BÉRES ILONÁT ÉS GÁSPÁR SÁNDORT TERJESZTETTE FEL KOSSUTH-NAGYDÍJRA A SZÍNHÁZI TÁRSASÁG
2024. március 17., vasárnap 10:49
A Magyar Színházi Társaság gratulált
azoknak a művészeknek, akik március 15 alkalmából állami kitüntetést vehettek
át, egyúttal közzétették azt a listát, amelyen azoknak a neve szerepel, akiket
a tagszervezetektől beérkezett javaslatok alapján terjesztettek fel állami
díjakra.
Á, ez már szót sem érdekel. Több, mint fele vicc kategória. (Nem véletlen, hogy mindenki csak legyint rá, és szóra se méltatja.)
Trill feltehetően II. Endre történelmi alakjának megformálásáért az Aranybulla c. szuperprodukcióban kapta a szobrocskát (+ a pénzt).
És még csak azt sem lehet mondani, hogy ok nélkül, mert van közte magas labda szép számmal.
Ajjjajjjj. Lesz itt ide meg oda.
Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából a Parlament kupolacsarnokában.
Kossuth-díjasok
Kossuth-nagydíjat kapott:
EÖTVÖS PÉTER Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként.
Kossuth-díjat kapott:
- BRETZ GÁBOR Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese a nemzetközi operaéletben is nagyra értékelt és koncerténekesként is kiemelkedően sikeres énekművészete, könnyed karakterformálásai és stílusgazdag előadásmódja, a magyar klasszikus zeneművészet jó hírét erősítő és nemes hagyományait folytató előadó-művészete elismeréseként;
- CAKÓ FERENC grafikusművész, animációsfilm-rendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a magyar kultúrát páratlan homokanimációs-filmjeivel és egyedülálló színházi élményt nyújtó előadásaival gazdagító művészete elismeréseként;
- LESLIE MANDOKI zenész, zenei producer, a Mandoki Soulmates és a Red Rock Stúdiók alapítója, tulajdonos vezetője a rock, pop, jazz és fúziós jazz műfajában egyaránt professzionális és évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendő előadásai elismeréseként;
- SALAMIN FERENC Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a hagyomány továbbélését szolgáló organikus-regionális építészet remekeit kiérlelő tervezőmunkája elismeréseként;
- SZŐCS MIKLÓS TUI Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az autonóm szobrászat, az alkalmazott játéktárgykészítés és a bútorművészet határterületein mozgó, a legnemesebb fafajták rendhagyó megmunkálásával létrehozott, mély spiritualitást tükröző alkotásai elismeréseként;
- TAKÁCS-NAGY GÁBOR Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész a magyar klasszikus zenét több évtizedes inspiratív előadó- és kamaraművészi tevékenysége mellett elsőrangú karmesteri munkájával is gazdagító művészete elismeréseként;
- TOLCSVAY LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, a Tolcsvay Trio társalapítója a hatvanas évek beatgenerációjának kimagasló egyéniségeként, a Tolcsvay Trio és a Fonográf együttesek tagjaként, illetve a Magyar Mise, a Mária evangéliuma és a Nemzeti dal zeneszerzőjeként a magyar zenekultúrát egyedülállóan formáló és gazdagító előadóművészi munkája elismeréseként;
- TRILL ZSOLT Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként;
- VASHEGYI GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt elnöke nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenysége, különösen a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkája, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenysége, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkája elismeréseként;
- VISKY ANDRÁS József Attila-díjas író, dramaturg értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként;
- ZS. VINCZE ZSUZSANNA Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész a magyar néptáncművészet autentikus színpadi megfogalmazása és formanyelvének megőrzése iránt elhivatott, több évtizedes koreográfusi és jelmeztervezői munkája elismeréseként.
Megosztott Kossuth-díjat kapott:
- HEIGL LÁSZLÓ Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes tagja,
- HEINCZINGER MIKLÓS Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja,
- PUSZTAI GÁBOR Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes tagja,
- TÓBISZ TINELLI TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja,
- TÖRÖK MÁTÉ Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja
a magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként.
Kossuth-díj - 2021
A nemzeti ünnep, március 15. alkalmából hirdették ki, kik kapják idén a Kossuth-díjakat. A járvány miatti lezárás közepette azonban a nyertesek csak később vehetik át az elismerést.
Kossuth-nagydíjat kapott:
Mécs Károly, a nemzet művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű művészi pályafutása során nyújtott, a színházi szakma nagyrabecsülését és a közönség szeretetét egyaránt elnyerő színpadi szerepformálásai, valamint szépirodalmi klasszikusaink filmes adaptációiban nyújtott felejthetetlen, generációk számára meghatározó élményt jelentő alakításai elismeréseként.
Kossuth-díjat kapott:
Cseke Péter Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Csíky András Jászai Mari-díjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja
Frenák Pál Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész
Gulyás Gyula Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Gulyás János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Harsányi Gábor kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, író, érdemes művész
Keller András Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes művész, a Keller Vonósnégyes alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója és vezető karmestere
Dr. Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense
Nagy Bálint Ybl Miklós-díjas építész
Nagy Feró énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere
Párkányi Raab Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
Szarvas József Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja);
Tátrai Tibor „Tibusz” Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, érdemes művész, a Tátrai Band, a Magyar Atom, a Latin Duó, a Boom Boom és a Tátrai Trend zenekarok alapítója és vezetője
Turi Attila Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Vári Fábián László Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, műfordító, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Roppant laikus elképzelései vannak a színészéletről (vagy csak ilyeneket akar elhinteni). A „felfordulás”, felfokozott izgalmi állapot a színészlét elemei. Ezek is éltetik a színészt.
Törőcsik Mari sajnos már szokszor került kórházba úgy is, hogy azt nem előzte meg nagydíjátvétel...
Nehogy már Orbán Viktor miniszterelnök legyen ezért is a hibás.
Természetes, hogy nem haldoklóval történt. De azért figyelemre méltó a mai hír:
Alig néhány napja vehette át Orbán Viktortól a Kossuth-nagydíját, majd ismét kórházba került Törőcsik Mari.
Az a felhajtás, szükségszerű felfordulás, felfokozott izgalmi állapot...Szinte törvényszerű, hogy ez lesz belőle. Sajnos...
Még egy blogbejegyzés a Törőcsik-Orbán csúcstalálkozóról, benne t.k. Erkel-sztrájkról is.
A Kossuth-nagydíj átadása nem bármilyen indok. Nem bárkikről van szó, sem a díjazott, sem az átadó személyében. A művész beleegyezett. Ha annyira kerülni akarná a nyilvánosságot, a betegségét sajnos szintén jelző beszédét sem adná telefonba.
Nem a miniszterelnök az egyetlen, akinek a látogatását engedte megörökíteni:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2188133348169819&set=a.1390177354632093&type=3&theater
Nem éppen haldoklóval történt.Mik nem jutnak egyesek eszébe.Lehet más nem tetszett és nem a Művésznő.
Még egyszer és gondolom utoljára erről.
Törőcsik Mari jelenlegi állapota sajnos sok mindent nem tesz lehetővé. Ahogy Ő maga néha telefonon – mert nem illik ilyen elesett állapotban alkalmilag látogatni – elmondja: 24 órás felügyeletre szorul. Ebből a szempontból – és csak ebből a szempontból – Ő egy ugyanolyan beteg valaki, mint a hasonló állapotú sorstársai.
Egy beteg ember bármilyen indokú látogatása - még ha abba ő bele is egyezett – pedig nem lehet fényképes-videós médiaesemény, bárkiről is legyen szó!
Igen, valóban spontán egész Velem hermetikusam lezárva, ember ott se ki, se be...
OFF: Nem akartam utalni a korára, sem a magaméra, de valamikor már megállapítottuk, hogy mindkettőnk életére ugyanaz az 1951-es politikai–gazdasági adminisztratív intézkedés volt csaknem tragikus hatással. Ahhoz a mélyponthoz képest az említett 1953-as, 1956-os fordulatok minden téren szerény, de fontos lazulásokat hoztak.
Az utazási lehetőségek célok és egyének szerint is forgandóak voltak. Fővárosi lakos ugyan nem lehettem, de 1963-ban és 1964-ben a csodával határos módon Franciaországba is, Angliába is kaptam útlevelet, látogatási vízummal. (Családostul persze nem utazhattam volna.) Ugyanakkor még 1971-ben is félórás kihallgatáson ültem szemben egy hírhedt személyzeti vezetővel, hogy támogassa az útlevélkérelmemet – Bulgáriába. Furcsa idők voltak, amelyeknek kalandjai nem azonosíthatók logikusan egy-egy évszámmal.
Öregnek ,öreg vagyok, de sajnos 1956 előtti idő ről még csak a szüleim tudnának nahgyon sok rosszat írni.Valóban nem írt dárumot,de,hogy akkor már lehetettmenni könnyebben,amikor Házy mehetett.Persze 1968 után,addig mint írtam még Sopronba sem csak engedéllyel.
Kedves Joska141, azért utaltam forgatókönyvre és vágatlan változatra, mert minden forgatást megbeszélnek, előkészít egy stáb, több kamerával, hangtechnikussal, a helyszínek világosításával, a szereplők „bemikrofonozásával” stb. Bizony, előre bemennek az udvarba, a házba, és természetes, hogy valaki gondoskodik mutatós fotóanyagról is. Törőcsik Marinak pedig igazán nem idegen ez a világ, főiskolás kora óta megszokta és most is profiként állta.
Kedves Telramund, én hasonlót sem írtam ahhoz, hogy 1965 az ún. gulyáskommunizmus idejére esett! Ön pedig pontosan úgy tudja, mint én, hogy a forradalom előtt sokkal vadabb kommunista idők jártak. Nekem kell emlékeztetnem 1951-re? Sztálin haláláig, Rákosi eltávolításáig (1953) álmodni sem lehetett olyan konszolidált időszakról, amilyent a '60-as évek hoztak.
Rossz a hasonlat, de ha nincs ló stb.
A Wikipédia sokszor vesz tényként olyan információkat, amiket a művészek interjúkban közöltek!
Természetes, hogy Törőcsik Mari minden kitüntetést maximális megérdemel. Az is természetes, hogy jelenlegi állapotában a főméltóságok az otthonában adják át az elismerést. Szívből kívánom, hogy még láthassuk a művésznőt filmen vagy színpadon.
Csak az a „spontán” fotó, amikor Orbán Viktor beles a ház ablakán…Azt a képet ki és hogyan készítette? Orbán Viktor fotósa „spontán” előre bement a házba, hiszen a fotó belülről készült. Akkor pedig miért kellett belesni? Utána a kép felkerült a Miniszterelnök Facebook oldalára. Hm…
Hát 1965 bizony nem is a gulyás kommunizmus ideje volt.Még Sopronba is osztálykirándulásra határsáv belépővel lehetett csak menni.
A Wikipédiában mégis szerződéseinek listáján szerepel ez a város.
Ebből következik, hogy azok már nem a „legvadabb komcsi idők” voltak.
Az (ismert) ok, amiért szinte csak itthon énekeltek, más téma: történelem. Arra utaltam, hogy művészetük minősége ettől még nem vonható kétségbe.
Az első gondolat így árnyaltabb, pontosabb. Ugyanakkor Miklósa Erika nyilván utazott volna más szerepeivel is. Azzal utazott, amelyre hívták.
Nem olvastuk a forgatókönyvet, nem tudjuk, hogyan zajlott a látogatás „vágatlanul”. A láthatók szerint az esemény minden szereplőjének – köztársasági elnök, miniszterelnök, kitüntetett művész – gesztusa megható és kikezdhetetlen. A sajnálatosan szokványos megoldás – a beteg művész helyett valaki átveszi a díjat – ellenében ez örökre emlékezetes.
(0 – 1.19 perc)
A fotók forrása: Orbán Viktor Facebook oldala
Szinhaz.org - 2019 MÁRCIUS 16. SZOMBAT, 20:08
Miért?
Szerinted imádott kedvencünkhöz kicsit is hasonló teljesítményt nyújt?
EL A KEZEKKEL BALÁZS JÁNOSTÓL!!!
Egy pillanatig azt hittem, Kossuth-díjat kapott. Aztán rájöttem, hogy még a kajakóma állapotában vagyok!!!
Jövőre már Kossuthtal fogják egyszerre emlegetni!
Mindenkit megemlítenek a fórumon pro vagy kontra
Na, azért nem mindenkit, mert pl. Mága Zoltán Liszt-díjáról egy szó nem hangzott el, pedig elég gyalázat ennek az embernek Liszt Ferenccel egy mondatban való említése.
Mindenkit megemlítenek a fórumon pro vagy kontra, csak éppen a díjat most elnyert Kálmándy (Kálmándi?) Mihályt nem. Hatvanadik életévében jár, szinte töretlen hanggal viszi a hátán évtizedek óta a repertoár számos darabját és mint látom, eddig egyetlen állami kitüntetést sem (!) kapott. Én ezt tartom szégyennek. Egy gratuláció talán kijár neki a sok csalódott beírás mellett-után, nem?
Ne a Nagyasszony egyéni útálata döntse el, ki kaphat Kossuth-díjat.
Korán bizony, annak idején Kocsis Zoltán, Ránki Dezső fiatalon meg kapták méltó művészi teljesítményért, Schiff András már kicsit később, de nem összemérhető a művészetük Balázs Jánoséval.
Amíg Marton Éva ül a bizottságban, a felsoroltak az életben nem fognak Kossuth-díjat kapni.
Marton Éva 2016-ban megkapta a lehető legrangosabb elismerést, a Szent István Rendet.
A SZÉGYENnel maximálisan egyet értek, ebbe a kategóriába tartozik László Margit elismerésének elmaradása is.
Off: Miklósa Erika nem csak a külföldön elénekelt "hatalmas" repertoárja (az említett két szerepért), hanem az itthon több évtized alatt megformált, elénekelt sok-sok szerepéért kapta meg anno a Kossuth-díját. Ki ezért kap, ki azért részesül a legmagasabb állami kitüntetésben - "hátszél" persze mindig is volt és mindig is lesz. Ez már a "világ" rendje... - de azért bizonyos művészi tehetséget, letett - elvégzett - művészi munkát feltételez, amikor valaki ilyen elismerésben részesül - akárkinek a protezsáltja is, valamit mégis felmutatott itthon és külföldön, akit hívtak, visszahívtak, hívnak. Ez érthetően önbecsülést is jelent náluknál. Az sem elvetendő, ha valakit csak a pálya végén, annak lezárásaként tisztelnek meg ezzel a díjjal.
Ugyanakkor én is roppant elkeseredett vagyok, ha kedvenc énekesem, zenészem, művészem aki egész életútjával régen kiérdemelte volna a Kossuth-díjat, nem gondolnak rá, nem terjesztik fel, vagy ha felterjesztik, még sem méltatják arra. (Barlay Zsuzsa, László Margit, Misura Zsuzsa, Palcsó Sándor, Berczelly István, Pál Tamás - és sorolhatnám tovább a múltból és jelenből..) És ugyanakkor mások - anélkül, hogy negligálnám művészetüket - két, három Kossuth-díjban is részesültek...
És hányan vannak, akiknek én sem biztos, hogy adtam volna Kossuth-díjat - szubjektív okokból!
Már évek óta csak a csalódás! Megint nem kapott Kossuth díjat PÁL TAMÁS és BERCZELLY ISTVÁN sem! SZÉGYEN!
Balázs Jánosnak meg kicsit korán jött a díj!
Én azzal egyetértek, hogy elsősorban az számít, hogy itthon mit tett le az asztalra valaki. Vannak olyan nemzetközi karrierek, amelyek ennek ellenére jogosultak lehetnek egy magas elismerésre, akár a Kossuth-díjra is. (Marton, Sass mondjuk.) De olyan valaki, aki semmi érdemlegeset nem tett le sehol, mint például Balázs János, annak semmi joga erre nincs. Az ő kitüntetése csak arra jó, hogy a díj szakmai presztízsét levigye a béka ...-e alá.