37 ramfis 2004-08-09 17:24:29
Egyébként az ötvenes években a prózai színjátszás is olyan volt mint a \"hagyományos\" opera. A szőrmékbe burkolózó Shakespeare-hősök a színpad közepén állva, széles gesztusokkal kísérve szavalták a veretes monológokat. Természetesen aprólélkosan realista díszletekkel körülvéve, a sok színváltás miatt több mint négyórás színházi estékkel. Ez akkor megfelelő volt. Ötven éve!
Egyébként az ötvenes években a prózai színjátszás is olyan volt mint a \"hagyományos\" opera. A szőrmékbe burkolózó Shakespeare-hősök a színpad közepén állva, széles gesztusokkal kísérve szavalták a veretes monológokat. Természetesen aprólélkosan realista díszletekkel körülvéve, a sok színváltás miatt több mint négyórás színházi estékkel. Ez akkor megfelelő volt. Ötven éve!
36 ramfis 2004-08-09 17:14:06 [Válasz erre: 35 Szilgyo 2004-08-09 16:36:43]
Az elidegenítő-színház alapja nem az, hogy nem engedi a beleélést? Ha esetleg magávalk ragadná a nézőt az illúzió, töürténik valami, ami kizökkenti, képébe vágja, hogy színházban ül. Valami ilyesmi volt Brecht koncepciója is. Így klasszikus értelemben vett katarzis nem következhet be, viszont a néző beleélés helyett elkezd gondolkodni ennek eredményeképpen eljuthat egy másfajta katarzishoz.
Az elidegenítő-színház alapja nem az, hogy nem engedi a beleélést? Ha esetleg magávalk ragadná a nézőt az illúzió, töürténik valami, ami kizökkenti, képébe vágja, hogy színházban ül. Valami ilyesmi volt Brecht koncepciója is. Így klasszikus értelemben vett katarzis nem következhet be, viszont a néző beleélés helyett elkezd gondolkodni ennek eredményeképpen eljuthat egy másfajta katarzishoz.
35 Szilgyo 2004-08-09 16:36:43 [Válasz erre: 34 ramfis 2004-08-09 16:18:00]
A Lohengrin-nel elsősorban nem gasztroenterológiai problémák vannak, bár ez is ízlés dolga. Lehet-e a szöveg ellenében színházat rendezni? Ha elfogadjuk K.W. koncepcióját, akkor ezzel elfogadjuk, hogy a szereplők hazudnak! Az ötlet jó, de folyton kilógott a lóláb (de inkább hattyú)a sok logikátlanság miatt. Ne gondoljuk azt, hogy a közönség nem tudja eldönteni, hogy számára mi a jó. Lehet nekik irányt mutatni, de alapvetően nem lenne szabad hülyegyerekként kezelni őket. Ezért nem szimpatikusak a modernség ellen ágálókat fikázó, nagyképű és gúnyos beszólogatások (ezt operátor akár magára is veheti, bár a weblapja ötlet szinten nem rossz)!
A Lohengrin-nel elsősorban nem gasztroenterológiai problémák vannak, bár ez is ízlés dolga. Lehet-e a szöveg ellenében színházat rendezni? Ha elfogadjuk K.W. koncepcióját, akkor ezzel elfogadjuk, hogy a szereplők hazudnak! Az ötlet jó, de folyton kilógott a lóláb (de inkább hattyú)a sok logikátlanság miatt. Ne gondoljuk azt, hogy a közönség nem tudja eldönteni, hogy számára mi a jó. Lehet nekik irányt mutatni, de alapvetően nem lenne szabad hülyegyerekként kezelni őket. Ezért nem szimpatikusak a modernség ellen ágálókat fikázó, nagyképű és gúnyos beszólogatások (ezt operátor akár magára is veheti, bár a weblapja ötlet szinten nem rossz)!
34 ramfis 2004-08-09 16:18:00
Nagyon örülök, hogy így felpörgött a topic. Pár dolgogban pontosítanék. Szóval az Aida. Atért ezt az operát hozom fel mindig, mert jó példája, hogy egy remekművet felületesen kezelnek. Ez a darab sem a külsőségekről szól. Szabadtéren persze elő lehet így adni (bár öszintén szólva nem sok értelmét látom a hangosított nyári előadásoknak, nincs meg bennük a kőszínház izgalma) szórakoztatás gyanánt, de ha feltételezzük, hogy Verdi műve több, mint \"lektür\" (és több) komolyan kell vele foglalkozni. A modernség nem egyenlő a polgárpukkasztással (de a provokációnak is van esztétikai legitimitása), én sem várom el, hogy az összes rendezés radikális legyen, de legalább szabaduljunk meg már a nevetséges kliséktől. A modoros pózolás, hadonászás miféle értéket hordoz, semmit, bizonyítja a rendezés komolyan nem vételét (bocs a magyartalanságért) gondoljunk a Normára. Szikora nem egy rossz rendező, de ezt a munkáját le... szegény énekesek ágálnak, integetnek stb. az egész valahogy nagyon nevetséges. És folytathatnám a repertoárt, sajnos. A Jenufa számomra egy hagyományos rendezés, semmi modernkedés, de szerencsére mégis elég színházszerű. Talán Vidnyánszky nem akart a Nemzeti után új botrányt. Nem is volt. Ennek ellenére drámai erejű,(bár be kell vallanom az unalom gonosz démona néha felütötte csúf fejét) ez talán lehetne egy kiindulási alap, ha a Lohengrin még sokaknak emészthetetlen. Színház vagy zene probléma. Mindig felmerül, hogy olyan szépek ezek az operák, elég hallgatni őket, rendezés nem is kell. Nem elég. Számomra az opera a színházi műfaj egyik csúcsa, legintenzívebb formája. A zene önmagában is élvezhető persze,(igen, van, hogy a zenei megvalósítás kompenzálja a színrevitel gyengéit) de ha minden működik, az tényleg az emberi kreativitás nagy csodája. Mindenkinek ajánlom Gluck és Wagner zene-dráma viszonyt fírtató írásait. Ma is aktuálisak.
Nagyon örülök, hogy így felpörgött a topic. Pár dolgogban pontosítanék. Szóval az Aida. Atért ezt az operát hozom fel mindig, mert jó példája, hogy egy remekművet felületesen kezelnek. Ez a darab sem a külsőségekről szól. Szabadtéren persze elő lehet így adni (bár öszintén szólva nem sok értelmét látom a hangosított nyári előadásoknak, nincs meg bennük a kőszínház izgalma) szórakoztatás gyanánt, de ha feltételezzük, hogy Verdi műve több, mint \"lektür\" (és több) komolyan kell vele foglalkozni. A modernség nem egyenlő a polgárpukkasztással (de a provokációnak is van esztétikai legitimitása), én sem várom el, hogy az összes rendezés radikális legyen, de legalább szabaduljunk meg már a nevetséges kliséktől. A modoros pózolás, hadonászás miféle értéket hordoz, semmit, bizonyítja a rendezés komolyan nem vételét (bocs a magyartalanságért) gondoljunk a Normára. Szikora nem egy rossz rendező, de ezt a munkáját le... szegény énekesek ágálnak, integetnek stb. az egész valahogy nagyon nevetséges. És folytathatnám a repertoárt, sajnos. A Jenufa számomra egy hagyományos rendezés, semmi modernkedés, de szerencsére mégis elég színházszerű. Talán Vidnyánszky nem akart a Nemzeti után új botrányt. Nem is volt. Ennek ellenére drámai erejű,(bár be kell vallanom az unalom gonosz démona néha felütötte csúf fejét) ez talán lehetne egy kiindulási alap, ha a Lohengrin még sokaknak emészthetetlen. Színház vagy zene probléma. Mindig felmerül, hogy olyan szépek ezek az operák, elég hallgatni őket, rendezés nem is kell. Nem elég. Számomra az opera a színházi műfaj egyik csúcsa, legintenzívebb formája. A zene önmagában is élvezhető persze,(igen, van, hogy a zenei megvalósítás kompenzálja a színrevitel gyengéit) de ha minden működik, az tényleg az emberi kreativitás nagy csodája. Mindenkinek ajánlom Gluck és Wagner zene-dráma viszonyt fírtató írásait. Ma is aktuálisak.
33 Megén 2004-08-09 14:52:33 [Válasz erre: 32 Szilgyo 2004-08-09 13:30:55]
Kiváncsian várom, annyiféle vélemény volt már. Persze más élőban, mint a tévén, de ott elég elkeserítő volt az egész.
Kiváncsian várom, annyiféle vélemény volt már. Persze más élőban, mint a tévén, de ott elég elkeserítő volt az egész.
32 Szilgyo 2004-08-09 13:30:55 [Válasz erre: 31 kétked 2004-08-09 13:29:54]
Szerdán nézem a Rigolettot, meg is kell írni...:)))
Szerdán nézem a Rigolettot, meg is kell írni...:)))
31 kétked 2004-08-09 13:29:54 [Válasz erre: 30 Szilgyo 2004-08-09 13:25:32]
Ne hamarkodd el a leges kezdetű jelzőidet! Hátha találkozol egy legleggel, akkor mit mondasz? Persze a Szinetár-rendezések egyre védhetetlenebbek.
Ne hamarkodd el a leges kezdetű jelzőidet! Hátha találkozol egy legleggel, akkor mit mondasz? Persze a Szinetár-rendezések egyre védhetetlenebbek.
30 Szilgyo 2004-08-09 13:25:32
K W. rendezésében voltak eredeti ötletek, ám a koncepció nem volt eléggé átgondolt, csupán ad hoc jellegű. A szellemesség nem és az ötletesség (ezeket senki nem vitatja tőle!) nem kárpótol az ÉLMÉNY elmaradásáért (írhatnék katarzist is, de az mit jelent?). Mindezek ellenére Szinetár Hunyadija sokkal nagyobb bűn, ha nem a legnagyobb amit a nézőkkel el lehet követni.
K W. rendezésében voltak eredeti ötletek, ám a koncepció nem volt eléggé átgondolt, csupán ad hoc jellegű. A szellemesség nem és az ötletesség (ezeket senki nem vitatja tőle!) nem kárpótol az ÉLMÉNY elmaradásáért (írhatnék katarzist is, de az mit jelent?). Mindezek ellenére Szinetár Hunyadija sokkal nagyobb bűn, ha nem a legnagyobb amit a nézőkkel el lehet követni.
29 kétked 2004-08-09 13:13:14
Na kiugrott a nyúl... Miről kéne szólni a rendezésnek? Elsősorban arról, ami eszébe jut a rendezőnek a műről. A Macbeth esetében nem sok jutott eszébe. Nem akarta korba helyezni, mondhatni kortalan lett. Nem akarta konkrét helyszínbe helyezni, mondhatni sehol játszódik. A szereplőin nem mutatkoznak semmilyen emberi érzések, tehát álarcot húzott rájuk. Az előadás ettől olyan, amilyen az aznap esti szereposztás. Változékony. Mindenki azt csinálja, ami éppen eszébe jut, a normálisabbja azért megpróbál egyeztetni a társakkal, de van, aki nem. Ehhez képest K.W. kisasszony jelentősen helyre tudta tenni a maga Lohengrinjét térben is, időben, mi több, a szereplők is tudják, kik ők, mit is akarnak kifejezni.
Na kiugrott a nyúl... Miről kéne szólni a rendezésnek? Elsősorban arról, ami eszébe jut a rendezőnek a műről. A Macbeth esetében nem sok jutott eszébe. Nem akarta korba helyezni, mondhatni kortalan lett. Nem akarta konkrét helyszínbe helyezni, mondhatni sehol játszódik. A szereplőin nem mutatkoznak semmilyen emberi érzések, tehát álarcot húzott rájuk. Az előadás ettől olyan, amilyen az aznap esti szereposztás. Változékony. Mindenki azt csinálja, ami éppen eszébe jut, a normálisabbja azért megpróbál egyeztetni a társakkal, de van, aki nem. Ehhez képest K.W. kisasszony jelentősen helyre tudta tenni a maga Lohengrinjét térben is, időben, mi több, a szereplők is tudják, kik ők, mit is akarnak kifejezni.
28 viola 2004-08-09 12:59:47
Ez a kérdés már régóta foglalkoztat. Mit lehet, mit szabad aktualizálni, illetve a darabtól idegen környezetbe helyezni. Vannak történetek, amiket a világtörténelem bármely korába, és bármely helyszínére át lehet helyezni. Főként a szerelmi drámák ilyenek. Rómeó és Júlia bárhol, bármikor élhetett volna. A Bohéméletet is el tudom képzelni akár a XX. századi New Yorkban is. (bár kicsit zavaró lehet, mikor a két bohém kinézve az ablakon \"Párizs füstölgő kéményeit\" emlegeti.) Hasonlóan hálásak a vígoperák is. Figaro, Gianni Schicchi, stb. A rendező fantáziájáak nagy teret adhatnak. Viszont vannak darabok, amik egy bizonyos történelmi hátteret, ill. kultúrát kívánnak, éppen azt, amibe a szerző helyezte őket. A Nabucco például csak a szerző által megálmodott térben és időben elfogadható a számomra. Például, ahol a szövegben elhangzik, ill. fontos szerepe van annak a ténynek, hogy valaki rabszolga, (Aida) azt könyörgöm, lehetetlen olyan történelmi korba, vagy kultúrába teleportálni, ahol ez a fogalom semmit nem jelent. A Ringet is számtalan módon meg lehetne rendezni, oké, a walkürök felőlem közlekedhetnek motoron, de azért az óriás legyen óriás, és a sellők se legyenek Hawaii szinkronúszók... A modern rendezések sokszor csúsznak félre azon, hogy a darabot mindenáron ki akarják ragadni a saját környezetükből. Pedig nem biztos, hogy attól lesz valami modern. Pl. az egyik kedvenc rendezésem a Kovalik féle Peter Grimes. Tökéletes. Minden ízében modern, mégsem kell órákat agytornázni, hogy rájöjjön az ember, hogy mit miért lát. A másik fontos kérdés, hogy hol, hogyan, milyen körülmények közt lehet, érdemes egy modern rendezést bemutatni. Aki életében először látja a Lohengrint, az esélyt sem kap arra, hogy megismerje, miről is szól a darab, ha Katarina kisasszony rendezését látja. Egy operaháznak szerintem kötelessége a tradicionális rendezéseket IS fenntartani, és azok MELLETT szabad teret adni az új hullámnak.
Ez a kérdés már régóta foglalkoztat. Mit lehet, mit szabad aktualizálni, illetve a darabtól idegen környezetbe helyezni. Vannak történetek, amiket a világtörténelem bármely korába, és bármely helyszínére át lehet helyezni. Főként a szerelmi drámák ilyenek. Rómeó és Júlia bárhol, bármikor élhetett volna. A Bohéméletet is el tudom képzelni akár a XX. századi New Yorkban is. (bár kicsit zavaró lehet, mikor a két bohém kinézve az ablakon \"Párizs füstölgő kéményeit\" emlegeti.) Hasonlóan hálásak a vígoperák is. Figaro, Gianni Schicchi, stb. A rendező fantáziájáak nagy teret adhatnak. Viszont vannak darabok, amik egy bizonyos történelmi hátteret, ill. kultúrát kívánnak, éppen azt, amibe a szerző helyezte őket. A Nabucco például csak a szerző által megálmodott térben és időben elfogadható a számomra. Például, ahol a szövegben elhangzik, ill. fontos szerepe van annak a ténynek, hogy valaki rabszolga, (Aida) azt könyörgöm, lehetetlen olyan történelmi korba, vagy kultúrába teleportálni, ahol ez a fogalom semmit nem jelent. A Ringet is számtalan módon meg lehetne rendezni, oké, a walkürök felőlem közlekedhetnek motoron, de azért az óriás legyen óriás, és a sellők se legyenek Hawaii szinkronúszók... A modern rendezések sokszor csúsznak félre azon, hogy a darabot mindenáron ki akarják ragadni a saját környezetükből. Pedig nem biztos, hogy attól lesz valami modern. Pl. az egyik kedvenc rendezésem a Kovalik féle Peter Grimes. Tökéletes. Minden ízében modern, mégsem kell órákat agytornázni, hogy rájöjjön az ember, hogy mit miért lát. A másik fontos kérdés, hogy hol, hogyan, milyen körülmények közt lehet, érdemes egy modern rendezést bemutatni. Aki életében először látja a Lohengrint, az esélyt sem kap arra, hogy megismerje, miről is szól a darab, ha Katarina kisasszony rendezését látja. Egy operaháznak szerintem kötelessége a tradicionális rendezéseket IS fenntartani, és azok MELLETT szabad teret adni az új hullámnak.
27 Megén 2004-08-09 12:09:36 [Válasz erre: 26 Szilgyo 2004-08-09 11:53:15]
Talán mert aki elutasít, az nem megértő és nem keres konszenzust. Már eleve benne van, hogy elutasít, és nem ismer más véleményt a magáénél. És ha az elég nagy hangerővel (itt kemény fogalmazással) adja elő, azt hiszi meggyőzőbb, mint ha próbálna egyezkedni.
Talán mert aki elutasít, az nem megértő és nem keres konszenzust. Már eleve benne van, hogy elutasít, és nem ismer más véleményt a magáénél. És ha az elég nagy hangerővel (itt kemény fogalmazással) adja elő, azt hiszi meggyőzőbb, mint ha próbálna egyezkedni.
26 Szilgyo 2004-08-09 11:53:15
Az nem lehet, hogy valakinek ez is, az is bejöjjön? Hogy valaki nem szégyelli a tradíciókat, a jól megcsinált, bejáratott klasszikus előadásokat, pl. metropolitan-beli DVD-k, de vevő az újra is? Persze, csak ha nem elmebeteg, a zene és a mű ellenében fogant előadásról van szó. Miért van az, hogy a régit elutasító magatartás és a habzó száj a legtöbbször együtt járnak?
Az nem lehet, hogy valakinek ez is, az is bejöjjön? Hogy valaki nem szégyelli a tradíciókat, a jól megcsinált, bejáratott klasszikus előadásokat, pl. metropolitan-beli DVD-k, de vevő az újra is? Persze, csak ha nem elmebeteg, a zene és a mű ellenében fogant előadásról van szó. Miért van az, hogy a régit elutasító magatartás és a habzó száj a legtöbbször együtt járnak?
25 tosca 2004-08-09 11:45:11
Igen, a topic címe éppen olyan félrevezető, mint egy-két topikoló társunk kiindulópontja. Én nem tudok mit kezdeni sem azokkal (bocs Operátor és Ramfis), akik egy ún. hagyományos rendezést lenéznek, de azokkal sem, akik frászt kapnak egy modern interpretációtól. A lényeg, hogy a zenének ne mondjon ellent. Az operára éppen a zene miatt nem lehet egy az egyben ráhúzni a prózai színház kliséit. Két okból. Az egyik, hogy a zene részint a zeneszerző korát, részint a mű cselekményének korát közvetíti. Mondok egy példát. Egyszer volt szerencsém végigvihogni egy holland Trubadúr előadást (hollandul ráadásul). Az énekeseket felejtsük el, produkciójuk a kabuli harmadik operában is kevés lett volna. De a lényeg, hogy a rendező az egész történetet átemelte a hetvenes évek New Yorkjába. Azaz: Luna és tábora a Pokol Angyalaiként feszítettek, Manrico derék woodstocki hippi volt, Leonora pedig egy tanítónő. No, itt kezdődött a probléma. Ugyanis például Luna gróf személyében Verdi egy spanyol grófot, egy grandot ábrázolt zeneileg. Egy motorosbanda feje pedig sosem viselkedik úgy, mint egy nagyúr. Tehát a modern rendezésnek csak akkor van értelme, ha úgy ad újat a műhőz, hogy a zenei ábrázolásnak nem mond ellent. Ha - teszem azt - Luna grófból egy huszadik századi argentin földesurat faragnak, és Perón idejébe helyezik a történetet, akkor az rendben van. A másik ok, ami miatt az opera mint színház követelményei nem fedik le teljesen a prózai színházét, szintén a zene, pontosabban az a tény, hogy egy opera esetében a karmesteri-énekesi interpretáció ugyanolyan fontos, és egy rossz rendezést is képes feledtetni. Ha nem így volna, akkor kedves topik-társaim, ki kellene dobnunk az összes opera Cd-t, és nem volna létjogosultsága a koncertszerű előadásoknak. Operátor és Ramfis: tegyétek szívetekre a kezeteket: veletek nem fordult elő, hogy a pocsék rendezés ellenére teljes élményt kaptatok, mert a zenei megvalósítás, az énekesek, a karmester zenei interpretációja olyan magas színvonalú volt, hogy mindent elmondott az adott műről és új dimenziókat nyitott meg? Mert velem sokszor előfordult. Ami pedig magát a rendezést illeti, egy hagyományos előadás ugyanolyan rossz vagy jó lehet, mint egy formabontó, mert mindkettő képes új rétegeket feltárni, például a szereplők egymáshoz való viszonyában, az egyes szereplők pszichológiai elemzésében. A jó Aida-előadás kulcsa nem a pálmafák és a piramis meglétében vagy hiányában rejlik.
Igen, a topic címe éppen olyan félrevezető, mint egy-két topikoló társunk kiindulópontja. Én nem tudok mit kezdeni sem azokkal (bocs Operátor és Ramfis), akik egy ún. hagyományos rendezést lenéznek, de azokkal sem, akik frászt kapnak egy modern interpretációtól. A lényeg, hogy a zenének ne mondjon ellent. Az operára éppen a zene miatt nem lehet egy az egyben ráhúzni a prózai színház kliséit. Két okból. Az egyik, hogy a zene részint a zeneszerző korát, részint a mű cselekményének korát közvetíti. Mondok egy példát. Egyszer volt szerencsém végigvihogni egy holland Trubadúr előadást (hollandul ráadásul). Az énekeseket felejtsük el, produkciójuk a kabuli harmadik operában is kevés lett volna. De a lényeg, hogy a rendező az egész történetet átemelte a hetvenes évek New Yorkjába. Azaz: Luna és tábora a Pokol Angyalaiként feszítettek, Manrico derék woodstocki hippi volt, Leonora pedig egy tanítónő. No, itt kezdődött a probléma. Ugyanis például Luna gróf személyében Verdi egy spanyol grófot, egy grandot ábrázolt zeneileg. Egy motorosbanda feje pedig sosem viselkedik úgy, mint egy nagyúr. Tehát a modern rendezésnek csak akkor van értelme, ha úgy ad újat a műhőz, hogy a zenei ábrázolásnak nem mond ellent. Ha - teszem azt - Luna grófból egy huszadik századi argentin földesurat faragnak, és Perón idejébe helyezik a történetet, akkor az rendben van. A másik ok, ami miatt az opera mint színház követelményei nem fedik le teljesen a prózai színházét, szintén a zene, pontosabban az a tény, hogy egy opera esetében a karmesteri-énekesi interpretáció ugyanolyan fontos, és egy rossz rendezést is képes feledtetni. Ha nem így volna, akkor kedves topik-társaim, ki kellene dobnunk az összes opera Cd-t, és nem volna létjogosultsága a koncertszerű előadásoknak. Operátor és Ramfis: tegyétek szívetekre a kezeteket: veletek nem fordult elő, hogy a pocsék rendezés ellenére teljes élményt kaptatok, mert a zenei megvalósítás, az énekesek, a karmester zenei interpretációja olyan magas színvonalú volt, hogy mindent elmondott az adott műről és új dimenziókat nyitott meg? Mert velem sokszor előfordult. Ami pedig magát a rendezést illeti, egy hagyományos előadás ugyanolyan rossz vagy jó lehet, mint egy formabontó, mert mindkettő képes új rétegeket feltárni, például a szereplők egymáshoz való viszonyában, az egyes szereplők pszichológiai elemzésében. A jó Aida-előadás kulcsa nem a pálmafák és a piramis meglétében vagy hiányában rejlik.
24 Búbánat 2004-08-09 11:36:15
Verdi levele Morelli Domenicóhoz Genova, 1873. május 14. ……A művészetben minden tetszik nekem, ami szép. Nem zárok ki semmit; nem hiszek ilyen vagy olyan művészi iskolában s egyaránt tetszik nekem a vidám és a komoly, a rettenetes, a nagy és a kicsiny stb, stb. Minden, minden: de a kicsiny legyen kicsiny, a nagy legyen nagy, a víg legyen víg stb., stb. Egyszóval olyan legyen minden, amilyennek lennie kell: i g a z é s s z é p….. Verdi levele Ricordi Giulióhoz Genova, 1883. december 26. Ön éppúgy tudja, mint én, hogy vannak olyanok, akiknek jó a szemük, szeretik a határozott, őszinte, nyílt színeket. Mások egy kicsit hályogosak, a kifakult, szennyezett színeket szeretik. Divatosak s én nem helytelenítem a divat követését (mert mindenkinek saját korába kell beleilleszkednie), de szeretném, hogy egy kis ítélőképesség és józan értelem még maradna! Tehát:sem m ú l t, sem j ö v ő! Igaz, hogy azt mondottam: ”térjünk vissza a régihez”, de én úgy értem, hogy a régi az alap, a szilárd talaj; azt a régit értem, amit a modern túlzások elvetettek, s amihez előbb vagy utóbb kétségtelenül vissza kell majd térnünk. Egyelőre hagyjuk, hogy a zúduló víz kiáradjon. Töltést majd azután építünk….
Verdi levele Morelli Domenicóhoz Genova, 1873. május 14. ……A művészetben minden tetszik nekem, ami szép. Nem zárok ki semmit; nem hiszek ilyen vagy olyan művészi iskolában s egyaránt tetszik nekem a vidám és a komoly, a rettenetes, a nagy és a kicsiny stb, stb. Minden, minden: de a kicsiny legyen kicsiny, a nagy legyen nagy, a víg legyen víg stb., stb. Egyszóval olyan legyen minden, amilyennek lennie kell: i g a z é s s z é p….. Verdi levele Ricordi Giulióhoz Genova, 1883. december 26. Ön éppúgy tudja, mint én, hogy vannak olyanok, akiknek jó a szemük, szeretik a határozott, őszinte, nyílt színeket. Mások egy kicsit hályogosak, a kifakult, szennyezett színeket szeretik. Divatosak s én nem helytelenítem a divat követését (mert mindenkinek saját korába kell beleilleszkednie), de szeretném, hogy egy kis ítélőképesség és józan értelem még maradna! Tehát:sem m ú l t, sem j ö v ő! Igaz, hogy azt mondottam: ”térjünk vissza a régihez”, de én úgy értem, hogy a régi az alap, a szilárd talaj; azt a régit értem, amit a modern túlzások elvetettek, s amihez előbb vagy utóbb kétségtelenül vissza kell majd térnünk. Egyelőre hagyjuk, hogy a zúduló víz kiáradjon. Töltést majd azután építünk….
23 kalahari 2004-08-09 09:14:40
A topik címét nem értem. Ha modern, akkor eszement? Feltétlenül? A jelenleg futó Bánk bán például eszement (ötlet), de modernséggel nem lehet vádolni... Vagy nézzünk meg egy-két Kovalikot. Na, azok csak az igazán eszementek! De milyen jók! :-)))
A topik címét nem értem. Ha modern, akkor eszement? Feltétlenül? A jelenleg futó Bánk bán például eszement (ötlet), de modernséggel nem lehet vádolni... Vagy nézzünk meg egy-két Kovalikot. Na, azok csak az igazán eszementek! De milyen jók! :-)))
22 Megén 2004-08-09 08:29:53 [Válasz erre: 20 ramfis 2004-08-09 07:23:45]
Sok mindennel egyetértek, de azért az Aida vélemény kicsit téves. Ugyanis az valójában a Suezi csatorna megnyitása alkalmából készült, és ezért egyiptomi a helyszín, meg a történet. Lehet piramis, meg pálmafa nélkül előadni, de a történetet nem lehet a középkorba tenni, mintha a magyar királyfi beleszeretne a török szultán egyik háremhölgyébe.
Sok mindennel egyetértek, de azért az Aida vélemény kicsit téves. Ugyanis az valójában a Suezi csatorna megnyitása alkalmából készült, és ezért egyiptomi a helyszín, meg a történet. Lehet piramis, meg pálmafa nélkül előadni, de a történetet nem lehet a középkorba tenni, mintha a magyar királyfi beleszeretne a török szultán egyik háremhölgyébe.
21 operátor 2004-08-09 07:52:31 [Válasz erre: 20 ramfis 2004-08-09 07:23:45]
ramfis, sok sikert kívánok ahhoz, hogy meggyőzd az efféle embereket arról, hogy a regietheater felsőbbrendű ahhoz a gyomorforgató undormányhoz képest, ami az elmaradott helyeken operajátszás néven folyik. ebben a [url]http://opera.uw.hu;progresszív operamagazinban[/url] ilyen kérdések szerencsére fel sem merülnek...
ramfis, sok sikert kívánok ahhoz, hogy meggyőzd az efféle embereket arról, hogy a regietheater felsőbbrendű ahhoz a gyomorforgató undormányhoz képest, ami az elmaradott helyeken operajátszás néven folyik. ebben a [url]http://opera.uw.hu;progresszív operamagazinban[/url] ilyen kérdések szerencsére fel sem merülnek...
20 ramfis 2004-08-09 07:23:45 [Válasz erre: 19 Búbánat 2004-08-08 22:27:40]
Sokadszorra kérdezném, az nincs az opera ellen, ha NULLA szellemi befektetéssel klisét klisére halmozva fusiznak valamit? Ott nincs a néző hülyének nézve? De igen. Például a pesti Aida. Egy merő giccs az egész. Az Aida nem Egyiptomról, piramisokról, lovakról, tevékről szól, akármilyen meglepő is, hanem a szerelemről, az emberről. Mint, nem véletlenül oly sok mű. Elő lehet adni vásári mutatványként, csak nem érdemes. A történelmi hűséggel az Aida esetében meg ne jöjjön senki, hisz az egész fikció, mondhatnók történelmi hűtlenség. Ha az ókori egyiptomról akarok tanulni, könyvtárba megyek vagy a Szépművészeti Múzeumba (meglepően nagy az egyiptomi gyűjteményük) Az opera ma Magyarországon nem kánon, egy lenézett, lesajnált megújulni képtelennek tartott műfaj. Jellemző, hogy az operábajárás már nem egy általános értelmiségi magatartás. A színház még az, sőt. Sokszor kényszerülök az opera védelmére, de sajnos be kell látnom, hogy a kritizálóknak igaza van. Végre meg kéne szabadulni az üres külsőségektől, vagy végérvényesen a Sass József, Csala Zsusza színvonalon marad. A színházhoz elég egy üres tér és két ember, ott már megvan a dráma lehetősége Brook szerint. A korszerűség érdekes kérdés, mert korszerű lehet egy autó, de egy műalkotás nem. Mégis, más a kontextus, más a gondolkodásunk, értékrendünk mint 200 éve, annak ellenére, hogy nyilván vannak örök emberi értékek. Magukra a művekre is másképpen tekintünk, rájuk rakódott rengeteg réteg a sok-sok év folyamán. Ne csak az operát nézzük, hanem az egész művészetet. A képzőművészet jó példa, ez elmúlt 200 évben hány és hány stílusirányzat, majd izmus ütötte fel a fejét. Ha ma valaki kiállítan egy reneszánsz festményt, vagy egy Madarász Viktor-féle történelmi-romantikus művet, kiröhögnék. Nem Madarász Viktort, hanem a 21. századi követőt. Költészet, melyik folyóirat közölne egy Petőfi stílusára hajazó romantikus verset? Senki, egy ilyen alkotás talán stílusgyakorlatnak jó, de anakronizmus. Ugyanúgy változik a színjátszás is. Az eltelt 100 évben hány és hány színházi újítás történt. Az illúziószínházat rég nyugdíjazta Brecht \"illúzióromboló\" elidegenítő-színháza és más újítók/teoretikusok: Brook, a kegyetlen színház, a halálszínház, az avantgarde kísérletek hosszú sora, stb. Ezek után már nem lehet úgy színházat csinálni, mintha nem történtek volna meg. Vagyis lehet, a látható eredménnyel. Illúziószínház az \'50-es években volt aktuális. Az már rég volt. Szeretném kérdezni, hol játszanak történelmileg hű Csehovot, Schillert, Shakespeare-t? A leggyengébb helyeken sem nagyon. Ha egy előadás \"modern\" attól nem feltétlenül jó, vannak blöffök, de ezeket az értő szem kiszúrja, a nem értő nem. Sajnos az opera egy zárvány maradt, a nézők zöme nem ismeri a kódokat a dekódoláshoz. Így történhetett meg, hogy értetléenül álltak a Lohengrin elött. Ha valaki csak magyarul tud, próbálkozhat bármennyire is, nem fog megérteni egy eredeti nyelvű Ibsen könyvet, legyen az akármennyire is jó. De meg lehet tanulni norvégul!
Sokadszorra kérdezném, az nincs az opera ellen, ha NULLA szellemi befektetéssel klisét klisére halmozva fusiznak valamit? Ott nincs a néző hülyének nézve? De igen. Például a pesti Aida. Egy merő giccs az egész. Az Aida nem Egyiptomról, piramisokról, lovakról, tevékről szól, akármilyen meglepő is, hanem a szerelemről, az emberről. Mint, nem véletlenül oly sok mű. Elő lehet adni vásári mutatványként, csak nem érdemes. A történelmi hűséggel az Aida esetében meg ne jöjjön senki, hisz az egész fikció, mondhatnók történelmi hűtlenség. Ha az ókori egyiptomról akarok tanulni, könyvtárba megyek vagy a Szépművészeti Múzeumba (meglepően nagy az egyiptomi gyűjteményük) Az opera ma Magyarországon nem kánon, egy lenézett, lesajnált megújulni képtelennek tartott műfaj. Jellemző, hogy az operábajárás már nem egy általános értelmiségi magatartás. A színház még az, sőt. Sokszor kényszerülök az opera védelmére, de sajnos be kell látnom, hogy a kritizálóknak igaza van. Végre meg kéne szabadulni az üres külsőségektől, vagy végérvényesen a Sass József, Csala Zsusza színvonalon marad. A színházhoz elég egy üres tér és két ember, ott már megvan a dráma lehetősége Brook szerint. A korszerűség érdekes kérdés, mert korszerű lehet egy autó, de egy műalkotás nem. Mégis, más a kontextus, más a gondolkodásunk, értékrendünk mint 200 éve, annak ellenére, hogy nyilván vannak örök emberi értékek. Magukra a művekre is másképpen tekintünk, rájuk rakódott rengeteg réteg a sok-sok év folyamán. Ne csak az operát nézzük, hanem az egész művészetet. A képzőművészet jó példa, ez elmúlt 200 évben hány és hány stílusirányzat, majd izmus ütötte fel a fejét. Ha ma valaki kiállítan egy reneszánsz festményt, vagy egy Madarász Viktor-féle történelmi-romantikus művet, kiröhögnék. Nem Madarász Viktort, hanem a 21. századi követőt. Költészet, melyik folyóirat közölne egy Petőfi stílusára hajazó romantikus verset? Senki, egy ilyen alkotás talán stílusgyakorlatnak jó, de anakronizmus. Ugyanúgy változik a színjátszás is. Az eltelt 100 évben hány és hány színházi újítás történt. Az illúziószínházat rég nyugdíjazta Brecht \"illúzióromboló\" elidegenítő-színháza és más újítók/teoretikusok: Brook, a kegyetlen színház, a halálszínház, az avantgarde kísérletek hosszú sora, stb. Ezek után már nem lehet úgy színházat csinálni, mintha nem történtek volna meg. Vagyis lehet, a látható eredménnyel. Illúziószínház az \'50-es években volt aktuális. Az már rég volt. Szeretném kérdezni, hol játszanak történelmileg hű Csehovot, Schillert, Shakespeare-t? A leggyengébb helyeken sem nagyon. Ha egy előadás \"modern\" attól nem feltétlenül jó, vannak blöffök, de ezeket az értő szem kiszúrja, a nem értő nem. Sajnos az opera egy zárvány maradt, a nézők zöme nem ismeri a kódokat a dekódoláshoz. Így történhetett meg, hogy értetléenül álltak a Lohengrin elött. Ha valaki csak magyarul tud, próbálkozhat bármennyire is, nem fog megérteni egy eredeti nyelvű Ibsen könyvet, legyen az akármennyire is jó. De meg lehet tanulni norvégul!
19 Búbánat 2004-08-08 22:27:40
Egy biztos, sem Simándy, sem Ilosfalvy be nem tette volna a lábát ezekbe a minden szépet, nemest, tisztát, értéket, értékeset, hagyományt támadó és elvető, a vulgárist, a pökhendit, az ocsmányt, a megerőszakolt, polgárpukkasztó, öncélú, aktualizáló, világmegváltó és hibrid rendezéseket előtérbe állító, a klasszikus értékeket kicsúfoló, kifigurázó, átértelmező és lealacsonyító, egy szűk értelmiségi kör kegyeit kiszolgáló, másokat utánzó és majmoló, hasonszőrű külföldi szennyes példákkal operáló, azokra hivatkozó és azokat tükröző hazai előadásokba! Sajnos, azt kell mondanom, a rendezők ma már egyre inkább az opera ellen, a zeneszerző ellen, a librettista ellen, a történelem ellen, és minden ellen dolgoznak, keresztbe tesznek csak azért, mert szerintük a mai korszellem és a korszerűség követelményei ezt diktálják. Ez egy nagyon hamis, mondvacsinált teória. Inkább arról van szó, hogy van egy réteg, akiket ily módon kell kiszolgálni, mert csak ilyenekre hajlandók beülni a színházba, operába. Tehát, ők hoznák a pénzt. Még rosszabb a helyzet, ha a mecénás (legyen az állam, konzorcium, társaság, magánszemély) ilyenekre áldoz a zsebéből, mert ő meg kamatostul vissza akarja kapni a pénzét. Ezért kíméletlen és diktátor hajlamú rendezőkkel mindig megtalálják a közös hangot. Az ilyen rendezők meg hajlandók e célból alásüllyedni, akár a pokol fenekére is, ha ily módon maguknak nevet és pénzt szerezhetnek. Hogy ez által az egészséges, józan, kulturált emberek között hírhedtségre tesznek szert, az őket nem hogy zavarná, ellenkezőleg, doppingolja őket arra, hogy még egy lapáttal rátegyenek. Az a baj, hogy ez a kör önmagát folyamatosan újratermeli. Ördögi kör ez. Nehéz ez ellen tenni bármit. Csak abban lehet reménykedni, hogy idővel megjön a józan eszük, és rádöbbennek arra, hogy a szívük helyén kő van; semmisem visszafordíthatatlan. Kivéve az időt. Addig meg próbáljunk védekezni ellenük, úgy, ahogy pl. Gulyás Dénes is tette, amint hallottuk tőle a délutáni rádióműsorban: akinek van önbecsülete, és ilyesmivel szembesül a fogadtatáskor, azonnal hátraarcot csinál, és az első géppel zurück haza. Nem kell mindent kritika nélkül elvállalni. És nem minden a pénz, nem minden az érvényesülés, nem minden a bennfentesség, nem minden a lekenyerezés. És nem kell jegyet sem váltani a színházba, operába, aki már időben értesült arról, hogy mi vár rá. A TV-t lezárhatja, a cikket nem olvassa el, esetleg a lapot sem veszi meg. Az interneten sem keresgél ilyen témákat, és akkor nem fog bosszankodni, dühöngeni, felesleges vitákba bonyolódni, és ezzel magát értelmetlenül felizgatni. Annyi minden más szép, hasznos és értékes dolog meg eszme létezik még szerencsénkre itt a földön! Mindenki találhat magának közte kedvére valót, idegnyugtatót. Én más típus vagyok, szeretem megismerni a mélységet is, mert akkor tudok viszonyítani; onnan látom, hogy honnan hová jutottam, és a szabad akaratommal úgy is dönthetek, hogy épp eleget láttam, tapasztaltam ahhoz, hogy kedvem támadjon friss tiszta levegőt szívni. És akkor határozhatok úgy is, hogy fel (vissza) kapaszkodom a magasságba. Mert valószínűsíthetően ott repülni tud még a sas, meg szárnyalni a gondolat... a szélnél is sebesebben. És ez a gondolat nagy-nagy örömmel tölt el.
Egy biztos, sem Simándy, sem Ilosfalvy be nem tette volna a lábát ezekbe a minden szépet, nemest, tisztát, értéket, értékeset, hagyományt támadó és elvető, a vulgárist, a pökhendit, az ocsmányt, a megerőszakolt, polgárpukkasztó, öncélú, aktualizáló, világmegváltó és hibrid rendezéseket előtérbe állító, a klasszikus értékeket kicsúfoló, kifigurázó, átértelmező és lealacsonyító, egy szűk értelmiségi kör kegyeit kiszolgáló, másokat utánzó és majmoló, hasonszőrű külföldi szennyes példákkal operáló, azokra hivatkozó és azokat tükröző hazai előadásokba! Sajnos, azt kell mondanom, a rendezők ma már egyre inkább az opera ellen, a zeneszerző ellen, a librettista ellen, a történelem ellen, és minden ellen dolgoznak, keresztbe tesznek csak azért, mert szerintük a mai korszellem és a korszerűség követelményei ezt diktálják. Ez egy nagyon hamis, mondvacsinált teória. Inkább arról van szó, hogy van egy réteg, akiket ily módon kell kiszolgálni, mert csak ilyenekre hajlandók beülni a színházba, operába. Tehát, ők hoznák a pénzt. Még rosszabb a helyzet, ha a mecénás (legyen az állam, konzorcium, társaság, magánszemély) ilyenekre áldoz a zsebéből, mert ő meg kamatostul vissza akarja kapni a pénzét. Ezért kíméletlen és diktátor hajlamú rendezőkkel mindig megtalálják a közös hangot. Az ilyen rendezők meg hajlandók e célból alásüllyedni, akár a pokol fenekére is, ha ily módon maguknak nevet és pénzt szerezhetnek. Hogy ez által az egészséges, józan, kulturált emberek között hírhedtségre tesznek szert, az őket nem hogy zavarná, ellenkezőleg, doppingolja őket arra, hogy még egy lapáttal rátegyenek. Az a baj, hogy ez a kör önmagát folyamatosan újratermeli. Ördögi kör ez. Nehéz ez ellen tenni bármit. Csak abban lehet reménykedni, hogy idővel megjön a józan eszük, és rádöbbennek arra, hogy a szívük helyén kő van; semmisem visszafordíthatatlan. Kivéve az időt. Addig meg próbáljunk védekezni ellenük, úgy, ahogy pl. Gulyás Dénes is tette, amint hallottuk tőle a délutáni rádióműsorban: akinek van önbecsülete, és ilyesmivel szembesül a fogadtatáskor, azonnal hátraarcot csinál, és az első géppel zurück haza. Nem kell mindent kritika nélkül elvállalni. És nem minden a pénz, nem minden az érvényesülés, nem minden a bennfentesség, nem minden a lekenyerezés. És nem kell jegyet sem váltani a színházba, operába, aki már időben értesült arról, hogy mi vár rá. A TV-t lezárhatja, a cikket nem olvassa el, esetleg a lapot sem veszi meg. Az interneten sem keresgél ilyen témákat, és akkor nem fog bosszankodni, dühöngeni, felesleges vitákba bonyolódni, és ezzel magát értelmetlenül felizgatni. Annyi minden más szép, hasznos és értékes dolog meg eszme létezik még szerencsénkre itt a földön! Mindenki találhat magának közte kedvére valót, idegnyugtatót. Én más típus vagyok, szeretem megismerni a mélységet is, mert akkor tudok viszonyítani; onnan látom, hogy honnan hová jutottam, és a szabad akaratommal úgy is dönthetek, hogy épp eleget láttam, tapasztaltam ahhoz, hogy kedvem támadjon friss tiszta levegőt szívni. És akkor határozhatok úgy is, hogy fel (vissza) kapaszkodom a magasságba. Mert valószínűsíthetően ott repülni tud még a sas, meg szárnyalni a gondolat... a szélnél is sebesebben. És ez a gondolat nagy-nagy örömmel tölt el.
18 Norma 2004-08-07 16:53:49 [Válasz erre: 16 ramfis 2004-08-07 16:33:50]
Ez igaz, de a közönség nem ostoba. Képes gondolkodni. Nyilván fontos szerepe van annak, hogy egy művet mikor, hol és miért vesznek éppen elő, és \"hagyományos\" megjelenítésben is ki kell fejeznie mind a szerző, mind a rendező \"üzenetét\". Csak azért átigazítani egy művet, hogy a rendezői szándék eljusson a közönséghez, a szerzői szándék meghamisítása. Egyébként az előadóművészet egyben produktív is, reproduktív is. Reproduktív, ha Wagner Lohengrinjét állítják színpadra; produktív, ha Katharina koncepcióját. Vagy egy teljesen új művet. Az énekesek feladata is inkább a reprodukálás, lehet, hogy bele tudnának tenni egy pár trillát még, vagy \"Az asszony ingatag\" is izgalmasabb lenne esetleg, ha a két strófa között reppelne a tenorista, de nem tehetik. Ami többletet ő beletehet, az a tehetsége, egyéni hangszíne, színészi teljesítménye. A rendező is a megírtat tegye izgalmassá, majd én elgondolkodom, mit jelent nekem egy Bánk bán aktuálisan.
Ez igaz, de a közönség nem ostoba. Képes gondolkodni. Nyilván fontos szerepe van annak, hogy egy művet mikor, hol és miért vesznek éppen elő, és \"hagyományos\" megjelenítésben is ki kell fejeznie mind a szerző, mind a rendező \"üzenetét\". Csak azért átigazítani egy művet, hogy a rendezői szándék eljusson a közönséghez, a szerzői szándék meghamisítása. Egyébként az előadóművészet egyben produktív is, reproduktív is. Reproduktív, ha Wagner Lohengrinjét állítják színpadra; produktív, ha Katharina koncepcióját. Vagy egy teljesen új művet. Az énekesek feladata is inkább a reprodukálás, lehet, hogy bele tudnának tenni egy pár trillát még, vagy \"Az asszony ingatag\" is izgalmasabb lenne esetleg, ha a két strófa között reppelne a tenorista, de nem tehetik. Ami többletet ő beletehet, az a tehetsége, egyéni hangszíne, színészi teljesítménye. A rendező is a megírtat tegye izgalmassá, majd én elgondolkodom, mit jelent nekem egy Bánk bán aktuálisan.
17 ramfis 2004-08-07 16:37:09 [Válasz erre: 16 ramfis 2004-08-07 16:33:50]
Az előadóművészet a szerzőséggel egyenrangú!! elírás volt a nem! A retrográd szellem engem is megkísértett :) megyek Szinetár pólót venni :)
Az előadóművészet a szerzőséggel egyenrangú!! elírás volt a nem! A retrográd szellem engem is megkísértett :) megyek Szinetár pólót venni :)
16 ramfis 2004-08-07 16:33:50
Azt egyébként tisztázni kéne, hogy az előadóművészet nem a szerzőséggel egyenrangú! Aktuálisnak kell lennie, reflektálnia kell a mára. Ha ez nem így lenne, elég lenne egy darab rendezés. Gondolj csak a \'80-as évek elejének Kaposvárjára, pl. a Marat/Sade sem \'56-ról szól elvileg, Kaposváron mégis volt Corvin köz, megymás. Annak idején ez releváció volt. Aktuális tudott lenni, a nézők sem féltek gondolkodni...
Azt egyébként tisztázni kéne, hogy az előadóművészet nem a szerzőséggel egyenrangú! Aktuálisnak kell lennie, reflektálnia kell a mára. Ha ez nem így lenne, elég lenne egy darab rendezés. Gondolj csak a \'80-as évek elejének Kaposvárjára, pl. a Marat/Sade sem \'56-ról szól elvileg, Kaposváron mégis volt Corvin köz, megymás. Annak idején ez releváció volt. Aktuális tudott lenni, a nézők sem féltek gondolkodni...
15 Norma 2004-08-07 16:29:00 [Válasz erre: 14 ramfis 2004-08-07 16:25:39]
De szabad! Nekem sem tetszett. Pedig \"szép díszletek, csillogó jelmezek\" voltak. Ugyanez igaz Valló Manon Lescautjára is. Olyan környezetbe helyezi a művet, ami az alapkoncepciótól idegen. De a Nemzetiben futó Bánk sem tetszik. Pedig felkapott rendezőtől van.
De szabad! Nekem sem tetszett. Pedig \"szép díszletek, csillogó jelmezek\" voltak. Ugyanez igaz Valló Manon Lescautjára is. Olyan környezetbe helyezi a művet, ami az alapkoncepciótól idegen. De a Nemzetiben futó Bánk sem tetszik. Pedig felkapott rendezőtől van.
14 ramfis 2004-08-07 16:25:39
És a Bánk bánban hol van utalás 19. századi környezetről? Persze azt a rendezést nem szabad bántani, hiszen a kedvenc humorista rendezte.
És a Bánk bánban hol van utalás 19. századi környezetről? Persze azt a rendezést nem szabad bántani, hiszen a kedvenc humorista rendezte.
13 Norma 2004-08-07 16:22:25 [Válasz erre: 12 ramfis 2004-08-07 16:18:07]
Hagyjuk már ezt a hattyút! A Macbethben sem voltak tornyocskák zászlóval meg várfalak műtéglából.
Hagyjuk már ezt a hattyút! A Macbethben sem voltak tornyocskák zászlóval meg várfalak műtéglából.
12 ramfis 2004-08-07 16:18:07 [Válasz erre: 11 Norma 2004-08-07 16:07:36]
És műgyanta hattyú jó lenne? Az biztos egy emelkededett dolog. És ténylegn nem kéne már színházi szakbarbárnak lenni. Hogy játszanak manapság Csehovot, Shakespeare-t?
És műgyanta hattyú jó lenne? Az biztos egy emelkededett dolog. És ténylegn nem kéne már színházi szakbarbárnak lenni. Hogy játszanak manapság Csehovot, Shakespeare-t?
11 Norma 2004-08-07 16:07:36 [Válasz erre: 8 kétked 2004-08-07 11:45:34]
Miről kell szólnia egy rendezésnek? Néhány gondolatban kifejtenéd? A Lohengrin problémához: Kesselyák vezénylésével kapcsolatban Fekete Péter hívta fel a figyelmemet, hogy pontatlanul fogalmaztam. Igazat adtam neki abban, hogy nem új színeket kell elővarázsolni a zenéből, hanem azt, ami bele van írva. Akkor ez érvényes az eredeti mű színpadi megvalósítására is!!! Ami nincs benne, ne varázsoljuk elő belőle! Sem NDK, sem pártkongresszus, sem civódó nászéjszakások nincsenek R. Wagner művében. Semmi helyük a színpadon.
Miről kell szólnia egy rendezésnek? Néhány gondolatban kifejtenéd? A Lohengrin problémához: Kesselyák vezénylésével kapcsolatban Fekete Péter hívta fel a figyelmemet, hogy pontatlanul fogalmaztam. Igazat adtam neki abban, hogy nem új színeket kell elővarázsolni a zenéből, hanem azt, ami bele van írva. Akkor ez érvényes az eredeti mű színpadi megvalósítására is!!! Ami nincs benne, ne varázsoljuk elő belőle! Sem NDK, sem pártkongresszus, sem civódó nászéjszakások nincsenek R. Wagner művében. Semmi helyük a színpadon.
10 Búbánat 2004-08-07 12:51:24
Na, tessék!....
Na, tessék!....
9 kalahari 2004-08-07 12:34:58 [Válasz erre: 8 kétked 2004-08-07 11:45:34]
De, én mondtam: a Macbeth kiváló rendezés!
De, én mondtam: a Macbeth kiváló rendezés!
8 kétked 2004-08-07 11:45:34 [Válasz erre: 7 babalu 2004-08-07 07:08:42]
Az, hogy a Macbeth kiváló rendezés, nemigen mondta itt senki. Szerintem mindössze az elégséges minimum. Nem nagyon szól semmiről (a rendezés), felszines, nehézkes. És - bár nem ide tartozik - költséges.
Az, hogy a Macbeth kiváló rendezés, nemigen mondta itt senki. Szerintem mindössze az elégséges minimum. Nem nagyon szól semmiről (a rendezés), felszines, nehézkes. És - bár nem ide tartozik - költséges.
7 babalu 2004-08-07 07:08:42
igazatok van az eszement es a modernet kulon kell valasztani,m mert a lOhengrin nem modern csak eszement, es igaz, hogy a Macbeth kivalo rendezes. az is igaz, hogy a Covent Gardent es a Met-et soha nem hozzak peldakepul, me a culpa, mea culpa, Az igaz, hogy Geza bacsi mindent tud, de azert a rendezes az nem egeszen tudas kerdese.
igazatok van az eszement es a modernet kulon kell valasztani,m mert a lOhengrin nem modern csak eszement, es igaz, hogy a Macbeth kivalo rendezes. az is igaz, hogy a Covent Gardent es a Met-et soha nem hozzak peldakepul, me a culpa, mea culpa, Az igaz, hogy Geza bacsi mindent tud, de azert a rendezes az nem egeszen tudas kerdese.
6 ramfis 2004-08-06 15:51:27 [Válasz erre: 2 Norma 2004-08-05 21:49:50]
A Covent Garden, Scala reprezentatív múzeumszínházak, van rajtuk kívül még többtucat operatársulat. Ha Pesten vagy a közelben lenne még pár kis opera nem is bánnám, ha a MÁO nyomatná a klisés produkcióit. De külföldről is inkább a jó dolgokat kéne átvenni. Nekem valahogy nem hiányzik az amerikai egy főre eső gyilkosságok száma...
A Covent Garden, Scala reprezentatív múzeumszínházak, van rajtuk kívül még többtucat operatársulat. Ha Pesten vagy a közelben lenne még pár kis opera nem is bánnám, ha a MÁO nyomatná a klisés produkcióit. De külföldről is inkább a jó dolgokat kéne átvenni. Nekem valahogy nem hiányzik az amerikai egy főre eső gyilkosságok száma...
5 ramfis 2004-08-06 15:40:51
Az a helyzet, hogy feltalálták a videót, dvd-t, ott lehet műzeumoperát látni, bár szerintem unalmas. Fodor G. dagályos ugyan, de picit azért ért a színházhoz. Kandidátus a bácsi, + dramaturg a Katonában. lehet, hogy heurisztika, de adok a véleményére. El kéne már fogadni, hogy a színháznak nem régi korok bemutatása a célja. Az a múzeum feladata. Már maguk a darabok sem \"hűek\" pl. Don Carlos, Aida. Az szomorú hogy egy Nagy Viktor nevű tehetségtelen dilettánsnak is sikere lehet, ez mutatja a értékválságot. Az általa rendezett Aida merénylet Verdi és általában a jóizlés ellen. és folytathatnám. Ha én állam lennék a milliárdokért minőséget is elvárnék. Az összes gagyi előadást levetetnmém. Kit érdekel a \"rekord-repertoár\" ha 90 százaléka értéktelen giccs...
Az a helyzet, hogy feltalálták a videót, dvd-t, ott lehet műzeumoperát látni, bár szerintem unalmas. Fodor G. dagályos ugyan, de picit azért ért a színházhoz. Kandidátus a bácsi, + dramaturg a Katonában. lehet, hogy heurisztika, de adok a véleményére. El kéne már fogadni, hogy a színháznak nem régi korok bemutatása a célja. Az a múzeum feladata. Már maguk a darabok sem \"hűek\" pl. Don Carlos, Aida. Az szomorú hogy egy Nagy Viktor nevű tehetségtelen dilettánsnak is sikere lehet, ez mutatja a értékválságot. Az általa rendezett Aida merénylet Verdi és általában a jóizlés ellen. és folytathatnám. Ha én állam lennék a milliárdokért minőséget is elvárnék. Az összes gagyi előadást levetetnmém. Kit érdekel a \"rekord-repertoár\" ha 90 százaléka értéktelen giccs...
4 Megén 2004-08-06 08:55:44 [Válasz erre: 2 Norma 2004-08-05 21:49:50]
Az én véleményem is az, nem kell a nagyon korhű rendezés. Prózai példa: egy Szent Iván-éji álmot lehet bármilyen korba illesztve megrendezni, de a tartalmat, mondanivalót ne facsarjunk ki. Egyetértek azzal, hogy ne keverjük a Grál mondavilágot a XX. sz. második felének egyik politikai irányzatával. Ha elveszi a megfejtésen való fejtörés a zene élvezetét, akkor az előadás elveszti a célját. Legfeljebb azok lelkesednek, akik nem mernek nem lelkesedni. Alföldi Faustja pld. nem zavart, a történet nem sérült. Sokat beszéltünk a Mezzo-n látott Háry előadásról is, ami megszeretette velem az művet, pedig utáltam a gyöngyösbokrétás magyarországi előadást. Lohengrint is lehetett volna úgy modern környezetbe tenni, hogy nem kell feltétlenül szájbarágni a konkrét politikai töltetet.
Az én véleményem is az, nem kell a nagyon korhű rendezés. Prózai példa: egy Szent Iván-éji álmot lehet bármilyen korba illesztve megrendezni, de a tartalmat, mondanivalót ne facsarjunk ki. Egyetértek azzal, hogy ne keverjük a Grál mondavilágot a XX. sz. második felének egyik politikai irányzatával. Ha elveszi a megfejtésen való fejtörés a zene élvezetét, akkor az előadás elveszti a célját. Legfeljebb azok lelkesednek, akik nem mernek nem lelkesedni. Alföldi Faustja pld. nem zavart, a történet nem sérült. Sokat beszéltünk a Mezzo-n látott Háry előadásról is, ami megszeretette velem az művet, pedig utáltam a gyöngyösbokrétás magyarországi előadást. Lohengrint is lehetett volna úgy modern környezetbe tenni, hogy nem kell feltétlenül szájbarágni a konkrét politikai töltetet.
3 janomano 2004-08-05 21:55:07 [Válasz erre: 2 Norma 2004-08-05 21:49:50]
Ha nem tetszik, akkor nem tetszik! Én kimegyek általában. De! Felháborodni mindíg csak a tökfejek szoktak. Felháborító a Fodor, a Koltai... Ez nagyon gáz!
Ha nem tetszik, akkor nem tetszik! Én kimegyek általában. De! Felháborodni mindíg csak a tökfejek szoktak. Felháborító a Fodor, a Koltai... Ez nagyon gáz!
2 Norma 2004-08-05 21:49:50 [Válasz erre: 0 babalu 2004-08-05 21:38:27]
Na, ide mindenképp írnom kell, főként, hogy mennyit támadtak (nemcsak engem) más topikokon a hagyományos előadásokért hangoztatott véleményem okán. Mindazonáltal én szétválasztanám a \"modern eszement\" rendezések kifejezést. Modern volt a Macbeth is, de nem hamisította meg az alapművet, szerethető előadás született. Ez a topik gondolom az eszement rendezéseké. Pl.: német Wagner-csodák. Az elmaradottságunkhoz: Mindig a német operajátszáshoz (rendezésekhez) viszonyítanak bennünket, már nem divat a hagyományos rendezés, sokszor elavultnak nevezik. De soha nem kerül szóba ilyenkor a Covent Garden, a Scala - ott nem szégyenlik a hagyományőrzést. A Scalában pl. most vették le a Zeffirelli-Toscát, 40 évig jó volt!
Na, ide mindenképp írnom kell, főként, hogy mennyit támadtak (nemcsak engem) más topikokon a hagyományos előadásokért hangoztatott véleményem okán. Mindazonáltal én szétválasztanám a \"modern eszement\" rendezések kifejezést. Modern volt a Macbeth is, de nem hamisította meg az alapművet, szerethető előadás született. Ez a topik gondolom az eszement rendezéseké. Pl.: német Wagner-csodák. Az elmaradottságunkhoz: Mindig a német operajátszáshoz (rendezésekhez) viszonyítanak bennünket, már nem divat a hagyományos rendezés, sokszor elavultnak nevezik. De soha nem kerül szóba ilyenkor a Covent Garden, a Scala - ott nem szégyenlik a hagyományőrzést. A Scalában pl. most vették le a Zeffirelli-Toscát, 40 évig jó volt!
1 janomano 2004-08-05 21:42:06 [Válasz erre: 0 babalu 2004-08-05 21:38:27]
És ezért nyitottál egy új topikot?! :-o Menj ki Salzburgba, aztn dobáld be a kirakatokat kockakővel! Majd akkor lesz aki komolyan vesz!
És ezért nyitottál egy új topikot?! :-o Menj ki Salzburgba, aztn dobáld be a kirakatokat kockakővel! Majd akkor lesz aki komolyan vesz!
0 babalu 2004-08-05 21:38:27
Nagyon unom mar ezeket az u.n. \"modern rendezeseket ameleyeknek semmi kozuk sincs az eredeti darabhoz, es csak arra jok, hogy a kritikusok orvendjenek, hogy jaj de jo modernek vagyunk!!!!! mert Europaban mar mindenki modern, csak mi vagyunk elmaradva. Hat ha elvagyunk maradva akkor ez meg mindig jobbb mint ami most megy vegbe Salzburgban, Bayreuth ban, es meg sok helyutt a nemet operaszinpadokon. Ez csak egy uj hullam ami remelem hamarosan elhullamzik. Felhaboritonak tartom FodorGeza legutobbi cikket a lohengrinrol a Muzsikaban, akarcsak Koltai Tamas esszeit sajnos ha nem ilyeneket irnak, akkor nem \"meno \" kritikusok, Ez Vaqn, ezt kell szeretni, de nem szeretem sokadmagammal egyetemben. ,
Nagyon unom mar ezeket az u.n. \"modern rendezeseket ameleyeknek semmi kozuk sincs az eredeti darabhoz, es csak arra jok, hogy a kritikusok orvendjenek, hogy jaj de jo modernek vagyunk!!!!! mert Europaban mar mindenki modern, csak mi vagyunk elmaradva. Hat ha elvagyunk maradva akkor ez meg mindig jobbb mint ami most megy vegbe Salzburgban, Bayreuth ban, es meg sok helyutt a nemet operaszinpadokon. Ez csak egy uj hullam ami remelem hamarosan elhullamzik. Felhaboritonak tartom FodorGeza legutobbi cikket a lohengrinrol a Muzsikaban, akarcsak Koltai Tamas esszeit sajnos ha nem ilyeneket irnak, akkor nem \"meno \" kritikusok, Ez Vaqn, ezt kell szeretni, de nem szeretem sokadmagammal egyetemben. ,
