|
apróhirdetés feladása:
|
|
Fórum - Rachmanyinov-kultusz (Benno, 2003-05-14 23:35:51) |
|
|
|
|
 |
|
159 • Hypo |
Előzmény 158 | 2010-02-09 14:11:39 | | Néha úgy érzem, hogy a későbbi verzió egy vázlat vagy egy zanzásítás a korábbihoz képest. Horowitz öszvérmegoldása viszont nem tetszik, szétesik valahogy. |
|
158 • pszí |
Előzmény 155 | 2010-02-09 12:38:23 | Igen, és szerintem az eredeti verzió sokkal jobb, de nem egyszerűen jobb, hanem az átdolgozott verzió a mondanivaló szempontjából csonka - és ugye, az átdolgozás is leginkább külső hatásra született.
Kocsis egyébként remekül játssza a művet. |
|
157 • macskás |
Előzmény 155 | 2010-02-08 21:19:29 | | Pár év alatt vagy háromszor adták! Mármint a harangokat. |
|
155 • Hypo |
| 2010-02-08 21:18:00 | | Annyira különbözik a két verzió, hogy nyugodtan adhatott volna új opusz-számot az újabbnak. A Kalakala után nehéz lehetett bármit is írni. |
|
153 • pszí |
| 2010-02-08 17:09:26 | II. szonáta, b-moll, Op. 35 (Eredeti verzió)
Kocsis Zoltán (Philips) |
|
152 • pszí |
| 2009-12-18 03:54:44 | Sergei Rachmaninov (1873 - 1943)
II. zongorverseny, c-moll, Op. 18
Julius Katchen, Royal Concertgebouw Orchestra, Rafael KUBELIK
1951. június 6
Paganini-rapszódia (versenymű zongorára és zenekarra), a-moll, Op. 43
Valentin Gheorghiu, Bravarian Radio Symphony Orchestra, Rafael KUBELIK
1973. december 20-21
Érdekes KUBELIK-mestert Rachmaninov-művek élén hallani. A Paganini-rapszódia különösen élvezetes volt, bárcsak valamivel jobb lenne a hangminőség...
Rachmaninov igazi mágus, valósággal elvarázsolja az embert... :-) |
|
151 • pszí |
| 2009-12-07 05:54:47 | Brilliant Rachmaninov Edition - Complete Works
Szimfonikus tréfa, d-moll
Russian State Symphony Orchestra, Valery Polyansky
Ez a zeneszerző legkorábbi, fennmaradt zenekari műve. A komponálás idején 14 esztendős. Rachmaninov még akadémiai tanulóévei végén megmutatta néhány kompozícióját az akkor már nem csak Oroszország legfontosabb zeneszerzőjeként tisztelt mesternek, Csajkovszkijnak is, aki kifejezetten ösztönözte a fiatal tehetséget további művek komponálására. Csajkovszkijnak a Manfréd szimfónia zongoraátirata különösen tetszett.
Nagyon érdekesek Rachmaninov zenekari kompozíciói, a szimfóniák és a szimfonikus költemények, de különösen a kantáták.
Tavasz - kantáta baritonhangra, kórusra és zenekarra, Op. 20
Jorma Hynninen (bariton), A Dán Nemzeti Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusa, Dimitri Kitajenko
Ez lenyűgöző. Nagyszerű alkotás.
Nagyon szép egyébként ez a kiadvány, a hangminőség is kiváló. |
|
150 • mimi59 |
| 2009-11-19 09:47:32 | Kedves Mindenki!
Keresem Rahmanyinov: Liturgia Aranyszájú Szent János Szavai Szerint - ha tudnátok segíteni, megköszönném.
Előre is köszönöm.
mimi |
|
148 • Hypo |
Előzmény 147 | 2009-01-07 08:45:05 | "- Szép név. Tintoretto Kázmér. És miféle mestersége is van?
- Szimbolista vagyok.
- Igazán? Zenél is? Én sajnos nem játszom semmiféle hangszeren.
- Sajnálhatja. A szimbolizmus igen finom muzsika.
- Magával hozta az izét... a szimbolát?
- Itt van a kis dobozban... Hosszú hangszer. Három darabból rakom össze." |
|
147 • WiseGentleman |
Előzmény 144 | 2009-01-07 03:41:24 | | Igen??? Pedig tudtommal Mallarmé szimbolista és nem dadaista volt, hehehe... |
|
145 • Kúp Flóris |
Előzmény 144 | 2009-01-07 01:40:58 |
Kedves Fehér-Ít-Ész!
"Rachmaninov fan"-ként,
Jó lesőn kortyolgatom
"hozzáadottérték-adó"
szövegkörnyezetedet,
mellyel hypotala(-jhu-)muszomat
"rekultiválod" !
:-)
Póriasabban kifejezve: Iszom szavaid-at,
melyek arra ösztökélnek, hogy a
"tudásalapom fehér foltjait",
mihamarabb eltávolítsam.
Csak az idegen szavak etimológiáját
böngészve fedeztem fel, mennyire
kifejezőn, játékosan gazdag és
közlékeny a magyar nyelv,
hogy egy szövegkörnyezetből
- mennyire átjön a "közlő" személyisége!
Osztom soraidat, bár eleddig
"Blumperer-ről nem sokat tudva
(majd pótolom),- télleg egóm is olyan,
hogy szinte természetesen játszva a
szavakkal," csuklóból lehetek
szó-menő manó", mégsem érzem
ennek genialitását:(
Minden irónia mentesen
Köszönet érte, hogy gondolataidat,
amikkel képes vagyok azonos ülni,
itten közkincsé téve, megosztod velünk
Sha re ward !
/ ebben nem vagyok egész biztos
- szótár nékű',hogy ez a ward,(vagy vare?)
- szó kórtermet is jelent/)
...és a top főtémához
visszatérve, a zongorista-zenefeltaláló
Rachmaninov nekem maga a
megtestesült spontaneitás képzete,
aki elsősorban játszik a "hangtalálmányainak"
kidolgozásával, megközelítve minden oldalról
az azokban rejlő lehetőséget és |
|
144 • Hypo |
Előzmény 143 | 2009-01-06 22:04:23 | | Mallarmé? Ő mondta Degas-nak: "A versíráshoz nem gondolatok kellenek, hanem szavak". Din-don diridongó. |
|
143 • WiseGentleman |
Előzmény 142 | 2009-01-06 21:27:49 | Viszont nem kisebb zseni, mint József Attila állandóan visszatért saját verseihez és csiszolgatta-javítgatta őket.
Ha már operafordítás, kedvencem a Simon Boccanegra, ahol a címszereplő mérgezett vizet iszik ("még a korty víz is keserű"), de később Fiesco szájából ez hangzik el: "Mérgezett bort adott egy áruló neked".
Azért Blum Tamás Ring-fordításában a "mily hervadozva darvadoztok itt" kicsit erőltetetten hangzik. Ha én fordítom, második önlektorálás után legkésőbb kiszerkesztem... |
|
142 • Hypo |
Előzmény 141 | 2009-01-06 20:37:40 | Igen, csak Blum Tamás (a Blumperer) jut eszembe, aki váltig állította, hogy higgyük el, ő csak olvassa a Ring német szövegét és egyszerűen leírja, ami szinkronban jön neki magyarul. Egyszóval zseni volt, nem kétséges. A lehető legritkább esetben gondolkodott (tépelődött/filózott/gyötrődött/morfondírozott/kérődzött, stb.) a szavakon.
Cliburn mikróbusz. Nem ismered azt a fekete-fehér szovjet filmet, amelyen a Csajkovszkij-konzi nagytermében Prokofjev: III. zongoraversenyét!!! játssza és vezényli! a zongora mellől? Hát szóval... Hats off, gentlemen! |
|
141 • WiseGentleman |
Előzmény 140 | 2009-01-06 20:15:56 | Hehehe, magyaruk Ashkenazy gyenge Ravel-epigon. Mondjuk a nagy L-betűs Lényeg az, amit a legnehezebben tudunk megfogni. Tegyük hozzá azt is, hogy műfordítások során sokszor a kötőszavakon is sokszor filózik az ember, mert felboríthatják egy adott mondat jelentését.
Mellesleg, ha már zongora, jómagam Van Cliburn-re is klikkelnék, főleg az RCA-s Csajkovszkij/Rachmaninov CD-je miatt. |
|
140 • Hypo |
Előzmény 139 | 2009-01-06 20:02:40 | Összevonom, Ashkenazyé nem a zongorás és az a probléma vele, hogy ahol nem hasonlít a Raveléhez, ott nem jó, ahol hasonlít, ott Ravel jobb. Stokowskié elsősorban Stokowskiról szól, de mondhattam volna Amerikát is. A fontos, hogy mennyire érzi át a lényeget, aki hozzányúl. És itt jön a képbe a nagyságrend. Egy bizonyos szinten fölül a "fidelity" is más jelentést kap - szerintem.
És a műfordítások esetében is így látom a dolgot. Kálnoky addig filózott, amíg sikerült belebolondulnia az "örök asszonyiba odafent" - ahelyett, hogy egy balzsamos tavaszi reggelen szép lazán fölébredt és egyszerűen leírta volna azt a fránya utolsó nyolc sort... |
|
139 • WiseGentleman |
Előzmény 135 | 2009-01-06 19:42:35 | Ld. az "ont monoton bút konokon s fájón" (Tóth Árpád) problémakörét, ami ugyebár szintén nem szószerint az eredetin alapul, s mégis jobban kifejezi a vers hangulatát, mint Illyés Gyula "precízebb" fordítása.
Mellesleg Kosztolányira általában az jellemző, hogy minden, általa fordított verset saját képére alakított, s a végeredmény egy új Kosztolányi-vers lett. |
|
138 • WiseGentleman |
Előzmény 136 | 2009-01-06 19:25:47 | | Például, az általam említett zongoraversenyes hangszerelés (tán Ashkenazy?). Mellesleg, számomra a szólózongorás előadás is jelenthet pluszt a zenekari interpretációhoz képest, ha pl. olyan kaliberű zongorista, mint Richter adja elő (pl. a Baba Yaga kép vagy a Con Mortuis... jóval hátborzongatóbb). |
|
137 • partitúra |
| 2009-01-06 18:36:41 | Kedves Hypo!
Nagyon szeretem az anti véleményeket, örülök, hogy megosztottad velünk gondolataidat. Csak egy apróságot kérek tőled: ne várd el egy 14 évestől, hogy profi legyen a zene terén. Örülök, hogy egyáltalán tetszik valami a komolyzenében, más meg bele se szagol. (Tipikus viselkedés osztálytársaim terén, ének-zene tagozatos suliban.) Örülök, hogy Rachmanyinov nagy mértékben felkeltette érdeklődésemet, és persze, hogy szeretem a fokozást, mert hát az a legszebb része, az éltető lelke a műnek. Más 14 éves még Chopin-ről sem hallott, úgyhogy ne mondd, hogy nem vagyok profi. Tényleg nem vagyok az, vannak nálam ezerszer művelt emberek is. De 9 év múlva már vitázhatunk a témában. Bocsánat, ha sértő megjegyzéseket írtam. |
|
136 • Hypo |
Előzmény 134 | 2009-01-06 14:26:12 | S ha tudnád Wise, hány hangszerelés van még Ravel-én kívül...
Azt hiszem, Ravel hangszerelése után már zongorán sem lehet - nem azt mondom, hogy nem szabad! - annak figyelembe vétele nélkül a darabot előadni. |
|
135 • Hypo |
Előzmény 133 | 2009-01-06 14:24:16 | | Igen, bizony, egy Michelangeli-rajongó barátom miután megismerte a Karnevált SR előadásában, már nem tudta többé Michelangelit hallgatni. Nincs ezen mit filózni, ez olyan, mint a műfordítás: minél nagyobb a költő, annál "olvashatóbb" a végtermék. Lehet Tóth Árpád akármilyen zsonglőr, lehet a "soha már" százszor adekvátabb az eredetivel, számomra az "A holló" lényegét Kosztolányi fordítása fejezi ki igazán. A "sohasem"-mel együtt. |
|
134 • WiseGentleman |
Előzmény 133 | 2009-01-06 10:32:35 | | S kérdés akkor, hogy a Kiállítás képeinek melyik a legadekvátabb változata: a szólózongorás, a Ravel-féle zenekari vagy urambocsá a zongoraversenyes. Vagy mindhárom? |
|
133 • Sipi |
Előzmény 132 | 2009-01-06 10:30:40 | Ja, ezt mondjuk ismertem, sőt még idéztem is már itt, így már érthetőbb. Ha jól emlékszem, páratlan zenekari gondolatnak nevezi,legalábbis a magyar fordításban.
Tehát akkor ha jól értem, a lényeg az, hogy a hangszerelés illeszkedjen a zenéhez; ne kapjon ez egy zenénél funkciójánál jobban kitüntetett szerepet. Ugyanakkor jó, ha a hangszerelés is mesteri, de akkor, ha nem jelenlétével tüntet, hanem a zenei anyagot szolgálja.
Érdekes a tempó is, mert szerintem nagyon fontos, hogy egy zenével először milyen előadásban találkozik a hallgató. Én nyilván mint hallgatóról beszélek, nem mint előadóról, mert aki a kottát olvassa, annak már egyéni(bb) elképzelése is lehet a műről (nem tudom, de így gondolom). Nekem, mint a partitúrát nem értő zenehallgatónak, csak összehasonlítási lehetőségeim vannak. És lehet, sőt elő is fordult már, hogy egy műnek azon felvételét, amivel megismertem és megszerettem, később, több tapasztalat birtokában már rossznak ítélem. De ez nagyon bonyolult kérdés, a zeneélvezetről a filozófusok és esztéták szerintem könyvtárnyi irodalmat megírtak már. |
|
132 • Hypo |
Előzmény 131 | 2009-01-06 09:33:37 | Beethoven VIII. szimf. III. tételének triójával kapcsolatban írja, hogy senkinek sem jutna eszébe itt a hangszerelést dícsérni annyira tökéletes, ill. adekvát a zenei szubsztanciával. Ugyanakkor leszólja Ravelt, Rimszkij-Korszakovot, mint a hangszerelést előtérbe helyező másodrendű zeneszerzőket (többször is, pl. Életem, Beszélgetések R. Craft-tal). Ő a hangszerelésről, mint a zenétől függetlenedett élvezet forrásáról beszél, ezt terjeszteném ki az elválasztható elemek valóságos elszakítására, eltorzítására. Ha Rachmaninovot hallom játszani, nem jut eszembe, hogy ezt vagy azt a futamot szeretném lassabban vagy gyorsabban hallani, mert az az egyedül lehetséges megoldás - abban a pillanatban. Richternél már eszembe jut ez, az.
Az előadóművészet felelősségét csak kevesen érzik át igazán. |
|
131 • Sipi |
Előzmény 129 | 2009-01-06 08:37:23 | Ezt a Sztravinszkij idézetet nem ismerem, de elgondolkodtató. Hát akkor mit lehet a zenei elemein kívül élvezni a zenében? Vagy hogy? Merthogy azt is írja, hogy az érzelmeket is kár keresni, hiszen a zene nem fejez ki érzelmeket.
Másrészt senki nem csak a fokozást vagy csak a hangszerelést szereti szerintem, hanem a műnek egy adott pontján élvezi mondjuk azt a részt, ahol a fokozás van, mert az nagy élményt jelent abban a helyzetben.
Én inkább azt szeretem, ha nem általánosítják a tempókat, hanem a lassú részek valóban lassúak, a gyorsak pedig gyorsak. Nem egy Schubert felvételt és előadást hallottam már, ahol mondjuk a Tragikus szimfónia első tételét lassabbra veszi a dirigens, a másodikat meg gyorsabbra (átlagosan). Ez nekem nem igazán tetszett. |
|
130 • WiseGentleman |
| 2009-01-06 05:03:26 | Ami az accelerandókat illeti, bizony, sokszor kontraproduktívnak bizonyulnak (ld. pl. a Trisztán előjátékában aránytalanul alkalmazott tempógyorsítást - ami szükségtelen egy bizonyos határon túl, mivel a fokozás a dinamikában és a hangszerelésben jelen van).
Ugyanígy elrettentő példa a Muti-által vezényelt (Pavarotti, Ramey, Dessi) Don Carlo(s) autodafé-jelenetének előjátéka, mely a túlfokozott tempó által a monumentalitásából veszít. |
|
129 • Hypo |
Előzmény 127 | 2009-01-05 19:21:04 | Jönnek is, bár a karmesterségről való múltkori kérdésed nem vall 100% profizmusra. Stravinsky írja valahol, hogy veszélyes, ha a zene egyes elemei magától a zenétől független élvezet forrásává válnak. Ez teszi idővel tönkre az előadóművészetet is. Te pl. a fokozást szereted, van, aki a hangszerelést, van, aki a nagy fortékat, stb., stb.
Az Op. 3/1? Ismered SR gépzongorás felvételét? Ő még hamarább túlesik a középrészen - mint ahogy a cisz-moll prelüd középrészét is jó alaposan fölpörgeti. Dehát annak a résznek az a lényege, hogy hangulatában különbözzön a főrésztől.
Egyébként sokan hisznek abban, hogy valami annál szebb, minél tovább tart. Innen az a sok lehetetlenül lassú Schubert-előadás (Lupu, Volodos, Szokolov).
Na, annyira anti voltam? Még csak nem is úgy hívnak. |
|
128 • Kúp Flóris |
Előzmény 126 | 2009-01-05 18:16:22 | (Bevallom a szerző
"you tubiczás" felvételét
egy stúdió "Altec"típusú
hangfalaira plántálva,ez a
felvétel nem tecczett annyira, mint az
elemzésképpeni K.Z. ugyadoda másolt "Eddo Waartosa"
A Horror (+) - vitz
:) |
|
127 • partitúra |
| 2009-01-05 18:02:39 | Valamelyik este játszották a Bartókon a 3. zongoraversenyt. Kocsis volt a zongorista, de nekem nem tetszett annyira, mert a gyönyörű fokozós részek előtt mindig őrült tempóra váltottak. (Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy szép legyen a fokozás, ahhoz nem kell belegyorsítani, mert akkor elveszti a szépségét.)
Amikor a YouTube-on kerestem videókat az Elégiáról, akkor se tetszett egyik sem, mert mindenki olyan szépen kezdi, aztán amikor már jönne a kedvenc középső rész akkor gyorsan felpörgetik, túlesnek rajta, és semmilyen hatást nem vált ki belőlem. Jöhetnek az anti vélemények. |
|
126 • Kúp Flóris |
Előzmény 119 | 2009-01-05 17:57:08 | Bocsánat,de az adrenalinszint ügyiben
Tessen tartogatnyi hazai vizeken a III.-ra
egy anatómiai csodát - Mocsári Karcsit
hallgatyva- az ember a fizikai törvények
mekkcsúfolásának lehet szem és elhűlt fül tanúja
(mindamellett a III- dikkbúl a Kocsis Zoli a
zeneirodalom superblatívusa;vö: Szerző -kontra -Sanfrisco Eddo Waart - szemben összes többi:) |
|
125 • Hypo |
Előzmény 124 | 2009-01-05 17:17:29 | | Mégis fontos művek a fejlődés szempontjából. Különben meggyőződésem, hogy az előadások legtöbbje nem valami jó. Szórványosan elhangzanak egyes dalok, pl. elég népszerű az Op. 4. De ha megnézzük alaposan az Op. 14-ből az «Эти летние ночи» vagy a «Она, как полдень, хороша» címűeket, már előre ott van minden, a későbbi művekben beazonosítható jellemző. Sőt még az utóbbi dal egy kicsit klezmeres is, ami érdekes adalék a harang- és a Dies Irae-mániához. Ugyanebből a ciklusból a «Пора!» már nagyon új hang. És még mindig csak 1896-ban vagyunk, nem is értem, hogy merülhet föl az anakronizmus vádja SR munkásságával kapcsolatban. |
|
124 • pszí |
Előzmény 121 | 2009-01-05 17:03:29 | | Én sem azt mondtam, hogyha elmélyedünk bennük, akkor rájövünk, hogy a legnagyobb remekművei (ezért is írtam, hogy talán nem kelti fel az érdeklődést, ha dalaival találkozunk először) hanem csak azt, hogy azért érdemes lehet, mert finomíthatja a képünket a Szerzőről, sőt, akár át is alakíthatja. |
|
123 • Hypo |
Előzmény 122 | 2009-01-05 16:52:25 | | Hallottad a 78-asokat, amelyeken beszél is a fejőgép? |
|
121 • Hypo |
Előzmény 118 | 2009-01-05 16:40:35 | | Én csupán azt találtam kihangsúlyozni, hogy a dalaiban merészebb, kísérletezőbb. Minden ún. "nagyobb" művet megelőz egy dalciklus, ahol úgymond kimunkálja a később tipizált hangzásokat, komponálási technikákat. Érdemes beletekinteni az Op. 14-es sorozatba. Ott van már minden, ami az újraindulás utáni két jelentős művet, a II. szvitet (erről soha senki sem beszél, pedig ér annyit, mint a köv. opusz) és a II. zongoraversenyt egyénivé és maradandóvá teszi. Soha nem állítottam, hogy a dalok FELÜLMÚLJÁK anagy hangszeres műveket, de érdemes megfigyelni, hogy a dalok majd' minden esetben egy gyengébb, erőtlenebb - nagyon nehéz leírni, de invenciótlanabb - periódus után rendeződnek csokorba és adnak lökést a mesterművek megszületésének. |
|
120 • Hypo |
Előzmény 119 | 2009-01-05 16:29:18 | | Na ne hogy már Horowitz legyen a legizgalmasabb... |
|
119 • Heiner Lajos |
Előzmény 118 | 2009-01-05 15:29:57 | | Hát akkor meg kell hallgatni a III. zongoraverseny fináléját az "élő", Horowitz-Barbirolli-féle felvételről! Megemeli az adrenalinszintet! |
|
118 • pszí |
Előzmény 117 | 2009-01-05 15:13:18 | Kedves Hypo! Tegnap már késő volt és kimaradt egy összekötő mondat, hogy miért is hoztam fel Brahmsot, de biztos értetted így is. ;)
Szóval, lehet, ha az ember első találkozása Rachmaninovval a dalok apropóján történik, akkor teljesen más képe lesz róla, mint amikor zongoraversenyeit ismeri meg először. Viszont, ekkor lehet, hogy nem lesz azonnal kedvenc, mert nem tudja eléggé felkelteni az érdeklődést. Egyébként, valóban érdemes lenne jobban elmélyedni a dalaiban.
Tegnap arról is szó volt, hogy zseniálisan használta a megszerzett tudást. Igen, egyetértek, de csak lokálisan, egyes részek, epizódok kidolgozása valóban zseniálisak, de globálisan nézve művei igen laza szerkezetűek. Ebből a szempontból legjobban sikerült szerintem a III. zongoraverseny és a gordonkaszonáta, bár a II. is idesorolható.
Rachmaninov a fokozások óriási mestere volt. Legszebb példája a II. szimfónia, de még ennél is szebb a III. zongoraverseny fináléja! Lenyűgöző! |
|
117 • Hypo |
Előzmény 116 | 2009-01-05 00:31:06 | | Jó, a nagyközönség... Tudod mit, inkább lefekszem, majd holnap folytatjuk. Jó éjt. |
|
116 • pszí |
Előzmény 115 | 2009-01-05 00:14:02 | Akkor téves adat. Persze, hogy ebből az aspektusból lényegtelen, de fő a pontosság! ;) Az elsőt sem azért szeretjük, mert annak idején megbukott. :)
Amit Beethovenről írsz, azt én is így gondolom, de Rachmaninov esetében nem tudom, nekem legalábbis nem. Brahms is zongorás kamarazenéjében fejezte ki magát a legsikeresebben, pedig elsősorban szimfóniái és versenyművei révén ismeri a zenehallgatók többsége. |
|
115 • Hypo |
Előzmény 114 | 2009-01-05 00:04:28 | Benne van ez az aranyérem az életrajzában. Persze lehet, hogy tévedés. nem érdekes, nem azért szeretjük a II. szimfit, mert díjat kapott (vagy nem kapott).
Dalok tekintetében mindkét komponista ugyanúgy előbbre jár (stilárisan, az egyéni hang megtalálásában, stb.) a más műfajokhoz képest, mint ahogy Beethoven a szonátákban kísérletez és a vonósnégyesekben összegez. |
|
114 • pszí |
Előzmény 113 | 2009-01-04 23:56:18 | Igen, szerintem sem ösztönös és valóban nagyon nehezen, sokszor kínokkal komponált. Mindennel baja volt, még a régen elkészült műveit is képes volt előszedni és különböző igényeknek megfelelően változtatgatott rajtuk, innen a sok verzió. Nem akarta Ő abbahagyni a II. szimfóniát, csak kicsit félretette, mert rájött, hogy két gyerek több, mint egy (ezt ő mondta így:) és ráadásul még segítenie is kellett a háztartásban. Szóval, már a hangszerelésen dolgozott, amikor megszületett 2. lánya és kicsit félretette. Most, hogy felidézem emlékeimet, tényleg majdnem nem vette elő újra később előadói és karmesteri kötelességei miatt. Viszont ez az aranyérem nem stimmel. Kifejtenéd bővebben?
A dalban? Egyszer, ha jól emlékszem Walt Disneynek azt mondta, hogy d-moll versenyére a legbüszkébb és nem a Harangokra, bár nehezen képzelem el, mert nem nagyon szeretett efféle kijelentéseket tenni. Debussyt sajnos nem ismerem eléggé ahhoz, hogy összehasonlításokat tegyek... :( |
|
113 • Hypo |
| 2009-01-04 23:36:50 | Kedves pszí, itt is folytathatjuk, nem kell a másik topikot agyongyötörni. Szóval nekem SR egyáltalán nem az az ősösztönös, ahogy beállítják. Mindig, mindennel problémája volt. A pravoszláv egyházzal, de a komponálással is. A II. szimfit hajszál híján abbahagyta (pedig ezért kapta aztán a nagy aranyérmet).
Valahogy nagyon hasonlónak érzem Debussyhez. Mindkettő nagyszerűen zongorázott és mégis a dalban találta meg az első igazi műfaját. És még egy: egyikre sem jellemző a particella zongoraszerű megfogalmazása. |
|
112 • Sieglinde_ |
| 2008-02-11 14:47:59 | Dalokat hallottam már tőle a youtube-on, azok szépek. Általában szeretem az orosz dalokat. Ha nem is értem, azért a zene sok mindent elmond.
Persze, a tetszési indexben közrejátszott az előadó személye is... Hvorostovsky, aki egyébként is csoda, de amikor az anyanyelvén énekel, akkor verhetetlen. Annyi érzéssel, szeretettel adja elő az ilyesmiket... |
|
109 • Kúp Flóris |
| 2008-01-14 02:45:26 | | Hej! Be jó lenne a Zingert köreinkben tugyni!Kűdeném a Művészetek Házába,merd a RACHMANYINOV: II. c-moll-ból olyat fog nyomni az a kis Mocsári,hogy Te-kenőc a falra:-) |
|
108 • frushena |
| 2008-01-13 15:05:38 | Számomra ismeretlen felvétel került hozzám Rachmanyinov-tól. Egy opera Francesca da Rimini címmel.
Élő 2007-es koncert felvétel igen jó minőségben.
RACHMANINOV : Francesca da Rimini (concert performance)
Svetla Vassileva, Francesca
Gennadi Bezzubenkov, Virgil
Misha Dydik, Paolo
Evgheny Akimov, Dante
Sergey Murzaev, Lanceotto
BBC Singers
BBC Philharmonic
Gianandrea Noseda, conductor
The Bridgewater Hall, Manchester
12th May 2007
Én nem sokat tudok erről a művéről. Talán csak annyit, hogy a negyedik operája a szerzőnek (az ötből.) 1906 Moszkva. Az Alekot ismerem igen kiváló muzsika. Mielőtt azonban meghallgatnám szívesen vennék róla infot! Köszi! |
|
107 • Steff |
Előzmény 106 | 2006-07-08 18:00:01 | | Csajkovszkija van Kondrasinnal, ugyanazon a lemezen, amin a Rachmaninov Chaillyval, ebből van a szívás. |
|
105 • sphynx |
Előzmény 0 | 2006-07-04 19:12:50 | | Namost, Argerichnek nincs is Kondrasinnal Rachmanyinov 3. zongoraversenye. |
|
104 • frushena |
| 2005-10-16 20:27:44 | | Tehát Aleko! Kíváncsi vagyok mit érezhetett a szerző mikor ezt a zenét írta! Pazar! Fura egy szerző, nagyon fura! |
|
103 • dreboot |
Előzmény 102 | 2005-09-15 20:43:55 | Krumplí?
Kultuszkoljunk má
vissza zőccségbe -
BaRachmanyinov (?) )))) |
|
102 • janomano |
Előzmény 95 | 2005-09-15 19:28:25 | Persze, tolvaly...
Meg a francoskrumpli! :-)
Szegényt jól meghintáztattátok! |
|
92 • dreboot |
Előzmény 90 | 2005-09-14 23:43:43 | Arany Tanító !
Jelen anyagi helyzetemben,
az ingyen beszerezhető dolgokon
töröm a fejem, például: nátha |
|
87 • frushena |
| 2005-09-14 22:25:50 | | Megvan! Bocsi, ez nem zongoraverseny, hanem szonáta! Concerto Royal. |
|
84 • frushena |
Előzmény 83 | 2005-09-14 22:21:10 | | Van egy tripla válogatás CD-m Beethoven zongoraversenyivel. Még fel sincs bntva, de megvan kb. másfél éve. |
|
83 • Momo |
Előzmény 79 | 2005-09-14 22:19:39 | | Beethoven 5 zgv-t írt. A 4-es 5-ös a tuti. |
|
79 • frushena |
Előzmény 78 | 2005-09-14 21:38:52 | | De az szimfi nem. Beethoven nem írt ilyen megnevezésű zongoraversenyt. Vagy igen? Nem tudom! |
|
75 • frushena |
| 2005-09-14 21:04:16 | Gyerekek! Tippet jó zongaraversenyekre!
????
Köszike! |
|
74 • frushena |
| 2005-02-08 19:24:25 | | Pénteken, 02.11.-én a Mezzo-n 14:45-kor Bruno Leonardo Gelber Rachmanyinov-estje. |
|
73 • + Glennék |
| 2005-01-16 19:40:20 | A 2.zg verseny mint tyúning mű,
hogyan szabályoz Rachmanyinov zeneműve?
A Mester olyan hangzásokat alkotott,amelyek a térben komoly feladatokat adott- okozott egy profi,mágusnak is amikor teremhangzást "beállít"-ott. |
|
72 • + Glennék |
Előzmény 67 | 2005-01-11 22:20:13 | Ta.ti.ti.ta..titi ta.ta 3. zv.startkörül
Ezt a cipészek és kisinasok is fütty
Hova jő a kettősponyt?
A előadók!!! Kimaradt a Mocsári Karcsi
Pedig aztat a kettősponyt is lektorálhatta? |
|
71 • Megén |
Előzmény 70 | 2004-05-11 08:37:18 | | Matáv zenekar Rahmanyinov-kultusz bérletet hirdet. |
|
70 • gojkomitics |
Előzmény 67 | 2004-05-11 02:37:43 | | Kiteszem pár napra a lábam, osz máris elkanászodtok, ejnyebejnye. |
|
69 • sphynx |
Előzmény 68 | 2004-05-09 13:11:50 | | Téged? Én? Mikor? De örülök, hogy nem vetted zokon. (Én csak kóstolgatok, de utána kiköpöm.) |
|
68 • janomano |
Előzmény 67 | 2004-05-08 22:18:21 | | Sphynx-et nem kell bántanod, ő olyan, mint a népmesei hősők. Szőrős a külseje, de arany a szíve. :) Én is megkaptam néha a magamét tőle. |
|
67 • ** |
Előzmény 66 | 2004-05-08 22:14:55 | | Nezd, az biztos, hogy nem en kezdtem, de ha kostolgatnak akkor igyekszem azonos nivon valaszolni. :) |
|
66 • janomano |
Előzmény 64 | 2004-05-08 19:55:21 | Azért mindíg felvillanyoz, hogy ez a zenei élet nincs híjján a szubtilis lelkületű, érzékeny embereknek! :)
Néha olyan érzésem van, mintha a magyar gyeplabdáról folytatnánk dühödt eszmecserét tizen. |
|
65 • janomano |
Előzmény 62 | 2004-05-08 19:51:29 | | A zongoristák már csak magunkban isznak! :) Kivéve valami Richter nevűt! :) |
|
64 • ** |
Előzmény 61 | 2004-05-08 01:39:43 | Neked szent meggyozodesed, hogy mi egy vagyunk gojkomitics-csel.Hat, ki kell , hogy abranditsalak.Ugyan szimpi az a koetsoeg, de nem vagyunk ua. a szemely.
O kulonben is goj komitics.A farkaddal meg szerintem inkabb te foglakozol tul sokat. |
|
63 • ** |
Előzmény 62 | 2004-05-08 01:30:23 | | Bocsi, ez JANOMANONAK volt valasz |
|
61 • sphynx |
Előzmény 60 | 2004-05-07 23:31:50 | | Szerintem ők olyanok, mint a cica, amelyik a saját farkával játszik. Ők is a saját farkukkal játszanak és nagyon élvezik. Kettő sok lenne belőlük. |
|
60 • janomano |
Előzmény 59 | 2004-05-07 22:50:05 | Akkor én lenni ökör! :)
Azért ők még elmehetnek együtt. | | | | | |
|
| Hírek | • Elmarad a 16-i márványtermi koncert
| |
|
| | Mai ajánlat: | 18:00 : Budapest
MR Márványterem
Egri-Pertis Duó
SCHUMANN: Keleti képek, Op.66
BRAHMS: Variációk egy Schumann témára, Op.23
CHOPIN: Variációk T. Moore egy dalára; Asz-dúr tarantella, Op.43; c-moll rondó, Op.1
MENDELSSOHN: Szentivánéji álom - részletek a kísérőzenéből
19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház
PUCCINI: Tosca
19:00 : Budapest
Budapest Jazz Club
Triók koncertje
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
NDR Szimfonikus Zenekar
Jörg Widmann (klarinét), Christiane Oelze (szoprán)
Vez.: Michael Gielen
JÖRG WIDMANN: Con brio - koncertnyitány
MOZART: A-dúr klarinétverseny, K 622
MAHLER: IV., G-dúr szimfónia
19:30 : Fertőd
Esterházy-kastély
Signum Quartet
J.HAYDN: C-dúr vonósnégyes, Op.33 No.3.
MOZART: D-dúr "Hoffmeister" vonósnégyes, K 499
DVORAK: G-dúr vonósnégyes, Op.106 |
|
| A mai nap |
született:
1949 • Fischer Ádám, karmester
1957 • Pierre-Laurent Aimard, zongorista
elhunyt:
1960 • Jussi Björling, énekes (sz. 1911)
|
|
|
