Érdekes lenne megtudni, melyik konkurens zenekar karmestere/igazgatója röhög most a markába? Avagy legszebb öröm a káröröm. Ma nekem - holnap neked.
Figyelem, most demagóg leszek: A BFZ = FI most a leginkább kiszolgáltatokba, az öregotthonok lakóiba, a hahahás/(mély)szegénységben élő gyermekekbe rúg bele! Hát európai viselkedés ez?
Úgy látom, az igazgató lemondása miatt ez most komolyabb helyzet, mint FI korábbi balhéi. Utóbbi most nem tart flashmobot a zenekarával?
A mai nap folyamán egy másik topicban már hivatkoztam a cikkre, megemlítve, hogy új focistadionra "bezzeg fussa". Kaptam hideget-meleget, "politikai homokozó", stb. Pedig sajnos, a két dolog összefügg. Úgy tűnik, aki megjegyzéssel illette a hírhez fűzött kommentemet, szívesebben látogatja a Felcsút - Alsókukutyin focimeccset, mint a világhírű Fesztiválzenekar koncertjeit.
A bemásolt cikk tetejére akartam írni, amit a tévében szoktak bejátszások alá: "Kommentár nélkül"...
Megkérdezném csak halkan, hogy vajon a balti turnét és a genfi operaházzal való együttműködést miért az állami támogatásból gondolták finanszírozni. Eddig úgy ment?
Súlyos megszorítások a Budapesti Fesztiválzenekarnál a tao-támogatás megszűnése miatt
Lemondott az ügyvezető igazgató, elbocsátások is lesznek, szünetelnek az operaprodukciók, elmarad az együttműködés a genfi operaházzal, és egy, a Balti államokba tervezett turné is.
Összesen 200 millió forintot kap a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a megszűnt taót "kompenzáló" többlettámogatásból, de ez az utóbbi évek taotámogatás-átlagának kevesebb mint 50 százaléka – írta közleményében az együttes.
Mivel a BFZ a kompenzációban bízva, az előző évek átlagát alapul véve készítette el következő évadterveit, most csak úgy tudja stabil működését biztosítani, hogy azokból számos projektet elhagy.
A jövő évtől szünetelnek az operaprodukciók, elmarad egy négyéves együttműködés a genfi operaházzal, és egy, a Balti államokba tervezett turné is. A hazai közösségi programok közül szintén szünetelnek a zenekar partneriskoláit szolgáló Hangszerkóstolók, a Lásd, amit hallasz! filmverseny, a BFZ bekopog! program, a templomi koncertek, az idősotthonokba szervezett kamarakoncertek és a kisgyermekeknek létrehozott Zenevár koncertek is.
A zenekar a lemondott programok kiválasztásánál azt vette figyelembe, melyek azok az események, amelyek még ilyen késői időpontban is lemondhatók
A Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann a tervezés stabil anyagi hátterének hiánya miatt lemondott, utódját keresi a zenekar kuratóriuma. A BFZ stábját is szűkíti, számos munkatársától kényszerül megválni.
A Fesztiválzenekar bízik abban, hogy az előző évek támogatásának helyreállítása a jövőben lehetővé teszi a 2020 januárjától szünetelő sorozatok folytatását, különös tekintettel a rendkívül népszerű ingyenes közösségi és ifjúsági programokra.
Forrás: hvg.hu
Érdekes kiegészítése a Concerto Budapest történetének…
Ugyanakkor szerintem nem helytálló az összehasonlítás a két említett zenekarral az állami támogatás vonatkozásában. Egyrészt, mert a szövetség válaszából pont az tűnik ki, hogy ez a működés fedezet nélküli már jó ideje, másrészt mert más a nagyságrend. Az MRZ zenekarból kórusból, és gyermekkórusból, az NFZ zenekarból, kórusból és kottatárból áll a Concerto Budapest pedig egy igen kis létszámú együttes. Egyébként mindenki próbál hívni híres vendégeket a pénzügyi keretein belül. És nem fedezet nélkül.
Kellernek abban igaza van, hogy jó lenne a támogatásokat minőségi és nem mennyiségi alapon allokálni. A minőségi szelekció azonban csak azonos feltételekkel működő együttesek között képzelhető el. Az nem azonos feltétel, hogy az un. „elcsábított” zenész után az adót és a járulékokat egy másik zenekar fizeti. A zenekarokban magasan képzett, elismert művészek dolgoznak az esetek többségében a minimálbért éppen meghaladó bérért. Pedig joguk lenne alkalmazottként, kollektív szerződés alapján dolgozni és adózott jövedelmet hazavinni, pl. hogy egyszer tisztességes nyugdíjat kapjanak.
Érdemes rápillantani a Concerto Budapest Origon hetente, Született Muzsikusok címmel leadott 10 részes reality reklám kampányára. A bemutatottak közül hány muzsikus áll a Concerto Budapest alkalmazásában? Ez nem egyenlő feltétel.
A BFZ-re való utalás igen csak helytálló amúgy. A működési forma, a zenészek foglalkoztatásának formája elég kísértetiesen hasonló.
Volt idő -nem is túl régen- amikor a Concerto Budapest a szakadék szélén táncolt pontosabban zenélt, a Matáv/Telekom-korszak után. A zenészek állítólag hónapokig fizetés nélkül maradtak, alkalmi felvételekből, munkákból tartották fenn magukat. Aztán hopp! egyszer csak az állami tulajdonú Concerto Akadémia Nonprofit Kft. lett a fenntartó, egy ideig LFZE udvari zenekara volt és most (is) nagyon szalad velük a szekér...mint olvasható, a (ki)fizetések mostanában, a hatalmas állami támogatás ellenére ismét és mégis akadoznak. Miért is?
Egy, a Concerto Akadémia Nonprofit Kft-nél folytatott ÁSZ-vizsgálat a 2012-2015. közötti időszakra vonatkozóan egyebek közt megállapította, hogy "...a bevételek és ráfordítások elszámolása, a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, ezáltal a Társaság elszámoltathatósága nem volt biztosított. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tett, a 2012. és 2014. évi beszámolókat késedelmesen tette közzé. A közérdekű adatokat nem szabályszerűen tette közzé, ezzel nem biztosította az átláthatóságot."
Megjegyzem, NFZ és -fenntartója, MTVA révén- a Rádiózenekar is "a Concerto Budapestéhez hasonló állami támogatással" rendelkezik, következésképpen "éppen annyi világnagyságot tud(na) szerződtetni" mint a Concerto Budapest vagy még többet, ezt a szövetség válaszírása is megemlíti. Továbbá nem (lenne) újdonság, ha más zenekar(ok)tól csábítan(án)ak át muzsikusokat, fizetés-ráígéréssel. A 90-es évek elején tudtommal hasonló folyamat játszódott le a szakmában (BFZ).
Gyorsan megérkezett a magyar zenekarok válasza Keller András felvetésére...
"Nem megkerülhető az a tény, hogy bár a zeneművészet nagyon szubjektív, mégis minőség és nem mennyiség alapján kellene a támogatását szabályozni. Az elmúlt évtizedekben elsősorban mennyiségi alapokon hoztak döntéseket, mert nem mertek szembesülni a minőségi kérdések olykori könyörtelenségével. Valóban nehéz megmérni egy művészetben, hogy mi mennyire jó, de nem lehetetlen."
És hogy mi a minőség, azt majd Keller András el is fogja dönteni?
Mi lenne, ha egy "kiválasztottnak" nyújtandó milliárdos támogatás helyett először inkább egyenlő feltételeket teremtenének a szimfonikus zenekaroknál.? Pl. hogy minden zenész a zenekaránál van állásban, és a munkáltató fizet utána adót és járulékokat, és nem kényszeríti a zenészeket mindenféle barbatrükkökre (számlázás, hakni stb.)
Keller András: „Nagy vágyam, hogy külön zenei törvény szülessen”
Keller András és az általa vezetett Concerto Budapest körül forr a levegő az utóbbi időben: kvartettet alapított, az EMMI új zeneművészeti bizottságának tagja lett, zenekara pedig a hírek szerint nemsokára milliárdos állami támogatást kaphat. Hány zenekarra van szükség Budapesten, mi a Concerto különlegessége, milyen munkajogi körülményekre lenne szükség?
– Mit tart a Concerto élén eltöltött évek legnagyobb eredményének? És mi az, amivel még elégedetlen?
– Amikor elkezdtem 11 éve a Concerto Budapesttel együtt dolgozni, az egyik fő célom az volt, hogy eltüntessem a zenekar működésének iparszerű jellegét. A zene nem munka, hanem hivatás. Számomra a munka otthon van, ahol azért dolgozom, hogy mikor találkozom a zenésztársaimmal, alkotókész tudjak velük lenni. Az együttjáték viszont már szükségszerűképpen egy teremtő cselekedet, nem is vagyok képes ezt másképp látni. Egy zenekar működéséhez ugyanakkor szükség van bizonyos szabályokra is. A próba egy vérverejtékes folyamat, amely során azonban az apró részletek megvilágításával épülhet fel hiteles előadás. Létrejött egy jelentős művészegyéniségekből álló zenei közösség ez alatt az évtized alatt.
A Concertónál évek óta a legnagyobb külföldi szólista sztárok adják egymásnak a kilincset, ami úgy gondolom, nem így lenne, ha nem játszanánk hozzájuk méltóan. Rendkívül markáns profilok rajzolódnak ki: 2017-ben, hogy némileg konkrétabb legyek, a zenekar több mint 80 – ebből 32 magyar – szerző műveit játszotta, 64 kortárs művet tanultunk be és adtunk elő, melynek fele magyar szerzőket takar, hét jelentős külföldi fellépésünk volt, és belekezdtünk egy német lemezcég együttműködésével egy nagy ívű lemezfelvételi sorozatba. Minden külön támogatás nélkül folytattunk és építettünk tovább olyan missziókat, mint az Európában egyedülálló Hallgatás Napja kortárszenei fesztivál a BMC-ben, vagy kevéssé ismert magyar műveket a nemzetközi vérkeringésbe juttató Magyar Kincsek sorozat. A Concerto Budapest elsődleges feladata, hogy a magyar zenét a nemzetközi zenei élet élvonalában képviselhesse a jövőben.
– Zenekart igazgat, vezényel, tanít – most már külföldön is -, ráadásul nemrég újra kvartettet is alapított, bizottsági tag lett: hogyan fér bele mindez az életébe? Soha nincs belső konfliktus a hangszeres művész és a zeneigazgató között?
– A lényeg, hogy minden a kérdésben felsorolt feladat ugyanannak a dolognak különböző vetülete, az összes energiámat erre igyekszem fordítani. Egyre jobban érzem annak a súlyát, hogy továbbadjam azokat a zenei tradíciókat, amelyeket én kaptam, hiszen egy olyan zenei hagyatéknak vagyok az örököse, amit ha akarnék sem tudnék kikerülni. Mestereim, Kurtág, Rados, Kovács Dénes, Mihály András, Végh Sándor a Hubay-, Zathurecky- illetve a Weiner-iskola örökségét adták át nekem. Amit ezek a zeneóriások rám hagytak, tovább kell adnom a világnak.
A bizottsági tagságot azért vállaltam, mert eltökélten szeretnék segíteni a magyar zene ügyének. Én ott nem a Concerto Budapest lobbistájaként üldögélek: a magyar komolyzene egészének boldogulását akarom elősegíteni. Az a mérhetetlen mennyiségű tehetség, ami ebben az országban összpontosul, még mindig nem nyerhette el azt a társadalmi megbecsülést, amit a komolyzene megérdemelne, mint kultúraépítő és társadalomformáló erő. A zene az egyetlen olyan nyelv a világban, amit mindenki mindenütt meg tud érteni. Ebből következik, hogy ha a saját zenei nyelvünkön tudjuk kifejezni a magyar zenei géniuszt, azzal Magyarország megjelenése és hatása sokkal erősebb lehet az ország fizikai adottságainál.
– Mit tart a legnagyobb karmesteri sikerének, eredményének?
– Úgy gondolom, hogy az elmúlt tíz évben egy óriási repertoárt játszó, kimagasló zenekart építettem Magyarországnak, miközben megőriztem a pusztulástól egy százéves zenei kincset.
– Az EMMI zeneművészeti bizottsága két haláleset miatt az elmúlt években háromfősre fogyatkozott: az új bizottságba a miniszter ön mellett az NFZ-t vezető Herboly Domonkost, valamint az ön régi barátját, kollégáját, Rácz Zoltánt hívta meg. A hírek szerint újra ötfősre bővül a bizottság: van olyan, a szívének kedves kérdés, amelyre ebben bizottságban megoldást szeretne találni?
– Feltételezem, hogy a miniszter úr azért választott engem, mert elég széles spektrumban van rálátásom mind a hazai, mind a nemzetközi zenei életre annál is inkább, mert évtizedekig kívülről figyeltem a hazai történéseket. Fiatal korom óta a zenekari életet a zenekari zenészek oldaláról is jól ismerem, hiszen a legjobb hazai zenekarok koncertmestere és szólistája voltam. Rácz Zoltán több mint harminc éve egy világhírű együttes vezetője. Az általam a jövő kulcsának tekintett kortárs zenében ő egy olyan megkerülhetetlen művész, hogy a személyes jó viszonyunkon messze túl is úgy érzem, közösen nagyon sokat tehetünk a magyar zene jövőjéért. De a lényeg, Rácz Zoltán szuverén egyéniség, amikor ezen a poszton mérlegel és dönt; teljesen irreleváns a köztünk fennálló zenei barátság.
A rendszerváltást követően létrejött előadó-művészeti törvény az akkori más, sürgető feladatok miatt rengeteg fontos dologra nem tért ki, amelyek azóta is megoldatlanok maradtak. A kortárszene és a kamarazene területén különösen hiányzik a támogatási rendszer, a zenei életbe való beágyazottság. Azt gondolom, hogy zenei energiánk egy jelentős százaléka nincs megfelelő mértékben aktiválva. Mindenképpen szükséges lenne a közös gondolkodás arról, hogyan lehetne ezt a felbecsülhetetlen szellemi értéket közkinccsé tenni.
Egyik nagy vágyam, hogy külön zenei törvény szülessen.
– Ez a bizottság tesz javaslatot a zenekarok állami támogatásának elosztására is, ahol az egyik visszatérő téma a zenekarok foglalkoztatási struktúrája: vannak együttesek, ahol fel sem merül, hogy ne alkalmazottként játsszon mindenki, máshol vállalkozóként szerződtetik a zenészeket. Hogyan lehet a zenekarok finanszírozását egységesen kezelni, ha a játékszabályok sem egységesek?
– Nagyon örülök a kérdésnek, hiszen hat éve, mióta a Concerto állami fenntartású zenekar lett, próbálom elérni, hogy a zenekar biztonságos munkahelyet kínálhasson a művészeinek. Úgy gondolom, hogy az állami fenntartású zenekarok esetében célszerű, ha ezek az együttesek biztonságos munkahelyet és versenyképes fizetéseket tudnak nyújtani a művészeiknek azonos feltételek mellett. A zenekarokat illető állami támogatás elosztásának szempontrendszere az én megítélésem szerint újragondolásra szorul. Azt gondolom, hogy a régi rendszer fenntartása nem a jövőt szolgálja.
Miért ne lehetne a rendszerváltás előtt hozott régi törvényeket újratárgyalni?
Nem megkerülhető az a tény, hogy bár a zeneművészet nagyon szubjektív, mégis minőség és nem mennyiség alapján kellene a támogatását szabályozni. Az elmúlt évtizedekben elsősorban mennyiségi alapokon hoztak döntéseket, mert nem mertek szembesülni a minőségi kérdések olykori könyörtelenségével. Valóban nehéz megmérni egy művészetben, hogy mi mennyire jó, de nem lehetetlen. Fontos jelzés, hogy egy zenekar mennyire produktív, zenei programjában mennyi új darab, vagy innovatív elem jelenik meg. Meg tudjuk nézni, ki mögött milyen életpálya, életmű áll. Abban biztos vagyok, hogy nem a legnagyobb létszámmal és koncertszámmal rendelkező zenekaroknak kell feltétlenül a legtöbb pénzt kapnia, hanem a legnagyobb kulturális értéket teremtőknek. És itt a sor hosszú, mert számomra a szimfonikus zenekarok teljesítménye a saját specifikus profiljukon belül értékelendő.
A sokszínűség fontos az összképen belül, ha egy zenekar például kiváltképp az ifjúságnevelésben erős, vagy egy másik, beágyazott hagyománya alapján a romantikus zeneművek érett tolmácsolásával a legsikeresebben jut el a magyar közönség rétegeihez, azt gondolom, ezen a kirajzolódott profilon belül kell mérni a minőségét. Nem egy Prokrusztész ágy-szerű minőségmérésre gondolok tehát. A Concerto Budapest például abban különbözik a legtöbb zenekartól, hogy nagyon sok különböző produkciót hozunk létre, ami rengeteg próbával jár, és nyilvánvalóan erősen kirajzolódik a XX. századi magyar zene és kortárs zenei profil a klasszikus repertoáron belül.
A kérdés második felére visszatérve: régóta meggyőződésem, hogy a zenészeknek saját akaratukból kell egymással játszaniuk, hiszen én is azzal játszom szívesen, akivel megtaláljuk a közös hangot. A Concertóban minden szólamvezető maga döntheti el, melyik feladatban kivel szeretne együtt játszani, milyen összeállításban szól legjobban a szólamuk, miután övék a felelősség. A zenészek között a verseny nagyon fontos. Nem jó tehát pusztán a munkajog köré szervezni a zenét, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a zenészeknek biztonságos munkahelyük legyen, hiszen a közért dolgoznak. Az alkalmazás egyúttal stabilitást, kiszámíthatóságot jelent egy zenekarnak. A Concerto esetében ennek megfelelő rendezése forrásbevonást igényel.
– Hetek óta arról beszél mindenki, hogy a Concerto Budapest a közeljövőben kiemelt, milliárdos nagyságrendű állami támogatásban részesül – igaz ez, van ennek esélye?
A Concerto Budapest a világ számos pontján meggyőzte a szakmát, a közönséget és a világ vezető zenészeit a tehetségéről, beszédes és éneklő játékáról, egyéni hangjáról. Reméljük, a hazai döntéshozók is mérlegelik majd ezt. A teljesítmény mindenki előtt látható, hallható és a koncertjeinken megvalósul és megtapasztalható. Talán abban már egyet kéne értenünk, hogy ez a rossz előadó-művészeti törvény táptalaján kinövő körkörös irigykedés, utálkozás hagyománya összérdekeinket tekintve nem vezet sehova. Én az egész komolyzenei terület össztámogatásának emelését tartom fontosnak, és ezért török lándzsát. Úgy érzem, a kormány érti és érzi a magyar komolyzene erejét és nemzetközi potenciálját, tehát van esély. Ha egymást nyomjuk a víz alá, akkor ez az esély elszáll. A Concerto továbblépését sem a többi zenekar rovására képzelem el. Arról van szó, hogy szeretnénk a teljesítményünkhöz méltó támogatást kapni: a Concerto ma az egyik olyan magyar zenekar, amely zenei profilja, hangzása és nemzetközi kapcsolatrendszere alapján Magyarország egyik zenei követe lehet a világban. Csak megismételni tudom, hogy több mint hat éve várok arra, hogy a Concerto Budapest végre megkapja ugyanazokat a munkajogi körülményeket, amelyeket a többi állami együttes élvezhet. Ehhez természetesen megfelelő erőforrások szükségesek, de úgy gondolom, jogunk van megkapni ugyanazt a biztonságot. Miért ne lehetne egy olyan egészséges verseny a vezető magyar zenekarok között, amelyben nem egy-két kör hátránnyal indulnak egyes együttesek?
– Ha megvalósul a támogatás, azt elsősorban mire tervezik fordítani? Mit gondol azokról az aggodalmakról, amelyeket a hazai zenekarok fogalmaztak meg? Meg tudja cáfolni, hogy próbajáték nélkül máris megkerestek művészeket más zenekarokból?
Ugyanarra mint eddig, kizárólag zenére! A Concertónál kialakult egy olyan erős gárda, ahova nagyon nehéz bárkinek is bejutnia. Miután kiemelkedő számú produkciót hozunk létre, melyekben úgy, mint a legtöbb zenekarban, időnként vendégmuzsikusok is fellépnek, közülük a közös munka után többen jelezték, hogy boldogan csatlakoznának hozzánk, ha biztonságot tudnánk számukra nyújtani. Egyébként az elmúlt tíz évben keserű volt megélnem azt, hogy olyan zenészeimet, akikkel főiskolás koruk óta intenzíven foglalkoztam, egy telefonhívással vitték el tőlünk más, stabilabb anyagi háttérrel működő zenekarok. Ezt a keserűség mellett ugyanakkor sikerként is meg tudtam élni, mert a minőség, szakértelem visszaigazolását is jelentette. Egy biztos: mi semmilyen módon nem szeretnénk egy erősebb pozícióval a többi zenekar kárára cselekedni. Csak olyan zenészek jelentkeznek a Concertóba, akik olyan szakmai munkára vágynak, ami nálunk folyik, és ehhez a szellemi közösséghez szeretnének tartozni. Próbajáték nélkül azonban – legyen az meghívásos vagy nyílt – nem lehet bekerülni a zenekarba.
– Néha előkerül az az érv, hogy túl sok a zenekar Budapesten – mit gondol erről? Hogyan lehet mérni egy zenekar sikerességét, eredményességét?
– A zenekari zenélés műfajában erősek a magyarok, így ebből nem érdemes alább adni. Ha rossz zenekarokról lenne szó, más lenne a helyzet, de jelenleg nincsenek ilyenek. Pontosan attól fantasztikus a budapesti koncertélet, hogy rengeteg különböző profilú zenekar van. Én, mint bizottsági tag, ellenezném a zenekarok számának csökkentését. Más igényeket elégít ki minden zenekar, nem egymással szemben, hanem egymás mellett kell létezniük, így nem azonos, hanem a saját mércéjüknek kell megfelelniük. Nem állhat mindenki az első helyen, de a művészet nem is erről szól. A mennyiséggel szemben inkább a sokszínűség tud egy reális képet adni, így a kilenc budapesti zenekar együttesen jelentős kulturális értékeket tud teremteni.
[url] http://www.origo.hu/itthon/20160615-mav-zenekar-koltozes-kormanyhatarozat-emmi-gorogkeleti-ortodoy-patriarchatus-mnv-zrt.html; Költözniük kell a MÁV Szimfonikusoknak [/url] Origo.hu, KONCZ TAMÁS2016.06.16. 10:220 Az Origótól tudta meg a MÁV Szimfonikus Zenekar, hogy új otthont kell keresniük – jövő áprilistól egy ortodox egyház kapja meg fővárosi, Múzeum utcai központjukat. A Károlyi-palota kiürítéséről kormányhatározat döntött, de erről még az ott lakóknak sem szóltak. Az sem világos, milyen közfeladatot lát majd el itt az elérhetetlennek tűnő egyház, a Patriarchátus.
[url] http://mno.hu/grund/vizsgaljak-a-savaria-zenekar-gazdalkodasat-1267896; Vizsgálják a Savaria zenekar gazdálkodását [/url] MNO.hu, 2015. január 15., csütörtök 14:59 , forrás: MTI, szerző: Grund „Azonnali vizsgálatot rendelt el Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere az önkormányzat fenntartásában működő Savaria Szimfonikus Zenekar gazdálkodásával kapcsolatban, a tudomására jutott információk alapján – közölte a távirati irodával csütörtökön Angyal László, a városháza kommunikációs vezetője.”
[url] http://www.kultura.hu/parizsban-savaria; Párizsban a Savaria Szimfonikus Zenekar [/url] A milánói Scala balettkarának előadását kíséri nyolc alkalommal a párizsi kongresszusi palotában a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar - jelentette be január 13-án Puskás Tivadar polgármester azon a sajtótájékoztatón, amelyet Mérei Tamással, a zenekar igazgatójával közösen tartottak.
Ez a Brahms milyen sokoldalú: "...Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya, Csodálatos mandarinja..."
[url] http://mno.hu/grund/mr-zenei-egyuttesek-hagyomany-es-megujulas-1229174; MR Zenei Együttesek: Hagyomány és megújulás [/url] MNO, 2014. május 28., szerda 19:13 , szerző: fib "Új vezetői gárdával és rendkívül színes repertoárral készül a 2014–2015-ös évadra az MR Zenei Együttesek – derült ki a rádió Márványtermében tartott tegnapi évadbemutató sajtótájékoztatón. Ötvenhét koncerten harminckét ma is élő magyar zeneszerző műve csendül fel a majd idén ősztől jövő tavaszig a rádió együtteseinek műsorán. A sajtótájékoztatón bemutatkozott Kovács János, az MR Szimfonikusok új vezető karmestere és Pad Zoltán, az Énekkar új vezető karnagya." „Kovács János vezető karmester a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a rádió együtteseinek vezetősége csodálatos programot állított össze a következő évadra. Az én célom az, hogy elérjük azt a színvonalat, amelyre ez a zenekar képes, hogy teret adjak mindannak, ami bennünk van, mondta Kovács János.”
[url]http://www.eszak.hu/helyi/2014/05/08/horvath-adam-kozos-megegyezessel-tavozik.eszak;Horváth Ádám is távozik Miskolcról...[/url]
Ez a cikk a "nesze semmi,fogd meg jól" kategóriába tartozik. Döbbenet, hogy mik történnek sorozatban a magyar zenei élet területén, és mindent homály fed, nem derül soha fény a miértekre!
[url]http://nepszava.hu/cikk/1019677-hamar-zsolt-ido-elott-tavozott-miskolcrol/;Mégsem megy Hamar Miskolcra...[/url]
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/interju/ki_intett_be_miskolcon; Ki intett be Miskolcon? [/url] SAJNÁLATOS SPIRÁL • 2014. február 5. - • Zipernovszky Kornél - • Fidelio - „Miután a Fidelio beszámolt Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karmesterének viharos eltávolításáról, először a zenekar igazgatójának közleménye alapján, majd a karmesterrel készült interjúban, megkereste szerkesztőségünket a zenekar koncertmestere, Soós Gábor, aki 9 éve ül ennél a pultnál, és 20 éve tagja a zenekarnak, hogy a zenekari tagok nézőpontjáról is essék szó. A kérést természetesen teljesítjük. Az első hegedűsön kívül megszólaltattuk a brácsa szólam két régi tagját, Mokány Johannát és a november óta a zenekarnál ügyelőként is dolgozó Krajnik Ágostont.”
A jelenleg Wiesbadenben dolgozó Hamar Zsolt még kedden közleményt juttatott el az MTI szerkesztőségébe, amelyben azt írta, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója valóban felkérte, hogy a jövőben zeneigazgatóként, illetve vezető karmesterként vegyen részt a zenekar munkájában. „Ezt a felkérést a zenekar tagsága egy társulati ülés keretein belül 88 százalékos többségben megerősítette. A felkérés megtisztelő, a zenekar támogatása számomra több, mint megható” – fogalmazott. „Tekintettel arra, hogy az általam nagyra becsült Kovács László karnagy úr szerződése ez év nyarán lejár, és a miskolci önkormányzat illetékes vezetői több ízben egyértelműen hitet tettek a változás fontossága mellett, a felkérést komolyan veszem, de számomra a mostanra kialakult helyzet mindössze arra ad egyelőre felhatalmazást, hogy az intézmény igazgatójával megkezdjem a tárgyalásokat. Természetesen akármi is lesz a tárgyalások végkimenetele, annak eredményéről a nyilvánosságot tájékoztatni fogom” – írta közleményében Hamar Zsolt. Forrás: http://mno.hu/grund/uj-vezetot-kap-a-miskolci-szimfonikus-zenekar-1208099
Az egyik egy balta, a másik meg egy seftes...most melyiket válasszam? ( szegény zenekar..)
De mást is mondok: Az emberi méltósághoz sincs köze egyik oldalnak sem...
Az egész egy nagy rakás szar... semmi köze a művészethez...
mondjuk az 5. hozzászólást pl
[url]http://fidelio.hu/klasszikus/forum/kihazudikmiskolcon;...nem árt elolvasni...[/url]
Horváth Ádám mindenhol cirkuszt csinál. Ez valami perverzitás?
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/interju/ki_hazudik_miskolcon; Ki hazudik Miskolcon? [/url] • 2014. január 31. - • Réz György - • Fidelio - „A Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjét, aki harminc éve irányítja a zenekar életét, idő előtt mozdították el tisztségéből. Vagy csak nem hosszabbították meg a szerződését? Kovács László mondja el, ő hogyan élte meg az idő előtti távozáshoz vezető eseményeket. INTERJÚ” Érdemes az interjú alatt megjelenő kommenteket is elolvasni.
A 2013/14-es koncertévad és egyben az MR Szimfonikusok jubileumi hangversenysorozatának nyitókoncertje a 70 évvel ezelőtti - Rádiózenekar néven - életre hívott Szimfonikus Zenekar bemutatkozó műsorát ismételte meg és idézte fel. A Rádiózenekar 1943-as első nyilvános hangversenyének műsorát akkor maga Dohnányi Ernő, az alapító karmester vezényelte. Szeptember 21-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben megrendezésre került jubileumi koncert karmestere Vajda Gergely, az MR Szimfonikusok vezető karmestere volt. A hangverseny műsorán ez alkalommal is: Liszt: Les Préludes, Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny (közreműködik: Bogányi Gergely) Dohnányi: Szimfonikus percek Csajkovszkij V. szimfónia. Vajda Gergely, az évfordulón így vélekedett: „Újraolvasva a zenekar történetét újfent lenyűgözött mindaz, amit ez az együttes a hazai és nemzetközi zenei életben elért, a magyar kultúra területén létrehozott. A Rádiózenekar valamikor a klasszikus zene és az akkori modern technika metszéspontjában született. Ma, 70 évaddal később, a közszolgálati média csoport részeként feladataink nagyon hasonlóak és természetesen végtelenül különbözőek is. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy 2013. szeptember 21-én, mintegy két héttel a napra pontos évforduló előtt, az eredeti műsort vezényelve jómagam állhatok e nagyszerű együttes élén.” A hangversenyt élőben közvetítette a Bartók Rádió valamint az Európai Műsorszolgáltatók Egyesületének (EBU) kilenc tagországa (Spanyolország, Németországban a Saarbrückeni Rádió; Csehország, Horvátország, Portugália, Románia, Litvánia, Bulgária és Svédország). A koncertről televíziós felvétel is készült, amit ma (2013. október 23-án) éjjel sugároz az M1 csatorma: 22.20 - 00.15 óra között.
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 – kb. 22.00 Jubileumi hangverseny - 70 éves a zenekar Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet MR Szimfonikusok hangversenye Vezényel: Vajda Gergely Közreműködik: Bogányi Gergely - zongora 1. Liszt: Les Préludes - szimfonikus költemény 2. Chopin: f-moll zongoraverseny, Op.21. 3. Dohnányi: Szimfonikus percek, Op.36. 4. Csajkovszkij: V. szimfónia, Op.64.
[url] http://mno.hu/grund/magyar-muzsikusok-a-szultan-vendegsegeben-1121424; MÁV Szimfonikusok maszkati (Omán) vendégfellépése elé [/url] A MÁV Szimfonikusok a királyi operaház orgonaavatójának koncertjén lép fel, és arab zenészekkel is együtt muzsikál Omán fővárosában. Komolyzenei életünk rangját, elismerését is jelzi, hogy idén újabb magyar zenészeket lát vendégül a szultán.
Csa k egy év, és egyéb munkák mellett? Hááát
Hát igen, jó vezetője lehetne, talán, ha az összes többiről lemondana ( mint főszereplő). Csak azt tudnám, minek olvassa a sok ember B.M. Karmesterportrék -sorozatát, ha ez még nem teljesen világos...(Miért nem világos ez??!! )
Ja, és egyébként Kollár Imre is nyilatkozott (egyébként elég koncepciózusan..)és Vajda Gergely nyilatkozatot igért. [urlhttp://www.fidelio.hu/klasszikus/rondo/rondo_uj_muveszeti_vezeto_az_mr_szimfonikusok_elen[url] Csak a rend kedvéért
Esetleg valamilyen más interjút olvastál? Én csak Kesselyák nyilatkozatában olvastam más, sok elfoglaltságról. Hamar kizárólag a kiírás tartalmáról nyilatkozott, és annak tartalmára hivatkozva nem kívánt pályázni. Tengernyi városról egy szót sem olvastam. Idéznéd, a listányi várost? Vajda Gergely viszont, egy korábbi nyilatkozatában valóban "tengernyi" elkötelezettségről beszélt. Ami persze nem jelenti azt, hogy nem lesz jó vezetője a Rádió zenekarnak
Vajda G. nem is adott interjút a pályázat előtt! Vashegyi Gy sem! Kesselyák G. és Hamar Zsolt adott. Utóbbi írt rengeteg nagy elfoglaltságáról, egész listányi várost sorolt fel. Meg kellett volna pályáznod, hogy megmutasd mit és hogyan kell csinálni de legalábbis figyelmesen megnézned a nem létező interjúkat, nem itt beszélni össze-vissza, -kedves pizzicato- !
Panaszkodás? Arról szó sem volt.
Kedves Pizzicato! Hozzászólásomat nem bántó szándékkal tettem, az aggodalmat értem, VG panaszkodását nem olvastam, de várjuk ki a végét, mi lesz a dologból. Elődjének egy koncertjét hallottam csak, de ahogy fellépett a pulpitusra, már elment a kedvem az egésztől. És sajnos igazam lett. Ökölbe szorult homlokkal nem lehet vezényelni. Pláne Verdi Requiemjét, ami az egyik legkedvesebb művem.
Sajnos, igen, úgy tűnik, ez a múlt... :( Nem igazán ismerek olyan mai karmestert, aki zenekart építene... (mármint pozícióban lévőt)
Jogos a két pont. Sztem is erről van szó. Itt minden lesz ebből , csak MUNKA nem...Gondoljatok csak bele, mit jelent az : egy zenekarral DOLGOZNI. Valódi, értékes, lelkiismeretes munkát végezni. Vagy ez már a múlté, ébredjek fel?
Kedves Péter! Csak arra gondolok, hogy VG már a Rádió elvállalása előtt panaszkodott a rengeteg feladatáról. Végignézve a listát: a mennyiség és például a városok közti ingázás miatt aligha tud ennyinek mind megfelelni és aligha nevezhető majd- a mondjuk havi egy hét látogatás a Rádiónál- tudatos zenekarépítésnek... Ez esetben viszont felvetődik annak kérdése, hogy valójában miért is kell VG-nek ez a főzeneigazgatói poszt. Ekkor sejlik fel fischer ádám neve... (direkt kisbetűvel) A Rádiózenekar tudása, teljesítménye/minősége, az utóbbi évek históriája miatt igazán megérdemelne már egy igazi, felelős vezetőt!
Valóban, nem érdemes pesszimistának lenni. Ugyanakkor a pályázatra felkért másik két karmester visszalépésének okait olvasva (szintén Fidelio)van azért abban valami, hogy egy egy évre kiírt pályázat eléggé nélkülöz bármilyen perspektívát.
Minden lehetséges, de nem szabad búbánatosan pesszimistának lenni. Bocsánat. :-))) Igaz, Búbánat kolléga is megelőlegezi a bizalmat. Így van rendjén.
És ő miért látvány-főzeneigazgató? De hogy pontosak legyünk, a fidelio.hu szerint: Vajda Gergely az MR Szimfonikusok vezető karmestere. Egyébként a látványban lehet valami: Bemutatkozó hangversenyén kívül szereplései mind látványul szolgálnak a karmesteri pulpituson. Ugyanis látni lehet, hogy vezényel. Szerintem bemutatkozásképp Johann Strauss: Pizzicato-polkáját dirigála majd... :-)))
Az analóg esélye valóban fenn áll, és félő, hogy vele is úgy járunk, mint Fischer Ádámmal, aki előbb a rádió együtteseit hagyta "cserben", majd utóbb felemás körülmények között távozott az Operából. De ezúttal inkább legyünk optimisták...
[url]http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/vajda_gergely_lett_a_huntsvillei_szimfonikusok_zeneigazgatoja; Ajánlanám mindenki figyelmébe: tartok tőle, hogy megint ey nagynevű, "látvány-főzeneigazgatója" lesz a Rádiónak... :( [/url]
