62 Franca 2008-02-02 12:35:03 [Válasz erre: 61 márta 2008-02-02 11:29:42]
Az enyém az 1961-es, a Met debut az élők közül, de szeretem mindkét studiófelvételt is. Az 1958-as nyersebb, a későbbi sokkal csiszoltabb, de mindkettő tetszik.
Az enyém az 1961-es, a Met debut az élők közül, de szeretem mindkét studiófelvételt is. Az 1958-as nyersebb, a későbbi sokkal csiszoltabb, de mindkettő tetszik.
61 márta 2008-02-02 11:29:42
A youtube-on Corellivel van vagy 6 Nessun dorma, ebből 4 élő. Nektek melyik teccik legjobban? Az én favoritom az 1960-as élő.
A youtube-on Corellivel van vagy 6 Nessun dorma, ebből 4 élő. Nektek melyik teccik legjobban? Az én favoritom az 1960-as élő.
59 márta 2008-02-02 11:28:03 [Válasz erre: 57 Heiner Lajos 2008-02-01 19:00:13]
A google erre a névre a \"Parcelmouth\"-t kínálja. Szerintem hősünk nem volt párszaszájú.
A google erre a névre a \"Parcelmouth\"-t kínálja. Szerintem hősünk nem volt párszaszájú.
58 Franca 2008-02-02 10:34:15
Van még egy érdekes könyv Corelliről. Herbert Breslin - Pavarotti menedzsere - kiadásában jelent meg \"The Tenors\" című gyűjtemény. Öt tenorról tartalmaz életszerű, őszinte és izgalmas portrékat: Pavarottiról, Vickersről, Tuckerről, Corelliről és Domingóról. Breslin 1973-ban mindegyikük nyakára küldött egy-egy jó nevű újságírót, akik együtt éltek velük néhány napig, beszélgettek velük az életükről, pályájukról, művészetükről stb. és leírták a személyes benyomásaikat is. Közeli és eredeti portré a Joan Downs - a Time magazin újságírója - által Corelliről írt munka. A könyv hátoldalán mindegyik tenortól idéznek egy-egy általuk mondott, jellemző megnyilvánulást. A Corellié így szól: \"I am a man who likes to do dangerous things, I like adventure. I like to do things with the voice that may be too difficult for it... Many times I go back to my dressing room, look in the mirror and say, Corelli, stupido, if you had taken the easy way it sould have been all right.\"
Van még egy érdekes könyv Corelliről. Herbert Breslin - Pavarotti menedzsere - kiadásában jelent meg \"The Tenors\" című gyűjtemény. Öt tenorról tartalmaz életszerű, őszinte és izgalmas portrékat: Pavarottiról, Vickersről, Tuckerről, Corelliről és Domingóról. Breslin 1973-ban mindegyikük nyakára küldött egy-egy jó nevű újságírót, akik együtt éltek velük néhány napig, beszélgettek velük az életükről, pályájukról, művészetükről stb. és leírták a személyes benyomásaikat is. Közeli és eredeti portré a Joan Downs - a Time magazin újságírója - által Corelliről írt munka. A könyv hátoldalán mindegyik tenortól idéznek egy-egy általuk mondott, jellemző megnyilvánulást. A Corellié így szól: \"I am a man who likes to do dangerous things, I like adventure. I like to do things with the voice that may be too difficult for it... Many times I go back to my dressing room, look in the mirror and say, Corelli, stupido, if you had taken the easy way it sould have been all right.\"
57 Heiner Lajos 2008-02-01 19:00:13 [Válasz erre: 56 márta 2008-02-01 17:41:03]
Jacob Pincus Perelmuth.
Jacob Pincus Perelmuth.
56 márta 2008-02-01 17:41:03
Meg se hallom heiner kolléga egysíkú értékelését! Marina Boango könyvét persze szívesen elolvasnám. Nincs valakinek egy fölösleges? Vagy kölcsön?
Meg se hallom heiner kolléga egysíkú értékelését! Marina Boango könyvét persze szívesen elolvasnám. Nincs valakinek egy fölösleges? Vagy kölcsön?
55 Heiner Lajos 2008-01-31 15:45:13
Az előzőt persze csak azért írtam, hogy mártat idegesítsem. Hozzá hasonló Kalaf, Manrico, Radames nem akadt.
Az előzőt persze csak azért írtam, hogy mártat idegesítsem. Hozzá hasonló Kalaf, Manrico, Radames nem akadt.
54 Heiner Lajos 2008-01-31 15:44:19 [Válasz erre: 53 Alvaro 2008-01-31 13:32:59]
Corelli egysíkú, idegbeteg, tipikus tenor volt.
Corelli egysíkú, idegbeteg, tipikus tenor volt.
53 Alvaro 2008-01-31 13:32:59
Ez a Corelli könyv engem is érdekelne. Corelli egyike volt a legizgalmasabb énekeseknek, fantasztikus, drámai kifejezőerővel.
Ez a Corelli könyv engem is érdekelne. Corelli egyike volt a legizgalmasabb énekeseknek, fantasztikus, drámai kifejezőerővel.
52 Franca 2008-01-31 10:50:19 [Válasz erre: 51 márta 2008-01-30 09:13:29]
Én olvastam Boagno könyvét, szerintem azért nem annyira rossz, mint ahogy a kritikák beállítják. Különösen a Corelli halála után kiadott bővített válozat tartalmaz sok információt. Boagnónak a jellemrajz az erőssége, érzékenységgel, mély emberismerettel mutatja be magát az embert. Valóban szeretettel megírt könyv, de ez nem jelenti azt, hogy az olvashatatlanságig elfogult lenne. Seghers is rajongó, ez azonban - saját állítása szerint - nem akadályozta meg abban, hogy megpróbáljon objektív lenni. A kiadás tudomásom szerint azért késik, mert Seghers, mivel nem tud olaszul, félreértette néhány forrását és ezek helyesbítése folyik.
Én olvastam Boagno könyvét, szerintem azért nem annyira rossz, mint ahogy a kritikák beállítják. Különösen a Corelli halála után kiadott bővített válozat tartalmaz sok információt. Boagnónak a jellemrajz az erőssége, érzékenységgel, mély emberismerettel mutatja be magát az embert. Valóban szeretettel megírt könyv, de ez nem jelenti azt, hogy az olvashatatlanságig elfogult lenne. Seghers is rajongó, ez azonban - saját állítása szerint - nem akadályozta meg abban, hogy megpróbáljon objektív lenni. A kiadás tudomásom szerint azért késik, mert Seghers, mivel nem tud olaszul, félreértette néhány forrását és ezek helyesbítése folyik.
51 márta 2008-01-30 09:13:29 [Válasz erre: 50 telramund 2007-05-24 15:21:24]
Marina Boango könyvéről olvastam recenziókat, s azok nem túl hizelgőek. Főként újságcikkeket, kritikákat és interjúkat ollózott össze, és a saját kommentárjaival kötötte össze őket. Ezekből állítlag őszinte Corelli-rajongása tükröződik. Most René Segers tényleg nagy kutatómunkát végzett, s a hírek szerint sok érdekes újdonsággal szolgál. A könyv egyébként február elején jelenik csak meg, csúszott. Sajnos, Corelli sosasem énekelt Magyarorsazágon, ezért nehezebb lenne elandni, mint Monaco, Pavarotti, Callas vagy Cerreras könyveit.
Marina Boango könyvéről olvastam recenziókat, s azok nem túl hizelgőek. Főként újságcikkeket, kritikákat és interjúkat ollózott össze, és a saját kommentárjaival kötötte össze őket. Ezekből állítlag őszinte Corelli-rajongása tükröződik. Most René Segers tényleg nagy kutatómunkát végzett, s a hírek szerint sok érdekes újdonsággal szolgál. A könyv egyébként február elején jelenik csak meg, csúszott. Sajnos, Corelli sosasem énekelt Magyarorsazágon, ezért nehezebb lenne elandni, mint Monaco, Pavarotti, Callas vagy Cerreras könyveit.
50 telramund 2007-05-24 15:21:24
Corelli könyv kiadásáról már anno folytak tárgyalások,amikor ki kivántak adatni Marina Boagno\"Franco Corelli un uomo,una voce\" cimű hatalmas összefogalalását Carelli pályájának,több száz jobbnál jobb képpel.De a kiadó ide nem irok nevet-lesöpörte az asztalról-igy ne reménykedjünk...
Corelli könyv kiadásáról már anno folytak tárgyalások,amikor ki kivántak adatni Marina Boagno\"Franco Corelli un uomo,una voce\" cimű hatalmas összefogalalását Carelli pályájának,több száz jobbnál jobb képpel.De a kiadó ide nem irok nevet-lesöpörte az asztalról-igy ne reménykedjünk...
49 Spangel 2007-05-24 10:43:01 [Válasz erre: 48 Búbánat 2007-05-23 20:41:29]
No, épp ezt szerettem volna javasolni. Ismervén azonban a könyvkiadók anyagi helyzetét, félő, hogy senki nem fog üzletet látni benne... Szomorú valóság!
No, épp ezt szerettem volna javasolni. Ismervén azonban a könyvkiadók anyagi helyzetét, félő, hogy senki nem fog üzletet látni benne... Szomorú valóság!
48 Búbánat 2007-05-23 20:41:29 [Válasz erre: 46 Franca 2007-05-23 20:04:06]
Idővel jöhetne egy magyarra lefordított hazai kiadása is...
Idővel jöhetne egy magyarra lefordított hazai kiadása is...
47 sphynx 2007-05-23 20:06:17 [Válasz erre: 46 Franca 2007-05-23 20:04:06]
Akkor ez lesz a Corelli rajongók Bibliája.
Akkor ez lesz a Corelli rajongók Bibliája.
46 Franca 2007-05-23 20:04:06
[url]http://www.amazon.com/Franco-Corelli-Prince-Rene-Seghers/dp/1574671634/ref=sr_1_4/002-8421581-0686456?ie=UTF8&s=books&qid=1179942820&sr=1-4;Új bibliográfia Corelliről[/url] Októberben jelenik meg, a szerző ígérete szerint nem annyira a pálya, mint inkább az ember lesz középpontban. 8 éves kutatómunka előzte meg a könyv megjelenését, mert Corelli nem az a fajta művész volt, akinek az életét könnyen meg lehet ismerni. Mindig is mereven elzárkózott minden érdeklődés elől, olyannyira, hogy pl. pontos születési dátuma sem ismert. Az életrajzokban szereplő 1921. április 18. ugyanis valószínűleg nem a valós dátum. Állítólag számos, eddig nem publikált, meglepő információt is tartalmaz a könyv Corelli pályatársairól is, főleg Callasról.
[url]http://www.amazon.com/Franco-Corelli-Prince-Rene-Seghers/dp/1574671634/ref=sr_1_4/002-8421581-0686456?ie=UTF8&s=books&qid=1179942820&sr=1-4;Új bibliográfia Corelliről[/url] Októberben jelenik meg, a szerző ígérete szerint nem annyira a pálya, mint inkább az ember lesz középpontban. 8 éves kutatómunka előzte meg a könyv megjelenését, mert Corelli nem az a fajta művész volt, akinek az életét könnyen meg lehet ismerni. Mindig is mereven elzárkózott minden érdeklődés elől, olyannyira, hogy pl. pontos születési dátuma sem ismert. Az életrajzokban szereplő 1921. április 18. ugyanis valószínűleg nem a valós dátum. Állítólag számos, eddig nem publikált, meglepő információt is tartalmaz a könyv Corelli pályatársairól is, főleg Callasról.
45 márta 2007-02-11 16:10:38
Egyébként Corelli is ugyanazt a technikát használta, mint del Monaco. Lesüllyeszett gégével énekelt (laringe abassada). Azt mondta ez nagyon jó technika, könnyű megtanulni is, csak ha azébnekesnek a gégéje nem elég kemény, akkor beleroppanhat. Nemrég a www.grandi.tenori.com-on a hónap rejtvénya a Recondita armoniában B. Nagy János volt. Megfejtéskor a ezerkesztők úgy aposztrofálták: \"the Hungarian Del Monaco\". Protestáltam és azt mondtam, ő inkább a magyar Corelli.
Egyébként Corelli is ugyanazt a technikát használta, mint del Monaco. Lesüllyeszett gégével énekelt (laringe abassada). Azt mondta ez nagyon jó technika, könnyű megtanulni is, csak ha azébnekesnek a gégéje nem elég kemény, akkor beleroppanhat. Nemrég a www.grandi.tenori.com-on a hónap rejtvénya a Recondita armoniában B. Nagy János volt. Megfejtéskor a ezerkesztők úgy aposztrofálták: \"the Hungarian Del Monaco\". Protestáltam és azt mondtam, ő inkább a magyar Corelli.
44 WiseGentleman 2007-02-09 16:47:05 [Válasz erre: 43 márta 2007-02-09 16:20:34]
De gustibus... A lényeg, hogy mindegyik óriási művészt önmagáért szeretem! Ha már konkrét példát hozhatok, számomra is kevés példaértékűbb alakítás létezik, mint Corelli a \"hírös\" Végzet-videó kettősében Bastianinivel :)!
De gustibus... A lényeg, hogy mindegyik óriási művészt önmagáért szeretem! Ha már konkrét példát hozhatok, számomra is kevés példaértékűbb alakítás létezik, mint Corelli a \"hírös\" Végzet-videó kettősében Bastianinivel :)!
43 márta 2007-02-09 16:20:34
Félreértettetek barátaim! Azt írtam, Corellinek \"az a hangja volt\", mint Monacónak. Úgy értem, ugyanaz a típusu sötét, erőteljes hőstenor, pompázatos magasságokkal. Corelliéi még pompázatosabbak voltak, azért énekelhetett Poliutót meg Hugenottákat. És számomra ezért megható, hogy Werthert énekelt meg Romeót. A világért se játszanám ki Monaco ellen, akit szintén imádok! Különösen élő előadásain, ahol sokkal árnyaltabban énekel, kint stúdióban. Pl. Mitroupulossal A végzet hatalmában. A múltkor Heinerrel maghallgattuk a Chenier-finálét élőben Monacóval. \"Vicino a te\", kezdi öntudatos tónusban, úgy, hogy \"nekem ez járt, hogy a szerelmesem eljöjjön hozzám a börtönbe, a vérpadra.\" Corelli ugyanezt fájdalommal dalolja, neki nagy megindultságot okoz a nő ragaszkodó önfeláldozása. Mindkettő igazi férfimagatartás, mindkettő pompásan van intonálva, lehet rajta lamentálni, mi hogyan éreznénk a guilotine árnyékában. Rókarege fontosat írt, hogy Corelli miatt szerette meg a Bajazzókat. Én is példásnak tartom a szenvedélynek azt a tiszta, zenei formáját, ahogy ő énekli Caniót. Márta P.s. Ki volt a XX. század legnagyobb Otellója? Franco Corelli! És nagy kár, hogy soha nem énekelte a szerepet...
Félreértettetek barátaim! Azt írtam, Corellinek \"az a hangja volt\", mint Monacónak. Úgy értem, ugyanaz a típusu sötét, erőteljes hőstenor, pompázatos magasságokkal. Corelliéi még pompázatosabbak voltak, azért énekelhetett Poliutót meg Hugenottákat. És számomra ezért megható, hogy Werthert énekelt meg Romeót. A világért se játszanám ki Monaco ellen, akit szintén imádok! Különösen élő előadásain, ahol sokkal árnyaltabban énekel, kint stúdióban. Pl. Mitroupulossal A végzet hatalmában. A múltkor Heinerrel maghallgattuk a Chenier-finálét élőben Monacóval. \"Vicino a te\", kezdi öntudatos tónusban, úgy, hogy \"nekem ez járt, hogy a szerelmesem eljöjjön hozzám a börtönbe, a vérpadra.\" Corelli ugyanezt fájdalommal dalolja, neki nagy megindultságot okoz a nő ragaszkodó önfeláldozása. Mindkettő igazi férfimagatartás, mindkettő pompásan van intonálva, lehet rajta lamentálni, mi hogyan éreznénk a guilotine árnyékában. Rókarege fontosat írt, hogy Corelli miatt szerette meg a Bajazzókat. Én is példásnak tartom a szenvedélynek azt a tiszta, zenei formáját, ahogy ő énekli Caniót. Márta P.s. Ki volt a XX. század legnagyobb Otellója? Franco Corelli! És nagy kár, hogy soha nem énekelte a szerepet...
41 WiseGentleman 2007-02-09 12:19:05 [Válasz erre: 40 Búbánat 2007-02-09 11:36:39]
Ezt sajnos nem láttam, csupán a Bergonzi-koncertet és egy Puritánokat.
Ezt sajnos nem láttam, csupán a Bergonzi-koncertet és egy Puritánokat.
40 Búbánat 2007-02-09 11:36:39 [Válasz erre: 38 WiseGentleman 2007-02-09 10:20:40]
Akkor talán látnod kellett Massenet Cidjét is, melyről hangfelvétel készült Domingó és mások társasáságában?! Az egy zseniális darab, és kitűnő felvétel!
Akkor talán látnod kellett Massenet Cidjét is, melyről hangfelvétel készült Domingó és mások társasáságában?! Az egy zseniális darab, és kitűnő felvétel!
39 WiseGentleman 2007-02-09 10:22:32 [Válasz erre: 32 Heiner Lajos 2007-02-08 09:30:36]
OK, majd bepótolom (itt derülnek ki a hiányosságok), Peerce-től jelenleg a \"Golden Bird of Happiness\" c. dal van a fülemben, dehát természetesen, nem ez volt az egyetlen, amit tudott :). A videókra ugyanez, majd megszerzem és referálok róluk :).
OK, majd bepótolom (itt derülnek ki a hiányosságok), Peerce-től jelenleg a \"Golden Bird of Happiness\" c. dal van a fülemben, dehát természetesen, nem ez volt az egyetlen, amit tudott :). A videókra ugyanez, majd megszerzem és referálok róluk :).
38 WiseGentleman 2007-02-09 10:20:40 [Válasz erre: 31 Heiner Lajos 2007-02-08 09:14:53]
Szerintem egyszerre \"tapasztaltuk\", én a Carnegie Hallban, szintén a kilencvenes években az Opera Orchestra of New York (Eve Queler vezetésével ritkább operákat hangversenyszerűen bemutató társaság) előadásán. Ez az Otello is a Carnegie Hallban történt, de hangsúlyozni kell, hogy csupán valami allergia (tán a légkondira??) akadályozhatta meg, hogy végigénekelje és nem a hangi hiányosságok. Bergonzi stíluskirály, a www.youtube.com-on előadott \"Alla paterna mano\" mindent elmond róla :)!
Szerintem egyszerre \"tapasztaltuk\", én a Carnegie Hallban, szintén a kilencvenes években az Opera Orchestra of New York (Eve Queler vezetésével ritkább operákat hangversenyszerűen bemutató társaság) előadásán. Ez az Otello is a Carnegie Hallban történt, de hangsúlyozni kell, hogy csupán valami allergia (tán a légkondira??) akadályozhatta meg, hogy végigénekelje és nem a hangi hiányosságok. Bergonzi stíluskirály, a www.youtube.com-on előadott \"Alla paterna mano\" mindent elmond róla :)!
37 Franca 2007-02-09 10:14:11 [Válasz erre: 36 Heiner Lajos 2007-02-08 09:49:08]
:) Amúgy ő maga is nagyon sajnálta az 1990-es évek elején készült interjúsorozatban, sőt hibának minősítette a dolgot. Még homályosan meglebegtette, hogy esetleg visszatér és elénekli, ami nagy szenzációt keltett a korabeli sajtóban. Rajongók százai bombázták levelekkel és jegyigénylésekkel a rádióstúdiót, ahol az interjút leadták, a jegyek percek alatt \"elkeltek\", sokan ajánlottak fel pénzt is a produkció létrehozásához. Corelli ezt látva megrémült és gyorsan visszakozott. Tanítványai és a házában lakók szerint egyébként még a 90-es évek elején is kiváló hangi állapotban volt.
:) Amúgy ő maga is nagyon sajnálta az 1990-es évek elején készült interjúsorozatban, sőt hibának minősítette a dolgot. Még homályosan meglebegtette, hogy esetleg visszatér és elénekli, ami nagy szenzációt keltett a korabeli sajtóban. Rajongók százai bombázták levelekkel és jegyigénylésekkel a rádióstúdiót, ahol az interjút leadták, a jegyek percek alatt \"elkeltek\", sokan ajánlottak fel pénzt is a produkció létrehozásához. Corelli ezt látva megrémült és gyorsan visszakozott. Tanítványai és a házában lakók szerint egyébként még a 90-es évek elején is kiváló hangi állapotban volt.
36 Heiner Lajos 2007-02-08 09:49:08 [Válasz erre: 35 Franca 2007-02-08 09:39:34]
Négy perc késésben vagy!
Négy perc késésben vagy!
35 Franca 2007-02-08 09:39:34 [Válasz erre: 27 telramund 2007-02-07 21:36:18]
Az Esultatét pedig lemezre is vette, nem akárhogy szól.
Az Esultatét pedig lemezre is vette, nem akárhogy szól.
34 Heiner Lajos 2007-02-08 09:35:56 [Válasz erre: 27 telramund 2007-02-07 21:36:18]
Corelli pályája korai szakában, 1954-ben lemezre vette Otello belépőjét (Torinoi RAI zenekara, Basile), ez persze nem a szerep (Giglivel is van a részletről felvétel), mindenesetre elég ahhoz, hogy az ember nagyon!! sajnálja, nem vágott bele az egész szerepbe. Amúgy itt a fórumon mindenféle tenor neve felmerült már Otello kapcsán - csak a talán két legfontosabbé nem. Zenatello és Martinelli.
Corelli pályája korai szakában, 1954-ben lemezre vette Otello belépőjét (Torinoi RAI zenekara, Basile), ez persze nem a szerep (Giglivel is van a részletről felvétel), mindenesetre elég ahhoz, hogy az ember nagyon!! sajnálja, nem vágott bele az egész szerepbe. Amúgy itt a fórumon mindenféle tenor neve felmerült már Otello kapcsán - csak a talán két legfontosabbé nem. Zenatello és Martinelli.
33 Heiner Lajos 2007-02-08 09:31:43 [Válasz erre: 19 WiseGentleman 2007-02-07 14:53:18]
És a Peerce-Warrenes? Vagy, ha már video/DVD, Peerce és Merrill?
És a Peerce-Warrenes? Vagy, ha már video/DVD, Peerce és Merrill?
32 Heiner Lajos 2007-02-08 09:30:36 [Válasz erre: 12 WiseGentleman 2007-02-07 13:05:12]
A \"Pietá, pietá, pietá del mio penar\" vonatkozásában vitatkozni vagyok kénytelen Veled. Van, aki még torokszorítóbb. Jan Peerce - és itt nem a stúdiófelvételre gondolok, hanem az 1962. júl. 5-i \"élőre\".
A \"Pietá, pietá, pietá del mio penar\" vonatkozásában vitatkozni vagyok kénytelen Veled. Van, aki még torokszorítóbb. Jan Peerce - és itt nem a stúdiófelvételre gondolok, hanem az 1962. júl. 5-i \"élőre\".
31 Heiner Lajos 2007-02-08 09:14:53 [Válasz erre: 29 WiseGentleman 2007-02-08 03:18:42]
Igen, ugye a New Jersey-félére gondolsz? Bergonzit életemben egyszer tapasztaltam \"élőben\", a Bécsi Operában adott koncertet zongorakísérettel, valamikor a kilencvenes évek végén. Egy-egy magas hang \"nem jött ki\", ekkor elegánsan csak legyintett egyet. De állítom: olyan f-moll áriát a Trubadúrból, amit ott énekelt, egyetlen akkori pályatársa se tudott volna.
Igen, ugye a New Jersey-félére gondolsz? Bergonzit életemben egyszer tapasztaltam \"élőben\", a Bécsi Operában adott koncertet zongorakísérettel, valamikor a kilencvenes évek végén. Egy-egy magas hang \"nem jött ki\", ekkor elegánsan csak legyintett egyet. De állítom: olyan f-moll áriát a Trubadúrból, amit ott énekelt, egyetlen akkori pályatársa se tudott volna.
30 Heiner Lajos 2007-02-08 09:05:58
Alan Blythnak volt az ősidőkben egy remek sorozata a BBC-n, nagy Verdi-szerepekről. Bejátszotta a Dio! mi potevi első kb. harminc másodpercét James McCrackennel (Barbirolli, EMI, 1968), majd megszólalt: \"This is the way this role should not be sung\".
Alan Blythnak volt az ősidőkben egy remek sorozata a BBC-n, nagy Verdi-szerepekről. Bejátszotta a Dio! mi potevi első kb. harminc másodpercét James McCrackennel (Barbirolli, EMI, 1968), majd megszólalt: \"This is the way this role should not be sung\".
29 WiseGentleman 2007-02-08 03:18:42
Ja, egyébként nem tudom, mennyire ismert, de Bergonzi is megpróbálkozott egy hangversenyszerű Otellóval, ráadásul a kilencvenes években (!!!), pályája abszolút végén. Sajnos, az előadáson nem tudta végigénekelni (állítólag a légkondicionáló irritálta), viszont a főpróbáról készített kalózfelvételek szerint ott kitűnően teljesített.
Ja, egyébként nem tudom, mennyire ismert, de Bergonzi is megpróbálkozott egy hangversenyszerű Otellóval, ráadásul a kilencvenes években (!!!), pályája abszolút végén. Sajnos, az előadáson nem tudta végigénekelni (állítólag a légkondicionáló irritálta), viszont a főpróbáról készített kalózfelvételek szerint ott kitűnően teljesített.
28 WiseGentleman 2007-02-08 03:16:57
Ízlések és pofonok. Mellesleg Pavarotti Otellója számomra kiváló, ugyanakkor abszolút egyéni produkció, és tiszteletreméltó, hogy pályája végén bevállalta. A kritikusok (legalábbis angolszász nyelvterületen) a poétikus szerepformálást emelték ki pozitívan.
Ízlések és pofonok. Mellesleg Pavarotti Otellója számomra kiváló, ugyanakkor abszolút egyéni produkció, és tiszteletreméltó, hogy pályája végén bevállalta. A kritikusok (legalábbis angolszász nyelvterületen) a poétikus szerepformálást emelték ki pozitívan.
27 telramund 2007-02-07 21:36:18 [Válasz erre: 26 Franca 2007-02-07 21:10:00]
Pavarotti énekelte Othellot koncert formá-ban Solti vezényletével,melyből a Decca készitett egy felvételt.Na ez a \"mesternek\"nem a legjobb munkája.Számomra még csak köszönő viszonyban sincs a produkció Othello szerepével. Corelli pedig gálákon/Met/ énekelte a szerelmi kettőst és Othello halálát. Karajan hires Othello filmjét eredetileg Corellivel szerette volna megcsinálni,de a honoráriumba nem tudtak megegyezni igy lett Freni partnere Vickers.
Pavarotti énekelte Othellot koncert formá-ban Solti vezényletével,melyből a Decca készitett egy felvételt.Na ez a \"mesternek\"nem a legjobb munkája.Számomra még csak köszönő viszonyban sincs a produkció Othello szerepével. Corelli pedig gálákon/Met/ énekelte a szerelmi kettőst és Othello halálát. Karajan hires Othello filmjét eredetileg Corellivel szerette volna megcsinálni,de a honoráriumba nem tudtak megegyezni igy lett Freni partnere Vickers.
26 Franca 2007-02-07 21:10:00 [Válasz erre: 12 WiseGentleman 2007-02-07 13:05:12]
Azzal egyetértek, hogy mindkét művész egyéni hanggal stb. rendelkezett, de Corelli jellemzésével nem. Számomra Del Monaco mindent egysíkúan, nagy hangerővel, de dinamikai váltások,árnyalatok nélkül, magamutogatóan énekelt,nem véletlenül pont vele kapcsolatban született meg a bel canto kifordításaként a \"can belto\". Corelliszerintem sokkal árnyaltabban, dinamikailag változatosabban tudott énekelni, l. pl. a híres diminuendókat, gazdagabb hangszínnel, igazi szívvel. Nem értem, hogy mennyiben minősít egy énekest az, hogy énekelt-e Otellót vagy sem. Tudtommal Pavarotti sem énekelt. Del Monaco meg nem énekelt Hugenottákat és Poliutót, de kizárólag emiatt még nem marad alul az összehasonlításban, már amennyire van értelme összehasonlítani szuverén művészeket. Vitatkoznék azzal is, hogy az általad felsoroltakkal lefedhető az egész olasz repertoár, mert hol marad Rossini, a barokk operák?
Azzal egyetértek, hogy mindkét művész egyéni hanggal stb. rendelkezett, de Corelli jellemzésével nem. Számomra Del Monaco mindent egysíkúan, nagy hangerővel, de dinamikai váltások,árnyalatok nélkül, magamutogatóan énekelt,nem véletlenül pont vele kapcsolatban született meg a bel canto kifordításaként a \"can belto\". Corelliszerintem sokkal árnyaltabban, dinamikailag változatosabban tudott énekelni, l. pl. a híres diminuendókat, gazdagabb hangszínnel, igazi szívvel. Nem értem, hogy mennyiben minősít egy énekest az, hogy énekelt-e Otellót vagy sem. Tudtommal Pavarotti sem énekelt. Del Monaco meg nem énekelt Hugenottákat és Poliutót, de kizárólag emiatt még nem marad alul az összehasonlításban, már amennyire van értelme összehasonlítani szuverén művészeket. Vitatkoznék azzal is, hogy az általad felsoroltakkal lefedhető az egész olasz repertoár, mert hol marad Rossini, a barokk operák?
25 rokarege 2007-02-07 20:51:22
Franco Corelli nélkül én soha nem szerettem volna meg a Bajazzókat. [url]http://www.youtube.com/watch?v=WiQaWdTUK1c;Pagliacci[/url]
Franco Corelli nélkül én soha nem szerettem volna meg a Bajazzókat. [url]http://www.youtube.com/watch?v=WiQaWdTUK1c;Pagliacci[/url]
24 Verdi13 2007-02-07 19:53:20
Hát ezt nem hinném...
Hát ezt nem hinném...
23 WiseGentleman 2007-02-07 19:45:11 [Válasz erre: 22 miketyson 2007-02-07 16:06:04]
Szóval a konklúzió az, hogy Verdi a \"bölömbika\" hangú Otellókat szerette? Gondolom több is kiderülhet a levelezéséből...
Szóval a konklúzió az, hogy Verdi a \"bölömbika\" hangú Otellókat szerette? Gondolom több is kiderülhet a levelezéséből...
22 miketyson 2007-02-07 16:06:04 [Válasz erre: 20 WiseGentleman 2007-02-07 14:56:37]
De hátez nem olyna nehéz kérdés. Lehet tudni, hogy ki volt az első Otello, és Tamagnotól maradtak már felvételek, elég bölömbika hangú volt.
De hátez nem olyna nehéz kérdés. Lehet tudni, hogy ki volt az első Otello, és Tamagnotól maradtak már felvételek, elég bölömbika hangú volt.
21 Sesto 2007-02-07 14:58:57 [Válasz erre: 19 WiseGentleman 2007-02-07 14:53:18]
...csak azt nem birom(=és ez nem számodra volt személyes szemrehányás!), ha beindul egy új topic, akkor látens módon azonnal beindul mindig a sz...zás is: \"igen, az adott müvész naccerü itt és ott, DE X. vagy Y. itt és ott mégis jobb lenne, mint...\"-és ez olyan uncsi... hmmm... :-(
...csak azt nem birom(=és ez nem számodra volt személyes szemrehányás!), ha beindul egy új topic, akkor látens módon azonnal beindul mindig a sz...zás is: \"igen, az adott müvész naccerü itt és ott, DE X. vagy Y. itt és ott mégis jobb lenne, mint...\"-és ez olyan uncsi... hmmm... :-(
20 WiseGentleman 2007-02-07 14:56:37 [Válasz erre: 18 egy kívülálló 2007-02-07 14:52:15]
És Verdi milyen Otellót képzelt el? Akkor úgy kérdezem, hogy szerinted ki áll legközelebb a Verdi által elképzelt Otellóhoz, s egyébként hol rugaszkodik el DM a kottától? (mikor, melyik felvétele alapján). Bándival nem elsősorban a kottahűség volt a problémám tegnap, hanem a groteszk \"mellékhatások\", és a kiegyenlítetlen, darabos frazeálás.
És Verdi milyen Otellót képzelt el? Akkor úgy kérdezem, hogy szerinted ki áll legközelebb a Verdi által elképzelt Otellóhoz, s egyébként hol rugaszkodik el DM a kottától? (mikor, melyik felvétele alapján). Bándival nem elsősorban a kottahűség volt a problémám tegnap, hanem a groteszk \"mellékhatások\", és a kiegyenlítetlen, darabos frazeálás.
19 WiseGentleman 2007-02-07 14:53:18 [Válasz erre: 17 Sesto 2007-02-07 14:51:11]
Bocsánat, félreértés, én sem játszanám ki őket \"egymás ellen\", hiszen azt írtam, mindkét művész egyedi és saját magával mérhető. Mellesleg hozzám igen közel áll a Corelli-Bastianini-féle Végzet-kettős a Tebaldi-Christoff-os videóról.
Bocsánat, félreértés, én sem játszanám ki őket \"egymás ellen\", hiszen azt írtam, mindkét művész egyedi és saját magával mérhető. Mellesleg hozzám igen közel áll a Corelli-Bastianini-féle Végzet-kettős a Tebaldi-Christoff-os videóról.
18 egy kívülálló 2007-02-07 14:52:15 [Válasz erre: 15 WiseGentleman 2007-02-07 14:37:45]
\"Ideális\" nyilván nincs, hiaszen tökéletes nem létezik. Del Monaco alakítását lehet szeretni és értékelni, pusztán jelzem, hogy amit ő csinál, az nem a Verdi elképzelte Otello. Nyilván nem kötelező ezt reprodukálni, de attól még a tény tény marad, DM sokszor elrugszkodik a kottában foglaltaktól, sokkal inkább, mint Bándi tette tegnap pl.
\"Ideális\" nyilván nincs, hiaszen tökéletes nem létezik. Del Monaco alakítását lehet szeretni és értékelni, pusztán jelzem, hogy amit ő csinál, az nem a Verdi elképzelte Otello. Nyilván nem kötelező ezt reprodukálni, de attól még a tény tény marad, DM sokszor elrugszkodik a kottában foglaltaktól, sokkal inkább, mint Bándi tette tegnap pl.
17 Sesto 2007-02-07 14:51:11 [Válasz erre: 16 WiseGentleman 2007-02-07 14:41:14]
...pedig olyan hülyeség itt \"méricskélni\", hiszen mindkét tenor a maga módján korszakalkotó jelenség volt! ;-) fölösleges akarva-akaratlanul \"kijátszani öket egymás ellen\",...infantilis hozzáállás!... van akinek Corelli a jobb és van akinek pedig del Monaco a favorit, ami abszolút helyénvaló dolog! egyébként a két tenor-legenda nagyon jó viszonyban volt egymással, akkor mi az \"utókor\" ne görcsöljünk már, ki hogyan, merre meddig!... nagyon szegény lenne az egyetemes operatörténelem -ha legalább felvételeik erejéig- nem tudnánk MOST visszanyúlni legendás interpretációikhoz!...
...pedig olyan hülyeség itt \"méricskélni\", hiszen mindkét tenor a maga módján korszakalkotó jelenség volt! ;-) fölösleges akarva-akaratlanul \"kijátszani öket egymás ellen\",...infantilis hozzáállás!... van akinek Corelli a jobb és van akinek pedig del Monaco a favorit, ami abszolút helyénvaló dolog! egyébként a két tenor-legenda nagyon jó viszonyban volt egymással, akkor mi az \"utókor\" ne görcsöljünk már, ki hogyan, merre meddig!... nagyon szegény lenne az egyetemes operatörténelem -ha legalább felvételeik erejéig- nem tudnánk MOST visszanyúlni legendás interpretációikhoz!...
16 WiseGentleman 2007-02-07 14:41:14 [Válasz erre: 14 Sesto 2007-02-07 14:35:07]
Ez teljesen értelmetlen szerintem is, jómagam csak arra a kitételre reagáltam, hogy \"ugyanolyan hangja van, mint Del Monaco-nak\"
Ez teljesen értelmetlen szerintem is, jómagam csak arra a kitételre reagáltam, hogy \"ugyanolyan hangja van, mint Del Monaco-nak\"
15 WiseGentleman 2007-02-07 14:37:45 [Válasz erre: 13 egy kívülálló 2007-02-07 14:24:50]
S számodra akkor ki az ideális Otello? Kérdés az is, hogy létezik-e egy jól definiált, kanonizált szerepfelfogás, Otello szerepébe beleférhet-e az ösztönös, szenvedélyes, ugyanakkor naiv és \"megvezethető\" hős, aki harcos, ugyanakkor nem diplomata vagy politikus, ugyanakkor a Simándy-féle \"nagy lélek\" vagy az Ilosfalvy-féle \"arisztokratikus nemes\" is. Del Monaco alakításait bizonyos szempontból tekinthetjük egysíkúnak, sok minden a frenetikus hanghatásokon alapszik, amivel ugyanakkor egyedülálló, utánozhatatlan drámai hatást ér el, az \"Életem és sikereim\" önéletrajz szerint ugyanakkor ez tudatos művészi arculatformálás eredménye.
S számodra akkor ki az ideális Otello? Kérdés az is, hogy létezik-e egy jól definiált, kanonizált szerepfelfogás, Otello szerepébe beleférhet-e az ösztönös, szenvedélyes, ugyanakkor naiv és \"megvezethető\" hős, aki harcos, ugyanakkor nem diplomata vagy politikus, ugyanakkor a Simándy-féle \"nagy lélek\" vagy az Ilosfalvy-féle \"arisztokratikus nemes\" is. Del Monaco alakításait bizonyos szempontból tekinthetjük egysíkúnak, sok minden a frenetikus hanghatásokon alapszik, amivel ugyanakkor egyedülálló, utánozhatatlan drámai hatást ér el, az \"Életem és sikereim\" önéletrajz szerint ugyanakkor ez tudatos művészi arculatformálás eredménye.
14 Sesto 2007-02-07 14:35:07
...alig indult el ez az új fórum (=aminek nagyon örülök!!!) kapásból beindult az (értelmetlen és felesleges!) \"vita\"-más énekmüvész-fórumokhoz hasonlóan- \"hogy a névadó müvész jobb-e vagy sem, mint X. vagy Y. ebben es abban a szerepben!\" Olyan unalmas!!!... :-(
...alig indult el ez az új fórum (=aminek nagyon örülök!!!) kapásból beindult az (értelmetlen és felesleges!) \"vita\"-más énekmüvész-fórumokhoz hasonlóan- \"hogy a névadó müvész jobb-e vagy sem, mint X. vagy Y. ebben es abban a szerepben!\" Olyan unalmas!!!... :-(
13 egy kívülálló 2007-02-07 14:24:50 [Válasz erre: 12 WiseGentleman 2007-02-07 13:05:12]
Corelli sosem énekelte Otellót. Ami Del Monaco Otellóját illeti, számomra az inkább hangparádék, de a szerepről nagyon keveset mond, és az is hamis szerintem - ld. Abody sokat idézett megállapítását.
Corelli sosem énekelte Otellót. Ami Del Monaco Otellóját illeti, számomra az inkább hangparádék, de a szerepről nagyon keveset mond, és az is hamis szerintem - ld. Abody sokat idézett megállapítását.
