6 Sándor cár 2003-02-19 12:47:26
Lehet, hogy neked van igazad. Én nem feltétlenül ragaszkodom ahhoz, hogy a Don Carlost ezredszer is ugyanabban a miliőben rendezzék meg. Vagy gondold el, hogy a Kékszakállunak milyen értelmezési lehetőségei vannak! Abból kell kiindulni, hogy a rendező is művész. Nem azt akarja elmondani, mit üzen Verdi a Don Carlossal, hanem hogy NEKI mit mond a Don Carlos. Szerintem ez elfogadható a részéről.
Lehet, hogy neked van igazad. Én nem feltétlenül ragaszkodom ahhoz, hogy a Don Carlost ezredszer is ugyanabban a miliőben rendezzék meg. Vagy gondold el, hogy a Kékszakállunak milyen értelmezési lehetőségei vannak! Abból kell kiindulni, hogy a rendező is művész. Nem azt akarja elmondani, mit üzen Verdi a Don Carlossal, hanem hogy NEKI mit mond a Don Carlos. Szerintem ez elfogadható a részéről.
5 Búbánat 2003-02-19 12:30:43
Én klasszikusat klasszikus stílusban, módban és látványvilágban szeretem nézni és élvezni. Kortársat természetesen a mai stílusban. Nem szeretem az aktualizálásokat, a kikacsintásokat. Akármilyen üzenet is hallatszik ki a „régi” zenéből vagy a darab cselekményéből, a mai kor hallgatójaként nem vágyom arra, hogy ezt nekem még modernül „átigazítsák”, és hozzá tudálékosan meg(be)magyarázzák nekem, hogy tulajdonképpen mit is akart a 100-200 stb évvel ezelőtt élt szerző művével üzenni a mai kor emberének. És akkor, ha már így van, akkor készítsük el ahhoz a kortárs díszletet, jelmezt, színpadképet. Az meg már végképp nem érdekel senkit sem, hogy mit szól mindehhez a klasszikus zenén és irodalmon nevelkedett közreműködő énekes, és nem utolsósorban a tisztelt néző-hallgató- és fizető közönség. A kritikusok pedig bátran írjanak minderről, a lényeg, hogy szakítsunk a konzervatív, avítt, idejétmúlt előadásmóddal, rendezéssel, s ennek az ideának a jegyében le –és/vagy ki kell cserélni mindent, ami egy picikét is emlékeztetne a bemutató idején honos, vagy a későbbi időkből megszokott, de már „poros” színpadra viteltől. Állítólag ettől várható, hogy az opera, műfaj ne halljon meg, és a mai fiatalok is kedvet kapjanak operába járni. Őket pedig csak ezekkel a módszerekkel lehet becsalogatni a nézőtérre, mondják ezek. Lehetőleg kísérje botrány, polgárpukkasztás, és ebből fakadóan övezze nagy média visszhang a bemutatót. A hírverés pedig meghozza majd az eredményt. Csak arra nem gondolnak ezek a „bölcsek”, hogy amilyen arányban toboroznak új híveket, hasonló arányban veszik el az idősebb generáció kedvét attól, hogy betegyék a lábukat az Operaházakba. Nem beszélve itt az etika, erkölcs, jól neveltség, jó ízlés alapvető normáinak mellőzéséről, a minden téren értendő sivárság görcsös igyekezetű bemutattatásáról. A szegedi Faust a TV-ben látottak alapján tipikus példája az imént elmondottaknak. És mindezt nem feledteti a szerencsére többé-kevésbé megtartott (mert a zenéből való húzások is mostanában divatosak és elterjedtek) „eredeti” elhangzó zenei anyag hallgatása sem. Bízom benne, hogy idővel mindenki rádöbben, hogy mi az érték, mi a szép, s mi a nemes. Minek van patinája. És nem szabad a szem és a fül mint érzékszervek egyidejű működését erőszakkal ellenkező irányba koncentrálni.
Én klasszikusat klasszikus stílusban, módban és látványvilágban szeretem nézni és élvezni. Kortársat természetesen a mai stílusban. Nem szeretem az aktualizálásokat, a kikacsintásokat. Akármilyen üzenet is hallatszik ki a „régi” zenéből vagy a darab cselekményéből, a mai kor hallgatójaként nem vágyom arra, hogy ezt nekem még modernül „átigazítsák”, és hozzá tudálékosan meg(be)magyarázzák nekem, hogy tulajdonképpen mit is akart a 100-200 stb évvel ezelőtt élt szerző művével üzenni a mai kor emberének. És akkor, ha már így van, akkor készítsük el ahhoz a kortárs díszletet, jelmezt, színpadképet. Az meg már végképp nem érdekel senkit sem, hogy mit szól mindehhez a klasszikus zenén és irodalmon nevelkedett közreműködő énekes, és nem utolsósorban a tisztelt néző-hallgató- és fizető közönség. A kritikusok pedig bátran írjanak minderről, a lényeg, hogy szakítsunk a konzervatív, avítt, idejétmúlt előadásmóddal, rendezéssel, s ennek az ideának a jegyében le –és/vagy ki kell cserélni mindent, ami egy picikét is emlékeztetne a bemutató idején honos, vagy a későbbi időkből megszokott, de már „poros” színpadra viteltől. Állítólag ettől várható, hogy az opera, műfaj ne halljon meg, és a mai fiatalok is kedvet kapjanak operába járni. Őket pedig csak ezekkel a módszerekkel lehet becsalogatni a nézőtérre, mondják ezek. Lehetőleg kísérje botrány, polgárpukkasztás, és ebből fakadóan övezze nagy média visszhang a bemutatót. A hírverés pedig meghozza majd az eredményt. Csak arra nem gondolnak ezek a „bölcsek”, hogy amilyen arányban toboroznak új híveket, hasonló arányban veszik el az idősebb generáció kedvét attól, hogy betegyék a lábukat az Operaházakba. Nem beszélve itt az etika, erkölcs, jól neveltség, jó ízlés alapvető normáinak mellőzéséről, a minden téren értendő sivárság görcsös igyekezetű bemutattatásáról. A szegedi Faust a TV-ben látottak alapján tipikus példája az imént elmondottaknak. És mindezt nem feledteti a szerencsére többé-kevésbé megtartott (mert a zenéből való húzások is mostanában divatosak és elterjedtek) „eredeti” elhangzó zenei anyag hallgatása sem. Bízom benne, hogy idővel mindenki rádöbben, hogy mi az érték, mi a szép, s mi a nemes. Minek van patinája. És nem szabad a szem és a fül mint érzékszervek egyidejű működését erőszakkal ellenkező irányba koncentrálni.
4 Sándor cár 2003-02-18 15:35:04
Kösz a tippet. A Faustot egyébként tényleg szidalmazzák rendesen.
Kösz a tippet. A Faustot egyébként tényleg szidalmazzák rendesen.
3 yeti 2003-02-18 13:11:06
Én most azt olvastam pl. (nem az index operás topikjában), hogy a szegedi Faust lett agyonvágva a modernizált rendezéssel.
Én most azt olvastam pl. (nem az index operás topikjában), hogy a szegedi Faust lett agyonvágva a modernizált rendezéssel.
2 Benno 2003-02-17 19:56:00
akkor látogasd szorgalmasan az index.hu operás topikját :)
akkor látogasd szorgalmasan az index.hu operás topikját :)
1 Sándor cár 2003-02-17 15:32:14
Nekem az a tapasztalatom, hogy egy középiskolás fiatalt egy hagyományos rendezésre sem lehet elvinni. Az opera borzasztó élmény egy kamasznak. Aztán még rendbe jöhet a dolog. Én is így voltam. Tizenhat évesen hánytam a Don Carlostól, ma az egyik kedvencem. És opera fan vagyok.
Nekem az a tapasztalatom, hogy egy középiskolás fiatalt egy hagyományos rendezésre sem lehet elvinni. Az opera borzasztó élmény egy kamasznak. Aztán még rendbe jöhet a dolog. Én is így voltam. Tizenhat évesen hánytam a Don Carlostól, ma az egyik kedvencem. És opera fan vagyok.
0 Kalaf 2003-02-17 14:57:24
Sajnos vagy nem (ízlés dolga) a \"klasszikus operákat\" modern rendezésre állítják színpadra. Rossini: Sevillai borbély, Gounod: Faust (Szeged)... Sajnos nekem csalódás volt mindkettő. Az utóbbira egy középiskolás fiatalt el sem lehet vinni.
Sajnos vagy nem (ízlés dolga) a \"klasszikus operákat\" modern rendezésre állítják színpadra. Rossini: Sevillai borbély, Gounod: Faust (Szeged)... Sajnos nekem csalódás volt mindkettő. Az utóbbira egy középiskolás fiatalt el sem lehet vinni.
