98 tiramisu 2017-06-12 19:28:21 [Válasz erre: 91 Cilike 2017-06-10 21:28:07]
Tovább: Puccininál nincs drámai felépítés ??? Cilike, összeomlottam...
Tovább: Puccininál nincs drámai felépítés ??? Cilike, összeomlottam...
96 tiramisu 2017-06-12 19:25:59 [Válasz erre: 91 Cilike 2017-06-10 21:28:07]
Cilike! Kérlek ne fogalmazz gorombán!! Hogy ki a nagyobb zeneszerző Verdi , vagy Puccini? Ezt a kérdést EGYÁLTALÁN FELVETNI , hogy gorombán fogalmazzak, nagy butaság!! Egyik jobb, mint a másik! Teljesen más világ egyik és másik! Hagyd el a ""kulisszahasogatás" kifejezést, mert ez nem igaz! Ha ez a véleményed , ne haragudj, de fogalmad sincs Puccini zenéjéről!! Nem szereted és kész! Szerencsére nem kell Puccinit megvédeni. Ezek igaz érzelmek! És akkor minden erről szólt! Költészet , zene, képzőművészet, életérzés... Szerinted Puccininél nincs kompozíció és drámai felépítés? De bizony , hogy van! Nem improvizál, mindennek pontosan ott a helye ahol lennie kell! Ajánlom, hogy jobban merülj bele Puccini műveiben, és azután nyilatkozz! Ha nem kedveled az a Te bajod! - Teljesen kiborítottál!!!
Cilike! Kérlek ne fogalmazz gorombán!! Hogy ki a nagyobb zeneszerző Verdi , vagy Puccini? Ezt a kérdést EGYÁLTALÁN FELVETNI , hogy gorombán fogalmazzak, nagy butaság!! Egyik jobb, mint a másik! Teljesen más világ egyik és másik! Hagyd el a ""kulisszahasogatás" kifejezést, mert ez nem igaz! Ha ez a véleményed , ne haragudj, de fogalmad sincs Puccini zenéjéről!! Nem szereted és kész! Szerencsére nem kell Puccinit megvédeni. Ezek igaz érzelmek! És akkor minden erről szólt! Költészet , zene, képzőművészet, életérzés... Szerinted Puccininél nincs kompozíció és drámai felépítés? De bizony , hogy van! Nem improvizál, mindennek pontosan ott a helye ahol lennie kell! Ajánlom, hogy jobban merülj bele Puccini műveiben, és azután nyilatkozz! Ha nem kedveled az a Te bajod! - Teljesen kiborítottál!!!
95 Héterő 2017-06-12 11:23:04
Itt van még ez is - [url]http://www.operafesztival.hu/index.php/hu/eladasok/50-opera/1925-shigeaki-saegusa-ifjabb-butterfly-jr-butterfly;Jr. Butterfly - Ifjabb Butterfly[/url], vagy inkább Pinkerton Jr. a tartalom alapján.
Itt van még ez is - [url]http://www.operafesztival.hu/index.php/hu/eladasok/50-opera/1925-shigeaki-saegusa-ifjabb-butterfly-jr-butterfly;Jr. Butterfly - Ifjabb Butterfly[/url], vagy inkább Pinkerton Jr. a tartalom alapján.
94 IVA 2017-06-11 23:16:26 [Válasz erre: 93 nickname 2017-06-11 07:21:05]
Én is hülyeségnek tartom. Ha árnyaltabb kifejezést keresnék rá, az még rosszabb lenne.
Én is hülyeségnek tartom. Ha árnyaltabb kifejezést keresnék rá, az még rosszabb lenne.
93 nickname 2017-06-11 07:21:05 [Válasz erre: 91 Cilike 2017-06-10 21:28:07]
Szerintem is, de hogy ne legyek igazságtalan vagy egyoldalú: Puccini nagyon értett a színházhoz és nagy tehetsége is volt a színházi hatáskeltéshez, és mint zeneszerző minden hatásvadászata ellenére sem képviselte a korabeli középszert. Umberto Giordano pl. már annál inkább, de a Parasztecsületet leszámítva Mascagni is. Mindkét szerző több operáját meghallgattam felvételről: a nyomába se érnek a Puccini képviselte késő romantikus operamuzsikának. És hogy visszakanyarodjunk a témához: mivel a Pillangókisasszony dramaturgiailag kerek egész hülyeség teljes felvonást elhagyni belőle, mert torzó lesz a dramaturgia.
Szerintem is, de hogy ne legyek igazságtalan vagy egyoldalú: Puccini nagyon értett a színházhoz és nagy tehetsége is volt a színházi hatáskeltéshez, és mint zeneszerző minden hatásvadászata ellenére sem képviselte a korabeli középszert. Umberto Giordano pl. már annál inkább, de a Parasztecsületet leszámítva Mascagni is. Mindkét szerző több operáját meghallgattam felvételről: a nyomába se érnek a Puccini képviselte késő romantikus operamuzsikának. És hogy visszakanyarodjunk a témához: mivel a Pillangókisasszony dramaturgiailag kerek egész hülyeség teljes felvonást elhagyni belőle, mert torzó lesz a dramaturgia.
92 IVA 2017-06-11 06:02:48 [Válasz erre: 91 Cilike 2017-06-10 21:28:07]
Nyilván ezért nem adják már egyik Puccinit sem tisztességes díszletben: nehogy azok hasogassák a kulisszákat. Bár... a többi szerző darabjaival is meglehetősen elővigyázatosak.
Nyilván ezért nem adják már egyik Puccinit sem tisztességes díszletben: nehogy azok hasogassák a kulisszákat. Bár... a többi szerző darabjaival is meglehetősen elővigyázatosak.
91 Cilike 2017-06-10 21:28:07 [Válasz erre: 90 Haandel 2017-06-10 20:06:03]
Igen. Szerintem igen.Puccinit szeretem, de egy idő után mindegyik operájáról az a véleményem alakult ki, hogy sok hatásvadászat van bennük és hogy gorombán, túlozva fogalmazzak, kulisszahasogatás. Ezzel szemben Verdinél kompozíció van, dráma felépítés, szereplők zenei jellemzése és formai szabályosság. De miként mondom, ez az én véleményem, nem kötelező vele egyetérteni.
Igen. Szerintem igen.Puccinit szeretem, de egy idő után mindegyik operájáról az a véleményem alakult ki, hogy sok hatásvadászat van bennük és hogy gorombán, túlozva fogalmazzak, kulisszahasogatás. Ezzel szemben Verdinél kompozíció van, dráma felépítés, szereplők zenei jellemzése és formai szabályosság. De miként mondom, ez az én véleményem, nem kötelező vele egyetérteni.
90 Haandel 2017-06-10 20:06:03 [Válasz erre: 84 Cilike 2017-06-09 17:57:44]
Puccs!!! Nem tudom elhinni: ‘Verdi komolyabb, mint Puccini’? Puccini, Lehár, a homokórám lejár. Verdi, Wagner, aki komolytalanul odavág, az nyer! (;-)
Puccs!!! Nem tudom elhinni: ‘Verdi komolyabb, mint Puccini’? Puccini, Lehár, a homokórám lejár. Verdi, Wagner, aki komolytalanul odavág, az nyer! (;-)
89 IVA 2017-06-09 21:38:33 [Válasz erre: 84 Cilike 2017-06-09 17:57:44]
Csak jelzem, hogy a vita innen szépen kisiklott. Egyébként nem tudok dönteni Verdi, illetve Puccini elsőbbségében, a komoly zeneszerzőség terén is akadnak nyerő érvek Puccini nagysága mellett. De az ő alkotásának ideje nem is fedi pontosan a Verdiét. Általában a saját érzelmi korszakaim, még inkább egy-egy élmény alkalma szerint rajongom jobban hol egyikükért, hol a másikért.
Csak jelzem, hogy a vita innen szépen kisiklott. Egyébként nem tudok dönteni Verdi, illetve Puccini elsőbbségében, a komoly zeneszerzőség terén is akadnak nyerő érvek Puccini nagysága mellett. De az ő alkotásának ideje nem is fedi pontosan a Verdiét. Általában a saját érzelmi korszakaim, még inkább egy-egy élmény alkalma szerint rajongom jobban hol egyikükért, hol a másikért.
88 IVA 2017-06-09 21:36:53 [Válasz erre: 83 nickname 2017-06-09 16:05:28]
„Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél” – ezt írtam én. „Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél” – ezt írtad Te, kedves Nickname, ami köszönőviszonyban sincs az én gondolatommal! Nem mindegy, hogy zeneszerzők műveit egy-egy tulajdonságuk – a dramaturgia minősége, pontossága és kikezdhetetlensége – szempontjából vetjük össze, vagy önmagukban és általában. Aki ily módon átszabja az előzmény lényegét, annak megállapításaival, és a továbbiakban a vitával nem tudok mit kezdeni. (Mintha ez jelenség ragályos lenne a fórumon.
„Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél” – ezt írtam én. „Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél” – ezt írtad Te, kedves Nickname, ami köszönőviszonyban sincs az én gondolatommal! Nem mindegy, hogy zeneszerzők műveit egy-egy tulajdonságuk – a dramaturgia minősége, pontossága és kikezdhetetlensége – szempontjából vetjük össze, vagy önmagukban és általában. Aki ily módon átszabja az előzmény lényegét, annak megállapításaival, és a továbbiakban a vitával nem tudok mit kezdeni. (Mintha ez jelenség ragályos lenne a fórumon.
87 nickname 2017-06-09 21:24:38 [Válasz erre: 84 Cilike 2017-06-09 17:57:44]
Ami az átírásokat illeti írtam volt, hogy mindig is része volt a színház világának, és az is marad: anno az volt a divat vagy szokás, hogy agyonhúzzák Donizettit, de ez még nem von le semmit Donizetti tehetségéből és nem is tesz hozzá semmit. Egy előadási gyakorlat volt, biztos szükségszerűségből is. Mi Erkellel meg vagyunk lőve, hiszen külföldi énekesek nem jöhetnek számításba a nyelvi akadályok miatt és mert csak a magyar közönség kedvéért nem fogja Melinda nemcsak zeneileg, de egy külföldi számára a nyelv miatt is nehéz szólamát megtanulni senki sem. Az meg az én egyéni szociális problémám, hogy számomra a modernesített, rövidített, újrafordított, átírt Shakespeare előadások se okoznak túl sok esztétikai és művészi élményt. Februárban néztem meg a Vígszínház új Szentivánéji bemutatóját és végig untam az egészet.
Ami az átírásokat illeti írtam volt, hogy mindig is része volt a színház világának, és az is marad: anno az volt a divat vagy szokás, hogy agyonhúzzák Donizettit, de ez még nem von le semmit Donizetti tehetségéből és nem is tesz hozzá semmit. Egy előadási gyakorlat volt, biztos szükségszerűségből is. Mi Erkellel meg vagyunk lőve, hiszen külföldi énekesek nem jöhetnek számításba a nyelvi akadályok miatt és mert csak a magyar közönség kedvéért nem fogja Melinda nemcsak zeneileg, de egy külföldi számára a nyelv miatt is nehéz szólamát megtanulni senki sem. Az meg az én egyéni szociális problémám, hogy számomra a modernesített, rövidített, újrafordított, átírt Shakespeare előadások se okoznak túl sok esztétikai és művészi élményt. Februárban néztem meg a Vígszínház új Szentivánéji bemutatóját és végig untam az egészet.
85 IVA 2017-06-09 21:22:55 [Válasz erre: 80 Búbánat 2017-06-09 12:45:20]
Persze, Házy. Érdekes módon Házy Erzsébet pazar előadásában hallottam először – egy nagyszabású szabadtéri esztrádműsorban, amelyet a televízió közvetett – azt a dalt, amelyre a '60-as évek végén visszacserélték a Messze a nagy erdőt mint Rosalinda betétdalát a A denevérben. Ez volt a Johann Strauss Klänge der Heimatja. (Lendületes mozgással énekelt–játszott Házy, vállig érő, kibontott hajjal, csillogó, pasztell ruhában, addig sosem látott merészségű dekoltázzsal, és az akkor még szinte ismeretlen ajakfénnyel.)
Persze, Házy. Érdekes módon Házy Erzsébet pazar előadásában hallottam először – egy nagyszabású szabadtéri esztrádműsorban, amelyet a televízió közvetett – azt a dalt, amelyre a '60-as évek végén visszacserélték a Messze a nagy erdőt mint Rosalinda betétdalát a A denevérben. Ez volt a Johann Strauss Klänge der Heimatja. (Lendületes mozgással énekelt–játszott Házy, vállig érő, kibontott hajjal, csillogó, pasztell ruhában, addig sosem látott merészségű dekoltázzsal, és az akkor még szinte ismeretlen ajakfénnyel.)
84 Cilike 2017-06-09 17:57:44 [Válasz erre: 83 nickname 2017-06-09 16:05:28]
Sok mindenben igazat adok Neked,Verdi és Puccini vonatkozásában mindenképpen, az én szememben Verdi legalább egy, de talán két kategóriával komolyabb zeneszerző, mint Puccini. A belcantoval kapcsolatosan is, viszont megemlíteném, hogy ha legalább húzva nem adták volna elő, lehet, hogy feledésbe vesztek volna ezek a művek, leht, hogy kellett hozzá egy primadonna assoluta, hogy a köztudatba kerüljenek. Ami a Tiszaparti jelenetet illeti, azzal is egyetértek elvben, viszont ha megnézzük, évtizedekig olyanok énekelték a szerepet, akik nem tudták elénekelni az eredeti verziót. Most se sokan tudnák Kolontis Klárán kívül, megkockáztatom, hogy senki.
Sok mindenben igazat adok Neked,Verdi és Puccini vonatkozásában mindenképpen, az én szememben Verdi legalább egy, de talán két kategóriával komolyabb zeneszerző, mint Puccini. A belcantoval kapcsolatosan is, viszont megemlíteném, hogy ha legalább húzva nem adták volna elő, lehet, hogy feledésbe vesztek volna ezek a művek, leht, hogy kellett hozzá egy primadonna assoluta, hogy a köztudatba kerüljenek. Ami a Tiszaparti jelenetet illeti, azzal is egyetértek elvben, viszont ha megnézzük, évtizedekig olyanok énekelték a szerepet, akik nem tudták elénekelni az eredeti verziót. Most se sokan tudnák Kolontis Klárán kívül, megkockáztatom, hogy senki.
83 nickname 2017-06-09 16:05:28 [Válasz erre: 75 IVA 2017-06-09 01:54:26]
Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél. Egész egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a szövegkönyvek dramaturgiája gyakran csak a "jólmegcsinált" színdarabok szintjén mozognak, egészen egyszerűen azért, mert a zeneszerzőknek valószínűleg fontosabb volt az, hogy egy szövegönyvhöz hatásos és a kornak megfelelő, a közönség és az énekeseket igényeit kielégítő, hatásos zenét tudnak-e komponálni, minthogy irodalom remekművekről legyen szó. Különben is a bel canto operák teljesen más tészta, mint Puccini. Ezért összehasonlíthatatlanok azokkal dramaturgiai szempontjából. Anno Az 1950-es éveken estek rendre abba a hibába, hogy nem kezelték a helyükön a bel canto operákat és össze-vissza húzták, meg toldozták őket. Tessék csak meghallgatni a Callas címszereplésével felvett Boleyn Annát, hogy megcsonkították ezt a remekművet, ami ezáltal számomra elvesztette azt a színpadi-színházi hatását, amiért szeretem a nem agyonhúzott verziót. Ugyanebbe a hibába estek Erkellel. Mert egy Kolonits Klára számomra bebizonyította márciusban, hogy az eredeti Tisza-parti jelenet egy zseniális remekbe szabott őrülési jelenet, amely nagyon hatásosan jellemzi vissza pszichológiailag Melinda lelkiállapotát. Ettől függetlenül az átdolgozások, átírások, átértelemezések mindig is részesei voltak és lesznek a színház világának, míg a klasszikus darabok eredeti formájukban sohasem avulnak el,lesznek rosszabbak az idő múlásával.
Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél. Egész egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a szövegkönyvek dramaturgiája gyakran csak a "jólmegcsinált" színdarabok szintjén mozognak, egészen egyszerűen azért, mert a zeneszerzőknek valószínűleg fontosabb volt az, hogy egy szövegönyvhöz hatásos és a kornak megfelelő, a közönség és az énekeseket igényeit kielégítő, hatásos zenét tudnak-e komponálni, minthogy irodalom remekművekről legyen szó. Különben is a bel canto operák teljesen más tészta, mint Puccini. Ezért összehasonlíthatatlanok azokkal dramaturgiai szempontjából. Anno Az 1950-es éveken estek rendre abba a hibába, hogy nem kezelték a helyükön a bel canto operákat és össze-vissza húzták, meg toldozták őket. Tessék csak meghallgatni a Callas címszereplésével felvett Boleyn Annát, hogy megcsonkították ezt a remekművet, ami ezáltal számomra elvesztette azt a színpadi-színházi hatását, amiért szeretem a nem agyonhúzott verziót. Ugyanebbe a hibába estek Erkellel. Mert egy Kolonits Klára számomra bebizonyította márciusban, hogy az eredeti Tisza-parti jelenet egy zseniális remekbe szabott őrülési jelenet, amely nagyon hatásosan jellemzi vissza pszichológiailag Melinda lelkiállapotát. Ettől függetlenül az átdolgozások, átírások, átértelemezések mindig is részesei voltak és lesznek a színház világának, míg a klasszikus darabok eredeti formájukban sohasem avulnak el,lesznek rosszabbak az idő múlásával.
82 Búbánat 2017-06-09 13:25:26 [Válasz erre: 80 Búbánat 2017-06-09 12:45:20]
Persze még hosszan lehetne folytatni a magyar szopránok említését, akik énekelték ezt az örökbecsű, igen népszerű, az évtizedek során lassacskán szinte „magyar nótává” vált Lehár-dalt: Kukely Júlia, Ötvös Csilla, , Sass Sylvia, Koltay Valéria, Réthy Eszter stb..
Persze még hosszan lehetne folytatni a magyar szopránok említését, akik énekelték ezt az örökbecsű, igen népszerű, az évtizedek során lassacskán szinte „magyar nótává” vált Lehár-dalt: Kukely Júlia, Ötvös Csilla, , Sass Sylvia, Koltay Valéria, Réthy Eszter stb..
81 Edmond Dantes 2017-06-09 13:15:42 [Válasz erre: 79 Franca 2017-06-09 10:41:11]
Köszönöm, ezt sem tudtam.[url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Tankr%C3%A9d_(opera);itt[/url] valóban lehet olvasni a két változatról. Az operát csak hírből ismerem, kivéve a "Di tanti palpiti"-áriát, ami nemrég Kimernya-kérdés is volt. Maradva az itt "off" Rossininél: azon tűnődöm, vajon heppiendnek számít-e a Sevillai végkimenetele? Ha Mozart Grófnéját kérdezed, hát nem biztos...szinte hallom, "ha én tudom, milyen csapodár pasihoz megyek férjhez..." ;-)
Köszönöm, ezt sem tudtam.[url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Tankr%C3%A9d_(opera);itt[/url] valóban lehet olvasni a két változatról. Az operát csak hírből ismerem, kivéve a "Di tanti palpiti"-áriát, ami nemrég Kimernya-kérdés is volt. Maradva az itt "off" Rossininél: azon tűnődöm, vajon heppiendnek számít-e a Sevillai végkimenetele? Ha Mozart Grófnéját kérdezed, hát nem biztos...szinte hallom, "ha én tudom, milyen csapodár pasihoz megyek férjhez..." ;-)
80 Búbánat 2017-06-09 12:45:20 [Válasz erre: 78 IVA 2017-06-09 09:51:56]
És ki ne maradjon Házy Erzsébet, aki ugyancsak énekelte, hanglemezfelvételen, a "Messze a nagy erdő-t a dal gyors szakaszával együtt. Qualiton kiadványa volt (1965.), LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy)
És ki ne maradjon Házy Erzsébet, aki ugyancsak énekelte, hanglemezfelvételen, a "Messze a nagy erdő-t a dal gyors szakaszával együtt. Qualiton kiadványa volt (1965.), LP-n, majd CD-n is kiadták: Házy Erzsébet – Ilona/Zórika Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi Radnay György – Dragotin A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli: 1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy) 2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy) 3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy) 4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy) 5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay) 6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy)
79 Franca 2017-06-09 10:41:11 [Válasz erre: 76 Edmond Dantes 2017-06-09 08:37:40]
Rossini a Tancredihez is írt heppiendes befejezést, nem csak az Otellóhoz. Láttam olyan előadást, ahol mindkettőt eljátszották, a tragikust is, majd a tapsokat követően, mintegy ráadásként a heppiendet is. Úgy látszik, Rossini nem nagyon díjazta a tragikus végkimenetelt.
Rossini a Tancredihez is írt heppiendes befejezést, nem csak az Otellóhoz. Láttam olyan előadást, ahol mindkettőt eljátszották, a tragikust is, majd a tapsokat követően, mintegy ráadásként a heppiendet is. Úgy látszik, Rossini nem nagyon díjazta a tragikus végkimenetelt.
78 IVA 2017-06-09 09:51:56 [Válasz erre: 77 Edmond Dantes 2017-06-09 08:42:29]
Az a helyzet, hogy hozzászólásomban nem jelen időt, hanem feltételes múltat és múlt időt használtam, miután az 1950-es, '60-as években elég gyakran, évadonként 10–15 alkalommal az volt a helyzet, hogy Neményi Lili, Osváth Júlia és Szilvássy Margit Rosalindája a Messze a nagy erdő és az ahhoz tartozó gyors eléneklésével bizonyította magyarságát. Operett-előadásokban ennél merészebb kakukktojások is előfordulnak, olykor egész fészekaljnyi. Magam a YouTube-on nemrég csupa szoprán (Gyurkovics, Tokody, Pitti, Kalmár, Rost, Németh Marika, Tiboldi, Rost, Kalocsai, Fischl, Frankó, Molnár Marica stb.) előadásában találtam a nótára, és a Mészöly Kataliné tűnt kakukktojásnak. Mivel a mezzoszoprán hang ritkább érték, általában van helyük az Operaházban, nem szorulnak az Operettszínház társulatába. (Különben minden kifogásod akceptálandó.)
Az a helyzet, hogy hozzászólásomban nem jelen időt, hanem feltételes múltat és múlt időt használtam, miután az 1950-es, '60-as években elég gyakran, évadonként 10–15 alkalommal az volt a helyzet, hogy Neményi Lili, Osváth Júlia és Szilvássy Margit Rosalindája a Messze a nagy erdő és az ahhoz tartozó gyors eléneklésével bizonyította magyarságát. Operett-előadásokban ennél merészebb kakukktojások is előfordulnak, olykor egész fészekaljnyi. Magam a YouTube-on nemrég csupa szoprán (Gyurkovics, Tokody, Pitti, Kalmár, Rost, Németh Marika, Tiboldi, Rost, Kalocsai, Fischl, Frankó, Molnár Marica stb.) előadásában találtam a nótára, és a Mészöly Kataliné tűnt kakukktojásnak. Mivel a mezzoszoprán hang ritkább érték, általában van helyük az Operaházban, nem szorulnak az Operettszínház társulatába. (Különben minden kifogásod akceptálandó.)
77 Edmond Dantes 2017-06-09 08:42:29
Az a helyzet, hogy a Denevér Rosalindája elég ritkán énekli egy Lehár-operett slágerét...max. ha netán kakukktojásként berakják a báli jelenetbe. Továbbá szokásosan nem igazán szopránnak való "vidék", inkább mezzók álma Ilona.
Az a helyzet, hogy a Denevér Rosalindája elég ritkán énekli egy Lehár-operett slágerét...max. ha netán kakukktojásként berakják a báli jelenetbe. Továbbá szokásosan nem igazán szopránnak való "vidék", inkább mezzók álma Ilona.
76 Edmond Dantes 2017-06-09 08:37:40 [Válasz erre: 69 Búbánat 2017-06-08 10:59:41]
Otello: köszönet az infóért, "megnyugodtam". Még évtizedekkel ezelőtt hallottam vagy olvastam, hogy Rossini heppiendes Otellót írt, egyéb eltérésekről nem is tudtam. Akkor (nekem) még nem volt elérhető annyi szakirodalom stb., a neten most is a [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Otello_(opera,_Rossini);tragikus végű változat[/url] olvasható. Bár itt off, mert nem Puccini: talán az egyik leginkább közkeletű példa az eltérő befejezésekre a Don Carlos fináléja/címszereplő sorsa. Öngyilkosság vs nagypapa bekíséri a kolostorba, függöny. A történelmi valóság pedig egy másik sőt harmadik dolog..
Otello: köszönet az infóért, "megnyugodtam". Még évtizedekkel ezelőtt hallottam vagy olvastam, hogy Rossini heppiendes Otellót írt, egyéb eltérésekről nem is tudtam. Akkor (nekem) még nem volt elérhető annyi szakirodalom stb., a neten most is a [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Otello_(opera,_Rossini);tragikus végű változat[/url] olvasható. Bár itt off, mert nem Puccini: talán az egyik leginkább közkeletű példa az eltérő befejezésekre a Don Carlos fináléja/címszereplő sorsa. Öngyilkosság vs nagypapa bekíséri a kolostorba, függöny. A történelmi valóság pedig egy másik sőt harmadik dolog..
75 IVA 2017-06-09 01:54:26 [Válasz erre: 70 nickname 2017-06-08 20:12:35]
Az Erkel-operák átdolgozásának örökzöldje alatti mocsárban nem szeretnék dagonyázni, de úgy gondolom, Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél, amelyeknek kisebb-nagyobb dramaturgiai hibáit más erényeikre való tekintettel elnézzük. A Pillangókisasszony első változata nyilván kivétel volt a sorban, a bukás nagyon fájt is a szerzőnek, akiben mégis volt annyi erő, becsvágy és intelligencia, hogy átdolgozza és remekművei sorába emelje „legkedvesebb gyermekét”. De ezt maga tette meg. Turandotját sajnos már nem tehette ő maga teljessé, de a jobb és kevésbé jó finálé-változatok sem tudták csorbítani a darab remekmű voltát.
Az Erkel-operák átdolgozásának örökzöldje alatti mocsárban nem szeretnék dagonyázni, de úgy gondolom, Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél, amelyeknek kisebb-nagyobb dramaturgiai hibáit más erényeikre való tekintettel elnézzük. A Pillangókisasszony első változata nyilván kivétel volt a sorban, a bukás nagyon fájt is a szerzőnek, akiben mégis volt annyi erő, becsvágy és intelligencia, hogy átdolgozza és remekművei sorába emelje „legkedvesebb gyermekét”. De ezt maga tette meg. Turandotját sajnos már nem tehette ő maga teljessé, de a jobb és kevésbé jó finálé-változatok sem tudták csorbítani a darab remekmű voltát.
74 IVA 2017-06-09 01:47:00 [Válasz erre: 68 macskás 2017-06-08 09:25:46]
Ezért is hőn remélem, hogy Kovalik és a Hovanscsina találkozása nem fog megtörténni a Magyar Állami Operaházban. Ki szeretné látni, hogy a szerelmét másfél ezer ember szeme láttára megerőszakolják a színpadon?
Ezért is hőn remélem, hogy Kovalik és a Hovanscsina találkozása nem fog megtörténni a Magyar Állami Operaházban. Ki szeretné látni, hogy a szerelmét másfél ezer ember szeme láttára megerőszakolják a színpadon?
73 IVA 2017-06-09 01:45:48 [Válasz erre: 67 Edmond Dantes 2017-06-08 08:34:31]
Az utolsó 3 szóhoz szokásom szerint megjegyzem: többet várunk egy színháztól, mit hogy ki lehessen bírni.
Az utolsó 3 szóhoz szokásom szerint megjegyzem: többet várunk egy színháztól, mit hogy ki lehessen bírni.
72 IVA 2017-06-09 01:43:35 [Válasz erre: 65 Cilike 2017-06-08 07:58:35]
Valamikor én sem bántam volna, ha Neményi Lili, akit Cso-cso-szán és Rosalinda szerepében is láttam, a Pillangókisasszony „paraván-jelenete” helyett elénekli a Volt, nincs, fene bánja, Volt, nincs, vigye kányát.
Valamikor én sem bántam volna, ha Neményi Lili, akit Cso-cso-szán és Rosalinda szerepében is láttam, a Pillangókisasszony „paraván-jelenete” helyett elénekli a Volt, nincs, fene bánja, Volt, nincs, vigye kányát.
71 IVA 2017-06-09 01:36:09 [Válasz erre: 64 nickname 2017-06-07 21:22:18]
Minden világban jellem kérdése is, hogy egy nő prostivá válik-e, vagy sem. Minnie-nek van kenyere: kocsmát vezet, ahol pincére van (otthon is tart alkalmazott-félét), tekintélye van. Emellett tudja, hogy nem a legfinomabb foglalkozás az övé („Kerítőm a pénz, hazám a kocsma!... Élek, mert mások isznak” – vallja maga is Rance-nek), ám az nagyon nem mindegy neki, hogy kinek adja első csókját – éppen erről szól a története.
Minden világban jellem kérdése is, hogy egy nő prostivá válik-e, vagy sem. Minnie-nek van kenyere: kocsmát vezet, ahol pincére van (otthon is tart alkalmazott-félét), tekintélye van. Emellett tudja, hogy nem a legfinomabb foglalkozás az övé („Kerítőm a pénz, hazám a kocsma!... Élek, mert mások isznak” – vallja maga is Rance-nek), ám az nagyon nem mindegy neki, hogy kinek adja első csókját – éppen erről szól a története.
70 nickname 2017-06-08 20:12:35 [Válasz erre: 69 Búbánat 2017-06-08 10:59:41]
Csakhogy már Puccini földimaradványai felett több évtizede sírhant domborodik, következésképpen ő már nem dolgozza át egyik operáját sem. A nem szerzői átdolgozások, kiigazítások meg szerintem mindig neccesek. Még egy Rékai-Nádasdy-Oláh trió esetében is azok - ha nem lennének azok nem folyna róluk vita :-).
Csakhogy már Puccini földimaradványai felett több évtizede sírhant domborodik, következésképpen ő már nem dolgozza át egyik operáját sem. A nem szerzői átdolgozások, kiigazítások meg szerintem mindig neccesek. Még egy Rékai-Nádasdy-Oláh trió esetében is azok - ha nem lennének azok nem folyna róluk vita :-).
69 Búbánat 2017-06-08 10:59:41 [Válasz erre: 65 Cilike 2017-06-08 07:58:35]
Ehhez kapcsolódóan,de más aspektusból kiindulva hozom szóba: Rossini Otellójának van egy - saját maga által írt - boldog végű változata is. (Hozzáteszem: már az 1817-es operája sem kimondottan Shakespeare drámája nyomán készült; a librettó szövegének forrása más irodalmi előzményekre támaszkodik.) A III. felvonás közepéig azonos az 1817-es eredetihez: Desdemona a vihar zajára felriad. Otello vádjaira bátran felel, s szavaival meggyőzi a mórt hűségéről. Szerelmesen simulnak egymás karjaiba. Így talál rájuk a dózse és a kíséretében belépő Elmiro, valamint a Jagót párbajban legyőző Rodrigo. Az ellenfelek kibékülnek, a betóduló nép boldogan ünnepli a város fiává fogadott hőst. Az eredeti forrás: Giraldi Cinzio (1504-1573) novellája. Ebből merítette később Shakespeare a maga – máig ismert és Verdi által megzenésített – történetét. Rossini Otellója cselekményében a helyszín nem is Ciprus, hanem Velence. Desdemona csak titokban – nem elismerten – hitvese a mórnak. Rodrigo a dózse fiává lép elő. Az első változatnál maradva továbbá a felesége gyilkosává váló férfi magatartása nem igazán motivált, asszonya vélt hűtlenségéről való képzelgése alig alátámasztott. Elmarad a kendőmotívum, miként Jago ravaszul megtervezett álomelbeszélése is. Az 1820-as római premierre módosult a zenei anyag is: a III. felvonásban Otello és Desdemona új duettet kapott, amelyet egy kórussal kiegészített együttes követett. Egy másik példa. Verdi A végzet hatalma operája első változatában (Bemutató: Szentpétervár, 1862.) meghal Alvaro is: úgy határoz, nem küzd tovább a végzettel, s egy közeli szikláról a mélybe veti magát.
Ehhez kapcsolódóan,de más aspektusból kiindulva hozom szóba: Rossini Otellójának van egy - saját maga által írt - boldog végű változata is. (Hozzáteszem: már az 1817-es operája sem kimondottan Shakespeare drámája nyomán készült; a librettó szövegének forrása más irodalmi előzményekre támaszkodik.) A III. felvonás közepéig azonos az 1817-es eredetihez: Desdemona a vihar zajára felriad. Otello vádjaira bátran felel, s szavaival meggyőzi a mórt hűségéről. Szerelmesen simulnak egymás karjaiba. Így talál rájuk a dózse és a kíséretében belépő Elmiro, valamint a Jagót párbajban legyőző Rodrigo. Az ellenfelek kibékülnek, a betóduló nép boldogan ünnepli a város fiává fogadott hőst. Az eredeti forrás: Giraldi Cinzio (1504-1573) novellája. Ebből merítette később Shakespeare a maga – máig ismert és Verdi által megzenésített – történetét. Rossini Otellója cselekményében a helyszín nem is Ciprus, hanem Velence. Desdemona csak titokban – nem elismerten – hitvese a mórnak. Rodrigo a dózse fiává lép elő. Az első változatnál maradva továbbá a felesége gyilkosává váló férfi magatartása nem igazán motivált, asszonya vélt hűtlenségéről való képzelgése alig alátámasztott. Elmarad a kendőmotívum, miként Jago ravaszul megtervezett álomelbeszélése is. Az 1820-as római premierre módosult a zenei anyag is: a III. felvonásban Otello és Desdemona új duettet kapott, amelyet egy kórussal kiegészített együttes követett. Egy másik példa. Verdi A végzet hatalma operája első változatában (Bemutató: Szentpétervár, 1862.) meghal Alvaro is: úgy határoz, nem küzd tovább a végzettel, s egy közeli szikláról a mélybe veti magát.
68 macskás 2017-06-08 09:25:46 [Válasz erre: 65 Cilike 2017-06-08 07:58:35]
Kovalik is megöleti (lelöveti!) Elektrát és Krüszothemiszt Oresztésszel, pedig a librettóban nem ez van.
Kovalik is megöleti (lelöveti!) Elektrát és Krüszothemiszt Oresztésszel, pedig a librettóban nem ez van.
67 Edmond Dantes 2017-06-08 08:34:31 [Válasz erre: 63 zenebaratmonika 2017-06-07 19:54:35]
Wagnert az utóbbi 50 évben eléggé agyongyötrik, hol sikeresebben hol kevésbé sikeresen. Verdiről nem is beszélve és láttam pár éve (MüPa) Kékszakállút (pesti?) társasházba helyezve, nézőtér felé nyitott lakásokban zajlott a ház mindennapi élete ...ki lehetett bírni.
Wagnert az utóbbi 50 évben eléggé agyongyötrik, hol sikeresebben hol kevésbé sikeresen. Verdiről nem is beszélve és láttam pár éve (MüPa) Kékszakállút (pesti?) társasházba helyezve, nézőtér felé nyitott lakásokban zajlott a ház mindennapi élete ...ki lehetett bírni.
66 Edmond Dantes 2017-06-08 08:25:00 [Válasz erre: 65 Cilike 2017-06-08 07:58:35]
Hát igen...extremitások mindig voltak-lesznek. És ha jól látom, mindezt a Komische Operben követte el, ahol az alapító Felsenstein is megbolygatott ezt-azt. Szóval Bieito létrehozta a második [url]https://www.ushmm.org/wlc/hu/media_fi.php?ModuleId=0&MediaId=130;tengelyt[/url] csak Tokió helyébe Nagaszaki lépett, de az is Japán :-) Apropó, tudtommal rendeztek már Pillangót az 1945-ös Nagaszakiba, az opera végére időzítve az augusztus 9-ei atomtámadást...
Hát igen...extremitások mindig voltak-lesznek. És ha jól látom, mindezt a Komische Operben követte el, ahol az alapító Felsenstein is megbolygatott ezt-azt. Szóval Bieito létrehozta a második [url]https://www.ushmm.org/wlc/hu/media_fi.php?ModuleId=0&MediaId=130;tengelyt[/url] csak Tokió helyébe Nagaszaki lépett, de az is Japán :-) Apropó, tudtommal rendeztek már Pillangót az 1945-ös Nagaszakiba, az opera végére időzítve az augusztus 9-ei atomtámadást...
65 Cilike 2017-06-08 07:58:35 [Válasz erre: 59 Edmond Dantes 2017-06-07 09:26:10]
amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont. Azt csak hiszed... volt egy rendezés, Bieito-é, ahol Butterfly életben maradt, inkább megölte a lányát (!) és Suzukit. Bieito ha cambiado el final de 'Madame Butterfly'. En vez de suicidarse, la 'jinetera' asiática mata a su hija y a su criada, porque el director teatral considera que la ópera de Puccini es "una tragedia y no un melodrama".
amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont. Azt csak hiszed... volt egy rendezés, Bieito-é, ahol Butterfly életben maradt, inkább megölte a lányát (!) és Suzukit. Bieito ha cambiado el final de 'Madame Butterfly'. En vez de suicidarse, la 'jinetera' asiática mata a su hija y a su criada, porque el director teatral considera que la ópera de Puccini es "una tragedia y no un melodrama".
64 nickname 2017-06-07 21:22:18
Bele se merek gondolni, hogy akkor A nyugat lányáról mit gondolhatnak: egyetlen nő egy tiszta férfi közösségben, aki érintetlen amazonként őrzi tisztaságát és nem vált prostiváb az aranyásók durva világában :-).
Bele se merek gondolni, hogy akkor A nyugat lányáról mit gondolhatnak: egyetlen nő egy tiszta férfi közösségben, aki érintetlen amazonként őrzi tisztaságát és nem vált prostiváb az aranyásók durva világában :-).
63 zenebaratmonika 2017-06-07 19:54:35 [Válasz erre: 56 nickname 2017-06-06 21:39:18]
Gondolom azért Wagner, Richard Strauss, Bartók nem fog soha ebbe a kategóriába esni, persze Verdi se. Én nem szeretem a Pillangókisasszonyt, de hogy elavult e nehéz megítélni, gondolom nem jobban mint más korabeli darab.
Gondolom azért Wagner, Richard Strauss, Bartók nem fog soha ebbe a kategóriába esni, persze Verdi se. Én nem szeretem a Pillangókisasszonyt, de hogy elavult e nehéz megítélni, gondolom nem jobban mint más korabeli darab.
62 Klára 2017-06-07 18:09:06 [Válasz erre: 60 Alvaro 2017-06-07 14:46:46]
Igen, ez a modernizáció egy újkori népbetegség, aminek a vadhajtásait operalátogatóként is "élvezhetjük." Láttam pl. az Andrea Chénier bemutatóját a tubuson, és láttam néhány kapcsolatos kritikát, véleményt. Ott is rákérdezett valaki a kosztümös előadásra, amire a rendező csak annyit válaszolt, hogy ez a darab végtére is a francia forradalom idején játszódik, nehéz lenne a mába átültetni...
Igen, ez a modernizáció egy újkori népbetegség, aminek a vadhajtásait operalátogatóként is "élvezhetjük." Láttam pl. az Andrea Chénier bemutatóját a tubuson, és láttam néhány kapcsolatos kritikát, véleményt. Ott is rákérdezett valaki a kosztümös előadásra, amire a rendező csak annyit válaszolt, hogy ez a darab végtére is a francia forradalom idején játszódik, nehéz lenne a mába átültetni...
61 Ardelao 2017-06-07 15:00:13 [Válasz erre: 60 Alvaro 2017-06-07 14:46:46]
Nagyon igazat írtál! Nekem is ez a véleményem.
Nagyon igazat írtál! Nekem is ez a véleményem.
60 Alvaro 2017-06-07 14:46:46
Értelmetlen a művek, operák korszerűségéről beszélni...a remekművek, márpedig a Butterly az, mindig aktuálisak. Akik most ágálnak ellene, valószínűleg nekik még nem okozott katarzist a mű...vagy nem látják az értékeit.... kezd elegem lenni a mai divatokból, amelyek és akik minden régebbi értékel meg akarnak semmisíteni....
Értelmetlen a művek, operák korszerűségéről beszélni...a remekművek, márpedig a Butterly az, mindig aktuálisak. Akik most ágálnak ellene, valószínűleg nekik még nem okozott katarzist a mű...vagy nem látják az értékeit.... kezd elegem lenni a mai divatokból, amelyek és akik minden régebbi értékel meg akarnak semmisíteni....
59 Edmond Dantes 2017-06-07 09:26:10
A cikkel ill. szerzőjével semmi bajom. Nem ítél(kezik), csupán különböző véleményeket, felfogásokat, koncepciókat gyűjt csokorba. Nagyobb baj az aktuális produkcióval lehet. Következetes véleményem, hogy klasszikus színdarabokat, operákat stb. igenis lehet, olykor muszáj értelmezni, újragondolni, akár mai jelmezekkel, sőt, mobiltelefonnal súlyosbítva is... ...amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont. Azaz végzett magával. Ha ma írták volna, talán tényleg másképp fejeződne be: a "vegyes" házasság elfogadottsági indexe figyelemreméltóan emelkedett az utóbbi évtizedekben, valószínűleg a fajvédők nagy bánatára. PS Megjegyzem, az ún. "klasszikus régi nagy" szerzők is gyakran heppiendesítették az eredetileg tragikus végű cselekményt. "Jó" példa erre az Orpheusz-legenda vs Gluck operája, ami hála Ámornak, teljesen másképpen végződik. És úgy tudom, pl. Thomas Hamletje is "túlél". Akkor hogy is van ez?
A cikkel ill. szerzőjével semmi bajom. Nem ítél(kezik), csupán különböző véleményeket, felfogásokat, koncepciókat gyűjt csokorba. Nagyobb baj az aktuális produkcióval lehet. Következetes véleményem, hogy klasszikus színdarabokat, operákat stb. igenis lehet, olykor muszáj értelmezni, újragondolni, akár mai jelmezekkel, sőt, mobiltelefonnal súlyosbítva is... ...amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont. Azaz végzett magával. Ha ma írták volna, talán tényleg másképp fejeződne be: a "vegyes" házasság elfogadottsági indexe figyelemreméltóan emelkedett az utóbbi évtizedekben, valószínűleg a fajvédők nagy bánatára. PS Megjegyzem, az ún. "klasszikus régi nagy" szerzők is gyakran heppiendesítették az eredetileg tragikus végű cselekményt. "Jó" példa erre az Orpheusz-legenda vs Gluck operája, ami hála Ámornak, teljesen másképpen végződik. És úgy tudom, pl. Thomas Hamletje is "túlél". Akkor hogy is van ez?
58 Cilike 2017-06-07 08:33:10
Az a véleményem, hogy ez a probléma csak azért merül fel, mert mindent aktualizálni akarnak és ez a téma ebben a formában nem hagyja magát, illetve nem píszí. Múltkor ugye valamelyik vidéki operában felemelték Butterfly korát 18 évre... erre már nincs mit mondani.
Az a véleményem, hogy ez a probléma csak azért merül fel, mert mindent aktualizálni akarnak és ez a téma ebben a formában nem hagyja magát, illetve nem píszí. Múltkor ugye valamelyik vidéki operában felemelték Butterfly korát 18 évre... erre már nincs mit mondani.
57 IVA 2017-06-07 00:46:52 [Válasz erre: 56 nickname 2017-06-06 21:39:18]
Nem szívesen írom le, csak kényszerűségből: ennek a linkelt írásnak minden gondolata, minden mondata, minden hivatkozása a Pillangókisasszony élményétől érintetlenek álpolemizálása. Zeneigazgatók és a média megélhetési ostobasága.
Nem szívesen írom le, csak kényszerűségből: ennek a linkelt írásnak minden gondolata, minden mondata, minden hivatkozása a Pillangókisasszony élményétől érintetlenek álpolemizálása. Zeneigazgatók és a média megélhetési ostobasága.
56 nickname 2017-06-06 21:39:18
[url]http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/06/06/rasszista_lenne_a_pillangokisasszony/;Az elavult Pillangókisasszony.[/url] Szegény Erkelt mindig szidjuk, pedig Puccinire se feltétlenül tekintenek korszerűként. Kérdés: mi a korszerű? Mert ahogy Puccini operái, úgy azok átdolgozásai is csak egy korszak lenyomatai, nem beszélve arról, hogy Puccini mégis csak egy remek zeneszerző, egy nagy tehetség volt, aki a zene erejével megnemesítette az önmagukban kevésbé érdekes történeket is, amelyek időtállóként szólítanak meg bennünket akár száz vagy annál több év távlatából is. Számomra egyetlen átdolgozás se ér fel sohasem az eredeti művek esztétikai értékeivel, varázsával. Az Erkel átdolgozások se érnek fel az eredetivel, mert egy átdolgozás mégiscsak mindig torzó marad az eredetihez képest. Persze mindjárt jön az, hogy mi az eredeti? Mindenesetre számomra ez a 90 perces Pillangókisasszony egy torzónak tűnne minden bizonnyal.
[url]http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/06/06/rasszista_lenne_a_pillangokisasszony/;Az elavult Pillangókisasszony.[/url] Szegény Erkelt mindig szidjuk, pedig Puccinire se feltétlenül tekintenek korszerűként. Kérdés: mi a korszerű? Mert ahogy Puccini operái, úgy azok átdolgozásai is csak egy korszak lenyomatai, nem beszélve arról, hogy Puccini mégis csak egy remek zeneszerző, egy nagy tehetség volt, aki a zene erejével megnemesítette az önmagukban kevésbé érdekes történeket is, amelyek időtállóként szólítanak meg bennünket akár száz vagy annál több év távlatából is. Számomra egyetlen átdolgozás se ér fel sohasem az eredeti művek esztétikai értékeivel, varázsával. Az Erkel átdolgozások se érnek fel az eredetivel, mert egy átdolgozás mégiscsak mindig torzó marad az eredetihez képest. Persze mindjárt jön az, hogy mi az eredeti? Mindenesetre számomra ez a 90 perces Pillangókisasszony egy torzónak tűnne minden bizonnyal.
55 Búbánat 2017-04-29 10:55:54
A Classica csatornán láthatjuk ma 14.05 és 22.05-kor is: PUCCINI: LA BOHÈME Operafilm Duration: 01:44:32 Conductor: Herbert von Karajan Stage Director:Franco Zeffirelli Stage Design:Franco Zeffirelli Costumes:Marcel Escoffier Soloist: Mirella Freni (Mimi) Gianni Raimondi (Rudolf, ein Dichter) Adriana Martino (Musette) Rolando Panerai (Marcel, ein Maler) Ivo Vinco (Collin, ein Philosph) Gianni Maffeo (Schaunard, ein Musiker) Carlo Badioli (Benoit, der Hauswirt) Franco Ricciardi (Parpignol) Angelo Mercuriali (Ein Obstverkäufer) Carlo Forti (Ein Zollwächter) Giuseppe Morresi (Sergeant der Zollwache) Teatro alla Scala di Milano Teatro alla Scala di Milano Country, year of production: CH, 1965
A Classica csatornán láthatjuk ma 14.05 és 22.05-kor is: PUCCINI: LA BOHÈME Operafilm Duration: 01:44:32 Conductor: Herbert von Karajan Stage Director:Franco Zeffirelli Stage Design:Franco Zeffirelli Costumes:Marcel Escoffier Soloist: Mirella Freni (Mimi) Gianni Raimondi (Rudolf, ein Dichter) Adriana Martino (Musette) Rolando Panerai (Marcel, ein Maler) Ivo Vinco (Collin, ein Philosph) Gianni Maffeo (Schaunard, ein Musiker) Carlo Badioli (Benoit, der Hauswirt) Franco Ricciardi (Parpignol) Angelo Mercuriali (Ein Obstverkäufer) Carlo Forti (Ein Zollwächter) Giuseppe Morresi (Sergeant der Zollwache) Teatro alla Scala di Milano Teatro alla Scala di Milano Country, year of production: CH, 1965
54 Búbánat 2016-07-09 16:39:43
Pesti Napló, 1912. február 22. „ Ha jól emlékszünk, néhány évvel ezelőtt, amikor a Pillangókisasszonyt próbálták Operaházunkban, volt egy kis baj és zűrzavar a színpadon éppen Puccini jelenléte miatt. Az ideges maestro már akkor is annyira oda volt attól, amit az Operaházban tapasztalt, hogy tehetetlen dühében idegsokkot kapott, a földhöz vágta magát és éktelenül ordított a rossz játék és ének miatt. Azóta évek múltak el, Puccini idegessége nem javult, a magyar királyi Operaház állapotai ellenben rosszabbodtak. A kívülről figyelőknek valósággal mulatság az a rekord, melyet folytonos halasztgatásban Operaházunknál elértek a maestro legújabb művével, a Nyugat lányával. Napok óta kísértenek a kommünikék, melyek egyébről nem szólanak, mint arról, hogy a Nyugat lányát ismét elhalasztották. Ellenben a szegény Puccini, aki okulva és nem okulva a múltakon, újból lejött Budapestre, hogy személyesen vezesse a próbákat, annyira el van keseredve tapasztalataitól, hogy be se várja a premiert, hanem Budapesten megrongált egészségének helyreállítása végett elutazik egészségesebb vidékre. Kétségtelen, hogy Puccinit idegessé tették a magánénekesek, a kórus és a zenekar. Már-már kezdett belenyugodni abba, hogy Takács énekelje a Sheriff szerepét, amikor ez az énekes megbetegszik és a helyébe Váradi Sándor, illetőleg Pick Ernő lépnek. Mire Puccini kijelenti, hogy elutazik. Egyelőre azonban a világon senki sem tudja, hogy a három énekes közül ki fogja játszani a Sheriff szerepét; egyelőre azt sem tudja senki, vajon a Nyugat lánya színre fog-e kerülni az Operaházban.” /Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár/
Pesti Napló, 1912. február 22. „ Ha jól emlékszünk, néhány évvel ezelőtt, amikor a Pillangókisasszonyt próbálták Operaházunkban, volt egy kis baj és zűrzavar a színpadon éppen Puccini jelenléte miatt. Az ideges maestro már akkor is annyira oda volt attól, amit az Operaházban tapasztalt, hogy tehetetlen dühében idegsokkot kapott, a földhöz vágta magát és éktelenül ordított a rossz játék és ének miatt. Azóta évek múltak el, Puccini idegessége nem javult, a magyar királyi Operaház állapotai ellenben rosszabbodtak. A kívülről figyelőknek valósággal mulatság az a rekord, melyet folytonos halasztgatásban Operaházunknál elértek a maestro legújabb művével, a Nyugat lányával. Napok óta kísértenek a kommünikék, melyek egyébről nem szólanak, mint arról, hogy a Nyugat lányát ismét elhalasztották. Ellenben a szegény Puccini, aki okulva és nem okulva a múltakon, újból lejött Budapestre, hogy személyesen vezesse a próbákat, annyira el van keseredve tapasztalataitól, hogy be se várja a premiert, hanem Budapesten megrongált egészségének helyreállítása végett elutazik egészségesebb vidékre. Kétségtelen, hogy Puccinit idegessé tették a magánénekesek, a kórus és a zenekar. Már-már kezdett belenyugodni abba, hogy Takács énekelje a Sheriff szerepét, amikor ez az énekes megbetegszik és a helyébe Váradi Sándor, illetőleg Pick Ernő lépnek. Mire Puccini kijelenti, hogy elutazik. Egyelőre azonban a világon senki sem tudja, hogy a három énekes közül ki fogja játszani a Sheriff szerepét; egyelőre azt sem tudja senki, vajon a Nyugat lánya színre fog-e kerülni az Operaházban.” /Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár/
53 Haandel 2016-06-06 19:45:40 [Válasz erre: 51 Haandel 2016-06-04 18:58:06]
Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes [url]http://www.3sat.de/mediathek/?mode=play&obj=59436;3sat Mediathek[/url]
Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes [url]http://www.3sat.de/mediathek/?mode=play&obj=59436;3sat Mediathek[/url]
52 Ardelao 2016-06-06 17:38:42
PUCCINI MEGÍRATLAN MŰVEI — A sok terv közül, amelyek a meghalt mester foglalkoztatták, különös előszeretettel kezelte egyik operájának tervezetét, amelynek tárgya a szerencsétlen Mária Antoinette királynő sorsa lett volna, s amely a megvalósuláshoz már közel járt. Munka közben azonban nehézségek merültek fel a terv keresztülvihetőségére vonatkozólag és így lemondott a partitúra további kidolgozásáról. „Elveszítem a fejem azon” — magyarázta lemondásának megokolására, — „és bőven elég nekem, hogy a szerencsétlen királynő fejét vesztette. Azt hiszem, elég egy áldozat.” Hosszabb ideig beszéltek egy olyan operájáról is, amelynek Daudet „Tartarin de Tarascon” -ja lett volna a főhőse. A francia szerzővel már összeköttetésbe is lépett Puccini, hogy a regénynek opera-szövegre való átdolgozására annak beleegyezését ki eszközölje. Azonban ezen esetben is elállott az olasz mester a terv végleges megvalósításától, minthogy munka közben meggyőződött arról, hogy a francia komikuma nem biztosít szabad érvényre jutást az ő zenei egyéniségének. — Arra is gondolt, hogy Zola „Abbé Mouret” – ét operaszövegre alakíttatja át, amelynek megalkotásától különös sikert remélt magának. Időközben az ügy füstbe ment, mert Zola a regény operára való kidolgozására vonatkozólag már tárgyalásba bocsátkozott Alfred Bruneau-val és Massenet-tel. Később aztán a Ricordi nevezetű kiadóvállalat Puccininek ajánlatot tett, hogy Pierre Louy „La femme et le Pantin” című regénye nyomán kidolgozott opera-szöveget megzenésítse . Alapos megfontolás után elutasította a zeneszerző az ajánlatot és Vaucaire librettóját visszaadta. Az anyagot később „Conchita” címmel Zandonai dolgozta föl zeneileg, de az előadásánál minden siker nélkül, úgy, hogy Puccininek nem kellett a visszautasítás miatt bánkódnia. — Ezzel szemben komolyan foglalkozott a tervvel, hogy Giovanni Verga „Lupa” –ját színpadra hozza. Sziciliába ment, ahol az író házában a szerzővel együtt dolgozta át a szöveget és egyben helyszíni tanulmányokat végzett, hogy a környezetet zeneileg természethűen adhassa vissza. Ezen célra a cselekmény színteréről különböző fényképfelvételeket készített magának. Egyúttal élt az alkalommal és Malta szigetére kirándulást tett, amely közben az a balsors érte, hogy az erődítmények fényképezésénél az angol rendőrség mint kémet letartóztatta. Jól lehet a dolog, kimagyarázás útján teljesen elintéződött, a kellemetlen eset mégis annyira megzavarta Puccini ottani tartózkodását, hogy az angol szigetnek hátat fordítva, visszautazott Livornóba. A gőzösön találkozott jó ismerősével, a Palermóból hazatérő Gravina márkinővel, aki már értesült az ő opera tervezetéről és rögtön megragadta az alkalmat, hogy Puccinit a „Lupa” megzenésítésétől való elállásra bírja. Tanácsát azzal okolta meg, hogy az ő jó ízlésével ellenkezik egy ilyen szenvedély drámának a nagypénteki körmenet vallásos motívumával való kapcsolása, amely összefüggést ő frivolnak és istenkáromlónak bélyegzett. „Vigyázzon, ez önnek szerencsétlenségére válik” figyelmeztette a zeneszerzőt, aki nem volt eléggé szabad szellemű ahhoz, hogy ezt a figyelmeztetést szélnek eressze és inkább abba hagyta a munkát. „Zenei Szemle” 1925. IX évfolyam 7. sz. (március) Írójának nevét nem sikerült megállapítani.
PUCCINI MEGÍRATLAN MŰVEI — A sok terv közül, amelyek a meghalt mester foglalkoztatták, különös előszeretettel kezelte egyik operájának tervezetét, amelynek tárgya a szerencsétlen Mária Antoinette királynő sorsa lett volna, s amely a megvalósuláshoz már közel járt. Munka közben azonban nehézségek merültek fel a terv keresztülvihetőségére vonatkozólag és így lemondott a partitúra további kidolgozásáról. „Elveszítem a fejem azon” — magyarázta lemondásának megokolására, — „és bőven elég nekem, hogy a szerencsétlen királynő fejét vesztette. Azt hiszem, elég egy áldozat.” Hosszabb ideig beszéltek egy olyan operájáról is, amelynek Daudet „Tartarin de Tarascon” -ja lett volna a főhőse. A francia szerzővel már összeköttetésbe is lépett Puccini, hogy a regénynek opera-szövegre való átdolgozására annak beleegyezését ki eszközölje. Azonban ezen esetben is elállott az olasz mester a terv végleges megvalósításától, minthogy munka közben meggyőződött arról, hogy a francia komikuma nem biztosít szabad érvényre jutást az ő zenei egyéniségének. — Arra is gondolt, hogy Zola „Abbé Mouret” – ét operaszövegre alakíttatja át, amelynek megalkotásától különös sikert remélt magának. Időközben az ügy füstbe ment, mert Zola a regény operára való kidolgozására vonatkozólag már tárgyalásba bocsátkozott Alfred Bruneau-val és Massenet-tel. Később aztán a Ricordi nevezetű kiadóvállalat Puccininek ajánlatot tett, hogy Pierre Louy „La femme et le Pantin” című regénye nyomán kidolgozott opera-szöveget megzenésítse . Alapos megfontolás után elutasította a zeneszerző az ajánlatot és Vaucaire librettóját visszaadta. Az anyagot később „Conchita” címmel Zandonai dolgozta föl zeneileg, de az előadásánál minden siker nélkül, úgy, hogy Puccininek nem kellett a visszautasítás miatt bánkódnia. — Ezzel szemben komolyan foglalkozott a tervvel, hogy Giovanni Verga „Lupa” –ját színpadra hozza. Sziciliába ment, ahol az író házában a szerzővel együtt dolgozta át a szöveget és egyben helyszíni tanulmányokat végzett, hogy a környezetet zeneileg természethűen adhassa vissza. Ezen célra a cselekmény színteréről különböző fényképfelvételeket készített magának. Egyúttal élt az alkalommal és Malta szigetére kirándulást tett, amely közben az a balsors érte, hogy az erődítmények fényképezésénél az angol rendőrség mint kémet letartóztatta. Jól lehet a dolog, kimagyarázás útján teljesen elintéződött, a kellemetlen eset mégis annyira megzavarta Puccini ottani tartózkodását, hogy az angol szigetnek hátat fordítva, visszautazott Livornóba. A gőzösön találkozott jó ismerősével, a Palermóból hazatérő Gravina márkinővel, aki már értesült az ő opera tervezetéről és rögtön megragadta az alkalmat, hogy Puccinit a „Lupa” megzenésítésétől való elállásra bírja. Tanácsát azzal okolta meg, hogy az ő jó ízlésével ellenkezik egy ilyen szenvedély drámának a nagypénteki körmenet vallásos motívumával való kapcsolása, amely összefüggést ő frivolnak és istenkáromlónak bélyegzett. „Vigyázzon, ez önnek szerencsétlenségére válik” figyelmeztette a zeneszerzőt, aki nem volt eléggé szabad szellemű ahhoz, hogy ezt a figyelmeztetést szélnek eressze és inkább abba hagyta a munkát. „Zenei Szemle” 1925. IX évfolyam 7. sz. (március) Írójának nevét nem sikerült megállapítani.
51 Haandel 2016-06-04 18:58:06
[url] http://www.3sat.de/page/?source=/musik/186816/index.html;Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes[/url] 4. Juni 2016 | 22.25 Uhr | 3sat / 3sat HD Fernsehfilm, Deutschland 2008 Buch und Regie - Andreas Morell Darsteller Puccini Peter Hladik Elvira Sabine Wegner Sigmund Freud Rüdiger Kuhlbrodt Maria Anna Coriasco Aylin Tezel Sibyl Seligmann Jutta Fastian Giulia Manfredi Maike von Bremen Rose Ader Aylin Esener
[url] http://www.3sat.de/page/?source=/musik/186816/index.html;Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes[/url] 4. Juni 2016 | 22.25 Uhr | 3sat / 3sat HD Fernsehfilm, Deutschland 2008 Buch und Regie - Andreas Morell Darsteller Puccini Peter Hladik Elvira Sabine Wegner Sigmund Freud Rüdiger Kuhlbrodt Maria Anna Coriasco Aylin Tezel Sibyl Seligmann Jutta Fastian Giulia Manfredi Maike von Bremen Rose Ader Aylin Esener
50 Haandel 2016-06-04 18:56:47
Royal Opera House London, London 2014 [url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/186743/index.html;Giacomo Puccini: Manon Lescaut[/url] 4. Juni 2016 | 20.15 Uhr | 3sat / 3sat HD
Royal Opera House London, London 2014 [url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/186743/index.html;Giacomo Puccini: Manon Lescaut[/url] 4. Juni 2016 | 20.15 Uhr | 3sat / 3sat HD
49 Búbánat 2016-05-25 09:25:30 [Válasz erre: 48 Búbánat 2016-05-13 09:52:36]
A Bartók Rádió ma 14.15 és 15.00 között sugározza ismét a müncheni Puccini-est hangfelvételét.
A Bartók Rádió ma 14.15 és 15.00 között sugározza ismét a müncheni Puccini-est hangfelvételét.
