Az egyik legszerényebb magyar világsztár megszólal – Miller Lajos
Sztankay Ádám beszélgetett a nagy művésszel.
Origo.hu – 2024. 09.29.
Magyar
Katolikus Rádió – „Zene-közelben”
Juhász
Előd műsora
Vendég: Miller Lajos
Társszerkesztő: Peresztegi Attila
"Újabb értékes felvételeket
mutatunk, jeléül annak, hogy a világhírű művész évtizedekig nem véletlenül volt
mindenhol szívesen látott vendég."
Elhangzott:
2024.02.11. 17:04
Az adás visszahallgatható: itt.
Magyar Katolikus Rádió – „Dallamív”
2024.
január 4., 16.30 – 17.00
Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes felvételeiből
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Az
adásban Miller Lajos Verdi-felvételeiből
is hallunk néhányat: áriák szólalnak meg a Macbeth, Az álarcosbál, A
végzet hatalma című operákból, továbbá az I. felvonás fináléját – benne
a „Békeszózatot” - halljuk a Simone
Boccanegrából (a jelenetben Miller Lajos
mellett Kincses Veronika, B. Nagy János, Gáti István, Gregor József, Hantos
Balázs énekel, km. az Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel:
Giuseppe Patané).
Miller
Lajos egy francia sanzont énekel - Jean-Michel Jarre: Álomvilág
Huszka
Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – Szerelmi
kettős: „- Epedőn, remegőn nézem
magát, várom, lesem a
válaszát! ... /Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíve
hogy reszket…” (Gallai Judit és Miller Lajos, km. a
MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - Huszka-felvételek, Hungaroton, a rádióban: 1979. február
24., Petőfi Rádió, 21.20 - 22.00
Most, hogy a Magyar Állami Operaház bemutatta és játssza Prokofjev világhírű operáját a Háború és békét, eszembe jutott Kossuth-díjas operaénekesünk, örökös tag, Miller Lajos, aki pont ezért a dalműért szakított az Operaházzal a nyolcvanas évek közepén – hogy Msztyiszlav Rosztropovics és Galina Visnyeskaja meghívására elénekelhesse Washingtonban a darab egyik baritonszerepét, és a lemezfelvételen is megkapja a szerepet.
A baritonunk mesélte el Zétának születésnapi interjújában ˙[”Semmi okom arra, hogy ne legyek boldog és megelégedett” – 2010-01-23] , hogy Mihály András igazgató regnálása alatt, Andrej Bolkonszkij herceg szerepéért bontotta fel szerződését 1986-ban a Magyar Állami Operaházzal, ment ki külföldre, ahonnét csak 1990. év végén szerződött vissza a dalszínházba:
„- Párizsban előénekeltem a Rosztropovics házaspárnak. A Háború és béke washingtoni előadására kerestek baritont, végül még a lemezen is én énekeltem Andrejt. ...[Külföldön] nagyon sok lehetőséget kellett visszautasítani operaházi elfoglaltság miatt. De végül a szerződésbontásomnak is ez lett az oka. ... Mihály András nem akart kiengedni a Háború és béke lemezfelvételére. Négy évig voltam távol, esküszöm, nem az én hibámból. Többször győzködtem, de hajthatatlan maradt. Kimentem a titkárnőhöz, kértem egy papírt, s ott helyben kiléptem. Nagy merészség volt akkor ez, a nemzetközi karrierem volt a tét. De akkor én egyik országból utaztam a másikba, rengeteg nagy helyen léptem föl...."
Miller Lajos később több nyilatkozatában – és a 2020-ban megjelent könyvében („Az operaművészet szolgálatában - Miller Lajos”) is - , felelevenítette ezt az epizódot.
A Film Színház Muzsikában („Szombaton Szlavához megyünk” - 1990-09-29 / 39. szám) Dalos László készített baritonunkkal interjút, abból idézek:
„— Úgy kezdődött, hogy 1986 tavaszán sehogyan sem tudtam megegyezni az akkori igazgatóval, Mihály Andrással. ... Párizsban kezdődtek az előzmények. Az egyik Traviata-előadáson telefont kapok a rádiótól: hajlandó lennék-e próbát énekelni Msztyiszlav Rosztropovics és Galina Visnyevszkaja előtt? Persze, hogy hajlandó voltam! Ennek, hogy próbát énekelni, a nyugati zenei világban más a csengése, mint idehaza. Ez nem megalázó. Ez természetes. Senki sem akar zsákbamacskát venni.
— Mit énekelt a házaspár előtt?
— Anyegin áriáját. Utána, látom, mosolyognak, össze-összesúgnak, biztatva néznek rám.
— ... Tetszett nekik, amit csináltam. Utána kiderült: a Háború és béke című Prokofjev-opera Andrej herceg szerepére szemeltek ki. Hanglemezfelvételre, amelyet nyilvános, hangversenyszerű előadás előz meg. Úgy szokás ...
— Természetesen igent mondott a felkérésre.
— Hogyne. Sőt, nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy az én korántsem tökéletes orosz kiejtésem ellenére is engem választottak. Egyébként volt már egy „találkozásom” velük. A párizsi Operaház egy Anyegin előadásának videofelvételét láthattam és hallhattam itthon. Rosztropovics vezényelt, Visnyevszkaja énekelte Tatjánát. Ez felejthetetlen! Ahogyan megszólalt az a Csajkovszkij-opera, én az életben még olyat nem hallottam! Ezt a Csajkovszkij-Anyegint én nem ismertem! Pedig hát jó párszor énekeltem azelőtt... Egyszóval nekem a zseniális Rosztropovics szólalt meg akkor.
Ehhez a zenei lángelméhez nem akarta kiadni Millert a mi Operaházunk 1986-ban. De minthogy ilyen egy énekes életében nem akad mindennap, a baritonista inkább felmondott, mintsem hogy lemaradjon a közös munkáról a nagy művésszel. Megtanulta Andrej szerepét, aztán Párizsban megkezdődtek a zenei próbák ...
— Egyszer odajön hozzám a zongorista — folytatja emlékezését M. L. —, s azt mondja: szombaton délelőtt el kellene mennünk Szlávához. Jó, menjünk. Azt hittem, az is egy korrepetitor. Nem tudtam, ki az illető. Szombaton aztán elindultunk. Becsöngettünk egy ajtón. Ki nyitja ki? Galina Visnyevszkaja! Majdnem sóbálvánnyá meredtem . . .
— Nem tudta, hogy a Szidva név a Msztyiszlav becéző alakja, tehát hogy Rosztropovicsékhoz indultak?
— Tudtam, hogy egy sereg „szlávval” vagyok együtt, de hogy Szláva kicsoda, az ekkor derült ki... Belépek egy csodálatos lakásba. Akár egy múzeum. Rosztropovics nagy kedvességgel fogad, majd a zongorához ül, és végigveszi velem Andrej herceg szerepét ...
— Mégiscsak „korrepetitor” kezébe került?
— De még milyenbe! Teljesen magamon kívül voltam, hogy nem sajnálja a fáradságot, és ő korrepetál velem. Hiszen akkora egyéniség, olyan nagy művész, hogy az ember térdetfejet hajt előtte. Kért egyet-mást, egykét effektust, tanácsokat adott, szöveget javított. De valami olyan szeretettel, barátsággal, olyan közvetlenséggel... Pedig mondanom sem kell, előtte ekkora kő volt a gyomromban. Éreztem, itt és most nem elég csak általában énekelni. Itt adni kell, produkálni valamit. De Rosztropovics olyan művész, aki rávezeti az embert, hogy mindenféle görcs nélkül a maximális teljesítményt adja... Dicsért, meg volt elégedve, hogy ez a szerep nekem való. És majd még akar velem beszélni, de előbb együnk valamit...Nagy gourmand! Elkezdődött a „munkaebéd”. Közben is folyt a szó. Megkérdezte, van-e kedvem ezután is együtt dolgozni vele? Ekkor állt meg bennem az ütő másodszor, mint először az ajtó nyílásakor...
— Rosztropovics mindjárt konkrét terveket is mondott?
— Hogyne. Említette, hogy Washingtonban fölveszi lemezre a Borisz Godunovot, elvállalnám-e neki Scselkalovot. Persze, hogy el. Kezdő fejjel énekeltem is a szerepet. Ez pedig egy bővebb változat volt: nemcsak az első képben az az ária, később is van egy jelenése. No, nem főszerep. De hát Rosztropoviccsal!
— És főszerepről is esett szó?
— Arról is. Azt mondta, a jövő szezonban Rómába mennénk, ott A cári menyasszonyt vezényli, Rimszkij-Korszakov operáját. Van abban egy főszerep, Grjaznoj. „Az neked van írva” — tette hozzá. Aztán szó esett A pikk dáma washingtoni előadásáról, a Scalában Csajkovszkij Mazeppájáról — amely később A pikk dámává módosult —, egyszóval ott, a fehér asztalnál ennyi ajánlatot kaptam tőle.
— Ezek mind meg is valósultak?
— Elsőnek természetesen a Háború és béke hanglemezfelvétele, amelyet nyilvános, hangversenyszerű előadás előzött meg, így szokás. A Borisz Godunov is realizálódott: Ruggero Raimondival, Nicolai Geddával, Visnyevszkajával, Plishkával, Polozovval a főszerepekben. Ebből lett a Borisz Godunov-film. A szomorú az volt, hogy A pikk dáma washingtoni és milánói előadásait nem Rosztropovics vezényelte. Nem tudom, miért.
— És a Háború és béke után a másik abszolút Miller Lajos-premier, A cári menyasszony?
— Ez a római Operaházban volt, 1987 decemberében. Msztyiszlav Rosztropovics vezényelt, Galina Visnyevszkaja rendezte az előadást. Külön jellemző Rosztropovicsék barátságára, hogy egyik este meghívtak vacsorára a leghíresebb pastát produkáló étterembe. Még vodkás pastát is ettünk! Hiába kerültem ágyba éjfél után, hiába aggódtam, mi lesz a másnapi előadással, az sikerült — hála a pastának?! — a legjobban a hat közül. Ilyen az élet...
Igen, ilyen is az élet. Olyan is, hogy annak az 1986-os nemnek — Operaházunk akkori vezetése bele-nem egyezésének bokra mögött ott lappanghatott az is: ezek a Rosztropovicsék a kitagadottak, állampolgárságuktól megfosztották őket, miért kell velük épp egy magyar baritonistának operai kapcsolatba kerülnie?! Ebből még valami dádá is lehet ... Milyen jó, hogy most, amikor Miller Lajos mindezeket fölidézi, elmeséli, szinte újraéli — már 1990 van; a két világhírű művész visszakapta állampolgárságát, korunk legnagyobb csellistája és páratlan dirigense meg az összetéveszthetetlen szoprán hangú hitves otthon járt, Moszkvában, Leningrádban, ölelték, csókolták, tapsolták, ünnepelték őket. Szláva: nem csupán egy keresztnév becézett alakja; szláva, a szótár legelső értelmezése szerint: dicsőség. Ez persze véletlen. De milyen!”
Zéta lemezkritikájában [„Megfogni a megfoghatatlant, avagy a nagy kérdések ideje” (Prokofjev: Háború és béke) – 2012-08-13] így ír Miller Lajos énekfelvételéről:
„Andrej Bolkonszkij szerepében a mi Miller Lajosunkat hallhatjuk. Miller a 80-as évek közepén volt pályája csúcsán, amit remekül kapott telibe e felvétel. A magas fekvésű, lírai szólam nagyszerűen fekszik neki, kellemes baritonhangja betölti a teret, de a kissé egydimenziósra sikerült alakba ő sem tud több életet belelehelni.”
Prokofiev: War and Peace
Lajos Miller, Galina Vishnevskaya, Katherine Ciesinski, Dimiter Petkov, Wieslaw Ochman, Stefania Toczyska, Nicolai Gedda, Mriana Paunova, Nicola Ghiuselev etc.
Chœurs de Radio France
Orchestre National de France
Mstislav Rostropovich
Warner
2564 68801-0
Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos
(csm) - Fidelio.hu - 2020.01.23. 11:15
„A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.”
Kapcs. 93. sorszám
Az előbbiekben hivatkozott, most megjent Miller Lajos könyvének (társszerző Mátai Györgyi; "Az operaművészet szolgálatában") végén függelékben feltünteti egyebek között csaknem teljeskörűen az énekművész hang- és képfelvételeit is:
Hungaroton és külföldi hanglemezek, CD-k;
TV-, video-, DVD-felvételek;
Magyar nyelvű rádiófelvétekek;
Operettek;
Eredeti nyelvű rádiófelvételek.
Átnézve a felsoroltakat, az operett rész címlistája hiányos.
Ezt most kiegészítem a saját adatbázisomból - ezek nem szerepelnek a könyv függelékében:
Miller Lajos operaénekes sok zenés játékban és mára „klasszikussá” nemesedett operettekben is bőven kapott feladatot a Magyar Rádiótól:
- Huszka Jenő-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából (1975. április 14., Kossuth Rádió, 19.44 – 21.30) – Sebestyén András - Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. (Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy)
- Arthur Sullivan – Fischer Sándor: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja (1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Barlay Zsuzsa, B. Nagy János, Gregor József, Melis György, Miller Lajos, Németh Sándor, a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám.
Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei a Magyar Rádióban (1976. augusztus 16. Kossuth Rádió 20.25 - 21.05) – Sebestyén András – km. az MRT Szimfonikus Zenekara
- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala (Miller)
- Jacobi Viktor: Sybill – Kettős: „Illúzió a szerelem” (Sass és Miller)
- Robert Planquette: A corneville-i harangok – Henri márki dala (Miller)
- Jacques Offenbach: A 66-os szám – Házaló-dal (Miller)
- Franz von Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.40 –kb. 21.30) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Mersei Miklós, Miller Lajos, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. (Pikk dáma, A szép Galathea, Boccaccio, Könnyű lovasság
Boccaccio
- Bevezető jelenet (Fülöp, Miller, Énekkar);
- A kádár dala (Miller, énekkar);
- Együttes (Barlay, Kalmár, Kincses, Fülöp, Korondy, Miller, Palcsó)
- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág (részletek, Hungaroton, 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00) – Behár György- Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Miller Lajos, a MÁV Szimfonikus Zenekar.
- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (részletek, Hungaroton, 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00) - Behár György- Gallay Judit, Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Berkes János, Miller Lajos, Németh Sándor, a MÁV Szimfonikus Zenekar.
- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba (részletek, Hungaroton, 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00) – Behár György- Karizs Béla, Miller Lajos, a MÁV Szimfonikus Zenekar.
- Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (részletek, 1979. augusztus 20., Kossuth Rádió 19.26-20.01) – Kerekes János - Kalmár Magda, Tokody Ilona, Berkes János, Melis György, Miller Lajos, az MRT énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara
- Jacques Offenbach - Romhányi József: Párizsi élet (1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00) – Breitner Tamás - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr.
- Szőnyi Erzsébet – Donászy Magda: Az igazmondó juhász (1980. november 12., Kossuth Rádió 17.07 – 18.00) - Sándor János – Zempléni Mária, Deák Pálma, B. Nagy János, Miller Lajos, Polgár László, Michels János, Moldvay József, Heim László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László
- Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő - Innocent Vincze Ernő: A szelistyei asszonyok (1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42) – Breitner Tamás – Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Zempléni Mária, Divéky Zsuzsa, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, Mersei Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Békés András.
- Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (1990. december 31., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45) - Pál Tamás - Kertesi Ingrid, Ulbrich Andrea, Takács Tamara, Csonka Zsuzsa, Gémes Katalin, Pelle Erzsébet, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Rozsos István, Korcsmáros Péter, Szüle Tamás, Fried Péter, Haumann Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László
Most jelent meg a könyv a Nap Kiadónál:
Mátai Györgyi – Miller Lajos: Az operaművészet szolgálatában
'Miller Lajosról operaházi tagságának első öt éve után a hozzáértő szakemberek egyöntetűen állították, "megszületett" a nagy magyar Verdi-baritonok emlékformáló utódja. ...A tizenöt Verdi-hős mellett az opera- és zeneirodalom legjelesebb szerzőit szólaltatta meg Csajkovszkijtól Wagnerig, Erkel Ferenctől, Bartók Bélától, Kodályon Zoltánon át Szokolay Sándorig.
Végignézve kiteljesedő pályaképét, szinte hihetetlennek tűnő adatok sorjáztak elénk, 40 év, 75 szerep, 20 oratórium, hatalmas repertoár. De tovább kutatva a tények között - a világ 75 városában mutatkozott be. Csak Európában /1976 és 1991 között/ 1925 napot töltött, ebből legtöbbet Milánóban /a Scala-előadások és a híres olasz RAI koncertjei okán/, 617-et. Nem említve tengerentúli útjait...
Nem szabályos életregény, noha az első oldalak után annak tűnhet. Nincs híján drámai fordulatokban, családját, gyermekkorát, felnőtté válását is bemutatja. Mindezt e könyv oldalaiba sűrítve, gazdag fotóanyaggal, egy művészpálya hozományaként, múltja, emlékgyűjteménye tanulságaival, nyolcvanadik születésnapjára, tisztelgő ajándéknak szánva.
Az EMMI támogatásával.'
/Nap Kiadó/
SZÍNES ÉS FEKETE-FEHÉR FOTÓK
CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Oldalak száma: 196
A
Duna World televízió sugározta ma délelőtt:
2020. május 7. csütörtök 10:00 - 10:55
MMA portrék
"Elindultam szép hazámból" - Miller Lajos operaénekes, az MMA rendes tagja
(2020) (55')
Operatőr: Sibalin György.
Rendező: Petrovics Eszter
A 80. születésnapját ünneplő Miller Lajos operaénekes, a Nemzet Művésze 40 éves pályáján a nemzetközi és a magyar operairodalom kiemelkedő műveinek baritonalakjait szólaltatta meg a világ számos opera- és koncert-színpadán.
Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos
Fidelio.hu (csm) 2020.01.23. 11:15
A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjü
Az Operaház Facebook oldaláról
Miller Lajost köszöntjük 80. születésnapja alkalmából.
A Liszt- és Kossuth-díjas művész a diploma megszerzését követően Opera társulatának tagja lett, és számos szerepben láthatta a közönség, amelyek közül néhányat archív képeinkkel idézünk fel.
2009-ben a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjává választották.
A legendás énekes közel félévszázados színpadi pályája után nemcsak természet iránti szerelmének hódol, de fokozott figyelmet fordít rá, hogy olyan településekre is eljuttassa az operát, ahová az a hétköznapokban nem jut el.
Mozart: Don Giovanni (1974)
Csajkovszkij: Anyegin (1985)
Cilea: Adriana Lecouvreur (1992)
Puccini: A köpeny (1996)
Miller Lajos (1999)
Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia
Genfi Nagyszínház, 1983. szeptember 22.
Vezényel: Nello Santi
Km. a Suisse Romande Zenekar és a Genfi Nagyszínház Énekkara
Rendező: Pier-Luigi Pizzi
|
Lucia Enrico |
June Anderson Miller Lajos |
|
Edgardo |
Peter Dvorský |
|
Arturo |
Richard Greager, |
|
Raimondo |
Agostino Ferrin |
|
Normanno |
Constantin Zaharia, |
|
Alisa |
Adriana Stamenova |
Lucia és Enrico kettőse - videorészlet az előadásból: June Anderson & Lajos Miller - "Il pallor funesto" - Lucia 1983
"Il pallor funesto, orrendo...Soffriva nel pianto...Se tradirmi" Lucia - June Anderson Enrico - Lajos Miller Donizetti - Lucia di Lammermoor Geneve, 1983 c. Nello Santi June Anderson shines with the great Hungarian baritone Lajos Miller.
A teljes operaelőadás is megtekinthető a YouTube-on - https://www.youtube.com/watch?v=n2Vzsbqy0Qs - de ez elég rossz képminőségű. (2:24:09)
A teljes előadás hangfelvételét a Kossuth Rádió 1984. június 24-én, 20.30 -23.10 óra között sugározta opera közvetítésében.
A Dankó Rádió műsorában, Nagy Ibolya szerkesztésében Offenbach-műveiből összeállított zenék is felhangzanak:
Most Offenbach-egyfelvonásos daljátékából, „A 66-os szám”-ból szólaltak meg nagyszerű részletek.
Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta - Innocent Vincze Ernő
François "Házaló-dalát" Miller Lajos énekli, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András. (1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05: „Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei”)
„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”
Ismétlés délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban, és az interneten is, „Túl az Óperencián”.
Miller Lajos,
Kossuth-díjas operaénekesünk ma 78 éves.
Születésnapját megelőzően, már tegnap éjjel (január 22. kedd 00:45 - 01:45) műsorára tűzte a Duna TV:
Hogy volt?! - A Miller család
2010 (55')
„Három generáció egy műsorban színházról, zenéről és filmről. A Hogy volt?! vendége ezúttal a Miller család: Miller Lajos operaénekes, Miller Zoltán színész, énekes és fia, Miller Dávid színész - énekes, akik a pályatársak és barátok társaságában mesélnek családjukról és a művész létről.”
Ismétlések:
2019. január 26. szombat 07:05 - 08:00
2019. január 27. vasárnap 04:25 - 05:20
2018.11.14 12:45 - 14:00 M5 (HD)
Miller Lajos - Elindultam szép hazámból - MMA portrésorozat
2018
Miller Lajos operaénekes, az MMA rendes tagja
Miller Lajos operaénekes, a Nemzet Művésze 40 éves pályáján a nemzetközi és a magyar operairodalom kiemelkedő műveinek baritonalakjait szólaltatta meg a világ számos opera- és koncertszínpadán.
rendező: Petrovics Eszter
operatőr: Sibalin György
Nem Önre vonatkozik,de vannak errefelé néhányan ,akikre nagyon is.Attól,hogy az Index, az Origo vagy a súlyosan ferdítő Startlapon jelenik meg valami el szoktam olvasni,mert az igazság valahol középen van és soha nem voltam szélsőséges,pedig akár jó okom is lenne illetve lett volna.
Teljesen egyetértek abban, hogy a művészi egyéniség és teljesítmény nem mindig tükrözi a magánembert. Ez nem is baj: lehet jó és megtisztelő az ismeretség egy-egy művésszel, máskor meg lehet áldás a tőle való távolság.
Akinek ennyit sem számítanak egy interjú ellentmondásai, csak higgye el bárkinek minden szavát.
Kedves Telramund, Ön pontosan tudja, hogy én honnan tudom, miket csinált a múlt rendszer a nem munkás-paraszt szülőkkel és gyerekeikkel. Megírtam Önnek családomnak az Önéhez hasonló történetét. (Az egy másik történet, hogy csaknem meghitt levelezésünk után Ön rendszeresen durván szólt hozzám a fórum nyilvánossága előtt, amiért aztán megszüntettem a privát üzenetváltás lehetőségét.) Ez valóban nem ennek a fórumnak a témája, viszont ne gondolja, hogy egyedül Ön tudna mesélni…
Ön nem hivatkozik az előzményre, nem tudom, engem is érint-e a hozzászólás. Mindenesetre én nem azért bíráltam az interjú tartalmát és minőségét, mert az Origón jelent meg. Példáztam a kifogásaimat, igyekezve pontosan fogalmazni.
Akár tudatlanságból és tapasztalatlanságból, akár csak azért, hogy nekem mindenáron ellentmondj, általánosító, méretes ostobaságot írtál le. Médiuma, szekesztője, riportalanya válogatja, hogy a jóváhagyás megtörténik-e, vagy sem. Van, ameyik médium fel sem ajánlja; van, amelyik interjúalany csak legyint: örül, hogy túlesett az interjún, nem foglalkozik vele többé. És van, amikor a riportalany helyesbítésért perel, esetleg kárpótlásért is.
Egyetértek önnel! Az átkosban nem minden művész (és nem minden ember) rendelkezett azonos jogokkal,lehetőségekkel, ahogyan ma sem. Miller Lajos például már az "átkosban" minden jogot és lehetőséget megkapott és élt is vele és minden elismerést is megkapott. Nem alaptalanul, sok más művész (és sok más ember) viszont alaptalanul nem kapta meg azokat a jogokat és lehetőségeket és elismerést, ami megillette volna. Miller Lajos nem tartozott az utóbbiak közé, ő mindig -fogalmazzunk így- az előnyös oldalon volt és csak szánni tudom őt, ha ő ezt nem így érzi vagy ha csupán önfényezésből állít mást mint ami a valóság.
Nem kenyerem Miller Lajos védelme,de az átkosban nem minden művész rendelkezett ,akár manapság azonos jogokkal-és lehetőségekkel.Amit mond igaz.Egyben téved a művész,amikor azt írja:
"Én abból, ahogy valaki énekel, le tudom írni, hogy milyen ember az illető. Az ember nem tudja saját magát meghazudtolni." Ezt sokáig én is így gondoltam, hogy aki jó énekes az olyan ember is.Hát mondhatom csalódtam jó nagyokat.Mert messze nem erről szól a nóta.
Kedves Telramund! Az off-ot megírom/megválaszolom privátban, úgy személyesebb :-)
Édesmindegy, hogy Miller Lajos milyen "oldali" volt és van 1990 előtt és 1990 óta. Magánügy(e). De 1990 előtti karrierje, díjai, itthoni és külföldi pályafutása ismeretében egyszerűen hiteltelen olyasmiket állítani(a), hogy "évekig feketelistán volt" (hol?), " a Zeneművészeti Főiskola ... elvégzése után nem ő volt a legfoglalkoztatottabb énekes, leginkább ezért indult több énekversenyen" (ez ugye vicc?), "tudtam, nem én leszek a legfoglalkoztatottabb énekese az operának" (ebben nagyjából tévedett! Legfeljebb külföldön többet énekelt mint itthon.) vagy a nemrég belinkelt másik cikkben: "A Kossuth-díjat leszámítva külföldön több megbecsülést kaptam, mint itthon. Az is lehet, hogy a kinti karrieremet nem nézték itthon jó szemmel" (utóbbi megjegyzés aztán, már elnézést, de nagyon gáz) és hasonlók: nos, nehéz eldönteni, hogy bosszantóak, szánalomra méltók vagy csak nevetségesek.
A Vasárnapi Hírek interjúja: Bóta Gábor beszélgetett Miller Lajossal.
/2009. június 20., szombat 22:14/
Újra belinkelem, mert a korábbi linket már nem lehet "aktiválni"...
Miller Lajos: nem mondhatom, hogy unatkozom
"l Egyáltalán nem lép fel az Operaházban?
– Kesselyák Gergely, akkori főzeneigazgató, 2007-ben egy „kedves” levélben közölte velem, hogy nem tart tovább igényt a művészetemre. Holott két héttel előtte még megbeszéltük, mit fogok csinálni a szezonban. Egy csokor virággal sem köszönte meg senki az eddigi munkámat. És nem volt olyan előadás, amelyen elbúcsúzhattam volna a közönségtől.
l Indoklás sem volt?
– Semmi. Az igaz, hogy már nyugdíjas voltam, de mivel nálam idősebb embereket is foglalkoztat az Operaház, gondoltam, hogy azért én is kapok valamilyen szerepet. „
Szinte ugyanezeket mondja ebben a másik interjúban is - amit nemrég belinkeltem:
59. sorszám:
|
Miller Lajos: A Jóisten mindig a tenyerén hordta HEOL - Heves megyei hírportál 2017. 10. 03. 14:29 |
off.Kedves Edmond Dantes.Hát tőlem nem fogja hallani a szocialista rendszer dícsőítését soha az életben,pedig alattuk végeztem "ingyen " az egyetemet,szereztem a szakvizsgáimat,De milyen áron?(csak példa a legenyhébb)Elveim ellen KISZ tag kellett lennem,mert egyébre nem voltam hajlandó. Az ottani aktívitásomról is jobb nem beszélni..És igen jobb oldali vagyok és az is maradok,ha ez sokaknak szúrja is a szemét!
Kedves Telramund! Erről van szó, én is ezt írtam lejjebb (68). Ez az interjú ezúttal nem a portált jellemzi/minősíti, hanem az interjú alanyát. Miller Lajos életpályája éppen hogy abban a rendszerben ívelt magasra, az a rendszer finanszírozta külföldi verseny-részvételeit, az a rendszer engedte őt a világ nagy operaházaiba és abban a rendszerben honorálták Kossuth-díjjal is, amely rendszert most, ebben az interjúban ő úgy állít be mint amelyik őt üldözte vagy legalábbis mellőzte. Ez az állítás(a), ez a beállítás(a) így enyhén szólva is vaskos csúsztatás az ő részéről...mint ahogyan egyes más művészek (és nemcsak művészek) teszik ugyanezt.
http://www.origo.hu/itthon/20180704-miller-lajos-interjut-adott-az-origonak.html
Kedves IVA Ön honnan tudja,hogy a múlt rendszer miket csinált a nem munkás-paraszt-szülők gyerekeivel?Teszem azt még rosszabb származásúakkalTudnék mesélni,de ez nem az a fórum,ahol erről kellene írnom.Túl éltük becsülettel, tartással,szorgalommal!
Csak azért ,mert az Origon jelent meg van reaális alapja és nem hazugságokat ír! Mert valakivel nem foglalkozott a média éjjel,nappal,nem állította állandóan a mellőzését,mint Marton Éva,vagy a más okra hivatkozó disszidáló Sass Sylvia munkával jutott egy óriási karrierhez és itthonról!Azért ez nem semmi.Ezt pedig nem mende-mondák ,hanem konkrétan ismert tények alapján írom.
Jó lenne nem poltikát behozni burkoltan a Momusra,bár köztudott ,hogy a beírok miként állnak a jelenlegi helyzethez.De ez legyen az ő bajuk.
Minden riport hiteles, ami megjelenik. Minden riport a riportalany jóváhagyásával jelenik meg. A Miller Lajossal készült riport tehát hiteles képet mutat. Ő ilyen. Más kérdés, hogy milyen.
Az internetes újságokból csak azokat az írásokat olvasom el, amelyeket a fórumtársak belinkelnek.
Szerintem sem, de aki az origo bármilyen írását annak tekinti, magára vessen!
Nem tudok arról, hogy Miller Lajos már korábban is legendát faragott a „mellőzéséből”. Külföldi sikerei mellett is másmilyen pályaívet járt be, mint Marton Éva, és összehasonlíthatatlanul kevesebbet nyilatkozott nála.
Ebben a bugyuta kérdésekkel is megterhelt interjúban, nagyon úgy tűnik, mind a riporter, mind riportalany szövegét silányan szerkesztették meg. Gyanítható, hogy a pontatlanságokba, maszatolásokba csempésztek be néhány szenzációt – mi más lehet ma szenzációs a régi rendszer kiválóságának pályáján, mint hogy milyen igazságtalanságok érték?
A felvezetőben azt írják, hogy „édesapja miatt – akit több év börtönre ítéltek – 1956 után évekig feketelistán volt a világhírű énekes”. Hogyan kerülhetett feketelistára 1956 után, 17 évesen, amikor még nem is tudta, hogy énekes lesz?
Ugyancsak a felvezetőben értesülünk arról, hogy „saját bevallása szerint annak (ZAK) elvégzése után nem ő volt a legfoglalkoztatottabb énekes”. Miller szavai viszont így hangzanak: „1969-ben végeztem, és tudtam, nem én leszek a legfoglalkoztatottabb énekese az operának.” – A két szöveg nem ugyanazt jelenti! Különben is, ki az, aki a ZAK-ról az Operához kerülve egyből a legfoglalkoztatottabb? Talán Sass Sylvia volt az, bár eleinte ő is kapott kisebb szerepeket.
Csak két példát emeltem ki arra, hogy nem érdemes ezt a riportot Miller Lajos hiteles portréjának tekinteni.
De annyira, hogy már 1980-ban megdobták egy Kossuth-díjjal is... -:))
Nemcsak Marton Évát mellőzte és üldözte (el) a rendszer, hanem Miller Lajost is. Pl. egyik nemzetközi versenyről a másikra, egyik megalázó turnéról a másikra (ld. itt): így üldöztek azok.
Miller Lajos - A világhírű magyar énekes, aki feketelistán volt évekig
Origo.hu - MÁGÓ KÁROLY2018.07.08. 18:24
"Édesapja miatt – akit több év börtönre ítéltek – 1956 után évekig feketelistán volt a világhírű énekes, Miller Lajos. Dolgozott a vasútnál és két gyárban is. Aztán három év után felvételizhetett a Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára. Saját bevallása szerint annak elvégzése után nem ő volt a legfoglalkoztatottabb énekes, leginkább ezért indult több énekversenyen. Az ötlet bevált, a hetvenes évek közepén megnyerte a világhírű párizsi Fauré-verseny nagydíját, a dalkategória első díját, valamint a Pompidou-különdíjat. 1975-ben a trevisoi Trubadur-versenyen Luna grófja alakításáért az első díjat kapta meg. Rendszeresen énekelt a milánói Scalában és a bécsi Staatsoperben. Fellépett New Yorkban, Houstonban, Philadelphiában és Washingtonban, ahogy a Buenos Aires-i Teatro Colónban is. Giuseppe Verdi 15 operájának bariton főszerepét is elénekelte. A Nemzet Művésze a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki többek között azt is elmondta az Origónak, hogy volt olyan szerep, amit egész egyszerűen nem vállalt el."
1978. augusztus 14. Kossuth Rádió, 21.09 – 22.00
Magyar Operaénekesek
Miller Lajos
Kertész Iván műsora
- Verdi: Traviata – Germont áriája, II. felv.
- Gounod: Faust – Valentin imája
- Verdi: Macbeth – Macbeth áriája, IV. felv.
- Erkel Ferenc: Sarolta - Gyula áriája, I. felv.
- Rossini: A sevillai borbély – Figaro belépője
- Verdi: A végzet hatalma – Carlos áriája, III. felv. (km. Kovács Péter)
- Giordano: André Chénier – Gérard monológja, III. felv.
- Wagner: Tannhäuser – Dal az Esthajnalcsillaghoz
- Verdi: Az álarcosbál – René áriája, III. felv.
Miller Lajos: A Jóisten mindig a tenyerén hordta
HEOL - Heves megyei hírportál
2017. 10. 03. 14:29
Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes. Jól ismerik Markazon, sokszor fellépett már a településen és számos vendéget is hívott előadni. A ma már nyugdíjas művész feleségével és Adél kutyájával él otthonában, ahová bepillantást engedett most a Heol olvasóinak is.
1976. november 15., Petőfi Rádió, 19.10
Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont
Verdi: A trubadúr – hangversenyszerű előadás
Négyfelvonásos opera
Szövegét Salvatore Cammarano írta. Hevesi Sándor fordításának felhasználásával Lányi Viktor fordította.
Vezényel: Fischer Ádám
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Szereposztás:
Leonóra – Moldován Stefánia
Manrico – Simándy József
Luna gróf – Miller Lajos
Azucena – Komlóssy Erzsébet
Inez – Takács Klára
Ferrando – Gregor József
Ruiz, Hírnök – Horváth József
Öreg cigány – Póka Balázs
[url] http://millerlajos.hu/?t=cv; Miller Lajos honlapja [/url] Életrajz Felvételek Galéria Kapcsolat
55
Miller Lajost születésnapján [url] https://www.youtube.com/watch?v=nuHq-BNGcd8; ezzel az áriájával [/url] köszöntöm.
Mindjárt kezdődik a műsor az M3 csatornán: 2015. november 27. péntek 15:10 - 15:55 Egy hang és néhány maszk Miller Lajos műsora Zenés filmsorozat (1977) (45') Miller Lajos, a '70-es és '80-as évek neves operaénekese ebben a filmben széles repertoárjának kedves szerepeiből énekel néhány operarészletet. A műsorban elhangzik : Csajkovszkij: Anyegin - ária; Wagner: Tannhäuser - Dal az esthajnal csillaghoz; Giordano: Andre Chenier- ária; Gounod: Faust - Valentin imája; Verdi: Machbeth - ária. II.felvonás; Verdi: Rigoletto - Rigoletto áriája; Rossini: Sevillai borbély - Figaro belépője. Rendezte: • Csenterics Ágnes Időtartam: 45 perc
Most de. Bartók Rádió 9.30 – 10.00 Arckép Miller Lajos énekművész Beszélgetőtárs: Ménes Aranka (ism.)
Ma délután a Bartók Rádióban hallgatható meg: 16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek I. Gyűjtemények vonzásában - The art of Daniel Barenboim. Válogatás a zongoraművész-karmester 2014-ben megjelent tizenhat lemezes albumáról (III/2. rész) II. Kincskereső - Miller Lajos operaénekes legkedvesebb felvételei. A mikrofonnál: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
[url] http://www.inforadio.hu/hir/kultura/hir-697122; Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes 75 éves [/url] 2015. január 23., péntek 5:32 InfoRádió / MTI Január 23-án hetvenöt éves Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes, bariton, a nemzet művésze.
