43 virius 2006-11-20 00:19:23 [Válasz erre: 38 Hangyász 2006-11-19 13:51:11]
\"Bartók bejutott a zene legnagyobbjainak kánonjába, Kodály nem.\" Ennek talán az az oka, hogy a \"rendszerváltozás\" óta Kodály mintha kissé félre lenne lökve, a hivatásos kultúrpolitika talán ezzel óhajtja \"megtorolni\" azt, hogy Kodály a Rákosi-rendszerben de facto a No.1. volt a magyar zeneszerzők sorában (Bartók 1945-ben New Yorkban elhunyt), talán bűnéül róják fel Kodálynak az \"Ej, haj, száll az ének\" úttörődalt, meg a \"Méhraj duruzsol\"-t is... Azt persze elfelejtik, hogy Kodály kerek perec megtagadta az új himnusz megkomponálását Rákosiéktól (ahogy Illyés Gyula a hozzá való vers megírását is). És még valami: most, hogy már nem Szinetár áll az Opera élén, sec perc alatt lekerült az operaházi repertoárról Kodály. A Háry már két éve nincs, a Székely fonó tavaly ment utoljára, előbb a Budavári Te Deummal, majd a Psalmusszal párosítva.
\"Bartók bejutott a zene legnagyobbjainak kánonjába, Kodály nem.\" Ennek talán az az oka, hogy a \"rendszerváltozás\" óta Kodály mintha kissé félre lenne lökve, a hivatásos kultúrpolitika talán ezzel óhajtja \"megtorolni\" azt, hogy Kodály a Rákosi-rendszerben de facto a No.1. volt a magyar zeneszerzők sorában (Bartók 1945-ben New Yorkban elhunyt), talán bűnéül róják fel Kodálynak az \"Ej, haj, száll az ének\" úttörődalt, meg a \"Méhraj duruzsol\"-t is... Azt persze elfelejtik, hogy Kodály kerek perec megtagadta az új himnusz megkomponálását Rákosiéktól (ahogy Illyés Gyula a hozzá való vers megírását is). És még valami: most, hogy már nem Szinetár áll az Opera élén, sec perc alatt lekerült az operaházi repertoárról Kodály. A Háry már két éve nincs, a Székely fonó tavaly ment utoljára, előbb a Budavári Te Deummal, majd a Psalmusszal párosítva.
42 Apika 2006-11-19 21:43:32
Hi everybody! Kezd érdekessé válni a topic! Örülök neki. Hangyász sajnos sületlenségeket írt, t.-p. le is csapta kíméletlenül a magas labdát. Navarra! Érdekelne - őszintén -, mely Kodály művekre gondolsz elsősorban?
Hi everybody! Kezd érdekessé válni a topic! Örülök neki. Hangyász sajnos sületlenségeket írt, t.-p. le is csapta kíméletlenül a magas labdát. Navarra! Érdekelne - őszintén -, mely Kodály művekre gondolsz elsősorban?
41 -té.pé- 2006-11-19 18:56:44 [Válasz erre: 38 Hangyász 2006-11-19 13:51:11]
\"Mozartot el lehet sózni hülye amerikaiaknak és japánoknak, Bartókot csak igazi zenekedvelőknek, Kodályt még az utóbbiaknál is szűkebb körnek.\" Ezt úgy kell érteni, hogy Mozart bóvli hamburger, Bartók az olcsó kínainál kicsit jobb és Kodály a non plus ultra, szűk körnek szánt extra csemege? vagy félreértettelek?
\"Mozartot el lehet sózni hülye amerikaiaknak és japánoknak, Bartókot csak igazi zenekedvelőknek, Kodályt még az utóbbiaknál is szűkebb körnek.\" Ezt úgy kell érteni, hogy Mozart bóvli hamburger, Bartók az olcsó kínainál kicsit jobb és Kodály a non plus ultra, szűk körnek szánt extra csemege? vagy félreértettelek?
40 navarra 2006-11-19 18:19:38
A magam részéről - profi zenész vagyok - Kodályt a legnagyobbak között tartom számon. Nem hiszem, hogy a játszottság minősítené a zeneszerző, vagy a darab értékeit. Verdi Nabuccoját fél évszázadig megvető kézlegyintéssel utalták a feledhető művek közé. Kodály egész szerzői világa szellemileg magasrendű, kompozitórikusan támadhatatlan, jónéhány műve megrendítő marad, amíg világ a világ
A magam részéről - profi zenész vagyok - Kodályt a legnagyobbak között tartom számon. Nem hiszem, hogy a játszottság minősítené a zeneszerző, vagy a darab értékeit. Verdi Nabuccoját fél évszázadig megvető kézlegyintéssel utalták a feledhető művek közé. Kodály egész szerzői világa szellemileg magasrendű, kompozitórikusan támadhatatlan, jónéhány műve megrendítő marad, amíg világ a világ
39 -té.pé- 2006-11-19 16:16:15
S ha nem lenne elég, nov. 23-26 között lészen megtartva a Negyedik Kodály Kórusverseny is. Igazán kár panaszkodni.
S ha nem lenne elég, nov. 23-26 között lészen megtartva a Negyedik Kodály Kórusverseny is. Igazán kár panaszkodni.
38 Hangyász 2006-11-19 13:51:11 [Válasz erre: 35 Búbánat 2006-11-18 17:50:32]
Bartók bejutott a zene legnagyobbjainak kánonjába, Kodály nem. Egykori, világhírt elért tanítványai meghaltak, a nagyvilágban keveset játsszák a műveit. A \"Kodály-módszer\", amely nem Kodály módszere, néhány megszámolható fanatikus szívügye. A \"zenei nagyhatalmak\" sztárrá vált lányai/fiai szintén nem a \"nem-Kodály-módszer\" szerint tanultak zenét. Mozartot el lehet sózni hülye amerikaiaknak és japánoknak, Bartókot csak igazi zenekedvelőknek, Kodályt még az utóbbiaknál is szűkebb körnek.
Bartók bejutott a zene legnagyobbjainak kánonjába, Kodály nem. Egykori, világhírt elért tanítványai meghaltak, a nagyvilágban keveset játsszák a műveit. A \"Kodály-módszer\", amely nem Kodály módszere, néhány megszámolható fanatikus szívügye. A \"zenei nagyhatalmak\" sztárrá vált lányai/fiai szintén nem a \"nem-Kodály-módszer\" szerint tanultak zenét. Mozartot el lehet sózni hülye amerikaiaknak és japánoknak, Bartókot csak igazi zenekedvelőknek, Kodályt még az utóbbiaknál is szűkebb körnek.
37 Búbánat 2006-11-19 13:12:46 [Válasz erre: 36 eccerű 2006-11-18 18:06:05]
Látod, milyen jó, hogy ideírtam, máskülönben nem írtad volna le mindezt. Köszönet érte.
Látod, milyen jó, hogy ideírtam, máskülönben nem írtad volna le mindezt. Köszönet érte.
36 eccerű 2006-11-18 18:06:05 [Válasz erre: 34 Búbánat 2006-11-18 17:18:26]
Könyörgöm, ne csináld már, minek kellett kommentálni?! Ad. 1. Ezt valahányszor leírja valaki, annyiszor el fogom mondani: nem Kodály a módszer. Ha kívánod, idézem a Kecskeméti Kodály Intézet brossuráját, ott gyönyörűen összefoglalták. Kodálynak van egy nemzetnevelő koncepciója, írt számos zenepedagógiai tárgyú művet, sőt Kerényi Györggyel énekgyűjteményt is szerkesztett, de módszert nem dolgozott ki. Amire Te gondolsz, az iskolai énekórák módszertana, az az Ádám Jenő által 1943-44-ben papírra vetett módszertanon alapszik. Természetesen azóta változott - inkább hátrányára. Ad. 2. Amit a világban ezen elnevezés alatt művelnek, az enyhén szólva is kérdéses. Ha szigorúan a kodályi elveken alapuló tanítást vennénk figyelembe, nem sok (jó) maradna. Kodály - amíg tehette - tiltakozott a módszer külföldi átvétele ellen, ugyanis az egész koncepció a magyar kultúrhagyományokra épül, ha ezt átteszik egy másik nép kultúrájára, az már nem ez lesz, és talán nem is működik. A sikeres adaptációhoz mindenképpen Kodály-kaliberű emberekre lenne szükség. Csak egy kiragadott példa: azért a szó-mi hangközt tanítjuk elsőként, mert a magyar gyermekdalok ezzel vannak tele, a legegyszerűbbek ebből a hangkészletből állnak. Más népeknél ez vagy így van, vagy nem, de többnyire nem. Ad. 3. Hogy a kórusvezetők ingyen dolgoztak ezért a produkcióért, az sok mindenről mond véleményt, leginkább a komolyzene presztizséről, de speciel épp a szóban forgó témához semmi köze nincs. Nem lenne jobb a módszer magyarországi helyzete, ha a karvezetők kaptak volna érte pénzt. Ad. 4. Az utóbbi 20 évben a zeneoktatást illetően nem beszélhetünk rossz oktatáspolitikáról, igaz jóról sem, mert egyáltalán nem foglalkoznak odafent a zenével. Annak idején a minisztériumban volt zenei főosztály, ahol Zeneakadémiát végzett emberek (pl. Erkel Tibor, Körber Marika) dolgoztak. Ma? Inkább ne is beszéljünk róla. És ebben sajnos sokpárti egyetértés van, bár divat szidni, teljesen jogosan, a baloldali kormányokat, de ezen a téren (zeneoktatás) a helyzet egy hangyányit sem volt jobb a Fidesz-kormány alatt.
Könyörgöm, ne csináld már, minek kellett kommentálni?! Ad. 1. Ezt valahányszor leírja valaki, annyiszor el fogom mondani: nem Kodály a módszer. Ha kívánod, idézem a Kecskeméti Kodály Intézet brossuráját, ott gyönyörűen összefoglalták. Kodálynak van egy nemzetnevelő koncepciója, írt számos zenepedagógiai tárgyú művet, sőt Kerényi Györggyel énekgyűjteményt is szerkesztett, de módszert nem dolgozott ki. Amire Te gondolsz, az iskolai énekórák módszertana, az az Ádám Jenő által 1943-44-ben papírra vetett módszertanon alapszik. Természetesen azóta változott - inkább hátrányára. Ad. 2. Amit a világban ezen elnevezés alatt művelnek, az enyhén szólva is kérdéses. Ha szigorúan a kodályi elveken alapuló tanítást vennénk figyelembe, nem sok (jó) maradna. Kodály - amíg tehette - tiltakozott a módszer külföldi átvétele ellen, ugyanis az egész koncepció a magyar kultúrhagyományokra épül, ha ezt átteszik egy másik nép kultúrájára, az már nem ez lesz, és talán nem is működik. A sikeres adaptációhoz mindenképpen Kodály-kaliberű emberekre lenne szükség. Csak egy kiragadott példa: azért a szó-mi hangközt tanítjuk elsőként, mert a magyar gyermekdalok ezzel vannak tele, a legegyszerűbbek ebből a hangkészletből állnak. Más népeknél ez vagy így van, vagy nem, de többnyire nem. Ad. 3. Hogy a kórusvezetők ingyen dolgoztak ezért a produkcióért, az sok mindenről mond véleményt, leginkább a komolyzene presztizséről, de speciel épp a szóban forgó témához semmi köze nincs. Nem lenne jobb a módszer magyarországi helyzete, ha a karvezetők kaptak volna érte pénzt. Ad. 4. Az utóbbi 20 évben a zeneoktatást illetően nem beszélhetünk rossz oktatáspolitikáról, igaz jóról sem, mert egyáltalán nem foglalkoznak odafent a zenével. Annak idején a minisztériumban volt zenei főosztály, ahol Zeneakadémiát végzett emberek (pl. Erkel Tibor, Körber Marika) dolgoztak. Ma? Inkább ne is beszéljünk róla. És ebben sajnos sokpárti egyetértés van, bár divat szidni, teljesen jogosan, a baloldali kormányokat, de ezen a téren (zeneoktatás) a helyzet egy hangyányit sem volt jobb a Fidesz-kormány alatt.
35 Búbánat 2006-11-18 17:50:32
Elgondolkodtató cikket írt a Magyar Nemzetbe Kiss Eszter Veronika: „Méltatlan ünneplés” címmel. Lassan a Bartók-jubileum végére érünk, amelyet érthetetlen okokból nem nevezhettünk Bartók-évnek, mivel két évforduló egyszerre nem kaphatja meg ezt az elnevezést. Mindegy, talán jobb is így. Ez a megcsúfolt szervezés és elegendő pénz nélkül zajló emlékezéssorozat semmiképpen nem volt méltó Bartók Bélához. Aki tiszteli őt és érti munkásságát, az méltóképpen emlékezett. Akkor is ezt tette volna, ha az állam még jubileumnak sem nevezi nagy zeneszerzőnk születésének 125. évfordulóját. Jövőre az akkor szintén 125 éve született és negyven éve halott Kodály Zoltán kettős évfordulóját ünnepeljük. Tisztelői akkor is megtartják majd az emlékhangversenyeket, konferenciákat, ha ehhez az állam különböző okokra hivatkozva, vagy a jubileumot egyenesen elhallgatva nem ad segítséget. Azt, hogy mire számíthatunk, jól példázza a Nemzeti Évfordulók Titkárságának honlapja, amelyen Kodály Zoltán neve egyáltalán nem szerepel: 2007 eszerint kizárólag Batthyány Lajos emlékéve. Ha lesz is hírverése a kettős Kodály-évfordulónak, most már biztosan csak hatalmas késéssel. Így szálltak el a Bartók-jubileum igazi lehetőségei is. A nagy együttesek, szólisták ugyanis két évre előre lekötik programjukat, és ha világsztárokkal szeretnénk ünnepelni, illenék legalább ennyivel előre gondolkodni. Pedig milyen szép lett volna, ha az egymáshoz számos ponton kapcsolódó két életművet, Bartókét és Kodályét két esztendőn át együtt ünnepelte volna a világ! Ez, úgy tűnik, csak álom marad. A külföldön olyannyira tisztelt Kodály Zoltán saját hazájában ma már nem becsülik. Az általa alkotott pedagógiai módszer éppen Magyarországon haldoklik. Az iskolai énekoktatás olyan szintre züllött, hogy már csak abban a néhány kiemelt zenei intézményben működik színvonalasan, ahol egy megszállott, ahol egy megszállott pedagógus minden idejét és energiáját ennek szenteli. Valaha Bartók és Kodály országa voltunk. Akkor még szinte minden tehetségeknek volt lehetőségük a kiemelkedésre. Ma már az is ritkaságszámba megy, ha egy fiatal két-három Bartók- vagy Kodály-művet felismer. Az évfordulók- azon túl, hogy felhívják a figyelmet országunkra – számos gazdasági lehetőséggel is járnak, az ilyen rendezvénysorozatra fordított pénz befektetés. Erre az osztrák Mozart-év a legjobb példa. De az anyagi és turisztikai hátrány mellett egy elbagatellizált emlékév szégyen is. A világ szemében úgy tűnik, mintha nem tisztelnénk nagyjainkat. Remélem, ez nem igaz. A fenti cikk szerintem régen születhetett, mert a reklamált hírverést a kulturális minisztérium utóbb megtette, hogy ez kevés-e vagy sok, időben tette-e, majd elválik! (lásd a 27. sz. sorszám alatti bejegyzésemet).
Elgondolkodtató cikket írt a Magyar Nemzetbe Kiss Eszter Veronika: „Méltatlan ünneplés” címmel. Lassan a Bartók-jubileum végére érünk, amelyet érthetetlen okokból nem nevezhettünk Bartók-évnek, mivel két évforduló egyszerre nem kaphatja meg ezt az elnevezést. Mindegy, talán jobb is így. Ez a megcsúfolt szervezés és elegendő pénz nélkül zajló emlékezéssorozat semmiképpen nem volt méltó Bartók Bélához. Aki tiszteli őt és érti munkásságát, az méltóképpen emlékezett. Akkor is ezt tette volna, ha az állam még jubileumnak sem nevezi nagy zeneszerzőnk születésének 125. évfordulóját. Jövőre az akkor szintén 125 éve született és negyven éve halott Kodály Zoltán kettős évfordulóját ünnepeljük. Tisztelői akkor is megtartják majd az emlékhangversenyeket, konferenciákat, ha ehhez az állam különböző okokra hivatkozva, vagy a jubileumot egyenesen elhallgatva nem ad segítséget. Azt, hogy mire számíthatunk, jól példázza a Nemzeti Évfordulók Titkárságának honlapja, amelyen Kodály Zoltán neve egyáltalán nem szerepel: 2007 eszerint kizárólag Batthyány Lajos emlékéve. Ha lesz is hírverése a kettős Kodály-évfordulónak, most már biztosan csak hatalmas késéssel. Így szálltak el a Bartók-jubileum igazi lehetőségei is. A nagy együttesek, szólisták ugyanis két évre előre lekötik programjukat, és ha világsztárokkal szeretnénk ünnepelni, illenék legalább ennyivel előre gondolkodni. Pedig milyen szép lett volna, ha az egymáshoz számos ponton kapcsolódó két életművet, Bartókét és Kodályét két esztendőn át együtt ünnepelte volna a világ! Ez, úgy tűnik, csak álom marad. A külföldön olyannyira tisztelt Kodály Zoltán saját hazájában ma már nem becsülik. Az általa alkotott pedagógiai módszer éppen Magyarországon haldoklik. Az iskolai énekoktatás olyan szintre züllött, hogy már csak abban a néhány kiemelt zenei intézményben működik színvonalasan, ahol egy megszállott, ahol egy megszállott pedagógus minden idejét és energiáját ennek szenteli. Valaha Bartók és Kodály országa voltunk. Akkor még szinte minden tehetségeknek volt lehetőségük a kiemelkedésre. Ma már az is ritkaságszámba megy, ha egy fiatal két-három Bartók- vagy Kodály-művet felismer. Az évfordulók- azon túl, hogy felhívják a figyelmet országunkra – számos gazdasági lehetőséggel is járnak, az ilyen rendezvénysorozatra fordított pénz befektetés. Erre az osztrák Mozart-év a legjobb példa. De az anyagi és turisztikai hátrány mellett egy elbagatellizált emlékév szégyen is. A világ szemében úgy tűnik, mintha nem tisztelnénk nagyjainkat. Remélem, ez nem igaz. A fenti cikk szerintem régen születhetett, mert a reklamált hírverést a kulturális minisztérium utóbb megtette, hogy ez kevés-e vagy sok, időben tette-e, majd elválik! (lásd a 27. sz. sorszám alatti bejegyzésemet).
34 Búbánat 2006-11-18 17:18:26
Nyakunkon a Kodály-év! Tizennyolc kórus összefogásával szólal meg november 25-én a SYMA Sport-és Rendezvénycsarnokban a Székelyfonó. Tehát ez a nagyszabású hangverseny előre hozza a Kodály-év kezdetét. Az előadáson 1200 fős kórus, a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és a Táncművészeti Főiskola végzős hallgatói adják elő Záborszky Kálmán vezénylésével a majdnem negyven éve halott zeneszerző műveit. Az énekkarok önkéntesen vállalták a részvételt, s közöttük az általános iskola alsó tagozatától a felnőttekig valamennyi korosztály képviselteti magát. Jellemző, hogy, nálunk – a világ más országaival ellentétben – a rossz oktatáspolitikának köszönhetően egyre inkább háttérbe szorul a Kodály-módszer. Ennek szomorú bizonyítéka az is, hogy a karnagyok az előadásra egyetlen forint fizetség nélkül készítették fel a kórusokat. A hangverseny védnöke Kodályné Péczely Sarolta. A hangverseny különlegessége, hogy a Kállai kettőst Rábay Miklós koreográfiájával táncolják. A Horváth Zoltán által rendezett koncerten a Galántai táncok, a Gergely-járás, a Nagyszalontai köszöntő és a Kállai kettős után csendül fel a Székelyfonó. A szereposztás Háziasszony: Kovács Annamária Kérője: Rezsnyák Róbert Fiatal legény: Kovácsházi István Szomszédasszony: Wiedemann Bernadett Fiatal leány: Geszthy Veronika Nagyorrú bolha: Derecskei Zsolt Jegyek válthatók a Zuglói Zeneházban (1145, Columbus u. 11.), valamint rendelhetők az alábbi elérhetőségeken: E-mail: zugloifilharmonia@szentistvanzene.sulinet.hu Telefon: 467-0786 További informciók: http://www.szentistvanzene.hu
Nyakunkon a Kodály-év! Tizennyolc kórus összefogásával szólal meg november 25-én a SYMA Sport-és Rendezvénycsarnokban a Székelyfonó. Tehát ez a nagyszabású hangverseny előre hozza a Kodály-év kezdetét. Az előadáson 1200 fős kórus, a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és a Táncművészeti Főiskola végzős hallgatói adják elő Záborszky Kálmán vezénylésével a majdnem negyven éve halott zeneszerző műveit. Az énekkarok önkéntesen vállalták a részvételt, s közöttük az általános iskola alsó tagozatától a felnőttekig valamennyi korosztály képviselteti magát. Jellemző, hogy, nálunk – a világ más országaival ellentétben – a rossz oktatáspolitikának köszönhetően egyre inkább háttérbe szorul a Kodály-módszer. Ennek szomorú bizonyítéka az is, hogy a karnagyok az előadásra egyetlen forint fizetség nélkül készítették fel a kórusokat. A hangverseny védnöke Kodályné Péczely Sarolta. A hangverseny különlegessége, hogy a Kállai kettőst Rábay Miklós koreográfiájával táncolják. A Horváth Zoltán által rendezett koncerten a Galántai táncok, a Gergely-járás, a Nagyszalontai köszöntő és a Kállai kettős után csendül fel a Székelyfonó. A szereposztás Háziasszony: Kovács Annamária Kérője: Rezsnyák Róbert Fiatal legény: Kovácsházi István Szomszédasszony: Wiedemann Bernadett Fiatal leány: Geszthy Veronika Nagyorrú bolha: Derecskei Zsolt Jegyek válthatók a Zuglói Zeneházban (1145, Columbus u. 11.), valamint rendelhetők az alábbi elérhetőségeken: E-mail: zugloifilharmonia@szentistvanzene.sulinet.hu Telefon: 467-0786 További informciók: http://www.szentistvanzene.hu
33 eccerű 2006-11-14 18:12:09
Feladom
Feladom
32 Búbánat 2006-11-14 13:31:58
A szombati opera-gálának már az is nagy értéke és érdeme volt, hogy egyáltalán \"becsempésztek\" Kodály-műveket, illetve részleteket. És nem emlékszem rá, hogy a Galántai -táncokat az elmúlt években előadták volna valamely koncerten az Operában.
A szombati opera-gálának már az is nagy értéke és érdeme volt, hogy egyáltalán \"becsempésztek\" Kodály-műveket, illetve részleteket. És nem emlékszem rá, hogy a Galántai -táncokat az elmúlt években előadták volna valamely koncerten az Operában.
31 Búbánat 2006-11-09 14:34:19 [Válasz erre: 30 eccerű 2006-11-09 11:47:38]
„Hála légyen\" hangzik fel Kodály: Sík Sándor Te Deum-ában is. Nem véletlen, hogy Kodály ez utóbbi, kései alkotásában (1965) újra e két szó mozgatta meg invencióját… Mindig van mit megköszönnünk, valamiért hálát adnunk! Éppen Kodály ne tette volna meg? Kodály-formátumú komponisták az eltelt évszázadok alatt nem sokan születtek nagy- kis hazánkban. Aggódásunk mindig reményteli – reménybeli jobbulást feltételez; ha elcsüggedünk is, bízva bízunk egy jobb jövendőben: Kodályt megragadta Balassi versének szépsége, mondanivalója. A több száz évvel korábban élt költő kora, egyéni boldogulása, hazájának akkori állapota, sorsa feletti aggódás, de a Magasságba vetett bizalom is, csendül ki a sorokból, amelyek a zeneköltőt nyílván saját korának történelmi, sorsfordító hasonlatosságára emlékeztette. Méltónak találta, hogy megzenésítse azt. A vers és a dallam szerves egységét, a kifejezés módját, melyben személyes hitvallásának ad hangot, tehát nem a véletlen szülte; a megfogant gondolathoz alkalmas szöveget választani tárgyul, annak megzenésítése kinek sikerül, kinek nem. Azt hiszem, a keletkezése óta eltelt hatvan év ellenére ez a „négyszólamú” kórusmű - ezekkel a szép sorokkal - ma is igazán hat és „üzen”. El kell fogadnunk, vannak „koponyák”, ilyen volt Kodály is, akik nem földhöz ragadtak, akik nem csak a saját egyéni bajaikkal, vívódásukkal traktálják a „jó népet”, hanem akik tudnak felülemelkedni kicsinyességükön éppúgy, mint a nagyságukon, és művészetükkel útmutatók: arra biztatnak, ne csak visszafelé tekintsünk, hanem nézzünk előre is, és köszönjük meg azt, amink van, ami megadatott. Azt a picinyt is. Legyen hitünk, reményünk. Tudjunk szépen könyörögni, ha szükségét érezzük, tudjunk hálát mondani, s merjük bizalommal a magasba, az Ég felé fordítani tekintetünket!… Balassi költeménye ilyen szemmel nézve valóban megzenésítésre méltó volt. Az, hogy már előbb nem került megzenésítésre, történelmi és történeti okai vannak. És hát, megismétlem, Kodály Zoltán nagyságrendű és ilyen szellemiségű muzsikusok sem születnek minden időkben – és minden bokorban… Ezt mindenki beláthatja, még az egyszerű emberek is...
„Hála légyen\" hangzik fel Kodály: Sík Sándor Te Deum-ában is. Nem véletlen, hogy Kodály ez utóbbi, kései alkotásában (1965) újra e két szó mozgatta meg invencióját… Mindig van mit megköszönnünk, valamiért hálát adnunk! Éppen Kodály ne tette volna meg? Kodály-formátumú komponisták az eltelt évszázadok alatt nem sokan születtek nagy- kis hazánkban. Aggódásunk mindig reményteli – reménybeli jobbulást feltételez; ha elcsüggedünk is, bízva bízunk egy jobb jövendőben: Kodályt megragadta Balassi versének szépsége, mondanivalója. A több száz évvel korábban élt költő kora, egyéni boldogulása, hazájának akkori állapota, sorsa feletti aggódás, de a Magasságba vetett bizalom is, csendül ki a sorokból, amelyek a zeneköltőt nyílván saját korának történelmi, sorsfordító hasonlatosságára emlékeztette. Méltónak találta, hogy megzenésítse azt. A vers és a dallam szerves egységét, a kifejezés módját, melyben személyes hitvallásának ad hangot, tehát nem a véletlen szülte; a megfogant gondolathoz alkalmas szöveget választani tárgyul, annak megzenésítése kinek sikerül, kinek nem. Azt hiszem, a keletkezése óta eltelt hatvan év ellenére ez a „négyszólamú” kórusmű - ezekkel a szép sorokkal - ma is igazán hat és „üzen”. El kell fogadnunk, vannak „koponyák”, ilyen volt Kodály is, akik nem földhöz ragadtak, akik nem csak a saját egyéni bajaikkal, vívódásukkal traktálják a „jó népet”, hanem akik tudnak felülemelkedni kicsinyességükön éppúgy, mint a nagyságukon, és művészetükkel útmutatók: arra biztatnak, ne csak visszafelé tekintsünk, hanem nézzünk előre is, és köszönjük meg azt, amink van, ami megadatott. Azt a picinyt is. Legyen hitünk, reményünk. Tudjunk szépen könyörögni, ha szükségét érezzük, tudjunk hálát mondani, s merjük bizalommal a magasba, az Ég felé fordítani tekintetünket!… Balassi költeménye ilyen szemmel nézve valóban megzenésítésre méltó volt. Az, hogy már előbb nem került megzenésítésre, történelmi és történeti okai vannak. És hát, megismétlem, Kodály Zoltán nagyságrendű és ilyen szellemiségű muzsikusok sem születnek minden időkben – és minden bokorban… Ezt mindenki beláthatja, még az egyszerű emberek is...
30 eccerű 2006-11-09 11:47:38 [Válasz erre: 28 Búbánat 2006-11-09 10:00:27]
Kedves búbánat, abba már beletörődtem, hogy gyógyíthatatlan kopizási kényszerben szenvedsz, de a meglepő kitételeiddel mindig ki tudsz akasztani. Ne vedd kötekedésnek, inkább tudd be a tanulás iránti vágyamnak, mellyel sekély elmémet csiszolni akarom, de engem tényleg érdekel, hogy a \"Szép könyörgés\"-nek mely tulajdonsága, vagy verssora az, ami feltétlenül \"négyszólamú vegyeskari megzenésítésre\" kívánkozik. Biztos bennem van a hiba, de én bíz\'isten nem jöttem rá. Szerintem abba a hibába esel, hogy ennek a nagyszerű kórusműnek nagyszerűségét az eredeti költeményben keresed, pedig nem ott van a \"hiba\", hanem a zeneszerzőnek volt jó napja, mikor írta. Ha szerény elmémmel nézegetem a költeményt úgy, hogy közben nem hallom bele a kórusművet, azaz teljesen elvonatkoztatok attól, azt látom, hogy a mű szerkezetét, lüktetését Kodály teljesen átalakította - előnyére. Eddigi tapasztalatom az, hogy a vokális műveknél nagyobbrészt a jól sikerült művek kevésbé jól sikerült költeményeken alapszanak. (Voltaképpen érthető is, hiszen egy jó vers nem kívánja a zenét, az úgy jó, ahogy van. Akkor érdemes hozzányúlni, ha az embernek hiányérzete van.) De bizonyára rosszul gondolom, hisz én csak egy eccerű ember vagyok.
Kedves búbánat, abba már beletörődtem, hogy gyógyíthatatlan kopizási kényszerben szenvedsz, de a meglepő kitételeiddel mindig ki tudsz akasztani. Ne vedd kötekedésnek, inkább tudd be a tanulás iránti vágyamnak, mellyel sekély elmémet csiszolni akarom, de engem tényleg érdekel, hogy a \"Szép könyörgés\"-nek mely tulajdonsága, vagy verssora az, ami feltétlenül \"négyszólamú vegyeskari megzenésítésre\" kívánkozik. Biztos bennem van a hiba, de én bíz\'isten nem jöttem rá. Szerintem abba a hibába esel, hogy ennek a nagyszerű kórusműnek nagyszerűségét az eredeti költeményben keresed, pedig nem ott van a \"hiba\", hanem a zeneszerzőnek volt jó napja, mikor írta. Ha szerény elmémmel nézegetem a költeményt úgy, hogy közben nem hallom bele a kórusművet, azaz teljesen elvonatkoztatok attól, azt látom, hogy a mű szerkezetét, lüktetését Kodály teljesen átalakította - előnyére. Eddigi tapasztalatom az, hogy a vokális műveknél nagyobbrészt a jól sikerült művek kevésbé jól sikerült költeményeken alapszanak. (Voltaképpen érthető is, hiszen egy jó vers nem kívánja a zenét, az úgy jó, ahogy van. Akkor érdemes hozzányúlni, ha az embernek hiányérzete van.) De bizonyára rosszul gondolom, hisz én csak egy eccerű ember vagyok.
29 Búbánat 2006-11-09 10:32:25 [Válasz erre: 27 Búbánat 2006-11-09 09:26:43]
A Tavaszi Fesztivál zárásán is Kodály-mű hangzik el,mégpedig a Háry János, amelyet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa ad elő - a karmester: Fischer Ádám.
A Tavaszi Fesztivál zárásán is Kodály-mű hangzik el,mégpedig a Háry János, amelyet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa ad elő - a karmester: Fischer Ádám.
28 Búbánat 2006-11-09 10:00:27 [Válasz erre: 26 Apika 2006-11-01 00:16:37]
És szólnom kell feltétlenül egy másik gyönyörű Kodály kórusdarabról is: Szép könyörgés Balassi Bálint versére komponálta Kodály, 1943-ban. Sorai szinte kívánkoztak a megzenésítésre, négyszólamú vegyeskarra. Mondanivalója minden korokon átível! Íme a vers szövege: Nincs már hová lënnëm, Këgyelmes Istenëm! Körülvëtt engëm szörnyű veszëdelëm. Segëdelmem, Légy mellettem, Në hagyj mëg szégyënëdnëm, Vagy ha azt akarod, Hogy tűrjem ostorod, Ódd fejem, ha bántod. Halálomat Inkább elhozd, Hogy nem rútítsd orcámot. Áldj mëg vitézséggel, S az jó hírrel névvel, Hogy szép tisztösséggel Mindënt végezzek el. Öltöztess fël Fegyverëddel, Jó hittel, Bátor szívvel. Në gyalázzon engëm Kevély ellenségëm, Të légy, Uram, velem, Jóltévő Istenëm, Të légy Uram, Të légy vélem, Nagy szégyënëm Në viseljem, Në hagyj elesnëm. Kiért dicsérhessën Lelkëm mindënképen, Hogy mindënëk ellen Mëgtartottál épen. Áldott Isten, Hála légyën, Nékëd örökké. Amen.
És szólnom kell feltétlenül egy másik gyönyörű Kodály kórusdarabról is: Szép könyörgés Balassi Bálint versére komponálta Kodály, 1943-ban. Sorai szinte kívánkoztak a megzenésítésre, négyszólamú vegyeskarra. Mondanivalója minden korokon átível! Íme a vers szövege: Nincs már hová lënnëm, Këgyelmes Istenëm! Körülvëtt engëm szörnyű veszëdelëm. Segëdelmem, Légy mellettem, Në hagyj mëg szégyënëdnëm, Vagy ha azt akarod, Hogy tűrjem ostorod, Ódd fejem, ha bántod. Halálomat Inkább elhozd, Hogy nem rútítsd orcámot. Áldj mëg vitézséggel, S az jó hírrel névvel, Hogy szép tisztösséggel Mindënt végezzek el. Öltöztess fël Fegyverëddel, Jó hittel, Bátor szívvel. Në gyalázzon engëm Kevély ellenségëm, Të légy, Uram, velem, Jóltévő Istenëm, Të légy Uram, Të légy vélem, Nagy szégyënëm Në viseljem, Në hagyj elesnëm. Kiért dicsérhessën Lelkëm mindënképen, Hogy mindënëk ellen Mëgtartottál épen. Áldott Isten, Hála légyën, Nékëd örökké. Amen.
27 Búbánat 2006-11-09 09:26:43
Kodály Zoltán életműve áll a 2007-es tavaszi fesztivál középpontjában 2006. november 8., szerda 17:13 Bemutatták a jövő évi, 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál programját. A március 16-án kezdődő eseménysorozaton 128 rendezvényt tartanak több mint 3500 fellépővel, 48 helyszínen. A 2007-es Budapesti Tavaszi Fesztivál legfőbb célja a magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatása, a középpontban a 125 évvel ezelőtt született Kodály Zoltán zeneszerző életműve áll. Demszky Gábor Magyarország kulturális nagykövetének nevezte a fesztivált, amely összekötő híd kelet és nyugat között. A főpolgármester hangsúlyozta: Budapest érdekelt abban, hogy támogasson egy olyan rendezvényt, amelynek hírneve élénkíti a főváros turizmusát, és nyugodt, békés oldalát mutatja meg a világ felé. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára kiemelte a rendezvény nyitó programját, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Kodály-estjét. A programban szerepel Kodály Húsz magyar népdal című ciklusa Kocsis Zoltán átiratában, a Kállai kettős és a Budavári Te Deum. Schneider Márta szerint a fesztivál méltán tiszteleg a 125 éve született és 40 éve elhunyt magyar zeneszerző emléke előtt azzal, hogy a fesztivál középpontjába Kodály Zoltán munkássága került. Zimányi Zsófia fesztiváligazgató beszámolt arról, hogy a jövő évi fesztivál költségvetése 1,3-1,4 milliárd forint, ennek 38 százalékát teszi ki az állami támogatás. Hozzátette: a jegyek 40 százaléka az interneten elővételben elkelt, jelentős részüket külföldiek vásárolták meg. A jegyirodákban szerdától vásárolhatók meg a belépők. A rendezvény 128 programjából a sajtótájékoztató résztvevői kiemelték a Sao Pauló-i Brazil Szimfonikusok Bartók Béla II. zongoraversenyét, az orosz Maxim Vengerov hegedűművész újabb vendégszereplését, a Budapesti Fesztivál Zenekar Richard Strauss- estjét és a Hamburgi Rádiózenekart dirigáló Christoph von Dohnányit. (radio.hu)
Kodály Zoltán életműve áll a 2007-es tavaszi fesztivál középpontjában 2006. november 8., szerda 17:13 Bemutatták a jövő évi, 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál programját. A március 16-án kezdődő eseménysorozaton 128 rendezvényt tartanak több mint 3500 fellépővel, 48 helyszínen. A 2007-es Budapesti Tavaszi Fesztivál legfőbb célja a magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatása, a középpontban a 125 évvel ezelőtt született Kodály Zoltán zeneszerző életműve áll. Demszky Gábor Magyarország kulturális nagykövetének nevezte a fesztivált, amely összekötő híd kelet és nyugat között. A főpolgármester hangsúlyozta: Budapest érdekelt abban, hogy támogasson egy olyan rendezvényt, amelynek hírneve élénkíti a főváros turizmusát, és nyugodt, békés oldalát mutatja meg a világ felé. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára kiemelte a rendezvény nyitó programját, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Kodály-estjét. A programban szerepel Kodály Húsz magyar népdal című ciklusa Kocsis Zoltán átiratában, a Kállai kettős és a Budavári Te Deum. Schneider Márta szerint a fesztivál méltán tiszteleg a 125 éve született és 40 éve elhunyt magyar zeneszerző emléke előtt azzal, hogy a fesztivál középpontjába Kodály Zoltán munkássága került. Zimányi Zsófia fesztiváligazgató beszámolt arról, hogy a jövő évi fesztivál költségvetése 1,3-1,4 milliárd forint, ennek 38 százalékát teszi ki az állami támogatás. Hozzátette: a jegyek 40 százaléka az interneten elővételben elkelt, jelentős részüket külföldiek vásárolták meg. A jegyirodákban szerdától vásárolhatók meg a belépők. A rendezvény 128 programjából a sajtótájékoztató résztvevői kiemelték a Sao Pauló-i Brazil Szimfonikusok Bartók Béla II. zongoraversenyét, az orosz Maxim Vengerov hegedűművész újabb vendégszereplését, a Budapesti Fesztivál Zenekar Richard Strauss- estjét és a Hamburgi Rádiózenekart dirigáló Christoph von Dohnányit. (radio.hu)
26 Apika 2006-11-01 00:16:37
Na végre! Köszönöm Búbánat, hogy elindítottad ezt a topic-ot! És az Ének Szt. István királyhoz! Hm... Tanulságos, amit írtok! Van, aki \"ismeretlennek\" titulálja, más ezt \"kikéri\" magának! Hát, szerencsémre, én elég jól ismerem a szóban forgó darabot, a múlt héten is dirigálhattam 2-3 alkalommal... Az egyik legszebb, és mondanivalóját tekintve is a legjelentősebbek közé tartozó Kodály-alkotás! (Talán ezért is dolgozta fel a lehető legtöbb kórustípusra. A nőikari letétről sem szabad megfeledkeznünk!) Szóval, Britten-nek igaza volt!
Na végre! Köszönöm Búbánat, hogy elindítottad ezt a topic-ot! És az Ének Szt. István királyhoz! Hm... Tanulságos, amit írtok! Van, aki \"ismeretlennek\" titulálja, más ezt \"kikéri\" magának! Hát, szerencsémre, én elég jól ismerem a szóban forgó darabot, a múlt héten is dirigálhattam 2-3 alkalommal... Az egyik legszebb, és mondanivalóját tekintve is a legjelentősebbek közé tartozó Kodály-alkotás! (Talán ezért is dolgozta fel a lehető legtöbb kórustípusra. A nőikari letétről sem szabad megfeledkeznünk!) Szóval, Britten-nek igaza volt!
25 Búbánat 2006-10-30 11:54:00
Százhalombatta november 11-én nemzetközi kórusfesztiválnak ad otthont, a műsorok középpontjában Bartók mellett Kodály művei állnak. Kíváncsi leszek, a standard számok közé befér-e majd valami ritkábban hallható Kodály -kórusmű!
Százhalombatta november 11-én nemzetközi kórusfesztiválnak ad otthont, a műsorok középpontjában Bartók mellett Kodály művei állnak. Kíváncsi leszek, a standard számok közé befér-e majd valami ritkábban hallható Kodály -kórusmű!
24 Búbánat 2006-10-29 13:26:22 [Válasz erre: 23 eccerű 2006-10-29 04:23:15]
Örömmel olvastam soraid; akkor mégsem olyan reménytelen a helyzet; igazad van, többségében azt a 20-25 kórusművet játsszák, a többi alussza \"csipkerózsika álmát\"...
Örömmel olvastam soraid; akkor mégsem olyan reménytelen a helyzet; igazad van, többségében azt a 20-25 kórusművet játsszák, a többi alussza \"csipkerózsika álmát\"...
23 eccerű 2006-10-29 04:23:15 [Válasz erre: 22 Búbánat 2006-10-28 23:51:57]
\"Talán éppen ezért van az, hogy sok sok, ezekhez hasonló mûve alussza a \"csipkerózsika álmát\",elsõsorban a határainkon túlról kellene jönnie a királyfiaknak, hogy csókjukkal felébresszék évtizedes álmukból; ha mi nem ismerjük ezeket,akkor hogyan is kívánhatnánk, hogy odakint népszerûsítsék Kodályt és mûveit\" Nekem úgy tûnik, hogy mi nem ugyanabban az országban élünk. Méghogy nem ismerik az \"Ének Szent István Királyhoz\"-t? Hát épp az a magyar amatõr kórusmozgalom baja, hogy mindenki ugyanazt a 20-25 kórusmûvet énekli (ezek általában Kodály és Bárdos mûvek), s ezek közt bizony ez az egyik. Az egy dolog, hogy egy-egy fórumozó mit ismer, de talán nem kellene magunkat azonosítani az országgal.
\"Talán éppen ezért van az, hogy sok sok, ezekhez hasonló mûve alussza a \"csipkerózsika álmát\",elsõsorban a határainkon túlról kellene jönnie a királyfiaknak, hogy csókjukkal felébresszék évtizedes álmukból; ha mi nem ismerjük ezeket,akkor hogyan is kívánhatnánk, hogy odakint népszerûsítsék Kodályt és mûveit\" Nekem úgy tûnik, hogy mi nem ugyanabban az országban élünk. Méghogy nem ismerik az \"Ének Szent István Királyhoz\"-t? Hát épp az a magyar amatõr kórusmozgalom baja, hogy mindenki ugyanazt a 20-25 kórusmûvet énekli (ezek általában Kodály és Bárdos mûvek), s ezek közt bizony ez az egyik. Az egy dolog, hogy egy-egy fórumozó mit ismer, de talán nem kellene magunkat azonosítani az országgal.
22 Búbánat 2006-10-28 23:51:57 [Válasz erre: 21 muzsika 2006-10-28 22:26:46]
Ennek három változata ismeretes -Kodály részéről -, fiú vegyeskarra, kis vegyeskarra és nagy vegyeskarra. Mindegyikből van hangzó anyaga a rádiónak, de Hungaroton is kiadta. A másik ritkán felcsendülő alkotása, amit nagyon szeretek, a Missa Brevis, mely orgonára és vegyeskarra íródott; szintén szép mű, ennek is van stúdiófelvétele és hanglemezen is hozzáférhető; jellegénél fogva ezt a darab nem koncerttermekben, inkább a templomi szolgálatokon hallható. Talán éppen ezért van az, hogy sok sok, ezekhez hasonló műve alussza a \"csipkerózsika álmát\",elsősorban a határainkon túlról kellene jönnie a királyfiaknak, hogy csókjukkal felébresszék évtizedes álmukból; ha mi nem ismerjük ezeket,akkor hogyan is kívánhatnánk, hogy odakint népszerűsítsék Kodályt és műveit; amikor magunk sem vagyunk teljesen tisztában hatalmas életművével, annak jelentőségével.
Ennek három változata ismeretes -Kodály részéről -, fiú vegyeskarra, kis vegyeskarra és nagy vegyeskarra. Mindegyikből van hangzó anyaga a rádiónak, de Hungaroton is kiadta. A másik ritkán felcsendülő alkotása, amit nagyon szeretek, a Missa Brevis, mely orgonára és vegyeskarra íródott; szintén szép mű, ennek is van stúdiófelvétele és hanglemezen is hozzáférhető; jellegénél fogva ezt a darab nem koncerttermekben, inkább a templomi szolgálatokon hallható. Talán éppen ezért van az, hogy sok sok, ezekhez hasonló műve alussza a \"csipkerózsika álmát\",elsősorban a határainkon túlról kellene jönnie a királyfiaknak, hogy csókjukkal felébresszék évtizedes álmukból; ha mi nem ismerjük ezeket,akkor hogyan is kívánhatnánk, hogy odakint népszerűsítsék Kodályt és műveit; amikor magunk sem vagyunk teljesen tisztában hatalmas életművével, annak jelentőségével.
21 muzsika 2006-10-28 22:26:46 [Válasz erre: 20 Búbánat 2006-10-28 21:42:24]
Bevallom \"férfiasan\", ezt a kórusművet még nem hallottam, de igyekszem bepótolni. Bizony, már esett szó -nem is egyszer- erről, hogy a rádióban legtöbbször ugyanazokat a felvételeket adják le, közben mi minden lehet még az archivumban, amit a hallgatósággal meg lehetne osztani. Hiába.
Bevallom \"férfiasan\", ezt a kórusművet még nem hallottam, de igyekszem bepótolni. Bizony, már esett szó -nem is egyszer- erről, hogy a rádióban legtöbbször ugyanazokat a felvételeket adják le, közben mi minden lehet még az archivumban, amit a hallgatósággal meg lehetne osztani. Hiába.
20 Búbánat 2006-10-28 21:42:24 [Válasz erre: 19 muzsika 2006-10-27 14:28:06]
Ének Szent István királyhoz c. vegyeskarra írt kórusművét gyakoroljuk éppen. Fantasztikus kisugárzású, erőteljes hatású alkotás. Gyakrabban kellene a rádióban is sugározni - a legtöbb Kodály-kórusműhöz hasonlóan!
Ének Szent István királyhoz c. vegyeskarra írt kórusművét gyakoroljuk éppen. Fantasztikus kisugárzású, erőteljes hatású alkotás. Gyakrabban kellene a rádióban is sugározni - a legtöbb Kodály-kórusműhöz hasonlóan!
19 muzsika 2006-10-27 14:28:06 [Válasz erre: 18 Búbánat 2006-10-27 08:46:00]
Ez így igaz, a magyar kórusmuzsika egyfajta \"hungaricum\", amire büszkék lehetünk.
Ez így igaz, a magyar kórusmuzsika egyfajta \"hungaricum\", amire büszkék lehetünk.
18 Búbánat 2006-10-27 08:46:00 [Válasz erre: 16 muzsika 2006-10-25 13:56:57]
Kodály mellett persze énekeltünk Bárdost, Szokolayt, Halmost, Harmatot, Orbánt is... Valóban, a magyar-blokknak nagy sikere volt náluk, elismerik, értékelik a magyar kórusmuzsikát! Kodály neve pedig nem ismeretlen előttük; meglepődtünk, hogy mennyire felkészülten szóltak hozzá az elhangzottakhoz a koncertek után rögtönzött álló-fogadáson a meghívott helyi notabilitások, mennyi empátiával rendelkeznek, és nagyon-nagyon nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak a mi zenénk, zeneszerzőink és műveik iránt, és egyáltalán, meglepett, hogy a \"vitt\" magyar kultúra milyen lelkesedést váltott ki körükben...
Kodály mellett persze énekeltünk Bárdost, Szokolayt, Halmost, Harmatot, Orbánt is... Valóban, a magyar-blokknak nagy sikere volt náluk, elismerik, értékelik a magyar kórusmuzsikát! Kodály neve pedig nem ismeretlen előttük; meglepődtünk, hogy mennyire felkészülten szóltak hozzá az elhangzottakhoz a koncertek után rögtönzött álló-fogadáson a meghívott helyi notabilitások, mennyi empátiával rendelkeznek, és nagyon-nagyon nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak a mi zenénk, zeneszerzőink és műveik iránt, és egyáltalán, meglepett, hogy a \"vitt\" magyar kultúra milyen lelkesedést váltott ki körükben...
17 Wolfi 2006-10-25 16:24:04 [Válasz erre: 3 Búbánat 2006-10-21 14:44:15]
Érdekesnek találtam, hogy Kodályt Molnár Antal az Eretnek gondolatok a muzsikáról c. könyvében az angol Vaughan Williams-hez hasonlította.(Lehet, hogy mások hasonlították, csak ő megismételte...) Nem nagyon ismerem Williams-et, de utána fogok nézni.
Érdekesnek találtam, hogy Kodályt Molnár Antal az Eretnek gondolatok a muzsikáról c. könyvében az angol Vaughan Williams-hez hasonlította.(Lehet, hogy mások hasonlították, csak ő megismételte...) Nem nagyon ismerem Williams-et, de utána fogok nézni.
16 muzsika 2006-10-25 13:56:57 [Válasz erre: 8 Búbánat 2006-10-25 09:03:58]
Örülök szép élményednek! Felemelő érzés lehet a zenei kincseinket megmutatni országhatáron kívül (is)...
Örülök szép élményednek! Felemelő érzés lehet a zenei kincseinket megmutatni országhatáron kívül (is)...
15 muzsika 2006-10-25 13:52:42 [Válasz erre: 7 Heiner Lajos 2006-10-25 07:10:39]
Értem, értem én, ez az új szolmizációs skála. :-)
Értem, értem én, ez az új szolmizációs skála. :-)
14 muzsika 2006-10-25 13:21:00 [Válasz erre: 12 eccerű 2006-10-25 10:44:11]
Köszönöm én is az infot, utána fogok olvasni. :-)
Köszönöm én is az infot, utána fogok olvasni. :-)
13 mauscherika 2006-10-25 13:15:05 [Válasz erre: 12 eccerű 2006-10-25 10:44:11]
Köszönöm ezen felvilágosításodat, remélem lesz időm majd elmélnyülni a témában. Sajnálom nagyon, ha tényleg így van.
Köszönöm ezen felvilágosításodat, remélem lesz időm majd elmélnyülni a témában. Sajnálom nagyon, ha tényleg így van.
12 eccerű 2006-10-25 10:44:11 [Válasz erre: 5 mauscherika 2006-10-24 23:25:20]
Hát amit a főiskolán tanítanak, az biztosan nem Kodály-módszer. 1.) Az igazi Kodály-módszer, amihez ő valóban a nevét adta, az a kétszárnyú ablakok egyfajta becsukási technikája, mellyel egy kis levegő könnyen jut be a terembe/szobába, a hang viszont csak nagyon megszűrten. A módszer röviden ennyi: külső jobbszárny becsuk kilincsre, majd külső balszárny behajt, belső jobbszárny becsuk kilincsre, majd belső balszárny behajt úgy, hogy a kilincs vége mögé illeszkedjen, így nem tud kicsapódni. 2.) Az a módszer, amivel az iskolai énekórán tanítanak, vagy legalábbis kellene, hogy tanítsanak, az Ádám Jenő 1943-44-ben írott Módszeres énektanítás... című könyvén és a pár évvel későbbi Ádám-Kodály Iskolai énekeskönyveken alapul, melyekhez túl sok köze nincs Kodálynak, és amelynek szellemében aztán viszont Kodály komponálta a pedagógiai műveinek nagy részét. (Azért nem mindet, mert az első, talán a 333 már megvolt addigra.) Őmaga sem szerette, hogy a nevét használták e kifejezésben, sokáig tiltakozott is ellene, legyünk iránta akkora tisztelettel, hogy mi sem így mondjuk, hanem például magyar énektanítási módszernek. 3.) El kell olvasni, és tanulmányozni a fent említett könyveket, kottákat, valamint Kodály idevonatkozó írásait és összevetni a főiskolán tanultakkal. Utána lehet szörnyülködni, hogy a kettő nem ugyanaz. Bocsánat, hogy kifakadtam, de erre a témára allergiás vagyok.
Hát amit a főiskolán tanítanak, az biztosan nem Kodály-módszer. 1.) Az igazi Kodály-módszer, amihez ő valóban a nevét adta, az a kétszárnyú ablakok egyfajta becsukási technikája, mellyel egy kis levegő könnyen jut be a terembe/szobába, a hang viszont csak nagyon megszűrten. A módszer röviden ennyi: külső jobbszárny becsuk kilincsre, majd külső balszárny behajt, belső jobbszárny becsuk kilincsre, majd belső balszárny behajt úgy, hogy a kilincs vége mögé illeszkedjen, így nem tud kicsapódni. 2.) Az a módszer, amivel az iskolai énekórán tanítanak, vagy legalábbis kellene, hogy tanítsanak, az Ádám Jenő 1943-44-ben írott Módszeres énektanítás... című könyvén és a pár évvel későbbi Ádám-Kodály Iskolai énekeskönyveken alapul, melyekhez túl sok köze nincs Kodálynak, és amelynek szellemében aztán viszont Kodály komponálta a pedagógiai műveinek nagy részét. (Azért nem mindet, mert az első, talán a 333 már megvolt addigra.) Őmaga sem szerette, hogy a nevét használták e kifejezésben, sokáig tiltakozott is ellene, legyünk iránta akkora tisztelettel, hogy mi sem így mondjuk, hanem például magyar énektanítási módszernek. 3.) El kell olvasni, és tanulmányozni a fent említett könyveket, kottákat, valamint Kodály idevonatkozó írásait és összevetni a főiskolán tanultakkal. Utána lehet szörnyülködni, hogy a kettő nem ugyanaz. Bocsánat, hogy kifakadtam, de erre a témára allergiás vagyok.
11 Búbánat 2006-10-25 10:14:28 [Válasz erre: 10 Búbánat 2006-10-25 10:13:47]
\"szöveg és a zene\" - ezt akartam írni.
\"szöveg és a zene\" - ezt akartam írni.
10 Búbánat 2006-10-25 10:13:47 [Válasz erre: 9 Heiner Lajos 2006-10-25 09:41:54]
Nekem a Psalmus, de a Budavári Te deuma és a Zrinyi szózata jut hirtelen eszembe, amelyek monumentalitásukkal a szöveg és a szöveg \"egymásra találásának\" valami olyan szerves egységét alkotják, amit ebben a műfajban és a XX. században talán Kodály tudott a legemlékezetesebb módon zenéjével megfogalmazni, formába önteni; csak nagyon keveseknek sikerült, hogy zenéjükben a hazaszeretet, a múlt nagysága, történelmi dicsősége máig elevenen éljen és hasson... - aki képes arra, hogy ráérezzen, felfigyeljen erre az \"üzenet\"-re. És ahogy mondod, nem csak a kórusműveivel, oratórikus alkotásaival, hanem zenekari darabjaival is bizonyította, hogy művészete egyetemes, valamint munkáinak a legnagyobb mesterművek között, a \"panteonban\" van a helyük.
Nekem a Psalmus, de a Budavári Te deuma és a Zrinyi szózata jut hirtelen eszembe, amelyek monumentalitásukkal a szöveg és a szöveg \"egymásra találásának\" valami olyan szerves egységét alkotják, amit ebben a műfajban és a XX. században talán Kodály tudott a legemlékezetesebb módon zenéjével megfogalmazni, formába önteni; csak nagyon keveseknek sikerült, hogy zenéjükben a hazaszeretet, a múlt nagysága, történelmi dicsősége máig elevenen éljen és hasson... - aki képes arra, hogy ráérezzen, felfigyeljen erre az \"üzenet\"-re. És ahogy mondod, nem csak a kórusműveivel, oratórikus alkotásaival, hanem zenekari darabjaival is bizonyította, hogy művészete egyetemes, valamint munkáinak a legnagyobb mesterművek között, a \"panteonban\" van a helyük.
9 Heiner Lajos 2006-10-25 09:41:54 [Válasz erre: 8 Búbánat 2006-10-25 09:03:58]
Meggyőződésem, hogy a Psalmus a XX. század egyik legnagyobb darabja. Kár, hogy Toscaninival nem maradt belőle felvétel (talán kevesebben tudják, de a Marosszéki táncokból van vele egy \"kalóz\", meg persze az ismert Háry-szvit). Számomra a Galántai táncok legjobb előadása német zenekarhoz és olasz dirigenshez kötődik (Berlini Filh., de Sabata).
Meggyőződésem, hogy a Psalmus a XX. század egyik legnagyobb darabja. Kár, hogy Toscaninival nem maradt belőle felvétel (talán kevesebben tudják, de a Marosszéki táncokból van vele egy \"kalóz\", meg persze az ismert Háry-szvit). Számomra a Galántai táncok legjobb előadása német zenekarhoz és olasz dirigenshez kötődik (Berlini Filh., de Sabata).
8 Búbánat 2006-10-25 09:03:58 [Válasz erre: 4 muzsika 2006-10-24 21:22:37]
A nyáron Angliában a koncertturnénkon a reneszánsztól napjainkig válogatott kórusműveket szólaltattunk meg. A magyar blokkban tbk. négy Kodály-kórusművel (és Liszttel) arattuk a legnagyobb sikert: Székely keserves; Fölszállott a páva, Esti dal, Jézus és a kufárok... A legkisebb településen éppúgy mint a nagy városban \"megfogta őket\"!
A nyáron Angliában a koncertturnénkon a reneszánsztól napjainkig válogatott kórusműveket szólaltattunk meg. A magyar blokkban tbk. négy Kodály-kórusművel (és Liszttel) arattuk a legnagyobb sikert: Székely keserves; Fölszállott a páva, Esti dal, Jézus és a kufárok... A legkisebb településen éppúgy mint a nagy városban \"megfogta őket\"!
6 muzsika 2006-10-24 23:35:42 [Válasz erre: 5 mauscherika 2006-10-24 23:25:20]
Na, ennek örülök Erika, pedig már hallottam több helyről is, hogy kiveszőben van a módszer, de ime, itt az ellenpélda! ;-) Oh, Kodály zenéjét nagyon becsülöm, szeretem.
Na, ennek örülök Erika, pedig már hallottam több helyről is, hogy kiveszőben van a módszer, de ime, itt az ellenpélda! ;-) Oh, Kodály zenéjét nagyon becsülöm, szeretem.
5 mauscherika 2006-10-24 23:25:20 [Válasz erre: 4 muzsika 2006-10-24 21:22:37]
Kodály módszert én azért még tanulok a főiskolán... Na nehogy eltűnjön már! Egyébként az \"A csitári...\", egyszerűen gyönyörű, szerintem is!
Kodály módszert én azért még tanulok a főiskolán... Na nehogy eltűnjön már! Egyébként az \"A csitári...\", egyszerűen gyönyörű, szerintem is!
4 muzsika 2006-10-24 21:22:37
Csupán egy rövid hozzászólás: Örülök ennek a topiknak, szeretem Kodály zenéjét, dallamvilága közel áll hozzám. S engedjetek meg egy privát vonatkozást is megemlíteni. Éppen mai nap énekeltem az \"A csitári...\"-t, csodás érzés volt, egyfajta balzsam a toroknak, bár nagyon nehéz. Múlt évben a művészettörténet vizsgán pedig Kodály életművéből vizsgáztam. Egyszóval nagyon tisztelem munkásságát. Na meg ott van a \"Kodály módszer\", amely lassan kivonul az oktatás területéről, sajnos...
Csupán egy rövid hozzászólás: Örülök ennek a topiknak, szeretem Kodály zenéjét, dallamvilága közel áll hozzám. S engedjetek meg egy privát vonatkozást is megemlíteni. Éppen mai nap énekeltem az \"A csitári...\"-t, csodás érzés volt, egyfajta balzsam a toroknak, bár nagyon nehéz. Múlt évben a művészettörténet vizsgán pedig Kodály életművéből vizsgáztam. Egyszóval nagyon tisztelem munkásságát. Na meg ott van a \"Kodály módszer\", amely lassan kivonul az oktatás területéről, sajnos...
3 Búbánat 2006-10-21 14:44:15
A magyar komponistát Benjamin Britten, a múlt század legnagyobb angol zeneszerzője a polifonikus kóruszene egyik legnagyobb óriásának nevezte.
A magyar komponistát Benjamin Britten, a múlt század legnagyobb angol zeneszerzője a polifonikus kóruszene egyik legnagyobb óriásának nevezte.
2 Florestan 2006-10-20 23:13:47
Mostanság játszom egy hegedűssel a Kodály Adagiot. Nem is gondoltam, hogy ilyen gyönyörű zenét tudott írni.
Mostanság játszom egy hegedűssel a Kodály Adagiot. Nem is gondoltam, hogy ilyen gyönyörű zenét tudott írni.
1 Búbánat 2006-10-20 18:57:45
Jövőre Kodály-év lesz, ehhez kapcsolódnak a legfrissebb rádiós hírek: Két kezdeményezéssel is segítené a Kodály-év méltó megünneplését a Magyar Rádió, amelynek erre zenei együttese és csaknem négyezer órányi hangfelvétele révén egyedülálló lehetősége nyílik – mondta el Such György, a rádió elnöke a keddi sajtótájékoztatón, amihez hozzátette: egy összkiadással és a hanganyag digitalizálásával elkerülhetjük, hogy a Kodály-jubileum a Bartók-évfordulóhoz való közelsége miatt újra háttérbe szoruljon. Fischer Ádám karmester, a rádió zenei együttesének fő-zeneigazgatója úgy fogalmazott: ezzel a rádió mindezzel kulturális missziót indítana útjára, s ezt a honlapjáról elérhető internetes oldallal is kiegészítené. Mivel műveinek kilencven százaléka kórusmű, s mint ilyen, nyelvhez kötött, Kodály Zoltán zenéjének sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy nemzetközi szinten is elismertessük, megismertessük. Fischer Ádám azt is hozzáfűzte, hogy ezt tekinti az emlékév és a közös munka legnagyobb kihívásának. Ugyanezt szolgálja a Háry János-előadás is, amellyel a bécsi ünnepi heteken áll az osztrák közönség elé a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Fischer elképzelése szerint a Kodály-összkiadás nem csak a külföld számára készülne, sokkal inkább azért, hogy magunknak őrizzük meg ezt az életművet. Ami a közszolgálati rádió műsorát illeti, a Kodály évben számtalan megközelítésből, közvetve és közvetlenül js hallhatunk Kodályról, Kodálytól korábban elhangzott felvételeket – jelentette be Farkas Zoltán, a Bartók Rádió főszerkesztője. Mivel a zeneszerző maga is tartott rádiós előadásokat, több eredeti hangfelvétel áll rendelkezésre, de Bónis Ferenctől Vikárius Lászlóig sokan beszélnek majd róla és műveiről. Farkas Zoltán a fiatalabb korosztályhoz kíván szólni a Történetek Kodályról című műsorral, amely gazdag anekdotakincset tár majd a közönség elé, ízléses válogatásban. Ugyanezt a célt szolgálja a téma digitális feldolgozása is. A Kodály Zoltán műveit népszerűsítő honlapnak elsősorban ismeretterjesztő funkciója lesz, de meghallgathatjuk rajta a zeneszerző fontosabb műveit is. A Magyar Rádió elnöke elsősorban állami támogatásra számít, és bízik benne, hogy a kulturális tárca felismeri az intézmény adottságaiban rejlő lehetőségeket. Az ismertetett rádiós kezdeményezések – a Kodály-életmű korszerűbb és maradandó feldolgozása, amihez minden adottságuk megvan -, az első Kodály-összkiadás létrehozása, komoly vállalkozást jelent az intézmény számára. A következetesen háttérbe szoruló zeneszerzőről a közszolgálati médium méltóképp kíván megemlékezni. Örülök, ennek a felismerésnek, hogy már eddig eljutottunk…
Jövőre Kodály-év lesz, ehhez kapcsolódnak a legfrissebb rádiós hírek: Két kezdeményezéssel is segítené a Kodály-év méltó megünneplését a Magyar Rádió, amelynek erre zenei együttese és csaknem négyezer órányi hangfelvétele révén egyedülálló lehetősége nyílik – mondta el Such György, a rádió elnöke a keddi sajtótájékoztatón, amihez hozzátette: egy összkiadással és a hanganyag digitalizálásával elkerülhetjük, hogy a Kodály-jubileum a Bartók-évfordulóhoz való közelsége miatt újra háttérbe szoruljon. Fischer Ádám karmester, a rádió zenei együttesének fő-zeneigazgatója úgy fogalmazott: ezzel a rádió mindezzel kulturális missziót indítana útjára, s ezt a honlapjáról elérhető internetes oldallal is kiegészítené. Mivel műveinek kilencven százaléka kórusmű, s mint ilyen, nyelvhez kötött, Kodály Zoltán zenéjének sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy nemzetközi szinten is elismertessük, megismertessük. Fischer Ádám azt is hozzáfűzte, hogy ezt tekinti az emlékév és a közös munka legnagyobb kihívásának. Ugyanezt szolgálja a Háry János-előadás is, amellyel a bécsi ünnepi heteken áll az osztrák közönség elé a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Fischer elképzelése szerint a Kodály-összkiadás nem csak a külföld számára készülne, sokkal inkább azért, hogy magunknak őrizzük meg ezt az életművet. Ami a közszolgálati rádió műsorát illeti, a Kodály évben számtalan megközelítésből, közvetve és közvetlenül js hallhatunk Kodályról, Kodálytól korábban elhangzott felvételeket – jelentette be Farkas Zoltán, a Bartók Rádió főszerkesztője. Mivel a zeneszerző maga is tartott rádiós előadásokat, több eredeti hangfelvétel áll rendelkezésre, de Bónis Ferenctől Vikárius Lászlóig sokan beszélnek majd róla és műveiről. Farkas Zoltán a fiatalabb korosztályhoz kíván szólni a Történetek Kodályról című műsorral, amely gazdag anekdotakincset tár majd a közönség elé, ízléses válogatásban. Ugyanezt a célt szolgálja a téma digitális feldolgozása is. A Kodály Zoltán műveit népszerűsítő honlapnak elsősorban ismeretterjesztő funkciója lesz, de meghallgathatjuk rajta a zeneszerző fontosabb műveit is. A Magyar Rádió elnöke elsősorban állami támogatásra számít, és bízik benne, hogy a kulturális tárca felismeri az intézmény adottságaiban rejlő lehetőségeket. Az ismertetett rádiós kezdeményezések – a Kodály-életmű korszerűbb és maradandó feldolgozása, amihez minden adottságuk megvan -, az első Kodály-összkiadás létrehozása, komoly vállalkozást jelent az intézmény számára. A következetesen háttérbe szoruló zeneszerzőről a közszolgálati médium méltóképp kíván megemlékezni. Örülök, ennek a felismerésnek, hogy már eddig eljutottunk…
0 Búbánat 2006-10-19 22:57:15
Most látom, hogy az egyik legnagyobb magyar zeneszerzőnek nincs topicja. Ezt a szégyent! Elérkezett az ideje annak, hogy ezt a hiányosságot most pótoljam.
Most látom, hogy az egyik legnagyobb magyar zeneszerzőnek nincs topicja. Ezt a szégyent! Elérkezett az ideje annak, hogy ezt a hiányosságot most pótoljam.
