Ilosfalvy Róbert emlékére

(Hódmezővásárhely, 1927. június 18. - Budapest, 2009. január 6.)  

Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró - Barinkay belépője

Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János

A hangfelvétel a Rádió Dalszínházának teljes operett produkciójából (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30)

A belinkelt „Muzsikus Legendák – Ilosfalvy Róbert” rádióadásban a szerkesztő-műsorvezető , Némethy Attila egy megjegyzésére meglepetten kaptam fel a fejem:  szerinte Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert „összeházasodtak”.  Pedig tudható, hogy nem voltak házasok, csak együtt éltek.  Egy zenei szerkesztőnek nem ártana utána nézni egy ilyen információnak, mielőtt rádióműsorában leközöl,  egy ilyen megállapítást/kijelentést tesz!

Az időskálán: 18:00:30 - 18:01:07

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2020-05-31_17-30-00&enddate=2020-05-31_18-38-00&ch=mr3

„A főrendező-igazgató Nádasdy Kálmán állította be azt a Bohémélet-előadást,  ’57-ben, amelyre utóbb minden krónika csak mint a   «fiatalok bohéméletére» emlékezik.  Ilosfalvy ekkor találkozott először színpadon a Mimit alakító Házy Erzsébettel, aki később több darabban is állandó partnere lett.  «Máig emlékezetes, szép este volt – mondja Ilosfalvy - Azzal a hölggyel együtt fellépni, akit nagyon szeret az ember, különleges élmény. Mi ugyanis akkoriban jóformán együtt éltünk, és tervezgettük, hogy esetleg össze is házasodunk.»  Össze is házasodtak.”

2020.05.31  17:30 - 18:30  Bartók Rádió

„Muzsikuslegendák”

Ilosfalvy Róbert operaénekes

Szerk.-mv.: Némethy Attila 

A Rádió hangtárából ezen a linken visszahallgatható:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2020-05-31_17-30-00&enddate=2020-05-31_18-38-00&ch=mr3

A műsorban Ilosfalvy Róbert énekfelvételei  közül az alábbi dalművek részletei szólaltak meg:

Giuseppe Verdi: A trubadúr - Manrico f-moll áriája, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Erkel Ferenc: Hunyadi László - László áriája, II. felv.: „Van végre néhány nyugodt pillanat…./Ó szállj hozzám ég angyala…”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Georges Bizet: Carmen – Virágária (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

Giuseppe Verdi: Traviata - Alfred áriája, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay belépője, I. felv. „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…./ Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjeken át…./Hazám, hazám, te mindenem…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Walter versenydala (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya - Ramerrez áriája, III. felv. (losfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Des Grieux áriája, III. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

2020.05.31  17:30 - 18:30  Bartók Rádió

„Muzsikuslegendák”

Ilosfalvy Róbert operaénekes

Szerk.-mv.: Némethy Attila 

Ha már "A nap képe" (Galéria): Beverly Sills (ezen a napon született: 1929; elhunyt: 2007), úgy azonnal "beugrik" számomra Ilosfalvy Róbert, akivel közös hangfelvételük Donizetti Roberto Devereux-je LP-n, 1969-ből:  

Beverly Sills, Robert Ilosfalvy, Peter Glossop, Beverly Wolff, Kenneth MacDonald, Don Garrard, Gwynne Howell, Richard Van Allan,

Royal Philharmonic Orchestra, Ambrosian Opera Chorus, Charles Mackerras 1969 EMI  

Itt van három részlet a lemezről a YouTube-on:

https://www.youtube.com/watch?v=adHNkTPxBZM&list=RDadHNkTPxBZM&index=1

'Donna reale, a' piedi tuoi' (Sills & Ilosfalvy)

https://www.youtube.com/watch?v=zdYUuNwFVbo

„Ed ancor la tremenda... A te diro” (Ilosfalvy)

https://www.youtube.com/watch?v=mpRCpIHxr-o

„Bagnato il sen di lagrime (Ilosfalvy)

Kapcs. 926. sorszám

 Így lesz Ilosfalvy Róbert operaénekesből Szu-Csong herceg.

"A sminkelés kulisszatitkai 1989 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok öltözőjében."

/Lehár Ferenc: A mosoly országa/

(Network.hu) 

Kapcs. 924. sorszám

Szegedi Szabadtéri Játékok - 1989/1990

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Liza grófnő - Pitti Katalin; Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szegedi Szabadtéri Játékok - Bemutató: 1989.08.04;

Rendező: Ruszt József; 

Felvétel ideje: 1989.08.04;

/OSZMI- MTI/

Kapcs. 924. sorszám

Pótlás

V. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Óbuda, Zichy Kastély udvara - 1983/1984

Lemaradt a karmester neve:  Breitner Tamás  (az összes előadáson ő vezényelt)

Ilosfalvy Róbert színpadi operettszerepei:

/A víg özvegy; A szép Heléna; A cigánybáró; A mosoly országa/

I. Lehár Ferenc: A víg özvegy 

Magyar fordítás: Mérey Adolf

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - 1958

Rendező: Mikó András

Ilosfalvy Róbert Camille de Rosillon szerepében nyolc alkalommal lépett fel a színpadon:

1958. július 5., 6., 19, 20., 22., augusztus  14., 16., 19.

Az első szereposztásban: 1958. július 5., 6., 20., 22., augusztus  14., 16.,

Karmester: Kerekes János (Németh Amadé – július 20., 22.)

Szereposztás:

Glavari Hanna, a víg özvegy - Házy Erzsébet

Mirko Zéta, pontevedrói nagykövet - Maleczky Oszkár

Valencienne, Zéta felesége - Koltay Valéria

Danilo, nagykövetségi titkár - Udvardy Tibor

Camille de Rosillon - Ilosfalvy Róbert

Vicomte Cascada - Kenéz Ernő (Somogyváry Lajos – július 20.,22.)

Raoul de St. Brioche - Bende Zsolt (Pálfi Endre – július 22.)

Kromov, a pontevedrói nagykövetség tagja - Palócz László

Bogdanovics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Göndöcs József

Prisics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Kerekes Gábor

Nyegus, nagykövetségi írnok - Fekete Pál (Kishegyi Árpád – július 20., 22.)

Olga, Kromov felesége - Szőnyi Olga

Sylvaine, Bogdanovics felesége - László Margit

Arany-ezüst keringő - szólótáncosok: Ugray Klotild, Havas Ferenc, Róna Viktor

Balettbetét szóló - Lakatos Gabriella

A második szereposztásban: 1958. július 19., augusztus 19.

Karmester: Németh Amadé

Szereposztás:

Glavari Hanna, a víg özvegy - Vámos Ágnes

Mirko Zéta, pontevedrói nagykövet - Hámory Imre (Maleczky Oszkár – augusztus 19.)

Valencienne, Zéta felesége - Koltay Valéria (Raskó Magda – augusztus 19. – a harmadik  szereposztásból)

Danilo, nagykövetségi titkár - Nagypál László

Camille de Rosillon - Ilosfalvy Róbert

Vicomte Cascada - Somogyváry Lajos (Kenéz Ernő – augusztus 19.)

Raoul de St. Brioche - Pálfi Endre (Bende Zsolt – augusztus 19.)

Nyegus, nagykövetségi írnok – Kishegyi Árpád (Fekete Pál – augusztus 19.)

(A többi szereplő azonos az első szereposztásból)

II. Jacques Offenbach: A szép Heléna

Bregenzi Fesztivál - Tószínpad - 1966

"La Belle Hélène" ("Die schöne Helena") - Opéra bouffe in drei Akten

Ilosfalvy Róbert tizenkét előadásban alakította a tenorfőszerepet – „Páris”-t

(Zárójelben jegyzem meg, Ilosfalvy Róbert abban az évben debütált A szép Helénában, Bregenzben, amikor elhagyta Magyarországot és a Kölni Operaházhoz szerződött; itthon még az évben -1966. július 16. - mutatta be a Rádió Dalszínháza Ilosfalvy utolsó teljes operettfelvételét, Johann Strauss: Egy éj Velencében  - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Karmester: Bródy Tamás. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám)

A szép Heléna premierje a Bregenzi Fesztiválon: 1966. július 23.

A további előadások 1966. július 24., 27., 30., 31., augusztus 3., 7., 9., 13., 15., 20. és 21.

Karmester: Franz Bauer-Theussl

Közreműködött: a  Bécsi Szimfonikus Zenekar, a Bécsi Állami Opera balettkara, a Bregenzi Fesztivál kórus 

Produkció: Edwin Zbonek
Színpadi tervezés: Walter von Hoesslin
Jelmezek:  Grete Volters
Koreográfia: Dimitrije Parlic

Szereposztás:

Páris - Robert Ilosfalvy
Menelaos - Karl Dönch
Helena - Gerda Scheyrer
Agamemnon - Fritz Hoppe
Orestes - Liselotte Ebnet
Achilles - Willy Ferenz
Ajax I. - Leonhard Packt
Ajax II. - Helmut Böhm
Kalchas - Herbert Prikopa
Bacchis - Elfriede Pfleger
Parthenis - Sigrun Lücking

III. Johann Strauss: A cigánybáró

(„Der Zigeunerbaron”)

Kölni Operaház – 1971. január

Karmester: Kertész István

A szereposztásból:

Barinkay Sándor– Ilosfalvy Róbert

Czipra – Tamássy Éva

Zsupán – Kelemen Zoltán

Szaffi – Wendy Fine (amerikai vendégművész)

Több adatom nincs a produkcióról (Dátumok; összesen hány előadásban lépett fel Ilosfalvy; további szerep-partnererek; rendező…)

A kritikákból idéz z.Tóth Antal Ilosfalvyról írt könyvében („Forró szívvel, hideg fejjel” – Holnap Kiadó, 2014) és egy fotó is van Ilosfalvyról Barinkay szerepében.

IV. Johann Strauss: A cigánybáró

Szegedi Szabadtéri Játékok

Előadások: 1981. július 25., augusztus 1., 2., 7., 9.

Fordította: Szinetár György; átdolgozta: Tarbay Ede. Versek: Fischer Sándor

Rendező: Horváth Zoltán

Karmester: Pál Tamás

Díszlettervező: Varga Mátyás

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Barkóczy Sándor

A szereposztásból:

Barinkay Sándor – Ilosfalvy Róbert

Szaffi – Zempléni Mária

Czipra – Jablonkay Éva

Zsupán Kálmán – Melis György

Arzéna – Terebessy Éva

Mirabella – Mészöly Katalin

Gróf Carnero – Katona Lajos

Ottokár – Réti Csaba

Homonnay Péter – Gyimesi Kálmán

Szólót táncol: Pongor Ildikó, Hegedűs Zsuzsa, Erdélyi Sándor

V. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Óbuda, Zichy Kastély udvara - 1983/1984

Két nyári évad, 16 – 16 előadás!

Bemutató dátuma: 1983. július 7.

1983. július 7- 10., 14-17., 21-24., 28-31.

1984. július 4-7., 11-14., 18-21., 25-28.

Rendező: Horváth Zoltán

Koreográfus: Bogár Richárd

Díszlettervező: Csányi Árpád

Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Harsányi Zsolt fordítása alapján Rácz György dolgozta át és tömörítette két részben

Közreműködik:

- a MÁV Szimfonikusok

- az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

- a Fővárosi Operettszínház Balettkara

Az első évad szereposztása volt:

Lichtenfels gróf, tábornok - Zentay Ferenc
Lisa, a leánya - Kukely Júlia
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy - Németh Sándor
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga - Ötvös Csilla
Csang, a nagybátyja - Hadics László
Fu-Li követségi titkár - Korcsmáros György
Tábornok - Orbán László
Hardeggné - Lakos Mária
Tóni, fiatal lány - Sánta Rózsa
Fini, fiatal lány - Erdős Melinda
Franci, fiatal lány - Alföldi Zsuzsa
Vali, fiatal lány - Bartos Kornélia
Lóri, fiatal lány - Buváry Lívia
Főajtónálló - Harkányi Endre

VI. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szegedi Szabadtéri Játékok

Ilosfalvy Róbert két nyári évadban alakította Szu-Csong herceget: 1989-ben és 1990-ben

Előadások:

1989. augusztus 4., 5., 1., 19., 20. 

1990. július 26., 27., 28.

Fordította: Harsányi Zsolt; átdolgozta: Bőhm György.

Rendező: Ruszt József

Jelmeztervező: Jánoskuti Márta

Díszlettervező: Varga Mátyás

Koreográfus: Imre Zoltán

Vezényel: Cser Miklós /Pál Tamás: augusztus 19-én, 20-án

Karigazgató: Gyüdi Sándor

A szereposztás:

Lichtenfels gróf, tábornok – Kátay Endre
Lisa, a leánya – Pitti Katalin
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy – Póka Balázs
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga – Zempléni Mária
Csang, a nagybátyja – Gyimesi Kálmán
Fu-Li követségi titkár – Herceg Zsolt
Tábornok – Szakály Péter
Fini, fiatal lány – Láng Györgyi
Vali, fiatal lány – Falusi Mariann
Főeunuch – Király Levente

Szólót táncol: Metzger Márta, Sárközi Gyula, Éliás Zsuzsa, Pápai György

A következő nyáron - 1990 júliusában - játszott előadásokat Cser Miklós vezényelte, a szereposztás megegyezik az előző évadéval.

A most véget ért operettműsorban ( Dankó Rádió - "Az a szép") Ilosfalvy Róbert énekét Franz von Suppé Boccaccio c. operettjének teljes rádiófelvételéről két részlet bejátszásában  hallottuk:

- Bocccaccio dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: - 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) 

„A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…” 

- Bordal (Boccaccio,  Leonetto,  Pietro jelenete) (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):

- A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó… 

- Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, 
de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, 
benépesült a Föld.
Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. 

- A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, 
konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, 
mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
a bánat messze jár!
így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…

(a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)

Szombat délután.Köszönöm a választ, így a bemutató időpontja is reálisabb, biztos, hogy teljes felvétel készült és nem keresztmetszet?

Most már emlékszem, a „Túl az Óperencián” műsoraiban én is hallottam ezeket a felvételeket.

Igaz kihagyttam,mert azzal azelőadással kapcsolatban Házy marad meg örökre és a többi szereplő ia 3asszereposztásból bár kiváló volttösszecserélúdikUdvardy Makeczky.Elfelejtettem. Egy mentséhegem lehet,hogy kizárólag fejből írok,tehát nerm feljegyzésekből nézem meg,így bakik előfordulnak.

Fényes Szabolcs - Békeffi István - Kellér Dezső: Szombat délután

Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László, Rátonyi Róbert,
valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

A Magyar Rádióban 1956-ban hangzott el először. (Tehát nem 1954-ben; abban az évben mutatta be a Vígszínház.)

Néhány részlete gyakran elhangzott a rádió műsoraiban:

- Hármas: „Így is tetszik, úgy is tetszik” (Házy, Petress, Ilosfalvy)
- „Ibolya-dal” (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)
- Vidám hármas (Maleczky, Palócz, Rátonyi és a kórus)
- Kettős: „Rügyeznek a pesti fák” (Házy, Palócz)
- Kettős: „Szombaton, ha ötöt üt az óra” (Házy, Rátonyi)

- Dal a lányokról (Petress, Maleczky, Rátonyi)
- Kettős: „Kezdőbetűk a padba vésve” (Petress, Palócz)

A Dankó Rádióban Nagy Ibolya két alkalommal biztosan játszott be a felvételről részleteket:

- Ibolya-dal (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)

 2015.  március 2. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"

2014. augusztus 7. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"

Tisztelt joska141! Nem kell a Klárát  idézőjelbe tenni, ez a valódi nevem. Sajnálom, ha félreértette soraimat! Nem kívántam leszólni az Ön által felsorolt nb tenoristák - ha jobban tetszik - TENORISTÁK - művészetét és képességeit, én is azon többek közé tartozom, akiknek sok örömet szereztek.

De engedje meg, hogy fenntartsam azon véleményemet, hogy egy opera ária  vagy egy operett ária merőben más hozzáállást, stílust, előadásmódot,  stb igényel, még akkor is, ha mindkettő a tenor hangfekvésben található. Sok operettet láttam, hallottam akár szinpadon, akár a televizó műsorán. Higgye el kérem, kevés nevetségesebb dolog van, mint mikor egy operett ária hallgatása közben az "Én Lohengrin vagyok" ugirk be, mert az egyébként kiváló hangi adottságokkal rendelkező énekes ugyanzzal a vehemenciával, pózzal, stb énekli az operett áriát, amihez "operista" korában hozzászokott. Lehár Ferenc kedvenc operett bonvivánja Richard Tauber volt, késői darabjait szinte neki írta. De ha talál egy korabeli operafelvételt Tauberrel, éreznie kell az előadásbeli különbséget!

Egyébként nem szokásom a mi lett volna ábrándozás, megjegyzésem tényszerű volt.

Rövidesen részletezem hazai és külföldi színpadi operettszerepeit.

Érdekes észrevétel, osztom.

Ilosfalvy operaénekesként Csokonai szerepében szinte felismerhetetlen, amikor Lavotta dalát (Kemény Egon zenéje) énekli, oly mértékben felvette a stílust, átadta magát a szerepnek, mindemellett természetesen kolosszális ebben a dalban is, főszereplőként a "Komáromi farsang"-ban!

(Ugyanitt óriási alakítás Fekete Pálé, aki az első magyar nyelvű színtársulat direktora, Bájligeti néven... a többieket, szintén operaénekes szereplőket a daljátékban, ezen a fórumon nem említem, érdemes meghallgatni.)

Meg a Víg özvegyben, 1958-ban, Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Számomra az operett énelés mást jelent ,mint amit egyes operénekesek nyújtanak ,többnyíre operai manírokkal súlyosbítva. Ez alol egy kivétel volt és van Ilosfalvy Róbert.Igaz Magyarországon csak a Denevérben  a Mosoly országában a Cigánybáróban volt hallható,de számtalan lemezt és rádiófelvételt készítettek vele,amiket bármikor szívesen hallgatok.

Szombat délután – szerencsés, hogy felbukkant ez a darab, egyáltalán nem ismerem és Ruitner Sándor címjegyzékében sem szerepel. Megmaradt a felvétel?

Örömmel venném, ha Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert rádióban  első közös operettfelvételükről  a Dankó Rádióban hallanánk részleteket:

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Házy, Ilosfalvy

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert első daljátékfelvétele 1957-ben a Magyar Rádióban.

Nemcsak azért, mert 1957-ben az első daljátékfelvételük volt a Magyar Rádióban, hanem a színmű zenei, irodalmi, dramaturgiai, kor- és színháztörténeti értéke miatt is, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert életművének is ékköve a „Komáromi farsang”.

*A 21. században megjelent CD, dupla album, a teljes daljátékot tartalmazza*,

ebből a szempontból is különleges, magánéleti kapcsolatuk emlékét is őrzi.

Tisztelt „Klára”! Úgy gondolom, most már soha nem tudjuk meg, hogy egy-egy teljes Lehár operett főszerepét néhai Ilosfalvy Róbert esetleg mennyivel jobban énekelte volna, mint a néhai Udvardy Tibor, néhai Szabó Miklós vagy a néhai Kövecses Béla.

Ezen Ön által „hős vagy kevésbé hős”-nek aposztrofált tenoristák a maguk idejében az Operaház és a Magyar Rádió megbízható oszlopai voltak, sok szép előadáson, rádiófelvételen szereztek örömet a nézőknek, hallgatóknak, többek között nekem is.

Nincs értelme azon töprengeni, hogy ki, hol, mikor milyen lehetett volna. Maradtak a hangzó, egyes esetekben még látható, felvételek, azokban kellene – összehasonlítás nélkül – élvezetett találnunk.

És mennyivel jobban énekelte ezeket a felvételeket, és nyilván a komplett operetteket is jobban énekelte volna, mint a felsorolt hős- vagy kevésbé hős tenorok!

Kapcs. 908. sorszám

Ha végigtekintek Ilosfalvy Róbert itthon készült operettfelvételeinek listáján, meglep, hogy közöttük nincs teljes Lehár-operett! Igaz, két dalt felvett vele a Rádió, jócskán megkésve,1984-ben: „Vágyom egy nő után” - A mosoly országa), „Ó lányka, ó lánykám”  - Friderika).  Mielőtt Ilosfalvy a Kölni Operaházhoz szerződött, még 1965-ben, a Hungaroton hanglemezén kijött vele néhány dal a Cigányszerelemből (Házy Erzsébet és Radnay György énekpartnereként).  Mindösszesen ennyi (ha nem számítom ide az EMI Classics 1968-ban megjelent hanglemezkiadványát, melyen A víg özvegy keresztmetszetében énekli Camille de Rosillon szólamát, neves külföldi operaénekesek mellett).

Nálunk közben Lehár operettjeinek operai igényű tenorszerepeit teljes vagy keresztmetszet stúdiófelvételeken (rádióban és hanglemezen) Ilosfalvy  kor- és pályatársai (pld. Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Simándy József, Korondy György és mások) éneklik. Csak találgatni tudom az okokat..., pedig Ilosfalvy Róbert már pályája elejétől fogva olyan „klasszikus” operettfelvételeken énekelt a rádióban, mint tudjuk A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, Boccaccio, Fortunio dala, Sztambul rózsája, Három a kislány, Bob herceg,  Sybill.

Persze így is szép a lista, a szerepek sokszínűsége, a varázslatos énekhang önmagáért beszél.  Eszembe jut, ha Ilosfalvy nem ment volna "világgá" 1966-ban, bizonyára itthon a Rádióban számítottak volna Rá Lehár-operettek stúdiófelvételeinek készítésekor.

Ilosfalvy Róbert 1966-ban, Johann Strauss Egy éj Velencében című  operettjének rádiófelvételét követően, külföldre szerződött és csak 1982-ben tért vissza.

 Ilosfalvy Róbert tizennyolc év elteltével (1984) énekelt újra operettet (részleteket) a magyar rádióban - stúdiófelvételen.

„Operettkedvelőknek”

Szerkesztő: Bitó Pál

„Bemutatjuk új felvételeinket – I. Pitti Katalin (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), II. Ilosfalvy Róbert és III. Kalmár Magda (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) énekel”

Adásba került először: 1984. február 2., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.10

Ilosfalvy Róbert műsora

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bolberitz Tamás

1. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságáért”
2. Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után”
3. Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”
4. Kálmán Imre: Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint”
5. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – „Egy drága szempár”
6. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”
7. Carl Zeller: A madarász – „Nagyapám még ifjú volt”

Ilosfalvy Róbert 1966 és 1984 között mindössze egy operettfelvételen hallható, lemezen, ami  Nyugat-Németországban jelent meg:  

Lehár Ferenc: A víg özvegy

"Die Lustige Wittwe"

Annaliese Rothenberger
Nicolai Gedda
Erika Köth
Robert Ilosfalvy

Chor des Bayerischen Rundfunks
Symphonie-Orchester Graunke

Conducted by Willy Mattes

1968, LP (EMI Classics, 2006 - CD)

Ilosfalvy Róbert ezen a keresztmetszet-felvételen Camille de Rosillon szerepét énekli; az együttes-jeleneteken túl a híres „Pavillon-duett” Erika Köth-tel  többször felcsendült a Magyar Rádióban is.

Ilosfalvy hazajötte évében,  már 1982-ben, közreműködött a Magyar Rádió kihelyezett operett-estjén a Csepeli Munkásotthonban:  Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából tartott hangversenyt a rádió közvetítette (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25)  - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor – ének, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Ezt a három részletet énekelte a koncerten:

- Csárdáskirálynő – „Álom, álom, édes álom” – duett (Kincses Veronika,  Ilosfalvy Róbert)

- Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint” (Ilosfalvy Róbert)

- Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Ilosfalvy Róbert)

Ilosfalvy Róbertet az ötvenes évek közepétől tíz éven át (1957 – 1966) rendszeresen foglalkoztatta a rádió (és a hanglemezgyár is), amíg külföldre nem távozott:

Operettjei (teljes, keresztmetszet, részletek):

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Ilosfalvy

Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Ilosfalvy (Csokonai)

Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Ilosfalvy (Valentin)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959) – Ilosfalvy (Schubert)

Jacques Offenbach: Kakadu (részlet: „Barcarola”, 1959) – Ilosfalvy

Huszka Jenő: Lili bárónő (1961) – Ilosfalvy (Illésházy gróf)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1961) – (Barinkay Sándor)

Franz von Suppé: Boccaccio (1961) – Ilosfalvy (Boccaccio)

Fényes Szabolcs: Két szerelem (részletek, 1961) – Ilosfalvy

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - idevettem ezt a dalművet is (1962, LP, 1983; CD-részletek, 2008) – Ilosfalvy (Hoffmann)

Kacsóh Pongrác: János vitéz (Qualiton, 1961; CD 1996) – Ilosfalvy (Jancsi)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (keresztmetszet, Qualiton, 1962) – Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Bob herceg (részletek, Qualiton, 1962) – Ilosfalvy (Bob)

Jacobi Viktor: Sybill (1962) – Ilosfalvy (Petrov)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1963) – Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Gül baba (keresztmetszet, 1963) – Ilosfalvy (Gábor diák)

ifj. Johann Strauss: A denevér (1963) – Ilosfalvy (Alfréd)

Kálmán Imre: A cigányprímás (keresztmetszet,1964) – Ilosfalvy (Rácz Laci)

Jacobi Viktor: Sybill (részletek, Qualiton,1964) – Ilosfalvy (Petrov)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (részletek, Qualiton, 1965; CD - 2004) – (Jonel és Józsi)

Kálmán Imre: Marica grófnő (keresztmetszet, Qualiton, 1965) – (Tasziló gróf)

Huszka Jenő: Bob herceg (1965) – Ilosfalvy (Bob)

Leo Fall: Sztambul rózsája (1965) – Ilosfalvy  (Ahmed bey) 

Jacques Offenbach: Az elizondói lány (1966) – Ilosfalvy (Miguel)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) – Ilosfalvy (Caramello)

Továbbá egy-egy dal, kettős - amelyeket ugyancsak itthon a rádióban felvett:

- Fényes Szabolcs: Régi nyár  - „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…”   (Ilosfalvy Róbert)

- Fényes Szabolcs: Ma utoljára - "Várlak én" (Ilosfalvy Róbert)

- Fényes Szabolcs: Maya  - „De nem erről van most szó, könyörgök, a szíve, mint a börtön, előttem oly bezárt! …/ Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert)

- Ábrahám Pál: Viktória  - „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…” (Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert) - televíziós felvétel is készült erre a kettősre.

Ilosfalvy Róbert színpadon is énekelt – ugyan nem sokat – operetteket, melyekre később még visszatérek.

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem

1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás 

Dragotin, román földbirtokos – Radnai György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert

- Zórika dala, I. felv. (Házy Erzsébet)

Magamban éltem s eljöttél értem,
A szerelemről nem tudtam semmit sem még.
Aludt a szívem, de vártalak híven,
Mert tudtam, hogy eljön az álmom még.

Az erdőnek sírtam el, ha bánatom volt,
A társam a szél, jó barátom a Hold.
És álmodtam ébren sok éjjelen át,
Hol vár majd az ismeretlen boldogság.

És halkan, csak halkan, ne sejtse meg más,
Szép álomba hívott egy bűvös varázs...

Nézz rám, ha szeretsz igazán,
Érted tüzel úgy a szám!
Nézd, csak a tűz, csak a vágy
Lobog szívemen át!
Hidd el, így sohasem vártak rád!
Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt rád még!

Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt még rád!

- Zórika és Józsi szerelmi kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„- Megnézem mégis… senki nem lát… - Ölelj meg szép szemű lány! - Ki tudja, ki vagy?  És honnan hozott a szél?  A hegedű miről beszél? /- Hosszú kék hegy ormán ott vár egy tünde táj, ott édes nóta csendül, ott még a szív sem fáj.  - Ott teljesül az álom, mely mindig tova tűn. Szép tündérkertbe vágyom, hol nincsen árva szív. - Szép tündérkertbe vágyom, hol nincsen árva szív. - Szerelem vár ott a szívem mélyén… Ó, ne tétovázz, mert múlik a nyár, és hiába mind, ha tél újra vár!…Szerelem vár ott a szívem mélyén …Zórika, boldog légy! …Jöjj a karomba!… Jöjj vélem már, Zórika, a mennybolt a földre száll! Boldogságom várva vár rám, menjünk kéz a kézben már!”

Úgy van,Palócz László énekelte Sonorát! Kimaradt a szereposztásból. Köszönöm a pótlást!

Jól lárom, hogy kimaradt a szereposztásból Sonora: Palócz László?  Csak a rend kedvéért.

Kitűnő előadás volt! Házy nagyon szép, Ilosfalvy pedig kitűnő! Gyönyörű tónus, hatalmas szenvedély! Erdélyi Miklós nagyszerűen dirigált és az összes kisebb-magyobb szerep jól volt megoldva. 

Ja, és Ilos szívbaj nélkül megismételte híres áriáját ("Hadd higyjen engem...)

Puccini: A Nyugat lánya - Erkel Színház (1966)

Ilosfalvy Róbert (Dick Johnson/Ramerrez) és Házy Erzsébet (Minnie)

Ma este Giacomo Puccini A nyugat lánya már-már legendásnak számító, 1966-os előadásának felvételét közvetíti a Bartók Rádió, főszerepben a kor nagyságaival: Házy Erzsébettel és Ilosfalvy Róberttel.

A műsort megelőző Prológban 19 órától László Ferenc avatja be a hallgatókat a mű titkaiba. 

Prológ

2020.04.28  19:00 - 19:30  Bartók Rádió

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

A mikrofonnál: László Ferenc

Kapcs. 899. sorszám

Ilosfalvy Róbert, a magyar Des Grieux lovag

 / Tuska Borbála  - Papageno.hu/

2020. február 17.

Ilosfalvy Róbert az 1960-as évektől vált a magyar operajátszás meghatározó egyéniségévé, de ezzel párhuzamosan komoly nemzetközi karriert is befutott. Neve összeforrt Puccini Manon Lescaut című operájának férfi főszerepével, Des Grieux lovaggal.

1927. július 18-án született Hódmezővásárhelyen. Alap- és középfokú iskoláit itt végezte, 1945-ben érettségizett a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Egy évig a helyi katolikus templom kántoraként működött, majd 1946-ban felvételt nyert a Zeneakadémia ének szakára, ahol Molnár Imre, dr. Jászó Györgyné és Lendvai Andor növendékeként tanult.

Pályáját 1949-ben, az akkor megalakult Honvéd Művészegyüttes Énekkarában szólistaként kezdte. Első komoly sikerét Bánk bán nagyáriájával érte el, melyet 1950. május 1-jén énekelt a Hősök terén. 1953-ban ugyanezzel az áriával elnyerte a bukaresti Világifjúsági Találkozó nagydíját operai kategóriában.

Sikeres koncertjeinek köszönhetően Tóth Aladár igazgató külön meghallgatás nélkül szerződtette az Operaházhoz. Erkel Hunyadi Lászlójának címszerepében debütált 1954-ben, majd sorra kapta a lírai tenorszerepeket: a Traviata Alfredóját, a Faust címszerepét, Lenszkijt az Anyeginből, illetve a Szöktetés a szerájból Belmontéját ­– utóbbi az egyetlen Mozart-szerepe volt egész karrierje során.

1961-ben meghatározó sikert aratott Lamberto Gardelli vezényletével a Manon Lescaut budapesti felújításakor, amelyben René des Grieux szerepét énekelte Házy Erzsébet oldalán.

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert A Nyugat lányában – forrás: Fortepan

Az énekesnővel több darabban – Bohémélet, A Nyugat lánya – alkottak párt, és később a színpadon kívül is egymásra találtak.

Az ezt követő, Gardelli által jegyzett további premierekben is szerepelt, előbb a Tell Vilmos Arnoldjaként, majd a Carmen Don Joséjaként. A végzet hatalma 1964-es premierjét a szakkritika a második világháború utáni legnagyobb sikernek könyvelte el, ebben Don Alvaro szerepét énekelte. Az olasz karmesterrel megkezdett sorozat 1966-ban, A Nyugat lányával zárult le.

A nemzetközi szakma ezekben az években figyelt fel Ilosfalvy különlegesen szép, olaszos hangjára. 1964-ben San Franciscóban, a Traviatában mutatkozott be Joan Sutherland partnereként, két évvel később a Holland Fesztiválon az Iphigénia Auliszban című operában énekelt, a Bregenzi Fesztiválon pedig Offenbach Szép Helénájában lépett fel.

1966-tól kezdődően másfél évtizedet külföldön töltött. Kertész István, a Kölni Operaház fő-zeneigazgatójának meghívására a Manon Lescaut-ban nyűgözte le a közönséget, le is szerződtették a társulathoz. Des Grieux pályafutásának emblematikus szerepévé vált, többek között Berlinben, Koppenhágában, Moszkvában, Rómában és San Franciscóban énekelte.

A vezető német intézmények mellett sikerrel lépett fel Amszterdam, Brüsszel, Firenze, Genova, Lisszabon, Madrid, Lyon és Zürich operaházaiban, illetve rendszeresen közreműködött a Bécsi Állami Operaház és a londoni Royal Opera House előadásain is. Emlékezetes 1968-as Carnegie Hall-beli koncertje, ahol először énekelt magyar énekesként anyanyelvén: Kodály Psalmus Hungaricusát a Londoni Filharmonikusokkal, Kertész István vezényletével adták elő.

Közben repertoárját is folyamatosan bővítette olasz drámai szerepekkel (Rigoletto: a mantovai herceg, Don Carlos, Aida: Radames, A trubadúr: Manrico, A szicíliai vecsernye: Arrigo). Münchenben a Simon Boccanegra Gabriele Adornójaként mutatkozott be Claudio Abbado vezényletével, és ugyanitt énekelte A köpeny Henrijét Dietrich Fischer-Dieskau, Várady Júlia és Wolfgang Sawallish társaságában.

Idővel a német repertoár fontos szerepeit is sikerrel hódította meg, így Beethoven Fideliójának Florestánját, a Lohengrin címszerepét és Stolzingi Waltert A nürnbergi mesterdalnokokból. Utóbbit a londoni Covent Garden felújított előadásán is énekelte, remek kritikai visszhanggal. Szerepelt Richard Strauss Az árnyéknélküli asszony című operájában is, melyet Jean-Pierre Ponnelle rendezett.

Nemzetközi karrierje mellett a hazai zenei életben is folyamatosan jelen volt, gyakran vállalt fellépést koncerteken, az Operaházban és a hazai szabadtéri színpadokon (Szeged, Margitsziget). 1982-ben tért vissza Magyarországra. Régi szerepei közül repertoáron tartotta a Carmen, A végzet hatalma és a Manon Lescaut tenorhőseit, de énekelte a külföldön megkapott szerepeit is, illetve újabb feladatokra is vállalkozott. Ezek közül az Otello és a Bánk bán címszerepében nyújtott alakítása emelkedik ki. 70. születésnapját A nürnbergi mesterdalnokok III. felvonásával ünnepelték meg az Operaházban. 2000-ben a Bánk bánnal búcsúzott a színpadtól.

Külföldi és magyar kiadókkal is készített lemezeket, első szólóalbuma 1967-ben jelent meg. 1963-ban részt vett az első magyar televíziós operafilm elkészítésében, melynek során Dallapiccola Éjszakai repülés című művét rögzítették Szinetár Miklós rendezésében.

Ilosfalvyt 1962-ben Liszt-díjjal, 1965-ben Kossuth-díjjal, 1988-ban Érdemes Művész címmel, 2003-ban pedig a Magyar Állami Operaház Mesterművésze díjjal tüntették ki. 1992 óta az Operaház örökös tagja.

82 éves korában, 2009. január 6-án hunyt el.

(Via Opera, Zeneakadémia, BMC)  

Az eredeti cikkben  linkről videobejátszás a Manon Lescaut-ból: Manon és Des Grieux kettőse

Tartalmas és esztétikus összeállítás, Ilosfalvy Róbert operaénekes a "Komáromi farsang" című daljétékban játszott főszerepét, Csokonai Vitéz Mihály énekszerepét, azért hiányolom belőle, CD-ként is.

Ilosfalvy Róbert, a magyar Des Grieux lovag

Papageno.hu - Tuska Borbála  - 2020. február 17.

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én (Fotó: MTI Zinner Erzsébet) 

A Dankó Rádióban a műsorvezető, Erdélyi Claudia, emlékezett  Huszka Jenőre, és művei közül a Bob hercegből, a Gül Babából és a Szabadság, szerelem-ből szerkesztett be részleteket a ma délutáni Az a szép című műsorában.

Itt csak azokat a dalszámokat említem meg, amelyekben  Ilosfalvy Róbert énekel:

Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

- A II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán)
Annie, a lánya – Németh Marika
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János)
Viktória hercegnő – Ágai Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey László

Bob: - Halld hát borbély! Mondj le a lányról, sose lesz a párod más szerető!

Plumpudding: - Mert elcsavarta a fejét, Bob úrfi, ez a csibész… a ház vagy a lány, egyik az enyém!  Nem engedek én!  Hát elveszem én!

Bob: - Szólj, Tom apó!

Tom apó: - Így szól a törvény, tartozom én: a ház vagy a lány. Csak egyik enyém. 

Bob: - Nos, hadd döntsek most én ebben a perben!... Egy ódon ház a Bowie streeten, egy ifjú lány a gyermeked, akárhogy szóljon ez az ósdi törvény, ily alku tárgya nem lehet! Vigye az ördög a Plumpuddingt! Tom, vidd el házadat! Ifjú lányod tiszta szívét megvédem én! Legyen szavam!.../

Annie: - .... a szép ősi fészektől nem szeretnék elválni!

Bob Plumpuddinghoz: - Nahát, utadra!

Plumpudding: - Jól van, odébb állok, de jaj, annak, akit ma megberetválok!

Viktória hercegnő: - Megállj! Bocsánat, hogy szólni merek, amíg el nem mennek az emberek.

Bob: - Mit kíván, hercegnő?

Viktória hercegnő: - Ez furcsa ítélet herceg úr, nem önre vall e felfogás… ez a döntés majdnem törvénykezés! 

Bob: - Csakis a jog vezetett, semmi más!

Viktória hercegnő: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem tör meg egy herceg, kivált nem ön! De azt suttogják: ön nem is ön! 

Bob: - Elég a szó, köszönöm!

Viktória hercegnő: - Azt suttogják, meglátni vakon, hogy fenségedre hasonlít nagyon. Itt ily eset nem volt soha még! 

Bob:  - Elég a szó! Mondom, elég!... Ki hallott még ily dőreséget! Bob úrfit én nem ismerem! Ha mégis volna hozzám ily hasonló, hozzák elém, megbüntetem! Majd én kimondom rá a börtönt, de addig minden szóbeszéd! Mindenki hallja, ezennel döntök: borbély, a lány legyen tiéd! …- Pomponius! Megbízlak téged, hogy nagyudvari dísszel kísérd templomba a néped!. Majd hívj, ha zúg a harang, hogy a templom kapuja megnyílt a nászmenet előtt!

Pomponius: - Értem fenséges úr.

Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!...

Annie, apjához: - Bocsáss meg! /Plumpuddinghoz: Gyűlöllek! /

Tom apó: - Fura egy ügy! Semmit sem értek. Fura egy ügy! Semmit sem értek.

Annie Bobhoz:...

Bob Annie-hoz: - …az első édes szerelmes csókot  feledni fogja könnyedén! Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!

Bob: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem szeghet meg egy herceg sohasem! De más is tartsa meg kereken, mert hogyha nem, a fejét vetetem! Ezt jól jegyezze meg! /- Magasra tartom fényes kardom, hadd lássa hát a nagyvilág!  Igazra, jóra szánom kardom, a rosszat ősi, hősi kardom legyőzi majd, amerre jár!  Diadalmon, győzelmen át kivívja  majd az igazát és karba kapja majd  régi zászlaját!  Lesz gárda! Lesz gárda, mely én velem vívja ki majd igazát! E gárda, e gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! 

Kórus: - A gárda! A gárda, viharsebesen tör az ellenen át! A gárda! A gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! Hurrá!!! Hurrá!!!”

(Külön nem jeleztem: minden énekszólót követően a kórus is énekel.)

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák dala, III. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádió Dalszínháza bemutatója, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57, keresztmetszet

 „Szállj, szállj, sóhajom, szállj kedvesemnek ablakára! Mondd el, mondd el, óh, bent vagyok, itt vagyok bezárva.  Mondd el, mily nagyon égek a csókja tüzéért. Érette fáj csupán, hogy el jő már a vég.  Többé már sohasem tapadhatok égő ajakára… Áldjon hát az ég, ott könnyet ne pazaroljon értem! Gondolj néha rám, őrizd meg szívedben a képem. Dalolj a síromon vidám szerelmes éneket! Könnyű lesz nékem ott megpihenve rólad álmodozva!...”

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én (Fotó: MTI Zinner Erzsébet) 

A Dankó Rádióban a műsorvezető, Erdélyi Claudia, emlékezett  Huszka Jenőre, és művei közül a Bob hercegből, a Gül Babából és a Szabadság, szerelem-ből szerkesztett be részleteket a ma délutáni Az a szép című műsorában.

Itt csak azokat a dalszámokat említem meg, amelyekben  Ilosfalvy Róbert énekel:

Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

- A II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán)
Annie, a lánya – Németh Marika
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János)
Viktória hercegnő – Ágai Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey László

Bob: - Halld hát borbély! Mondj le a lányról, sose lesz a párod más szerető!

Plumpudding: - Mert elcsavarta a fejét, Bob úrfi, ez a csibész… a ház vagy a lány, egyik az enyém!  Nem engedek én!  Hát elveszem én!

Bob: - Szólj, Tom apó!

Tom apó: - Így szól a törvény, tartozom én: a ház vagy a lány. Csak egyik enyém. 

Bob: - Nos, hadd döntsek most én ebben a perben!... Egy ódon ház a Bowie streeten, egy ifjú lány a gyermeked, akárhogy szóljon ez az ósdi törvény, ily alku tárgya nem lehet! Vigye az ördög a Plumpuddingt! Tom, vidd el házadat! Ifjú lányod tiszta szívét megvédem én! Legyen szavam!.../

Annie: - .... a szép ősi fészektől nem szeretnék elválni!

Bob Plumpuddinghoz: - Nahát, utadra!

Plumpudding: - Jól van, odébb állok, de jaj, annak, akit ma megberetválok!

Viktória hercegnő: - Megállj! Bocsánat, hogy szólni merek, amíg el nem mennek az emberek.

Bob: - Mit kíván, hercegnő?

Viktória hercegnő: - Ez furcsa ítélet herceg úr, nem önre vall e felfogás… ez a döntés majdnem törvénykezés! 

Bob: - Csakis a jog vezetett, semmi más!

Viktória hercegnő: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem tör meg egy herceg, kivált nem ön! De azt suttogják: ön nem is ön! 

Bob: - Elég a szó, köszönöm!

Viktória hercegnő: - Azt suttogják, meglátni vakon, hogy fenségedre hasonlít nagyon. Itt ily eset nem volt soha még! 

Bob:  - Elég a szó! Mondom, elég!... Ki hallott még ily dőreséget! Bob úrfit én nem ismerem! Ha mégis volna hozzám ily hasonló, hozzák elém, megbüntetem! Majd én kimondom rá a börtönt, de addig minden szóbeszéd! Mindenki hallja, ezennel döntök: borbély, a lány legyen tiéd! …- Pomponius! Megbízlak téged, hogy nagyudvari dísszel kísérd templomba a néped!. Majd hívj, ha zúg a harang, hogy a templom kapuja megnyílt a nászmenet előtt!

Pomponius: - Értem fenséges úr.

Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!...

Annie, apjához: - Bocsáss meg! /Plumpuddinghoz: Gyűlöllek! /

Tom apó: - Fura egy ügy! Semmit sem értek. Fura egy ügy! Semmit sem értek.

Annie Bobhoz:...

Bob Annie-hoz: - …az első édes szerelmes csókot  feledni fogja könnyedén! Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!

Bob: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem szeghet meg egy herceg sohasem! De más is tartsa meg kereken, mert hogyha nem, a fejét vetetem! Ezt jól jegyezze meg! /- Magasra tartom fényes kardom, hadd lássa hát a nagyvilág!  Igazra, jóra szánom kardom, a rosszat ősi, hősi kardom legyőzi majd, amerre jár!  Diadalmon, győzelmen át kivívja  majd az igazát és karba kapja majd  régi zászlaját!  Lesz gárda! Lesz gárda, mely én velem vívja ki majd igazát! E gárda, e gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! 

Kórus: - A gárda! A gárda, viharsebesen tör az ellenen át! A gárda! A gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! Hurrá!!! Hurrá!!!”

(Külön nem jeleztem: minden énekszólót követően a kórus is énekel.)

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák dala (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádió Dalszínháza bemutatója, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57, keresztmetszet

 „Szállj, szállj, sóhajom, szállj kedvesemnek ablakára! Mondd el, mondd el, óh, bent vagyok, itt vagyok bezárva.  Mondd el, mily nagyon égek a csókja tüzéért. Érette fáj csupán, hogy el jő már a vég.  Többé már sohasem tapadhatok égő ajakára… Áldjon hát az ég, ott könnyet ne pazaroljon értem! Gondolj néha rám, őrizd meg szívedben a képem. Dalolj a síromon vidám szerelmes éneket! Könnyű lesz nékem ott megpihenve rólad álmodozva!...”

Tegnap hallottuk a rádióban:

Az 1966-os, legendás Erkel Színházi „A Nyugat lánya”-előadásról, az előadókról, a premier rádiófelvételének digitalizált, az OperaTrezor gondozásában megjelent CD-kiadványáról fejti ki véleményét László Ferenc  és Dvorák Zsuzsanna a rádióműsorban – ének-zenei bejátszásokkal illusztrálva mondanivalójukat.

A lemezre rögzített hanganyag, az archív élő felvétel értékelése mellett szó esik Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert operai álompárról, a szerepmegvalósításukról is.  Idézem a róluk megosztott gondolatokat:

 „…Az a szerencsés helyzet, hogy a legenda helytállt magáért, mert az az 1966. április 16-i előadás – ahogy a színházakban mondani szokás – átjön,  és ez mindenekelőtt Házy Erzsébet érdeme, akinek a teljesítményét nemigen lehet, sőt talán képtelenség is, hidegen mérlegelni, annyi szenvedély, nőiesség, mindössze hallás útján is egyértelművé váló színpadi tehetség volt benne.  Pontosan az a fajta zenésszínpadi személyiség, akinek el lehet hinni Minnie komplex figuráját, vagyis akinek el lehet hinni, hogy női bájjal, jó szóval és fegyverrel elkormányozza maga körül a férfivilágot. Meg akinek a hangjában mind e mellett, ha másként is, mint Maria Callas esetében, mindig ott rejlik valamiféle sebezhetőség.  Házy egyszerűen nem tud nem csábító lenni. És közben az operai létezése mégis szüntelenül sérülékenynek sejthető. A vokális produkciója talán sohasem hibátlan, hanem sokkal több annál: eleven, kockázatvállaló, akár a saját lehetőségeinek a határán is túlmerészkedő. Egyszóval mindi valódi tétje van. 

Házy oldalán pedig ott van Ilosfalvy Róbert – aki maga az ideális, nemeslelkű haramia. A tenorja szárnyaló és megejtő emberi nyíltság árad belőle. A hang minősége meg a szólamformálás plaszticitása és fegyelme érezhetően kiemelkedik az előadás és hát egyúttal a korabeli magyar operaélet mezőnyéből.  De az igazi ajándék az útókor számára mégiscsak az, hogy a kettejük között - vagyis Házy és Ilosfalvy között - valósággal szikrázik a levegő, ami messze túlmutat a magánéleti háttérismeretek szintjén. Ők ketten csodálatosan reagálnak egymásra. A kettejük összhangjában nincsen semmi esetlegesség. El lehet hinni nekik a szerelmet, még a szerelem születését is, azt a pillanatot, ahogyan két ember egymás felé tapogatózik és megnyílik egymás előtt.

Most éppen ezt a jelenetet választanám ki kettejükkel, az I. felvonás utolsó negyedéből, ahol a korabeli rádiófelvétel helyenként kimondottan zajos mellékzörejeit teljességgel feledteti az a kémia, amelynek jó esetben minden Minnie és minden Dick Johnson között ott kellene munkálnia.”

"A III. felvonásbeli Johnson áriát, „Hadd higgyen engem szabadnak” kezdetű áriát (a magyar nyelvű előadást Nádasdy Kálmán több mint korrekt fordításában adták elő) kétszer is hallhatjuk a lemezen.  Az első eléneklés után spontán egy olyan ováció fogadta ezt az áriát, hogy az előadás leállt, és több mint másfélperces taps köszöntötte Ilosfalvy Róbertet. A taps elhangzása után Ilosfalvy Róbert megismételte az áriát, mintegy ráadást, és utána folytatódott a cselekmény."

(Ez az ária is lejátszásra került most az adásban.)

László Ferenc  - az előadás ének-zenei hanganyagát értékelve - a sok szereplő közül kiemeli és dicséri még Jámbor László, Kishegyi Árpád, Palócz László és Domahidy László érdemeit, továbbá  Erdélyi Miklós karmester és az Operaház énekkarának és zenekarának  nívóját.

A rádióműsorban elhangzott részletek:

-  Bevezetőzene és kórus (A Magyar Állami Operaház Énekkara)

-  Minnie áriája, az  I. felv.  utolsó negyedéből  (Házy Erzsébet)

-  Dick Johnson (Ramerrez) áriája, III. felv. (Ilosfalvy Róbert)

-  Minnie és Jack Rance „pókercsata”-jelenete, II. felv.  (Házy Erzsébet, Jámbor László)

Minnie – Házy Erzsébet (1929 – 1982)

Dick Johnson alias Ramerrez – Ilosfalvy Róbert (1927 – 2009)

Jack Rance, sheriff – Jámbor László (1911 – 1995)

Nick, pincér – Kishegyi Árpád (1922 – 1978)

Ashby – Domahidy László (1920 – 1996)

Sonora, aranyásó – Palócz László (1921 – 2003)

Karmester: Erdélyi Miklós (1928 – 1993)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Karigazgató: Németh Amadé

A felvétel az Erkel Színházban készült,  1966. április 16-án.

(Az előadás rendezője: Mikó András)

Az 1966-os rádiófelvétel zenei rendezője: Járfás Tamás

Kapcs: 878 – 882. sorszámok 

Ma este:

Bartók Rádió, 2020. április 23. csütörtök, 19.00 – 19.30

"Kritikus füllel"

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

Ea.: Házy Erzsébet (szoprán), Ilosfalvy Róbert (tenor), Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.: Erdélyi Miklós
 

A kiadványról László Ferenc és Dvorák Zsuzsanna beszél

Szerk.: Ottmár Dávid  (Ism. kedd, 9.30)

„Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” (Mihály András Házy Erzsébetről 1982-ben)

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert  közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Házy, Ilosfalvy

Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Házy (Lilla), Ilosfalvy (Csokonai)

Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Házy (Lauretta), Ilosfalvy (Valentin)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959) – Házy (Médi), Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Lili bárónő (1961) – Házy (Lili), Ilosfalvy (Illésházy gróf)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1961) – Házy (Saffi), Ilosfalvy (Barinkay Sándor)

ifj. Johann Strauss: A denevér (1963) – Házy (Rosalinda), Ilosfalvy (Alfréd)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (Qualiton, 1965) – Házy (Ilona és Zórika), Ilosfalvy (Jonel és Józsi)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) – Házy (Annina), Ilosfalvy (Caramello)

"ILOSFALVY BARÁTSÁGA"

• Délmagyarország, 2007. október 29.

„Díszpolgári címet kapott a vásárhelyi közgyűléstől Janovics István kántor, aki hatvan éve teljesít szolgálatot. Édesapja nyomdokain haladt, a háború után mégis választania kellett a kántori állás és a konzervatórium között.”

[…]

Kántori munkásságát a vásárhelyi közgyűlés 1994-ben már Pro Urbe-kitüntetéssel jutalmazta. Október 23-án pedig díszpolgári címet adományozott a város Janovics Istvánnak, aki akkor került a kántori munka közelébe, amikor 1940-ben behívták katonának egyik elődjét, a később operaénekesi pályára lépett Tóth Lajost.

[…]

- Koncz Ernő tanító és a később szintén operaénekesi pályát befutó Ilosfalvy Róbert is énekelt a templomban. Édesapám a Szent István-templomban volt kántor, így gyermekkoromban megismerkedtem e munka szépségeivel - mondta Janovics István.

[...] 

"Janovics István, a Szent Antal utcai katolikus elemi iskolában egy padban ült barátjával, a későbbi híres tenorral, Ilosfalvy Róberttel. Szüleik is baráti viszonyban álltak egymással. Mindketten a Bethlen gimnáziumba iratkoztak be, ám Janovics elhúzódó betegsége miatt elmaradt a többiektől, emiatt átiratkozott a polgári fiúiskolába. A barátságot még akkor is tartották, amikor Ilosfalvy az 1950-es évek elején a Honvéd Művészegyüttesbe került, majd szólókarrierbe kezdett. Kapcsolatuk akkor szakadt meg, amikor a tenort 1966-ban leszerződtette a kölni opera."

Janovics István iskoláit  Hódmezővásárhelyen ill. Szegeden, a Katolikus Tanítóképzőben végezte. 1944-ben besorozták, de Székesfehérvárról megszökött, s apjának testvére Budapesten bujtatta. Az újpesti főplébánia kántora lett. 1947-től haláláig a Belvárosi Római Katolikus Templom kántora volt.

„Hunyadi Lászlótól Bánk bánig”

„Kimaradt mondatok”

(RTV Újság, 1990. április)

Ilosfalvy Róbert:

„Ötvenen túl általában már inkább visszatekint az ember. De nálunk, vásárhelyieknél ez is rendhagyó módon történik. Nem az eltelt évek számától függ, hogy találkozásaink második mondatától máris diákkori élményeink jönnek elő: Banga Samu szigorú testedzőórája; a hatalmas, korszerű tornaterem; a gimnáziummal szemközti iskolaim sportpálya, ahol ’vérre’ menő pólómeccseket játszottunk. Ezt a játékot egyébként Banga tanár úr találta ki. A mai kézilabdához hasonlított, csakhogy azt szőrrel tömött kis bőrgolyóval játszottuk. Erőt kifejtő szórakozás volt. Ma is büszke vagyok arra, hogy a jó pólójátékosok közé tartoztam és szertornán is jegyzett eredményeket értem el.

Ma is él bennem a nyári vakációk élménye: a gyönyörű strand, a trambulin, az ötvenméteres versenymedence, ahol vízifogósdit, ahogy mi hívtuk, ’be nem eresztőt’ játszottunk. A napot pedig mindig a strand nagy homokos fövenyén focimeccsel zártuk.

Banga tanár úr testet edző nevelésének köszönhetem, hogy ma is tornázom, úszom, s képes vagyok még ebben a korban is Otelló szerepét megformálni, elénekelni - , úgy érzem – a közönség tetszésére.

Boldog vagyok, hogy pályám során elénekelhettem az operairodalom legjelentősebb lírai tenorszerepeit, s boldog, hogy magyarként operaénekesi pályám Erkel Hunyadi Lászlójával kezdődött. De részt vehettem Petrovics Emil C’ est la guerre című operájának színrevitelében és Erkel Bánk bánjáig is eljutottam.”

Lejegyezte: Osváth László

„Egy óra Ilosfalvy Róberttel”

Osváth László műsora

1990. április 23., Petőfi Rádió 22.00 – 23.00

Zenei munkatárs: Szakács Emese

Szerkesztő: Szepesi György

888

"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"

Hajdú-Bihari Napló

1957-03-08 / 56. szám

(Budapesti tudósítónktól)

A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók.
A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.

/KISS ISTVÁN/

„ A böjti szél fúj, véget ért a Farsang…”

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12  

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." - 03:08  

Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56  

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28  

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

Múltidéző

RÓZSAVÖLGYI PARKSZÍNPAD
Budapest, XIV., Rózsavölgyi tér

1958. június 28-án, szombaton este fél 9 órakor

"ZUGLÓI SZERENÁD"

Közreműködnek:

Feleki Kamill - Kiss Manyi - Házy Erzsébet - Zentay Anna - Ilosfalvy Róbert - Kishegyi Árpád - Palócz László

Stúdió Együttes

Konferál:
Murányi Lili — Lóránd György

Esti Hírlap, 1958. február 22.

ILOSFALVY ROBERT MONDJA: Házy Erzsébettel együtt felléptünk az elmúlt napokban a kelet-berlini televízióban, több berlini énekessel együtt egy nagyszabású esztrádműsor keretében. Házy Erzsébet a Figaró házasságából, én a Rigolettóból énekeltem egy-egy áriát zenekari kísérettel, majd régebben Lipcsében előadott műsorunkból közkívánatra együttesen a Csárdáskirálynőből adtunk elő részleteket.

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg 

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában  („Az a szép”) ebből az operettből csendültek fel részletek, amelyek között szerepelt:

- Bob dala, II. felv.: „Én vagyok az utca királya.”  (Ilosfalvy Róbert,  km. az MRT Énekkara)

 - Dal az első szerelmes csókról – „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon../ Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Női kara)

- Finálé „ - Londonban, hej…;  A gárda, a gárda, viharsebesen tör ez ellenen át…” (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Pontosítás: A Nyugat lánya felújítása 1966-ban az Erkel Színházban volt.

(A CD-műsorfüzetében Operaház van feltüntetve.)

Az OperaTrezor gondozásában most megjelent A Nyugat lánya operaházi premier-előadás  (1966) élő rádióközvetítésének archív felvételéről készült dupla CD kísérőfüzetében két operakritikából olvashatunk idézeteket:

„Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert nemzetközi színvonalon mérhető teljesítményt nyújtanak; Ilosfalvy teljes ragyogását adja a szép tenorszerepnek; Házy Erzsébet — ha nem is egészen a szerep olasz típusára szabott eszményt nyújt alakításában — saját, személyes eszközeivel, egyéniségének intenzitásával teszi jelentőssé, átütővé, s majdnem teljessé Minnie figuráját.” – írta Kovács János a premier után a Magyar Nemzetben.

Lózsy János szerint pedig (Népszabadság): „Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja… Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás…
Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre… Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe.”