565 Búbánat 2014-08-18 22:52:54
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – III. Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 év Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – III. Franz von Suppé: Boccaccio Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961 év Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György Dalszövegeket Róna Frigyes fordította Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Szereposztás: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János
564 Búbánat 2014-08-18 22:52:06
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – II. Jacques Offenbach: Fortunió dala A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth rádió 20.20 – 21.25 Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád Babette, szakácsnő – Palánkay Klára Guilleaume, írnok –Réti József Landry, írnok – Kövecses Béla Sylvain, írnok – Külkey László Saturnin, írnok – Bende Zsolt
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – II. Jacques Offenbach: Fortunió dala A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth rádió 20.20 – 21.25 Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád Babette, szakácsnő – Palánkay Klára Guilleaume, írnok –Réti József Landry, írnok – Kövecses Béla Sylvain, írnok – Külkey László Saturnin, írnok – Bende Zsolt
563 Búbánat 2014-08-18 22:51:23
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – I. Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Szereplők: Csokonai – Ilosfalvy Róbert Lilla – Házy Erzsébet Továbbá: Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő Km.: A Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Ilosfalvy Róbert operett rádiófelvételei – I. Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957 Szereplők: Csokonai – Ilosfalvy Róbert Lilla – Házy Erzsébet Továbbá: Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő Km.: A Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
562 bermuda 2014-08-17 23:55:14 [Válasz erre: 561 bermuda 2014-08-17 23:52:37]
bocs..remek Luigi/henry ...vad..na már félig alszom...
bocs..remek Luigi/henry ...vad..na már félig alszom...
561 bermuda 2014-08-17 23:52:37 [Válasz erre: 560 bermuda 2014-08-17 23:48:18]
Még a L.MILLER Rodolfóját is....korai Verdiket nem is énekelt....egyedülMachbet egy áriát a végén..na arra be is mentem mindig...a végére. Remek Kuigi/henry volt a Köpenyben, vsd és szenvedélyes...
Még a L.MILLER Rodolfóját is....korai Verdiket nem is énekelt....egyedülMachbet egy áriát a végén..na arra be is mentem mindig...a végére. Remek Kuigi/henry volt a Köpenyben, vsd és szenvedélyes...
560 bermuda 2014-08-17 23:48:18 [Válasz erre: 559 Janus 2014-08-17 23:27:59]
Én leginkább ERNANIt szerettem volna vele..a Rammarrez után....szenvedélyes rabló lett volna!!!
Én leginkább ERNANIt szerettem volna vele..a Rammarrez után....szenvedélyes rabló lett volna!!!
559 Janus 2014-08-17 23:27:59 [Válasz erre: 558 parampampoli 2014-08-17 21:23:38]
Cheniert a könyv is említi, hogy nem énekelte. Van egy fejezet az el nem énekelt szerepekről, amik neki valók lettek volna: Chenier, Max A bűvös vadászból, Werther, Turridu, Canio, Herodes a Saloméban. Nem énekelte színpadon Kalafot se, csak majdnem - megtanulta a szerepet, de aztán mégsem énekelte el. Z. Tóth szerint továbbá Ilosfalvy nagyszerű Parsifal, Tannhauser és Loge lett volna.
Cheniert a könyv is említi, hogy nem énekelte. Van egy fejezet az el nem énekelt szerepekről, amik neki valók lettek volna: Chenier, Max A bűvös vadászból, Werther, Turridu, Canio, Herodes a Saloméban. Nem énekelte színpadon Kalafot se, csak majdnem - megtanulta a szerepet, de aztán mégsem énekelte el. Z. Tóth szerint továbbá Ilosfalvy nagyszerű Parsifal, Tannhauser és Loge lett volna.
558 parampampoli 2014-08-17 21:23:38 [Válasz erre: 556 Janus 2014-08-17 17:25:04]
Ilost a MET Tebaldi partnerekén hívta a Manonba és az André Chenierbe is -- amit tudtommal sose énekelt, pedig micsoda isteni szerepe lehetett volna ! -- de nem engedték ki egy kölni premierből, úgy emlékszem, egy Carmenből, így többet nem hívták, sajnos. De San Franciscóban többször énekelt.
Ilost a MET Tebaldi partnerekén hívta a Manonba és az André Chenierbe is -- amit tudtommal sose énekelt, pedig micsoda isteni szerepe lehetett volna ! -- de nem engedték ki egy kölni premierből, úgy emlékszem, egy Carmenből, így többet nem hívták, sajnos. De San Franciscóban többször énekelt.
557 kugli 2014-08-17 20:15:07 [Válasz erre: 556 Janus 2014-08-17 17:25:04]
A MET általában nem szereti az elutasítást. Nagyon ritkán tesznek még egyszer ajánlatot. Így járt Ágay Karola is. 2 évre kapott szerződést. Az első évadban 2 Luciáról volt szó. Az első előtt beugrással ( Moffo helyett ) énekelt egy plusz előadást. A második évadra talán nem engedték ki, szóval nem jött össze. És itt véget ért a kapcsolat. De említhetném Gregor Józsefet is. 1994-95 szezonban 3 darab 18 előadását csinálta. Hívták másodjára is, de az időpontra volt máshová aláírt szerződése. Nem ment a MET-be és többet nem hívták.
A MET általában nem szereti az elutasítást. Nagyon ritkán tesznek még egyszer ajánlatot. Így járt Ágay Karola is. 2 évre kapott szerződést. Az első évadban 2 Luciáról volt szó. Az első előtt beugrással ( Moffo helyett ) énekelt egy plusz előadást. A második évadra talán nem engedték ki, szóval nem jött össze. És itt véget ért a kapcsolat. De említhetném Gregor Józsefet is. 1994-95 szezonban 3 darab 18 előadását csinálta. Hívták másodjára is, de az időpontra volt máshová aláírt szerződése. Nem ment a MET-be és többet nem hívták.
556 Janus 2014-08-17 17:25:04
Azt amúgy sohasem értettem, hogy Ilosfalvy végül miért nem lépett fel a MET-ben. A könyv említi, hogy külföldi karrierje kezdetén hívták a Manonba, de Kertész nem engedte, mert szüksége volt rá az új Carmen produkció előadásai alkalmával. Utána a könyv nem említi, hogy a MET próbálkozott-e még az elcsábításával. Koncerteken több alkalommal fellépet New Yorkban, de a MET-ben egyszer sem? Az netes archívumokban se találtam Ilosfalvyról semmit - szemben Svéd Sándorral vagy Székely Mihállyal.
Azt amúgy sohasem értettem, hogy Ilosfalvy végül miért nem lépett fel a MET-ben. A könyv említi, hogy külföldi karrierje kezdetén hívták a Manonba, de Kertész nem engedte, mert szüksége volt rá az új Carmen produkció előadásai alkalmával. Utána a könyv nem említi, hogy a MET próbálkozott-e még az elcsábításával. Koncerteken több alkalommal fellépet New Yorkban, de a MET-ben egyszer sem? Az netes archívumokban se találtam Ilosfalvyról semmit - szemben Svéd Sándorral vagy Székely Mihállyal.
555 kugli 2014-08-16 20:11:10 [Válasz erre: 554 Búbánat 2014-08-16 17:49:35]
Ha már idézed az egyik "bibliát", mást is mondott Ferencsik. 93. oldal: "Straussal-szal még Bécsbe is eljutottam. Cigánybáró felújítást dirigáltam ott és - beugrással - még a Denevért is." De fordulj a Játsszunk rovathoz van ott kérdésem. A Cigánybáró rádió felvételét köszi!
Ha már idézed az egyik "bibliát", mást is mondott Ferencsik. 93. oldal: "Straussal-szal még Bécsbe is eljutottam. Cigánybáró felújítást dirigáltam ott és - beugrással - még a Denevért is." De fordulj a Játsszunk rovathoz van ott kérdésem. A Cigánybáró rádió felvételét köszi!
554 Búbánat 2014-08-16 17:49:35 [Válasz erre: 553 Búbánat 2014-08-16 17:41:50]
A bécsi Cigánybárójára visszaemlékezve mondta Ferencsik: "1975: itt most némi hencegés következik megint: Johann Strauss év volt, a Bécsi Opera engem hívott meg a Cigánybáró felújítására. Sajnos, a rendezés színvonala nem tette lehetővé, hogy a produkció hosszú életű legyen e földön. A kritika annyira kimerült a rendezés pocskondiázásában, hogy rám már csak jó szava maradt." (Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal - Zeneműkiadó, 1984)
A bécsi Cigánybárójára visszaemlékezve mondta Ferencsik: "1975: itt most némi hencegés következik megint: Johann Strauss év volt, a Bécsi Opera engem hívott meg a Cigánybáró felújítására. Sajnos, a rendezés színvonala nem tette lehetővé, hogy a produkció hosszú életű legyen e földön. A kritika annyira kimerült a rendezés pocskondiázásában, hogy rám már csak jó szava maradt." (Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal - Zeneműkiadó, 1984)
553 Búbánat 2014-08-16 17:41:50 [Válasz erre: 545 kugli 2014-08-16 09:47:36]
Off: Kedves Kugli, ha már említetted Ferencsik János bécsi STOP- Cigánybáróját, itt van a két színlap; a premier-előadást (1975. december 6.) és a Der Zigeunerbaron-sorozat utolsó előadását (1976. június 29.) vezényelte. Ilosfalvy akkor még csak 46 éves volt, akár ő is lehetett volna Barinkay, de Franco Bonisolli kapta meg a szerepet. DER ZIGEUNERBARON Samstag, 6. Dezember 1975 | 19:00 | in deutscher Sprache PREMIERE • János Ferencsik | Dirigent • Werner Düggelin | Inszenierung • Wolfgang Mai | Ausstattung • Franziska Loring | Kostüme • Imre Keres | Choreographie • Hans Helm | Peter Graf Homonay • Erich Kunz | Conte Carnero • Franco Bonisolli | Sandor Barinkay • Hans Beirer | Koloman Zsupán • Hilda de Groote | Arsena • Hilde Rössel-Majdan | Mirabella • Heinz Zednik | Ottokar • Margarita Lilowa | Czipra • Judith Beckmann | Saffi • Alfred Šramek | Pali • Corps de ballet | Ballett • Lilly Scheuermann, Paul Vondrak, Judith Gerber, Heinz Heidenreich, Lisl Maar, Gerhard Dirtl,Corps de ballet | Ballett DERZIGEUNERBARON Dienstag, 29. Juni 1976 | 19:00 | in deutscher Sprache 10. Aufführung in dieser Inszenierung • János Ferencsik | Dirigent • Werner Düggelin | Inszenierung • Wolfgang Mai | Ausstattung • Franziska Loring | Kostüme • Imre Keres | Choreographie • • Hans Helm | Peter Graf Homonay • Erich Kunz | Conte Carnero • Franco Bonisolli | Sandor Barinkay • Benno Kusche | Koloman Zsupán • Hilda de Groote | Arsena • Hilde Rössel-Majdan | Mirabella • Kurt Equiluz | Ottokar • Margarita Lilowa | Czipra • Gerlinde Lorenz | Saffi • Alfred Šramek | Pali • Corps de ballet | Ballett • Lilly Scheuermann, Paul Vondrak, Judith Gerber, Heinz Heidenreich, Lisl Maar, Gerhard Dirtl,Corps de ballet | Ballett
Off: Kedves Kugli, ha már említetted Ferencsik János bécsi STOP- Cigánybáróját, itt van a két színlap; a premier-előadást (1975. december 6.) és a Der Zigeunerbaron-sorozat utolsó előadását (1976. június 29.) vezényelte. Ilosfalvy akkor még csak 46 éves volt, akár ő is lehetett volna Barinkay, de Franco Bonisolli kapta meg a szerepet. DER ZIGEUNERBARON Samstag, 6. Dezember 1975 | 19:00 | in deutscher Sprache PREMIERE • János Ferencsik | Dirigent • Werner Düggelin | Inszenierung • Wolfgang Mai | Ausstattung • Franziska Loring | Kostüme • Imre Keres | Choreographie • Hans Helm | Peter Graf Homonay • Erich Kunz | Conte Carnero • Franco Bonisolli | Sandor Barinkay • Hans Beirer | Koloman Zsupán • Hilda de Groote | Arsena • Hilde Rössel-Majdan | Mirabella • Heinz Zednik | Ottokar • Margarita Lilowa | Czipra • Judith Beckmann | Saffi • Alfred Šramek | Pali • Corps de ballet | Ballett • Lilly Scheuermann, Paul Vondrak, Judith Gerber, Heinz Heidenreich, Lisl Maar, Gerhard Dirtl,Corps de ballet | Ballett DERZIGEUNERBARON Dienstag, 29. Juni 1976 | 19:00 | in deutscher Sprache 10. Aufführung in dieser Inszenierung • János Ferencsik | Dirigent • Werner Düggelin | Inszenierung • Wolfgang Mai | Ausstattung • Franziska Loring | Kostüme • Imre Keres | Choreographie • • Hans Helm | Peter Graf Homonay • Erich Kunz | Conte Carnero • Franco Bonisolli | Sandor Barinkay • Benno Kusche | Koloman Zsupán • Hilda de Groote | Arsena • Hilde Rössel-Majdan | Mirabella • Kurt Equiluz | Ottokar • Margarita Lilowa | Czipra • Gerlinde Lorenz | Saffi • Alfred Šramek | Pali • Corps de ballet | Ballett • Lilly Scheuermann, Paul Vondrak, Judith Gerber, Heinz Heidenreich, Lisl Maar, Gerhard Dirtl,Corps de ballet | Ballett
552 Búbánat 2014-08-16 11:36:31 [Válasz erre: 545 kugli 2014-08-16 09:47:36]
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia -próza
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia -próza
551 bermuda 2014-08-16 10:36:37 [Válasz erre: 550 telramund 2014-08-16 10:24:52]
Köszönöm a konkrét válaszokat!!
Köszönöm a konkrét válaszokat!!
550 telramund 2014-08-16 10:24:52
A 22-i előadásban állt be Ilosfalvy az első előadást Járay József énekelte,abban Gyurkovics Mária a 22-iben Házy Erzsébet volt a partner (Zerlina)
A 22-i előadásban állt be Ilosfalvy az első előadást Járay József énekelte,abban Gyurkovics Mária a 22-iben Házy Erzsébet volt a partner (Zerlina)
549 telramund 2014-08-16 10:22:17 [Válasz erre: 546 bermuda 2014-08-16 09:54:28]
1959.01.18.(Új betanulás)
1959.01.18.(Új betanulás)
547 bermuda 2014-08-16 10:14:35 [Válasz erre: 546 bermuda 2014-08-16 09:54:28]
Megtaláltam a könyvben...Szinetár első rendezése Ilossal 59-ben.....a Fra Diavolo.
Megtaláltam a könyvben...Szinetár első rendezése Ilossal 59-ben.....a Fra Diavolo.
546 bermuda 2014-08-16 09:54:28
Kedves Zéta tégy igazságot légyszives: Vitatkozom fészbukon az Ilos oldalon, h. mikor volt a Fra Diavolo premier.. szerintem 58-ban.. más szerin t 61-62-63-ban???A könyvben sincs konkrét dátum, én nem találtam, Köszi.
Kedves Zéta tégy igazságot légyszives: Vitatkozom fészbukon az Ilos oldalon, h. mikor volt a Fra Diavolo premier.. szerintem 58-ban.. más szerin t 61-62-63-ban???A könyvben sincs konkrét dátum, én nem találtam, Köszi.
545 kugli 2014-08-16 09:47:36
Mint tudjuk: Ferencsik egyik operettje - amit Bécsben is dirigált! - a Cigánybáró volt. Ebből készült rádió-felvétel is. Ki volt Barinkay - Ilos vagy valaki más?
Mint tudjuk: Ferencsik egyik operettje - amit Bécsben is dirigált! - a Cigánybáró volt. Ebből készült rádió-felvétel is. Ki volt Barinkay - Ilos vagy valaki más?
544 Búbánat 2014-08-16 01:49:39 [Válasz erre: 542 Janus 2014-08-15 21:28:45]
Bizony, ahogy egy másik topicban leírtam, én is hiányolom a könyvből Ilosfalvy ötvenes évek végétől a hatvanas évek közepéig a rádióban felvett és a hanglemezgyárban készített, közel két tucat operettfelvételét (teljes, keresztmetszet illetve részletek). Ezek felsorolásával, a felvételeken közreműködő partnerek említésével - akár függelékben hozva - teljesebb, még gazdagabb lehetett volna az amúgy igen tartalmas Ilosfalvy-kötet. (Nem is szólva I.R. televíziós műsorairól, azokból is jócskán van a TV hang- és képarchívumában. Lett volna még mit róla betenni a könyvbe. De ne legyünk elégedetlenek, hiszen mindenképpen hiánypótló könyv született legendás, nagy tenoristánkról!)
Bizony, ahogy egy másik topicban leírtam, én is hiányolom a könyvből Ilosfalvy ötvenes évek végétől a hatvanas évek közepéig a rádióban felvett és a hanglemezgyárban készített, közel két tucat operettfelvételét (teljes, keresztmetszet illetve részletek). Ezek felsorolásával, a felvételeken közreműködő partnerek említésével - akár függelékben hozva - teljesebb, még gazdagabb lehetett volna az amúgy igen tartalmas Ilosfalvy-kötet. (Nem is szólva I.R. televíziós műsorairól, azokból is jócskán van a TV hang- és képarchívumában. Lett volna még mit róla betenni a könyvbe. De ne legyünk elégedetlenek, hiszen mindenképpen hiánypótló könyv született legendás, nagy tenoristánkról!)
543 Búbánat 2014-08-16 01:15:58 [Válasz erre: 542 Janus 2014-08-15 21:28:45]
Ez az Ilosfalvyval felvett János vitéz- hanglemez a második teljes stúdiófelvétele a daljátéknak, a hatvanas évek elejéről. Kacsóh remeke elsőként a rádió stúdiójában 1959-ben készült el, Sárdy, Házy, Palló, Lehoczky Éva, Szakács Sándor, Pethes Ferenc, Radnai György, Gobbi Hilda, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus közreműködésével. Polgár Tibor vezényelt. A könyv Ilosfalvy egyetlen operettlemez-felvételét említi: 1968-ban, Németországban lemezre vették vele Lehár Víg özvegyét. Így osztották ki a szerepeket: Anneliese Rothenberger - Hanna Glawari Nicolai Gedda - Danilo Danilowitsch Erika Köth - Valencienne Robert Ilosfalvy - Camille de Rosillon Choir of Bayerischen Rundfunks and the Symphony-Orchester Graunka/Willy Mattes
Ez az Ilosfalvyval felvett János vitéz- hanglemez a második teljes stúdiófelvétele a daljátéknak, a hatvanas évek elejéről. Kacsóh remeke elsőként a rádió stúdiójában 1959-ben készült el, Sárdy, Házy, Palló, Lehoczky Éva, Szakács Sándor, Pethes Ferenc, Radnai György, Gobbi Hilda, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus közreműködésével. Polgár Tibor vezényelt. A könyv Ilosfalvy egyetlen operettlemez-felvételét említi: 1968-ban, Németországban lemezre vették vele Lehár Víg özvegyét. Így osztották ki a szerepeket: Anneliese Rothenberger - Hanna Glawari Nicolai Gedda - Danilo Danilowitsch Erika Köth - Valencienne Robert Ilosfalvy - Camille de Rosillon Choir of Bayerischen Rundfunks and the Symphony-Orchester Graunka/Willy Mattes
542 Janus 2014-08-15 21:28:45
Az Ilosfalyv könyv egyáltalán nem említi az operett felvételek többségét. Például a János Vitéz felvételét sem: Ilosfalvy Róbert - Kukorica Jancsi Zentai Anna - Iluska Melis György - Bagó Bilicsi Tivadar - A francia király Gyurkovics Mária - A francia királykiasasszony Gobbi Hilda - A gonosz mostoha Radnai György - Strázsamester Domahidy László - A falu csősze Pethes Sándor - Bartolo, udvari tudós a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara - Lukács Ervin [url]http://opera-balett.blogspot.hu/search/label/Ilosfalvy%20R%C3%B3bert;Akit érdekel ez a János Vitéz felvétel innen letöltheti.[/url]
Az Ilosfalyv könyv egyáltalán nem említi az operett felvételek többségét. Például a János Vitéz felvételét sem: Ilosfalvy Róbert - Kukorica Jancsi Zentai Anna - Iluska Melis György - Bagó Bilicsi Tivadar - A francia király Gyurkovics Mária - A francia királykiasasszony Gobbi Hilda - A gonosz mostoha Radnai György - Strázsamester Domahidy László - A falu csősze Pethes Sándor - Bartolo, udvari tudós a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara - Lukács Ervin [url]http://opera-balett.blogspot.hu/search/label/Ilosfalvy%20R%C3%B3bert;Akit érdekel ez a János Vitéz felvétel innen letöltheti.[/url]
541 Búbánat 2014-08-13 22:46:38 [Válasz erre: 537 kobzos55 2014-08-13 10:20:16]
Az operett műfaja, különösen a "klasszikus operett", Offenbachtól Hervé-, Lecocq-,Planquette-, Sullivan-, Suppé-, J. Strauss-, Millöcker-, Zeller-műveken át egészen, Fall-, Oscar Straus-, Lehár-alkotásaiig operai igényű partitúrák. Nem véletlen, hogy e zenés műfajt születésétől kezdve mennyi híres operaénekes (de karmester is) vitte világsikerre. (Erre bizonyíték az archív gramofon- vagy rádiófelvételek sokasága is.) A legnevesebb külföldi és hazai énekesek sem átallottak a jelesebb darabokat műsorukra tűzni, repertoárjukra venni! Ismerek operakalauzokat, amikben a fontosabb operettek, daljátékok kihagyhatatlanok. Winkler Gábor is felvette némelyiket a Barangolás az operák világában… című könyvsorozatába, sőt külön köteteket szentelt a műfajnak, ismertetve az alkotások kiadott CD- és DVD-felvételeit is. Könyvtárnyi irodalma van az operettnek, amely a XIX. század közepétől kezdve megkerülhetetlenül ott van a zenés színházak mellett az operaházak palettáján is. Játsszák szerte a világon a nagy dalszínházak: Berlin, München, Drezda, Lipcse, Sydney, New York, Chicago, San Francisco, London, Párizs, Lyon, Zürich, Milánó, Róma, Bécs, Prága, Pozsony, Varsó, Stockholm, Helsinki, Szentpétervár stb. Említek operaénekeseket is a régmúltból, akik szívesen vettek részt operettbemutatókon és/vagy vittek sikerre darabokat: Alexander Girardi, Jan Kiepura, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Julius Patzak, Rudolph Schock, Kónya Sándor, Maria Callas, Erika Köth, Réthy Eszter, Anday Piroska, Elisabeth Schwarzkopf Geszty Szilvia, Ljuba Welitsch, Rita Streich, Emmy Loose, Hikde Güden, Anneliese Rothenberger, Nicolai Gedda, Erich Kunz, Wolfgang Brendel, Siegfried Jerusalem, René Kollo, Geraint Evans, John Aler, Richard Lewis, Johann Botha, Alain Vanzo, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Regine Crespin, Felicity Lott, Jessye Normann, Grace Bumbry, Valerie Masterson, Mady Mesplé, Laurent Naouri, Jean-Philippe Lafont, Hermann Prey, Joan Sutherland, Kiri Te Kanawa, Karita Mattila, Lucia Popp, Edita Gruberova, Vesselina Kasarova, José Carreras, Placido Domingo és még sorolhatnám az operaénekeseket, akik a színpadon operettet énekeltek. A hangjukat őrzi a mikrobarázdás lemez, ahogy LP, CD és DVD lemez is megörökítette. Nálunk is, szinte kivétel nélkül minden operaénekesünk szívesen énekelt operettet, nemcsak Ilosfalvy Róbert. A hazai nagyságok közül még hadd említsem meg Orosz Júliát, Osváth Júliát, Gyurkovics Máriát, Vámos Ágnest, Gencsy Sárit, Házy Erzsébetet, László Margitot, Moldován Stefániát, Komlóssy Erzsébetet, Barlay Zsuzsát, Kalmár Magdát, Kincses Veronikát, Kukelyt, Zempléni Máriát, Pallót, Sárdyt, Udvardyt, Simándyt, Rétit, Korondyt, Svéd Sándort, Maleczkyt, Melist, Radnayt, Bendét, Várhelyi Endrét, Kishegyit, Kövecsest, Palcsó Sándort, Molnár Andrást. És a sor folytatható, akik az operett rangját az opera nívójához közelítették. Nem érdemtelenül! Fel tudom sorolni évtizedekre visszamenőleg, hogy az Operából ki milyen operettben játszott, énekelt és/vagy készített belőlük rádió- illetve hanglemezfelvételeket. Ilosfalvy is, bizony büszke volt arra, hogy ebben a sokszor operai igényű, "könnyebb" műfajban is foglalkoztatták! Nemcsak népszerűséget hozott és ismertséget szerzett neki ez a „kikalandozás”, de a közönséget és a hallgatóságot úgymond „nevelte” is, hiszen énekművészetével ráirányította a figyelmet a sokak által lebecsült zenés műfajra, rámutatva az egyes darabok áriáiban, kettőseiben, fináléiban rejtőző komoly értékekre, melyek elénekléséhez sokszor olyan fokú nehézséggel, technikai tudással, hangképzéssel kell megbirkózni, mint ahogyan a komoly- vagy víg opera szerepeinek elénekléséhez szükséges. Ilosfalvy Róbertnek – aki külföldi pályafutása legelején a Szép Helénában Párist alakította - már itthon, élete utolsó aktív szakaszában nem számított rangon alulinak A mosoly országában fellépni: Pesten és Szegeden összességében több tucatszor alakította Szu-Csong herceget - és még a prózát is bevállalta! Legyünk büszkék arra, hogy „Ilos” is a helyén, értékén kezelte az operett műfaját, nem lett hűtlen hozzá, mindvégig szerette a műfajt és művészi oeuvre-jét gazdagította vele! Legutóbbi időkből is találni - akár itthonról operaénekest és - példát arra, hogy az operettbe "kirándul"-jon. Gondoljunk Kolonits Klára Szép Heléna-fellépéseire is...
Az operett műfaja, különösen a "klasszikus operett", Offenbachtól Hervé-, Lecocq-,Planquette-, Sullivan-, Suppé-, J. Strauss-, Millöcker-, Zeller-műveken át egészen, Fall-, Oscar Straus-, Lehár-alkotásaiig operai igényű partitúrák. Nem véletlen, hogy e zenés műfajt születésétől kezdve mennyi híres operaénekes (de karmester is) vitte világsikerre. (Erre bizonyíték az archív gramofon- vagy rádiófelvételek sokasága is.) A legnevesebb külföldi és hazai énekesek sem átallottak a jelesebb darabokat műsorukra tűzni, repertoárjukra venni! Ismerek operakalauzokat, amikben a fontosabb operettek, daljátékok kihagyhatatlanok. Winkler Gábor is felvette némelyiket a Barangolás az operák világában… című könyvsorozatába, sőt külön köteteket szentelt a műfajnak, ismertetve az alkotások kiadott CD- és DVD-felvételeit is. Könyvtárnyi irodalma van az operettnek, amely a XIX. század közepétől kezdve megkerülhetetlenül ott van a zenés színházak mellett az operaházak palettáján is. Játsszák szerte a világon a nagy dalszínházak: Berlin, München, Drezda, Lipcse, Sydney, New York, Chicago, San Francisco, London, Párizs, Lyon, Zürich, Milánó, Róma, Bécs, Prága, Pozsony, Varsó, Stockholm, Helsinki, Szentpétervár stb. Említek operaénekeseket is a régmúltból, akik szívesen vettek részt operettbemutatókon és/vagy vittek sikerre darabokat: Alexander Girardi, Jan Kiepura, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Julius Patzak, Rudolph Schock, Kónya Sándor, Maria Callas, Erika Köth, Réthy Eszter, Anday Piroska, Elisabeth Schwarzkopf Geszty Szilvia, Ljuba Welitsch, Rita Streich, Emmy Loose, Hikde Güden, Anneliese Rothenberger, Nicolai Gedda, Erich Kunz, Wolfgang Brendel, Siegfried Jerusalem, René Kollo, Geraint Evans, John Aler, Richard Lewis, Johann Botha, Alain Vanzo, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Regine Crespin, Felicity Lott, Jessye Normann, Grace Bumbry, Valerie Masterson, Mady Mesplé, Laurent Naouri, Jean-Philippe Lafont, Hermann Prey, Joan Sutherland, Kiri Te Kanawa, Karita Mattila, Lucia Popp, Edita Gruberova, Vesselina Kasarova, José Carreras, Placido Domingo és még sorolhatnám az operaénekeseket, akik a színpadon operettet énekeltek. A hangjukat őrzi a mikrobarázdás lemez, ahogy LP, CD és DVD lemez is megörökítette. Nálunk is, szinte kivétel nélkül minden operaénekesünk szívesen énekelt operettet, nemcsak Ilosfalvy Róbert. A hazai nagyságok közül még hadd említsem meg Orosz Júliát, Osváth Júliát, Gyurkovics Máriát, Vámos Ágnest, Gencsy Sárit, Házy Erzsébetet, László Margitot, Moldován Stefániát, Komlóssy Erzsébetet, Barlay Zsuzsát, Kalmár Magdát, Kincses Veronikát, Kukelyt, Zempléni Máriát, Pallót, Sárdyt, Udvardyt, Simándyt, Rétit, Korondyt, Svéd Sándort, Maleczkyt, Melist, Radnayt, Bendét, Várhelyi Endrét, Kishegyit, Kövecsest, Palcsó Sándort, Molnár Andrást. És a sor folytatható, akik az operett rangját az opera nívójához közelítették. Nem érdemtelenül! Fel tudom sorolni évtizedekre visszamenőleg, hogy az Operából ki milyen operettben játszott, énekelt és/vagy készített belőlük rádió- illetve hanglemezfelvételeket. Ilosfalvy is, bizony büszke volt arra, hogy ebben a sokszor operai igényű, "könnyebb" műfajban is foglalkoztatták! Nemcsak népszerűséget hozott és ismertséget szerzett neki ez a „kikalandozás”, de a közönséget és a hallgatóságot úgymond „nevelte” is, hiszen énekművészetével ráirányította a figyelmet a sokak által lebecsült zenés műfajra, rámutatva az egyes darabok áriáiban, kettőseiben, fináléiban rejtőző komoly értékekre, melyek elénekléséhez sokszor olyan fokú nehézséggel, technikai tudással, hangképzéssel kell megbirkózni, mint ahogyan a komoly- vagy víg opera szerepeinek elénekléséhez szükséges. Ilosfalvy Róbertnek – aki külföldi pályafutása legelején a Szép Helénában Párist alakította - már itthon, élete utolsó aktív szakaszában nem számított rangon alulinak A mosoly országában fellépni: Pesten és Szegeden összességében több tucatszor alakította Szu-Csong herceget - és még a prózát is bevállalta! Legyünk büszkék arra, hogy „Ilos” is a helyén, értékén kezelte az operett műfaját, nem lett hűtlen hozzá, mindvégig szerette a műfajt és művészi oeuvre-jét gazdagította vele! Legutóbbi időkből is találni - akár itthonról operaénekest és - példát arra, hogy az operettbe "kirándul"-jon. Gondoljunk Kolonits Klára Szép Heléna-fellépéseire is...
540 telramund 2014-08-13 15:19:28 [Válasz erre: 537 kobzos55 2014-08-13 10:20:16]
Egy életrajzhoz,főként,ha leginkább felvételek elemzésén alapszik minden hozzátartozik ,akár kedvelem, akár nem a műfajt.És ez nem ízlés kérdése már bocsánat.
Egy életrajzhoz,főként,ha leginkább felvételek elemzésén alapszik minden hozzátartozik ,akár kedvelem, akár nem a műfajt.És ez nem ízlés kérdése már bocsánat.
539 parampampoli 2014-08-13 10:34:23 [Válasz erre: 538 kobzos55 2014-08-13 10:24:11]
Igazad van! Az "Elbűvölsz újra!" mondat azóta nálunk, persze csak prózában, családi szállóige lett. És én is Ilos hangján hallom, örökre!
Igazad van! Az "Elbűvölsz újra!" mondat azóta nálunk, persze csak prózában, családi szállóige lett. És én is Ilos hangján hallom, örökre!
538 kobzos55 2014-08-13 10:24:11 [Válasz erre: 533 Janus 2014-08-12 22:30:13]
Volt szerencsém a Manon-t élőben is látni a Házy-Ilosfalvy kettőssel. Döbbenetes volt. És ahogyan Ilosfalvy az "Elbűvölsz újra" frázist énekelte, azt sem félreérteni, sem elfelejteni nem lehetett. Ma is hallom!
Volt szerencsém a Manon-t élőben is látni a Házy-Ilosfalvy kettőssel. Döbbenetes volt. És ahogyan Ilosfalvy az "Elbűvölsz újra" frázist énekelte, azt sem félreérteni, sem elfelejteni nem lehetett. Ma is hallom!
537 kobzos55 2014-08-13 10:20:16 [Válasz erre: 536 parampampoli 2014-08-13 09:48:23]
Z. Tóth Antal jó ízlését dicséri, hogy könyvében keveset ír az operett-szerepekről, a CD-re pedig csak operákból válogatott (de azért egy Verdi Requiem részletet szívesen vettem volna...).
Z. Tóth Antal jó ízlését dicséri, hogy könyvében keveset ír az operett-szerepekről, a CD-re pedig csak operákból válogatott (de azért egy Verdi Requiem részletet szívesen vettem volna...).
536 parampampoli 2014-08-13 09:48:23 [Válasz erre: 535 bermuda 2014-08-12 23:16:51]
Amit itt alább olvastam, Ilos hangjáról és operettfelvételeiről, színigaz. De az is az igazsághoz tartozik, hogy nekem többször mondta, hogy zokon veszi, hogy a rádióban szinte operetténekesként kezelik, mindig csak az operettfelvételeit adják, az operafelvételeit csak sokkal ritkábban. Pedig én operaénekes vagyok! - mondta félig tréfásan, félig nagyon is komolyan.
Amit itt alább olvastam, Ilos hangjáról és operettfelvételeiről, színigaz. De az is az igazsághoz tartozik, hogy nekem többször mondta, hogy zokon veszi, hogy a rádióban szinte operetténekesként kezelik, mindig csak az operettfelvételeit adják, az operafelvételeit csak sokkal ritkábban. Pedig én operaénekes vagyok! - mondta félig tréfásan, félig nagyon is komolyan.
535 bermuda 2014-08-12 23:16:51 [Válasz erre: 532 Janus 2014-08-12 22:26:06]
Én abszolút egyetértek.....Ilosfalvy és Gedda!!nekem ők ketten a világbajnokok. Búbánat sorait pedig én is írhattam volna..én is először Rádióban hallottam Ilost-vidéki lévén-s rögtön beleszerettem...imádom operett felvételeit is....majd Pestre kerülve azonnal elkezdtem operába járni, s minden előadásán ott voltam....
Én abszolút egyetértek.....Ilosfalvy és Gedda!!nekem ők ketten a világbajnokok. Búbánat sorait pedig én is írhattam volna..én is először Rádióban hallottam Ilost-vidéki lévén-s rögtön beleszerettem...imádom operett felvételeit is....majd Pestre kerülve azonnal elkezdtem operába járni, s minden előadásán ott voltam....
534 Búbánat 2014-08-12 22:43:37 [Válasz erre: 533 Janus 2014-08-12 22:30:13]
Igen, ahogy mondod, erre is céloztam a bejegyzésem végén...
Igen, ahogy mondod, erre is céloztam a bejegyzésem végén...
533 Janus 2014-08-12 22:30:13 [Válasz erre: 531 Búbánat 2014-08-12 21:55:09]
Azért a Manon Lescaut Ilosfalvy - Házy kettőssel felvett rádiófelvétele is a fellegekbe repít! Az ember őszintén elhiszi, hogy ott akkor, tényleg átélték azt a szenvedélyt és tragédiát. Persze: korábban egy párt alkottak egy ideig, biztos ez is szerepet játszik ebben a fantasztikus hatásban.
Azért a Manon Lescaut Ilosfalvy - Házy kettőssel felvett rádiófelvétele is a fellegekbe repít! Az ember őszintén elhiszi, hogy ott akkor, tényleg átélték azt a szenvedélyt és tragédiát. Persze: korábban egy párt alkottak egy ideig, biztos ez is szerepet játszik ebben a fantasztikus hatásban.
532 Janus 2014-08-12 22:26:06 [Válasz erre: 526 miketyson 2014-08-12 08:55:25]
Carreras és Domingo is szép pályát futottak be és nagy énekesek voltak. Vannak tőlük felvételeim nem is egy, szoktam is őket hallgatni. Meg voltak a maguk erősségeik és nem egy kiemelkedő alakításuk volt. Viszont az tény - ehhez élőben se kellett őket hallani -, hogy a magasságokkal meggyűlt a bajuk többször is! Ilosfalvynak sohasem. És mivel nem kellett küszködnie a magasságokkal sokkal több energiája maradt a szerepformálásra, illetve hangjának árnyalására, finomítására olyan szerepekben is, mint Gabriel Adorno. Ezért számomra Ilosfalvy az etalon - meg pl. Gedda és még néhányan a tenor fachban - míg Domingo és Carreras jó énekesek voltak, de szerintem több gyengeségük volt. Ez az én szubjektív véleményem, ami az én ízlésemet tükrözi. Nem kell egyetérteni velem.
Carreras és Domingo is szép pályát futottak be és nagy énekesek voltak. Vannak tőlük felvételeim nem is egy, szoktam is őket hallgatni. Meg voltak a maguk erősségeik és nem egy kiemelkedő alakításuk volt. Viszont az tény - ehhez élőben se kellett őket hallani -, hogy a magasságokkal meggyűlt a bajuk többször is! Ilosfalvynak sohasem. És mivel nem kellett küszködnie a magasságokkal sokkal több energiája maradt a szerepformálásra, illetve hangjának árnyalására, finomítására olyan szerepekben is, mint Gabriel Adorno. Ezért számomra Ilosfalvy az etalon - meg pl. Gedda és még néhányan a tenor fachban - míg Domingo és Carreras jó énekesek voltak, de szerintem több gyengeségük volt. Ez az én szubjektív véleményem, ami az én ízlésemet tükrözi. Nem kell egyetérteni velem.
531 Búbánat 2014-08-12 21:55:09
Mint már itt többször leírtam: Ilosfalvyt a fiatalkori operettfelvételei nyomán zártam legelőször a szívembe. Akkor még nem jártam operába, de az operettet a rádióban már naponta, gyerekként is rajongva hallgattam. Sohase felejtem el, amikor először csodálkoztam rá egy addig sohasem hallott gyönyörűséges tenor HANG-ra (A Lili bárónőből); akkor, ott a rádiókészülék mellett a csodával ért fel annak az énekhangnak a megszólalása. El nem tudom mondani, hogyan hatott rám Ilosfalvy éneke, és mit hallottam ki általa abból a rádió "doboz"-ból... Aztán belém ivódott az a szép hang. Mérce lett és maradt! Számomra Ilosfalvy Bob hercege, Boccaccioja, A cigánybáró címszerepe vagy a Három a kislány Schubertje, A denevér Alfrédja, A Fortunió dala Fortúniója, a Sztambul rózsája Ahmedja, az Egy éj Velencében Caramellója, a Gül baba Gábor diákja, vagy a Komáromi farsang Csokonaija stb., azok gyönyörűséges dalai, fenséges dallamai megelőzték a későbbi nagy színpadi szerepeit, operahőseit, melyek aztán betetőzték a hosszú évek alatt bennem felgyülemlett operett-élménytömeget: szépen jöttek sorra tőle az emlékezetes, felejthetetlen Hunyadi László-, Hoffmann-, Faust-, Tell Vilmos-, Alfréd-, Rodolphe-, Lenszkij-, Des Grieux-, Alvaro-, Dick Johnson/Ramerrez-alakítások... míg aztán elérkezett 1966 – és attól kezdve ritkultak az itthoni fellépései, de ha visszajött egy-egy szerepre (Don José, Tosca, Riccardo, Edgardo, Don Carlos, Radames, Stolzingi Walter, Otello, Bánk bán és Szu-Csong), az elsők között vettem meg a belépőjegyet, hogy még véletlenül se mulasszam el kedvenc tenoristámat látni-hallani - még az utolsó aktív éveiben is neki tapsolni; azok mind-mind, máig felejthetetlen ünnepi előadások voltak Vele és így maradtak meg az emlékezetemben. Nemcsoda, hogy amikor - akár ma is - a rádióban felhangzik egy-egy ismert operett melódia Ilosfalvy tolmácsolásában, az most is minden mást megelőz, még az operát is. Csak legkedvesebb partnernőjét nem... Utóbbival együtt, egyszerre szárnyalnak, repülnek és repítenek a mennyek közé!
Mint már itt többször leírtam: Ilosfalvyt a fiatalkori operettfelvételei nyomán zártam legelőször a szívembe. Akkor még nem jártam operába, de az operettet a rádióban már naponta, gyerekként is rajongva hallgattam. Sohase felejtem el, amikor először csodálkoztam rá egy addig sohasem hallott gyönyörűséges tenor HANG-ra (A Lili bárónőből); akkor, ott a rádiókészülék mellett a csodával ért fel annak az énekhangnak a megszólalása. El nem tudom mondani, hogyan hatott rám Ilosfalvy éneke, és mit hallottam ki általa abból a rádió "doboz"-ból... Aztán belém ivódott az a szép hang. Mérce lett és maradt! Számomra Ilosfalvy Bob hercege, Boccaccioja, A cigánybáró címszerepe vagy a Három a kislány Schubertje, A denevér Alfrédja, A Fortunió dala Fortúniója, a Sztambul rózsája Ahmedja, az Egy éj Velencében Caramellója, a Gül baba Gábor diákja, vagy a Komáromi farsang Csokonaija stb., azok gyönyörűséges dalai, fenséges dallamai megelőzték a későbbi nagy színpadi szerepeit, operahőseit, melyek aztán betetőzték a hosszú évek alatt bennem felgyülemlett operett-élménytömeget: szépen jöttek sorra tőle az emlékezetes, felejthetetlen Hunyadi László-, Hoffmann-, Faust-, Tell Vilmos-, Alfréd-, Rodolphe-, Lenszkij-, Des Grieux-, Alvaro-, Dick Johnson/Ramerrez-alakítások... míg aztán elérkezett 1966 – és attól kezdve ritkultak az itthoni fellépései, de ha visszajött egy-egy szerepre (Don José, Tosca, Riccardo, Edgardo, Don Carlos, Radames, Stolzingi Walter, Otello, Bánk bán és Szu-Csong), az elsők között vettem meg a belépőjegyet, hogy még véletlenül se mulasszam el kedvenc tenoristámat látni-hallani - még az utolsó aktív éveiben is neki tapsolni; azok mind-mind, máig felejthetetlen ünnepi előadások voltak Vele és így maradtak meg az emlékezetemben. Nemcsoda, hogy amikor - akár ma is - a rádióban felhangzik egy-egy ismert operett melódia Ilosfalvy tolmácsolásában, az most is minden mást megelőz, még az operát is. Csak legkedvesebb partnernőjét nem... Utóbbival együtt, egyszerre szárnyalnak, repülnek és repítenek a mennyek közé!
530 telramund 2014-08-12 12:57:33
Ilosfalvy magas hangjait esem Domigoéhoz sem Carreraséhoz nem lehet hasonlítani.Utóbbbiak rendesen megküzdöttek értük,aztán vagy kijött vagy nem.Hozzáteszem helyszínen hallottam nem különböző life és egyéb hangzó felvételen.
Ilosfalvy magas hangjait esem Domigoéhoz sem Carreraséhoz nem lehet hasonlítani.Utóbbbiak rendesen megküzdöttek értük,aztán vagy kijött vagy nem.Hozzáteszem helyszínen hallottam nem különböző life és egyéb hangzó felvételen.
529 bermuda 2014-08-12 10:03:55 [Válasz erre: 525 Janus 2014-08-12 08:22:53]
Kedves Janus szívemből szóltál......Adorno áriát szinte naponta meghallgatom, tökéletes és gyönyörű. Ilosfalvyt hangjának szépsége, szenvedélyessége nekem is a lentebb említett két művész mellé sorolja. Szerencsémre majd minden teljes opera felvétele megvan, élő külföldi etc. s van összehasonlítási alapom. S mivel szinte a kezdetektől láttam Őt tudtam követni szerepről szerepre....csoda volt.
Kedves Janus szívemből szóltál......Adorno áriát szinte naponta meghallgatom, tökéletes és gyönyörű. Ilosfalvyt hangjának szépsége, szenvedélyessége nekem is a lentebb említett két művész mellé sorolja. Szerencsémre majd minden teljes opera felvétele megvan, élő külföldi etc. s van összehasonlítási alapom. S mivel szinte a kezdetektől láttam Őt tudtam követni szerepről szerepre....csoda volt.
527 parampampoli 2014-08-12 09:26:00 [Válasz erre: 526 miketyson 2014-08-12 08:55:25]
Számomra nem kisebb.
Számomra nem kisebb.
526 miketyson 2014-08-12 08:55:25 [Válasz erre: 525 Janus 2014-08-12 08:22:53]
Ezzel most pontosan mit akarsz mondani? Hogy Ilosfalvy nagyobb énekes volt, mint Carreras és Domingo?
Ezzel most pontosan mit akarsz mondani? Hogy Ilosfalvy nagyobb énekes volt, mint Carreras és Domingo?
525 Janus 2014-08-12 08:22:53
És Adorno áriáját senkitől se hallottam még ennyire érzékenyen, finoman kimunkálva előadni. Semmi erőlködés, semmi küzdelem a magasságokkal. Nem végig ordibálja, mint nagyon sokan, hanem dinamikailag hihetetlenül finoman árnyalja. Carreras és Domingo is erőlködik a felvételeken, Ilosfalvynak nem kell. Ennyi.
És Adorno áriáját senkitől se hallottam még ennyire érzékenyen, finoman kimunkálva előadni. Semmi erőlködés, semmi küzdelem a magasságokkal. Nem végig ordibálja, mint nagyon sokan, hanem dinamikailag hihetetlenül finoman árnyalja. Carreras és Domingo is erőlködik a felvételeken, Ilosfalvynak nem kell. Ennyi.
524 Janus 2014-08-11 23:08:34
Nagyon tudatos művész volt, akinek a színpad volt az élete. A könyv tanúsága szerint arra is oda figyelt, mikor már javában beindult a külföldi karriere és több német város és Zürich között ingázva hol itt, hol ott énekelt, hogy egymásután követő estéken ne legyenek előadásai! Sohasem volt becsvágyó, mindig kétségek gyötörték önmaga képességeit illetően, amiket megtartott nagyrészt magának, de nem bízta el magát. Úgy érezte mindig van hová fejlődni. Úgy gondolom, hogy karrierjében az volt a legszebb így külső személőként, hogy méltóságteljesen vonult vissza, az önmagával szembeni önkritika következtében. Művészi alázat és odaadó zene szeretet, a régi nagyokra való felnézés, fegyelmezettség és tudatosság. Az egyik legnagyobb, hanem a legnagyobb huszadik századi tenorista volt. Nyilván voltak neki is rosszabbul sikerült fellépései - a könyv ezeket nem részletezi, de ettől függetlenül egy igazi csoda volt. Ezt a hangfelvételek alapján is megállapítható róla.
Nagyon tudatos művész volt, akinek a színpad volt az élete. A könyv tanúsága szerint arra is oda figyelt, mikor már javában beindult a külföldi karriere és több német város és Zürich között ingázva hol itt, hol ott énekelt, hogy egymásután követő estéken ne legyenek előadásai! Sohasem volt becsvágyó, mindig kétségek gyötörték önmaga képességeit illetően, amiket megtartott nagyrészt magának, de nem bízta el magát. Úgy érezte mindig van hová fejlődni. Úgy gondolom, hogy karrierjében az volt a legszebb így külső személőként, hogy méltóságteljesen vonult vissza, az önmagával szembeni önkritika következtében. Művészi alázat és odaadó zene szeretet, a régi nagyokra való felnézés, fegyelmezettség és tudatosság. Az egyik legnagyobb, hanem a legnagyobb huszadik századi tenorista volt. Nyilván voltak neki is rosszabbul sikerült fellépései - a könyv ezeket nem részletezi, de ettől függetlenül egy igazi csoda volt. Ezt a hangfelvételek alapján is megállapítható róla.
523 parampampoli 2014-08-11 21:38:40 [Válasz erre: 522 kugli 2014-08-11 21:35:13]
Így van, egyszer ismételte meg, mert olyan ováció fogadta, de jobb lett volna, ha nem teszi, mert a darab folytatásában hiányzott az ismétléssel elvesztett erő és energia. Hiszen akkor már nem volt fiatal tenorista, akinek nem léteznek korlátok.
Így van, egyszer ismételte meg, mert olyan ováció fogadta, de jobb lett volna, ha nem teszi, mert a darab folytatásában hiányzott az ismétléssel elvesztett erő és energia. Hiszen akkor már nem volt fiatal tenorista, akinek nem léteznek korlátok.
522 kugli 2014-08-11 21:35:13 [Válasz erre: 520 Janus 2014-08-11 11:40:22]
Nem minden énekes egyforma - neki nem volt kedvence valószínűen. Laczó István meg vakolat-hullató c-ket és desz-t vágott ki, ha: jól volt diszponálva. A nagy énekesek jól ismerik saját képességeiket. Ilos pl. a "Hazám, hazám"-ot csak egyetlen egyszer ismételte ( akkor úgy volt diszponálva ) Tény 1954 és 2000 között 46 év telt el, tenoristának nagyon sok idő...
Nem minden énekes egyforma - neki nem volt kedvence valószínűen. Laczó István meg vakolat-hullató c-ket és desz-t vágott ki, ha: jól volt diszponálva. A nagy énekesek jól ismerik saját képességeiket. Ilos pl. a "Hazám, hazám"-ot csak egyetlen egyszer ismételte ( akkor úgy volt diszponálva ) Tény 1954 és 2000 között 46 év telt el, tenoristának nagyon sok idő...
521 Búbánat 2014-08-11 16:06:00 [Válasz erre: 520 Janus 2014-08-11 11:40:22]
A mai napig utolérhetetlenül a legszebb, legnemesebb, legbársonyosabb magyar tenorhang volt az övé. És akkor még ott van mind a lírai, mind a drámai/spinto szerepkörben kitűnő-kisugárzó muzikalitása, melyhez páratlan színpadi mesterségbeli tudással elegyített, könnyed elegancia párosult. Ki tudja, mikor születik – vagy születni fog-e egyáltalán - hozzá fogható mércéjű opera-, oratórium-, dalénekes ebben a hangfachban. Szerencsénkre, az operaházakon kívül a rádió, a hanglemezgyár is sokat foglalkoztatta; felvételei a rádió különféle zenei műsoraiban gyakorta felhangzanak, vagy akár LP- és CD-lemezekről is, és élvezhetjük hangjának fenséges szépségét. Sőt a televízióban is több portréfilm készült vele, ezek szintén hozzáférhetőek; az archív felvételekről sok opera- és operettrészletben, oratóriumokban, csodálatos énekes partnerek oldalán láthatjuk és hallhatjuk őt, miközben a zene hullámhosszán át belefeledkezhetünk a zeneirodalom gyönyörűségeibe is. Hogy mi volt Ilosfalvy Róbert énekművészetének titka? Nem tudom. Mondhatunk erről bármit, számomra ez megfejthetetlen marad, azt hiszem, ennek a titkát sírjába vitte.
A mai napig utolérhetetlenül a legszebb, legnemesebb, legbársonyosabb magyar tenorhang volt az övé. És akkor még ott van mind a lírai, mind a drámai/spinto szerepkörben kitűnő-kisugárzó muzikalitása, melyhez páratlan színpadi mesterségbeli tudással elegyített, könnyed elegancia párosult. Ki tudja, mikor születik – vagy születni fog-e egyáltalán - hozzá fogható mércéjű opera-, oratórium-, dalénekes ebben a hangfachban. Szerencsénkre, az operaházakon kívül a rádió, a hanglemezgyár is sokat foglalkoztatta; felvételei a rádió különféle zenei műsoraiban gyakorta felhangzanak, vagy akár LP- és CD-lemezekről is, és élvezhetjük hangjának fenséges szépségét. Sőt a televízióban is több portréfilm készült vele, ezek szintén hozzáférhetőek; az archív felvételekről sok opera- és operettrészletben, oratóriumokban, csodálatos énekes partnerek oldalán láthatjuk és hallhatjuk őt, miközben a zene hullámhosszán át belefeledkezhetünk a zeneirodalom gyönyörűségeibe is. Hogy mi volt Ilosfalvy Róbert énekművészetének titka? Nem tudom. Mondhatunk erről bármit, számomra ez megfejthetetlen marad, azt hiszem, ennek a titkát sírjába vitte.
520 Janus 2014-08-11 11:40:22
Ma délelőtt elolvastam az Ilosfalvy könyv közel háromnegyedét. Ő pályakezdő éveiben is visszadobta a Sába királynője tenorszerepét - még ha utána büntit is kapott érte. Igaz, hogy végig csinálta a próbákat, de a főpróbán végül lemondta a premiert. Úgy érezte, hogy a szerep túlságosan is igénybe veszi hangszálait. Arnoldról azt írta, hogy arra törekszik, hogy lehetőleg minél kevesebbszer, de jól énekelni el a szerepet. Mikor Solti Siegfriedet akart vele énekeltetni szintén visszautasította - igaz, utána jó pár évig nem is hívták az Angol Királyi Operába. Érdemes lenne ezeken a ma énekeseinek is elgondolkozni. Ő már egészen korán elhatározta, hogy csak olyan szerepet fog elénekelni, ami fekszik neki, illik a hangjához. Meg is lett az eredménye és szép hosszú, tartalmas karriert futhatott be. Egészen rendkívüli énekes volt.
Ma délelőtt elolvastam az Ilosfalvy könyv közel háromnegyedét. Ő pályakezdő éveiben is visszadobta a Sába királynője tenorszerepét - még ha utána büntit is kapott érte. Igaz, hogy végig csinálta a próbákat, de a főpróbán végül lemondta a premiert. Úgy érezte, hogy a szerep túlságosan is igénybe veszi hangszálait. Arnoldról azt írta, hogy arra törekszik, hogy lehetőleg minél kevesebbszer, de jól énekelni el a szerepet. Mikor Solti Siegfriedet akart vele énekeltetni szintén visszautasította - igaz, utána jó pár évig nem is hívták az Angol Királyi Operába. Érdemes lenne ezeken a ma énekeseinek is elgondolkozni. Ő már egészen korán elhatározta, hogy csak olyan szerepet fog elénekelni, ami fekszik neki, illik a hangjához. Meg is lett az eredménye és szép hosszú, tartalmas karriert futhatott be. Egészen rendkívüli énekes volt.
519 Janus 2014-06-21 16:47:52 [Válasz erre: 518 Janus 2014-06-21 16:47:29]
Ilosfalvy és rádiófelvétel.
Ilosfalvy és rádiófelvétel.
518 Janus 2014-06-21 16:47:29
Ilosdalvy is énekelt a most májusban nálunk is színre vitt Gluck operában anno Hollandiában: Chr. W. Gluck IPHIGENIE AUF TAURIS (sung in German translation by Johann von Alxinger) Iphigenie - Gré Brouwenstijn Orestes - Jules Bastin Thoas - Vilém Pribyl Pylades - Robert Ilosfalvy Diana - Sophia van Sante Zwei Priesterinnen - Nelly Morpurgo & Marijke Franssen & Henk Smit, Gerard Krake, Jennie Veeninga Residentie Orkest Alberto Erede, cond. De Nederlandse Opera Stadsschouwburg, Amsterdam 20 June 1964 A rádió felvétel anno fent volt a neten, én le is szedtem magamnak a művész iránti tisztelet és szeretet miatt gyűjtöm azokat a felvételeket, amin ő is szerepel.
Ilosdalvy is énekelt a most májusban nálunk is színre vitt Gluck operában anno Hollandiában: Chr. W. Gluck IPHIGENIE AUF TAURIS (sung in German translation by Johann von Alxinger) Iphigenie - Gré Brouwenstijn Orestes - Jules Bastin Thoas - Vilém Pribyl Pylades - Robert Ilosfalvy Diana - Sophia van Sante Zwei Priesterinnen - Nelly Morpurgo & Marijke Franssen & Henk Smit, Gerard Krake, Jennie Veeninga Residentie Orkest Alberto Erede, cond. De Nederlandse Opera Stadsschouwburg, Amsterdam 20 June 1964 A rádió felvétel anno fent volt a neten, én le is szedtem magamnak a művész iránti tisztelet és szeretet miatt gyűjtöm azokat a felvételeket, amin ő is szerepel.
517 Búbánat 2014-06-20 12:48:17
Itt van egy adag Ilosfalvy-felvétel az internetről: [url] http://m.lucywho.com/p3822849/robert-ilosfalvy/videos; Youtube videos for Robert Ilosfalvy [/url]
Itt van egy adag Ilosfalvy-felvétel az internetről: [url] http://m.lucywho.com/p3822849/robert-ilosfalvy/videos; Youtube videos for Robert Ilosfalvy [/url]
516 Búbánat 2014-06-19 13:07:35 [Válasz erre: 514 -zéta- 2014-06-17 20:20:54]
A tegnapi „író-olvasó” találkozó a Budai Várban, a Litea könyvesbolt-teázóban, nagyon szépen és jól sikerült. Az Ilosfalvy-könyv borítójának kinagyított, ún. „roll”-képe fogadta az érkező- látogatót, már kint a bejáratnál, bent a teremben pedig ennek egy másik példányára az ülőhelyünkről tekinthettünk rá. Így a beszélgetés - és a CD-ről felhangzott zenék - alatt végig Ő tekintett ránk, mi pedig Rá… Ezen találkozóra invitált megjelenteket a könyvesbolt munkatársa (vezetője?) köszöntötte, aki szép szavakkal vezette fel a műsort, ajánlotta figyelmünkbe a könyv szerzőjét, Z. Tóth Antalt és érkezett beszélgetőtársát, a rádió munkatársát, Cservenka Juditot. A továbbiakban Cservenka mint riporter kérdezett a könyvről, az író-szerkesztő pedig válaszolt; sorra elő kerültek Ilosfalvy életútjának fontosabb állomásai, szerepei, magánélete, mely témák kibontása azok számára is érdekes lehetett, akik korábban már megvették a könyvet és így „felkészülve” jöttek el ide. Első kézből, élőben hallani ezeket a könyv szerzőjétől, mégis más… A társalgást időnként meg- megszakították a bejátszott zenei illusztrációk, ekkor velük együtt hallgathattuk magát Ilosfalvyt! Ezek az operarészletek nem a könyv mellékletét képező CD-ről hangzottak el, hanem más ritkaságok csendültek fel. Így például egy kettős Svéd Sándorral (még az ötvenes évek végén rögzítettek velük több opera-duettet; Enzo és Barnabás kettősét a Giocondából, vagy az Alvaro - Carlos kettőst A végzet hatalmából). Egy másik felhangzott részlet Arnold áriája volt a Tell Vilmosból: az Operaház 1963-as bemutató előadásának hangfelvételéről. Volt még a Simon Boccanegrából is egy jelenet, és legvégül felhangzott Lohengrin búcsúja Ilosfalvy tolmácsolásában egy külföldi élő előadás felvételéről. Tovább színesítette az összejövetelt, hogy a közöttünk helyet foglaló Csavlek Etelka és Berczelly István is lehetőséget kapott, hogy elmeséljék személyes élményeiket, felidézzék partneri kapcsolatukat színpadi közös szerepléseikről Ilosfalvyval: a Bánk bánból és az Otellóból. De szót kért és kapott Ilosfalvy egy gyermekkori iskolatársa is, aki most eljött ide Rá emlékezni, és nem utolsósorban, a művész özvegye is jelen volt köztünk, és olykor-olykor hozzászólt a beszélgetésekhez. Örülök, hogy sokad-magammal ott lehettem ezen az emlékezetes könyvbemutatón és közösen emlékezhettünk a nagy művészre! Ilosfalvy képe – és ragyogó, fényes, szárnyaló, nemes tenorja! – tovább él bennünk…
A tegnapi „író-olvasó” találkozó a Budai Várban, a Litea könyvesbolt-teázóban, nagyon szépen és jól sikerült. Az Ilosfalvy-könyv borítójának kinagyított, ún. „roll”-képe fogadta az érkező- látogatót, már kint a bejáratnál, bent a teremben pedig ennek egy másik példányára az ülőhelyünkről tekinthettünk rá. Így a beszélgetés - és a CD-ről felhangzott zenék - alatt végig Ő tekintett ránk, mi pedig Rá… Ezen találkozóra invitált megjelenteket a könyvesbolt munkatársa (vezetője?) köszöntötte, aki szép szavakkal vezette fel a műsort, ajánlotta figyelmünkbe a könyv szerzőjét, Z. Tóth Antalt és érkezett beszélgetőtársát, a rádió munkatársát, Cservenka Juditot. A továbbiakban Cservenka mint riporter kérdezett a könyvről, az író-szerkesztő pedig válaszolt; sorra elő kerültek Ilosfalvy életútjának fontosabb állomásai, szerepei, magánélete, mely témák kibontása azok számára is érdekes lehetett, akik korábban már megvették a könyvet és így „felkészülve” jöttek el ide. Első kézből, élőben hallani ezeket a könyv szerzőjétől, mégis más… A társalgást időnként meg- megszakították a bejátszott zenei illusztrációk, ekkor velük együtt hallgathattuk magát Ilosfalvyt! Ezek az operarészletek nem a könyv mellékletét képező CD-ről hangzottak el, hanem más ritkaságok csendültek fel. Így például egy kettős Svéd Sándorral (még az ötvenes évek végén rögzítettek velük több opera-duettet; Enzo és Barnabás kettősét a Giocondából, vagy az Alvaro - Carlos kettőst A végzet hatalmából). Egy másik felhangzott részlet Arnold áriája volt a Tell Vilmosból: az Operaház 1963-as bemutató előadásának hangfelvételéről. Volt még a Simon Boccanegrából is egy jelenet, és legvégül felhangzott Lohengrin búcsúja Ilosfalvy tolmácsolásában egy külföldi élő előadás felvételéről. Tovább színesítette az összejövetelt, hogy a közöttünk helyet foglaló Csavlek Etelka és Berczelly István is lehetőséget kapott, hogy elmeséljék személyes élményeiket, felidézzék partneri kapcsolatukat színpadi közös szerepléseikről Ilosfalvyval: a Bánk bánból és az Otellóból. De szót kért és kapott Ilosfalvy egy gyermekkori iskolatársa is, aki most eljött ide Rá emlékezni, és nem utolsósorban, a művész özvegye is jelen volt köztünk, és olykor-olykor hozzászólt a beszélgetésekhez. Örülök, hogy sokad-magammal ott lehettem ezen az emlékezetes könyvbemutatón és közösen emlékezhettünk a nagy művészre! Ilosfalvy képe – és ragyogó, fényes, szárnyaló, nemes tenorja! – tovább él bennünk…
