47 Szilgyo 2004-08-02 14:20:09 [Válasz erre: 46 sphynx 2004-08-02 14:08:02]
A DVD-k sem drágák, de a CD-k helyenként nagyon barátiak. Egy Boriszt néztem ki Ghiaurovval. Mikor rendelsz?
A DVD-k sem drágák, de a CD-k helyenként nagyon barátiak. Egy Boriszt néztem ki Ghiaurovval. Mikor rendelsz?
46 sphynx 2004-08-02 14:08:02
Szilgyo, találtál valamit a Merlinen? Úgy láttam, a DVD-k nem is olyan olcsók.
Szilgyo, találtál valamit a Merlinen? Úgy láttam, a DVD-k nem is olyan olcsók.
45 Konrad Wallenrod 2004-08-02 10:50:34 [Válasz erre: 44 Konrad Wallenrod 2004-08-02 10:47:59]
Bocs, elirtam: Ersztner Dezsô... De a DVD-n is elirták: \"Deszô\"
Bocs, elirtam: Ersztner Dezsô... De a DVD-n is elirták: \"Deszô\"
44 Konrad Wallenrod 2004-08-02 10:47:59 [Válasz erre: 42 Tamás 2004-08-01 21:08:54]
Igen. Ernsztner Dezsô zseniális Leporello. Siepi viszont uralja a mezônyt. Zerlina mulatságos... Siepi-nek alig ér föl a derekához. A szinek olyanok, mint a régi westernfilmekben. (Nem is olyan rossz gondolat, a téma alkalmas egy jó kis westernre, két párbaj is van benne, plusz egy verekedés... :-)
Igen. Ernsztner Dezsô zseniális Leporello. Siepi viszont uralja a mezônyt. Zerlina mulatságos... Siepi-nek alig ér föl a derekához. A szinek olyanok, mint a régi westernfilmekben. (Nem is olyan rossz gondolat, a téma alkalmas egy jó kis westernre, két párbaj is van benne, plusz egy verekedés... :-)
43 gondola 2004-08-01 22:01:42 [Válasz erre: 41 Konrad Wallenrod 2004-07-31 09:35:08]
Igaz, igaz. A legnagyobb szabású Don Giovanni. Démon őkelme.
Igaz, igaz. A legnagyobb szabású Don Giovanni. Démon őkelme.
42 Tamás 2004-08-01 21:08:54
Arról azt hallottam, hogy még fekete-fehérben vették fel és a stúdióban színezgették ki az alakokat. De kétségtelenül a legjobb Don Giovanni. Ersztner Dezsővel!
Arról azt hallottam, hogy még fekete-fehérben vették fel és a stúdióban színezgették ki az alakokat. De kétségtelenül a legjobb Don Giovanni. Ersztner Dezsővel!
41 Konrad Wallenrod 2004-07-31 09:35:08
Megszereztem a Don Giovanni Deutsch Gramophon dvd-t, Furtwänglerrel, Siepivel... Mondhatom, a legnagyszerûbb Don Giovanni, amit valaha is láttam-hallottam. Siepi méltó a hirnevéhez.
Megszereztem a Don Giovanni Deutsch Gramophon dvd-t, Furtwänglerrel, Siepivel... Mondhatom, a legnagyszerûbb Don Giovanni, amit valaha is láttam-hallottam. Siepi méltó a hirnevéhez.
40 Orfeusz 2004-07-31 08:18:44 [Válasz erre: 39 operátor 2004-07-30 23:35:39]
kösz Operátor, a DvD választék valóban elég gyatra, majd ha Oxfordban vagy Zürichben járok..:)
kösz Operátor, a DvD választék valóban elég gyatra, majd ha Oxfordban vagy Zürichben járok..:)
39 operátor 2004-07-30 23:35:39 [Válasz erre: 35 Orfeusz 2004-07-29 19:11:49]
hol van opera dvdk nagy választéka? az amazon.co.uk-on vagy az oxford street-i hmv shopokban, esetleg a müncheni zauberflötében... bizony elég gyenge az itthoni oper-dvd disztribúció helyzete. mindenhol legfeljebb ugyanazokat lehet kapni és bizonyos dolgokat pedig sehol - rameau, bonney dvd-k, stuttgarti ring, stb- mintha egy helyről jönne minden. a duna plazabeli \"hungaroton bolt\" komolyzenei szekciójában viszonylag sokféle dolgot lehet kapni, néha picit olcsóbb, mint másutt. pl. nemzetközi viszonylatban is potom összegért lehet ott szert tenni david alden winterreise inszenierungjára, [url]http://opera.uw.hu;melyről itt is szó van.[/url]
hol van opera dvdk nagy választéka? az amazon.co.uk-on vagy az oxford street-i hmv shopokban, esetleg a müncheni zauberflötében... bizony elég gyenge az itthoni oper-dvd disztribúció helyzete. mindenhol legfeljebb ugyanazokat lehet kapni és bizonyos dolgokat pedig sehol - rameau, bonney dvd-k, stuttgarti ring, stb- mintha egy helyről jönne minden. a duna plazabeli \"hungaroton bolt\" komolyzenei szekciójában viszonylag sokféle dolgot lehet kapni, néha picit olcsóbb, mint másutt. pl. nemzetközi viszonylatban is potom összegért lehet ott szert tenni david alden winterreise inszenierungjára, [url]http://opera.uw.hu;melyről itt is szó van.[/url]
37 Orfeusz 2004-07-30 12:46:02 [Válasz erre: 36 Szilgyo 2004-07-30 09:11:31]
Deák F. utcában milyen üzlet van?
Deák F. utcában milyen üzlet van?
36 Szilgyo 2004-07-30 09:11:31 [Válasz erre: 35 Orfeusz 2004-07-29 19:11:49]
Olyan nincs...talán a Deák F. utcaiban van egy-két olcsóbb darab...
Olyan nincs...talán a Deák F. utcaiban van egy-két olcsóbb darab...
35 Orfeusz 2004-07-29 19:11:49
Végre van DVD-m, az első lemezem Rusalka Fleminggel, valami csodálatos előadás, szédületesen jó rendezéssel. Hol van DVD-k nagy(opera)választéka, ahol esetleg olcsóbb is. Rózsavölgyi elég drága, Media Marktban pedig kicsi a választék!
Végre van DVD-m, az első lemezem Rusalka Fleminggel, valami csodálatos előadás, szédületesen jó rendezéssel. Hol van DVD-k nagy(opera)választéka, ahol esetleg olcsóbb is. Rózsavölgyi elég drága, Media Marktban pedig kicsi a választék!
34 Sesto 2004-06-14 12:30:24 [Válasz erre: 33 Lilien 2004-06-14 11:25:38]
...az emlitett Varázsfuvola kapható már egy jó pár hete egy olcsó DVD-széria darabjaként, olyan 7-9 Euro-s áron nálunk,... na nem egy nagy durranás...
...az emlitett Varázsfuvola kapható már egy jó pár hete egy olcsó DVD-széria darabjaként, olyan 7-9 Euro-s áron nálunk,... na nem egy nagy durranás...
33 Lilien 2004-06-14 11:25:38
Jónapot, Napokban hallottam egy amerikai ismerõsõmnél Miklósa Erika elõdásában Mozart Varázsfuvoláját. Érdeklõdnék tudja-e valaki, hogy hol szerezhetném be, mert már égen földön kerestem. :-( Elõre is köszi a segitseget. Lilien
Jónapot, Napokban hallottam egy amerikai ismerõsõmnél Miklósa Erika elõdásában Mozart Varázsfuvoláját. Érdeklõdnék tudja-e valaki, hogy hol szerezhetném be, mert már égen földön kerestem. :-( Elõre is köszi a segitseget. Lilien
32 BSAF 2004-05-12 12:24:55 [Válasz erre: 30 orlandofurioso 2004-05-09 22:53:02]
No de Landikám! Vigyázz, figyelünk!!!
No de Landikám! Vigyázz, figyelünk!!!
31 operátor 2004-05-11 15:20:23
némi info a jövőben megjelebő barokk opera dvd-kről: charpentier: actéon, purcell: dido. christie, megj. kb 2004 szept. handel: hercules. christie. felvétel: 2004 júl. handel: rodelinda. münchen. nemsokára. rameau: Les Indes Galantes. christie. ? Rameau: Les Paladins. christie. chatelet. ? [url]http://perso.wanadoo.fr/jean-claude.brenac/Disco_annonces.htm;forrás[/url] végre alakul már a barokk repertoár is - ha itthon nem is, de legalább dvd-n, \"mint púpos gyerek a prés alatt\"!
némi info a jövőben megjelebő barokk opera dvd-kről: charpentier: actéon, purcell: dido. christie, megj. kb 2004 szept. handel: hercules. christie. felvétel: 2004 júl. handel: rodelinda. münchen. nemsokára. rameau: Les Indes Galantes. christie. ? Rameau: Les Paladins. christie. chatelet. ? [url]http://perso.wanadoo.fr/jean-claude.brenac/Disco_annonces.htm;forrás[/url] végre alakul már a barokk repertoár is - ha itthon nem is, de legalább dvd-n, \"mint púpos gyerek a prés alatt\"!
30 orlandofurioso 2004-05-09 22:53:02 [Válasz erre: 29 operátor 2004-05-06 19:08:12]
Megint én. Kedves Operátor, nem akarod egynémelyik DVD-et átírni nekem? :-) Tudod, a törvény tiltja, de magadnak készíthetsz egy másodpéldányt.
Megint én. Kedves Operátor, nem akarod egynémelyik DVD-et átírni nekem? :-) Tudod, a törvény tiltja, de magadnak készíthetsz egy másodpéldányt.
29 operátor 2004-05-06 19:08:12
és kijött végre egy barbara bonney dvd is: \"Voices Of Our Time - Barbara Bonney\" egy theatre du chatelet dalest felvétele: [url]http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B0001Z65OO/026-2295292-4003662;az amazonon[/url]... \"potyog az égi manna\" mostanában...
és kijött végre egy barbara bonney dvd is: \"Voices Of Our Time - Barbara Bonney\" egy theatre du chatelet dalest felvétele: [url]http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B0001Z65OO/026-2295292-4003662;az amazonon[/url]... \"potyog az égi manna\" mostanában...
28 operátor 2004-05-06 18:59:39
a napokban megjelent a párizsi rameau boréades dvd [url]http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B0001Z65PI/026-2295292-4003662;amazon.co.uk[/url]-on!!!
a napokban megjelent a párizsi rameau boréades dvd [url]http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B0001Z65PI/026-2295292-4003662;amazon.co.uk[/url]-on!!!
27 már nem kötekedő 2004-04-27 14:26:49 [Válasz erre: 26 operátor 2004-04-27 13:57:48]
Egyetértek veled! :-) (Ezt is megértük...)
Egyetértek veled! :-) (Ezt is megértük...)
26 operátor 2004-04-27 13:57:48 [Válasz erre: 25 kötekedő 2004-04-27 13:31:26]
az \"amadeus\" nyugodtan idefér, én csak dvdn ismerem, szerintem érdemes lehet arról is írni. én pl. jobban sikerültnek gondolom az amadeust a hasonló jellegű \"farinelli a kasztrált\" c. filmnél, ami témája miatt viszont szintén érdekes...
az \"amadeus\" nyugodtan idefér, én csak dvdn ismerem, szerintem érdemes lehet arról is írni. én pl. jobban sikerültnek gondolom az amadeust a hasonló jellegű \"farinelli a kasztrált\" c. filmnél, ami témája miatt viszont szintén érdekes...
25 kötekedő 2004-04-27 13:31:26 [Válasz erre: 24 operátor 2004-04-27 13:18:05]
Még nem volt időm megnézni, de most kaptam meg az Amadeus-t. moziban többször is láttam, meg van videón is. nem hiszem, hogy csalódni fogok. Tudom, hogy nem pont ilyen DVD-k re gondoltatok, de ez van...:-))
Még nem volt időm megnézni, de most kaptam meg az Amadeus-t. moziban többször is láttam, meg van videón is. nem hiszem, hogy csalódni fogok. Tudom, hogy nem pont ilyen DVD-k re gondoltatok, de ez van...:-))
24 operátor 2004-04-27 13:18:05 [Válasz erre: 23 kötekedő 2004-04-27 12:55:34]
hát nem én, de sejtem, hogy ki lehet... de tényleg, kötekedés helyett te is reviewolhatnád kedvenc dvd-idet!
hát nem én, de sejtem, hogy ki lehet... de tényleg, kötekedés helyett te is reviewolhatnád kedvenc dvd-idet!
23 kötekedő 2004-04-27 12:55:34 [Válasz erre: 18 nakicsoda? 2004-04-15 22:46:58]
na, ki csoda operátor?
na, ki csoda operátor?
22 operátor 2004-04-23 17:09:41
ugyan még nem jött ki a teljes stuttgarti ring dvd-n, de már neki lehet kezdeni. e ring specialitása, hogy minden részét más rendező vitte színre, így nincsenek későbbre halasztott értelmezések, minden darab a saját csúcspontjára juttatott rekreáció. WAGNER: DAS RHEINGOLD Staatsoper Stuttgart Lothar Zagrosek Joachim Schlömer A cselekmény végig egy térben zajlik, mely egy üzemcsarnok, egy fürdőszoba, és egy „executive lounge” hókuszpókusz-mentes ötvözete. Mindez nyilván a „Wotan & Partners GMBH” tulajdona, a szereplők mindannyian a cég kötelékébe tartozó személyek. Lássuk őket. Wotan a minden hájjal megkent, ellenszenves, ragyás képű „Herr-President-General-Direktor”, felesége, Fricka, szintén a menedzsment oszlopos tagja lehet, talán a pénzügy-számvitel tartozik hozzá, azért cipeli hóna alatt a cég teljes könyvelését. Alberich egyike lehet a cég legalacsonyabb szintű vezetőinek, aki előtt soha nem remélt „karrierlehetőség” nyílik, miután Woglinde, Wellgunde és Floßhilde, a cég tengerészkadét-lánynak öltöztetett hostessei alaposan a földig alázzák. Mime talán egyik minimálbéres alkalmazottja. Loge Wotan bizalmi embere, amúgy bróker foglalkozását tekintve. Froh egy hófehér teniszruhás dandy, nyilván valamikor korábban „kockázatot vállalt” és ezért zavartalanul élvezheti a tőke gyümölcseit. Donner a gyártási részleg vezetője lehet, mivel öltönyös, de egy kis szögverő-kalapáccsal hadonászik meggondolatlanul. Freia egy szerény kis titkárnőféle, amolyan szegény rokon, akit Freia könyörületből alkalmazott, és akinek talán nemcsak kávéfőzéssel kell a menedzsment frissességének és tettrekészségének fenntartásához hozzájárulni. Fasolt és Fafner kisiparosból öltönyössé felkapaszkodott építési vállalkozók és ugyan a szerződés elkeveredhetett a sok papír között, de követelésük kétségtelenül jogszerűen áll fenn. Erda egy fekete hosszúkabátos alak – ki tudja ki lehet. Az előadás során ezen – Freia kivételével – ellenszenves alakok semmi mást nem csinálnak, mint eszelős, megalomániás módon hajszolják a hatalmat. A hatalom, a pénz megszerzése, a „piaci növekedés” kényszere már rég leküzdött mindenki részéről mindenféle gátlást. Wotan Freiát kétszeresen alázza meg, bocsátja áruba: egyszer a Walhalláért ígéri cserébe, majd mivel itt igazi szerelem bontakozik ki Freia és Fasolt között, mégegyszer, amikor visszavásárolja, így Freinak azt is át kell élnie, hogy szerelme, Fasolt pénzért cserébe mond le róla. Alberich egy aberáltan degenerált megalomán őrült, aki a jelenetváltási zenék során éppen tébolyult átéléssel Wagner zenét hallgat egy nagy tölcséres gramofonon, talán pont azt a részt, ami a zenekari árokból szól – mi mást hallgatna, mint Wagner Ringjét? A „Tarnhelm” egy borotválkozó tükör, mellyel Alberich supermanként pózolva szinte autoerotikus görcsöket él át. A kalapálás amúgy techno-party szerű téboly. A „két cölöp” a szobaszökőkútra felállított Freia két lába, ami ezek közt van, azt kell feltölteni a kinccsel – azért a tényleges realizáció már nem ilyen alpári, csak a célzás. Amikor az arany nem elég, Fricka a cég könyvelésében keres némi „eredménytartalékot”, nem lelvén pedig kitépi a lapokat. Végül a menedzsment a fali ivókútnál „mossa kezeit” a „bolond nap” történései után, miközben Freia nem tud elszakadni legyilkolt szerelme holttestétől. A kard gondolata Wotanban éppen a kézmosás és tisztára-szárazra törölközés közben születik meg. Végül Alberich és Mime az összetört gramofonnal és a kettétört Wagner-lemezzel támolyog be az utolsó pillanatban, egyelőre Alberich tébolyult ámokfutása félbemarad, „nem viheti haza” a halottakat folytatva az esztelen tobzódást. Miről van itt szó, a Rajna kincsének antikapitalista gondolatcsírájáról, ami a Chéreau ringben még a Götterben is megjelenik a szakadt kórusok munkásosztályt idéző megjelenésében? Nem hiszem. Hiszen éppen ma nem érdekel már senkit, hogy talán a kapitalizmus éppen mostanra válik minden eddigi rendszernél dehumanizálóbb szörnyeteggé, miért kéne ilyesmivel terhelni a jelenlévőket? Kár ezzel fáradni. De nem is kapnak kábítószert, a megalomániát heroizmussá legalizáló álfilozófiát, nincsen ósdi gramofonon át szóló és nyugodtan hátradőlve hallgatható isten- és Helden-mítosz, a lemez kettétört, immár hallgathatatlan. Pontosan azt kapja a néző, aminek a létrehozásában és mindennapi reprodukálásában mindannyian egyformán felelősek a színpadi eszelősekkel egyetemben. Azt nem mondom, hogy a „stuttgarti Alcinához” mérhetően első pillanattól az utolsóig lebilincselő ez a produkció, de számos megoldása nagyon találó és az összkép megerősíti azt a benyomást, hogy Stuttgartban mélyen gondolkodó alkotómunka folyik. A stuttgarti ring többi része pedig még több érdekességgel fog szolgálni… http://www.stuttgarter-ring.de/
ugyan még nem jött ki a teljes stuttgarti ring dvd-n, de már neki lehet kezdeni. e ring specialitása, hogy minden részét más rendező vitte színre, így nincsenek későbbre halasztott értelmezések, minden darab a saját csúcspontjára juttatott rekreáció. WAGNER: DAS RHEINGOLD Staatsoper Stuttgart Lothar Zagrosek Joachim Schlömer A cselekmény végig egy térben zajlik, mely egy üzemcsarnok, egy fürdőszoba, és egy „executive lounge” hókuszpókusz-mentes ötvözete. Mindez nyilván a „Wotan & Partners GMBH” tulajdona, a szereplők mindannyian a cég kötelékébe tartozó személyek. Lássuk őket. Wotan a minden hájjal megkent, ellenszenves, ragyás képű „Herr-President-General-Direktor”, felesége, Fricka, szintén a menedzsment oszlopos tagja lehet, talán a pénzügy-számvitel tartozik hozzá, azért cipeli hóna alatt a cég teljes könyvelését. Alberich egyike lehet a cég legalacsonyabb szintű vezetőinek, aki előtt soha nem remélt „karrierlehetőség” nyílik, miután Woglinde, Wellgunde és Floßhilde, a cég tengerészkadét-lánynak öltöztetett hostessei alaposan a földig alázzák. Mime talán egyik minimálbéres alkalmazottja. Loge Wotan bizalmi embere, amúgy bróker foglalkozását tekintve. Froh egy hófehér teniszruhás dandy, nyilván valamikor korábban „kockázatot vállalt” és ezért zavartalanul élvezheti a tőke gyümölcseit. Donner a gyártási részleg vezetője lehet, mivel öltönyös, de egy kis szögverő-kalapáccsal hadonászik meggondolatlanul. Freia egy szerény kis titkárnőféle, amolyan szegény rokon, akit Freia könyörületből alkalmazott, és akinek talán nemcsak kávéfőzéssel kell a menedzsment frissességének és tettrekészségének fenntartásához hozzájárulni. Fasolt és Fafner kisiparosból öltönyössé felkapaszkodott építési vállalkozók és ugyan a szerződés elkeveredhetett a sok papír között, de követelésük kétségtelenül jogszerűen áll fenn. Erda egy fekete hosszúkabátos alak – ki tudja ki lehet. Az előadás során ezen – Freia kivételével – ellenszenves alakok semmi mást nem csinálnak, mint eszelős, megalomániás módon hajszolják a hatalmat. A hatalom, a pénz megszerzése, a „piaci növekedés” kényszere már rég leküzdött mindenki részéről mindenféle gátlást. Wotan Freiát kétszeresen alázza meg, bocsátja áruba: egyszer a Walhalláért ígéri cserébe, majd mivel itt igazi szerelem bontakozik ki Freia és Fasolt között, mégegyszer, amikor visszavásárolja, így Freinak azt is át kell élnie, hogy szerelme, Fasolt pénzért cserébe mond le róla. Alberich egy aberáltan degenerált megalomán őrült, aki a jelenetváltási zenék során éppen tébolyult átéléssel Wagner zenét hallgat egy nagy tölcséres gramofonon, talán pont azt a részt, ami a zenekari árokból szól – mi mást hallgatna, mint Wagner Ringjét? A „Tarnhelm” egy borotválkozó tükör, mellyel Alberich supermanként pózolva szinte autoerotikus görcsöket él át. A kalapálás amúgy techno-party szerű téboly. A „két cölöp” a szobaszökőkútra felállított Freia két lába, ami ezek közt van, azt kell feltölteni a kinccsel – azért a tényleges realizáció már nem ilyen alpári, csak a célzás. Amikor az arany nem elég, Fricka a cég könyvelésében keres némi „eredménytartalékot”, nem lelvén pedig kitépi a lapokat. Végül a menedzsment a fali ivókútnál „mossa kezeit” a „bolond nap” történései után, miközben Freia nem tud elszakadni legyilkolt szerelme holttestétől. A kard gondolata Wotanban éppen a kézmosás és tisztára-szárazra törölközés közben születik meg. Végül Alberich és Mime az összetört gramofonnal és a kettétört Wagner-lemezzel támolyog be az utolsó pillanatban, egyelőre Alberich tébolyult ámokfutása félbemarad, „nem viheti haza” a halottakat folytatva az esztelen tobzódást. Miről van itt szó, a Rajna kincsének antikapitalista gondolatcsírájáról, ami a Chéreau ringben még a Götterben is megjelenik a szakadt kórusok munkásosztályt idéző megjelenésében? Nem hiszem. Hiszen éppen ma nem érdekel már senkit, hogy talán a kapitalizmus éppen mostanra válik minden eddigi rendszernél dehumanizálóbb szörnyeteggé, miért kéne ilyesmivel terhelni a jelenlévőket? Kár ezzel fáradni. De nem is kapnak kábítószert, a megalomániát heroizmussá legalizáló álfilozófiát, nincsen ósdi gramofonon át szóló és nyugodtan hátradőlve hallgatható isten- és Helden-mítosz, a lemez kettétört, immár hallgathatatlan. Pontosan azt kapja a néző, aminek a létrehozásában és mindennapi reprodukálásában mindannyian egyformán felelősek a színpadi eszelősekkel egyetemben. Azt nem mondom, hogy a „stuttgarti Alcinához” mérhetően első pillanattól az utolsóig lebilincselő ez a produkció, de számos megoldása nagyon találó és az összkép megerősíti azt a benyomást, hogy Stuttgartban mélyen gondolkodó alkotómunka folyik. A stuttgarti ring többi része pedig még több érdekességgel fog szolgálni… http://www.stuttgarter-ring.de/
21 operátor 2004-04-19 15:31:24 [Válasz erre: 9 operátor 2004-04-07 09:10:50]
magamnak válaszolván - hátha érdekel még valakit - a zürichi lulu dvdn nincs rajta a nem berg által komponált befejezés, tehát marad a schäferes glyd lulu, aminek meg sajnos a képe vhs minőségű az ntsc formátum miatt. c\'est la vie.
magamnak válaszolván - hátha érdekel még valakit - a zürichi lulu dvdn nincs rajta a nem berg által komponált befejezés, tehát marad a schäferes glyd lulu, aminek meg sajnos a képe vhs minőségű az ntsc formátum miatt. c\'est la vie.
20 Sesto 2004-04-18 19:09:55 [Válasz erre: 19 operátor 2004-04-18 01:03:04]
...igen Operator, Eva Mei valóban \"Contessa\", tehát nem csak szerepe, hanem származáasa szerint is!... ;-) Az általad emlitett Figaro-ban kedvelem, mint Gräfin,...csak ne \"violettázna\" annyit!...
...igen Operator, Eva Mei valóban \"Contessa\", tehát nem csak szerepe, hanem származáasa szerint is!... ;-) Az általad emlitett Figaro-ban kedvelem, mint Gräfin,...csak ne \"violettázna\" annyit!...
19 operátor 2004-04-18 01:03:04
a \"dvd18\"nak valóban \"négy oldala van\", de most lássunk egy 2x\"dvd9\"-t - aminek viszont oldalanként ban két oldala - egy jó kis zürichi figarot: MOZART: LE NOZZE DI FIGARO Opernhaus Zürich ’96 Rodney Gilfrey, Eva Mei, Isabel Rey, Carlos Chausson, Liliana Nikiteanu Nikolaus Harnoncourt Jürgen Flimm A 90-es évek végén a zürichi operában színrevitt Nikolaus Harnoncourt és Jürgen Flimm neve által fémjelzett Mozart-Da Ponte ciklus véleményem szerint legjobban sikerült része az ezen a lemezeken lévő Figaro. A zenei megvalósítás, az énekesi gárda összeállítása és a rendezési koncepció megvalósítása számomra itt egyaránt ideális és alkot együttesen egy páratlan Nozzét. Ugyan a DVD-ken a látványt szokás elsősorban szemügyre venni, de ezúttal az alatta szóló zenekari hangzás is kiérdemel pár szót. Tudjuk, hogy Harnoncourt régizene együttesével (Consentus Musicus) vált újítóvá és annak ellenére, hogy a korabeli hangszerek hangzását elengedhetetlennek tartja a nem romantikus zene megszólaltatásához – tehát Mozarthoz is – ehhez furcsamód nem feltétlenül tartja magát mindig. Ezúttal is a minden bizonnyal modern hangszereken játszó zürichi opera zenekarát dirigálja (a zürichi operának van egy régizenés zenekara is, az „Orchestra La Scintilla”, mely a normál zenekarból verbuválódik), de hogy a felvételen hallható rezesbanda mégsem modern hangszereket fuj, az biztos. Talán éppen Harno adta kölcsön azon trombiták, kürtök némelyikét, melyeket még fiatalkori régihangszer mániája során szerzett be, miközben a Bécsi Szimfónikus zenekari kollégái a háta mögött azon viccelődtek, hogy „az Harno házaspár otthon ül a sok méregdrága régi hangszer között és krumplit eszik”. Mindenesezte ezek a minden bizonnyal „ventil nélküli” és „vékonyabbra kalapált” kürtök nem a romantikus zene lebegő hangzású hangfestő eszközei, hanem már a mozarti dinamikai viszonyok között is berezegnek, szinte recsegnek-ropognak, hallhatóan majd kiugranak a rezonanciától a zenész kezéből, a Wagnernél teli tüdőből megfújt rezeskar erőszakos hangzásához hasonló hatást keltve. Mindez természetesen az Harno-i „chiaro-oscuro” Mozart-hangzás koncepció jegyében ilyen – az én teljes egyetértésem mellett – hiszen ő nem osztozik a megszokott egyoldalúan „mosolygósan ártatlanul derűs” és így jelentésben redukált, romantikusan elkent Mozart hangzáshoz. Ezek a rezesek hirtelen megszólaltatásukkor tényleg – Harno szavaival élve – „tőrdöfésszerűen”, agresszívan bőgnek fel és valóban mennyire adekvát eszköz ez, amikor Figaro a katonai élet „dicsőségeit” ecseteli vagy a Gróf éppen Cherubino tényleges lemészárlására készül. Nem minden „bölcs mosoly” – ettől a fordulattól amúgy is felfordul az ember gyomra. (Bárcsak mindig ezt a Mozart hangzásképet produkálná Harno, mint itt vagy pl. a régi Concentus-os elképesztő 20. szimfónia felvételén és nem azt, mint a modern zenekaros utolsó szimfóniák felvételén, ahol a dübörögtetéssel nem tudja pótolni az „oscuro”-t.) Mindemellett a zenei interpretációnak nincs olyan zavaró szélsőséges kilengése, melyre Harno sokszor hajlamos a műről alkotott saját koncepciójából kiindulva és melyet néha magam sem tudok elfogadni. Az operai kérdésekre rátérve, a Figaróban ugyan nincsenek igazán nagy szólamok, elég csak „szépen elénekelgetni”, azonban a szép éneklés nem színtelen szagtalan lalalázást, hanem rendkívül igényes, finom, értelmes, kifejező, minőségi zenei artikulációt kell, hogy jelentsen a recitativók és az áriák alatt egyaránt. Ha csak egyetlen szereplő nem felel meg ennek, az egész előadás értelmetlenné válik. Szerintem ezen a téren a felvétel ideális, miközben a hang mellett alkatilag is telitalálatok az énekesek. Rodney Gilfrey igazi „nagyvad”, akár félresikerült Don Giovanniként – mint itt – akár igaziként, alkatilag és hangilag impozáns, lobbanékony és szenvedélyes Gróf. Liliana Nikiteanu zenei Cherubino artikulációja figyelemre méltó: a „Non so piu cosa”-át nem mint valami bugyuta dalocskát énekli, hanem a zenével együtt szinte lélegzethez sem jutva „végiglihegi” – sőt „zihálja” – mindenestre nagyon ütős. A „Voi che sapeté”-je sem kevéssé megilletődötten magkapó. Alkatilag ideális Susanna és Contessa az ebben a szerepben sziporkázó Isabel Rey és a kimért Eva Mei – akiről itt a momuson olvastam, hogy állítólag igazi grófnő. A rocksztárból operaénekessé avanzsált Carlos Chausson színésznek sem rossz, öntudatos, kissé korlátolt, sőt néha agresszív Figaro. A színrevitellel kapcsolatban nem árt tudni, hogy Harno általában csak olyan rendezővel hajlandó együttműködni, akivel azonos – vagy legalábbis hasonló – koncepción osztoznak a művel kapcsolatban, ami Harno-nál kissé sarkítva azt jelenti, hogy nem lehet happy-end, mindennek keserű és szomorú a vége, Poppeával az erkölcstelenség diadalmaskodik, Penelopé már soha nem kaphatja vissza azt az Odüsszeuszt, akit valaha ismert, Mozart operának aztán meg pláne csak rossz vége lehet. Alapjában véve ez nekem szimpatikus felfogás, de persze a különböző esetekben ebben más-más megfontolások játszhatnak közre, most inkább csak általam észlelt rendezés bemutatására szorítkozom. Harno alkotótársa –Jürgen Flimm a dirigensi prekoncepció ellenére nyilván nem csak egy „yes-man” – igen finom eszközökkel oldja meg a komédia beárnyékolását: aki mindenáron a „sok lúd disznót győz dramaturgia” (a jók „felsütik” a rossz grófot) diadalát akarja ezeregyedszerre megnézni, „székében előredőlve, hogy meglássa, hogy ezúttal hogy fogják csinálni” az unalomig ismertet, az is megtalálja a számítását - nálunk Szikora Zauberflötéje elégít ki hasonló módon kettős várakozásokat. Meglátásom szerint a Flimm-i koncepció néhány egészen finom eszközzel a grófné hagyományosan tiszta, nemes alakját értelmezi át a pesszimizmus jegyében. Na de hogy... A grófné szobájában játszódó második felvonásra érdemes figyelni. Susanna és a Grófné egyaránt Cherubino hatása alá kerülnek az öltöztetés során, azonban míg Susanna nyílt rajongása éppen, hogy ártatlan, addig a Grófné hűvös rendre utasításai, majd Susanna kizavarása nem szolgált mást célt, minthogy nem éppen anyai, sőt nem éppen tisztességes „figyelemre méltassa” Cherubinót – mindenesetre az ágyon elfekve már nem egyértelmű ki kit tepert le. És ha nem érkezik meg a Gróf ki is derült volna. A „perdöntő” bizonyítékot abban a sziporkázó kis jelenetben kapjuk, amikor Cherubino kiugrik a kertbe a grófné szobájából. A szokásos megoldás, az ablakon kiugrás nem működik – mivel azt a Gróf előrelátóan berácsozta – ezért Susanna egy csapóajtót nyit ki a plafonon, ahonnan egy „emergency” létra gördül le – éppen a Grófné ágya közepére. Nyilván nem csak tűz esetén hasznos... Kicsivel később a létrát észrevéve a Gróf arcán velünk együtt villán át a felismerés, hogy gyanúja valóban megalapozott. Tehát úgy néz ki, a Grófnő látva férje kicsapongásait maga is rossz útra tévedt, bár ő nem kedvtelésből – az áriában őszinte – hanem bosszúvágyból és gyengeségből, amely nem ellentmond tragikumának, hanem elmélyíti azt, férje iránti szeretete a bűntudat, tisztátalanság érzésével vegyül, így a végső „perdono” a grófnő számára is különleges jelentőségre tesz szert. Mindenesetre a finálé végén mindenki megnyugtatására egy naplemente előtt parkoló régi autó gicsképe úszik be a háttérbe – ha nem éppen a fityiszmutatás szándékával, ugyanúgy mint Flimm Don Giovanni végén is, ami persze már egy másik tészta. Szerintem annak is érdemes megnéznie a DVDt, akinek nem tetszik a megrágalmazott Contessa gondolata, aki nem fogékony a kis „rosszaságokra” valószínűleg észre sem veszi a dolgot... Szuper a zene, az énekesek és a kissé techno-tradicionális színpadkép is. Az előadás szellemes humora opcionális vegyíthető a vész-létra tetszőleges értelmezésével...
a \"dvd18\"nak valóban \"négy oldala van\", de most lássunk egy 2x\"dvd9\"-t - aminek viszont oldalanként ban két oldala - egy jó kis zürichi figarot: MOZART: LE NOZZE DI FIGARO Opernhaus Zürich ’96 Rodney Gilfrey, Eva Mei, Isabel Rey, Carlos Chausson, Liliana Nikiteanu Nikolaus Harnoncourt Jürgen Flimm A 90-es évek végén a zürichi operában színrevitt Nikolaus Harnoncourt és Jürgen Flimm neve által fémjelzett Mozart-Da Ponte ciklus véleményem szerint legjobban sikerült része az ezen a lemezeken lévő Figaro. A zenei megvalósítás, az énekesi gárda összeállítása és a rendezési koncepció megvalósítása számomra itt egyaránt ideális és alkot együttesen egy páratlan Nozzét. Ugyan a DVD-ken a látványt szokás elsősorban szemügyre venni, de ezúttal az alatta szóló zenekari hangzás is kiérdemel pár szót. Tudjuk, hogy Harnoncourt régizene együttesével (Consentus Musicus) vált újítóvá és annak ellenére, hogy a korabeli hangszerek hangzását elengedhetetlennek tartja a nem romantikus zene megszólaltatásához – tehát Mozarthoz is – ehhez furcsamód nem feltétlenül tartja magát mindig. Ezúttal is a minden bizonnyal modern hangszereken játszó zürichi opera zenekarát dirigálja (a zürichi operának van egy régizenés zenekara is, az „Orchestra La Scintilla”, mely a normál zenekarból verbuválódik), de hogy a felvételen hallható rezesbanda mégsem modern hangszereket fuj, az biztos. Talán éppen Harno adta kölcsön azon trombiták, kürtök némelyikét, melyeket még fiatalkori régihangszer mániája során szerzett be, miközben a Bécsi Szimfónikus zenekari kollégái a háta mögött azon viccelődtek, hogy „az Harno házaspár otthon ül a sok méregdrága régi hangszer között és krumplit eszik”. Mindenesezte ezek a minden bizonnyal „ventil nélküli” és „vékonyabbra kalapált” kürtök nem a romantikus zene lebegő hangzású hangfestő eszközei, hanem már a mozarti dinamikai viszonyok között is berezegnek, szinte recsegnek-ropognak, hallhatóan majd kiugranak a rezonanciától a zenész kezéből, a Wagnernél teli tüdőből megfújt rezeskar erőszakos hangzásához hasonló hatást keltve. Mindez természetesen az Harno-i „chiaro-oscuro” Mozart-hangzás koncepció jegyében ilyen – az én teljes egyetértésem mellett – hiszen ő nem osztozik a megszokott egyoldalúan „mosolygósan ártatlanul derűs” és így jelentésben redukált, romantikusan elkent Mozart hangzáshoz. Ezek a rezesek hirtelen megszólaltatásukkor tényleg – Harno szavaival élve – „tőrdöfésszerűen”, agresszívan bőgnek fel és valóban mennyire adekvát eszköz ez, amikor Figaro a katonai élet „dicsőségeit” ecseteli vagy a Gróf éppen Cherubino tényleges lemészárlására készül. Nem minden „bölcs mosoly” – ettől a fordulattól amúgy is felfordul az ember gyomra. (Bárcsak mindig ezt a Mozart hangzásképet produkálná Harno, mint itt vagy pl. a régi Concentus-os elképesztő 20. szimfónia felvételén és nem azt, mint a modern zenekaros utolsó szimfóniák felvételén, ahol a dübörögtetéssel nem tudja pótolni az „oscuro”-t.) Mindemellett a zenei interpretációnak nincs olyan zavaró szélsőséges kilengése, melyre Harno sokszor hajlamos a műről alkotott saját koncepciójából kiindulva és melyet néha magam sem tudok elfogadni. Az operai kérdésekre rátérve, a Figaróban ugyan nincsenek igazán nagy szólamok, elég csak „szépen elénekelgetni”, azonban a szép éneklés nem színtelen szagtalan lalalázást, hanem rendkívül igényes, finom, értelmes, kifejező, minőségi zenei artikulációt kell, hogy jelentsen a recitativók és az áriák alatt egyaránt. Ha csak egyetlen szereplő nem felel meg ennek, az egész előadás értelmetlenné válik. Szerintem ezen a téren a felvétel ideális, miközben a hang mellett alkatilag is telitalálatok az énekesek. Rodney Gilfrey igazi „nagyvad”, akár félresikerült Don Giovanniként – mint itt – akár igaziként, alkatilag és hangilag impozáns, lobbanékony és szenvedélyes Gróf. Liliana Nikiteanu zenei Cherubino artikulációja figyelemre méltó: a „Non so piu cosa”-át nem mint valami bugyuta dalocskát énekli, hanem a zenével együtt szinte lélegzethez sem jutva „végiglihegi” – sőt „zihálja” – mindenestre nagyon ütős. A „Voi che sapeté”-je sem kevéssé megilletődötten magkapó. Alkatilag ideális Susanna és Contessa az ebben a szerepben sziporkázó Isabel Rey és a kimért Eva Mei – akiről itt a momuson olvastam, hogy állítólag igazi grófnő. A rocksztárból operaénekessé avanzsált Carlos Chausson színésznek sem rossz, öntudatos, kissé korlátolt, sőt néha agresszív Figaro. A színrevitellel kapcsolatban nem árt tudni, hogy Harno általában csak olyan rendezővel hajlandó együttműködni, akivel azonos – vagy legalábbis hasonló – koncepción osztoznak a művel kapcsolatban, ami Harno-nál kissé sarkítva azt jelenti, hogy nem lehet happy-end, mindennek keserű és szomorú a vége, Poppeával az erkölcstelenség diadalmaskodik, Penelopé már soha nem kaphatja vissza azt az Odüsszeuszt, akit valaha ismert, Mozart operának aztán meg pláne csak rossz vége lehet. Alapjában véve ez nekem szimpatikus felfogás, de persze a különböző esetekben ebben más-más megfontolások játszhatnak közre, most inkább csak általam észlelt rendezés bemutatására szorítkozom. Harno alkotótársa –Jürgen Flimm a dirigensi prekoncepció ellenére nyilván nem csak egy „yes-man” – igen finom eszközökkel oldja meg a komédia beárnyékolását: aki mindenáron a „sok lúd disznót győz dramaturgia” (a jók „felsütik” a rossz grófot) diadalát akarja ezeregyedszerre megnézni, „székében előredőlve, hogy meglássa, hogy ezúttal hogy fogják csinálni” az unalomig ismertet, az is megtalálja a számítását - nálunk Szikora Zauberflötéje elégít ki hasonló módon kettős várakozásokat. Meglátásom szerint a Flimm-i koncepció néhány egészen finom eszközzel a grófné hagyományosan tiszta, nemes alakját értelmezi át a pesszimizmus jegyében. Na de hogy... A grófné szobájában játszódó második felvonásra érdemes figyelni. Susanna és a Grófné egyaránt Cherubino hatása alá kerülnek az öltöztetés során, azonban míg Susanna nyílt rajongása éppen, hogy ártatlan, addig a Grófné hűvös rendre utasításai, majd Susanna kizavarása nem szolgált mást célt, minthogy nem éppen anyai, sőt nem éppen tisztességes „figyelemre méltassa” Cherubinót – mindenesetre az ágyon elfekve már nem egyértelmű ki kit tepert le. És ha nem érkezik meg a Gróf ki is derült volna. A „perdöntő” bizonyítékot abban a sziporkázó kis jelenetben kapjuk, amikor Cherubino kiugrik a kertbe a grófné szobájából. A szokásos megoldás, az ablakon kiugrás nem működik – mivel azt a Gróf előrelátóan berácsozta – ezért Susanna egy csapóajtót nyit ki a plafonon, ahonnan egy „emergency” létra gördül le – éppen a Grófné ágya közepére. Nyilván nem csak tűz esetén hasznos... Kicsivel később a létrát észrevéve a Gróf arcán velünk együtt villán át a felismerés, hogy gyanúja valóban megalapozott. Tehát úgy néz ki, a Grófnő látva férje kicsapongásait maga is rossz útra tévedt, bár ő nem kedvtelésből – az áriában őszinte – hanem bosszúvágyból és gyengeségből, amely nem ellentmond tragikumának, hanem elmélyíti azt, férje iránti szeretete a bűntudat, tisztátalanság érzésével vegyül, így a végső „perdono” a grófnő számára is különleges jelentőségre tesz szert. Mindenesetre a finálé végén mindenki megnyugtatására egy naplemente előtt parkoló régi autó gicsképe úszik be a háttérbe – ha nem éppen a fityiszmutatás szándékával, ugyanúgy mint Flimm Don Giovanni végén is, ami persze már egy másik tészta. Szerintem annak is érdemes megnéznie a DVDt, akinek nem tetszik a megrágalmazott Contessa gondolata, aki nem fogékony a kis „rosszaságokra” valószínűleg észre sem veszi a dolgot... Szuper a zene, az énekesek és a kissé techno-tradicionális színpadkép is. Az előadás szellemes humora opcionális vegyíthető a vész-létra tetszőleges értelmezésével...
18 nakicsoda? 2004-04-15 22:46:58 [Válasz erre: 17 kötekedő 2004-04-15 18:24:41]
Nem borotválkozok. Havonta ez egy háromfelvonásos opera meghallgatására elég idő. (Átlag). Talán nem kéne, kellene, kőne, muszáj lenni van stb. stb. egy új fórum értelmes hozzászólása kapcsán fa..ságokat irdogálni. Egyébként is, az éremnek négy oldala van.
Nem borotválkozok. Havonta ez egy háromfelvonásos opera meghallgatására elég idő. (Átlag). Talán nem kéne, kellene, kőne, muszáj lenni van stb. stb. egy új fórum értelmes hozzászólása kapcsán fa..ságokat irdogálni. Egyébként is, az éremnek négy oldala van.
17 kötekedő 2004-04-15 18:24:41 [Válasz erre: 16 operátor 2004-04-14 23:34:12]
\"technikailag a kép és hang borotvaélesen tökéletes (2 lemezes).\" nekem már megvan háromlemezesben is. Az még borotvább!!! :-))***
\"technikailag a kép és hang borotvaélesen tökéletes (2 lemezes).\" nekem már megvan háromlemezesben is. Az még borotvább!!! :-))***
16 operátor 2004-04-14 23:34:12 [Válasz erre: 15 Loge 2004-04-14 22:22:30]
ha nem derült volna ki a review-mból, a dvd számomra 4 órás audivizuális extázisnak felel meg - eddig még mindig szinte \"együltő\" helyemben néztem meg, ami dvd esetén figyelemreméltó. technikailag a kép és hang borotvaélesen tökéletes (2 lemezes). a dvd oldala a kiadónál: www.arthaus-musik.de/catalogue_detail.php?id=26 azt neked kell eldönteni, hogy a konwitschny rendezés - amit megpróbáltam körbeírni - tetszene-e. van aki már azt sem tudja \"lenyelni\", hogy izoldának koktélt szolgálnak fel a luxushajón... keress rá az amazon.com-on vagy az amazon.co.uk-n és nézd meg az ottani véleményeket is, biztos van olyan is, akinek nem tetszik.
ha nem derült volna ki a review-mból, a dvd számomra 4 órás audivizuális extázisnak felel meg - eddig még mindig szinte \"együltő\" helyemben néztem meg, ami dvd esetén figyelemreméltó. technikailag a kép és hang borotvaélesen tökéletes (2 lemezes). a dvd oldala a kiadónál: www.arthaus-musik.de/catalogue_detail.php?id=26 azt neked kell eldönteni, hogy a konwitschny rendezés - amit megpróbáltam körbeírni - tetszene-e. van aki már azt sem tudja \"lenyelni\", hogy izoldának koktélt szolgálnak fel a luxushajón... keress rá az amazon.com-on vagy az amazon.co.uk-n és nézd meg az ottani véleményeket is, biztos van olyan is, akinek nem tetszik.
15 Loge 2004-04-14 22:22:30 [Válasz erre: 13 operátor 2004-04-14 20:31:47]
Kedves Operátor! Nekem is negyon tetszett, a mit írtál, számomra Walrtaud Meier AZ IGAZI Wagner-énekes(nő). Katartikus élményt nyújt videóról, vagy cd-ről is. Szóval szerinted érdemes megvenniezt a dvd-t, mert a rendezés is van olyan jó, mint a zenei megvalósítás?
Kedves Operátor! Nekem is negyon tetszett, a mit írtál, számomra Walrtaud Meier AZ IGAZI Wagner-énekes(nő). Katartikus élményt nyújt videóról, vagy cd-ről is. Szóval szerinted érdemes megvenniezt a dvd-t, mert a rendezés is van olyan jó, mint a zenei megvalósítás?
14 Caligula 2004-04-14 20:51:35 [Válasz erre: 13 operátor 2004-04-14 20:31:47]
Jesszus, ezért pénzt kellett volna kérned! :-) Nos, én élveztem a beszámolót:-)
Jesszus, ezért pénzt kellett volna kérned! :-) Nos, én élveztem a beszámolót:-)
13 operátor 2004-04-14 20:31:47
régen nekem is volt szerencsém látni videon a levine-os met mese-ringet, de ma egyik részét sem tudnám végignézni. de megvallom a boulez-chérau „évszázad ringjének” mondanivalója sem mond nekem igazán sokat. majd a stuttgarti ring... ha teljes lesz a dvd kiadás, de addig is inkább arról írok, amivel maga wagner is a legnagyobbat dobta és ami számomra a mai wagner színrevitel nonplusultrája, azaz a müncheni tristan dvd: WAGNER: TRISTAN UND ISOLDE Bayerische Staatsoper, Münchner Opernfestspiele ’98 Jon Frederic West, Waltraud Meier, Kurt Moll, Bernd Weikl, Marjana Lipovsek Zubin Mehta Peter Konwitschny Ez a dvd nyilván nem annak szól, akinek a „Welt-Atems”-be, a „Mindenség Lelkébe” feloldódni vágyó szerelmi halál megaromantikus eszméje magától értetődő, mindennapi gondolat, annál inkább azoknak, akik arra kíváncsiak, hogy miként lehet mai körülmények között reprodukálni e műnek első hangtól az utolsóig tartó extázisát korunk szellemi terében maradva, bármiféle távolság, muzealitás érzet keltése nélkül. Peter Konwitschny rendezői invenciója teljesen modern eszmét képes (újra)teremteni a Tristanból, amihez persze elengedhetetlen a zenei közreműködők elképesztő teljesítménye. Közülük elsőként kell kiemelni a korábbi mezzoból „feljövő” Waltraud Meiert, akit a dvd-n látva igazán megérti az ember, hogy Wagner az énekesek számára is milyen emberfeletti feladatot állít a hangorkán felett zajló „sprachgesang”-jával, ami elvileg azt jelenti, hogy az énekesnek prózaihoz hasonló módon beszélnie kell, miközben túlordít egy száztagú wagner zenekart. Épp ezért megdöbbentő, hogy Meiernek ez sikerül: szinte végig premier plan kíséri a kamera, amint az erőlködés bármiféle jele nélkül képes prózai színésznek is becsületére váló hipnotikus erejű színészi játékot, kifejező mimikát artikulálnia, mintha tényleg csak beszélnie kéne. Tényleg fantasztikus. Talán 2005-ben, amikor legközelebb a párizsi Opéra Bastille új produkciójában fogja Isolde-ét énekelni, érdemes lesz ott lenni. Partnere, a Tristan-t alakító Jon Frederic West már ránézésre is megállapíthatóan Wagnert énekel, az erőlködés nem minden nyoma nélkül. Viszont hangilag megfelelő és alkatában a mai ideális „anti-heldentenor”, vagy éppen „több annál… ember”. Kissé köpcösen, germán hősre egyáltalán nem hasonlítva, de ő is lebilincselő atmoszférát teremt maga körül e produkcióban. A többi szerep nagynevű megtestesítői is minden tekintetben ideálisnak mondhatóak, Kurt Moll, mint Marke király, Marjana Lipvsek, mint Brangäne és Bernd Weikl, mint Kurwenal. A cselekmény nagyrésze a színpad belső, felemelt, leszűkített, kamaraszínpad-szerűen elkülönített részén folyik, a színpad elülső, fekete részére nem lépnek ki a szereplők – kivéve amikor a főszereplők az életet is elhagyni készülnek vagy végül el is hagyják. Tehát igen hangsúlyos színpadi reprezentációt kap a vágyódás végcélja, a halál utáni „túlvilág”, az ilyen-olyan vallási, filozófiai elképzelésekből wagneri módon összeeszkábált „Welt-Atem”, mely tágasabb, végtelenebb, mint a kis színpadba beszorított való világ, melynek szűk keretei kezdettől fogva meggátolják Izoldáék beteljesülését. Konwitschny rendezése végig profanizálja, kétségbevonja a hagyományos wagneri zenedráma elemeit, de nem tekinti reménytelenek az eszme felelevenítését. Az első felvonás egy hajón játszódik, pontosabban egy luxus óceánjárón, ahol a napágyon tanyázó Izoldáéknak kis esernyős koktélt szolgál fel a tengerész-mixer. Meier hipnotikus jelenléte az első pillanattól kezdve magával ragad. Tristan a páratlan hős, a superman ugyan egy normális körszakállas férfinak néz ki, de arcát szinte végig borotvahab borítja be félig a rendkívül férfiasan folyamatosan növekvő szőrzet karbantartása végett. „Szerelmi bájital” keverésre nem kerül sor, hiszen az kezdettől fogva is csak ürügy volt. Brangene itt a tengerbe löttyinti a mérget, miközben úgy csinál, mintha a pohárba tenné ugyanazt, Izoldáék pedig már az ital elfogyasztása előtt egymás karjában találják magukat. A második felvonásban Izolde-nék ki kell oltania a gyűlölt nappalt, világosságot, racionalitást, valóságot jelképező fáklyát, hogy kezdetét vehesse a hőn áhított éjszaka. Ezt meg is teszi, de a fáklyáról, melyet eldob, ordít, hogy mű, piros-sárga zizi papír csimbók, tehát mi ma nem tehetjük meg, hogy kioltjuk ezt vagy a romantikus racionalitás fáklyájával volt eleve valami gond. A bevágtázó Tristan gyorsan meggondolja magát és kirohan, hogy egy zöldessárga kanapét maga előtt tolva jelenjen meg újból, ma már úgyis mindenki ilyenen ül le beszélgetni otthon. Elég közönséges kanapé, mármint hétköznapi, de a színe némileg ízléstelennek is nevezhető, viszont kispárnák is tartoznak hozzá, melyeket adekvátan lehet az égnek dobálni az extatikus „Himmelhöchstes Weltentrücken” alatt. A lehiggadás után a közértben nálunk is olcsón kapható poharas szagos gyertyák meggyújtása következik, miközben Brangane figyelmeztet: „Habet acht”. Az extázis újból csúcsra tör, Isoldéék levetkezik világi ruhákait, csak az alatta lévő egyszerű teljesen fekete ruha marad, úgy állnak ezekben a kanapéra terített üres ruháik mögött, mint ahogy a szellem lebeg az üres test felett. Félelmetes transzcendens kép. Már ki is lépnek a kis színpadról, a világból, a fekete túlvilágba, de megérkezik Melot és Marke. Ekkor nemcsak a színpadon, hanem az egész színházban nappali világosság támad, hogy Marke is kiléphessen Trisztánékat visszavezetni a valóságba. És jön a transzcendens harmadik felvonás, amiben Trisztán egy lepukkadt szobában vetíti diavetítővel korábbi élete, illetve elméje képeit a falra. A szoba lehetne a várában is, de mégsem, mert ott van egy modern lapradiátor az ablak alatt és az első diakép egy tengerparti vár rajza, olyan, mint Tristan és Izolda legendájában. Trisztán egy gyerekkori nyaralásán láthatott ilyet, a következő dián egy kisgyermek van a tengerparton, majd egy pillangó amint épp elillan egy ember kitárt tenyeréről... A regresszió még messzebb visz, egy terhes anya látszik, hasában nyilván Tristannal, majd az anya arca, szemei egyre közelebbről. Majd egy kisgyermek a halott szülők sírja meleltt guggolva. Döbbenetes képek, különösen az alatta szóló zenével együtt. Az ember a születése pillanatától kezdve szenved és vágyódik vissza (vagy éppen a testből pillangóként elrepülni) – írja némely modern pszichoanalitikus. De a képek csak képek maradnak. Mindenestre az az ős-fájdalom, melyről a III. felvonás e részének zenéje kétségtelenül szól, végül a színpadon is materializálódik, a „régi dalt”, az „Alte Weise-t” játszó két zenész keresztbesétál a fekete előtérben, a túlvilágban és az újból borotvahabos Trisztán oda átnyúlva kezébe veszi az oboát – kézzelfoghatóvá válik a transzcendens tapasztalat - miközben a szólamot már az árokból játsszák. Végül Trisztán és Izolda kézenfogva véglegesen kiléphetnek a kis színpadról a fekete tágos előtérbe, összehúzzák Marke és Brangéne előtt a kis színpad függönyét és így dalesti meghittségben énekli Meier szinte rezzenéstelen könnyedséggel mosolygó arccal a Tristannak a „Liebestod”-ot, a szerelmi halált, barátainak - „seht ihr\'s Freunde” - a nézőket nevezvén. Végül elsétálnak és újból Brangenet és Markét láthatják koporsójuknál gyászolni. Tehát ha a fogyatékos leírásomból nem is érezni, de ebben a „eurotrash” produkcióban a kétségbevonó profanizálással, közönségessé tétellel elegyedve kell életre a transzcendens mítosz, a szerintem ma egyedül tényleg hiteles módon.
régen nekem is volt szerencsém látni videon a levine-os met mese-ringet, de ma egyik részét sem tudnám végignézni. de megvallom a boulez-chérau „évszázad ringjének” mondanivalója sem mond nekem igazán sokat. majd a stuttgarti ring... ha teljes lesz a dvd kiadás, de addig is inkább arról írok, amivel maga wagner is a legnagyobbat dobta és ami számomra a mai wagner színrevitel nonplusultrája, azaz a müncheni tristan dvd: WAGNER: TRISTAN UND ISOLDE Bayerische Staatsoper, Münchner Opernfestspiele ’98 Jon Frederic West, Waltraud Meier, Kurt Moll, Bernd Weikl, Marjana Lipovsek Zubin Mehta Peter Konwitschny Ez a dvd nyilván nem annak szól, akinek a „Welt-Atems”-be, a „Mindenség Lelkébe” feloldódni vágyó szerelmi halál megaromantikus eszméje magától értetődő, mindennapi gondolat, annál inkább azoknak, akik arra kíváncsiak, hogy miként lehet mai körülmények között reprodukálni e műnek első hangtól az utolsóig tartó extázisát korunk szellemi terében maradva, bármiféle távolság, muzealitás érzet keltése nélkül. Peter Konwitschny rendezői invenciója teljesen modern eszmét képes (újra)teremteni a Tristanból, amihez persze elengedhetetlen a zenei közreműködők elképesztő teljesítménye. Közülük elsőként kell kiemelni a korábbi mezzoból „feljövő” Waltraud Meiert, akit a dvd-n látva igazán megérti az ember, hogy Wagner az énekesek számára is milyen emberfeletti feladatot állít a hangorkán felett zajló „sprachgesang”-jával, ami elvileg azt jelenti, hogy az énekesnek prózaihoz hasonló módon beszélnie kell, miközben túlordít egy száztagú wagner zenekart. Épp ezért megdöbbentő, hogy Meiernek ez sikerül: szinte végig premier plan kíséri a kamera, amint az erőlködés bármiféle jele nélkül képes prózai színésznek is becsületére váló hipnotikus erejű színészi játékot, kifejező mimikát artikulálnia, mintha tényleg csak beszélnie kéne. Tényleg fantasztikus. Talán 2005-ben, amikor legközelebb a párizsi Opéra Bastille új produkciójában fogja Isolde-ét énekelni, érdemes lesz ott lenni. Partnere, a Tristan-t alakító Jon Frederic West már ránézésre is megállapíthatóan Wagnert énekel, az erőlködés nem minden nyoma nélkül. Viszont hangilag megfelelő és alkatában a mai ideális „anti-heldentenor”, vagy éppen „több annál… ember”. Kissé köpcösen, germán hősre egyáltalán nem hasonlítva, de ő is lebilincselő atmoszférát teremt maga körül e produkcióban. A többi szerep nagynevű megtestesítői is minden tekintetben ideálisnak mondhatóak, Kurt Moll, mint Marke király, Marjana Lipvsek, mint Brangäne és Bernd Weikl, mint Kurwenal. A cselekmény nagyrésze a színpad belső, felemelt, leszűkített, kamaraszínpad-szerűen elkülönített részén folyik, a színpad elülső, fekete részére nem lépnek ki a szereplők – kivéve amikor a főszereplők az életet is elhagyni készülnek vagy végül el is hagyják. Tehát igen hangsúlyos színpadi reprezentációt kap a vágyódás végcélja, a halál utáni „túlvilág”, az ilyen-olyan vallási, filozófiai elképzelésekből wagneri módon összeeszkábált „Welt-Atem”, mely tágasabb, végtelenebb, mint a kis színpadba beszorított való világ, melynek szűk keretei kezdettől fogva meggátolják Izoldáék beteljesülését. Konwitschny rendezése végig profanizálja, kétségbevonja a hagyományos wagneri zenedráma elemeit, de nem tekinti reménytelenek az eszme felelevenítését. Az első felvonás egy hajón játszódik, pontosabban egy luxus óceánjárón, ahol a napágyon tanyázó Izoldáéknak kis esernyős koktélt szolgál fel a tengerész-mixer. Meier hipnotikus jelenléte az első pillanattól kezdve magával ragad. Tristan a páratlan hős, a superman ugyan egy normális körszakállas férfinak néz ki, de arcát szinte végig borotvahab borítja be félig a rendkívül férfiasan folyamatosan növekvő szőrzet karbantartása végett. „Szerelmi bájital” keverésre nem kerül sor, hiszen az kezdettől fogva is csak ürügy volt. Brangene itt a tengerbe löttyinti a mérget, miközben úgy csinál, mintha a pohárba tenné ugyanazt, Izoldáék pedig már az ital elfogyasztása előtt egymás karjában találják magukat. A második felvonásban Izolde-nék ki kell oltania a gyűlölt nappalt, világosságot, racionalitást, valóságot jelképező fáklyát, hogy kezdetét vehesse a hőn áhított éjszaka. Ezt meg is teszi, de a fáklyáról, melyet eldob, ordít, hogy mű, piros-sárga zizi papír csimbók, tehát mi ma nem tehetjük meg, hogy kioltjuk ezt vagy a romantikus racionalitás fáklyájával volt eleve valami gond. A bevágtázó Tristan gyorsan meggondolja magát és kirohan, hogy egy zöldessárga kanapét maga előtt tolva jelenjen meg újból, ma már úgyis mindenki ilyenen ül le beszélgetni otthon. Elég közönséges kanapé, mármint hétköznapi, de a színe némileg ízléstelennek is nevezhető, viszont kispárnák is tartoznak hozzá, melyeket adekvátan lehet az égnek dobálni az extatikus „Himmelhöchstes Weltentrücken” alatt. A lehiggadás után a közértben nálunk is olcsón kapható poharas szagos gyertyák meggyújtása következik, miközben Brangane figyelmeztet: „Habet acht”. Az extázis újból csúcsra tör, Isoldéék levetkezik világi ruhákait, csak az alatta lévő egyszerű teljesen fekete ruha marad, úgy állnak ezekben a kanapéra terített üres ruháik mögött, mint ahogy a szellem lebeg az üres test felett. Félelmetes transzcendens kép. Már ki is lépnek a kis színpadról, a világból, a fekete túlvilágba, de megérkezik Melot és Marke. Ekkor nemcsak a színpadon, hanem az egész színházban nappali világosság támad, hogy Marke is kiléphessen Trisztánékat visszavezetni a valóságba. És jön a transzcendens harmadik felvonás, amiben Trisztán egy lepukkadt szobában vetíti diavetítővel korábbi élete, illetve elméje képeit a falra. A szoba lehetne a várában is, de mégsem, mert ott van egy modern lapradiátor az ablak alatt és az első diakép egy tengerparti vár rajza, olyan, mint Tristan és Izolda legendájában. Trisztán egy gyerekkori nyaralásán láthatott ilyet, a következő dián egy kisgyermek van a tengerparton, majd egy pillangó amint épp elillan egy ember kitárt tenyeréről... A regresszió még messzebb visz, egy terhes anya látszik, hasában nyilván Tristannal, majd az anya arca, szemei egyre közelebbről. Majd egy kisgyermek a halott szülők sírja meleltt guggolva. Döbbenetes képek, különösen az alatta szóló zenével együtt. Az ember a születése pillanatától kezdve szenved és vágyódik vissza (vagy éppen a testből pillangóként elrepülni) – írja némely modern pszichoanalitikus. De a képek csak képek maradnak. Mindenestre az az ős-fájdalom, melyről a III. felvonás e részének zenéje kétségtelenül szól, végül a színpadon is materializálódik, a „régi dalt”, az „Alte Weise-t” játszó két zenész keresztbesétál a fekete előtérben, a túlvilágban és az újból borotvahabos Trisztán oda átnyúlva kezébe veszi az oboát – kézzelfoghatóvá válik a transzcendens tapasztalat - miközben a szólamot már az árokból játsszák. Végül Trisztán és Izolda kézenfogva véglegesen kiléphetnek a kis színpadról a fekete tágos előtérbe, összehúzzák Marke és Brangéne előtt a kis színpad függönyét és így dalesti meghittségben énekli Meier szinte rezzenéstelen könnyedséggel mosolygó arccal a Tristannak a „Liebestod”-ot, a szerelmi halált, barátainak - „seht ihr\'s Freunde” - a nézőket nevezvén. Végül elsétálnak és újból Brangenet és Markét láthatják koporsójuknál gyászolni. Tehát ha a fogyatékos leírásomból nem is érezni, de ebben a „eurotrash” produkcióban a kétségbevonó profanizálással, közönségessé tétellel elegyedve kell életre a transzcendens mítosz, a szerintem ma egyedül tényleg hiteles módon.
12 özv. kissné 2004-04-14 11:26:37 [Válasz erre: 10 orlandofurioso 2004-04-07 21:13:33]
Kedves orlando stb.! Te egész egyszerűen egy frusztrált nőszemély vagy, akire ráférne már egy kis pihenés. (Vagy valami más...) Odatolod a képed minden asztalhoz és szinte mindegy is, hogy mi a téma, nekiállsz fröcsögni. Ha ennyire nem tetszik neked a társaság, vagy a \"kávéházi\" kiszolgálás, miért nem mész egy másik \"vendéglátóipari egységbe\"?
Kedves orlando stb.! Te egész egyszerűen egy frusztrált nőszemély vagy, akire ráférne már egy kis pihenés. (Vagy valami más...) Odatolod a képed minden asztalhoz és szinte mindegy is, hogy mi a téma, nekiállsz fröcsögni. Ha ennyire nem tetszik neked a társaság, vagy a \"kávéházi\" kiszolgálás, miért nem mész egy másik \"vendéglátóipari egységbe\"?
11 WiseGentleman 2004-04-10 19:07:13 [Válasz erre: 8 Szilgyo 2004-04-06 08:57:59]
Mellesleg Morris előadása is szerintem rendkívül sokat érett, mármint, amint az őszi bécsi előadása tanúsította.
Mellesleg Morris előadása is szerintem rendkívül sokat érett, mármint, amint az őszi bécsi előadása tanúsította.
10 orlandofurioso 2004-04-07 21:13:33
\"Veszélyes a DVD\", mert Heiner Lajos el nem tudja képzelni, hogy létezik más szuverén nézőpont is az övénél, el nem tudja képzelni, hogy a közvetítés rendezője alaposan felkészül, és észrevesz olyat is, amire, mint az már kiderült Heiner Lajosnak amúgy se szokott szeme lenni. Tehát szerintem jobb lenne, ha büszkeségét félretéve rábízná magát Brian Large-ra, vagy másokra, a szakma kiválóságaira. Mert ez is egy szakma, olyasmi, mint a basszakma, vagy ne basszak ma.
\"Veszélyes a DVD\", mert Heiner Lajos el nem tudja képzelni, hogy létezik más szuverén nézőpont is az övénél, el nem tudja képzelni, hogy a közvetítés rendezője alaposan felkészül, és észrevesz olyat is, amire, mint az már kiderült Heiner Lajosnak amúgy se szokott szeme lenni. Tehát szerintem jobb lenne, ha büszkeségét félretéve rábízná magát Brian Large-ra, vagy másokra, a szakma kiválóságaira. Mert ez is egy szakma, olyasmi, mint a basszakma, vagy ne basszak ma.
9 operátor 2004-04-07 09:10:50
a review-olt lulu dvd-t tavaly nyáron láttam a 3sat-on. valóban állati jó előadás, a zene ugyan \"hallgathatatlan\" - az a pár \"szerialista\" opera amink van bőven elég - ez az előadás azonban rendkívül izgalmassá teszi. én úgy tudom lulu bebörtönzése nem a modernizálás \"találmánya\", hanem maga berg \"komponálta\" bele a luluba a ff filmet, ehhez az elképzeléshez maradtak hűek a színrevivők. 2 kérdésem van: - lehet valahol itthon kapni a dvd-t - én még nem láttam? - van egy zürichi lulu dvd is, azt látta valaki?
a review-olt lulu dvd-t tavaly nyáron láttam a 3sat-on. valóban állati jó előadás, a zene ugyan \"hallgathatatlan\" - az a pár \"szerialista\" opera amink van bőven elég - ez az előadás azonban rendkívül izgalmassá teszi. én úgy tudom lulu bebörtönzése nem a modernizálás \"találmánya\", hanem maga berg \"komponálta\" bele a luluba a ff filmet, ehhez az elképzeléshez maradtak hűek a színrevivők. 2 kérdésem van: - lehet valahol itthon kapni a dvd-t - én még nem láttam? - van egy zürichi lulu dvd is, azt látta valaki?
8 Szilgyo 2004-04-06 08:57:59 [Válasz erre: 6 WiseGentleman 2004-04-05 21:17:19]
Nekem csak a Siegfried van meg DVD-n, az nagyon jó, és Levine meg a zenekar egyszerűen kolosszális!!! Ami kifejezetten érdekes, a most futó Ring a Metből mennyire más zeneileg...bár Morris megmaradt Wotannak, de Levine megközelítése sokban módosult, és nekem személy szerint nincs ellenemre ez a lassan hömpölygő Wagner.
Nekem csak a Siegfried van meg DVD-n, az nagyon jó, és Levine meg a zenekar egyszerűen kolosszális!!! Ami kifejezetten érdekes, a most futó Ring a Metből mennyire más zeneileg...bár Morris megmaradt Wotannak, de Levine megközelítése sokban módosult, és nekem személy szerint nincs ellenemre ez a lassan hömpölygő Wagner.
7 Loge 2004-04-05 21:59:59
Egyetértek, volt szerencsém kölcsönkapni, így végigélvezni is őket. A kedvenceim a szereplőgárdából. Zednik, Jerusalem, Morris... A rendezés tényleg jó(Otto Schenk), megmutatja, hogyan lehet modern színpadi gépezetekkel régi\"elveken\" alapuló színpadképet csinálni.Magyarul:nem muszáj, hogy Siegried tréningnadrágban ugráljon, stb., stb...
Egyetértek, volt szerencsém kölcsönkapni, így végigélvezni is őket. A kedvenceim a szereplőgárdából. Zednik, Jerusalem, Morris... A rendezés tényleg jó(Otto Schenk), megmutatja, hogyan lehet modern színpadi gépezetekkel régi\"elveken\" alapuló színpadképet csinálni.Magyarul:nem muszáj, hogy Siegried tréningnadrágban ugráljon, stb., stb...
6 WiseGentleman 2004-04-05 21:17:19
Egy dolog biztos, aki csak teheti, vegye meg a MET-es Ring DVD-felvételét. Jómagam ugyan videon láttam, surround sound nélkül, ugyanakkor ez a rendezés példa rá, hogy miként kellene Wagnert rendezni, kreatívan, ugyanakkor a mű és a szerző felé tanúsított alázattal.
Egy dolog biztos, aki csak teheti, vegye meg a MET-es Ring DVD-felvételét. Jómagam ugyan videon láttam, surround sound nélkül, ugyanakkor ez a rendezés példa rá, hogy miként kellene Wagnert rendezni, kreatívan, ugyanakkor a mű és a szerző felé tanúsított alázattal.
5 Heiner Lajos 2004-04-05 17:44:33 [Válasz erre: 4 operátor 2004-04-03 16:53:51]
Nem kellene-e egy figyelemfelkeltőt bedobni az Opernglas fórumosok számára? A DVD-n tűnik eldőlni a közeljövő otthoni fogyasztás operabarátok számára!
Nem kellene-e egy figyelemfelkeltőt bedobni az Opernglas fórumosok számára? A DVD-n tűnik eldőlni a közeljövő otthoni fogyasztás operabarátok számára!
4 operátor 2004-04-03 16:53:51
úgy látom nem születik túl sok gondolat a témakörben. én mindenesetre nagy várakozással nézek elébe a nemrég a tdknál megjelent minkowski-s rameau \"platée\"-nak, a később a bbc opus arte-nál megjelenő cristie-s, barbara bonney-s rameau \"les boréades\"-nak vagy éppen a stuttgarti ring (www.stuttgarter-ring.de) maradék három részének, amivel a stuttgartiek megint hatalmas gólt rugtak az alcina után. csak lenne egy normális bolt itthon ahol van választék vagy rendesen meghozzák ami nincsen.
úgy látom nem születik túl sok gondolat a témakörben. én mindenesetre nagy várakozással nézek elébe a nemrég a tdknál megjelent minkowski-s rameau \"platée\"-nak, a később a bbc opus arte-nál megjelenő cristie-s, barbara bonney-s rameau \"les boréades\"-nak vagy éppen a stuttgarti ring (www.stuttgarter-ring.de) maradék három részének, amivel a stuttgartiek megint hatalmas gólt rugtak az alcina után. csak lenne egy normális bolt itthon ahol van választék vagy rendesen meghozzák ami nincsen.
3 Heiner Lajos 2004-03-30 02:00:28
Remek ötlet az új fórum. 1. Veszélyes a DVD. Olyan, mintha az ember egy focimeccset TV-n néz. Közelről látja az épp cselező csatárt, de nem tudja áttekinteni, hogyan helyezkedik az öszes védő - azaz ki van szolgáltatva a filmet rendezőnek (ahogy kissé az eredeti rendező is). 2. Óriási lehetőség - és olcsóbb, mint a CD. Úgy tudom, az EMI már csak DVD-n kíván operákat kihozni. Teljes Lucia, Cosi, Don Giovanni, Tell a Scalaból á 10 Euro/DVD (forrást nem biztos, hogy tudok mondani, de ha valakit érdekel, utánanézek). 3. Historikus felvételeknek. Először jött ki egy-két Kna-koncert, remélem, az első Met-es Otello is majd elérhető lesz (Busch), Toscanini hangversenyei videón megvannak, de zavar a vezénylés és a megszólalás közti fél-, vagy másodpercnyi eltérés, aminek technikai okai vannak. 4.Vigyázni. Ahogy anno öröltünk, ha CD-n valami megjelent egyáltalán, aztán két hónap múlva jött egy jobb, így lesz a DVD-vel is. 5. Technika. Hogyan fog változni a formátum, a lejátszó? 6. Álmos vagyok, gute Nacht.
Remek ötlet az új fórum. 1. Veszélyes a DVD. Olyan, mintha az ember egy focimeccset TV-n néz. Közelről látja az épp cselező csatárt, de nem tudja áttekinteni, hogyan helyezkedik az öszes védő - azaz ki van szolgáltatva a filmet rendezőnek (ahogy kissé az eredeti rendező is). 2. Óriási lehetőség - és olcsóbb, mint a CD. Úgy tudom, az EMI már csak DVD-n kíván operákat kihozni. Teljes Lucia, Cosi, Don Giovanni, Tell a Scalaból á 10 Euro/DVD (forrást nem biztos, hogy tudok mondani, de ha valakit érdekel, utánanézek). 3. Historikus felvételeknek. Először jött ki egy-két Kna-koncert, remélem, az első Met-es Otello is majd elérhető lesz (Busch), Toscanini hangversenyei videón megvannak, de zavar a vezénylés és a megszólalás közti fél-, vagy másodpercnyi eltérés, aminek technikai okai vannak. 4.Vigyázni. Ahogy anno öröltünk, ha CD-n valami megjelent egyáltalán, aztán két hónap múlva jött egy jobb, így lesz a DVD-vel is. 5. Technika. Hogyan fog változni a formátum, a lejátszó? 6. Álmos vagyok, gute Nacht.
2 zesa 2004-03-29 00:40:30 [Válasz erre: 1 operátor 2004-03-28 18:31:40]
Köszi operátor! Ezt a topikot csak olvasni fogom sajna, de azért érdeklődéssel. És a végén hátha beengedem a DVD-playert a lakásba... Egyébiránt nem is olyan luxus a komolyzenei DVD a CD-hez képest, mert operák esetében, aminek az árát ugyebár eszetlenül kilóra (azaz CD darabszámra) mérik, sokszor kedvezőbb a DVD-s konstrukció. Én legalábbis láttam kedvező árú DVD-ket. (relative) De nem akarom financiális irányba terelni a szót, jöjjenek az operák!
Köszi operátor! Ezt a topikot csak olvasni fogom sajna, de azért érdeklődéssel. És a végén hátha beengedem a DVD-playert a lakásba... Egyébiránt nem is olyan luxus a komolyzenei DVD a CD-hez képest, mert operák esetében, aminek az árát ugyebár eszetlenül kilóra (azaz CD darabszámra) mérik, sokszor kedvezőbb a DVD-s konstrukció. Én legalábbis láttam kedvező árú DVD-ket. (relative) De nem akarom financiális irányba terelni a szót, jöjjenek az operák!
1 operátor 2004-03-28 18:31:40
MOZART: IDOMENEO metropolitan opera, 1982 cotrubas, von stade, behrens, pavarotti ponnelle, levine 4:3, NTSC ma már a \"komoly szakemberek\" által is elismert tény, hogy az 5 ismert mozart operán kívül a clemenza di tito és a 24 évesen írt idomeneo is remekműnek tekintendő. mindkettőt (barokk) opera serianak mondják, noha zenéjében már egyáltalán nem, inkább körvonalaiban nevezhető annak: az idomeneoban még leginkább az áriák uralkodnak, viszont már a kórusok is jelentősek, míg a mozarti nagy jelentős együttesekből még csak egy található az idomeneoban (a \"híres\" kvartett). a zene viszont teljesen mozarti, már félig sem barokk, mint pl. a mitridate-ban. mozart valószínűleg az idomeneo-ját szerette legjobban operái közül. a rövid szinopszis: idomeneo király (pavarotti) megesküszik a tengeri viharban neptunnak, hogy ha életben marad feláldozza az első embert, akit a parton meglát. ez éppen az iliába (cotrubas) szerelmes fia, idamante (von stade). idomeneo nem tudja elkerülni fia feláldozását, de az utolsó pillanatban neptun meglágyul és idamante és ilia lépnek helyette a trónra. a met 82-es előadása ugyan az egyetlen számomra ismert interpretációja a műnek, de biztosan mondhatom, hogy nagyon magas színvonalú. nincs gyenge pontja az énekesek terén, sztárnevek énekelnek, akik hozzák is a formájukat. a tankhajó (ma már) haknihős(tenor) pavarotti ugyan nem mozart tenor, lehet, hogy belcantosan, de masszív teljesítményt nyújt a címszerepben. a legnagyobb ovációt hildegard behrens kapja elettra szerepében, ami valóban a mozart operák \"elektra\" megfelelője. behrens sem mozart csalogány, de elettra szerepének drámai átütőereje hangsúlyosabb, mint a \"szép\" éneklés követelménye - talán ez a szereplő a leginkább sziluettszerű. fatális őrülési áriájának végén szószerint kinyúlik: a hullamerevség azonnal beáll, amikor kicipelik a testet, karjai végső kétségbeesésének pózába merevedve maradnak, ami egészen vicces. az érzékenyebb hangvételt a fiatal szerelmesek, ileana cotrubas és frederica von stade (egyeseknek lehet, hogy sajnos, de nadrágszerep) képviselik, egészen megejtő szépséggel. a kevésbé neves énekesek is kitűnőek, pl az arbace szerepét éneklő john alexander. james levine dirigál, akire ismert okokból nem lenne ajánlatos egy gyerekeknek szervezett \"varázsfuvola a kulisszák mögött\" program vezetését bízni, de azt, hogy jelentős dirigens azzal bizonyítja, hogy mozart idomeneoját ugyanolyan magas színvonalon szólaltatja meg, mint ahogy egy parsifallal is képes elbánni. persze, lehet, hogy ma már egy historikus idomeneo előadás máshogy szól, de panaszra semmi ok nem lehet. a ponelle-i színrevitel hagyományos keretek között egyszerre nagyoperai és a szereplőkre koncentráltan drámai - a háttérben gyakran feltűnik neptun vagy idomeneo óriási ijesztő arca, igazából a kettő összemosódik, azaz valószínűleg jó nyomon pszichologizál - ami összhangban van a mű természetével. feltételezem az amerikai metes publikumnak a mai napig nem lehet beadni ennél \"modernebb\" szellemű színrevitelt - elég feladat nekik ilyen szintre is kulturálisan felnőni - így noha én személy szerint szívesebben látnék egy még koncentráltabban pszichologizáló, \"kisoperaibb\" rendezést, teljesen jó ez is. összességében tehát mozart iránt fogékonyaknak határozottan ajánlott dvd (\"a must have\"), nemhogy nincs riválisa, de örülni lehet, hogy ez van és, hogy ilyen. ntsc dvd, úgyhogy ntsc képes tv és dvd lejátszó nélkül jobb esetben is csak ff kép jön belőle. mozart rajongóknak egy kis adalék: mozart valószínűleg idamantével azonosult, ezért szerette annyira az idomeneot. amikor később a kvartett egy házi előadásán falzettban idamantét énekelte, annyira elérzékenyült, hogy abba kellett hagynia, konstanza csak nehezen tudta megvígasztalni. a dvd-n a 2. felvonástól kezdve frederica von stade fehér parókát visel, amivel - nem tudom szándékoltan-e - kifejezetten mozartra emlékeztet külsőleg is (már amennyire tudhatjuk hogy nézett ki mozart) és finom érzékeny kisugárzásában - szép gesztus, ha tudatos. neptun túlvilági harsonákkal aláfestett megváltó szólamát mozart többször megrövidítette (mint az opera más helyeit is). ennek a 24 éves mozart azon dramaturgiai zsenijét demonstráló észrevétele volt az oka, hogy szerinte a hamletben a szellem túl sokáig beszél, így elveszti túlvilági hatását... és még egy: idomeneo utolsó áriáját mozart végül a premier előtt kivágta, szintén dramaturgiai okoból. a dvd-n rajta van, gondolom pavarotti miatt nem lehetett kihagyni, de érdemes az idomeneo áriát bevezető recitativojának végén a záró kórusra ugorva is megnézni a 3. felvonást, így valóban másképp hat - ebben igaza van harnoncourt-nak.
MOZART: IDOMENEO metropolitan opera, 1982 cotrubas, von stade, behrens, pavarotti ponnelle, levine 4:3, NTSC ma már a \"komoly szakemberek\" által is elismert tény, hogy az 5 ismert mozart operán kívül a clemenza di tito és a 24 évesen írt idomeneo is remekműnek tekintendő. mindkettőt (barokk) opera serianak mondják, noha zenéjében már egyáltalán nem, inkább körvonalaiban nevezhető annak: az idomeneoban még leginkább az áriák uralkodnak, viszont már a kórusok is jelentősek, míg a mozarti nagy jelentős együttesekből még csak egy található az idomeneoban (a \"híres\" kvartett). a zene viszont teljesen mozarti, már félig sem barokk, mint pl. a mitridate-ban. mozart valószínűleg az idomeneo-ját szerette legjobban operái közül. a rövid szinopszis: idomeneo király (pavarotti) megesküszik a tengeri viharban neptunnak, hogy ha életben marad feláldozza az első embert, akit a parton meglát. ez éppen az iliába (cotrubas) szerelmes fia, idamante (von stade). idomeneo nem tudja elkerülni fia feláldozását, de az utolsó pillanatban neptun meglágyul és idamante és ilia lépnek helyette a trónra. a met 82-es előadása ugyan az egyetlen számomra ismert interpretációja a műnek, de biztosan mondhatom, hogy nagyon magas színvonalú. nincs gyenge pontja az énekesek terén, sztárnevek énekelnek, akik hozzák is a formájukat. a tankhajó (ma már) haknihős(tenor) pavarotti ugyan nem mozart tenor, lehet, hogy belcantosan, de masszív teljesítményt nyújt a címszerepben. a legnagyobb ovációt hildegard behrens kapja elettra szerepében, ami valóban a mozart operák \"elektra\" megfelelője. behrens sem mozart csalogány, de elettra szerepének drámai átütőereje hangsúlyosabb, mint a \"szép\" éneklés követelménye - talán ez a szereplő a leginkább sziluettszerű. fatális őrülési áriájának végén szószerint kinyúlik: a hullamerevség azonnal beáll, amikor kicipelik a testet, karjai végső kétségbeesésének pózába merevedve maradnak, ami egészen vicces. az érzékenyebb hangvételt a fiatal szerelmesek, ileana cotrubas és frederica von stade (egyeseknek lehet, hogy sajnos, de nadrágszerep) képviselik, egészen megejtő szépséggel. a kevésbé neves énekesek is kitűnőek, pl az arbace szerepét éneklő john alexander. james levine dirigál, akire ismert okokból nem lenne ajánlatos egy gyerekeknek szervezett \"varázsfuvola a kulisszák mögött\" program vezetését bízni, de azt, hogy jelentős dirigens azzal bizonyítja, hogy mozart idomeneoját ugyanolyan magas színvonalon szólaltatja meg, mint ahogy egy parsifallal is képes elbánni. persze, lehet, hogy ma már egy historikus idomeneo előadás máshogy szól, de panaszra semmi ok nem lehet. a ponelle-i színrevitel hagyományos keretek között egyszerre nagyoperai és a szereplőkre koncentráltan drámai - a háttérben gyakran feltűnik neptun vagy idomeneo óriási ijesztő arca, igazából a kettő összemosódik, azaz valószínűleg jó nyomon pszichologizál - ami összhangban van a mű természetével. feltételezem az amerikai metes publikumnak a mai napig nem lehet beadni ennél \"modernebb\" szellemű színrevitelt - elég feladat nekik ilyen szintre is kulturálisan felnőni - így noha én személy szerint szívesebben látnék egy még koncentráltabban pszichologizáló, \"kisoperaibb\" rendezést, teljesen jó ez is. összességében tehát mozart iránt fogékonyaknak határozottan ajánlott dvd (\"a must have\"), nemhogy nincs riválisa, de örülni lehet, hogy ez van és, hogy ilyen. ntsc dvd, úgyhogy ntsc képes tv és dvd lejátszó nélkül jobb esetben is csak ff kép jön belőle. mozart rajongóknak egy kis adalék: mozart valószínűleg idamantével azonosult, ezért szerette annyira az idomeneot. amikor később a kvartett egy házi előadásán falzettban idamantét énekelte, annyira elérzékenyült, hogy abba kellett hagynia, konstanza csak nehezen tudta megvígasztalni. a dvd-n a 2. felvonástól kezdve frederica von stade fehér parókát visel, amivel - nem tudom szándékoltan-e - kifejezetten mozartra emlékeztet külsőleg is (már amennyire tudhatjuk hogy nézett ki mozart) és finom érzékeny kisugárzásában - szép gesztus, ha tudatos. neptun túlvilági harsonákkal aláfestett megváltó szólamát mozart többször megrövidítette (mint az opera más helyeit is). ennek a 24 éves mozart azon dramaturgiai zsenijét demonstráló észrevétele volt az oka, hogy szerinte a hamletben a szellem túl sokáig beszél, így elveszti túlvilági hatását... és még egy: idomeneo utolsó áriáját mozart végül a premier előtt kivágta, szintén dramaturgiai okoból. a dvd-n rajta van, gondolom pavarotti miatt nem lehetett kihagyni, de érdemes az idomeneo áriát bevezető recitativojának végén a záró kórusra ugorva is megnézni a 3. felvonást, így valóban másképp hat - ebben igaza van harnoncourt-nak.
0 operátor 2004-03-28 14:24:22
nyitottam egy topicot az opera (és zenei) dvd-knek, hátha lesz érdeklődés... az otthoni \"operaélvezet\" szempontjából előnye a dvd-nek a cd-vel szemben, hogy tartalmazza a szinte - új művek megismeréséhez feltétlenül - elengedhetetlen vizuális, színpadi elemet is a \"tökéletes\" hangminőség mellett. dvd-n olyan operákat is meg lehet ismerni, amiket nálunk nem hajlandóak játszani, illetve képet kaphat az ember arról, hogy a \"színvonalasabb\" operaházakban mi zajlik napjainkban, így itthoni előadásainkat is biztosabb kézzel ítélhetjük meg. tehát ide egyes opera dvd-kkel kapcsolatos értékelések, kritikák, vélemények fognak reményeim szerint özönleni, nem utolsósorban azért, hogy tudjuk mely korongokat feltétlenül érdemes birtokunkban tudni és melyek inkább kerülendőek... nemsokára elkezdem, ha nem előz meg valaki!
nyitottam egy topicot az opera (és zenei) dvd-knek, hátha lesz érdeklődés... az otthoni \"operaélvezet\" szempontjából előnye a dvd-nek a cd-vel szemben, hogy tartalmazza a szinte - új művek megismeréséhez feltétlenül - elengedhetetlen vizuális, színpadi elemet is a \"tökéletes\" hangminőség mellett. dvd-n olyan operákat is meg lehet ismerni, amiket nálunk nem hajlandóak játszani, illetve képet kaphat az ember arról, hogy a \"színvonalasabb\" operaházakban mi zajlik napjainkban, így itthoni előadásainkat is biztosabb kézzel ítélhetjük meg. tehát ide egyes opera dvd-kkel kapcsolatos értékelések, kritikák, vélemények fognak reményeim szerint özönleni, nem utolsósorban azért, hogy tudjuk mely korongokat feltétlenül érdemes birtokunkban tudni és melyek inkább kerülendőek... nemsokára elkezdem, ha nem előz meg valaki!
