2087 mimi59 2012-07-16 10:25:23 [Válasz erre: 2070 Beatrice 2012-05-17 15:22:56]
Hogyan lehet valakinek KÉT anyanyelve? Én egy régi interjúban úgy hallottam, Édesanyja magyar, Édesapja német származású. Az interjút magyarul kezdte, utána váltott németre, mondván, azon a nyelven jobban beszél. A köveket most nem kérem. Üdv.
Hogyan lehet valakinek KÉT anyanyelve? Én egy régi interjúban úgy hallottam, Édesanyja magyar, Édesapja német származású. Az interjút magyarul kezdte, utána váltott németre, mondván, azon a nyelven jobban beszél. A köveket most nem kérem. Üdv.
2086 Beatrice 2012-07-15 14:08:17 [Válasz erre: 2085 telramund 2012-07-15 09:21:07]
Először nekem sem annyira jött be ez az opera, de aztán a második élő előadáson már "rákattantam". Igazi Bellini-opera, igazi primadonna-opera, igazi gruberovás interpretációban. A művésznő megint magasra tette a lécet, és meg is ugrotta. A többiek (Bros, Ganassi, Gavanelli) is kitettek magukért. Kár, hogy a karmester meg a zenekar csak B kategóriás volt. A történet elég gyászos: már az elején az összes főszereplő szenved, és ez még fokozódik a végére. Kíváncsi vagyok, Christof Loy rendező mit fog ebből kihozni jövőre Zürichben. Hírek szerint még az idén készülni fog egy CD-felvétel Gruberovával.
Először nekem sem annyira jött be ez az opera, de aztán a második élő előadáson már "rákattantam". Igazi Bellini-opera, igazi primadonna-opera, igazi gruberovás interpretációban. A művésznő megint magasra tette a lécet, és meg is ugrotta. A többiek (Bros, Ganassi, Gavanelli) is kitettek magukért. Kár, hogy a karmester meg a zenekar csak B kategóriás volt. A történet elég gyászos: már az elején az összes főszereplő szenved, és ez még fokozódik a végére. Kíváncsi vagyok, Christof Loy rendező mit fog ebből kihozni jövőre Zürichben. Hírek szerint még az idén készülni fog egy CD-felvétel Gruberovával.
2085 telramund 2012-07-15 09:21:07 [Válasz erre: 2084 Robesz 2012-07-14 21:36:49]
Igen jó lett volna,de a szabadságolásom miatt nem sikerült.(illetve a munkám miatt). Egyébként számomra Bellini La Stranierája nem igazán jön be.Ismertem már korábról is felvételekről.Olaszországban sokfelé bemutatták még az elmúlt évtizedekben is,,többek között Scottoval, L Alibertivel,New Yorkban Caballeval.Nem lázba hozó mű,sajnos a finálé sem-legalább is számomra.
Igen jó lett volna,de a szabadságolásom miatt nem sikerült.(illetve a munkám miatt). Egyébként számomra Bellini La Stranierája nem igazán jön be.Ismertem már korábról is felvételekről.Olaszországban sokfelé bemutatták még az elmúlt évtizedekben is,,többek között Scottoval, L Alibertivel,New Yorkban Caballeval.Nem lázba hozó mű,sajnos a finálé sem-legalább is számomra.
2084 Robesz 2012-07-14 21:36:49 [Válasz erre: 2083 telramund 2012-07-14 21:03:37]
Jó lett volna ott lenni...!
Jó lett volna ott lenni...!
2083 telramund 2012-07-14 21:03:37
http://www.youtube.com/watch?v=TANFHVj1kgA
http://www.youtube.com/watch?v=TANFHVj1kgA
2082 telramund 2012-06-22 17:16:28 [Válasz erre: 2081 oberon 2012-06-22 12:47:33]
Az emlitett történet egy másik hires énekesnő "tulajdona"Monogramja MÉ egyetemi tanár,operaénekesnő. Egy nagy erénye viszont van:hallatlan elismeréssel nyilatkozott Gruberováról pár évvel ezelőtti rádió beszélgetés során.
Az emlitett történet egy másik hires énekesnő "tulajdona"Monogramja MÉ egyetemi tanár,operaénekesnő. Egy nagy erénye viszont van:hallatlan elismeréssel nyilatkozott Gruberováról pár évvel ezelőtti rádió beszélgetés során.
2081 oberon 2012-06-22 12:47:33 [Válasz erre: 2079 telramund 2012-06-22 11:58:16]
Amikor megérkezett, rögtön kikérte magának, hogy miért nem fehér limuzinnal várták a reptéren, és a bemutatása után - mely úgy szólt, hogy világhírű operaénekes - azonnal nyomatékosan javította, hogy emellett még tanszékvezető egyetemi tanár is. Ja, vagy ez nem ő volt?!! Akkor Gruberova nem is olyan világhírű....
Amikor megérkezett, rögtön kikérte magának, hogy miért nem fehér limuzinnal várták a reptéren, és a bemutatása után - mely úgy szólt, hogy világhírű operaénekes - azonnal nyomatékosan javította, hogy emellett még tanszékvezető egyetemi tanár is. Ja, vagy ez nem ő volt?!! Akkor Gruberova nem is olyan világhírű....
2080 telramund 2012-06-22 11:59:27
jav:Hazalátogatás
jav:Hazalátogatás
2079 telramund 2012-06-22 11:58:16
http://www.youtube.com/watch?v=pgb6R-Kexzs Hazalátógatás!
http://www.youtube.com/watch?v=pgb6R-Kexzs Hazalátógatás!
2078 Robesz 2012-05-23 22:39:54 [Válasz erre: 2077 parampampoli 2012-05-23 22:12:41]
Nem tudooooook :((((((((
Nem tudooooook :((((((((
2077 parampampoli 2012-05-23 22:12:41 [Válasz erre: 2075 Robesz 2012-05-23 20:57:28]
Van jegyed, és mégse jössz????? -:((((((
Van jegyed, és mégse jössz????? -:((((((
2075 Robesz 2012-05-23 20:57:28
Ha valaki menne, de jegy hiányában nem tud, nos akkor jelzem, hogy a május 30.-i Roberto Devereux-ra van egy szabad jegyem Bécsbe. A másnapi La Clemenza di Tito-ra szintén, Garanca-val a főszerepben. Érdeklődni privátban lehet!
Ha valaki menne, de jegy hiányában nem tud, nos akkor jelzem, hogy a május 30.-i Roberto Devereux-ra van egy szabad jegyem Bécsbe. A másnapi La Clemenza di Tito-ra szintén, Garanca-val a főszerepben. Érdeklődni privátban lehet!
2074 parampampoli 2012-05-17 21:55:32 [Válasz erre: 2071 telramund 2012-05-17 21:00:53]
Bizony, bizony... Igor Moroz, Yu Chen vagy Manuel Lanza Lord Asthonja után krokodilkönnyekkel sírtuk vissza Tichyt.
Bizony, bizony... Igor Moroz, Yu Chen vagy Manuel Lanza Lord Asthonja után krokodilkönnyekkel sírtuk vissza Tichyt.
2072 tiramisu 2012-05-17 21:04:35 [Válasz erre: 2070 Beatrice 2012-05-17 15:22:56]
Köszönöm okos hozzászólásod. Nem attól jó énekes valaki, hogy milyen az állampolgársága ,hogy milyen az identitása , milyen a nemzetisége! A fentiek miatt énekel jól, mert erre születet,a rengeteg munka,az elhivatottság stb. Szerintem.
Köszönöm okos hozzászólásod. Nem attól jó énekes valaki, hogy milyen az állampolgársága ,hogy milyen az identitása , milyen a nemzetisége! A fentiek miatt énekel jól, mert erre születet,a rengeteg munka,az elhivatottság stb. Szerintem.
2071 telramund 2012-05-17 21:00:53 [Válasz erre: 2069 Heiner Lajos 2012-05-17 13:16:57]
Tichynél rosszab baritont is hallottam . De az egy őrülésjelenetbeli glissando,amit Gruberova odatett mindent kárpótolt.És még hányszor!Luciaként vagy 3ox.
Tichynél rosszab baritont is hallottam . De az egy őrülésjelenetbeli glissando,amit Gruberova odatett mindent kárpótolt.És még hányszor!Luciaként vagy 3ox.
2070 Beatrice 2012-05-17 15:22:56 [Válasz erre: 2053 farkas andrásné 2012-05-16 17:03:48]
"Ha az kellett anno a nemzeközi karrierhez, hogy életfogytiglan szlovákká nyilvánítsa magát, én nem tudom elítélini őt ezért." Edita Gruberova életrajzának közelebbi ismeretében a fenti feltételezés csacskasága egyértelmű. A művésznő kezdő énekesnőként disszidált (fiatalabbak kedvéért: hatósági jóvahagyás nélkül emigrált, legalább részben politikai okokból) Ausztriába. Ott a bécsi Staatsopernél kis szerepekkel kereste kicsi kenyerét, egy egész családot eltartva belőle. (Ezen kis szerepek azóta CD-n kiadott rádiófelvételei ma ínyencségnek számítanak a gyűjtők körében.) Ha akkor Gruberré németesíti a nevét, valószínűleg előnyhöz jutott volna általa, de nem tette. Ehelyett kemény szakmai munkával jutott az élvonalba. A hangja juttatta oda, nem a neve, vagy az identitása. Az anyanyelve szlovák, a magyar a második anyanyelve, amit úgy 6 éves kora óta beszél (saját közlése szerint). Németül csak később tanult meg. Eredeti hazáját is bizonyos ironikus távolságtartással kezeli, időnként felemlegeti például, hogy disszidálása miatt távollétében börtönre ítélték. Persze ez az ítélet már rég nem érvényes, és most elhalmozzák kitüntetésekkel. Ő nem felejti se a jót, se a rosszat. Rendkívül konzisztens személyiség, és ez valószínűleg belejátszott abba, hogy jó ideje állócsillag az operai égbolton.
"Ha az kellett anno a nemzeközi karrierhez, hogy életfogytiglan szlovákká nyilvánítsa magát, én nem tudom elítélini őt ezért." Edita Gruberova életrajzának közelebbi ismeretében a fenti feltételezés csacskasága egyértelmű. A művésznő kezdő énekesnőként disszidált (fiatalabbak kedvéért: hatósági jóvahagyás nélkül emigrált, legalább részben politikai okokból) Ausztriába. Ott a bécsi Staatsopernél kis szerepekkel kereste kicsi kenyerét, egy egész családot eltartva belőle. (Ezen kis szerepek azóta CD-n kiadott rádiófelvételei ma ínyencségnek számítanak a gyűjtők körében.) Ha akkor Gruberré németesíti a nevét, valószínűleg előnyhöz jutott volna általa, de nem tette. Ehelyett kemény szakmai munkával jutott az élvonalba. A hangja juttatta oda, nem a neve, vagy az identitása. Az anyanyelve szlovák, a magyar a második anyanyelve, amit úgy 6 éves kora óta beszél (saját közlése szerint). Németül csak később tanult meg. Eredeti hazáját is bizonyos ironikus távolságtartással kezeli, időnként felemlegeti például, hogy disszidálása miatt távollétében börtönre ítélték. Persze ez az ítélet már rég nem érvényes, és most elhalmozzák kitüntetésekkel. Ő nem felejti se a jót, se a rosszat. Rendkívül konzisztens személyiség, és ez valószínűleg belejátszott abba, hogy jó ideje állócsillag az operai égbolton.
2069 Heiner Lajos 2012-05-17 13:16:57 [Válasz erre: 2068 telramund 2012-05-17 12:39:20]
Bár sajnos, arra is emlékszem, hogy a szörnyű "házbariton" Tichy énekelt, és John Neuschling szétverte az előadást.
Bár sajnos, arra is emlékszem, hogy a szörnyű "házbariton" Tichy énekelt, és John Neuschling szétverte az előadást.
2068 telramund 2012-05-17 12:39:20
Ezen az előadáson én is ott voltam.pazar volt.És azért is emlékezetes,mert Tatabányánál kiment az autom és kénytelen voltam az idő miatt taxin továbbmenni Bécsbe.A taxis megkérdezte,mi ez a nagy sietség valami üzleti tárgyalás?Amikor megmondtam miért megyek és miért kell megvárnia 6 órát azt hitte rosszul hall.Igen ez is egy emlék ,,de nagyon megérte!mármint a taxizást Gruberováért.
Ezen az előadáson én is ott voltam.pazar volt.És azért is emlékezetes,mert Tatabányánál kiment az autom és kénytelen voltam az idő miatt taxin továbbmenni Bécsbe.A taxis megkérdezte,mi ez a nagy sietség valami üzleti tárgyalás?Amikor megmondtam miért megyek és miért kell megvárnia 6 órát azt hitte rosszul hall.Igen ez is egy emlék ,,de nagyon megérte!mármint a taxizást Gruberováért.
2067 Heiner Lajos 2012-05-17 12:03:05 [Válasz erre: 2061 Alvaro 2012-05-17 09:16:24]
1993-ban láttam Gruberovaval Bécsben a Luciat, Edgardot bizonyos Alfredo Kraus énekelte.
1993-ban láttam Gruberovaval Bécsben a Luciat, Edgardot bizonyos Alfredo Kraus énekelte.
2066 parampampoli 2012-05-17 11:21:49 [Válasz erre: 2065 nizajemon 2012-05-17 10:14:11]
Három szív tőlem is!! Csodálatos énekesnő volt, a Svéddel felvett két Rigoletto-kettős pl. örök etalon. Sztem mindenkinél jobbak.
Három szív tőlem is!! Csodálatos énekesnő volt, a Svéddel felvett két Rigoletto-kettős pl. örök etalon. Sztem mindenkinél jobbak.
2065 nizajemon 2012-05-17 10:14:11 [Válasz erre: 2064 telramund 2012-05-17 09:42:05]
Gyurkovics Mária!(itt következik 3 szív...)
Gyurkovics Mária!(itt következik 3 szív...)
2064 telramund 2012-05-17 09:42:05 [Válasz erre: 2053 farkas andrásné 2012-05-16 17:03:48]
Ha létezett a koloratúr fachban megfogó, csodaszép hangszin-ami mai is megvan akkor az Gruberováé és mellette számomra Gyurkovics Máriáé.Az,hogy a cd-én mit hall az ember-bizony hangtechnikus kérdése is.Nem véletlen, hogy a mai napig jobban szeretem a fekete lemezt hallgatni-mármint a 33 fordulatos lemezeket Spec a Semiramide felvételén ott voltam Bécsben és tüzoltőszirénát nem hallottam,viszont egy álomszép hangot igen.A DVD-én a parókán kivűl semmi probléma nem volt és amit Pavarottival duettet előadtak felülmulhatatlan. És most nem jövök,hogy miért nem szeretem a kedvencét-pedig Ö is ott énekelt a felvételen, mármint a Konzerthauseban Bécsben(Semiramide előadások).
Ha létezett a koloratúr fachban megfogó, csodaszép hangszin-ami mai is megvan akkor az Gruberováé és mellette számomra Gyurkovics Máriáé.Az,hogy a cd-én mit hall az ember-bizony hangtechnikus kérdése is.Nem véletlen, hogy a mai napig jobban szeretem a fekete lemezt hallgatni-mármint a 33 fordulatos lemezeket Spec a Semiramide felvételén ott voltam Bécsben és tüzoltőszirénát nem hallottam,viszont egy álomszép hangot igen.A DVD-én a parókán kivűl semmi probléma nem volt és amit Pavarottival duettet előadtak felülmulhatatlan. És most nem jövök,hogy miért nem szeretem a kedvencét-pedig Ö is ott énekelt a felvételen, mármint a Konzerthauseban Bécsben(Semiramide előadások).
2063 parampampoli 2012-05-17 09:35:49 [Válasz erre: 2062 Alvaro 2012-05-17 09:16:31]
A Luciák csodálatosak voltak! Akkor még csak sejtettük, de biztos nem volt, hogy az utolsók lesznek, és nem csak Bécsben. Szerencsére az Őrülési jelenetet koncerten még néha elénekli. Kedves Alvaro, ha időd engedi és meg tudod szervezni az utat, nézd meg a közelgő bécsi Roberto Devereux egyik előadását! Jegy már rég nincs rá, de az olcsó állóhely mindig megmarad utolsó lehetőségként. Gruberova legnagyobb alakítása, nem is annyira zeneileg, mert ilyen értelemben van bőven vele összevethető, inkább alakítás szempontjából. A finálé egy igazi gyöngyszerm színpadilag is, bár maga az előadás összességében nem túl szerencsés, és akkor még udvarias voltam...
A Luciák csodálatosak voltak! Akkor még csak sejtettük, de biztos nem volt, hogy az utolsók lesznek, és nem csak Bécsben. Szerencsére az Őrülési jelenetet koncerten még néha elénekli. Kedves Alvaro, ha időd engedi és meg tudod szervezni az utat, nézd meg a közelgő bécsi Roberto Devereux egyik előadását! Jegy már rég nincs rá, de az olcsó állóhely mindig megmarad utolsó lehetőségként. Gruberova legnagyobb alakítása, nem is annyira zeneileg, mert ilyen értelemben van bőven vele összevethető, inkább alakítás szempontjából. A finálé egy igazi gyöngyszerm színpadilag is, bár maga az előadás összességében nem túl szerencsés, és akkor még udvarias voltam...
2062 Alvaro 2012-05-17 09:16:31
Amit rettenetesen sajnálok, hogy nem tudtam elmenni, az az utolsó bécsi Luciája volt.... :( De örülök, hogy egyszer életemben láttam élőben színpadon. Anno két énekest akartam mindenképpen látni élőben, egyikük Ő volt a másik Domingo....és mindkettő összejött, igaz utóbbi "csak" koncerten, de ott kétszer is! Valaki jön júniusbn Don Carlosra és Luciára STOP - ba? (június 26 - 27...) Már alig várom... Viszont azt nem tudom, a D. C. modern rendezés lesz vajon, vagy tradicionális? René Pape - ra nagyon kíváncsi vagyok, de legjobban Stoyanovára mint Elisabetta.... No de itt be is fejezetem, mert itt Gruberova a fő téma..... :)
Amit rettenetesen sajnálok, hogy nem tudtam elmenni, az az utolsó bécsi Luciája volt.... :( De örülök, hogy egyszer életemben láttam élőben színpadon. Anno két énekest akartam mindenképpen látni élőben, egyikük Ő volt a másik Domingo....és mindkettő összejött, igaz utóbbi "csak" koncerten, de ott kétszer is! Valaki jön júniusbn Don Carlosra és Luciára STOP - ba? (június 26 - 27...) Már alig várom... Viszont azt nem tudom, a D. C. modern rendezés lesz vajon, vagy tradicionális? René Pape - ra nagyon kíváncsi vagyok, de legjobban Stoyanovára mint Elisabetta.... No de itt be is fejezetem, mert itt Gruberova a fő téma..... :)
2061 Alvaro 2012-05-17 09:16:24
Amit rettenetesen sajnálok, hogy nem tudtam elmenni, az az utolsó bécsi Luciája volt.... :( De örülök, hogy egyszer életemben láttam élőben színpadon. Anno két énekest akartam mindenképpen látni élőben, egyikük Ő volt a másik Domingo....és mindkettő összejött, igaz utóbbi "csak" koncerten, de ott kétszer is! Valaki jön júniusbn Don Carlosra és Luciára STOP - ba? (június 26 - 27...) Már alig várom... Viszont azt nem tudom, a D. C. modern rendezés lesz vajon, vagy tradicionális? René Pape - ra nagyon kíváncsi vagyok, de legjobban Stoyanovára mint Elisabetta.... No de itt be is fejezetem, mert itt Gruberova a fő téma..... :)
Amit rettenetesen sajnálok, hogy nem tudtam elmenni, az az utolsó bécsi Luciája volt.... :( De örülök, hogy egyszer életemben láttam élőben színpadon. Anno két énekest akartam mindenképpen látni élőben, egyikük Ő volt a másik Domingo....és mindkettő összejött, igaz utóbbi "csak" koncerten, de ott kétszer is! Valaki jön júniusbn Don Carlosra és Luciára STOP - ba? (június 26 - 27...) Már alig várom... Viszont azt nem tudom, a D. C. modern rendezés lesz vajon, vagy tradicionális? René Pape - ra nagyon kíváncsi vagyok, de legjobban Stoyanovára mint Elisabetta.... No de itt be is fejezetem, mert itt Gruberova a fő téma..... :)
2060 parampampoli 2012-05-16 22:05:55 [Válasz erre: 2059 Alvaro 2012-05-16 20:40:24]
Naná, hogy voltam ! -:)) 1999 óta az összes bécsi Puritánjain ott voltam ! Az első felvonás fináléja "Ah vieni al tempio..." valóban Gruberova egyik legnagyobb csodája. Ha a teljes életművéből három áriát kellene választanom társaságnak egy lakatlan szigetre, az első biztos, hogy az lenne. A második Elisabetta áriája a Devereux első felvonásából. A harmadik Linda cavatinája a Linda di Chamounixből. Utána pedig vigasztalhatatlanul zokognék, és siratnám az összes többit, amelyeket nem vihettem magammal !
Naná, hogy voltam ! -:)) 1999 óta az összes bécsi Puritánjain ott voltam ! Az első felvonás fináléja "Ah vieni al tempio..." valóban Gruberova egyik legnagyobb csodája. Ha a teljes életművéből három áriát kellene választanom társaságnak egy lakatlan szigetre, az első biztos, hogy az lenne. A második Elisabetta áriája a Devereux első felvonásából. A harmadik Linda cavatinája a Linda di Chamounixből. Utána pedig vigasztalhatatlanul zokognék, és siratnám az összes többit, amelyeket nem vihettem magammal !
2059 Alvaro 2012-05-16 20:40:24
Jómagam is hallottam élőben Gruberovát (Bécs, STOP, 2010 január 30.) a Puritánokban és teljesen elvarázsolt. Az I. felvonásbeli őrülési jelenet katartikus pillanat volt, percekre megállt az előadás. Az én fülemnek a hangja rendkívül szép színű és van súlya is, tehát nem valami vékonyka kis szubrett hang. A kórust simán, gond nélkül áténekelte. Amikor a végén autogrammot kértem, magyarul köszöntem meg neki az estét, és Ő szintén magyarul válaszolt :) Volt esetleg valaki még azon az előadáson??? Biztos, mert sok magyar volt azon az estén....
Jómagam is hallottam élőben Gruberovát (Bécs, STOP, 2010 január 30.) a Puritánokban és teljesen elvarázsolt. Az I. felvonásbeli őrülési jelenet katartikus pillanat volt, percekre megállt az előadás. Az én fülemnek a hangja rendkívül szép színű és van súlya is, tehát nem valami vékonyka kis szubrett hang. A kórust simán, gond nélkül áténekelte. Amikor a végén autogrammot kértem, magyarul köszöntem meg neki az estét, és Ő szintén magyarul válaszolt :) Volt esetleg valaki még azon az előadáson??? Biztos, mert sok magyar volt azon az estén....
2058 Cilike 2012-05-16 20:24:55 [Válasz erre: 2056 parampampoli 2012-05-16 18:38:27]
Bocsánat, tudom, nem nekem szólt, de megdöbbent a goromba hangnem. A hangszín megítélése már csak-csak egyéni szabadság alá esik, nem? Én sem sértődöm meg, ha valamelyik kedvencemet valaki nem kedveli, oda se neki. Most ezt azért is merem írni, mert én magam szeretem Grubit, ha nem is vagyok akkora fan mint ppp és telramund.
Bocsánat, tudom, nem nekem szólt, de megdöbbent a goromba hangnem. A hangszín megítélése már csak-csak egyéni szabadság alá esik, nem? Én sem sértődöm meg, ha valamelyik kedvencemet valaki nem kedveli, oda se neki. Most ezt azért is merem írni, mert én magam szeretem Grubit, ha nem is vagyok akkora fan mint ppp és telramund.
2057 chenier 2012-05-16 18:44:53
Gruberova csak egy van, Aki fantasztikus csoda! Bizony nagy szavak ezek, de nem lehet letagadni.
Gruberova csak egy van, Aki fantasztikus csoda! Bizony nagy szavak ezek, de nem lehet letagadni.
2056 parampampoli 2012-05-16 18:38:27 [Válasz erre: 2053 farkas andrásné 2012-05-16 17:03:48]
Mehet térdepelni. Vagy fülészhez inkább, mondanám, de nem mondom, mert a hangszín megítélése ízlés kérdése. Mivel Ön Florez rajongója, sajnos ízlését nem tudom megbízhatónak nyilvánítani. Gruberova hangja a világ és az operatörténelem legszebb hangjai közé tartozik, fachjában teljes mértékben kivételes timbre, amelyet bármelyik más koloratúrszoprán csak álmodni szeretett volna magának. Pontosan a hangszín szépsége az, amiben ver minden, még általam is rajongott stimmkolleganőt. A Rigoletto-film Gilda áriájának kadenciája erre önmagában is megingathatatlan bizonyíték. Pedig akkor még nem is érte el azt a hangszépséget, amely később, 1990-től lett sajátja. De nem folytatom... ha valaki ilyen kijelentéseket tesz Gruberováról civilben, megrántom a vállam is annyit mondok: h... (inkább nem írom le). De tovább nem vitatkozom vele, az biztos, mert elvesztettük a tárgyalási alapot. Dessay utolsó Sonnambuláiban (MET, Párizs) a hallgathatatlanság és a paródia kategóriái között ingázott. Széténekelt, recsegő, éles, törött hang. A MET legutóbbi Traviátáiban (két előadást hallottam felvételről) teljes csőd. Kegyeleti intézmény, vagy még az se. Damrau kitűnő énekesnő, nagyszerű volt a drezdai Traviatában és a MET Ory grófjában, de már sajnos (!!) a hanyatlás jeleit mutatja, erre bizonyíték volt a müncheni Hoffmann. Reméljük, nem véglegesen. Gruberovának semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy szlovák image-dzsel fussa karrierjét. Német papa, magyar mama, hol itt a szlovák vér? Viszont szlovák volt az eredeti állampolgárság, a világnak egyszerűbb volt ebbe a skatulyába beletuszkolni. Nem hinném, hogy szlováknak tartaná magát, bár az az eredeti hazája. Világpolgár ő, vagy ahogy önmagát szokta definiálni: közép-európai melange. Magáénak érezheti, aki akarja, számomra magyar volt és marad örökre. (Sose felejtem el, se magát az eseményt, se magát a gesztust, hogy mikor Barcelonában egy vacsorán az asztalnál játékos konfliktus alakult ki egy kérdésben, valaki azt mondta, vesztettünk, mi magyarok, mert csak négyen vagyunk az asztalnál, mire ő azt mondta, megrázva a fejét: nem, öten. Ugyanis magát is a magyarok közé sorolta. Megható volt, gyönyörű, szívet melengető!) A Grisi cikket azért fordítottam le, és tettem közkinccsé, mert támpontot és útmutatást ad Gruberova és a vele hozzávetőleg hasonló szintet képviselő énekesek megítéléséhez. Hogy nem elfogult, csak egyszerűen szigorú, iszonyú szigorú, azt pont ez a cikk bizonyítja: nemigen szokott hozsannázni, távolról se, ha Gruberova szóba kerül, sőt! De itt volt egy alkalom, amikor letette a fegyvert, és levette a kalapot. Mert megértett valamit abból, amit mi, Gruberova-rajongók évek óta tudunk és mondunk, legyen bár osztályrészünk gúny vagy sértegetés. Nevezetesen az, hogy Gruberova egyszeri, káprázatos tüneménye annak a világnak, amit OPERÁNAK nevezünk. Lehet próbálkozni azzal, hogy valaki hozzá mérjen bármilyen azonos fachot éneklő kolleganőt, de merőben felesleges és eredménytelen vállalkozás. Amit ő tud és ad a közönségnek, azt nem tudja és nem adja senki más. Aki ezt megérti, tudja miről beszélek, szavakkal amúgy is majdnem leírhatatlan, megfogalmazhatatlan dolog. Felesleges keresni a hibáit, amelyek vannak, igen, vannak! Elismerem, hallom én is. Az utóbbi években becsúsznak hibák, az évek múlásával bizonyára egyre több is fog, de a LÉNYEGET illetően nincs változás. Ezt a lényeget kell keresni, megérteni és megérezni, aki nem ezt teszi, eleve tévúton jár. Aki nem tudja, semmit vagy szinte semmit nem ért meg Gruberovából, de magából az éneklésből se, de megkockáztatom: magából a nagybetűs Művészetből se. Amit Gruberova képvisel, csak a legnagyobb énekművészek sajátja, amelyekből az egész operatörténet alatt se sok volt, két kezem bőven elég lenne megszámlálni őket. Egyet okvetlen mondanék: Birgit Nilsson 1982-es bécsi Elektrájában lényegében egy ép hangot nem énekelt, és mégis, ha valaki megnézi a belőle készült nem is túl jó minőségű videót, az első perctől az utolsóig érzi, a bőrén, a zsigereiben, hogy egy kivételes művész csillagos órájának lehet szemtanúja. És mikor kijön a függöny elé, a hideg bécsi közönség leírhatatlan tombolással ünnepli. Könnyeztetően megható pillanat, akárhányszor látom, elhomályosuló szemmel, megrendülten nézem. Érdekelt ott valakit, hogy Nilsson lényegében összes magas hangja alacsony volt? A világon senkit. Aki ezt akkor és ott szóba hozta volna, egyszerűen idiótának nézték volna. Én csak azt tanácsoltam volna neki: menjen zongorahangolónak, és ne operába járjon. Felesleges időpocsékolás.
Mehet térdepelni. Vagy fülészhez inkább, mondanám, de nem mondom, mert a hangszín megítélése ízlés kérdése. Mivel Ön Florez rajongója, sajnos ízlését nem tudom megbízhatónak nyilvánítani. Gruberova hangja a világ és az operatörténelem legszebb hangjai közé tartozik, fachjában teljes mértékben kivételes timbre, amelyet bármelyik más koloratúrszoprán csak álmodni szeretett volna magának. Pontosan a hangszín szépsége az, amiben ver minden, még általam is rajongott stimmkolleganőt. A Rigoletto-film Gilda áriájának kadenciája erre önmagában is megingathatatlan bizonyíték. Pedig akkor még nem is érte el azt a hangszépséget, amely később, 1990-től lett sajátja. De nem folytatom... ha valaki ilyen kijelentéseket tesz Gruberováról civilben, megrántom a vállam is annyit mondok: h... (inkább nem írom le). De tovább nem vitatkozom vele, az biztos, mert elvesztettük a tárgyalási alapot. Dessay utolsó Sonnambuláiban (MET, Párizs) a hallgathatatlanság és a paródia kategóriái között ingázott. Széténekelt, recsegő, éles, törött hang. A MET legutóbbi Traviátáiban (két előadást hallottam felvételről) teljes csőd. Kegyeleti intézmény, vagy még az se. Damrau kitűnő énekesnő, nagyszerű volt a drezdai Traviatában és a MET Ory grófjában, de már sajnos (!!) a hanyatlás jeleit mutatja, erre bizonyíték volt a müncheni Hoffmann. Reméljük, nem véglegesen. Gruberovának semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy szlovák image-dzsel fussa karrierjét. Német papa, magyar mama, hol itt a szlovák vér? Viszont szlovák volt az eredeti állampolgárság, a világnak egyszerűbb volt ebbe a skatulyába beletuszkolni. Nem hinném, hogy szlováknak tartaná magát, bár az az eredeti hazája. Világpolgár ő, vagy ahogy önmagát szokta definiálni: közép-európai melange. Magáénak érezheti, aki akarja, számomra magyar volt és marad örökre. (Sose felejtem el, se magát az eseményt, se magát a gesztust, hogy mikor Barcelonában egy vacsorán az asztalnál játékos konfliktus alakult ki egy kérdésben, valaki azt mondta, vesztettünk, mi magyarok, mert csak négyen vagyunk az asztalnál, mire ő azt mondta, megrázva a fejét: nem, öten. Ugyanis magát is a magyarok közé sorolta. Megható volt, gyönyörű, szívet melengető!) A Grisi cikket azért fordítottam le, és tettem közkinccsé, mert támpontot és útmutatást ad Gruberova és a vele hozzávetőleg hasonló szintet képviselő énekesek megítéléséhez. Hogy nem elfogult, csak egyszerűen szigorú, iszonyú szigorú, azt pont ez a cikk bizonyítja: nemigen szokott hozsannázni, távolról se, ha Gruberova szóba kerül, sőt! De itt volt egy alkalom, amikor letette a fegyvert, és levette a kalapot. Mert megértett valamit abból, amit mi, Gruberova-rajongók évek óta tudunk és mondunk, legyen bár osztályrészünk gúny vagy sértegetés. Nevezetesen az, hogy Gruberova egyszeri, káprázatos tüneménye annak a világnak, amit OPERÁNAK nevezünk. Lehet próbálkozni azzal, hogy valaki hozzá mérjen bármilyen azonos fachot éneklő kolleganőt, de merőben felesleges és eredménytelen vállalkozás. Amit ő tud és ad a közönségnek, azt nem tudja és nem adja senki más. Aki ezt megérti, tudja miről beszélek, szavakkal amúgy is majdnem leírhatatlan, megfogalmazhatatlan dolog. Felesleges keresni a hibáit, amelyek vannak, igen, vannak! Elismerem, hallom én is. Az utóbbi években becsúsznak hibák, az évek múlásával bizonyára egyre több is fog, de a LÉNYEGET illetően nincs változás. Ezt a lényeget kell keresni, megérteni és megérezni, aki nem ezt teszi, eleve tévúton jár. Aki nem tudja, semmit vagy szinte semmit nem ért meg Gruberovából, de magából az éneklésből se, de megkockáztatom: magából a nagybetűs Művészetből se. Amit Gruberova képvisel, csak a legnagyobb énekművészek sajátja, amelyekből az egész operatörténet alatt se sok volt, két kezem bőven elég lenne megszámlálni őket. Egyet okvetlen mondanék: Birgit Nilsson 1982-es bécsi Elektrájában lényegében egy ép hangot nem énekelt, és mégis, ha valaki megnézi a belőle készült nem is túl jó minőségű videót, az első perctől az utolsóig érzi, a bőrén, a zsigereiben, hogy egy kivételes művész csillagos órájának lehet szemtanúja. És mikor kijön a függöny elé, a hideg bécsi közönség leírhatatlan tombolással ünnepli. Könnyeztetően megható pillanat, akárhányszor látom, elhomályosuló szemmel, megrendülten nézem. Érdekelt ott valakit, hogy Nilsson lényegében összes magas hangja alacsony volt? A világon senkit. Aki ezt akkor és ott szóba hozta volna, egyszerűen idiótának nézték volna. Én csak azt tanácsoltam volna neki: menjen zongorahangolónak, és ne operába járjon. Felesleges időpocsékolás.
2055 tiramisu 2012-05-16 17:39:08 [Válasz erre: 2053 farkas andrásné 2012-05-16 17:03:48]
Szerintem a szlovák -génektől lett világhírű! Meg kellene kérdezni talán a génektől, hogy miképpen egyeztek meg ! Egyébként Gruberova mindig is elmondta, hogy anyukája magyar... Nem hinném, hogy anno a karrierjéhez az kellett, hogy "szlovák csalogány"-nak nevezzék! Vannak "magyar csalogányok" is, kívánok nekik egy hasonlóan hosszú és sikeres karriert!
Szerintem a szlovák -génektől lett világhírű! Meg kellene kérdezni talán a génektől, hogy miképpen egyeztek meg ! Egyébként Gruberova mindig is elmondta, hogy anyukája magyar... Nem hinném, hogy anno a karrierjéhez az kellett, hogy "szlovák csalogány"-nak nevezzék! Vannak "magyar csalogányok" is, kívánok nekik egy hasonlóan hosszú és sikeres karriert!
2054 tiramisu 2012-05-16 17:21:15 [Válasz erre: 2051 oberon 2012-05-16 08:41:37]
Kihagytad A SZERENCSÉT! :-)
Kihagytad A SZERENCSÉT! :-)
2053 farkas andrásné 2012-05-16 17:03:48
Ezt csak zenehallgatóként írom. Grisi az akármibe mártott pennájával hihetelenül elfogult MINDIG. Mint bárki más. Ami Dessayt illeti "A fiatal franciát, aki már elköszönt a Sonnambulá-tól"-valóban elköszönt, 2010-+ben , mivel van egy - szerintem nevetséges kijelentése hogy 70 előadáson túl nem énekel szerepet. Korábban ezért írtam, hogyvalószínűleg idén októberben el fogja hagyni Az ezred lányát is. Ami a géneket illeti: a "szlovák csalogány", aki Gruber Edit, aligha mutathat fel mást, mint német/sváb és magyar géneket. Ha az kellett anno a nemzeközi karrierhez, hogy életfogytiglan szlovákká nyilvánítsa magát, én nem tudom elítélini őt ezért. Visszatérve Grisihez a "kis Damrau" nagyon jó Linda di Chamounix-t énekelt Becelonában, kivételes szerencsémre élőben hallhattam, azóta + 1-2 Szerelmi bájital a Metben. A Liceu a Lindát egy Gruberova által énekelt Luce -val reklámozta. Amit most leírok, az az én véleményem , és utána már megyek is a sarokba kukoricán térdepelni, míg a világ és még 2 nap... Biztos, hogy az egyik legjobb hang+ma is teljesen intakt. DE! - számomra a hangszíne nem szép. Sokszor olyan, mint egy tűzoltósziréna, még a Pavarotti-féle Rigoletto DVD-n is. És A Semiramide CD-n is.
Ezt csak zenehallgatóként írom. Grisi az akármibe mártott pennájával hihetelenül elfogult MINDIG. Mint bárki más. Ami Dessayt illeti "A fiatal franciát, aki már elköszönt a Sonnambulá-tól"-valóban elköszönt, 2010-+ben , mivel van egy - szerintem nevetséges kijelentése hogy 70 előadáson túl nem énekel szerepet. Korábban ezért írtam, hogyvalószínűleg idén októberben el fogja hagyni Az ezred lányát is. Ami a géneket illeti: a "szlovák csalogány", aki Gruber Edit, aligha mutathat fel mást, mint német/sváb és magyar géneket. Ha az kellett anno a nemzeközi karrierhez, hogy életfogytiglan szlovákká nyilvánítsa magát, én nem tudom elítélini őt ezért. Visszatérve Grisihez a "kis Damrau" nagyon jó Linda di Chamounix-t énekelt Becelonában, kivételes szerencsémre élőben hallhattam, azóta + 1-2 Szerelmi bájital a Metben. A Liceu a Lindát egy Gruberova által énekelt Luce -val reklámozta. Amit most leírok, az az én véleményem , és utána már megyek is a sarokba kukoricán térdepelni, míg a világ és még 2 nap... Biztos, hogy az egyik legjobb hang+ma is teljesen intakt. DE! - számomra a hangszíne nem szép. Sokszor olyan, mint egy tűzoltósziréna, még a Pavarotti-féle Rigoletto DVD-n is. És A Semiramide CD-n is.
2052 Orfeusz 2012-05-16 12:12:30 [Válasz erre: 2051 oberon 2012-05-16 08:41:37]
Egyetértek, nem hiszem, hogy egy kritikusnak másokat földbe dögölve kell vki égbe emelni. Persze ez semmit nem von le abból amit a kritikus írt, mert minden Gruberováról szóló szavával egyetértek..és kár hogy nem lehettem ott Milánóban
Egyetértek, nem hiszem, hogy egy kritikusnak másokat földbe dögölve kell vki égbe emelni. Persze ez semmit nem von le abból amit a kritikus írt, mert minden Gruberováról szóló szavával egyetértek..és kár hogy nem lehettem ott Milánóban
2051 oberon 2012-05-16 08:41:37 [Válasz erre: 2047 parampampoli 2012-05-15 22:09:14]
Előrebocsátva, hogy én is az egyik még éneklő legnagyobbnak tartom Gruberovát, fantasztikus az életműve és örülök ennek az óriási sikernek - azért elegánsabb és ízlésesebb lett volna, ha a szerző nem a többiek "kárára" méltatja Őt. Szerintem Ő maga is tiltakozna, ha megkérdeznék. Főképp Dessay esetében, aki pár évvel ezelőtt igen is megajándékozott bennünket olyan pillanatokkal, amire a felfújt sztárocskák sohasem lennének képesek. A muzikalitását, előadói képességét nem lehet kétségbe vonni. Épp ebben az esetben látszik a legjobban, hogy ha valakiben egyesül az adottság (hang, teherbíró képesség, betegségek elmaradása, stb.) és a tehetség (zenei, előadói, stb.) és ez még szorgalommal is párosul, akkor hoz olyan eredményt, ami valóban világsztárrá emeli azt. Akiből bármelyik is hiányzik, az csak egy fél, vagy harmad eredmény. Még akkor is, ha az a meglévő fél a hang(erő).
Előrebocsátva, hogy én is az egyik még éneklő legnagyobbnak tartom Gruberovát, fantasztikus az életműve és örülök ennek az óriási sikernek - azért elegánsabb és ízlésesebb lett volna, ha a szerző nem a többiek "kárára" méltatja Őt. Szerintem Ő maga is tiltakozna, ha megkérdeznék. Főképp Dessay esetében, aki pár évvel ezelőtt igen is megajándékozott bennünket olyan pillanatokkal, amire a felfújt sztárocskák sohasem lennének képesek. A muzikalitását, előadói képességét nem lehet kétségbe vonni. Épp ebben az esetben látszik a legjobban, hogy ha valakiben egyesül az adottság (hang, teherbíró képesség, betegségek elmaradása, stb.) és a tehetség (zenei, előadói, stb.) és ez még szorgalommal is párosul, akkor hoz olyan eredményt, ami valóban világsztárrá emeli azt. Akiből bármelyik is hiányzik, az csak egy fél, vagy harmad eredmény. Még akkor is, ha az a meglévő fél a hang(erő).
2050 tiramisu 2012-05-16 08:40:02 [Válasz erre: 2047 parampampoli 2012-05-15 22:09:14]
SZUPER! Van füle a kritikusnak és nagyon jól hall Gruberova és kollégái tekintetében. Hallja- és tudja is a lényeget. Tetszik, amit Bartoliról ír például
SZUPER! Van füle a kritikusnak és nagyon jól hall Gruberova és kollégái tekintetében. Hallja- és tudja is a lényeget. Tetszik, amit Bartoliról ír például
2049 Spangel Péter 2012-05-15 22:28:12 [Válasz erre: 2047 parampampoli 2012-05-15 22:09:14]
Köszönöm. a fordítást.
Köszönöm. a fordítást.
2048 parampampoli 2012-05-15 22:16:01
...rettegett....
...rettegett....
2047 parampampoli 2012-05-15 22:09:14 [Válasz erre: 2041 Beatrice 2012-05-15 18:00:48]
Ime a kritika magyar fordítása, hogy mindenki értse, tudja. Olasz tollból kétszeres értékű laudáció, ismerve Grisi retteget, vitriolba mártott pennáját, különösen. A diadal, amellyel a Scala tegnap Edita Gruberovát koncertjén ünnepelte, emblematikus, és segít megérteni sokmindent az opera jelenéből, de az operáról általában is. Felesleges mesélni arról, hogyan énekelt a nagy szlovák díva, mert egyszerűen csak önmaga volt: hibáival és erényeivel, szokásaival és repertoárjával. Felesleges taglalni a múló idő problémáit, mert ezen a ponton már akármit csinálna, rendben lenne. Annyira rendben, hogy a tapsok nem csak tapsok voltak, és a színház nem Piermarini mostanában bágyadt és távolságtartó terme volt, hanem egy szó szerint üvöltő és tapsoló színház, tomboló és fellelkesült úgy, ahogy az utolsó években soha; megtelve — végre! — az örök operarajongókkal egy szólókoncert varázsáért. Csoda! a színházbajárás öröme, megünnepelni, ahogy írva van, ezt a hatvanöt éves hölgyet, akit talán utoljára látunk itt szakmai menetelésének operákból, debütálásokból, koncertekből megkomponált pergőzüzében, vagy beugrásokból, amikor alkalomszerűen helyettesít gyorsan lehanyatlott pseudo-sztárokat. Nem lett más azóta, hogy utoljára Milánóban énekelt, érvényesek még az akkori megállapítások, hiszen alig változott valami. De a siker nagysága és az ujjongó színház kiáltásai, amivel nem engedték le a színpadról: ”Edita! Editaaaaa!” — valóban lenyűgöző volt. És nem azért, mert a közönség nem hallotta a disztonálásokat, vagy mert egyetemlegesen elfogadta volna a stílust, ami teljes mértékben az övé: végtelen számú portamentóval énekelni a választott programot, hanem azért, mert ahogy ez az asszony a saját hangjával bánni tud, az ma már ritkaság, abszolút unikum, egyszeri jelenség. Egyediségét, amivel az évek során olyan vándorközönséget gyűjtött maga köré, amely minden fellépésén ott van, úgy hívják: a hangnak a térben való „szabad rezonanciája”. Az első részben kifejezési hangsúlyokkal is szerényen bánt, de utána okosan adagolva, ahogy egy énekesnő 40 éves karrierrel háta mögött teszi, fortét és fortissimót is alkalmazott, meglepő erővel és projektálással, szabadon szárnyaltatva még mindig friss, sehol nem töredezett hangját, amely soha nem nazális, nem szól se torokból se sehonnan, ahonnan nem kell. Tegnap este a díva kibontotta annak a régi és elveszett művészetnek a titkát, amelyet a régi akusztikus és az első elektronikus lemezek dokumentálnak, amelyeken a fekete-fehér fotók díváinak friss hangszíne messziről hallatszik, egy másik világ ízével, olykor egyenes vagy hamiskás csúcshangokkal, hiszen visszavonulásuk környékén vagy már utána készültek, talán negyvenéves MET karrier után, lásd az idős Sembrichet vagy Melbát. Ahogy az ő esetükben, Gruberovánál sincs semmi hangszín-elhasználódás, hangja középen olyan könnyed és telt, ahogy ma a világon senkié, a mellregiszter erőteljes, a stílus egyéni, erényekkel és túlzásokkal, a jövő emlékezetének szóló csiszoltsággal előadva. A maradiak a jelent is múzeumba tennék, mondhatnánk ironikusan, mégis az helyzet, hogy egy igazán múzeumba illő darab előtt ma a nézőtereken őrülnek meg, szomjúhozva vándorolnak, ünnepelve és tapsolva egy művészt, aki évek óta élő és éneklő példája annak, amit úgy hívnak: „éneklés támasszal”! Tegnap este csak ez volt, bemutatása az operai bolygón való kivételességének, mert bár hibádzottak egyes magasságok, legato vagy intonáció (ami még Gruberova arcára is itt-ott fintort csalt…) a számokat, Dinorah-t különösen, nagyon személyes színészi eszközökkel adta elő. És mégis: megjelenik, és az emberek őrjöngve ordítanak, a tegnapi színpadon hasonló diadalt Kaufmann, Gheorgiu, Damrau vagy Fleming nem is álmodhattak maguknak... szólókoncerten se. A közönségre gyakorolt hatása az a hatás, amit a színházban a régi értelemben vett „operaéneklés” újbóli megjelenése kelt, az emberi hang átváltozásának művészete körülölelő, tiszta, intenzív, minden súlytól mentes sztereofón hangzássá. Piermarini vitatott terme, amelyet a közelmúlt restaurálása állítólag megváltoztatott, csodálatos módon ismét szonórus, akusztikailag tökéletes térré változott, amely nem ette meg az idős díva hangját. Ugyanarról a helyről, ahol a tegnap esti koncertet megnéztem, korábban nehezen hallottam az időnként még a hárfától is lefedett kis Damraut, vagy Stemmét a Walkürben és a Domingóval adott koncerten. Ma Signora Gruberova, aki nem tagad le semmit koloratúrszoprán karakteréből, Dinorah vagy méginkább „A denevér” Adéljának jelenetében („Spiel ich die Unschuld vom Lande”), Dell’Acqua Villanelle-jében vagy Linda áriájában teltebb és projektáltabb hanggal bír, mint egy Brünnhildét éneklő Stemme vagy egy Serafin, vagy bárki, aki ezen a színpadon az utóbbi években előfordult. Egy élő hangzás, amely megmutatja, hogyan is énekelhettek a múlt énekesei, szavak és kifogások csűrés-csavarása nélkül; eleven bizonyítéka annak, hogy ma nem tudnak így énekelni, és az effajta éneklés mára eltűnt a kihívások, a rossz mesterek, a megcsinált rossz énekesek súlya alatt. Tegnap este rengeteg gondolatot ébresztett bennem ez a hatalmas professzionista, aki olyan biztos és örök, mint egy hegy. Az első Natalie Dessay-hez és zavarbaejtő Traviatájához szállt, amelyet ezekben a hetekben a MET-ben vezetett elő, lemondásokkal, előadás közbeni cserékkel, hangtalanul vagy prózában előadva, megtörve, ahogy a rádióközvetítésben is hallottuk. Edita Gruberova ilyen hibába nem esik soha, se azonos életkorban, se most, saját legrosszabb produkcióiban sem; miközben Bécsben utolsó Puritánjait köszöntötték, a fiatal francia már hivatalosan is búcsút vett az Alvajárótól. Aztán gondoltam Bartoli nevetséges nyilatkozataira, aki képtelen volt arra, hogy Milánóban hallatszon az Ory grófjában, műveltnek látszó hamis szóáradatára az Alvajáróról és Normáról. A Normáról, amelyben nem tudott egyetlen olyan széles és jól projektált hangot adni, mint Gruberova; az Alvajáróról, amely Gruberova hangján megszólalt a ma már bárki számára utolérhetetlen, óriási nápolyi előadásban. Arra is gondoltam, hogy csak megjelenésével egyedül nagyobb ovációt kapott még koncert előtt, mint a legutóbbi Tosca összes szereplője előadás után. Gondoltam a jelen nagy hangjaira, pontosan Stemmére, Serafinra vagy Dykára, akik, ha duettezni kellene vele, kevésbé tűntek volna frissnek, tömörnek, jól vezetettnek és szélesnek, még Verdit, Wagnert vagy Puccinit előadva is. És gondoltam a 78-as fordulatúak nagyjaira is: hogy egy bizonyos pillanatban miért engedte meg magának Galli-Curci a Trubadúrt, vagy miért énekelt Melba Tannhausert, Siems (Margarethe) Luciát, Normát és Aidát… Hogy tehették meg, ezt magyarázta meg nekünk tegnap Gruberova. Néztem a közönséget, ahogy megőrül érte, és megértettem, miért nem akarja, hogy lelépjen a színpadról. Ez az éneklés tetszik és okoz örömet, nem a modern, üres és felpumpált akusztikáról, a torokban elsüllyedőkről szóló kulturális és filológiai mesék: ez a telt, a fülnek boldogságot adó, csillogó hangzás, amelyet semmilyen mikrofonrendszer nem tud imitálni, és amelyet csak a természetesen kiművelt emberi hang tud produkálni. Ez őrjíti meg az operaközönséget, tegnap és ma is, ebben semmi a világon nem változott. Egy díva ő, kultikus tárgy, ám ezek a tapsok mások voltak, mert azt a viszonyt a közönséghez, amit tegnap este láttam megmutatkozni, a színpad és a nézőtér határán, ahogy kezet fogott és tréfált a közönséggel, nem lehet reklámmal és tömegmédiás fortélyokkal megcsinálni, csak karrierrel, munkával; azzal, hogy a világon mindenütt tisztelte a közönséget, nem mondott le, nem csinált jeleneteket, nem adott hitvány interjúkat, nem tett ostoba nyilatkozatokat. Tegnap este rengeteg igazságot láttam a színpadon, mert a díva nem leplezte egyszer se hibáit és életkorát, még gikszerezett is egyes magas hangokon, de tudja, hogy van valamije, ami ugyanannyira igaz, többet számít és ér, és képes megnemesíteni mindent. És ezért volt óriási diadal.
Ime a kritika magyar fordítása, hogy mindenki értse, tudja. Olasz tollból kétszeres értékű laudáció, ismerve Grisi retteget, vitriolba mártott pennáját, különösen. A diadal, amellyel a Scala tegnap Edita Gruberovát koncertjén ünnepelte, emblematikus, és segít megérteni sokmindent az opera jelenéből, de az operáról általában is. Felesleges mesélni arról, hogyan énekelt a nagy szlovák díva, mert egyszerűen csak önmaga volt: hibáival és erényeivel, szokásaival és repertoárjával. Felesleges taglalni a múló idő problémáit, mert ezen a ponton már akármit csinálna, rendben lenne. Annyira rendben, hogy a tapsok nem csak tapsok voltak, és a színház nem Piermarini mostanában bágyadt és távolságtartó terme volt, hanem egy szó szerint üvöltő és tapsoló színház, tomboló és fellelkesült úgy, ahogy az utolsó években soha; megtelve — végre! — az örök operarajongókkal egy szólókoncert varázsáért. Csoda! a színházbajárás öröme, megünnepelni, ahogy írva van, ezt a hatvanöt éves hölgyet, akit talán utoljára látunk itt szakmai menetelésének operákból, debütálásokból, koncertekből megkomponált pergőzüzében, vagy beugrásokból, amikor alkalomszerűen helyettesít gyorsan lehanyatlott pseudo-sztárokat. Nem lett más azóta, hogy utoljára Milánóban énekelt, érvényesek még az akkori megállapítások, hiszen alig változott valami. De a siker nagysága és az ujjongó színház kiáltásai, amivel nem engedték le a színpadról: ”Edita! Editaaaaa!” — valóban lenyűgöző volt. És nem azért, mert a közönség nem hallotta a disztonálásokat, vagy mert egyetemlegesen elfogadta volna a stílust, ami teljes mértékben az övé: végtelen számú portamentóval énekelni a választott programot, hanem azért, mert ahogy ez az asszony a saját hangjával bánni tud, az ma már ritkaság, abszolút unikum, egyszeri jelenség. Egyediségét, amivel az évek során olyan vándorközönséget gyűjtött maga köré, amely minden fellépésén ott van, úgy hívják: a hangnak a térben való „szabad rezonanciája”. Az első részben kifejezési hangsúlyokkal is szerényen bánt, de utána okosan adagolva, ahogy egy énekesnő 40 éves karrierrel háta mögött teszi, fortét és fortissimót is alkalmazott, meglepő erővel és projektálással, szabadon szárnyaltatva még mindig friss, sehol nem töredezett hangját, amely soha nem nazális, nem szól se torokból se sehonnan, ahonnan nem kell. Tegnap este a díva kibontotta annak a régi és elveszett művészetnek a titkát, amelyet a régi akusztikus és az első elektronikus lemezek dokumentálnak, amelyeken a fekete-fehér fotók díváinak friss hangszíne messziről hallatszik, egy másik világ ízével, olykor egyenes vagy hamiskás csúcshangokkal, hiszen visszavonulásuk környékén vagy már utána készültek, talán negyvenéves MET karrier után, lásd az idős Sembrichet vagy Melbát. Ahogy az ő esetükben, Gruberovánál sincs semmi hangszín-elhasználódás, hangja középen olyan könnyed és telt, ahogy ma a világon senkié, a mellregiszter erőteljes, a stílus egyéni, erényekkel és túlzásokkal, a jövő emlékezetének szóló csiszoltsággal előadva. A maradiak a jelent is múzeumba tennék, mondhatnánk ironikusan, mégis az helyzet, hogy egy igazán múzeumba illő darab előtt ma a nézőtereken őrülnek meg, szomjúhozva vándorolnak, ünnepelve és tapsolva egy művészt, aki évek óta élő és éneklő példája annak, amit úgy hívnak: „éneklés támasszal”! Tegnap este csak ez volt, bemutatása az operai bolygón való kivételességének, mert bár hibádzottak egyes magasságok, legato vagy intonáció (ami még Gruberova arcára is itt-ott fintort csalt…) a számokat, Dinorah-t különösen, nagyon személyes színészi eszközökkel adta elő. És mégis: megjelenik, és az emberek őrjöngve ordítanak, a tegnapi színpadon hasonló diadalt Kaufmann, Gheorgiu, Damrau vagy Fleming nem is álmodhattak maguknak... szólókoncerten se. A közönségre gyakorolt hatása az a hatás, amit a színházban a régi értelemben vett „operaéneklés” újbóli megjelenése kelt, az emberi hang átváltozásának művészete körülölelő, tiszta, intenzív, minden súlytól mentes sztereofón hangzássá. Piermarini vitatott terme, amelyet a közelmúlt restaurálása állítólag megváltoztatott, csodálatos módon ismét szonórus, akusztikailag tökéletes térré változott, amely nem ette meg az idős díva hangját. Ugyanarról a helyről, ahol a tegnap esti koncertet megnéztem, korábban nehezen hallottam az időnként még a hárfától is lefedett kis Damraut, vagy Stemmét a Walkürben és a Domingóval adott koncerten. Ma Signora Gruberova, aki nem tagad le semmit koloratúrszoprán karakteréből, Dinorah vagy méginkább „A denevér” Adéljának jelenetében („Spiel ich die Unschuld vom Lande”), Dell’Acqua Villanelle-jében vagy Linda áriájában teltebb és projektáltabb hanggal bír, mint egy Brünnhildét éneklő Stemme vagy egy Serafin, vagy bárki, aki ezen a színpadon az utóbbi években előfordult. Egy élő hangzás, amely megmutatja, hogyan is énekelhettek a múlt énekesei, szavak és kifogások csűrés-csavarása nélkül; eleven bizonyítéka annak, hogy ma nem tudnak így énekelni, és az effajta éneklés mára eltűnt a kihívások, a rossz mesterek, a megcsinált rossz énekesek súlya alatt. Tegnap este rengeteg gondolatot ébresztett bennem ez a hatalmas professzionista, aki olyan biztos és örök, mint egy hegy. Az első Natalie Dessay-hez és zavarbaejtő Traviatájához szállt, amelyet ezekben a hetekben a MET-ben vezetett elő, lemondásokkal, előadás közbeni cserékkel, hangtalanul vagy prózában előadva, megtörve, ahogy a rádióközvetítésben is hallottuk. Edita Gruberova ilyen hibába nem esik soha, se azonos életkorban, se most, saját legrosszabb produkcióiban sem; miközben Bécsben utolsó Puritánjait köszöntötték, a fiatal francia már hivatalosan is búcsút vett az Alvajárótól. Aztán gondoltam Bartoli nevetséges nyilatkozataira, aki képtelen volt arra, hogy Milánóban hallatszon az Ory grófjában, műveltnek látszó hamis szóáradatára az Alvajáróról és Normáról. A Normáról, amelyben nem tudott egyetlen olyan széles és jól projektált hangot adni, mint Gruberova; az Alvajáróról, amely Gruberova hangján megszólalt a ma már bárki számára utolérhetetlen, óriási nápolyi előadásban. Arra is gondoltam, hogy csak megjelenésével egyedül nagyobb ovációt kapott még koncert előtt, mint a legutóbbi Tosca összes szereplője előadás után. Gondoltam a jelen nagy hangjaira, pontosan Stemmére, Serafinra vagy Dykára, akik, ha duettezni kellene vele, kevésbé tűntek volna frissnek, tömörnek, jól vezetettnek és szélesnek, még Verdit, Wagnert vagy Puccinit előadva is. És gondoltam a 78-as fordulatúak nagyjaira is: hogy egy bizonyos pillanatban miért engedte meg magának Galli-Curci a Trubadúrt, vagy miért énekelt Melba Tannhausert, Siems (Margarethe) Luciát, Normát és Aidát… Hogy tehették meg, ezt magyarázta meg nekünk tegnap Gruberova. Néztem a közönséget, ahogy megőrül érte, és megértettem, miért nem akarja, hogy lelépjen a színpadról. Ez az éneklés tetszik és okoz örömet, nem a modern, üres és felpumpált akusztikáról, a torokban elsüllyedőkről szóló kulturális és filológiai mesék: ez a telt, a fülnek boldogságot adó, csillogó hangzás, amelyet semmilyen mikrofonrendszer nem tud imitálni, és amelyet csak a természetesen kiművelt emberi hang tud produkálni. Ez őrjíti meg az operaközönséget, tegnap és ma is, ebben semmi a világon nem változott. Egy díva ő, kultikus tárgy, ám ezek a tapsok mások voltak, mert azt a viszonyt a közönséghez, amit tegnap este láttam megmutatkozni, a színpad és a nézőtér határán, ahogy kezet fogott és tréfált a közönséggel, nem lehet reklámmal és tömegmédiás fortélyokkal megcsinálni, csak karrierrel, munkával; azzal, hogy a világon mindenütt tisztelte a közönséget, nem mondott le, nem csinált jeleneteket, nem adott hitvány interjúkat, nem tett ostoba nyilatkozatokat. Tegnap este rengeteg igazságot láttam a színpadon, mert a díva nem leplezte egyszer se hibáit és életkorát, még gikszerezett is egyes magas hangokon, de tudja, hogy van valamije, ami ugyanannyira igaz, többet számít és ér, és képes megnemesíteni mindent. És ezért volt óriási diadal.
2046 telramund 2012-05-15 20:22:24 [Válasz erre: 2042 Heiner Lajos 2012-05-15 18:26:44]
Hát a genetika sokat számit a hozott gének és ugyebár félig magyar a hölgy.Ön a magyarságot pedig mint jelezte más topicban -külföldön- szégyenli.Pedig nem kellene.
Hát a genetika sokat számit a hozott gének és ugyebár félig magyar a hölgy.Ön a magyarságot pedig mint jelezte más topicban -külföldön- szégyenli.Pedig nem kellene.
2045 Beatrice 2012-05-15 18:53:57 [Válasz erre: 2042 Heiner Lajos 2012-05-15 18:26:44]
Nem olyan régi az a kép. Csak hát a művésznő jól tartja magát. Hangilag is (hogy ki mindenki fiatalabbhoz képest, az elolvasható a belinkelt kritikában).
Nem olyan régi az a kép. Csak hát a művésznő jól tartja magát. Hangilag is (hogy ki mindenki fiatalabbhoz képest, az elolvasható a belinkelt kritikában).
2044 Orfeusz 2012-05-15 18:45:50 [Válasz erre: 2043 Orfeusz 2012-05-15 18:44:32]
..és hát ez aztán a közönség..nemhiába az olasz temperantum
..és hát ez aztán a közönség..nemhiába az olasz temperantum
2043 Orfeusz 2012-05-15 18:44:32 [Válasz erre: 2041 Beatrice 2012-05-15 18:00:48]
Fantasztikus videok a youtube-on..királynő.
Fantasztikus videok a youtube-on..királynő.
2042 Heiner Lajos 2012-05-15 18:26:44 [Válasz erre: 2040 telramund 2012-05-13 09:40:17]
És a Művésznő érettségi tablós fényképe is megtekinthető hozzá.
És a Művésznő érettségi tablós fényképe is megtekinthető hozzá.
2041 Beatrice 2012-05-15 18:00:48
[url]http://www.ilcorrieredellagrisi.eu/2012/05/concerti-di-canto-alla-scala-grubymania/;E szerint a kritika szerint[/url] nagy buli volt tegnap a Scalában. Akit érdekel, a Tubuson is találhat ezt-azt. :-)
[url]http://www.ilcorrieredellagrisi.eu/2012/05/concerti-di-canto-alla-scala-grubymania/;E szerint a kritika szerint[/url] nagy buli volt tegnap a Scalában. Akit érdekel, a Tubuson is találhat ezt-azt. :-)
2040 telramund 2012-05-13 09:40:17
Ilyen is csak Zürichben fordul elő sajnos.Jonas Kaufmann lemondta a dalestjét és helyette a zürichi operában személyes okok miatt 10 éve nem szereplő Edita Gruberova ugrott be,3 nappal a miláno /Scala/dalest elött.A közönség tombolva ünnepelte régi kedvencét.Hát ez olyan gyorsan történt ,hogy lemaradtam,de mondjuk kárpótolt az előző napi csodás Tosca.
Ilyen is csak Zürichben fordul elő sajnos.Jonas Kaufmann lemondta a dalestjét és helyette a zürichi operában személyes okok miatt 10 éve nem szereplő Edita Gruberova ugrott be,3 nappal a miláno /Scala/dalest elött.A közönség tombolva ünnepelte régi kedvencét.Hát ez olyan gyorsan történt ,hogy lemaradtam,de mondjuk kárpótolt az előző napi csodás Tosca.
2039 Robesz 2012-03-26 20:24:15
Sajnos én is lemaradtam róla...
Sajnos én is lemaradtam róla...
2038 parampampoli 2012-03-26 19:31:15 [Válasz erre: 2037 Orfeusz 2012-03-26 19:16:19]
Még ilyet kérdezni... TERMÉSZETESEN!
Még ilyet kérdezni... TERMÉSZETESEN!
