2003-07-25 19:18:03
Amit lejjebb a DVD-Audio-ról írtam, érdemes elolvasni! Főleg a linket nézd meg!!!
Amit lejjebb a DVD-Audio-ról írtam, érdemes elolvasni! Főleg a linket nézd meg!!!
29 Pagliaccio 2003-07-25 19:13:37
Na, tudod mit! Utána fogok kérdezni ennek nálamnál hozzáértőbb kollégáknál, akik több tudással rendelkeznek erről, ennyire mélyen még én sem mentem bele, de megpróbálok releváns információt szerezni, ha érdekel! Most viszont lassan lelépek és elkezdem a hétvégét... Jó pihenést neked is! Üdv: Pagliaccio
Na, tudod mit! Utána fogok kérdezni ennek nálamnál hozzáértőbb kollégáknál, akik több tudással rendelkeznek erről, ennyire mélyen még én sem mentem bele, de megpróbálok releváns információt szerezni, ha érdekel! Most viszont lassan lelépek és elkezdem a hétvégét... Jó pihenést neked is! Üdv: Pagliaccio
28 Pagliaccio 2003-07-25 19:10:40
Egyébként tudomásom szerint a profi nyersanyagok (pl. 6-700 Ft-ért is lehet kapni üres TDK /vagy más/ cd-t, amit kifejezetten audió hangfelvételre gyártanak, adatot asszem nem is lehet rátenni) jobbak, mint a gyári cd-k anyagai. Kevésbé karcolódik, jobb minőségű benne az ezüstfólia, jobbak az adatmegőrző tulajdonságai, de a hangminőséget ez SEM fogja befolyásolni...
Egyébként tudomásom szerint a profi nyersanyagok (pl. 6-700 Ft-ért is lehet kapni üres TDK /vagy más/ cd-t, amit kifejezetten audió hangfelvételre gyártanak, adatot asszem nem is lehet rátenni) jobbak, mint a gyári cd-k anyagai. Kevésbé karcolódik, jobb minőségű benne az ezüstfólia, jobbak az adatmegőrző tulajdonságai, de a hangminőséget ez SEM fogja befolyásolni...
27 Marci 2003-07-25 19:09:58
\"...természetesen profi nyersanyagra...\" Akkor most számít, vagy nem? Az a helyzet, hogy a digitális hanghordozókhoz annyira nem értek, ezért érdemben nem igazán tudok hozzászólni. De a fülemnek hiszek: van különbség egy írott és egy gyári cédé között, sőt van különbség lassan írott és gyorsan írott cédé között, ez utóbbi tényleg nagyon fülbeötlő. Ami még akartam írni: adat-cédénél nincs hibajavítás, audionál viszont van (plusz túlmintavételezés is), ezért szerintem többsről van itt szó, mint puszta bináris adathalmaz, és annak a beolvasása.
\"...természetesen profi nyersanyagra...\" Akkor most számít, vagy nem? Az a helyzet, hogy a digitális hanghordozókhoz annyira nem értek, ezért érdemben nem igazán tudok hozzászólni. De a fülemnek hiszek: van különbség egy írott és egy gyári cédé között, sőt van különbség lassan írott és gyorsan írott cédé között, ez utóbbi tényleg nagyon fülbeötlő. Ami még akartam írni: adat-cédénél nincs hibajavítás, audionál viszont van (plusz túlmintavételezés is), ezért szerintem többsről van itt szó, mint puszta bináris adathalmaz, és annak a beolvasása.
26 Pagliaccio 2003-07-25 19:04:15
Ha túl sok 0 és 1 sérül és tűnik el, akkor valóban rossz lesz a másolat, de ez inkább sercenések, pattogások formájában jelentkezik. A hibák száma egyenesen arányos a cd-írás sebességével, tehát ha mondjuk 64x-esen írsz, sokkal nagyobb az esély a hibára, mntha mondjuk csak 2x-esen írnál. Az én audio cdíróm pl csak 1x-esen ír. 1 az 1-ben, ami a keverőpultból vagy a másik cdjátszóból megy bele, ezért nincs is minőségromlás. Még soha nem hibázott. Jó, mondjuk egy Marantz Professional stúdiócd-íróról van szó, ami 350.000 Ft...
Ha túl sok 0 és 1 sérül és tűnik el, akkor valóban rossz lesz a másolat, de ez inkább sercenések, pattogások formájában jelentkezik. A hibák száma egyenesen arányos a cd-írás sebességével, tehát ha mondjuk 64x-esen írsz, sokkal nagyobb az esély a hibára, mntha mondjuk csak 2x-esen írnál. Az én audio cdíróm pl csak 1x-esen ír. 1 az 1-ben, ami a keverőpultból vagy a másik cdjátszóból megy bele, ezért nincs is minőségromlás. Még soha nem hibázott. Jó, mondjuk egy Marantz Professional stúdiócd-íróról van szó, ami 350.000 Ft...
25 Pagliaccio 2003-07-25 18:56:32
Cd-re íráskor a zenét digitális jellé alakítják, azaz kódolják, mikor berakod a cd-játszóba, az elolvassa a digitális jeleket és ismét hanggá alakítja azt. Ezek tények. Én a stúdióban pl. csak audiócd-ket írok, természetesen profi nyersanyagra és ha az általam megírt cd-ből másolatot készítek, az semmivel nem lesz rosszabb hangzásban, mint az első darab. tök ugyanúgy szól, hacsak nem sérül meg valamiért az ADAT. A cd gyárakban ugyanúgy másolják a cd-ket és az egyik pont ugyanúgy fog szólni, mint a másik. Az eredeti master-cd-t sokszorosítják, de ugyanazzal a technológiával, mint mi kicsiben otthon.
Cd-re íráskor a zenét digitális jellé alakítják, azaz kódolják, mikor berakod a cd-játszóba, az elolvassa a digitális jeleket és ismét hanggá alakítja azt. Ezek tények. Én a stúdióban pl. csak audiócd-ket írok, természetesen profi nyersanyagra és ha az általam megírt cd-ből másolatot készítek, az semmivel nem lesz rosszabb hangzásban, mint az első darab. tök ugyanúgy szól, hacsak nem sérül meg valamiért az ADAT. A cd gyárakban ugyanúgy másolják a cd-ket és az egyik pont ugyanúgy fog szólni, mint a másik. Az eredeti master-cd-t sokszorosítják, de ugyanazzal a technológiával, mint mi kicsiben otthon.
24 Pagliaccio 2003-07-25 18:49:27
A másolt cdknél más a helyzet. Itt sem az anyag minősége a meghatározó, hanem azért romolhat a minőség, mert esetleg megsérül az ADAT (1-ek és 0-k halmaza). A cd anyaga nem befolyásol semmit, tehát ez sem törvényszerű, hogy egy másolt cd rosszabbul fog szólni, mint az eredeti. Maximum pattogások kerülhetnek bele. Digitális adathalmazról beszélünk: ez azt jelenti, hogy a hang kódolva van, a minőségromlás csak adatvesztés által jöhet létre. Ez olyan, pl. ha átmásolsz egy számítógépes szoftvert és mondjuk hibás lesz a kép vagy akármi, akkor az az adat sérülése miatt van. De a hangszínt, frekvenciát ez nem befolyásolja. Nem befolyásolhatja. az 1-ek és a 0-k nem kophatnak el, maximum eltűnhetnek örökre. A Dead Kennedys-nél meg valószínűleg az a helyzet, hogy mivel az egy régebbi cucc, eredetileg bakeliten jött ki, csináltak belőle egy ún. remaster-t, ami azt jelenti, hogy kiszélesítik pl a sztereóhatást, rátesznek egy kis eq-t, stb... ezt csinálhatták több stúdióban is egymástól függetlenül és ez különböző minőséget eredményezhetett. Az adott ország/stúdió/hangmérnök elvárásainak megfelelőt.
A másolt cdknél más a helyzet. Itt sem az anyag minősége a meghatározó, hanem azért romolhat a minőség, mert esetleg megsérül az ADAT (1-ek és 0-k halmaza). A cd anyaga nem befolyásol semmit, tehát ez sem törvényszerű, hogy egy másolt cd rosszabbul fog szólni, mint az eredeti. Maximum pattogások kerülhetnek bele. Digitális adathalmazról beszélünk: ez azt jelenti, hogy a hang kódolva van, a minőségromlás csak adatvesztés által jöhet létre. Ez olyan, pl. ha átmásolsz egy számítógépes szoftvert és mondjuk hibás lesz a kép vagy akármi, akkor az az adat sérülése miatt van. De a hangszínt, frekvenciát ez nem befolyásolja. Nem befolyásolhatja. az 1-ek és a 0-k nem kophatnak el, maximum eltűnhetnek örökre. A Dead Kennedys-nél meg valószínűleg az a helyzet, hogy mivel az egy régebbi cucc, eredetileg bakeliten jött ki, csináltak belőle egy ún. remaster-t, ami azt jelenti, hogy kiszélesítik pl a sztereóhatást, rátesznek egy kis eq-t, stb... ezt csinálhatták több stúdióban is egymástól függetlenül és ez különböző minőséget eredményezhetett. Az adott ország/stúdió/hangmérnök elvárásainak megfelelőt.
23 Marci 2003-07-25 18:45:58
Akkor mivel magyarázod az írott és nyomott cédék közti különbséget? Egyébként nem hinném, hogy az általam említett felvételekből különbözőeket küldtek volna ide vagy oda: kis kiadó, kis példányszám, kis kültségvetésű felvételek, reklám nulla, legkisebb gondjuk is nagyobb ennél.
Akkor mivel magyarázod az írott és nyomott cédék közti különbséget? Egyébként nem hinném, hogy az általam említett felvételekből különbözőeket küldtek volna ide vagy oda: kis kiadó, kis példányszám, kis kültségvetésű felvételek, reklám nulla, legkisebb gondjuk is nagyobb ennél.
22 Pagliaccio 2003-07-25 18:38:54
És még eszembe jutott ezzel kapcsolatban valami: Gyakran előfordul az is, hogy ugyanazt a hangfelvételt más és más masteringgel (végkeveréssel) küldik gyártásra az USÁba, Japánba, Európába, mert mások a piaci elvárások. Tehát ugyanaz a felvétel létezhet többféle keveréssel is, de ez nem attól függ, hogy hol gyártották, mert mivel itt digitális jelekről van szó ugye, nem analóg technológiáról, a cd anyaga nem befolyásolhatja a hangzás minőségét ellenben a bakelittel, ahol nagyonis sok múlik ezen, de ott ugye a fizikai kapcsolat eredményezi a hangzást. És ha miondjuk tudja egy producer, hogy az amerikaiak elvárása a hangosabb lemez, akkor készítenek az amerikai piacra egy külön mixet és ennek során kerül bele a +hangerő ill. a torzítás.
És még eszembe jutott ezzel kapcsolatban valami: Gyakran előfordul az is, hogy ugyanazt a hangfelvételt más és más masteringgel (végkeveréssel) küldik gyártásra az USÁba, Japánba, Európába, mert mások a piaci elvárások. Tehát ugyanaz a felvétel létezhet többféle keveréssel is, de ez nem attól függ, hogy hol gyártották, mert mivel itt digitális jelekről van szó ugye, nem analóg technológiáról, a cd anyaga nem befolyásolhatja a hangzás minőségét ellenben a bakelittel, ahol nagyonis sok múlik ezen, de ott ugye a fizikai kapcsolat eredményezi a hangzást. És ha miondjuk tudja egy producer, hogy az amerikaiak elvárása a hangosabb lemez, akkor készítenek az amerikai piacra egy külön mixet és ennek során kerül bele a +hangerő ill. a torzítás.
21 Marci 2003-07-25 18:34:12
\"És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).\" Közben rájöttem, hogy erről lehet szó... egyébként nem gondoltam, hogy bántó szándékkal írtad, meg nem is könnyű megbántani. :)
\"És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).\" Közben rájöttem, hogy erről lehet szó... egyébként nem gondoltam, hogy bántó szándékkal írtad, meg nem is könnyű megbántani. :)
20 Marci 2003-07-25 18:32:47
\"A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)\" Ha nem is változhat, én meghallom. :) Viccet félretéve, amikor a Dead Kennedys-sorozatomat lecseréltem amerikairól japánra, meghallgattam őket. Mindkettő azonos hangerejű volt, tehát ez sem csaphatott be - a japánnak sokkal tisztább volt a magas tartománya. Hogy miért, azt én sem tudom, de gyártási különbségeknek is kell lennie - hiszen az köztudott, hogy egy írott lemez gyengébben szól a gyári eredetinél, amiről másolták, pedig csak annyi történik, hogy az olvasó beolvassa digitálisan (még DA átalakítás sem szükséges), és azt felírja az írhatóra. Valami mégis történik, illetve hiába digitális a hordozó, van különbség. Hogy miért, azt meg nem tudnám mondani...
\"A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)\" Ha nem is változhat, én meghallom. :) Viccet félretéve, amikor a Dead Kennedys-sorozatomat lecseréltem amerikairól japánra, meghallgattam őket. Mindkettő azonos hangerejű volt, tehát ez sem csaphatott be - a japánnak sokkal tisztább volt a magas tartománya. Hogy miért, azt én sem tudom, de gyártási különbségeknek is kell lennie - hiszen az köztudott, hogy egy írott lemez gyengébben szól a gyári eredetinél, amiről másolták, pedig csak annyi történik, hogy az olvasó beolvassa digitálisan (még DA átalakítás sem szükséges), és azt felírja az írhatóra. Valami mégis történik, illetve hiába digitális a hordozó, van különbség. Hogy miért, azt meg nem tudnám mondani...
19 Pagliaccio 2003-07-25 18:23:49
Ja és... abban igazad van, hogy a cd-lemezre fizikai képtelenség 0dB-nél többet tenni, ez valóban így van, az a +xdB a mastering során kerül rá, aztán ezért tűnik hangosabbnak és dinamikusabbnak a lemez, ami valójában egy torzítást eredményez. Ez általában egy átlagos otthoni hi-fi cuccon nem érzékelhető, de stúdiólehallgatórendszeren igen. Ez persze nem borzalmas mértékű, hanem szinte alig észrevehető torzítás. De a lényeg, hogy túlvezérlik. És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).
Ja és... abban igazad van, hogy a cd-lemezre fizikai képtelenség 0dB-nél többet tenni, ez valóban így van, az a +xdB a mastering során kerül rá, aztán ezért tűnik hangosabbnak és dinamikusabbnak a lemez, ami valójában egy torzítást eredményez. Ez általában egy átlagos otthoni hi-fi cuccon nem érzékelhető, de stúdiólehallgatórendszeren igen. Ez persze nem borzalmas mértékű, hanem szinte alig észrevehető torzítás. De a lényeg, hogy túlvezérlik. És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).
18 Pagliaccio 2003-07-25 18:12:31
Ne haragudj, nem bántó szándékkal írtam, amit írtam, de sokszor tényleg ez van, hogy egyszerűen túlvezérlik (!!!) a lemezt! Komolyan! Ilyenkoir a keverőpult meter-bridge-én is látszik, hogy clipout-os a jel. Abban van igazság, hogy az Amerikában RÖGZÍTETT lemezek jobban szólnak sokszor mint az európaiak, ez meg egyszerűen azért van, mert talán jobb eszközeik vannak, bár mondjuk pl. egy olyan stúdió, mint a londoni Abbey Road, semmiben sem marad el amerikai kollégáitól! pesze nem minden zenekar teheti meg, hogy a legprofibb cuccal dolgozzon, de a nagyok természetesen igen. De az sok mindennek a függvénye, hogy végülias milyen lesz a hangzás. De ha azt nézzük, hogy veszünk egy adott felvételt (ami kevert, masterelt anyag) amit aztán külön legyártottak mondjuk az USÁban, Japánban és Európában, hangzásbeli különbségek FIZIKAILAG nem lehetnek, mert a gyártás során már nem tudnak a keverésbe beleszólni, maximum túlvezérelhetik (amit meg is tesznek) a cd-re kerülő jelet! A hangzás egyébként többelk között a mikrofonok, és a többi berendezés és természetesen lényeges mértékben a hangmérnök tudásától függ. A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)
Ne haragudj, nem bántó szándékkal írtam, amit írtam, de sokszor tényleg ez van, hogy egyszerűen túlvezérlik (!!!) a lemezt! Komolyan! Ilyenkoir a keverőpult meter-bridge-én is látszik, hogy clipout-os a jel. Abban van igazság, hogy az Amerikában RÖGZÍTETT lemezek jobban szólnak sokszor mint az európaiak, ez meg egyszerűen azért van, mert talán jobb eszközeik vannak, bár mondjuk pl. egy olyan stúdió, mint a londoni Abbey Road, semmiben sem marad el amerikai kollégáitól! pesze nem minden zenekar teheti meg, hogy a legprofibb cuccal dolgozzon, de a nagyok természetesen igen. De az sok mindennek a függvénye, hogy végülias milyen lesz a hangzás. De ha azt nézzük, hogy veszünk egy adott felvételt (ami kevert, masterelt anyag) amit aztán külön legyártottak mondjuk az USÁban, Japánban és Európában, hangzásbeli különbségek FIZIKAILAG nem lehetnek, mert a gyártás során már nem tudnak a keverésbe beleszólni, maximum túlvezérelhetik (amit meg is tesznek) a cd-re kerülő jelet! A hangzás egyébként többelk között a mikrofonok, és a többi berendezés és természetesen lényeges mértékben a hangmérnök tudásától függ. A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)
17 Marci 2003-07-25 17:56:44
Azért annyit feltételezhettél volna rólam, hogy nem a hangerő számít. Ha hangosabb, hát lehalkítom (egyébként találkoztam én már nagyon hangos magyar koronggal is). Hallottam már ugyanazt európai, amerikai és japán lemezen is. A sorrend is körülbelül hasonló, főleg a japán ugrik ki nagyon hangminőségben. Még valami. Én nem vagyok szakmabeli, de eddig meg voltam győződve róla, hogy cédét egyszerűen technológiai képtelenség 0 db fölé vezérelni.
Azért annyit feltételezhettél volna rólam, hogy nem a hangerő számít. Ha hangosabb, hát lehalkítom (egyébként találkoztam én már nagyon hangos magyar koronggal is). Hallottam már ugyanazt európai, amerikai és japán lemezen is. A sorrend is körülbelül hasonló, főleg a japán ugrik ki nagyon hangminőségben. Még valami. Én nem vagyok szakmabeli, de eddig meg voltam győződve róla, hogy cédét egyszerűen technológiai képtelenség 0 db fölé vezérelni.
16 Pagliaccio 2003-07-25 17:11:09
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
15 Pagliaccio 2003-07-25 17:09:08
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
14 Pagliaccio 2003-07-25 17:06:51
Egyébként kíváncsi vagyok, hogy az új formátum, a DVD-AUDIO mikor jön majd be, mert akkor minden audiofil zenehallgató örömünnepet tarthat, mert a cd-lemezek 44.1 kHz-es frekvenciaszabványához képest ezek a lemezek tömörítés nélkül adják vissza a mamár stúdióstandard-é vált 96kHz/24bit-en rögzített hangminőséget, amelynek hangzása úgy szemléltethető, hogyha az élő hangzást (mondjuk egy koncertteremben) vesszük 100%-nak, akkor a cd az olyan 70-80% a dvd audio pedig 90% felett van bőven. (na ez szép egy körmondat lett...hihi) Én tudom, mi a különbség, mert stúdióban dolgozom, s bár dvd-audio lemezt még nem hallottam, de a gépek már az új szabvány szerint adják vissza a hangminőséget. A baj csak az, hogy \'visszabutul\' a hangzás, ha cd-re tesszük, merthogy szükségszerűen ilyenkor a frekvenciát át kell konvertálni a cd-szabványra. De higgyétek el, fantasztikus lesz, ha bejön a dvd-audio. Ha érdekel valakit, itt egy link a témáról, a dolby honlapján: http://www.dolby.com/tech/m.br.0004.DVDAudio.html
Egyébként kíváncsi vagyok, hogy az új formátum, a DVD-AUDIO mikor jön majd be, mert akkor minden audiofil zenehallgató örömünnepet tarthat, mert a cd-lemezek 44.1 kHz-es frekvenciaszabványához képest ezek a lemezek tömörítés nélkül adják vissza a mamár stúdióstandard-é vált 96kHz/24bit-en rögzített hangminőséget, amelynek hangzása úgy szemléltethető, hogyha az élő hangzást (mondjuk egy koncertteremben) vesszük 100%-nak, akkor a cd az olyan 70-80% a dvd audio pedig 90% felett van bőven. (na ez szép egy körmondat lett...hihi) Én tudom, mi a különbség, mert stúdióban dolgozom, s bár dvd-audio lemezt még nem hallottam, de a gépek már az új szabvány szerint adják vissza a hangminőséget. A baj csak az, hogy \'visszabutul\' a hangzás, ha cd-re tesszük, merthogy szükségszerűen ilyenkor a frekvenciát át kell konvertálni a cd-szabványra. De higgyétek el, fantasztikus lesz, ha bejön a dvd-audio. Ha érdekel valakit, itt egy link a témáról, a dolby honlapján: http://www.dolby.com/tech/m.br.0004.DVDAudio.html
13 Pagliaccio 2003-07-25 16:52:49
Kedves Marci! Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
Kedves Marci! Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
12 Pagliaccio 2003-07-25 16:49:56
Kedves Marci! Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
Kedves Marci! Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
