141 Búbánat 2008-06-27 23:05:53
Kapisztrán Kórus 2005-ben ünnepelte fennállásának 60 éves évfordulóját. A neten sok minden megtalálható: Az énekkart Kodály Zoltán tanítványa, Tamás Alajos zeneszerző-karnagy, ferences pap alapította 1945-ben. A ritka pedagógiai tehetségű \"Lojzi bácsi\" egészen rövid idő alatt énekkarát képessé tette a zeneirodalom remekeinek előadására. A vasárnapi miséken és a templomi egyházzenei hangversenyeken túlmenően az énekkar gyakran zerepelt a Magyar Rádióban, és a „tájolástól\" sem riadt vissza: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járta az országot, rendszerint Händel Messiásával.1967-ig, az alapító karnagy haláláig az énekkar igen gazdag műsort mondhatott magáénak, az a capella kórusművek és misék mellett jutott idő, erő és tehetség a zeneirodalom nagy és közismert zenekaros miséinek elsajátítására és gyakori előadására. Ezek: Mozart: Koronázási mise Haydn: Nelson mise Teréz mise Beethoven: C-dúr mise Schubert: G-dúr mise Kodály: Missa brevis, valamint a karnagy szerzeménye, a Kapisztrán mise. Gounod, Puccini, Stravinsky, Fibich, Circelli és Chiang Ven Yeh esetében a kórus és vezetője az úttörés szerepére is vállalkozott, mert a háború után elsőként mutatta be ezen szerzők miséjét. A nagy oratóriumokat fokozatosan hódították meg, így az idők során az alábbi művekkel örvendeztette meg közönségét a kórus: Bach: Actus tragicus Karácsonyi oratórium Magnificat János passió H-moll mise Händel: Dettingeni Te Deum Messiás Pergolesi: Stabat Mater Haydn: Teremtés Krisztus hét szava a keresztfán Mozart: Requiem Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén Liszt: Christus Verdi: Requiem Dvorzák: Stabat Mater, valamint a karnagy nagyszabású oratóriuma, a Nándorfehérvár 1456, és a Lacrimae Petri című kantátája. A sajátos történelmi és kulturpolitikai helyzet, valamint a „Lojzi bácsi\" szeretetreméltó, vonzó és tehetséges egyénisége a korszak legjobb énekeseit vonzotta a kórus oratóriumszerepléseihez: Szecsődi Iréntől – Takács Pauláig, Tiszay Magdától – Barlay Zsuzsáig, Szabó Miklóstól – Réti Józsefig és Kálmán Oszkártól – Littasy Györgyig. A zenekar a Rádiózenekar és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból állt össze – ezek a zenészek ki voltak éhezve az oratóriummuzsikára, ezért boldogan vállalták az énekkarral való együttműködést az egyházzenei hangversenyeken. Az alapító karnagy halála visszavetette az énekkart mind létszámban, mind a megszólalás lehetőségében. A 70-80-as évektől már csak úgy 50 tag vállalta a további munkát az egymást követő karnagyok keze alatt, akiknek nevét érdemes megörökíteni: dr. Kondár Vilmos Zimányi István Gunde Péter Matos László és G. Horváth József. Két éves kényszerű szünet következtében az énekkar létszáma tovább csökkent, a szünetet követően pedig Székely Miklós vállalta a vezetést. 1997 ősze óta Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart. A nyári hónapok kivételével havi két alkalommal szerepel a kórus a vasárnapi 11 órai szentmisén. Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösdkor zenekaros miséket ad elő a korábbi választékból: Schubert: G-dúr mise Mozart: Koronázási mise Haydn: Nelson mise Beethoven: C-dúr mise Gounod: Szt. Cecília mise, illetve az újonnan elsajátított Liszt misék valamelyikét, a Missa Choralist vagy a Koronázási misét. Az egyházi évhez igazodóan évente 2-3 alkalommal van mód oratóriumok előadására, ilyenkor Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán Händel: Messiás Bach: János passió Mozart: Requiem Verdi: Requiem, valamint Tamás Alajos művei, a Nándorfehérvár 1456 és a Lacrimae Petri című kantáta hangzanak el.
Kapisztrán Kórus 2005-ben ünnepelte fennállásának 60 éves évfordulóját. A neten sok minden megtalálható: Az énekkart Kodály Zoltán tanítványa, Tamás Alajos zeneszerző-karnagy, ferences pap alapította 1945-ben. A ritka pedagógiai tehetségű \"Lojzi bácsi\" egészen rövid idő alatt énekkarát képessé tette a zeneirodalom remekeinek előadására. A vasárnapi miséken és a templomi egyházzenei hangversenyeken túlmenően az énekkar gyakran zerepelt a Magyar Rádióban, és a „tájolástól\" sem riadt vissza: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járta az országot, rendszerint Händel Messiásával.1967-ig, az alapító karnagy haláláig az énekkar igen gazdag műsort mondhatott magáénak, az a capella kórusművek és misék mellett jutott idő, erő és tehetség a zeneirodalom nagy és közismert zenekaros miséinek elsajátítására és gyakori előadására. Ezek: Mozart: Koronázási mise Haydn: Nelson mise Teréz mise Beethoven: C-dúr mise Schubert: G-dúr mise Kodály: Missa brevis, valamint a karnagy szerzeménye, a Kapisztrán mise. Gounod, Puccini, Stravinsky, Fibich, Circelli és Chiang Ven Yeh esetében a kórus és vezetője az úttörés szerepére is vállalkozott, mert a háború után elsőként mutatta be ezen szerzők miséjét. A nagy oratóriumokat fokozatosan hódították meg, így az idők során az alábbi művekkel örvendeztette meg közönségét a kórus: Bach: Actus tragicus Karácsonyi oratórium Magnificat János passió H-moll mise Händel: Dettingeni Te Deum Messiás Pergolesi: Stabat Mater Haydn: Teremtés Krisztus hét szava a keresztfán Mozart: Requiem Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén Liszt: Christus Verdi: Requiem Dvorzák: Stabat Mater, valamint a karnagy nagyszabású oratóriuma, a Nándorfehérvár 1456, és a Lacrimae Petri című kantátája. A sajátos történelmi és kulturpolitikai helyzet, valamint a „Lojzi bácsi\" szeretetreméltó, vonzó és tehetséges egyénisége a korszak legjobb énekeseit vonzotta a kórus oratóriumszerepléseihez: Szecsődi Iréntől – Takács Pauláig, Tiszay Magdától – Barlay Zsuzsáig, Szabó Miklóstól – Réti Józsefig és Kálmán Oszkártól – Littasy Györgyig. A zenekar a Rádiózenekar és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból állt össze – ezek a zenészek ki voltak éhezve az oratóriummuzsikára, ezért boldogan vállalták az énekkarral való együttműködést az egyházzenei hangversenyeken. Az alapító karnagy halála visszavetette az énekkart mind létszámban, mind a megszólalás lehetőségében. A 70-80-as évektől már csak úgy 50 tag vállalta a további munkát az egymást követő karnagyok keze alatt, akiknek nevét érdemes megörökíteni: dr. Kondár Vilmos Zimányi István Gunde Péter Matos László és G. Horváth József. Két éves kényszerű szünet következtében az énekkar létszáma tovább csökkent, a szünetet követően pedig Székely Miklós vállalta a vezetést. 1997 ősze óta Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart. A nyári hónapok kivételével havi két alkalommal szerepel a kórus a vasárnapi 11 órai szentmisén. Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösdkor zenekaros miséket ad elő a korábbi választékból: Schubert: G-dúr mise Mozart: Koronázási mise Haydn: Nelson mise Beethoven: C-dúr mise Gounod: Szt. Cecília mise, illetve az újonnan elsajátított Liszt misék valamelyikét, a Missa Choralist vagy a Koronázási misét. Az egyházi évhez igazodóan évente 2-3 alkalommal van mód oratóriumok előadására, ilyenkor Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán Händel: Messiás Bach: János passió Mozart: Requiem Verdi: Requiem, valamint Tamás Alajos művei, a Nándorfehérvár 1456 és a Lacrimae Petri című kantáta hangzanak el.
140 virius 2008-06-27 21:20:06 [Válasz erre: 139 daunerni 2008-06-27 12:34:12]
Ez már 2005-ben volt? Mindenesetre nem meglepő. Erről is lehetne vitatkozni? ha a plébánosnak valami miatt nem tetszik a kántor vagy karnagy, akkor kirúgja és bizony elég sokszor megy pofára a dolog, lehet az illető egyházzenész zeneileg akármilyen képzett, kiművelt és tehetséges, összezördüléseknél nem ez számít. A reformátusoknál pedig hatványozottan így van. Valamikor 15-20 évvel ezelőtt a Rózsák terei r.k.templom plébánosának nem tetszett a gregorián schola (vlsz. ott sem a zenéjükkel volt a baj, más szempontok dönthettek) és az egyik vasárnapi mise előtt kb. 10 perccel jelezte szóban, hogy azon a misén és a jövőben sem tart rájuk igényt. De mondhatnám Mozart esetét, aki öszezördült Salzburgban a mindenható, a városban és környékén világi teljhatalommal is bíró hercegérsekkel...
Ez már 2005-ben volt? Mindenesetre nem meglepő. Erről is lehetne vitatkozni? ha a plébánosnak valami miatt nem tetszik a kántor vagy karnagy, akkor kirúgja és bizony elég sokszor megy pofára a dolog, lehet az illető egyházzenész zeneileg akármilyen képzett, kiművelt és tehetséges, összezördüléseknél nem ez számít. A reformátusoknál pedig hatványozottan így van. Valamikor 15-20 évvel ezelőtt a Rózsák terei r.k.templom plébánosának nem tetszett a gregorián schola (vlsz. ott sem a zenéjükkel volt a baj, más szempontok dönthettek) és az egyik vasárnapi mise előtt kb. 10 perccel jelezte szóban, hogy azon a misén és a jövőben sem tart rájuk igényt. De mondhatnám Mozart esetét, aki öszezördült Salzburgban a mindenható, a városban és környékén világi teljhatalommal is bíró hercegérsekkel...
139 daunerni 2008-06-27 12:34:12
Erről az esetről tud valaki valami bővebbet? [url]http://www.kapisztrankorus.hu/level.htm;forrás...[/url] Kedves látogató! Üdvözöljük a volt Kapisztrán Kórus honlapján. A kórus 2005-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját! A kórus tagjainak nagy része az alábbi levelet küldte: Horváth Achilles Plébános Úrnak. Tisztelt Plébános Úr! Alulírottak - a Kapisztrán Kórus tagjai - ezúton hozzuk szíves tudomására, hogy az új helyzetben - hogy t. i. indoklás nélkül menesztette év végével karnagyunkat, és utódját nem volt hajlandó megnevezni - a Margit körúti templomban további közreműködésünkre ne számítson. Budapest, 2005. dec. 21. (...tagok nagy részének aláírása...)
Erről az esetről tud valaki valami bővebbet? [url]http://www.kapisztrankorus.hu/level.htm;forrás...[/url] Kedves látogató! Üdvözöljük a volt Kapisztrán Kórus honlapján. A kórus 2005-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját! A kórus tagjainak nagy része az alábbi levelet küldte: Horváth Achilles Plébános Úrnak. Tisztelt Plébános Úr! Alulírottak - a Kapisztrán Kórus tagjai - ezúton hozzuk szíves tudomására, hogy az új helyzetben - hogy t. i. indoklás nélkül menesztette év végével karnagyunkat, és utódját nem volt hajlandó megnevezni - a Margit körúti templomban további közreműködésünkre ne számítson. Budapest, 2005. dec. 21. (...tagok nagy részének aláírása...)
138 virius 2008-06-27 11:03:06 [Válasz erre: 137 Kúp Flóris 2008-06-27 10:55:09]
Nem kérdőjel, valóban Baróti Istvánnak hívják. KLétségkívül hosszú mise az Esztergomi mise, a Gloria fúgáját sokszor kihagyják \"gyári húzással\", namármost én a 2006. évi előadáshoz tudok hozzászólni, ott bizony húzatlanul ment. A papságnak (értsd főpapságnak) nem tetszik a mise keretében előadott hosszú mű. Különben II. József is hozott annak idején egy rendeletet, ami a misének úgy liturgikus, mint zenei részét vastagon érintette: a kalapos király a mise időtartamát 1 órában, vagyis 60 percben maximálta. Joseph Haydn időrendben hetedik miséje azért olyan, amilyen (a Gloria és a Credo hittételei nemcsak zenében, de szövegben is polifónok, igaz, a Gloriát aztán Michael Haydn kibővítette liturgikusan előadhatóvá). A liturgikus rész megnyirbálásának megértéséhez pedig tudni kell, hogy a salzburgi dómban nagyon soká tartott, amíg a főoltártól szertartásosan átvitték az olvasmányoskönyvet a szószékre, ennek az időtartamnak a kitöltésére írta Mozart a \"templomi szonátáit\".
Nem kérdőjel, valóban Baróti Istvánnak hívják. KLétségkívül hosszú mise az Esztergomi mise, a Gloria fúgáját sokszor kihagyják \"gyári húzással\", namármost én a 2006. évi előadáshoz tudok hozzászólni, ott bizony húzatlanul ment. A papságnak (értsd főpapságnak) nem tetszik a mise keretében előadott hosszú mű. Különben II. József is hozott annak idején egy rendeletet, ami a misének úgy liturgikus, mint zenei részét vastagon érintette: a kalapos király a mise időtartamát 1 órában, vagyis 60 percben maximálta. Joseph Haydn időrendben hetedik miséje azért olyan, amilyen (a Gloria és a Credo hittételei nemcsak zenében, de szövegben is polifónok, igaz, a Gloriát aztán Michael Haydn kibővítette liturgikusan előadhatóvá). A liturgikus rész megnyirbálásának megértéséhez pedig tudni kell, hogy a salzburgi dómban nagyon soká tartott, amíg a főoltártól szertartásosan átvitték az olvasmányoskönyvet a szószékre, ennek az időtartamnak a kitöltésére írta Mozart a \"templomi szonátáit\".
137 Kúp Flóris 2008-06-27 10:55:09 [Válasz erre: 133 virius 2008-06-27 10:30:13]
A Klérusnak, vagy 20 éve,1986-ban is sikerült az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartani az Igen tisztelt Baróti(?)(organikus művész úr) közreműködésével összehozott zenekari megvalósítást: Liszt Esztergomi mise( - tudjuk,hogy lesz?) Ps: (Németh Judit itten bontotta szárnyait anno :)
A Klérusnak, vagy 20 éve,1986-ban is sikerült az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartani az Igen tisztelt Baróti(?)(organikus művész úr) közreműködésével összehozott zenekari megvalósítást: Liszt Esztergomi mise( - tudjuk,hogy lesz?) Ps: (Németh Judit itten bontotta szárnyait anno :)
136 virius 2008-06-27 10:39:02 [Válasz erre: 134 Kúp Flóris 2008-06-27 10:34:03]
Biztos, hogy mindenkinek kéretlen? Tessék érdemben is hozzászólni az egyházzene helyzetéhez!
Biztos, hogy mindenkinek kéretlen? Tessék érdemben is hozzászólni az egyházzene helyzetéhez!
135 Kúp Flóris 2008-06-27 10:36:03 [Válasz erre: 133 virius 2008-06-27 10:30:13]
Off. Igazibul aztat szeretném elérni, hogy csak itten csüngjenek gépelő ujjaidon az érdeklődők! (remélem nem haragudol? :)
Off. Igazibul aztat szeretném elérni, hogy csak itten csüngjenek gépelő ujjaidon az érdeklődők! (remélem nem haragudol? :)
134 Kúp Flóris 2008-06-27 10:34:03 [Válasz erre: 128 virius 2008-06-15 15:54:55]
SPAM ! Tessen azé\' aztat is elmagyarázni, mié\'köll a khonkurens lapot itten favorizálni, kéretlen? Az ugyi a SPAM / definicio nem? :)
SPAM ! Tessen azé\' aztat is elmagyarázni, mié\'köll a khonkurens lapot itten favorizálni, kéretlen? Az ugyi a SPAM / definicio nem? :)
133 virius 2008-06-27 10:30:13 [Válasz erre: 132 Kúp Flóris 2008-06-27 10:26:59]
Na szóval az a helyzet, amit a 128-ban vázoltam, a klérusnak nem szívügye a Musica Sacra méltó ápolása (üde kivétel a 80 éves Takács Nándor nyugalmazott püspök úr, aki az illegalitásban kántor volt). Paskai is inkább a prózát kedvelte, illetve hangszeres miséknél is prózában mondatta a Credót (bár Haydn, Mozart stb. nem egészen így képzelték). Erdő Péter meg egyenesen nem hajlandó megtanulni énekelni és a legünnepibb miséket is végig prózában mondja.
Na szóval az a helyzet, amit a 128-ban vázoltam, a klérusnak nem szívügye a Musica Sacra méltó ápolása (üde kivétel a 80 éves Takács Nándor nyugalmazott püspök úr, aki az illegalitásban kántor volt). Paskai is inkább a prózát kedvelte, illetve hangszeres miséknél is prózában mondatta a Credót (bár Haydn, Mozart stb. nem egészen így képzelték). Erdő Péter meg egyenesen nem hajlandó megtanulni énekelni és a legünnepibb miséket is végig prózában mondja.
132 Kúp Flóris 2008-06-27 10:26:59 [Válasz erre: 131 virius 2008-06-27 09:47:31]
Kedves virius ! Szívesen tanulok, nálamnál bölcsebb topiktárs-tul - érdemben, ebben a témában nagyon- kuka - így szalonképesebb: kicsit, Indyszponált - vagyok :)
Kedves virius ! Szívesen tanulok, nálamnál bölcsebb topiktárs-tul - érdemben, ebben a témában nagyon- kuka - így szalonképesebb: kicsit, Indyszponált - vagyok :)
131 virius 2008-06-27 09:47:31 [Válasz erre: 130 Kúp Flóris 2008-06-26 18:52:42]
Érdemben nem tudsz hozzászólni az egyházzene mai helyzetéhez? :(
Érdemben nem tudsz hozzászólni az egyházzene mai helyzetéhez? :(
130 Kúp Flóris 2008-06-26 18:52:42 [Válasz erre: 128 virius 2008-06-15 15:54:55]
Júdás !:) Mondom én a Kedves vírius-nak, hogy a \"zsoldos kotonáskálódás\" - más - így, csak \"bértasztatúrók\"- írnak, maraggyon ez fi-debil-iózás Foltos Péterke Ka - vir tu lapja légyen má\' itt: anál-negligálva! Zsoldos papa \"genitáltosával\" nem jár ész. Lap, csak a pén(is)zt kapja !
Júdás !:) Mondom én a Kedves vírius-nak, hogy a \"zsoldos kotonáskálódás\" - más - így, csak \"bértasztatúrók\"- írnak, maraggyon ez fi-debil-iózás Foltos Péterke Ka - vir tu lapja légyen má\' itt: anál-negligálva! Zsoldos papa \"genitáltosával\" nem jár ész. Lap, csak a pén(is)zt kapja !
129 virius 2008-06-26 15:20:45 [Válasz erre: 125 Búbánat 2008-06-13 12:19:51]
Nem semmi ahhoz képest, hogy a helybéli püspök, Beer Miklós a gitáros plöm-plöm zene mellett teszi le a voksát... :S
Nem semmi ahhoz képest, hogy a helybéli püspök, Beer Miklós a gitáros plöm-plöm zene mellett teszi le a voksát... :S
128 virius 2008-06-15 15:54:55 [Válasz erre: 127 Hangyász 2008-06-13 15:45:36]
Ha előbbi, 126. hsz-omban ráklikkelsz a \"Fidelio\" szóra, ott van a konkurens oldal egyházzene-ügyi topikja, amelynek címe is beszédes: \"Fontos-e a papságnak az egyházzene?\" Szerintem nem. Nem másolom most át az egészet, tessék mindenkinek a Fidelio szóra kattintani, csak ízelítőül néhány tény: Erdő Péter bíboros prímás nem kimondottan zenész, a misét mindig prózában mondja, akárcsak elődje, Paskai. Ide tartozik, hogy a klérus sikeresen megfúrta, hogy az esztergomi bazilika felszentelésére írt mű, Liszt Esztergomi miséje a 150. évfordulón, 2006. augusztus 31-én ténylegesen egy esztergomi mise keretében hangozzék el, úgyhogy hangversenyszerűen ment. (Elismerem, hosszú mű.) Más: Beer Miklós váci püspök a hagyományos népénekkel szemben inkább Sillye Jenő plöm-plöm zenéjét preferálja, azt állítván, ezé a zenéé a jövő...
Ha előbbi, 126. hsz-omban ráklikkelsz a \"Fidelio\" szóra, ott van a konkurens oldal egyházzene-ügyi topikja, amelynek címe is beszédes: \"Fontos-e a papságnak az egyházzene?\" Szerintem nem. Nem másolom most át az egészet, tessék mindenkinek a Fidelio szóra kattintani, csak ízelítőül néhány tény: Erdő Péter bíboros prímás nem kimondottan zenész, a misét mindig prózában mondja, akárcsak elődje, Paskai. Ide tartozik, hogy a klérus sikeresen megfúrta, hogy az esztergomi bazilika felszentelésére írt mű, Liszt Esztergomi miséje a 150. évfordulón, 2006. augusztus 31-én ténylegesen egy esztergomi mise keretében hangozzék el, úgyhogy hangversenyszerűen ment. (Elismerem, hosszú mű.) Más: Beer Miklós váci püspök a hagyományos népénekkel szemben inkább Sillye Jenő plöm-plöm zenéjét preferálja, azt állítván, ezé a zenéé a jövő...
127 Hangyász 2008-06-13 15:45:36 [Válasz erre: 124 virius 2008-03-14 00:31:49]
Bocs a késői válaszért. De bizony rá! Most már megtanultam ennek a szerencsétlen pancsernek a nevét. A témához: \"Művészete\" remekül illik a mai magyar r. kat. egyház általános állapotához.
Bocs a késői válaszért. De bizony rá! Most már megtanultam ennek a szerencsétlen pancsernek a nevét. A témához: \"Művészete\" remekül illik a mai magyar r. kat. egyház általános állapotához.
126 virius 2008-06-13 13:40:38
Ha már egyházi zene: ajánlom, tanulmányozzátok ez ügyben a [url]http://www.fidelio.hu/forumtema.asp?id=2550;Fidelio[/url] topikját is, roppant tanulságos.
Ha már egyházi zene: ajánlom, tanulmányozzátok ez ügyben a [url]http://www.fidelio.hu/forumtema.asp?id=2550;Fidelio[/url] topikját is, roppant tanulságos.
125 Búbánat 2008-06-13 12:19:51
Nemzetközi gregorián fesztiválra készülnek Vácon. A Dunakanyar legrangosabb nyári zenei rendezvényére eddig hat ország együttesei jelezték részvételi szándékukat. Az első fesztivált 10 évvel ezelőtt rendezték, és a hagyományoknak megfelelően a helyszín most is a székesegyház lesz. A modern technika lehetővé teszi, hogy a latin nyelven éneklő csoportok, a szkólák szövegét lefordítva, kivetítőn követni lehessen. A programsorozat július 3-án kezdődik és az együttesek Budapesten is föllépnek majd. (MR)
Nemzetközi gregorián fesztiválra készülnek Vácon. A Dunakanyar legrangosabb nyári zenei rendezvényére eddig hat ország együttesei jelezték részvételi szándékukat. Az első fesztivált 10 évvel ezelőtt rendezték, és a hagyományoknak megfelelően a helyszín most is a székesegyház lesz. A modern technika lehetővé teszi, hogy a latin nyelven éneklő csoportok, a szkólák szövegét lefordítva, kivetítőn követni lehessen. A programsorozat július 3-án kezdődik és az együttesek Budapesten is föllépnek majd. (MR)
124 virius 2008-03-14 00:31:49 [Válasz erre: 121 Hangyász 2008-01-01 14:24:09]
Hogy János-e? Nem a Sillye Jenőre gondolsz?
Hogy János-e? Nem a Sillye Jenőre gondolsz?
122 Búbánat 2008-03-13 13:39:23
Március 20.: Bach: János Passió Szent Mihály templom (\"Angolkisasszonyok\") Bp., V. ker. Váci utca Andrejszky Judit, Takács Tamara, Basky István, Berczelly István, Korpás Ferenc – ének, Borsányi Márton – orgona, Budapesti Victoria Kamarakórus, Liszt Ferenc Kórus és Zenekar, vezényel: Farkas Mária
Március 20.: Bach: János Passió Szent Mihály templom (\"Angolkisasszonyok\") Bp., V. ker. Váci utca Andrejszky Judit, Takács Tamara, Basky István, Berczelly István, Korpás Ferenc – ének, Borsányi Márton – orgona, Budapesti Victoria Kamarakórus, Liszt Ferenc Kórus és Zenekar, vezényel: Farkas Mária
121 Hangyász 2008-01-01 14:24:09 [Válasz erre: 119 tukán 2007-12-31 16:29:26]
:ODDD A Google ezt dobta ki. Van még valamilyen János (??), aki évtizedek óta mérgezi a magyar templomokat a maga tákolmányaival.
:ODDD A Google ezt dobta ki. Van még valamilyen János (??), aki évtizedek óta mérgezi a magyar templomokat a maga tákolmányaival.
120 Hangyász 2008-01-01 14:22:53 [Válasz erre: 118 virius 2007-12-31 15:45:36]
A választ tudtam, talán sejthető, hogy költői kérdés volt. Én valamikor a nyáron bementem a gyöngyösi Szent Bertalan templomba, ott hírdették, hogy valamilyen ifjúsági lelkigyakorlaton előadják a Kaszap-oratóriumot Eger közelében.
A választ tudtam, talán sejthető, hogy költői kérdés volt. Én valamikor a nyáron bementem a gyöngyösi Szent Bertalan templomba, ott hírdették, hogy valamilyen ifjúsági lelkigyakorlaton előadják a Kaszap-oratóriumot Eger közelében.
119 tukán 2007-12-31 16:29:26 [Válasz erre: 117 Hangyász 2007-12-31 13:33:57]
Nem a Bárczy Benő ? Tudm, az egy másik familía!
Nem a Bárczy Benő ? Tudm, az egy másik familía!
118 virius 2007-12-31 15:45:36 [Válasz erre: 117 Hangyász 2007-12-31 13:33:57]
Ó, Irgalom Atyja, ne hagyj el... Na, BÚÉK... :)))
Ó, Irgalom Atyja, ne hagyj el... Na, BÚÉK... :)))
117 Hangyász 2007-12-31 13:33:57 [Válasz erre: 115 virius 2007-12-30 22:28:17]
Bizonyos Barczi Zsolt. Hogy is szól az Ágnes asszony refrénje???
Bizonyos Barczi Zsolt. Hogy is szól az Ágnes asszony refrénje???
116 Hangyász 2007-12-31 13:09:59 [Válasz erre: 115 virius 2007-12-30 22:28:17]
Íme: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.02/1602.html
Íme: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.02/1602.html
115 virius 2007-12-30 22:28:17
No akkor talán itt is meg lehetne említeni, amit Hangyász fórumtársam a Társművészetekben megpendített: \"könnyűzenei oratórium\" született Kaszap Istvánról?! Ki követte el?
No akkor talán itt is meg lehetne említeni, amit Hangyász fórumtársam a Társművészetekben megpendített: \"könnyűzenei oratórium\" született Kaszap Istvánról?! Ki követte el?
114 virius 2007-04-01 22:45:39
2007. április 8-án, Húsvétvasárnap a Mátyás templomban az ünnepi mise keretében Haydn Terézia miséje hangzik el. Másnap, Húsvéthétfőn pedig Schubert G-dúr miséje. Május 27-én, Pünkösdvasárnapon a tervek szerint elhangzik Haydnnak egy másik, itt már hosszú évek őta nem játszott miséje, a Harmónia mise.
2007. április 8-án, Húsvétvasárnap a Mátyás templomban az ünnepi mise keretében Haydn Terézia miséje hangzik el. Másnap, Húsvéthétfőn pedig Schubert G-dúr miséje. Május 27-én, Pünkösdvasárnapon a tervek szerint elhangzik Haydnnak egy másik, itt már hosszú évek őta nem játszott miséje, a Harmónia mise.
113 Búbánat 2007-01-27 20:57:53
Pécs - 2007. május 18., péntek 19:30 A Pannon Filharmonikusok koncertje - PTE Aula Fellépő zenekar: Pannon Filharmonikusok Pécs Műsor: Giuseppe Verdi: Quattro pezzi sacri Gioacchino Rossini: Stabat mater Vezényel: Antal Mátyás Közreműködik: Kolonits Klára, Wiedemann Bernadett, Klein Ottokár, Rácz István, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Pécs - 2007. május 18., péntek 19:30 A Pannon Filharmonikusok koncertje - PTE Aula Fellépő zenekar: Pannon Filharmonikusok Pécs Műsor: Giuseppe Verdi: Quattro pezzi sacri Gioacchino Rossini: Stabat mater Vezényel: Antal Mátyás Közreműködik: Kolonits Klára, Wiedemann Bernadett, Klein Ottokár, Rácz István, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
112 Búbánat 2005-10-25 11:49:25 [Válasz erre: 111 őszike 2005-10-25 11:39:08]
Nem írtam? Úgy van. Nagy rohanás lesz!
Nem írtam? Úgy van. Nagy rohanás lesz!
111 őszike 2005-10-25 11:39:08 [Válasz erre: 108 Búbánat 2005-10-25 11:08:37]
Talán mindkettőben közreműködsz? :))
Talán mindkettőben közreműködsz? :))
110 őszike 2005-10-25 11:38:01 [Válasz erre: 109 Búbánat 2005-10-25 11:09:28]
Köszi kedves Búbánat, a Magnificat-ra biztosan elmegyek. Okt.28.ra ZAK-bérletem van. Az se rossz .. :)
Köszi kedves Búbánat, a Magnificat-ra biztosan elmegyek. Okt.28.ra ZAK-bérletem van. Az se rossz .. :)
109 Búbánat 2005-10-25 11:09:28
Országos protestánsnapok keretében Németajkú Református Egyházközség Budapest, V. Alkotmány u. 15. Bejárat: Hold utca Október 28-án 19 órakor a Hold utcai református templomban (Hold u. 18-20) Chor Pardall hangversenyére kerül sor: Műsoron: Bach „Der Geist hilft unserer Schwachheit auf” Motetta BWV 226 és Dvorak: D-dúr mise Vezényel: Prof. Hannelore Pardall A Hangverseny megrendezését Belváros-Lipótváros önkormányzata támogatja Belépés: díjtalan Hangverseny a reformáció ünnepén: Október 31-én 18 órakor Hold utcai református templomban (Hold u. 18-20) Létezik-e protestáns zene? – Dr. Willi Klinkhammer előadása a Hold utcai református templomban, ezt követően elhangzik: Bach: Magnificat Km.: Albert Schweitzer kamarazenekar és kórus Vezényel: Kenessey László. Belépés: díjtalan
Országos protestánsnapok keretében Németajkú Református Egyházközség Budapest, V. Alkotmány u. 15. Bejárat: Hold utca Október 28-án 19 órakor a Hold utcai református templomban (Hold u. 18-20) Chor Pardall hangversenyére kerül sor: Műsoron: Bach „Der Geist hilft unserer Schwachheit auf” Motetta BWV 226 és Dvorak: D-dúr mise Vezényel: Prof. Hannelore Pardall A Hangverseny megrendezését Belváros-Lipótváros önkormányzata támogatja Belépés: díjtalan Hangverseny a reformáció ünnepén: Október 31-én 18 órakor Hold utcai református templomban (Hold u. 18-20) Létezik-e protestáns zene? – Dr. Willi Klinkhammer előadása a Hold utcai református templomban, ezt követően elhangzik: Bach: Magnificat Km.: Albert Schweitzer kamarazenekar és kórus Vezényel: Kenessey László. Belépés: díjtalan
108 Búbánat 2005-10-25 11:08:37 [Válasz erre: 106 őszike 2005-10-25 10:16:16]
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az alábbi mindkét helyen ott leszek: Belvárosi Szent Mihály Templom (Angolkisasszonyok Temploma, Váci utca 47.) 2005. november 2-án 19 órakor: MOZART: REQUIEM Szólisták: Szabóki Tünde, Farkas Éva, Keresztessy Péter, Cser Péter. Közreműködik a Victoria Kamarakórus. a Diósdi Szt. Gellért kórus, a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar. Vezényel: Farkas Mária Requiem a Belvárosi Főplébániatemplomban Mozart Requiemje november 2-án 18:00 órától a Belvárosi Fõplébániatemplomban (V. kerület, Március 15. tér). A halottak napi előadás dirigense Virágh András Liszt-díjas karnagy lesz. A Mozart-mű előadásában közreműködnek: Óhegyi Filoretti (szoprán), Magyar Szilvia (alt), Szennai István (tenor), Szécsi Máté (basszus), a Kapisztrán Kórus, a Belvárosi Fõplébániatemplom Énekkara, valamint a Monarchia Szimfonikus Zenekar (hangversenymester: Schuster Andrea, fővédnök: dr. Otto von Habsburg). A belépés ingyenes.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az alábbi mindkét helyen ott leszek: Belvárosi Szent Mihály Templom (Angolkisasszonyok Temploma, Váci utca 47.) 2005. november 2-án 19 órakor: MOZART: REQUIEM Szólisták: Szabóki Tünde, Farkas Éva, Keresztessy Péter, Cser Péter. Közreműködik a Victoria Kamarakórus. a Diósdi Szt. Gellért kórus, a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar. Vezényel: Farkas Mária Requiem a Belvárosi Főplébániatemplomban Mozart Requiemje november 2-án 18:00 órától a Belvárosi Fõplébániatemplomban (V. kerület, Március 15. tér). A halottak napi előadás dirigense Virágh András Liszt-díjas karnagy lesz. A Mozart-mű előadásában közreműködnek: Óhegyi Filoretti (szoprán), Magyar Szilvia (alt), Szennai István (tenor), Szécsi Máté (basszus), a Kapisztrán Kórus, a Belvárosi Fõplébániatemplom Énekkara, valamint a Monarchia Szimfonikus Zenekar (hangversenymester: Schuster Andrea, fővédnök: dr. Otto von Habsburg). A belépés ingyenes.
104 Búbánat 2005-10-25 08:36:16 [Válasz erre: 103 őszike 2005-10-24 18:24:44]
Aznap estére nekem is Mozart: Requiem van beírva a noteszembe...
Aznap estére nekem is Mozart: Requiem van beírva a noteszembe...
103 őszike 2005-10-24 18:24:44
Mozart: Requiem November 2. este 19.30 Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás Templom) Belépés ingyenes
Mozart: Requiem November 2. este 19.30 Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás Templom) Belépés ingyenes
102 Búbánat 2005-10-24 17:16:57
Akinek nem volt tudomása róla és azért nem volt ott tegnap este az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templomban, nem tudhatja, miről maradt le. Mérgelődhet. Aki pedig önhibáján kívül maradt onnan távol, talán már tudja, hogy mit veszített. És bosszankodhat ő is. Így vagy úgy, de mindegyikük igen sajnálhatja, mert valami egészen megrendítő és megható zenei élménytől estek el. Két nagyszerű egyházi kompozíciót (egy romantikus, gazdagon áradó, magasztos zenekaros misét, majd egy huszadik századi, nem kevésbé lebilincselő alkotást) hallhattunk: előbb a francia Gounod csodálatosan szép Szent Cecília (Ünnepi) miséje csendült fel Szabóki Tünde, Molnár András, Kenesey Gábor – ének, valamint az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar ihletett tolmácsolásában, ezt követte az angol John Rutter Magyarországon igen ritkán játszott Requiem c. műve. Az ismert és kevésbé ismert egyházi darab mind választék, mind időzítés tekintetében szerencsésen illeszkedett az ország és a főváros október 6-a és 23-a egymást követő ünnepi megemlékezéseinek sorába; az alkalomhoz illő és méltó megszólaltatásuk a vezénylő Kenessey László érdeme, aki az egyházzene egyik avatott interpretálójaként már nem először mutat be együtteseivel valami igazán szép, és egyben izgalmas, érdekes liturgikus vagy már a liturgikus kereteket feszítő zeneműveket hallgatóságának. A szent zene iránt elkötelezett rajongók számára ilyen különlegesség volt a mise után felhangzó Requiem, John Ritter (született 1945.ben) 1985-ben szopránszólóra, vegyeskarra és zenekarra írt kompozíciója, amely a közreműködő művészek - elsősorban Szabóki Tünde tündöklő szopránja és az ezúttal is nagy fegyelemmel, összeszokottan éneklő kórus - jóvoltából fenséges, szép és megrendítő zenei élményekkel örvendeztette meg a befogadó hallgatót és nemkülönben járult hozzá a nap ünnepi – olykor szívszorító - eseményeihez.
Akinek nem volt tudomása róla és azért nem volt ott tegnap este az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templomban, nem tudhatja, miről maradt le. Mérgelődhet. Aki pedig önhibáján kívül maradt onnan távol, talán már tudja, hogy mit veszített. És bosszankodhat ő is. Így vagy úgy, de mindegyikük igen sajnálhatja, mert valami egészen megrendítő és megható zenei élménytől estek el. Két nagyszerű egyházi kompozíciót (egy romantikus, gazdagon áradó, magasztos zenekaros misét, majd egy huszadik századi, nem kevésbé lebilincselő alkotást) hallhattunk: előbb a francia Gounod csodálatosan szép Szent Cecília (Ünnepi) miséje csendült fel Szabóki Tünde, Molnár András, Kenesey Gábor – ének, valamint az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar ihletett tolmácsolásában, ezt követte az angol John Rutter Magyarországon igen ritkán játszott Requiem c. műve. Az ismert és kevésbé ismert egyházi darab mind választék, mind időzítés tekintetében szerencsésen illeszkedett az ország és a főváros október 6-a és 23-a egymást követő ünnepi megemlékezéseinek sorába; az alkalomhoz illő és méltó megszólaltatásuk a vezénylő Kenessey László érdeme, aki az egyházzene egyik avatott interpretálójaként már nem először mutat be együtteseivel valami igazán szép, és egyben izgalmas, érdekes liturgikus vagy már a liturgikus kereteket feszítő zeneműveket hallgatóságának. A szent zene iránt elkötelezett rajongók számára ilyen különlegesség volt a mise után felhangzó Requiem, John Ritter (született 1945.ben) 1985-ben szopránszólóra, vegyeskarra és zenekarra írt kompozíciója, amely a közreműködő művészek - elsősorban Szabóki Tünde tündöklő szopránja és az ezúttal is nagy fegyelemmel, összeszokottan éneklő kórus - jóvoltából fenséges, szép és megrendítő zenei élményekkel örvendeztette meg a befogadó hallgatót és nemkülönben járult hozzá a nap ünnepi – olykor szívszorító - eseményeihez.
101 Geszti 2005-10-23 15:23:22
Kedves Frushena és Búbánat, köszönöm az érdeklődést és szeretettel várunk Titeket a Kassai téren. Geszti
Kedves Frushena és Búbánat, köszönöm az érdeklődést és szeretettel várunk Titeket a Kassai téren. Geszti
100 Búbánat 2005-10-23 00:21:08
száz
száz
99 Búbánat 2005-10-23 00:20:56 [Válasz erre: 97 frushena 2005-10-23 00:07:03]
Nincs kizárva, hogy én is elcsábulok oda.
Nincs kizárva, hogy én is elcsábulok oda.
98 Búbánat 2005-10-23 00:20:23
Most éppen Liszt orgonára írt B-dúr miséjével vagyok elfoglalva. Ennek az az érdekessége, hogy Janacek dolgozta át 1901-ben. Ezt a változatot már előadtuk párszor, most ismét leporoljuk. Janacek szerencsére teljes mértékben azonosult a liszti mondanivalóval és szellemével.
Most éppen Liszt orgonára írt B-dúr miséjével vagyok elfoglalva. Ennek az az érdekessége, hogy Janacek dolgozta át 1901-ben. Ezt a változatot már előadtuk párszor, most ismét leporoljuk. Janacek szerencsére teljes mértékben azonosult a liszti mondanivalóval és szellemével.
97 frushena 2005-10-23 00:07:03 [Válasz erre: 96 Geszti 2005-10-22 23:23:54]
Izgalmasan hangzik! Terjesztjük és talán még el is megyünk! :)
Izgalmasan hangzik! Terjesztjük és talán még el is megyünk! :)
96 Geszti 2005-10-22 23:23:54
Kedves egyházzene kedvelők, szeretettel ajánlom figyelmetekbe Tomás Luis de Victoria (1548-1611) Requiem-jét, melyet a Canticum Canticorum énekegyüttessel fogunk előadni november 1-én 19.30-kor a XIV. Kassai téri Szentlélek templomban (a kisföldalatti Mexikói úti megállójától 3 percre). Victoria a 16. sz. egyik kimagasló muzsikus-alakja; stílusa a legnemesebb és legtisztább Palestrina-stílus; annak mûveivel sokszor oly rokon, hogy egyes mûveit nehéz Palestrináétól - akivel egyébként bensõ barátságban élt - megkülönböztetni. De az a sötéten izzó, lázas és szenvedélyes víziókkal teli miszticizmus, amely a 17. sz. nagy spanyol festõire emlékeztet, Victoria zenéjének egyéni és sajátos vonása. Leghíresebb és leggrandiózusabb mûve az öregkorában írt hatszólamú Requiem (Officium defunctorum)Mária császárné halálára (1603, megjelent 1605). A belépés ingyenes, szóljatok másoknak is, ha érdekesnek találjátok. Köszönettel Geszti
Kedves egyházzene kedvelők, szeretettel ajánlom figyelmetekbe Tomás Luis de Victoria (1548-1611) Requiem-jét, melyet a Canticum Canticorum énekegyüttessel fogunk előadni november 1-én 19.30-kor a XIV. Kassai téri Szentlélek templomban (a kisföldalatti Mexikói úti megállójától 3 percre). Victoria a 16. sz. egyik kimagasló muzsikus-alakja; stílusa a legnemesebb és legtisztább Palestrina-stílus; annak mûveivel sokszor oly rokon, hogy egyes mûveit nehéz Palestrináétól - akivel egyébként bensõ barátságban élt - megkülönböztetni. De az a sötéten izzó, lázas és szenvedélyes víziókkal teli miszticizmus, amely a 17. sz. nagy spanyol festõire emlékeztet, Victoria zenéjének egyéni és sajátos vonása. Leghíresebb és leggrandiózusabb mûve az öregkorában írt hatszólamú Requiem (Officium defunctorum)Mária császárné halálára (1603, megjelent 1605). A belépés ingyenes, szóljatok másoknak is, ha érdekesnek találjátok. Köszönettel Geszti
95 Búbánat 2005-09-27 17:29:18 [Válasz erre: 93 nyáridő 2005-09-27 17:18:41]
Örülök, hogy ezt Te is így látod. Szerintem sokan vagyunk, csak különböző okok miatt kevesen hallatják nyilvánosan szavukat. De mondhatnám azt is, hogy a dal, az ének, a zene náluk, nálunk ellensúlyozni próbálja a más téren való visszaszorítást, kirekesztést, hátrányos megkülönböztetést - úgy általában, mai divatos szóval élve, az esélyegyenlőtlenséget.
Örülök, hogy ezt Te is így látod. Szerintem sokan vagyunk, csak különböző okok miatt kevesen hallatják nyilvánosan szavukat. De mondhatnám azt is, hogy a dal, az ének, a zene náluk, nálunk ellensúlyozni próbálja a más téren való visszaszorítást, kirekesztést, hátrányos megkülönböztetést - úgy általában, mai divatos szóval élve, az esélyegyenlőtlenséget.
94 Búbánat 2005-09-27 17:21:48 [Válasz erre: 92 Gerontonimo 2005-09-27 15:56:56]
Sajnos ezt - kevés kivételtől eltekintve - magam is így látom. Az okok minden bizonnyal az idők során megváltozott társadalmi- (tulajdon-) és hatalmi viszonyokkal, az egyház és az állam szétválásának kikényszerítésének következményeivel, az egyház hegemóniájának visszaszorulásával, meggyengülésével magyarázható. Mert minden ellenkező beállítás ellenére ezzel párhuzamosan az egyetemes értékek iránti közömbösséggel nem vádolhatóak ma sem. Ma is szívesen kivennék ebből a részüket – nem csak szavakkal. Ne feledjük: az egyházaknak régen hatalmuk és pénzük volt, s a művészeteket kedvelő, a művészeket pártoló, anyagilag is támogató pápák és a főpapok - birtokaik jövedelméből-gálánsan vagy kevésbé gálánsan megfizethették (volt miből) a megrendelt szolgáltatást, a munkát és kifizethették a felkért művészeket. Sőt, mint megrendelők beleszólhattak és szóltak is a témába, a megvalósítás módjába. Magánvagyonukat bármire fordíthatták. Bíráltak, dicsértek, elutasítottak, kitüntettek, jutalmaztak, büntettek. Talán jó is, hogy azok az idők elmúltak. A régmúltban valóban voltak művészeteket, így a zenét, az éneket is szerető egyházi személyek, akik elismerték és felkarolták, ösztönözték azokat a tehetségeket, művészpalántákat, akikben valami fantáziát láttak. Ez ma is lehetséges volna, ha nem történtek volna meg azok a törvényben szabályozott lépések, amelyek alapjaiban rendítették meg a korábbi viszonyokat. A mai állapotok közepette azonban - anyagi és más erőforrás hiányában - nem sokat tehetnek értük. Az is belátható, hogy már ők is az állam illetve egyházközség híveinek támogatásából, hozzájárulásából tartják fenn magukat (templom, plébánia) vagy működtetnek iskolákat, szociális létesítményeket. Tudomásul kell vennünk, hogy az \"egyház\" nem csak a Vatikánból, a püspökökből és a papokból áll, hanem a plébánia területén élő hívő emberek sokaságából együtt. Amennyiben nincs valami kizáró ok (értékbeni-, felfogásbeli-, hitbeli- stb. különbség vagy összeférhetetlenség), akkor együttműködésükkel közösen még további sok minden más előrevivő, előremutató, támogatásra érdemes elképzelésüket lehetne mindnyáju(n)knak magu(n)kévá tenni, azokat megvalósítani és kivitelezni. Ha majd egyszer nálunk visszakapják maradéktalanul a megállapodásokban szereplő, nekik jogosan járó - korábban erőszakkal elvett intézményeiket, ingatlanaikat, vagyontárgyaikat, és azok fenntartásához, működtetéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrással is rendelkeznek majd, akkor, azután miért ne léphetnének ki (tovább) akár a művészetek és művészek mecenatúrája területére is… Közös érdekünk lenne..
Sajnos ezt - kevés kivételtől eltekintve - magam is így látom. Az okok minden bizonnyal az idők során megváltozott társadalmi- (tulajdon-) és hatalmi viszonyokkal, az egyház és az állam szétválásának kikényszerítésének következményeivel, az egyház hegemóniájának visszaszorulásával, meggyengülésével magyarázható. Mert minden ellenkező beállítás ellenére ezzel párhuzamosan az egyetemes értékek iránti közömbösséggel nem vádolhatóak ma sem. Ma is szívesen kivennék ebből a részüket – nem csak szavakkal. Ne feledjük: az egyházaknak régen hatalmuk és pénzük volt, s a művészeteket kedvelő, a művészeket pártoló, anyagilag is támogató pápák és a főpapok - birtokaik jövedelméből-gálánsan vagy kevésbé gálánsan megfizethették (volt miből) a megrendelt szolgáltatást, a munkát és kifizethették a felkért művészeket. Sőt, mint megrendelők beleszólhattak és szóltak is a témába, a megvalósítás módjába. Magánvagyonukat bármire fordíthatták. Bíráltak, dicsértek, elutasítottak, kitüntettek, jutalmaztak, büntettek. Talán jó is, hogy azok az idők elmúltak. A régmúltban valóban voltak művészeteket, így a zenét, az éneket is szerető egyházi személyek, akik elismerték és felkarolták, ösztönözték azokat a tehetségeket, művészpalántákat, akikben valami fantáziát láttak. Ez ma is lehetséges volna, ha nem történtek volna meg azok a törvényben szabályozott lépések, amelyek alapjaiban rendítették meg a korábbi viszonyokat. A mai állapotok közepette azonban - anyagi és más erőforrás hiányában - nem sokat tehetnek értük. Az is belátható, hogy már ők is az állam illetve egyházközség híveinek támogatásából, hozzájárulásából tartják fenn magukat (templom, plébánia) vagy működtetnek iskolákat, szociális létesítményeket. Tudomásul kell vennünk, hogy az \"egyház\" nem csak a Vatikánból, a püspökökből és a papokból áll, hanem a plébánia területén élő hívő emberek sokaságából együtt. Amennyiben nincs valami kizáró ok (értékbeni-, felfogásbeli-, hitbeli- stb. különbség vagy összeférhetetlenség), akkor együttműködésükkel közösen még további sok minden más előrevivő, előremutató, támogatásra érdemes elképzelésüket lehetne mindnyáju(n)knak magu(n)kévá tenni, azokat megvalósítani és kivitelezni. Ha majd egyszer nálunk visszakapják maradéktalanul a megállapodásokban szereplő, nekik jogosan járó - korábban erőszakkal elvett intézményeiket, ingatlanaikat, vagyontárgyaikat, és azok fenntartásához, működtetéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrással is rendelkeznek majd, akkor, azután miért ne léphetnének ki (tovább) akár a művészetek és művészek mecenatúrája területére is… Közös érdekünk lenne..
93 nyáridő 2005-09-27 17:18:41 [Válasz erre: 91 Búbánat 2005-09-27 15:46:36]
Kedves Búbánat, szívemből szóltál. Amiket tökéletes rálátással állapítottál meg az egyházi kórusokról az mind-mind arról tanuskodik, hogy nagyon \"otthon vagy\" a témában. Tudnék sokat mesélni/írni én is, mivel magam is több egyházi kórusban énekeltem korábban. Egynél a mai napig kitartottam. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, önzetlen segítőszándékkal és legalább akkora örömmel és lelkesedéssel csináljuk. Van köztünk teljesen amatőr és vagyunk páran komoly zenei előképzettséggel is. Ezeket a végleteket a zene szeretete kovácsolja össze.
Kedves Búbánat, szívemből szóltál. Amiket tökéletes rálátással állapítottál meg az egyházi kórusokról az mind-mind arról tanuskodik, hogy nagyon \"otthon vagy\" a témában. Tudnék sokat mesélni/írni én is, mivel magam is több egyházi kórusban énekeltem korábban. Egynél a mai napig kitartottam. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, önzetlen segítőszándékkal és legalább akkora örömmel és lelkesedéssel csináljuk. Van köztünk teljesen amatőr és vagyunk páran komoly zenei előképzettséggel is. Ezeket a végleteket a zene szeretete kovácsolja össze.
92 Gerontonimo 2005-09-27 15:56:56 [Válasz erre: 91 Búbánat 2005-09-27 15:46:36]
Ez olyan szép, hogy akár lexikonból is idemásolhattad volna - de nem erről van szó. Persze hogy sokan amatőrként is szépet és jót csinálnak. Én az igényt nem látom, hogy az az egyház, amelyik annakidején fő inspirátora és mecénása volt mindenféle művészeteknek, most egyáltalán érdeklődne, hogy ki, mit és milyen színvonalon művel a templomokban.
Ez olyan szép, hogy akár lexikonból is idemásolhattad volna - de nem erről van szó. Persze hogy sokan amatőrként is szépet és jót csinálnak. Én az igényt nem látom, hogy az az egyház, amelyik annakidején fő inspirátora és mecénása volt mindenféle művészeteknek, most egyáltalán érdeklődne, hogy ki, mit és milyen színvonalon művel a templomokban.
