vissza a cimoldalra
2019-07-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3994)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6963)
Élő közvetítések (8016)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)
Edita Gruberova (3087)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3309)
Opernglas, avagy operai távcső... (20259)
Balett-, és Táncművészet (5841)
Erkel Ferenc (1059)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (985)
Kimernya? (3175)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1696)
Franz Schmidt (3374)
Erkel Színház (10287)
Társművészetek (1320)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)

   
1255   daunerni 2019-01-22 22:27:28

Kedves Olvasóink!

A létrehozó kérésére ezt a topikot átmenetileg írásvédetté tesszük!

1254   Ardelao • előzmény1253 2019-01-21 14:32:06

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL

2019.01.21-i ÁLLAPOT

P-TŐL ZS-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Papp Mihály színművész

1875

467.

Papp Viktor zeneíró, zenekritikus, szerkesztő

1881

6.,733.,734.

Pártos István hegedűművész

1903

725.,726.,727.,728.,729.,

730.,731.,732.

Perényi Géza zeneszerző, karmester, tanár, zenei író, zenekritikus

1877

1205.,1206.,1207.,1208.,

1209.,1210.,1211.,1212.,

1213.,1214.,1216.,1217.,

1218.,2019.,2020.,2021.

Pilinszky Zsigmond operaénekes

1883

130.,133.

Plotényi Nándor hegedű- és zongoraművész

1844

809.,810.,811.,812.,813.,

816.,817.,818.,819.,820.,

821.

Polgár Tibor zeneszerző, karmester

1907

561.,562.,563.,660.

Popper Dávid gordonkaművész, zeneszerző

1843

95.,96.,98.,99.

Ptasinszky Pepi prímabalerina

1904

922.,923.,924.,925.,926.,

927.,928.,929.,930.,931.,

932.,933.,934.,936.

Radnai Miklós zeneszerző, színházigazgató

1892

23.,24.,34.,35.,36.,183.,

184.,826.

Rajter Lajos karmester, zeneszerző, pedagógus

1906

57.,87.,88.,1131.

Reményi Ede zeneszerző, hegedűművész

1928.

394.,395.,396.,397.,398.,

399.,400.,809.,810.,811.,

812.,817.,818.,819.,820.

Réthy Eszter operaénekesnő

1912

91.,92.,207.,210.

Rév Lívia zongoraművész

1916

735.,736.,737.,740.,741.,

742.,747.,814.

Rieger Tibor mérnök, zeneszerző, zongora- és orgonaművész

1899

647.,648.,649.,650.,651.,

652.,653.,654.,655.,656.,

657.

Rubányi Vilmos karmester

1905

58.,59.,60.,61.,245.,568.

Rubinstein Erna hegedűművész, operetténekesnő, színésznő

1903.

250.,251.,252.,253.,254.,

255.,256.,257.,258.,259.,

262.,264.

Ruzitska György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1786

83.,84.,158.

Sándor Erzsi operaénekes

1855

450.,451.,452.,453.,940.,

983.

Sándor (Schlesinger) Emma zeneszerző, műfordító

1863

1085.,1086.,1087.,1088.,

1089.,1090.,1091.,1094.,

1095.,1096.

Sárosi Ferenc zeneszerző

1855

49.

Schmidt Ferenc (Franz Schmidt) zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

1874

70.,72.,74.,76.,77.,78.,

81.,108.,111.,113.,118.,

128.,171.,172.

Sebeők Sári operaénekes

1882

32.,67.,68.,1151.

Serák Márta opera-, operetténekesnő

19.sz. vége?

914.,937.,938.,939.,940.,

941.,942.,943.,944.,945.,

946.,947.,948.,949.,950.

Siklós Albert  zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész és lapszerkesztő

1878

717.,720.,721.,722.,723.,

724.,848.,856., 1029.,

1124.,1125.,1191.

Szabados Béla zeneszerző

1867

94.,97.,1191.

Szabó Ilonka operaénekes, lírai szoprán

1911

282.,283.,284.,285.

Szabó Lujza operaénekes, kol. szoprán

1904

263.,265.,266.,353.

Szabó-Xavér Ferenc zeneszerző

1848

31.,829.

Szamosi Elza operaénekesnő

1881

215.,216.,217.,378.,380.,

467.,667.,983.,1166.

Szánthó Enid operaénekesnő

1907

547.,548.,550.,551.,552.,

553.,554.,555.,556.,557.,

1154.,1160.

Szedő Miklós dr. orvos, operaénekes

1896

435.,436.,437.,438.,439.,

440.,441.,444.,445.,446.,

458.,459.,851.,1131.

Szemere Árpád operaénekes, rendező

1878

981.,982.,983.,984..985.,

986.,987.,988.,989.,990.,

991.

Szendrey Aladár zenetudós, orgonista, karmester, zeneszerző, egyetemi tanár

1884

130.,137.,841.,842.,843.,

844.,845.,846.

Szendy Árpád zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus

1863

355.,356.,357.,358.,360.,

361.,743.,1112.,1184.

Széchényi Andor gróf, zeneszerző

1865

1232.,1233.,1241.

Széchényi Franciska grófnő, zeneszerző

1783

1232.,1233.,1235.,1240.,

1243.

Széchényi-Haas von Teichen Gisa grófné, zeneszerző

1890

1232.,1233.,1242.,1243.

Széchényi Imre gróf, zeneszerző

1825

386.,387.,388.,389.,390.,

391.,1232.,1233.,1236.,

1237.,1239.,1243.

Széchényi Lajos gróf, zeneszerző

1781

1232.,1233.,1234.,1243.

Széchényi Ödön gróf, zeneszerző

1839

1232.,1233.,1238.,1243.

Széchényi-Szentgyörgyi Horváth Felícia grófné, zeneszerző

1838

1232.,1233.,1243.

Székely Imre zongoraművész, zeneszerző

1823

804.,805.,806.,807.,808.

Sztojanovits Jenő zeneszerző, karmester, zenepedagógus

1864

507.,508.,509.,510.,511.,

512.,517.,518.

Takáts Mihály operaénekes (bariton)

1861

454.,455.,456.,457.,982.,

983.,1166.

Tamás Ilona operaénekes, szoprán

1914

243.,244.,245.,246.,247.

Tamássy Zdenkó zeneszerző

1921

458.,459.,460.,461.,462.,

463.

Tiszay Magda operaénekesnő

1919

669.

Tóth Péter karmester

1924

3.,7.,8.,12.,13.,14.,15.,

17.,19.,279.,280.,281.

Tutsek Ilona operaénekesnő

 

1905

195.,197.,198.,199.,200.,

211.

Tutsek Piroska operaénekesnő

1905

195.,196.,197.,198.,199.,

200.,204.,205.,206.,207.,

209.,210.,211.,260.,351.

Vaály Ilona színésznő, primadonna

1894

653.,654.

Varró Magit zongoraművész, zongorapedagógus

1881

743.,744.,745.,746.,747.

Vavrinecz Mór, karnagy, zeneszerző

1858

523.,524.,525.,526.,530.,

829.,833.

Várady Rózsi csellóművész

1902

1215.,1222.,1223.,1224.,

1225.,1226.,1227.,1228.,

1229.,1230.,1231.

Vecsey Ferenc hegedűművész, zeneszerző

1893

503.,504.,505.,506.,

1148.

Verebes Ernő színész, operetténekes

1902

520.,521.,522.

Virovay Róbert hegedűművész

1921

38.,39.,40.,171.,404.

Volkmann Róbert zeneszerző

1815

28.,332.,333.,337.,829.,

1038.,1039.,1092.,1103.,

1104.,1112.,1116.,1132.,

1133.,1134.,1165.

Weingartner Felix (Bódog) dr., karmester, zeneszerző, zongoraművész, író

1863

1150.,1164.,1165.,1166.,

1167.,1168.,1169.,1170.,

1171.,1172.,1173.,1174.,

1175.,1176.,1177.,1178.,

1179.,1180.,1181.,1196.

Zádor Dezső operaénekes

1876

130.,134.,944.

Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész

1894

107.,139.,140.,141.,

1160.

Závodszky Zoltán operaénekes

1892

52.,185.,204.,205.,207.

Zichy Géza író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész

1849

37.,63.,64.,65.,66.,392.,

825.

Zsedényi Károly táncos, koreográfus, balettmester

1910

50.,343.,344.,345.,346.,

347.,351.,352.,353.,354.

1253   Ardelao • előzmény1252 2019-01-21 14:30:32

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL –

2019.01.21-i ÁLLAPOT

H-TÓL P-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Hauser Mihály (Hauser Miska) hegedűvirtuóz, zeneszerző

1822

775.,776.,777.,778.,779.,

780.,781.,782.,783.,784.,

785.

Hámory Imre színész-operaénekes

1909

247.,248.,249.

Hilgermann Laura operaénekes, énekpedagógus

1869

550.,553.,558.

Horváth Attila zongoraművész, zeneszerző, zenetanár

1862

173.,174.,175.,176.,177.,

178.,179.,180.,181.,182.

Horváth Mihály zeneszerző, karmester, zenetanár, orgonaművész, zongoraművész

1903

313.,316.,318.

Huber (Hubay) Károly karmester, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1828

1038.,1039.,1040.,1041.,

1042.,1043.,1044.,1045.,

1046.,1047.,1048.,1049.,

1050.,1051.,1052.,1053.

Jemnitz Sándor zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus

1890

162.,163.,164.,165.,166.,

167.,168.,169.,172.,

1178.

Joachim József hegedűművész

1831

122.,123.,124.,125.,126.

Kabos Ilonka zongoraművész

1898

327.,328.,330.,334.,335.,

336.

Káldy Gyula karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a Magyar Királyi Operaház igazgatója

1838

1103.,1109.,1116.,1117.,

1118.,1119.,1120.

Károlyi Gyula zongoraművész

1914

705.,706.,707.,708.

Kelemen Lajosné sz. Zathureczky Berta író, zeneszerző

1855

1068.,1069.,1070.,1071.,

1072.,1073.

Kemény Egon zeneszerző

1905

171.,172.,305.,306.,308.,

324.,439.,440.,444.,445.,

447.,448.,449.,480.,562.,

578.,583.,585.,590.,591.,

592.,600.,601.,602.,603.,

613.,660.,687.,693.,761.,

794.,795.,796.,870.

Kern Aurél zenei író, zenekritikus, zeneszerző

1871

33.,829.

Kiszely Gyula zeneszerző, rendező

1900

848.,849.,850.,851.,852.,

853.,854.,855.,856.,857.,

870.,871.

Koháry Mária Antónia zongoraművész, zeneszerző

1797

1101.,1102.

Kolbay Ildikó énekes, operettprimadonna

1898

951.,952.,953.,954.,955.,

956..957.,958.,959.,960.,

961.,962.,963.,964.,965.,

973.

Koessler János zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, orgonista

1853

464.,465.,466.,1205.,

1214.,1216.

Koncz János hegedűművész, zeneakadémiai tanár

1894

785.,786.,787.,788.,

1215.,1227.

Kosáry Emmi operaénekesnő

1889

230.,234.,235.,236.,235.,

238.,239.,240.,241.,242.,

286.,289.,291.,292.,293.,

294.,295.,296.,297.,298.,

972.,983.

Koréh Endre, operaénekes, basszus

1906

560.,561.,562.,563.,564.,

565.,566.,567.,568.,570.,

823.,837.

Kósa György zeneszerző, zongoraművész, karnagy, korrepetitor, főiskolai tanár

1897

348.,349.,350.,353.,

1141.,1144.

Környei Béla operaénekes

1873

217.,218.,219.,415.,983.,

1124.,1125.,1128.

Krammer Teréz operaénekesnő

1868

661.,662.,663.,664.,665.,

666.,667.,668.,674.,675.

Krausz László hegedűművész, karmester, festőművész

1903

1192.,1193.,1194.,1195.,

1196.,1197.,1198.,1199.,

1200.,1201.

Krausz Lili zongoraművésznő, zongoratanár

1905

789.,780.,781.,782.,783.,

784.

Kurucz János zeneszerző, zongoraművész

1883

966.,967.,968.,969.,970.,

971.,972.,973.,974.,975.,

976.,977.,978.,979.,980.

Küry Klára színésznő, operettprimadonna

1870

786.,787.,788.,789.,790.,

791.,792.,793.,794.,795.,

796.,797.,798.,799.,800.

Laurisin Lajos operaénekes (tenor)

1897

302.,303.,304.,306.,307.,

311.,312.,314.,315.,317.,

318.,319.,320.,323.,325.

Laurisin Miklós zongoraművész, zeneszerző

1899

302.,305.,306.,319.,320.,

321.,322.,447.,448.,449.,

566.,874.

Lavotta János zeneszerző, hegedűművész

1764

474.,475.,476.,477.,478.,

479.,480.,481.,482.,483.,

484.

Losonczy-Schweitzer Oszkár hegedűművész, zenekarvezető, zeneszerző

1890

1139.,1140.,1141.,1142.,

1143.,1144.,1145.,1146.,

1147.,1148.,1149.

Lumpe Gizella énekesnő, énektanár

18..?

179.

Major J. Gyula zongoraművész, karnagy, zenetanár, zeneszerző

1859

1103.,1104.,1105.,1106.,

1107.,1108.,1109.,1110.,

1111.,1112.,1125.

Medek Anna operaénekesnő

1885

212.,213.,214.,393.,661.,

716.,983.

Michalovich Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1842

45.,158.,1105.

Mosonyi Mihály zeneszerző, zenepedagógus, zenei újságíró, zenekritikus

1815

46.,51.,112.,158.,337.,

338.,1137.

Mózsi István zenepedagógus, zongoraművész, zeneszerző

1913

1244.,1245.,1246.,1247.,

1248.,1249., 1250.,1251.

Molnár Imre dr. énekművész, zenetudós, író, zeneművészeti főiskolai tanár

1888

1024.,1025.,1026.,1027.,

1028.,1029.,1030.,1031.,

1032.,1033.,1034.,1035.,

1036.

Müller Károly zongoraművész, karnagy, zeneigazgató, zenetanár

1882.

859.,860.,861.,862.,863.,

864.,865.,866.,867.,868.,

869.,874.,1218.

Nagy Péter zongoraművész

1960

770.,774.

Nagy Vidor zeneszerző, brácsaművész

?

770.,774.

Ney Dávid operaénekes

1842

571.,572.,982.,983.

Németh Mária operaénekesnő

1897

414.,415.,416.,417.,421.,

422.,423.,424.,1154.,

1159.,1227.

Nyíregyházi Ervin zongoraművész, zeneszerző

1903

100.,101.,102.,103.,104.,

105.,106.,114.,115.,116.,

117.,130.

Odry Lehel operaénekes (bariton), operarendező

1837

992.,993.,994.,995.,996.,

997.,998.,1000.

Orczy Bódog báró, zeneszerző, a Nemzeti Színház intendánsa

1835

1054.,1055.,1056.,1057.,

1058.,1059.,1061.,1062.,

1063.,1064.,1065.,1066.,

1067.

Ottó Ferenc zeneszerző, zenetörténész, zenekritikus

1904

917.,918.,919.,920.,921.

Ottrubay Melinda balett-táncos

1920

324.,326.,339.,340.,341.,

344.,351.,352.

1252   Ardelao 2019-01-21 14:28:35

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL –

2019.01.21-i ÁLLAPOT

A-TÓL H-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Adelburg Ágost hegedűművész, zeneszerző

1830

10.,935.

Adler Adelina szopránénekesnő, zenepedagógus

1892

826.,827.,830.,831.,835.,

836.,837.,839.,840.,925.

Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző

1874

893.,894.,895.,896.,897.,

898.,899.,900.,901.,902.,

903.,904.,905.

Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1855

11.,154.,331.,1060.,1092.,

1093.,1112.

Albert Ferenc hegedűművész, tanár

1918

619.,630.,631.,632.,633.,

634.,635.,636.,637.,638.,

639.,640.,1144.

Albert Gyula zeneszerző, karmester, hegedűművész, tanár

1892

631.,636.,637.

Alexander László zongoraművész, zeneszerző, feltaláló

1895

130.,144.,145.,146.,147.,

148.,149.,150.

Allaga Géza gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző

1841

493.,494.,495.,496.,497.,

498.,499.,500.

Anday Piroska operaénekesnő

1903

118.,119.,120.,121.,129.,

130.,132.,156.,692.,693.,

1154.,1159.,1215.,1227.

Antalffy-Zsíros Dezső orgonaművész, zeneszerző

1885

151.,152.,153.,154.,155.,

1160.

Baka-Baitz Irma zongoraművész, zeneszerző

1867

1074.,1075.,1076.,1077.,

1078.,1079.,1080.,1081.,

1082.,1083.,1084.

Bakfark Bálint

1507

1004.,1005.,1006.,1007.,

1008.,1009.,1010.,1011.,

1012.

Baráti György karmester, zeneszerző, gordonkaművész, tanár

1913

1013.,1014.,1015.,1016.,

1017.,1018.,1019.,1020.,

1021.,1022.,1023.

Barki László hegedűművész

1958

529.,543.,549.,559.,658.,

694.,696.

Bánát Gábor hegedűvirtuóz, zenetudós

1926

531.,532.,533.,534.,535.,

536.,537.,538.,542.,544.,

545.

Báthy Anna operaénekes

1901

220.,221.,222.,1151.

Beleznay Antal karnagy, zeneszerző, tanár

1857

227.,228.,231.,232.,233.

Beretvás Hugó zeneszerző

1872

1121.,1122.,1123.,1124.,

1125.,1126.,1127.,1128.,

1129.,1130.,1131.,1135.,

1136.,1138.

Bertha Sándor zeneszerző, zongoraművész, zeneíró

1843

371.,372.,373.,374.,375.,

376.,382.,383.,384.,385.

Bihari János zeneszerző, hegedűművész

1764

481.,486.,487.,488.,489.

Bodó Erzsi drámai szoprán

1899

266.,362.,363.,364.,365.,

366.,367.,368.,369.,370.

Bogáthy Mihály színész, énekes

1926

53.

Bokor Margit operaénekes

1905

1150.,1151.,1152.,1153.,

1154.,1155.,1156.,1157.,

1158.,1159.,1160.,1161.,

1162.,1163.

Böhm Gusztáv zeneszerző, hegedűművész, karmester, operai rendező

1823

83.,85.,86.

Bräuer Ferenc zeneszerző, egyházkarnagy, zenetanár

1799

89.,90.

Burián Károly operaénekes

1870

9.

Buttykay Ákos, zeneszerző, zongoraművész

1871

230.,234.,237.,239.,240.,

242.,257.,286.,287.,288.,

289.,290.,291.,292.,293.,

294.,295.,296.,297.,298.,

300.,301.

Chován Kálmán,  zeneszerző, zongoravirtuóz, zenepedagógus

1852

1182.,1183.,1184.,1185.,

1186.,1187.,1188.,1189.,

1190.,1191.

Clement Károly zeneszerző

1876

823.,824.,825.,826.,827.,

828.,829.,830.,831.,832.,

833.,834.,835.,836.,837.,

838.,840.

Csermák Antal György zeneszerző, hegedűművész

1774 körül

481.,490.,491.,492.

Dalnoky Viktor dr., fogorvos, operaénekes, rendező

1866

415.,416.,417.,425.,426.,

427.,428.,430.,432.,433.,

434.,435.,925.,927.,930.

Dános Lili, zongoraművész, korrepetítor, tanár

1912

744.,745.,748.,749.,750.,

751.

Delly Rózsi operaénekesnő

1912

703.,704.

Dienzl Oszkár zongoraművész, zeneszerző, karmester

1877

709.,710.,711.,712.,713.,

714.,715.,716.,718.,719.

Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

1877

79.,80.,81.,128.,130.,158.,

166.,705.,1171.

Doppler Ferenc fuvolavirtuóz, zeneszerző

1821

191.,192.,193.,337.

Doppler Károly zeneszerző, karmester, fuvolaművész

1825

190.

Dullien Klára hegedűművész, -tanár

1905

641.,642.,643.,644.,645.,

646.

Durigo Ilona operaénekesnő

1881

130.,131.,822.,833.

Egressy Béni zeneszerző, író, színész

1814

29.

Ember Nándor zongoraművész

1897

41.,42.,54.,55.,56.,277.,

278.

Erdősy Eugénia énekesnő

1856

767.,773.

Erkel Elek karmester, zeneszerző

1843

752.,753.,754.,755.,756.,

757.,758.,760.,763.,764.,

765.,766.

Erkel Gyula karmester, zeneszerző, zongoraművész, timpanista

1842

157.,158.,160.,161.

Farkas Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1851

186.,187.,188.,189.,

1112.

Fedák Sári színművésznő, operettprimadonna

1879

467.

Fenyves Gábriel dr. zongoraművész, karmester

1895

130.,142.

Flattné Győrffy Gizella operaénekes

1874

378.,379.,380.,381.,392.,393.

Frank Klára (Péter Józsefné) zongora- és énektanár

1914

744.,745.

Fricsay Richard karmester, ének- és zenetanár

1867

789.,791.,792.

Fusz János zeneszerző, karnagy

1777

135.,136.

Gábor Arnold operaénekes

1880

130.,143.,910.

Gábor József operett-/operaénekes (tenor), színész,rendező,műfordító

1879

909.,910.,911.,912.,913.,914.,

915.,916.,925.,930.,944.,947.

Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetörténész, zenetudós

1906

158.,159.

Gencsy Sári operaénekes

1924

676.,677.,683.,684.,685.,687.

Gertler Endre hegedűművész

1907

404.,405.,406.,407.,408.,409.,

410.,411.,412.,413.

Geyer Stefi hegedűművész, -tanár

1888

418.,419.,420.

Gizycka-Zamoyska Ludmilla zongoraművész, zeneszerző

1829

1097.,1100.

Gobbi Alajos hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató és zeneszerző

1842

224.,225.,226.,1105.

Goldmark Károly hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

1830

44.,471.,472.,473.,1169.

Goll Bea táncosnő, színésznő

1927

41.,42.,50.,93.

Gonda Lucy zongoraművész

1920

873.,874.,875.,876.,877.,

878.

 

Greisinger István zeneszerző, zongoratanár

18 ?

179.

Gyenge Anna operaénekesnő

1894

686.,688.,689.,690.,697.,

698.,699.,700.

1251   Ardelao • előzmény1250 2019-01-21 14:17:26

https://www.ebay.ie/itm/1978-Press-Photo-Stephen-Mozsi-pianist-/392082453270?hash=item5b49ef7316

Stephen Mozsi, pianist – Press Photo

https://www.findagrave.com/memorial/175806089/istvan-mozsi

1250   Ardelao • előzmény1249 2019-01-21 13:54:44

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1981.01.18.:

"Mózsi István hazament
          Kedves Barátom!
          Sok-sok év után — milyen kegyetlen, vagy talán kegyes a sors — újra együtt játszhattál .. testvéreddel, Pistával. Játszhattál — írom. Nem, ti nem játszottatok.
Te, Aladár, a hegedűművész, öcséddel, a zongoraművész Pistával nem játszottál. Ti alkottatok!
          Emlékszem, mindketten nehezteltetek rám, mert „művésznek” neveztelek titeket. Az igazi író sem szereti, ha mint „írót” mutatom be valakinek. Aladárom, Pista nemrég meghívást kapott. Most nem Baden-Baden- be, nem Japánba a Youri Nippon zenekarhoz, hanem az égi seregek nagy szimfonikus zenekarába. És most, akik itt maradtunk, üzenünk neki, mert adósok vagyunk egy levéllel, amit most ügyetlenül, bélyeg nélkül, de utána küldünk. Hiszem, hogy megkapja.
          Kedves Pista!
          Mikor ezt a levelet olvasod, nem kell, hogy válaszodban az anyagi feltételekről írj. Az téged soha nem érdekelt, azt soha nem említetted. Csak egyet szeretnék tudni: eleget teszel-e kérésünknek, és játszol-e most odafenn? Nem fontos az időpont, az sem lényeges, hogy Mozart egy szonátáját, Liszt rapszódiáit vagy a Temetési indulót játszod-e. A mi március tizenötödikéinken ezeket te mindig adtad nekünk. És ha találkozol új és örök hazádban régi mestereddel, Karl Hoffmeister bácsival a koronázóvárosból, Pozsonyból, mondd meg neki. hogy mi innen a sárgolyóbisról üzenjük: köszönjük, hogy felismerte tehetségedet, és már 1937-ben a legkiválóbbnak minősített. Mondd meg neki, hogy nem tévedett. Tanúknak ott lesznek Bach, Chopin, Erkel, Liszt, Strauss, Bizet, Debussy. Ki kelti ezeknek a nagy mestereknek a műveit úgy életre, mint te tetted, Pistám?
           Bécsben születtél, de a lelked magyar volt. Megkísértettek: ha más nemzetiségűnek vallod magad, világhírre emelnek. De te visszautasítottad. Ott maradtál a John utcában robotolni. Márvány emléktáblát érdemelnél. De hol lesz már a kis hangversenyterem, mikor régi tanítványaid büszkén hangoztatják még: Mózsi István tanítványa voltam!
            Ezt a levelet most a lelkiismeretfurdalás íratja velem, és néhány barátom kérésére is írom. Vedd komolyan, mert őszintén írjuk. Itt jártál köztünk, és alig ismertünk. Ismert Baden-Baden, Tokió, Karlsruhe, Luxemburg és Pozsony, a clevelandi WHK-rádió is sokszor sugározta a zongorádból elővarázsolt csodás hangokat. Sokan ismertek, élveztek, értékeltek. Mi, magyarok, alig-alig. Ha mégis elvetődtünk egy vasárnap a Zeneakadémia Mózsi-délutánjára, akkor éreztük, hogy azon a napon mennyire gazdagok lettünk, milyen sokat nyertünk. De mindig kevesen voltunk — mi, magyarok.
             Pistám, gyenge fizikumod elégett az alkotás és adás tüzében. Hazamentél Istenedhez. Elaludtál, és hajnalban nem ébredtél fel többé itt új napra, új küzdelemre. Nem búcsúzhattál, nem búcsúzhattunk. Művészlelked sugárzását vitted csak. Itt hagytad zongorádat, az orgonát és a sok-sok szalagot: hangszalagot, szívszalagot, karácsonyi csomagok piros szalagját. És itt hagytad Etelkát, Marikát, Gyurit, Aladárt meg az unokákat.
              Levelünk olvasva kérlek, hidd el: szerettünk, ha soha nem mondtuk is, értékeltünk, de szavaink nem voltak rá, csak dadogtunk. Most újra kérünk: a mennyei seregek nagy zenekarában ülj a zongorához megint, és játssz tovább ad maiorem Dei gloriam, Isten nagyobb dicsőségére.

(P.G )”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1981.01.11.:

Meghalt Mózsi István zongoraművész

Hirtelenül lobbant el ez az élet, melynek fénye magyarságunkat, műveltségünket fényesítette a külföld figyelő szemei előtt.
A kiváló Liszt-interpretátor gyönyörködtető művészetének záróakkordja volt az a két clevelandi ünnepély, melynek során — néhány nappal halála előtt — Csodás élmény (Talán az Úristen különös ajándéka!) volt Mózsi István zongoraművész két utolsó játéka. Mesteréhez hasonlóan játszott „a velőtrázó húrokon”. Az 56-os szabadságharc és forradalom 24. emlékünnepélyén a Csárdás Macabre zenéjével a mindig ismétlődő magyar haláltánc zenéjével emlékeztetett az 56-os ifjúság tragikus sorsára. A XX. Magyar Találkozó művészestjén Liszt XV. rapszódiájával riasztotta cselekvésre e hideg és közönyös kor magyarját.
Művészi pályafutását — életét is — lezáró ezen két szereplés feledhetetlen játékával búcsúzott tőlünk Mózsi István. S mi most, a külföldi magyarság gyászát hirdető ezen néhány sorral, az elismerés, a tisztelet, az emlékezés babérkoszorúját helyezzük sírjára.
Zongoraművészetén kívül példamutató magyar életét is dicsérnünk illik. Vállalta a nemzeti emigráció célkitűzését: szűkebb hazájának, a Felvidéknek elrablásába soha bele nem nyugodott. Emigrációs életének tetteire emlékezve, még dicsőbbnek érezzük azt az akaratot, mellyel családját, gyermekeit magyarnak tartotta, nevelte.
Hisszük azt, hogy Mózsi István zongoraművész — „a magyar kötelességteljesítés nehéz batyujával” — a magyar ősök és hősök birodalmába került, és onnan a Teremtő biztató, erősítő dalait közvetíti számunkra.
Liszt Ferenc muzsikája művelőjének halálakor Vörösmarty „Liszt Ferenchez” írt költeményének zengő sorai jutnak eszünkbe, mint tanítás a jövőre:
A gyenge és erős serényen tenni, tűrni egyesüljenek.
És a Nemzet, mint egy férfi, álljon érckarokkal győzni a viszályon.
(— szabadkai —)"

1249   Ardelao • előzmény1248 2019-01-21 13:53:03

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1979.05.13.:

Mózsi István
clevelandi zongorahangversenye

Elkéstünk. Késtünk jóvátehetetlen módon, stílustalanul, ízléstelenül. Be kell vallanom. Bach csodálatos prelüdje és fugája a Wohltemperiertes Klavier sorozatból már lepergett. Chopin 4. balladája, a misztikus, borongós, bravúros fisz-moll, szintén. Pedig hogy „spóroltam” rájuk.
Amikor megérkeztünk — mondhatnám így is: belopakodtunk — a Cleveland Music School Settlement nagyon szép és ízléses előadótermébe, a művész már Liszt: Asz-dúr koncertetüdjét játszotta. De hogyan! A közönség már rabul ejtve, feszülten figyelt, Mózsi a régi, nagyszerű élánnal, fantáziadús frazírozással, nemes tónussal, ellenállhatatlanul. Majd az f-moll és a Desz-dúr koncertetüdök kerülnek műsorra. Ha jól tévedek, Liszt a kedvenc zeneköltöje Mózsinak. És ez sok mindent megmagyaráz. Nemcsak a három koncertetüd (Liszt Ferenc-i értelemben vett) tökéletes technikai kivitelezésére gondolok, arra a fölényes felkészültségű gyakorlati tudásra, amely játékára annyira jellemző, hanem arra a mélyebb s ezért művészibb tolmácsolásra, ahogyan a Liszt Ferenc-i mondanivaló lényegét megragadja, s azt hitelesen közvetíti.
Biztos ízlése, művészi intuíciója, roppant erős muzikalitása mindannyiunkat, akik ott voltunk, magával ragadott. Műsorán volt még, ugyancsak Liszttől a 8. és 11. magyar rapszódia és Johann Strauss Koncert parafrázisa a Denevér című operettből.
A minden szám után kirobbanó tapsorkánt két számmal köszönte meg a művész: Chopin: 4. cisz-moll etűdjét, majd Bartók: Este a székelyeknél című darabját adta elő mindannyiunk igaz gyönyörűségére.
Szép délután volt, nemes szórakozás, és élmény.
Még csak annyit fűzök hozzá, hogy kitűnő művészünk rövidesen Japánba készül hangversenykörútra. Három koncerten szerepel, ezek közül kettőt Tokióban ad, a híres Yomiuri Nippen szimfonikus zenekarral. Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játssza, bizonyára megérde melt, nagy sikerrel.

Polóny Zoltán”

A XVIII. MAGYAR TALÁLKOZÓ (Cleveland, Ohio) KRÓNIKÁJA:

"[…]

2. A második nap: 1978. november 25- én, szombaton

[…]

Este 7 óra körül vette kezdetét a XVIII. Magyar Találkozó ünnepi vacsorája […]

A hagyományos magyar bál, mint az előző években, most is kitűnő hangulatban folyt le. […]

A tánczenét Hegedeős Kálmán kitűnő zenekara szolgáltatta . A zongorán Mózsi István , a kiváló zongoraművész játszott.”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1977.03.13.:

Mózsi István Liszt-hangversenye Clevelandben

A Clevelandben élő Mózsi István zongoraművész, a kiváló Liszt-előadó, új hangversenyének bejelentésével örvendeztette meg a clevelandi magyar zeneértőket. Már régen nem hallottuk Mózsi Istvánt, és ezért nagy örömet kelt meghívója legújabb Liszt Ferenc estjére.
Mózsi István Liszt Ferenc programja március 13-án, délután 3 órakor kezdődik a Cleveland Music School Settlement előadótermében (11125 Magnolia Drive, University Circle). A műsoron elsőnek a h-moll szonáta szerepel, amelyet Liszt Ferenc Robert Schumann-nak dedikált, és amely 1854-ben jelent meg. Ezután Liszt-rapszódiák következnek: a harmadik, amelyet gróf Festetics Leónak, a negyedik, amelyet gróf Eszterházy Kázmérnek, az ötödik, amelyet Reviczky Szidónia grófnőnek (Heroikus elégia), a nyolcadik, amelyet Monsieur A. D’Augusztnak, a tizenegyedik, amelyet báró Orczy Ferynek ajánlott.
A gazdag dallamú és ritmusú műsor Liszt Ferenc müveinek szépségét valóban ígéretesen és igézetesen fogja bemutatni Mózsi István virtuóz előadásában. Az előadást a zeneiskola egyetemi kara rendezi, belépődíj nincs.”

1248   Ardelao • előzmény1247 2019-01-21 13:50:17

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1975.03.23.:

Mózsi István és Mózsi Aladár szonáta estje Clevelandben

Rendkívülien szép és magasszínvonalú hangversenyen vehetett részt Cleveland magyarsága március 8-án, szombaton este a CLEVELAND INSTITUTE OF MUSIC Kulas Auditóriumában. Ezen az estén a clevelandi magyarság nagyrabecsüléssel körülvett zongoraművésze, Mózsi István, közös hangversenyt adott öccsével, a Pozsonyból érkezett Mózsi Aladár hegedűművésszel. Mózsi Aladár, az Európaszerte ismert nevű hegedűművész ugyanis vendégtanárként tanított a MICHIGAN ÁLLAMI EGYETEMEN, East Lansingben. Pozsonyba való hazatérése előtt, ezen a szonáta esten ünnepelte a két kiváló művész a találkozást és a búcsúzást. A magas művészi színvonalú és a testvéri találkozó forróvá tette a clevelandi szonáta estét, amely sokáig maradandó élménye azoknak, akik a hangversenyt meghallgatták.
Az előadótermet megtöltő, szépszámú közönség nagy szeretettel fogadta a művész-fivéreket. A műsor a következő volt: Beethoven: C-moll szonáta; Suchony: Szonatina; Brahms: D-moll szonáta.
A lelkes és ragaszkodó közönség hosszan ünnepelte a két művészt, akik a közönség megértését a következő ráadások előadásával köszönték meg: Bartók: Este a székelyeknél; Kodály: Kállai kettős; Mózsi Aladár: Román tánc.
A hangverseny után, amelyen a clevelandi zeneszerető magyar közönség szinte hiánytalanul jelent meg, Mózsi István a VASÁRNAP-nak a következőket mondta:
— Csak arra kérhetem a Vasárnapot, hogy mondja el helyettem és nevemben, mennyire hálás vagyok a clevelandi magyarság megértéséért, amelyet ma is tapasztaltam részükről. Az öröm, amelyet érzek, hogy öcsémmel, Aladárral találkozhattam, megsokszorozták azok, akik hozzájárulásukkal, bárminő segítéssel is, de sikeressé tették közös hangversenyünket. Mindenkinek köszönöm ezt a segítést és megértést.”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1975.03.02.:

„Kamarazene a legmagasabb fokon Clevelandben

          […] A hangverseny színhelye a Cleveland Institute of Music: 11021 East Blvd, University Circle (Kulas Auditorium).
Talán még sokan emlékeznek rá, hogy Mózsi István két évvel ezelőtt Európában járt hangversenykörúton és öccsével, Aladárral több hangversenyt adtak zsúfolt termekben. Koncertjeiket a kritika a legnagyobb elismerés hangján méltatta.
„Kamarazene a legmagasabb fokon" írta egyik hangversenyük után a legszigorúbb németországi zenekritikai újság.
          Mózsi Aladár Pozsonyban él, és a két testvér hosszú évtizedek után így találkozott először. A múlt nyárra tervezett második európai hangversenykörútjuk elmaradt, mert Mózsi István beteg lett és a hosszú repülőút helyett a kórházi műtőasztalig kellett megtenni egy sokkal rövidebb és fájdalmasabb utat. De hála a jóságos Istennek, a mi nagy művészünk ismét egészséges, és még az az öröm is érte, hogy öccse repült ide Pozsonyból. Michigani hangversenyeiket az amerikai közönség a legmelegebben fogadta.
          A clevelandi, március 8-i koncert műsorán Beethoven C-moll szonátája, Suchon szonatinája és Brahms D-moll szonátája szerepel. Bartók és Kodály legnépszerűbb számaiból is adnak ízelítőt.
          Valóban, soha vissza nem térő alkalom ez, hogy meghallgassunk két magyar művészt, akik nemcsak vérszerinti testvérek, de testvérek a zenében is. Találkozni fog itt a koncertek két legnépszerűbb szólóhangszere: a hegedű és a zongora, a lemagasabb fokon. […].
M. Cs.”

1247   Ardelao • előzmény1246 2019-01-21 13:41:32

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1973.03.11.:

Mózsi István clevelandi hangversenyén bemutatót ad hangversenykörútjának programjából

A Clevelandben élő, kiváló magyar zongoraművész s zeneszerző, Mózsi István március 11-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a CLEVELAND MUSIC SCHOOL SETTLEMENT AUDITORIUM-ában (11125 Magnolia Drive, University Circle) zongorahangversenyt ad.
Mózsi István, akinek előadói tudását, művészi stílusát és alkotásait nemcsak a clevelandi magyarság, hanem Cleveland egész zeneértő közönsége ismeri, hangversenyével ritka élményben részesíti a zeneszerető közönséget, egész estét kitöltő hangversenyén a következő műveket adja elő:

1. Johann Sebastian Bach: „ CHROMATIKUS FANTÁZIA ÉS FÚGA".
2. Wolfgang Amadeus Mozart: "C-MOLL FANTÁZIA".
3. Frederic Chopin: „A NEGYEDIK BALLADA".
4. Liszt Ferenc: „MEFISZTÓ KERINGŐ”.
5. Claude Debussy: „FEUX D'ARTISTE”.
6. Igor Stravinsky: "DANCE INFERNALE", “BERCEUSE", "FINALE” a „Tűzmadár” c. balettből.

*
[…] Mózsi, István márciusi hangversenye tulajdonképpen része annak az előkészületnek, amellyel Mózsi István európai műsorát dolgozza ki és állítja össze. Ezen a nyáron, ugyanis, Mózsi István európai hangversenykörútra indul, hogy eleget tegyen felgyülemlett meghívásainak. A felsorolt művek bemutatót adnak az európai programból. […]”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1973.03.25.:

Mózsi István zongoraművész európai körútra készül

           Mózsi István neve jól ismert az amerikai magyarság előtt, különösen a keleti partvidéken élők gyönyörködhettek többször művészi játékában. De nem felejtette el nevét Európa sem, minek bizonyítékaként nemrég az a megtiszteltetés érte, hogy a németországi Baden-Badenből meghívást kapott egy európai hangverseny-körútra.
          Mózsi István a boldog béke utolsó évében, 1913-ban született Bécsben. Zenei tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd a Prágai Zenei Konzervatóriumban nyert oklevelet. A pozsonyi Nemzeti Színház karmestere lett, és a rádió szóló zongoristája. Hangversenyezett Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon, majd az Egyesült Államokban.
          A második világháború után a németországi Karlsruhe-ban tanít a Zenei Konzervatóriumban. 1951-ben Amerikába költözik és Clevelandben telepszik le. Azóta is a clevelandi zenei élet egyik vezető egyénisége, a Clevelandi Zeneiskolának 10 éve tanára.
          Nemrég Clevelandben zsúfolt nézőtér előtt tartott nagysikerű hangversenyén három legkedvesebb zeneszerzője, Bach, Mozart és Chopin műveit valóban bravúrosan adta elő, de a még műsorán szereplő Liszt, Debussy és Stravinszky művek előadásával is bizonyította magas zenei technikáját. Igazi művészi játékával tökéletesen kifejezte a zenei tartalmat. Ma, 60 éves korában is megtartotta fiatalos technikáját, de játéka még erőteljesebb, mint 20 évvel ezelőtt.
          Jelenleg sokat gyakorol európai hangversenyére. Körútjának első állomása Luxemburg, ahol Európában élő hegedűművész öccsével készül találkozni. Első együttes hangversenyükön Beethoven-Brahms hegedű-zongora szonátája szerepel műsorukon.
          […] Akik már évek hosszú során át élvezik Mózsi István játékát, […] méltányolják elmélyült, kiforrott, megfontolt előadásmódját, melyben nemcsak kitűnő technikájával, de a művészszív igazi átélésével, a lélek magasbaszárnyaló hangjaival ejti rabul hallgatóságát.

P. G.”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1974.01.13.:

M. Cs.
          „Látogatás Mózsi Istvánnal

          Mózsi István nemcsak legnagyobb, de elmondhatom, hogy legszerényebb művésze is Cleveland magyarságának. Múlt nyáron európai hangversenykörúton járt, ahol hegedűművész öccsével, Mózsi Aladárral együtt hódították meg a német és francia zenekedvelők szívét.
          Mózsi István most új hangversenyre készül. Ezúttal itt, Clevelandben, január 13-án, vasárnap délután 3 órakor a Cleveland Music School Settlement koncerttermében (11125 Magnolia Drive) tart önálló zongoradélutánt. Ebből az alkalomból kerestem fel, hogy érdeklődjem új koncertje programjáról, nyári turnéja sikeréről és további terveiről. Bevallom, egy kicsit az önzés vezetett hozzá, mert reméltem, hogy hallok valamit csodálatos művészetéből.

          Mózsi Istvánt nem kell külön bemutatni Cleveland és környéke zenekedvelő közönségének. Nemcsak mi magyarok, de az amerikai zenerajongók is ismerik és méltányolják művészetét. Múlt tavasszal Clevelandben tartott zongorahangversenyén zsúfolásig megtelt a terem és azt hiszem, január 13-i hangversenyét is nagyon sokan várják türelmetlenül, velem együtt.
Első kérdésem következő hangversenyének műsorára vonatkozott.
          — A hangverseny első fele komoly lesz — kezdte a művész — a második fele inkább szórakoztató. Első számnak Johann Sebastian Bach fisz-moll Toccata-ját fogom játszani, aztán Chopin h-moll szonátája következik, ami egy négy részes, hatalmas mű. Erre kaptam a legjobb kritikát most nyáron Németországban. Ezután Liszt Ferenc három koncertetűdje lesz műsoromon, ezek olyanok, mint a Liebesträume, csakhogy sokkal nehezebbek és sokkal szélesebb vonalon. Johann Strauss Denevér című operettjének melódiáira írt egy Amerikában élő zongorista, Kovács István egy úgynevezett parafrázist. — variációkat. Ezzel fejezem be a műsort.
          — Eddig sajnos, még csak egyszer volt alkalmam hallgatni játékát, mivel alig egy éve lettem clevelandi lakos. Akkor Lisztet játszott, méghozzá olyan művészi tökéllyel, azt hiszem, Liszt Ferenc maga sem adhatta volna elő darabjait mélyebb átérzéssel. Szeretném tudni, ki a legkedvesebb zeneszerzője, és kinek a műveit játssza legszívesebben?

          — Természetes már gyermekkoromtól kezdve a legkedvesebb zeneszerzőm: Liszt Ferenc. A másik Chopin, de mindegyikünk tanítómestere Bach, akit mind Chopin, mind Liszt nagyon szeretett.
          — Bartók Béla például, akit a külföld hamarább elismert, mint saját honfitársai, pedig igazán a magyar lélek mélyéről fakad minden műve, szerepel-e néha műsorán?
          — Majdnem minden műsoromon szerepel. Most készülök például a németországi hangversenykörútra, ahol Bartók Mikrokozmoszából játszom. De a Music Settlementben, ahol tanítok, minden tehetségesebb gyerekkel játszatok Bartókot, főleg a Gyerekdarabokat. A Mikrokozmosz a legjobb bevezető a huszadik század zenéjébe. Különösen az ötödik és hatodik füzetben koncertmotívumokat tartalmaznak a Mikrokozmosz tételei.
          — Most talán beszéljen a nyári hangversenykörútról.
          — A nyári hangverseny még most is úgy tűnik nekem, mint egy álom. Sose gondoltam, hogy 60 éves leszek, mikor egy jetre ülök, hogy 6 óra 50 perc alatt New Yorkból Frankfurtba repüljek. Ott várt növendékem, aki hangversenyeimet rendezte és elvitt Baden-Badenba. Ugyanott viszontláthattam az öcsémet, akit 28 éve nem láttam. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.
Mikor a művész öccsével való találkozásról beszélt, hangja megcsuklott a meghatottságtól. Igen, ehhez a találkozáshoz nem kellett kommentárt fűznie. Majd így folytatta a beszámolót:
          — Luxemburgban tartottuk az első hangversenyt, ahol Beethovent. Caesar Frank és Chopin szonátáit játszottuk. Második nap Liszt Esz-dúr koncertjét adtam elő a Baden-Badeni filharmonikusokkal. Nagyon jó kritikákat kaptam. Utolsó Baden-Baden-i hangversenyünkön is Beethovent, Chopint és Caesar Frankot játszottunk, melyre a német újság azt írta: kamarazene a legfelsőbb régiókban. Sajnos, ennek is vége lett, de öcsémmel új hangversenykörútra indulunk: Spanyolországba, Svédországba, Belgiumba, Németországba. Ezek a jövő terveim. Meg kell említenem, hogy különösen a francia közönség milyen halálos csendben hallgatott végig egy-egy előadást, hogy utána annál nagyobb tapsban törjenek ki. Ritmusban tapsoltak, mint megtudtuk, ott az a “vastaps”. De a német közönség ellen sem lehet panaszunk és az újságok kritikái ellen sem.
          A kedves, szívből jövő beszámoló után kérésemre Mózsi István leült a zongorához és eljátszotta Liszt három koncert-etűdjét, majd a parafrázist a Denevérből. A zongora csak egyetlen hangszer, de Mózsi István egész hatalmas zenekart szólaltat meg rajta. Ha az újság betűin nem is lehet a hangokat közvetíteni, de a Clevelandben élő szerencsések vasárnap, 13-án délután meghallgathatják. Mind Liszt halhatatlan muzsikájának minden szépségét, mind Strauss Denevérjének minden színét, vidámságát igazi művész előadásában hallani: olyan feledhetetlen élményt ígér, amit nem szabad senkinek elmulasztani.
          Látogatásom igen kedves jelenettel zárult. A művész még a zongoránál ült, mikor megérkezett lánya, Marika, veje Hokky István és 4 gyönyörű gyermekük: a 11 éves Károly, a 9 éves István, a 6 éves Péter és a 4 éves kis Kriszti. Mind a négy gyerek egy hang nélkül rohant hozzám, megcsókoltak és utána leülve néma csendben várták meg, míg a nagypapa befejezi játékát. Csak akkor mentek oda hozzá, hogy őt is csókjaikkal üdvözöljék. Szép példát mutattak rá, hogyan kell egy koncertet hallgatni: néma csendben és teljes figyelemmel.
          Én pedig remélem, és azt hiszem, velem együtt még nagyon sokan, hogy vasárnapi hangversenye után és európai körútja előtt újra hallgathatjuk büszkeségünket és nagy művészünket: Mózsi Istvánt.”

1246   Ardelao • előzmény1245 2019-01-21 13:35:42

MAGYARSÁG, 1968.09.20.:

Rádió Gála Bál Clevelandban
Cleveland városában nagy társadalmi esemény készül,
1968. szeptember 28-án, szombaton este 7 órakor a HOTEL STATLER HILTON legnagyobb báltermében lesz az immár szokásossá vált RÁDIÓ GÁLA BÁL, — ezúttal a harmadik — Szappanos Ferenc és felesége Barbara rendezésében. — A közkedvelt “Szappanos-rádió” minden vasárnap 11-től 12-ig hallgatható Cleveland és környékén a WDOK-FM, 102.1 mc. állomáson!
A bál műsorán szerepel Kovács Apollónia, a híres rádió-televízió énekesnő és Kakocsi Sándor magyar nótaénekes, — valamint Bodnár Margit, és Mózsi István zongoraművész, Wayne Mark műsorvezető. — Király Ernő cigányzenekara és a Johnny Singer's tánczenekar játszik. […]„

SZABADSÁG, 1971.11.26.:

ÜNNEPSÉGEK ORSZÁGSZERTE - CLEVELAND, OHIO

Cleveland magyarsága az idén is megünnepelte az 1956-os szabadságharc évfordulóját, amely a Statler Hotel “Windsor” termében került megrendezésre november 7-én délután 4 órakor nagyszámú közönség jelenlétében. […]

Mózsi István és felesége — ez a kitűnő művészházaspár — két műsorszámmal is szerepelt: négykezesben Brahms műveket adtak elő, majd Mózsi Etelka Kacsóh Pongrác: Késő ősz van és Rákóczi kesergője című dalait énekelte művészi átérzéssel, hatalmas sikerrel.  …..”

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA, 1972.09.03.:

A SZENTISTVÁNI EZREDÉV ÜNNEPSÉGSOROZATA

Hosszú és gondos előkészítés után Szent István királyunk és a magyar kereszténység millenniumának ünnepségsorozatát lebonyolította, és befejezte a szervezést vállaló papi rendezőség. A clevelandi katedrálisban szentmisével és utána díszvacsorával ért véget az ünnepségsorozat. […]

A youngstowni Szent István ünnep

A millenniumi ünnepek második mozzanata a youngstwoni Szent István ünnep volt. A Szent István szobor mellett ez alkalommal avatták fel a ferences atyák a szentistváni országépités és a magyar államszervezés letagadhatatlan elsőségének művészi és megkapó bizonyítékait, a szobor mellett felállított két falba épített vármegyei címereket, a szentistváni vármegyerendszer bronzbaöntött címereit. […] A művészi műsort Mózsi Etelka adta, aki Mózsi István zongorakíséretével az elszakított területek himnuszait énekelte el. […].

Ünnepi szentmise a katedrálisban

[…] A szentmise az amerikai Himnusz és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. A szentmise áhítatát Mózsi István zongoraművész orgonára írott zeneműve és Kiss János karnagy zeneműve emelte. Mindkét alkotás ez alkalommal került először bemutatásra. Mózsi István zeneművét Mózsi Etelka énekszáma illusztrálta.

Szent István díszvacsora

[…] Az amerikai Himnuszt Bodnár Margit, a magyar Himnuszt Buzáné Ormay Ildikó énekelte, mindketten Mózsi István zongoraművész kíséretével. Asztali áldást Elek Áron református püspökhelyettes adott. […]”

1245   Ardelao • előzmény1244 2019-01-18 10:05:02

Az alábbi felvételek sajnos nagyon rossz minőségűek, de legalább léteznek:

Stephan Mozsi - Chopin Scherzo #1 in B minor

Stephan Mozsi - Hungarian Rhapsody #11 in A Minor

Egyik tanítványa (James Szorady) a következőképpen ír róla:

„Azok, akik emlékeznek közülünk az ohiói South Euclidban található Szent Gergely Nagytemplomra, talán emlékeznek a templomi orgonista és helyi zongoravirtuóz Mózsi István úrra. Mind ő, mind felesége sok évig tanított zongorát, és tanítványukként szeretettel idézem fel emlékezetemben Mózsi Istvánnak a templom alagsorában tartott zongoraestjeit. Ezek általában azzal végződtek, hogy Liszt és Chopin tolmácsolásával káprázatos bemutatót tartott nekünk virtuóz zongoratudásából. Józsi fia volt olyan kedves, hogy megosztott néhány videót, amelyeket apja a 70-es évekből hagyott hátra. Egy régi Sony B&W beta felvevővel készültek (ennek tudható be a videók minősége). Remélem, ezek a videók most eljutnak mindegyikünkhöz, akik már idősek vagyunk, akik emlékeznek e nagyszerű zenei napokra, amelyeket mindannyian élveztünk. […].”

1244   Ardelao 2019-01-17 19:05:00

Következő művészünkről egyetlen nyelven sem találunk Wikipédia-oldalt. Neve véletlenül keltette fel érdeklődésemet, egy másik, tőle független téma kapcsán.

A korabeli írások alapján megpróbáltam róla egy szerény Wikipédia-oldalra való információt összegyűjteni:

Kapcsolódó kép

MÓZSI ISTVÁN, zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző 

(Bécs?*, 1913.02.15.-South Euclid, Cuyahoge County, Ohio, USA,1980.12.07.)

          Zenei tanulmányait Pozsonyban kezdte meg, majd a Prágai Zenei Konzervatóriumban nyert oklevelet. Tanára, Karel Hoffmeister  zongoraművész és zongorapedagógus, 1937-ben a legkiválóbb tanítványának minősítette. (Mózsi István öccse, Aladár, egyébként ugyancsak a zenei pályát választotta, híres hegedűművész lett, zenét is szerzett, és egy ideig a Michigani Állami Egyetem vendégtanára volt.)

          Tanulmányai befejezése után Mózsi István a pozsonyi Nemzeti Színház karmestere és a rádió szóló zongoristája lett. Hangversenyezett Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon, majd az Egyesült Államokban.
          A második világháború után a németországi Karlsruhéban tanított, a Zenei Konzervatóriumban. 1951-ben Amerikába költözött, és Clevelandben telepedett le. Ott a Clevelandi Zeneiskola (Cleveland Music School , 11125 Magnolia Drive, University Circle) tanára és a clevelandi zenei élet egyik vezető egyénisége volt.

          1973-ban Németországból európai hangversenykörútra kapott meghívást, amelynek eleget is tett. Különösen a francia, de a német közönség körében is nagy sikert aratott. 1979 tavaszán fivérével együtt - a Yomiuri Nippon Symphony zenekar meghívására - Tokyoban adott három hangversenyt Liszt Ferenc műveiből, zenekari kísérettel.

         Mózsi István sohasem tagadta meg magyar voltát, és e tény bizonyos mértékig zenei karrierje kiteljesedésének is útját állta. Szűkebb hazája, a Felvidék elszakításába sohasem nyugodott bele. Gyermekeit Amerikában is magyarnak nevelte. Kapcsolatát a clevelandi magyarokkal folyamatosan ápolta, rendezvényeiknek feleségével, az énekművész és zongoratanár Mózsi (sz. Kucsera) Etelkával állandó szereplője volt.

         Zeneszerzői munkásságáról nem sokat tudunk. Rendszeresen orgonált templomokban, ahol egyik - orgonára komponált - művét is előadta. Szerzeményei címéről, azok fellelhetőségéről azonban nem állnak rendelkezésre elérhető adatok. 

         Kedvenc zeneszerzője Bach, Mozart Chopin és Liszt volt, de Bartók műveit is szívesen játszotta, a legtehetségesebb tanítványai által előadandó zeneművek közé Bartók szerzeményeit mindig beiktatta.

         67 éves korában hunyt el, álmában, váratlanul. Közvetlen családtagjai, felesége, három gyermeke, György, József és Mária, leányától származó 4 unokája - Hokky Károly, István, Péter és Krisztina -, öccse, Aladár, és a clevelandi magyarság egésze gyászolta.  

* Egy korabeli újságcikk szerint nevezett szülővárosa Bécs. Ugyanakkor Mózsi István elhalálozási adatai között születésének helyeként a „Cseh Köztársaság” (!?) szerepel. Tekintettel arra, hogy Mózsi István Pozsonyban kezdte meg zenei tanulmányait születési helye feltehetően Pozsony, de – ha nem - ifjúkora mindenképpen Pozsonyhoz köthető.

1243   Ardelao • előzmény1232 2019-01-15 08:39:13

E témához kapcsolódóan még bátorkodom megosztani a Kassai István művész úrtól, az 1232—1242. sz. bejegyzésekben ismertetett zeneművek egyik, de a kevéssé ismert vagy nem érdemük szerint méltányolt zeneszerzők munkáinak általában is elhivatott tolmácsolójától kapott, alábbi információt:

Széchényi Kálmán könyvet írt németül a művészetkedvelő és zeneszerző Széchényiekről. 200 példányban jelent meg Németországban. Komoly, szép, alapos munka, rengeteg képpel és CD melléklettel (ld. az 1232. sz. bejegyzésben):

https://berzsenyi.org/hirek/in-eine-bessre-welt-entruckt-die-grafen-szechenyi-von-sarvar-felsovidek-und-die-holde-kunst-250-jahre-musikgeschichte/

Remélhetőleg e könyv egyszer - akár a magyar állam kultúrára fordítandó eszközeiből finanszírozottan - magyarul is megjelenik, hiszen az abban foglaltak is a magyar történelem részét képezik.

1242   Ardelao • előzmény1232 2019-01-15 07:25:28

Képtalálat a következőre: „Széchényi Gisa”

Széchényi sz. Haas von Teichen Gisa (1890-1945), az első nő, aki filmzenét szerzett

Gisa, Széchényi Ferenc dédunokájának, a tengerésztiszt Gyulának a felesége, 1890-ben Bécsben született, és 1945-ben Bécsben hunyt el. Gisella bárónő a nagyiparos báró, Philipp Haas von Teichen leánya volt. A gyönyörű Gisa Haas von Teichen tehetséges komponista volt, és nagyon jól zongorázott. Mesélik, hogy hódolói egy hegytetőre felcipeltek egy zongorát, amelyen azután ő játszott.

Gisa zenét komponált apja Abendsonne (Alkonyat) c. melodrámájához, amelyet először 1911.4.6-án a Bécsi Városi Színházban (Wiener Bürgertheater) Mária Terézia és Mária Jozefa főhercegnők, Mathilde von Sachsen hercegnő, Franz Salvator főherceg és a főnemesség számos képviselője előtt mutattak be, nagy sikerrel.

Az Abendsonne c. melodrámát 1917-ben meg is filmesítették. A némafilmet zongorakísérettel mutatták be. A zene igen sikeres volt, a bécsi sajtó 1917-ben a film premierjéről a következőt írja: „Széchényi-Haas grófné gyönyörű, szívből jövő zenével járult hozzá.”

Széchényi Kálmán és Kassai István"

Ezzel zárul a Széchényi dinasztia zeneszerző tagjaitól származó zongoraművek ismertetője. Minél többet hallgatom az egyes darabokat, annál nagyobb örömömet lelem bennük. Mindenkinek jó szívvel ajánlom figyelmébe ezt az értékes és ritka felvételt.

1241   Ardelao • előzmény1232 2019-01-14 16:56:36

Képtalálat a következőre: „Széchényi Andor”

Széchényi Andor (1865-1907)

Andor (András), Széchényi Ödön Almay Irma bárónővel kötött, első házasságából származó fia.  1865-ben született Pesten, és 1902-ben hunyt el Nieder-Ollwitzban.

Minden bizonnyal forróvérű fiatalember volt. Andor ifjú éveiben négy pisztoly- és hét kardpárbajt élt túl. 1888 és 1890 között a déltengeri szigetekre utazik, majd 1891-től 1893-ig Szomáliába, később Oroszországon, Perzsián és Indián át Kínába. Úti beszámolói az Osztrák Földrajzi Társaságnál jelentek meg. Andor kormányozható léghajókkal repülési kísérleteket is tett.

Táncokat komponált zongorára, 1889-ben jelent meg a „J. Engelmann Wien” kiadónál  a „Gedanken-Walzer” („Keringő gondolatok”), az „Ein Marsch mehr!” (Még egy induló!) és a „Tritsch-Tratsch-Polka”.

Andor nemcsak a pisztollyal és a karddal bánt jól, hanem jó zongorista is volt. Az „Ein Marsch mehr!” (Még egy induló!) c. szerzemény témája az apja által komponált Hableány gyorspolka augmentált, lassított változata: a szerző a kíséret állandó lengőbasszusai („walking bass”) által úgyszólván megakadályozta, hogy a pompózustól eltérő karakterrel lehessen előadni a darabot. Andor nyilvánvalóan nem volt az üres szavak barátja. Tritsch-Tratsch-Polkája leplezetlenül rokon a Magyarországon „Szamárinduló”-nak nevezett Bolhakeringővel (angolul: Flea Watz). A Keringő gondolatok iróniamentes, bensőséges vallomás.

(Folytatom.)

1240   Ardelao • előzmény1232 2019-01-13 22:41:11

Képtalálat a következőre: „Félicie Széchényi”

Széchényi sz. Szentgyörgyi Horváth Felícia (Félicie) (1838-1920)

Felícia, Széchényi Ferenc unokájának, Gábornak a felesége, 1838-ban, Pesten született és 1920-ban Hegyfalun (Magyarország) hunyt el. Apja, Horváth Antal huszárezredes volt, anyja Orczy Paulina bárónő. Felícia 1873-ban, házasságkötése után 14 évvel adott életet Eugénia nevű leányának.

Felícia a „Herzblatt” (Szívecském), a „7 Uhr früh” (Reggel 7-kor) és a „Dorette” c. polkáját a „Musikdruckerei von Jos. Eberle” bécsi kiadónál publikálta. Az Eberle Kiadót 1873-ban alapították, és a céget kb. 1890 óta Waldheim Eberle jegyzi. E szerzemények tehát valószínűleg 1873 és 1890 között keletkeztek. Felícia e darabokat leánya megszületésének az évében vagy valamivel később komponálta, nyilvánvalóan az anyai boldogságtól lelkesülten. Az „Immer lustig” (Mindig vígan) 1914-ben jelent meg a „Max F. Aichwalder Musikalienhandlung und Verlag Wien” zeneműkereskedő és kiadó cégénél.

Felícia mindegyik tánctétele kiválóan sikerült, dallamgazdag, életteli, hangulatos darab, ezért döntöttünk úgy, hogy a CD-t ezekkel indítjuk.

(Folytatom.)

1239   Ardelao • előzmény1237 2019-01-13 14:25:18

Visszajelzést kaptam, hogy a Széchényi Kálmán gróf úrral készített interjú, azaz az 1237. sz. bejegyzésbe beillesztett link nem nyitható meg. Most ismét megkísérlem azt megfelelő technikával beilleszteni:

Interview Imre Széchényi 2015

1238   Ardelao • előzmény1236 2019-01-13 11:01:45

Folytatom a „SZÉCHÉNYI, EGY MAGYAR DINASZTIA ZONGORAMUZSIKÁJA” címmel kiadott CD tájékoztatójában található leírást:

Széchényi Ödön (Edmond) (1839-1922), a pasa, aki zenét szerez

"Ödön, Széchényi István és Crescentia von Seilern-Aspang grófnő fiatalabb fia, 1839-ben, Pozsonyban született, és 1922-ben, Konstantinápolyban hunyt el.

Ödön gyakran keltett életében feltűnést különös vállalkozásaival: 1862-ben kutyája társaságában, egy csónakban, a Dunán, Passauból Pestre evezett. Magyarországon megszervezte a tűzoltóságot, és Erkel Ferenc zeneszerzővel együtt 1864-ben Sakk-kört alapított. Ödön 1867-ben kifejezetten az adott célra tervezett, „Hableány” elnevezésű, dunai gőzhajójával vízi úton utazott Pestről a Párizsi Világkiállításra. Ezzel az útjával nagy figyelmet keltett. A „Hableány” a párizsi kiállításon aranyérmet nyert. 1874-ben Konstantinápolyba költözött, hogy Abul Aziz szultán udvarában tűzoltóságot állítson fel, ami a lehető legrövidebb idő alatt sikerült is neki. E szigorúan katonai szabályok szerint megszervezett tűzoltóságot a Hadügyminisztériumnak rendelték alá. E zászlóalj vezetője gróf Széchényi pasa lett. 1896-97-ben Széchényi Ödön kapcsolatban állt Theodor Hirzllel, aki egy cionista állam megalapításához a magas porta támogatását remélte. Hirzl arra kérte Ödönt, hogy teremtsen kapcsolatot a szultánnal, ami azonban nem sikerült neki.

Széchényi Ödöntől zongoraműveket és egy dalt ismerünk. A tűzoltózenekar számára komponált műveknek nyoma veszett.

A Cinfalván (Siegendorf, Burgenland) komponált, kéziratban megőrzött Marien Polka valószínűleg az első műve.

A Freudentöne beim Wiedersehen (Viszontlátási örömhangok) c. keringő a zeneszerzés technikájában már határozott fejlődést mutat, „Felsővidéki Ödön” művésznéven került kiadásra.

A Dieses Leben ist ein Prachtleben (Ez az élet gyöngyélet) c. darab egészen kiváló csárdás, amely úgy hangzik, mintha az ifjú Ödön időközben Mosonyi Mihálynál vett volna zeneszerzés-órákat.

A többi darab a hajósélethez kapcsolódik, ami magyarországi intézményesítése érdekében kifejtett tevékenységére utal. A kedvelt Schiffsverein Polka (Hajósegyleti polka) két kiadásban jelent meg. A Pull on! (Hajrá!) galopp, a Hableány polka (amely az édesvízi utakon, gőzhajón, Pesttől Párizsig megtett, utazását idézi fel) ugyancsak invenciózus darabok. A Regatta négyes címe kétértelmű, a darab zenei szempontból egy hat tételből álló quadrille. E szerzemények mindegyike 1863 és 1868 között jelent meg."

(Folytatom.)

1237   Ardelao • előzmény1236 2019-01-12 18:18:25

Egy pillanatra megszakítom a „SZÉCHÉNYI, PIANO MUSIC FROM A HUNGARIAN DINASTY 1800-1920 c. albumhoz mellékelt információs füzet fordításának a közlését, mert érdekesebbnek tartom, ha Széchényi Imréről a Széchényi család Németországban élő tagja, Széchényi Kálmán, élőszóban nyilatkozik.Az alábbi interjú Széchényi Kálmánnal Széchényi Imrének egy korábban kiadott albumáról (Forgotten Compositions) készült:

https://www.youtube.com/watch?v=hBpeItxx3iQ

E topikban Széchényi Imréről még további, nevezetesen a 386.,387.,388.,389.,390., 391. sz. bejegyzések szólnak. Úgy tűnik, zeneszerzői minőségében Széchényi Imre számít a dinasztia legjelentősebb tagjának.

Németországban Széchényi Imre művei nagy elismertségnek örvendenek. Ezt bizonyítja az alábbi CD-jéről megjelent kritika is:

Képtalálat a következőre: „Bild: audio.max/MDG Gesang-Imre Széchényi: Lieder”

Gesang-Imre Széchényi: Lieder - BEWERTUNG: 5 Sterne (großartig)

Die CD mit Liedern von Imre Széchényi (1825-1898) lässt uns einen außerordentlich begabten Komponisten der Romantik wiederentdecken. Zu Lebzeiten wurde die Musik des ungarischen Adligen von Franz Liszt oder Johann Strauß aufgeführt.

Graf Imre Széchényi war im Hauptberuf ein hochrangiger Diplomat. Als österreichisch-ungarischer Botschafter hat er ab 1844 in Paris, Rom und Brüssel die Donaumonarchie diplomatisch vertreten. Sein privates Interesse aber galt der Musik, seit Széchényi als Kind am Wiener Hof von Privatlehrern auch in Klavierspiel und in Komposition unterrichtet worden war. Schon früh hat er Lieder und Klavierstücke geschrieben, später auch Streichquartette und Orchesterwerke.

WER | WIE | WAS

Titel Imre Széchényi: Lieder

Mit Katharina Ruckgaber, Sopran | Jochen Kupfer, Bariton | Peter Thalheimer, Csakan (Stockflöte) | Helmut Deutsch, Klavier

Label Audio.Max (MDG)

Bestellnummer AUD 903 2019-6

Französischer Auftakt

Die meisten der insgesamt 22 Lieder dieser CD sind Vertonungen französischer Dichter, darunter Victor Hugo,  Pierre Jean de Béranger oder auch Charles Guillaume Etienne. Sein Lied "La cendrillon" eröffnet das Album mit beeindruckender Klarheit und Einfachheit. Die Sopranistin Katharina Ruckgaber singt das Lied ungekünstelt, gleichzeitig mit großer Kunst. Dies liegt zweifellos auch am herausragenden Liedgestalter Helmut Deutsch, dessen detailliertes Klavierspiel das gesamte Album prägt und überstrahlt.

Zwischenspiel mit Stock

Nach den "Six Romances" kommt dann ein eher ungewöhnliches Instrumentarium zum Einsatz: die "Csakan", die ungarische "Stockflöte" ist im Duett mit der Sopranistin zu hören. Der Flötist Peter Thalheimer bedient diese besondere "Gehhilfe", die ihren Namen tatsächlich dem Umstand verdankt,  dass die Flöte in einen hölzernen Spazierstock "eingebaut" ist. Ein Exemplar dieser wohlklingenden musikalischen Kuriosität, die um das Jahr 1800 in Wien erfunden wurde, ist zum Beispiel im Berliner Musikinstrumentenmuseum ausgestellt.

Kunstlied

Nach diesem Zwischenspiel betritt der Bariton Jochen Kupfer erstmals die Bühne, ausgestattet mit dem Ehrentitel "Bayerischer Kammersänger" und ehemaliger Schüler von Dietrich Fischer-Dieskau. Kupfer ist für Széchényis eingängige Vertonungen deutschsprachiger Texte zuständig, darunter Gedichte von Eichendorff, Müller und auch Schubarts "Der Gefangene".

Starke Texte, die Széchényi in höchster Qualität vertont hat und als exzellenter Pianist in seinem Salon auch selbst am Flügel begleitete. Seine Schwägerin Mariette hat damals den Gesangspart übernommen, sein Bruder Dénes Flöte und Horn dazu gespielt

Hausmusik

Die CD präsentiert romantische Haus- und Salonmusik im allerbesten Sinn. Innig und authentisch wird hier unter der stilsicheren Leitung von Helmut Deutsch ein klug zusammengestelltes Programm dargeboten, dass man gern auch einmal im Konzert erleben würde. Als Einspielung haben wir es hier zweifellos schon mit einem Höhepunkt des Jahres zu tun.

Hans Ackermann, kulturradio - Stand vom 03.08.2017“

1236   Ardelao • előzmény1232 2019-01-12 10:37:24

Képtalálat a következőre: „Széchényi Imre”

„Széchényi Imre (Emerich) (1825-1898)

Imre, Lajos második, François von Wurmbrand-Stuppach grófnővel kötött házasságából származó idősebbik fia, 1825-ben Bécsben született, és 1898-ban Budapesten hunyt el.

Már 20 évesen a diplomácia szolgálatába állt, először Rómában, 1848-ban Stockholmban, 1850-51-ben Frankfurtban, ahol barátságot kötött a későbbi Bismarck kancellárral, 1852-ben Brüsszelben és Párizsban, 1854 közepétől Szentpéterváron, ahol megismerkedett Johann Straußszal, és élete végéig barátságban maradt vele. 1860-ban nagykövet lett Nápolyban, 1878-ban Ausztria-Magyarország nagykövete Berlinben. Szolgálataiért Ferenc József császár aranygyapjas lovaggá ütötte, II. Vilmos császár pedig a legmagasabb porosz rendjelet, a Fekete Sast adományozta neki.

Diplomáciai szolgálatával párhuzamosan zenei karrierje is kialakult. Dalokat, táncokat, kamarazenét és zenekari műveket komponált. Utalunk műveinek már megjelent CD-felvételeire: Forgotten Compositions, Hungaroton HCD32748Lieder MDG Audiomax 903 2019-6Complete Dances for Orchestra Naxos 8.573807.

1891- ben Széchényi Imrétől Carl Paeznél, Berlinben három füzet jelent meg Walzer für das Pianoforte zu vier Händen” (Keringő zongorára, négy kézre) címmel, amelyekből a jelen CD-re az első keringőt vettük fel. E darab Széchényi Imre szerzeményeinek valamennyi jellemző jegyét megmutatja: a dallamgazdagságot, az eleganciát, a sokrétűséget és a humort.”

(Folytatom.)

1235   Ardelao • előzmény1233 2019-01-11 07:31:21

Képtalálat a következőre: „Széchényi Franciska”

Batthyány Miklósné, sz. Széchenyi Franciska (Fanny) (1783-1861), az első magyar zeneszerzőnő

"Franciska, Széchenyi Ferenc legidősebb leánya, 1873-ban született, Bécsben, és 1861-ben hunyt el Pinkafőn (ma: Pinkafeld néven, Ausztriában található). Batthyány Miklós grófhoz ment feleségül. Ferenc mélyen szeretett leánya zenélt, verset írt, és festett is. Az 1814-15. évi kongresszus alatt Franciska feltűnést keltett kiváló zongorajátékával. A pinkafeldi kastély kápolnájában, ahol orgonált, és a kórust vezette, rendszeresen elhangzottak Franciska saját szerzeményei. Franciska a X. Pius pápa által 1909-ben szentté avatott Klemens Maria Hofbauer lelkész (1751-1820) romantikus körének szellemi központja volt. Franciska a mindennapi életben megvalósította a Hofbauer kör eszméit. 1851-ben Grazból, a pauli Szent Vincent által alapított irgalmas rendből nővéreket hívott Pinkafeldbe, majd egy leányiskolát és mellette kolostort alapított, kórházat, árvaházat és bölcsődét létesített.

Alapítványai finanszírozásának az érdekében gondoskodott javainak nyereséget hozó kezeléséről. Gondoskodott földjeinek öntözéséről, halastavakat létesített, juhokat és szarvasmarhákat tenyésztett, különböző fajtájú, nemesített gyümölcsfákat ültettetett, papírgyárat, valamint szeszfőzdét alapított, fonó- és cséplőgépeket vásárolt. Amikor megözvegyült, 1854-ben novíciaként maga is belépett az általa alapított kolostorba, ahol 1860-ban fogadalmat tett, és életét az idősek és betegek ápolásának szentelte.

Széchenyi Franciska zongoraműveket, dalokat, duetteket és vallásos műveket (liturgikus énekeket, számos négyszólamú kórusművet, egy német és egy latin misét) komponált, melyek mindegyike kéziratban maradt az utókorra. Nyomtatásban két egyházi dala ismert, ezek a (Pyrker László által összeállított) „Orgonahangok” (Orgeltöne) c. munkában jelentek meg.

„Sechs Länder” c. zongoradarabjának a keletkezéséről nem találtunk információt. Ez a miniatűr táncsorozat a zeneszerzőnő finom ízlését tükrözi, az előadáshoz szükséges igényes technika zongoratudásáról tanúskodik."

(Folytatom.)

1234   Ardelao • előzmény1233 2019-01-10 05:19:31

Képtalálat a következőre: „Széchényi Lajos”

Széchényi Lajos (Ludwig) (1781-1855)

"Széchényi Ferenc legidősebb fia, Lajos, jogot tanult. Részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben. 187 katonával felállított egy századot, és harcolt az 1809. évi, győri ütközetben, ahol megsebesült. 1824 és 1849 között Széchényi Lajos Zsófia főhercegnő, a későbbi Ferenc József és Maximilián császár anyjának a főudvarmestere volt. Széchenyi Lajos figyelemmel követte fivére, István Magyarország érdekében végzett, irányadó tevékenységét, és írásaival támogatta őt.

Széchényi Lajos tehetséges színész, német nyelvű versek költője, zeneszerző, jó zongorista és énekes volt. Dokumentumok szólnak két olyan hangversenyéről, ahol saját zongoraszerzeményeket adott elő császári publikum előtt. Mária Lujza főhercegnő, Napóleon későbbi felesége, 1810-ben ezt írta: „Tegnap nagyon szép keringőket hallottunk, Széchenyi Lajos szerzeményeit.”  

Két versét (a „Die abgeblühte Linde” /Az elvirágzott hárs/ és a „Der Flug der Zeit” /Az idő múlása/ címűt) 1817-ben Franz Schubert zenésítette meg, aki később neki ajánlotta az ismert, „Der Tod und das Mädchen” /A halál és a lányka/ c. dalt.

Lajos Joseph Haydnnal is kapcsolatban állt. Széchenyi és Haydn között tanítvány-tanár viszonyt feltételezünk. 1825-ben Benedict Randhartinger (1802-93), a későbbi udvari énekes és udvari segédkarmester, Schubert ajánlására Széchényi magántitkára lett. Randhartinger Széchényinek ajánlotta 10. opusát, a „Grand Trio”-t. Társadalmi helyzetének megfelelően Széchényi Lajos Bécsben fényes szalont vezetett. 1835-ben Széchényi itt mutatta be Liszt Ferencet, és alapozta meg a Széchényi család Liszthez fűződő baráti kapcsolatát, amelyet fivére, István, és fia, Imre, tovább ápolt.

Lajos zongoramuzsikát, dalokat, kamarazenét és zenekari műveket komponált. Általunk ismert zeneszerzői tevékenysége túlnyomó részt Aloyzia von Clam-Gallas grófnővel kötött, első házasságának az idejére (1801-22) esett.

A „10 Ländler” und 1 Mazurka” c. zongoradarabot 1812-ben komponálta. Az egybekomponált táncfüzér három részre tagolható, a zenei formát a hangnemi és motivikai kapcsolatok kötik össze. A zongorahanghoz több fúvós hangszer neve van bejegyezve, ez feltehetően további, későbbi feldolgozásra utal.  

A Deutscher mit Coda c. zongoramű az akkoriban divatos táncjelleget követi, amelynek legismertebb darabja Beethoven zongoraszonátájának (Op. 79) első tétele („alla tedesca”).

A három, kéziratban megőrzött, keltezés nélküli Magyar tánc (Ungarische Tänze) zenetörténeti szempontból különösen érdekes, mert azok a magyar táncstílus korai példái. Csermák Antal és Lavotta János műveivel rokon szerzemények. Stílusjegyeik alapján e táncok 1820-előtt keletkeztek.”

(Folytatom.)

1233   Ardelao • előzmény1232 2019-01-09 11:23:25

„SZÉCHÉNYI,

EGY MAGYAR DINASZTIA ZONGORAMUZSIKÁJA

A gróf Széchényi dinasztia a legjelentősebb nemesi családokhoz tartozik Magyarországon. A Széchényi dinasztiából egy sor jelentős személyiség származott, politikusok, püspökök, tábornokok, írók és művészek. A család legjelentősebb képviselője Széchényi Ferenc gróf, a magyar nemzeti könyvtár megalapítója és Széchenyi István gróf, a korszerű Magyarország megteremtője volt. A Széchényi család tagjai generációkon át szenvedélyesen szerették a zenét, szoros kapcsolatban álltak például olyan híres zeneszerzőkkel, mint Haydn, Schubert, Donzetti, Liszt, Johann Strauß, valamint koruk neves hangszeres előadóművészeivel és énekeseivel is. A család tizenegy tagja maga is szerzett zenét, hét tagjuktól találunk kottaanyagot, azon belül zongoraműveket is, amelyekből a jelen CD válogatást mutat be.”

Eddig az ismertető bevezető szövege.

A továbbiakban

Széchényi Lajosról, (1781-1855),

Széchényi Franciskáról (1783-1861),

Széchényi Imréről 1825-1898,

Széchényi Ödönről (1839-1922),

Széchényi, sz. Szentgyörgyi Horváth Felíciáról (1838-1920),

Széchényi Andorról (1865-1907) és

Széchényi, sz. Haas von Teichen Gisáról (1890-1945) lesz szó.

(Folytatom.)

1232   Ardelao 2019-01-09 00:29:55

2018 novemberében jelent meg az alábbi CD, amelyet elsősorban történelmi, ill. zenetörténeti érdekessége, másodsorban az azon szereplő zeneműveket előadó művészek személye és szándéka iránti tiszteletből lemezgyűjteményem részévé tettem. E zeneművek némelyikén erősen érződik a kor népszerű zeneszerzőinek a hatása, de mindenképpen elismerést érdemel a grófi vérvonalból leszármazott komponisták abbéli törekvése, hogy a művészet terén is értéket alkossanak. Szerzeményeik kedvesek, hangulatosak, finom érzéseket, tiszta gondolatokat közvetítenek. Néha eltűnődöm, mennyire más lenne a világ, ha korunk tehetős rétege - a társadalmi, politikai élet „elitje” - ilyen lélekemelő foglalatossággal, nem pedig önös célokat szolgáló harácsolással és egyéb - vállalt vagy a jó erkölcs diktálta kötelezettségeihez képest - méltatlan cselekedetekkel töltené fölös idejét.

SZÉCHÉNYI – PIANO MUSIC FROM A HUNGARIAN DYNASTY, 1800-1920

https://www.grandpianorecords.com/Album/AlbumDetails/GP786

A CD-hez mellékelt ismertető sajnos csak angol és német nyelven olvasható, ezért úgy vélem, hasznos lehet, ha azt – a gróf Széchényi Kálmántól, Ferenc szépunokájától, és Kassai István zongoraművésztől kapott felhatalmazás alapján – a következő bejegyzésekben magyar fordításban is közzéteszem.  

Minthogy a lexikonokban kétfajta írásmód, „Széchenyi” és „Széchényi” is szerepel, megkérdeztem gróf Széchényi Kálmánt, hogyan írjuk helyesen e családnevet. Ő erre az alábbi választ adta:

A Széchényi család múlt század elején hozott határozata (amely befolyt a magyar helyesírásba) alapján minden, a grófi családból származó Széchényi két „é“ –vel íródik.

Egyetlen egy kivétel van: Széchenyi István. Sajnos sok családtag nem követi ezt a szabályt, így teljes az anarchia.”

A gróf úrnak ezúton is kifejezem köszönetemet a fordítás lektorálásában nyújtott segítségéért.

1231   Ardelao • előzmény1230 2019-01-08 09:11:55

A művésznő temetéséről

PESTI HÍRLAP, 1934.01.16.:

Cigánymuzsika kísérettel hantolták el New Yorkban Várady Rózsit. Megható levél érkezett tengeren túlról: még karácsonykor írták, és a gyöngédszívű levélíró elmondja benne a tragikus hirtelenséggel elhunyt Várady Rózsi gordonkaművésznő temetésének megrázó részleteit. A Brodway Tabernacle-templomban volt a szertartás, angol pap végezte. A művésznő amerikai férje, Joseph Anthony, széles piros-fehér-zöld szalaggal díszitett babérkoszorút tett a koporsóra. A búcsúztató beszédet Vanderbilt Gladys unokanővére, Mrs. Hammond, tartotta. És amikor kivitték a koporsót a templomból, a borús decemberi délutánban, magyar cigányok vonója szólalt meg, zokogva húzták az idegenbe szakadt cigányok: „Elmegyek a templom mellett . . .“ A magyar fájdalom, a magyar borongás, amely a száraz fából zengett, hatalmába kerítette azokat az idegeneket, akiknek a fülében még ott muzsikált egy emlék: Várady Rózsi Amati-csellójának ezüstfenyő éneke . . .

1230   Ardelao • előzmény1229 2019-01-08 07:33:08

Majd a szomorú hír:

PESTI HÍRLAP, 1933.12.21.:

         „Várady Rózsi gordonkaművésznő meghalt.

          Egy nagytehetségű magyar művész, egy sugaras asszonyi egyéniség, tragikusan hirtelen elmúltáról ad hírt szűkszavú newyorki távirat: Várady Rózsi, a nagytehetségű magyar gordonkaművésznő, Budapest zenei életének egyik körülrajongott tagja, hirtelen meghalt.
          Várady Rózsi a budapesti Zeneakadémiát végezte, ahol Schiffer, Popper és Kerpely tanárok voltak mesterei, majd Berlinben Becker tanárnál szerzett művészi oklevelet. A fiatal művésznő a háború után Amerikában hangversenyezett, ahol csakhamar meghódította a legkényesebb ízlésű, legelőkelőbb társaságokat is.  Nemcsak mesteri vonójával, hanem asszonyi szeretetreméltóságával is a legrövidebb idő alatt sikerült elérnie, hogy ünnepelt tagja legyen New York zenei és társasági életének, és ezt a kivételes helyzetét állandóan felhasználta arra, hogy nagyértékű szolgálatokat tegyen a magyar ügynek. Ő volt az első magyar művésznő, aki a világháború óta a washingtoni Fehér Házban szerepelt, és a newyorki magyar követség is őt kérte fel szereplésre, valahányszor a magyar kultúrának kellett propagandát csinálni. Amidőn 1928-ban a Kossuth-zarándokok New Yorkba érkeztek, Várady Rózsi kétszáz terítékes vacsorán látta őket vendégül, amelyen összehozta a magyarokat az amerikai társadalom előkelőségeivel.
          Amerikai és kanadai hangversenykörútjáról visszatérve, az a megtiszteltetés érte, hogy 1926-ban a salzburgi ünnepi játékok során, a bécsi filharmonikusokkal játszotta el Haydn egyik gordonka-versenyét. Néhány év óta Magyarországon élt a művésznő, férjével, Anthony József amerikai íróval és háza mindig nyitva állt művészeknek és íróknak, úgyhogy Várady Rózsi csakhamar egyik legnépszerűbb és legünnepeltebb tagjává vált a főváros társadalmának. Nagy kultúrája, szellemessége, szeretetreméltósága és aranyszőke szépsége mindenki szívét meghódította, aki csak valaha is a társaságába került. Két hónappal ezelőtt Amerikába utazott férjével, akinek legújabb színdarabját, a magyar tárgyú Harvest time című vígjátékát, most készítik elő New York egyik színházában. Tragikus véletlen, hogy Várady Rózsi ugyanaznap halt meg, ugyanolyan tragikus hirtelenséggel, mint Molnár Géza, akinek egyik legkedvesebb tanítványa volt a Zeneművészeti Főiskolán. A váratlan gyászhír nagy megdöbbenést keltett az egész fővárosban. Várady Rózsiban dr. Várady Miklós zenekritikus kartársunk testvérhúgát gyászolja.”

1229   Ardelao • előzmény1228 2019-01-07 14:22:36

Még néhány tudósítás Várady Rózsi életének utolsó éveiből:

PESTI NAPLÓ, 1929.06.19.:

Várady Rózsi és Anthony József házassága.
Newyorkból írják lapunknak, hogy Anthony József író, a newyorki Cosmopolitan Book Corporation könyvkiadó vállalat feje és Várady Rózsi gordonkaművésznő házasságot kötöttek. Az esküvő a newyorki előkelő világ egyik kimagasló szereplőjének, Mrs. John Henry Hammondnak Central-Park Easten levő palotájában folyt le, ahol a tanú szerepét a háziasszony töltötte be, aki gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladysnek és Marlborough hercegnőnek unokatestvére. A házasság a magyar író- és művészvilágot is közelről érdekli. Várady Rózsi egyike az amerikai hangversenydobogón szereplő leghíresebb csellóművésznőknek, aki a Kossuth zarándoklat alkalmával az Amerikai Magyarok Szövetségében a legmagasabb amerikai körök előtt jelentős szolgálatokat tett hazájának, ő volt az első magyar művész, akit a Fehér Házba meghívtak, ahol magyar zeneszerzők műveivel nemcsak magának, de a magyar zeneirodalomnak is dicsőséget szerzett.
Anthony József, aki az egyik legnagyobb könyvkiadó cég vezetője, s mint író is megbecsült nevet szerzett, lelkes és hasznos barátja a magyar irodalomnak, aki programjába vette a magyar szépirodalomnak az angolul beszélő világgal való megismertetését.”

SZÍNHÁZI ÉLET, 1929/37. SZÁM, 19. OLD.:

Maga csak tudja

[…] Általán elismerésben nem szűkölködnek a külföldre szakadt magyar művészek. Itt van például Várady Rózsi amerikai magyar csellóművésznő, akiről csak annyi derült ki, hogy jog szerint kilencágú koronát viselhet.
— Férje révén?
— A művészete révén. Egyszer ugyanis New Yorkban meghallgatta a koncertjét Fehér paripa sas, a legöregebb indián törzsfőnök. Az indián nagy fejedelem annyira meg volt hatva Várady Rózsi művészetétől, hogy koncert után kihallgatásra rendelte magához, és spontán elragadtatásában indián hercegi rangra emelte, amely magas kitüntetésben idáig csak I. Ferenc Józsefnek volt része. Várady Rózsi új indián neve »Isteni hárfa.« […]”

NAGY ENDRE AZ UJVILÁGBAN (1930, december)

(Nagy Endre meséli …)

„[…] Sok kitűnő magyar művésszel találkoztam odakint. Putty Lia, Korda Mária, Kosáry Emma, Gyenge Anna, mind meleg vendégszeretetben részesítettek. Láttam Kosáry első fölléptét Philadelphiában, a ,,Hotel Imperial” című operettben, ő remek volt, de az operett kétségbeejtően elhibázott. Aztán találkoztam Várady Rózsi gordonkaművésznővel, aki a Newyork városa által Byrd kapitány tiszteletére adott recepción az egyedüli művészi szám volt.

A magyar vonatkozások sűrűbben szövik át Newyorkot, mint a telefonhuzalok. Az ember alig tud olyan helyre lépni, ahol magyar vonatkozások vékony fonalába bele ne akadjon.  […]”

1228   Ardelao • előzmény1227 2019-01-06 19:58:03

Hogy a történetből egy kis krimi se hiányozzék:

ELLENZÉK, 1927.06.23.:

Egy magyar csellóművésznő kalandja Newyorkban. Budapestről jelentik: Héthónapos amerikai turnéja után most tért haza Budapestre Várady Rózsi, az európai hírű csellóművésznő. A művésznő elmondja, hogy Amerikában mennyire tisztelik és szeretik a magyar muzsikusokat, különösen Dohnányit, Kodályt és Bartókot. Azonkívül egy egészen amerikai ízű kalandját is elbeszéli. Newyorkban történt, hogy egy éjszaka, a hotelszobájának ablakán álarcos, revolveres bandita lépett be, ami elég különös dolog, mert a szobája a szálloda 13-ik emeletén volt. Várady Rózsi kétségbeesetten dulakodni kezdett a rablóval, aki fojtogatni kezdte. A dulakodás hevében azonban fölrúgták a toalettasztalkát, amelyen egy üveg szóda állott. A szódásüveg explodált, és a nagy durranásra a hotelszemélyzet dörömbölni kezdett az ajtón, mire a bandita elmenekült, mindössze ujjának kék lenyomatait hagyta ott a művésznő nyakán, amelyről a korrekt amerikai rendőrség nyomban daktiloszkópiai felvételt csinált.”

A bandita igazi műértő lehetett. Tudta, hogy a művésznő egy valódi Amati-cselló tulajdonosa.

1227   Ardelao • előzmény1226 2019-01-06 07:23:03

AZ UJSÁG, 1926.08.25.:

Várady Rózsi Salzburgban is sikert aratott Kodály Zoltán csellóra írt
magyar táncaival

-------

Keszler József fedezte fel az „Ujság”-ban. — Popper Dávid volt az első tanára. — Harding elnök ünnepi fogadóestjén játszott. — A világ leghíresebb csellójának tulajdonosa

------
Salzburgi szereplése után azonnal visszamegy Amerikába

          Salzburg, augusztus hó. (Az Ujság kiküldött munkatársától.) Abban az egybesereglett nemzetközi társaságban, amely a salzburgi ünnepi játékok közönségét alkotja, mi magyarok bizonyos fokú büszkeséggel tekinthetünk szét. Mert a magyar művészek szereplése csaknem mindennapos, sikere pedig egészen kivételes. Németh Mária a Don Juanban énekel, Anday Piroska a Fledermaus Orlovszky hercegét személyesíti meg, Darvas Lilly a Turandotban és a Jedermannban is fellép. De a hangversenytermekből sem hiányzanak a magyarok. Öt szólistája van a salzburgi ünnepi hangversenyeknek, s az öt szólista közül kettő magyar: Várady Rózsi és Koncz János. A szegény külföldiek csak nehezen és eltorzítva tanulják meg nevüket, de sokszor hamarább megtanulják, mint a budapestiek. A salzburgi Festspieleken is a külföldön élő, elismert szőke magyar leány kerül az érdeklődés középpontjába, Várady Rózsi, Amerikának talán legnépszerűbb csellóművésze. Pedig Salzburgban nehezen terelődik valakire az érdeklődés. Reinhardt döbbenetesen szép produkciói és a soha nem hallott fényes operaelőadások elkényeztették, és túlzott igényekig fokozták fel az ünnepi játékokra egybesereglett közönséget. De a Jedermann, a Turandot és a Fledermaus izgalmai után minden figyelem a hangverseny-terem felé fordul, és fokozottan felfigyeltek az amerikaiak, mikor a kirakatokban meglátták kedvencük képét, »Rózsi Várady the famous hungarian violincellist«-t, akinek a Festspielek zenei rendezősége nem is egy, de mindjárt két hangversenyét is hirdeti. Mert Várady Rózsi Amerikában hihetetlen pályát futott be, s ma világszerte a legelsők között emlegetik.
          Ahogy a Hotel Európában együtt vacsorázunk, érdeklődő pillantások fordulnak mindenünnen asztalunk felé. Várady Rózsit szeretik, megbecsülik és nagyratartják. Ő maga szerényen beszéli el pályafutását:
          — Bizonyos büszkeséggel gondolok vissza, hogy a magyar kritikusok szigorú nesztora, Keszler József fedezett fel az »Ujság« hasábjain. Még a zeneakadémia növendéke voltam, mikor az egyik vizsga-hangverseny után feltűnést keltő kritika jelent meg rólam az Ujság-ban és a szokatlan hangú beszámolóban az óriási tekintélyű Keszler József nagy jövőt jósolt nekem. Büszke voltam erre a jóslásra, és büszke vagyok, hogy ezt a gyönyörű jóslást beigazoltam.

         Mert Várady Rózsi valóban beigazolta Keszler József jóslását. Két világrész zenei közönsége ismeri nevét s tölti meg hangversenyén a legnagyobb koncerttermeket is. Mikor Salzburgban a Festspielhaus sötétbarna gótikus termében a dobogóra lép, és Mozart-korabeli stilizált aranybrokát és aranycsipke ruhájában csellója mellett helyet foglal, csaknem csupa ismerős arc fordul felé. Baráti tenyerek verődnek össze, amelyek már Amerikában is sokat tapsoltak neki, s akkor is, most is őszintén tapsolnak. Haydn C-dúr egy versenyművét játssza nagyszerű intelligenciával és biztos formaérzékkel, sokoldalú, csipkefinom technikával. Kantilénája meleg, a piccicatoi sziporkáznak, akcentuálása finom és érdekes. Lebilincsel mindenkit, amikor játszik. Minden tétele után dörögve csendül fel a taps. Ennek a nagyszerű művészetnek az alapjait a budapesti Zeneakadémiában rakták le:
          — Schiffer, Popper és Kerpely voltak az első mestereim. Ma is könnyes szemmel gondolok Popper Dávid óráira vissza. Nagyon sokat tanultam tőle és igazi művészetet. Utolsó tanítványa voltam és az első nő, aki kezéből művész diplomát kapott. Később Beckernek voltam a tanítványa. De a tudásom igazi alapjait a budapesti Zeneakadémián szereztem.
          Azután pályafutására terelődik a beszélgetés. Közvetlenül és kedvesen meséli:
          — Amerikában aránylag könnyű volt a dolgom. Európai koncerteimről ismerték már a nevemet. Már a legelső évben Harding elnök fogadóestéjén játszottam, mikor az Egyesült-Államok legfelsőbb bíróságának tiszteletére díszítették fel a Fehér Házat. Örülök, hogy legnagyobb amerikai sikereimet magyar szerzeménnyel arattam, mert Kodály Zoltán csellóra írt magyar táncai az én tolmácsolásomban mindenütt magukkal ragadták a közönséget.
          Ehhez a nagyszerű magyar kompozícióhoz Várady Rózsi Salzburgban se lett hűtlen. A Mozarthausban rendezett hangversenyén Kodály kompozíciója ragadta magával a közönséget, de hihetetlen nagy sikere volt Perényi Géza Csikósnótájának is, amely XVI. századbeli magyar motívumokat használt fel. Ezt a két érdekes magyar kompozíciót, mint igaz gyöngyszemeket illesztette Várady Rózsi az igazán a legnagyobb stílust reprezentáló műsorába.
         Hirtelen elkomolyodik az arca. Valami fájdalom suhan rajta keresztül.
         — Meg lennék elégedve mindennel. Csak szegény anyám lenne velem. Az ő halála, alig pár hónap előtt, nagyon megrázott. A siker is kevésbé izgat, az elért eredményeknek is kevésbé örülök, mióta anyámmal nem oszthatom meg.
          Azután megint maga elé néz, és melegen mondja:
          — Van egy igazán jó barátom: a csellóm. Büszke vagyok reá. Amati készítette 1615-ben a szász királyi család számára. Mellékes, hogy talán az egész világ legértékesebb csellója. Csak az a fontos, hogy lelke van. Nem hagy el, és soha nem csal meg.
          Várady Rózsi évek óta nem hangversenyzett Európában. Amerikai turnéját most is csak a salzburgi meghívás miatt szakította meg. Szeptember elején utazik vissza Amerikába. A tengeren túl is ragaszkodással és szeretettel válogatja össze műsorába a nemes magyar kompozíciókat, hogy azok ékesszóló tolmácsává szegődjön, és szimpátiát, szeretetet, nagyrabecsülést ébresszen Magyarország iránt, amire pedig igazán nem kis mértékben szükség van.

Pünkösdi Erzsébet.

E zenei eseményről bővebben a SZÍNHÁZI ÉLET 1926. évi 34. számában is olvashatunk.

1226   Ardelao • előzmény1225 2019-01-05 11:20:13

A zenéről, illetve az előadóművészek játékáról írt elemzések – bár zenetörténeti jelentőségükre tekintettel rendszeresen idézem őket – megfogalmazásukat illetően sok esetben bizony rászolgálnak a kritikára. Nem mentesek a sallangoktól, a közhelynek minősülő panelektől, a szükségtelen jelzőhalmozásoktól és sok esetben a nevetséges fogalomtársításoktól. E műfaj – sajnos – mind a mai napig megőrizte ezen előnytelen tulajdonságait. Az alábbi kritika záró mondata is ilyen, mindenesetre bizonyíték a művésznő Amerikában elért sikerére:

NEMZETI ÚJSÁG, 1925.04.11.:

Magyar csellóművésznő amerikai sikere.

Várady Rózsi, a néhány év óta Amerikában élő magyar gordonkaművésznő, március 16-án, Newyorkban, a Town Hallban rendezett hangversenyén nagy sikerrel bemutatta Kodály Zoltánnak gordonkára írt magyar népdalait és Kodálynak Bach-korál átiratait. Az amerikai sajtó, élén a Newyork Times, Herald Tribune és The Sun-nel, mint komoly művészi eseményről emlékezik meg a zseniális magyar zeneszerző műveit bemutató hangversenyről, kiemeli Kodály abbeli érdemét, hogy a magyar népdalt regenerálta, elismeréssel adózik továbbá hangszeres képzelőerejének. Várady Rózsit méltatva, magyaros temperamentumát, melegen zengő lírai tónusát és ízléses muzikalitását emeli ki a kritika.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1925/18. SZÁM:

Várady Rózsi mackó-hódolója
Várady Rózsi
, az évek óta Amerikában élő gordonkaművésznő legutóbbi hangversenyén kedves jelenet játszódott le. A művésznő bemutatta Kodály Zoltánnak csellóra írt magyar népdalait, amelyek között utolsónak egy medvetánc szerepel. Alig hangzott el a végső akkord, amikor a pódiumra betáncolt egy pünkösdi rózsákkal és ibolyákkal feldíszített, inteilligens külsejű hatalmas mackó, aki a művésznőnek óriási virágkosarat nyújtott át, a közönség élénk tetszésnyilvánítása közepett. A taps még fokozódott, amikor másodízben a művésznő helyett a mackó köszönte meg meghajlással az üdvözlést, és udvariasan morgott is hozzá.”

1225   Ardelao • előzmény1224 2019-01-04 08:17:25

Kissé előreszaladtam az időben. Pedig az alábbi két újsághírt – a párhuzamba állítás végett - mindenképpen idéznem kell. Miféle kishitűség, önértékelési deficit „munkál” bennünk, hogy számunkra csak a külföldről importált hazainak van igazán értéke?

BUDAPESTI HÍRLAP, 1920.12.29.:

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
(Hangverseny.) Szimpatikus fiatal művésznővel ismerkedtünk meg ma este, Várady Rózsival. Hangszerének nincs túl nagy tónusa, teknikája sem bevégzett tökéletességű, de játéka finom, ízléses és komoly fejlődést ígérő. Kissé tartalmasabb műsort szerettünk volna. Popper és Glazunow darabjaiból a kisasszony muzikalitását nem ítélhetjük meg eléggé, legföljebb dologbeli készségét. A közönség jóindulatúan (?!) fogadta a bemutatkozást.

VILÁG, 1921.11.11.:

          Einstein táviratilag gratulált egy amerikai magyar művésznőnek

          (A Világ tudósítójától.) Az Amerikába szakadt magyar művészekről mostanában sok szó esett és a hírekből konstatálható, hogy a nemzetközi versenyben nem maradnak el a nagy nyugati starok mögött. […] Király Ernő, tkai Márton mellett most egy Magyarországon kevéssé ismert magyar csellóművésznő nagy eredményeiről értesülünk a The Newyork Times, a The Globe és a Newyork Herald elragadtatással teli recenziói révén. Várady Rózsinak hívják a fiatal művésznőt, akiről egy ízben már írtunk azzal kapcsolatosan, hogy Einsteinnal együtt turnézott a nagy amerikai városokban. Várady Rózsi koncertjein elsősorban a bennszülött newyorkiak tapsoltak a magyar művészet nemzetközi viszonylatban is magasnívójú és mégis sajátságos hangsúlyú reprezentánsának.
          A Newyork Herald „Girl Cellist Makes Debut" címmel ír első felléptéről, mely az Aeolian-hallban folyt le New-York egész zenevilágának jelenlétében. A kritika nemzetközi meglepetésnek minősíti Várady Rózsi debütjét és bizonyos elégedettséggel állapítja meg, hogy ez a ragyogó karrier az amerikai metropolisból startolt világhódító útjára. A The Globe-ban Pitta Sauborn, a legkiválóbb amerikai zeneesztétikus foglalkozik egy félhasábos cikkben a bemutatkozással és Casals Pablot emlegeti, mint akihez nő létére is a legközelebb áll egyéni interpretáció és szemfényvesztő technika dolgában. A Staatszeitung a következőket írja: „Egy elragadóan érdekes ismeretséget kötött tegnap közönségünk az Aeolian-hallban Várady kisasszonnyal, akinek ragyogó teljesítményei az egész közönségből spontán csodálatot váltottak ki. Napfényes becsületesség és szeretetreméltó artisztikum jellemzi művészetét: mindent jól fog fel és jól fog meg és annyira átitatja művészetét érzelmeivel, hogy a háttérben működő hatalmas erőkifejtésről szinte megfeledkezik az ember. Valóban felfrissítő művészi élvezet volt ez a két óra.“
          […]
          Várady Rózsi nagy sikeréről érdekes levélben számol be unokabátyjának, Emőd Tamásnak.
          »Most, hogy az első sorsdöntő siker után vagyok — írja —, azt hiszem én is, hogy igazuk van azoknak, akik itt egy nagy karriert jósoltak nekem. A Times-ben megjelent kritikámat mellékelem, azt mondják szenzációs. Mert itt minden szenzációra megy, ez a legfontosabb. Az embereknek kevés az idejük, mindenki addig dolgozik, amíg kilóg a nyelve, mindenből csak a legjobbat akarják, legyen az selyemharisnya, fogpaszta vagy művészet. Természetesen van itt is igazi műértő közönség, hiszen ez az ország olyan végtelenül nagy, hogy bőven jut ebből is.«
          A művésznő sikerének híre Londonban érte Einstein professzort és családját. A világhírű tudós nyomban sietett gratulációval és a következő szövegű táviratot küldte Várady Rózsinak: »Nagy szeretettel és büszkeséggel üdvözöljük valamennyien. Einstein és családja.«

1224   Ardelao • előzmény1223 2019-01-03 09:09:53

BUDAPESTI HÍRLAP, 1922.03.19.:

„(Magyar művésznő hangversenye a Fehér Házban.) Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Várady Rózsi csellóművésznő Washingtonban abban a kitüntetésben részesült, hogy Harding elnök a legfelsőbb körök tiszteletére rendezett hangversenyre a Fehér Házba hívta meg. A magyar művésznőről, a ki a híres orosz tenoristával, Rosing Vladimirral együtt általános tetszést aratott az estén — ezt írja egyik washingtoni lap (The Evening Star): Várady Rózsi, a fiatal magyar csellóművésznő teknikája olyan könnyed és folyékony, mint egy hegedűsé, tónusa hol széles, hol lágyan ömlő, ujjai alatt úgy peregtek a trillák, mint egy bálkirálynő kezében az ezüst konfetti. Művészete komoly, egyénisége lebilincselő. A hangverseny után az elnök és felesége köszönetet mondtak a magyar művésznőnek, hogy az est fényét és szépségét művészetével felejthetetlenné tette. A következő napon az elnöknő egy óriási rózsakosarat küldött neki, Harding elnök pedig sajátkezűleg írt, meleghangú levélben a művésznő további pályájához szerencsét kívánt.”

1223   Ardelao • előzmény1222 2019-01-02 12:16:06

DAILY NEWS, 1921.04.14., FŐ KIADÁS, 8. OLDAL:

Várady Rózsi fotója alatt a következő felirat áll:

„Miután az európai hangversenytermekben nagy sikert aratott, Váradi Rózsi kisasszony, csellóvirtuóz, tegnap megérkezett hozzánk az Olympic gőzhajón, hogy országunkban hangverseny-körutat tegyen. Útja során pompás zenei műsorokkal szórakoztatta útitársait.”

1222   Ardelao • előzmény1215 2019-01-02 11:50:58

Nevét a magyar lexikonokban hiába keressük. Magyar Wikipédia-oldalt sem találunk róla. Pedig híres volt. Életének rövid, alig több, mint 3 évtizede alatt személye és tehetsége mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban ismertté vált. Ehhez pedig igazán nagynak kellett lennie. Hiszen a hírek az ő korában nem jutottak el a futótűznél is sebesebben, másodpercnyi gyorsasággal a világ minden zugába. Az új világ partjait is hosszas hajóút megtételével érte el. Ki volt hát ő?  

Varady LCCN2014713363.tif

Várady Rózsi csellóművész

(Budapest, 1902.03.04.- New York, 1933.12.19.)        

Rövid életrajza az angol nyelvű ismertető nyomán:

Budapesten született; apja dr. Várady[1] Vilmos volt. A budapesti Királyi Zeneakadémián ő volt az első nő, aki művész diplomát szerzett. Pablo Casalsnál is tanult. 1921-ben lépett fel először Amerikában, és 1926-ban a Salzburgi Fesztiválon szólistaként szerepelt.

1929-ben férjhez ment Anthony József író- és kiadóhoz. A New York-i Park Central Hotelban hunyt el 1933. december 19-én, szívbetegségben.

[1] Eredeti nevén: Schwartz Vilmos – megj. A.

1221   Ardelao • előzmény1210 2019-01-01 23:53:55

          Ígéretemhez híven visszatérek még kobzos55 Fórumtársam jogosan felvetett kérdésére: Helyesek-e a Perényi Géza nevéhez rendelt születési, ill. elhalálozási adatok? Fórumtársam kérdésére nem találtam megnyugtató választ. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület által rögzített információk elsősorban azokra a személyekre vonatkoznak, akiknek a származása iránt valaki már jelezte érdeklődését. Elképzelhető, hogy Perényi Géza zeneszerző nem tartozott ezek közé. De tegyük fel, mégis felmerült az információigény, és megindult a nyomozás az ő személyét illetően is.

          Pinkász Sándor – Perényi Géza feltételezett édesapja – mérnökember volt, a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 6. évfolyamának 1872. évi 4. számában u.i. az alábbi címmel jelent meg egy dolgozata:

          „VI. A gőzgép jelzett munkája (VIII. tábla) Pinkász Sándortól […]”.

          Egy évvel zeneszerzőnk állítólagos születési éve után pedig A HON c. lap 1878.01.22-i számában ezt olvashatjuk:

           „Névváltoztatások: […] …………. Pinkász Sándor (helyesebben Sámuel) fővárosi lakos saját, valamint József és Géza nevű kiskorú gyermekei »Perényi«-re […] átváltoztatá vezetéknevét, belügyminisztériumi engedelemmel.”

          Ha Perényi Géza születési évszáma helyes, akkor zeneakadémiai tanulmányait zeneszerzőnk csak 30 éves korában (1907-ben) fejezte be. Első diplomára ritkán tesz szert az ember 30 évesen. Elképzelhető, hogy Perényi Géza először -  apja foglalkozását követve és a biztos egzisztencia megteremtése érdekében - először gépészmérnöki diplomát szerezett. Külföldről – ahol karmesterként vált ismertté - 1914-ben tért haza. Minthogy zeneművészként Magyarországon gyakorlatilag az első világháborúnak, az 1919. évi zavaros időszaknak és hazánk kétharmada tragikus elvesztésének az idején kellett megalapoznia egzisztenciáját, elképzelhető, hogy ez idő alatt ésszerűbbnek látta visszatérni (feltételezett) polgári foglalkozásához, és mérnökként valóban vasgyári felügyelői beosztásban dolgozott.

          Ez az okfejtés talán elfogadható is lenne, csakhogy felvetődik még egy zavaró kérdés: Ha Pinkász Sándor eredetileg még Sámuel! is volt, akkor ki volt „Pinkász Sámuelné, sz. Handelszmann Háni, porczelán- és könyvkereskedő Beregszászon”, aki a Központi Értesítő 1880.11.28-i, 95. számában van bejegyezve (Beregszászi Törvényszék, 1880. nov. 4., 280./1.)? E bejegyzés szerint az őt alkalmazó cég vezetője: Pinkász Sámuel. (Ők lehettek Perényi Géza nagyszülei, minthogy Perényi Géza apja, mint Pinkászék elsőszülött fia, örökölte apja keresztnevét?)

          Ha így van, akkor hogyan értelmezzük Perényi Géza mély katolikusságát? A feltételezett nagyszülők, a feltételezett apa, anya és a zeneszerző feleségeinek állítólagos neveiből ítélve Perényi Géza zsidó származású lehetett. E tény, persze nem zárja ki a katolikus hitet, de magyarázatot ad arra, hogy 1939 után miért nem hallunk Perényi Gézáról. Az ötvenes években pedig a zeneszerző már amúgy is előrehaladott korú volt, így azután az utókor annak rendje-módja szerint megfeledkezett róla.

         A zenetörténészek feladata kideríteni az igazságot. E néhány mondat szerepe csupán gondolatébresztésül szolgál.

1220   Ardelao • előzmény1219 2019-01-01 12:31:52

És ami még a zeneszerző halála után történt, illetve nyomok, amelyek fennmaradt zeneművei felkutatásában segíthetnek.

MAGYAR NEMZET, 1970.01.07.:

A magyar orgonazene című sorozat harmadik kötete. Gergely Ferenc gondozásában, most jelent meg a Zeneműkiadónál. A kötet Perényi Géza, Gárdonyi Zoltán, Huzella Elek, Kapi-Králik Jenő, Lisznyay-Szabó Gábor, Koloss István és Sulyok Imre műveit tartalmazza.”

ÚJ EMBER, 2005.03.20.:

A budapesti Szent István bazilika énekkara márc. 20-án 10 órától a következő műveket adja elő: […] Perényi Géza: Alleluja, […].

ZIRCI APÁTSÁGI BAZILIKA, 2012.:

Orgonahangversenyeink: 

Augusztus 26. vasárnap 16 óra - Rostetter Szilveszter orgonaművész

Pikéthy Tibor, Bakfark Bálint, Brassai Croner Dávid, Wolmuth János, Nowotny Ferenc Miklós, Liszt Ferenc, Antalffy-Zsíros Dezső, Kapi-Králik Jenő, Huzella Elek, Lisznyai Szabó Gábor, Rostetter Szilveszter, Perényi Géza műveiből.”

Zenei kéziratok jegyzéke, II. kötet, 144. old. (1923)

„Perényi Géza: Ballada nagy zenekarra. Op. 13. Eredeti kéziratos vkönyv. 18 lev. 2 r.”

A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 1959

129. oldal:

"[…] Perényi Géza      Én. zg. op. 66. Szerző k. 1931. […]”

133. oldal:

"[…] Az Értől az Óceánig

1. Perényi Géza    Én. zg. op. 68. Szerző k. előkészítve. […]”

Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve, 1979:

„[…] A Zeneműtár kiemelésre méltó új szerzeményei egy eddig ismeretlen, kiadatlan Dittersdorf-szinfónia eredeti kéziratos partitúrája, továbbá huszadik századi magyar zeneszerzők (Farkas Ferenc, Kardos István, Kiszely Gyula, Kósa György, Perényi Géza, Soproni József) zeneművei eredeti kéziratai. […]”

1219   Ardelao • előzmény1218 2019-01-01 12:11:16

Perényi Gézának az 50-es évek kemény időszakában bekövetkezett haláláról mindössze egyetlen írást találtam:

EVANGÉLIKUS ÉLET, 1954.04.04.:

"MEGHALT PERÉNYI GÉZA

E kiváló zeneszerzőnk nem a mi egyházunk tagja volt, hanem a római katolikusé. Egyházunkkal mégis oly szoros kapcsolatot tartott szelleme és művészete által, hogy távozása fölött nem térhetünk napirendre anélkül, hogy le ne tegyük a hála és kegyelet koszorúját elé. Perényi Géza állandóan lapozgatta a Dunántúli Énekeskönyvünket, s a korálszövegek közül nem egy ihlette meg teremtő lelkét. A korálok dallamait e búcsúsorok írója ismertette meg vele. S ekkor egy csodálatos dallamvilág tárult fel előtte, amely fogvatartotta őt egészen halála napjáig. Hasonló eset történt az elmúlt száz év egyik legnagyobb német zeneszerzőjével, Max Regerrel is, akinek híressé lett e mondása: »A protestánsok nem is tudják, mekkora kincsük van a koráljaikban.« Hát Perényi Géza tudta, mert miként Regert, őt is ugyanoly módon megihlették a mi korálszövegeink és koráldallamaink. Tanúság erre, hogy miként a római katolikus Reger, úgy a római katolikus Perényi Géza is egész sorozat gyönyörű evangélikus korálelőjátékot komponált orgonára. Említsük itt meg a Perényi Géza által feldolgozottakat: Térj magadhoz, drága Sión — Krisztus, aki boldogít (Christus, der uns selig macht) — Ne csüggedj el, kicsiny sereg — Az én időm, mint a szép nyár — Dicsőült helyeken — Jézus, ki bűnös lelkemet — Én Istenem, én bűnös ember — Hirdetek tinéktek — Jézus, Istennek Báránya — Mely igen jó az Úristent dicsérni — Krisztus, Te vagy életem (2 drb) — Mily nagy az Úr kegyelmessége (2 drb).
Perényi Géza 1877-ben született, a Zeneakadémia elvégzése után fiatalkorában külföldön karmesterkedett. A fent felsorolt evangélikus orgonazenén kívül írt operát, miséket, kantátákat, szimfóniákat, s különféle összeállítású kamarazenét. Két kompozíciójával elnyerte a Zichy Géza-díjat és a Reményi-díjat. Mi, evangélikusok, gondoljunk hálásan drága halott barátunkra, s kegyeletünk adóját rójjuk le akképpen, hogy a részünkre komponált evangélikus orgonazenét minél gyakrabban szólaltassuk meg az Úr dicsőségére.

Zalánfy Aladár”

1218   Ardelao • előzmény1217 2018-12-31 09:10:08

1935-től 1939 közepéiig Perényi Gézáról már csak a rádióban hallhatunk. Zalánfy Aladár orgonaművész (ugyancsak Koessler-tanítvány, aki maga is játszott Perényi-műveket) 1937-ben még hosszabb cikket ír róla a Protestáns Szemlében, de egyetlen forrásból sem derül ki, hogy 1939 után miként alakult e zeneszerzőnk sorsa.

KIS UJSÁG, 1936.05.28.:

Rádióműsor, hétfő, június 1., Budapest II:

„[…] 6.40—7.10: Ifj. Toronyi Gyula énekel (zongorakísérettel). … 7. Perényi Géza: Ád az Isten. […]”

Rádióműsor, hétfő, június 2., Budapest II:

„[…] 1.00—-2.20: A rádió szalonzenekara. […] 3. Perényi Géza : Dal szöveg nélkül. […]”

DUNÁNTÚL, 1937.08.07., rádióműsor, 08.09., kedd, Budapest I:

„[…] 18.30 A rádió szalonzenekara. […] 3. Perényi Géza: Bál után. […]”

NÉPSZAVA, 1937.09.18.:

Rádióműsor, 09.23., Budapest I:

„[…] 21.00: Új magyar zeneművek. Előadja az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Rajter Lajos. Közreműködik Takács Jenő (zongora). 1. Perényi Géza: G-dúr szimfónia (második). […]”

Rádióműsor, 09.24., Budapest I:

„[…] 17.25: A rádió szalonzenekara. […] 5. Perényi Géza: Bölcsődal; b) Kis történet, gavotte. […]”

PROTESTÁNS SZEMLE, 1937, 383. oldal:

Magyar zeneszerző koráljátékai.

          Perényi Géza kiváló zeneköltőnk tollából most hagyta el a sajtót 10 orgonakorálelőjáték, melynek nagyobb része főleg magyar dallamok fölötti kompozíció. A korálelőjáték irodalmát főleg német zeneszerzők művelték már 400 év óta. Ez a magyarázata annak, hogy speciális magyar koráldallamaink fölött eddigelé még nem jelentek meg korálelőjátékok. Ha komponált is egy-két magyar zeneszerző néhány korálelőjátékot, az az evangélikus orgonások részére hozzáférhetetlen volt, mert ezek ezideig csak kéziratban vannak meg. Annál nagyobb örömmel kell hát üdvözölnünk Perényi Géza most megjelent korálelőjátékait, mert így ezentúl hazánk összes evangélikus templomaiban is be lehet vezetni a gyülekezet magyar koráléneklését hozzáillő és azon felépülő művészi értékű, stílusos és egyházi szellemben írt korálelőjátékokkal.
          A zenei világban járatosabbak előtt nem ismeretlen a szerző neve. Zenekari hangversenyeken több művét, valamint Budapest katholikus templomaiban néhány gyönyörű miséjét is hallottuk, melyeket a rádió is közvetített. Mindezen műveken átvonuló előkelő ízlés, nagyvonalúság, biztos ellenpontozó művészet s tematikai invenció arra predesztinálja Perényi összes orgonaműveit, hogy azok a mi evangélikus templomainkban is felcsendüljenek Isten dicsőítésére. Ezért hívjuk fel evangélikus orgonásaink szíves figyelmét a most megjelent 10 korálelőjátékra, melyek egyenkint is kaphatók a Rózsavölgyi és Tsa cégnél (Budapest, IV., Szervita-tér 5.).

 Zalánfy Aladár

10 choralvorspiele für Orgel

https://antikva.hu/zene/10-choralvorspiele-fur-orgel

NÉPSZAVA, 1938.01.15., rádióműsor 01.21-én, Budapest II:

„[…] 20.25: A rádió szalózenekara. […] 9. Perényi Géza: Bál után. […].”

NÉPSZAVA, 1938.05.14., rádióműsor 05.17-én, Budapest I:

„[…] 21.15: Beszkárt-zenekar. Vezényel: Müller Károly. 1. Perényi Géza: Ünnepi hangok, nyitány. […]”

NÉPSZAVA, 1938.09.17., rádióműsor 09.18-án, Budapest I:

„[…] 11.20: Ilniczky László szalonzenekara. […] 4. Perényi Géza: Csikósnóta. […]”

NÉPSZAVA, 1939.07.22., rádióműsor 07.25-én, Budapest I:

„[…] 17.10: Jakab Terka zenekara. […] 6. Perényi Géza: Csikósnóta. […]”

1217   Ardelao • előzmény1216 2018-12-30 08:20:24

1933-tól 1936-ig:

Dr. Molnár Imre: A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE, Sztára Sándor: KÓRUSMŰVÉSZET (154. oldal):

„[…] A legutóbbi, XXIII. (budapesti) országos verseny az 1933 július két első napján lefolyt dalünneppel volt kapcsolatos. Részt vett rajta 162 dalárda. […] — Perényi Géza „Szól a kakas már" kezdetű pályadíjnyertes nehezebb népdalegyvelegével bronzérmesek lettek a Debreceni Harmónia Dal és Sportegyesülete (Forray István) és a Fővárosi Altisztek Dalkara (Ujj József dr.). […]”

A ZENE, 1933/5.-6. SZÁM, 62. OLDAL:

Budapest székesfőváros népművelési bizottsága hangversenyei a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével

Nyolcadik hangverseny — 1933 december 3-án — Karnagy: Bor Dezső vasárnap délután 5 órakor —  A bérlet.

Közreműködnek: Domány Sári operaénekesnő és Mykyscha Taras zongoraművész.

1. Perényi Géza (1877 Budapest—): Ünnepi nyitány. (1926.)
Nagy zenekari nyitányát Perényi az Orsz. Postás Zene- és Kultúregyesület zenei szakosztálya 30 éves fennállásának ünnepségére írta. Lassú bevezetés készíti elő várakozásteljesen az Allegro-részt, melynek főtémája jellegzetes kvartlépéssel indul. Nagyon eredeti és magyaros az oboában intonált melléktéma, melynek dallamát a hegedűk és gordonkák szövik tovább. Élénk zárótémával végződik az expozíció. Rövid visszavezető rész után újra megszólal a főtéma kezdő kvartlépése. A melléktémát most a klarinét kezdi. Határos crescendo-val készíti elő a komponista a zárótémába torkolló kódát, — a fúvók koráltémáját a basszusok nyolcadmozgású ellenpontozása támogatja — majd a diadalmas tutti-befejezést, melynek tomboló erejét ünnepélyesen kimért lassítással fokozza. […]”

VISSZA A MÚLTBA - Részletek Weiner László zenei jegyzeteibõl ((Közreadja Kovács Ilona)

„[…] 1934. február 19. — Filharmónikus hangverseny — Fischer Annie

[…] Magyar újdonság Perényi „Duhajzó”-ja. A legény dévaj mulatozása elsõsorban a nagyszerű hangszerelésben nyer kifejezést. Kétségkívül ügyes munka. […]”

KIS UJSÁG, 1935.09.06.:

A KIS UJSÁG RÁDIÓJA - Csütörtök, szeptember 12:

[…] 12.05: Weidinger Ede szalónzenekara. […] 7. Perényi Géza: Fegyvertánc; […]”

A ZENE, 1935/5.-6. SZÁM:

Tizenegyedik hangverseny — 1933 december 17-én vasárnap d. u. ½ 6 órakor ORGONAHANGVERSENY a Zeneművészeti Főiskola nagytermében […]

[…] 7. Perényi Géza (1877 Budapest —): Pastorale Angelica.
Perényi a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt. Orgonakompozíciói a hangszer szeretetéből és alapos ismeretéből fakadnak. E művében a pasztorális hangulatot a témának érdekes szövésmódjával és a kísérő staccato-figura ügyes alkalmazásával éri el. Nagyon szép a középtétel ostinato-témája —- egy dallam, mely ugyanabban a szólamban ismétlődik, állandóan — igen sikerültén támasztja alá a pasztorális tónust. […].”

1216   Ardelao • előzmény1215 2018-12-29 10:03:28

Néhány sajtóhír az 1928-tól 1933-ig terjedő időszakból:

MAGYARSÁG, 1928.05.04.:

Az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület hangversenye most zajlott le a Zeneművészeti Főiskola nagytermében nagy sikerrel. A műsort Mozart Jupiter-szimfóniája nyitotta meg, melyet az egyesület szimfonikus zenekara adott elő nagy lendülettel, majd a zenekarra és férfikarra írt Strauss Bordal fejezte be. A kitűnő előadást Perényi Géza karnagy energikus keze vezette. […].”

A ZENE, 1928/6. SZÁM, 109. old. (Ebben a számban találjuk meg Perényi Géza - úgy tűnik - egyetlen fotóját.):

Hangversenyműsoraink ismertetése

 […]

4. Dvorzsák A. : op. 76. Harmadik szinfónia, F-dúr. (1888.)

[…]
A szláv est műsorát Perényi Géza zeneszerző és karmester, Koessler-mester egykori jeles növendéke vezényli, aki ezúttal először szerepel zenekarunk élén. Mint komponista három vonósnégyesével, egy zongorakvintettel, két trióval, két szextettel, két zenekari suite-tel, két szinfóniával, két nagy misével (vegyeskar-zenekarral), három nyitánnyal és „Salgó“ című Petőfi-operájával vonta magára a figyelmet. Éveken át az időközben megszűnt Mozart-zenekart vezényelte, ezidőszerint egy zeneiskola igazgató-tanára. […]”

ESTI KURIR, 1932.07.23.,rádióműsor, hétfő, július 25.:

„Budapest

9.15 […] 3. Perényi Géza: Lassú és Kónyi verbunkos

BUDAPESTI HÍRLAP, 1932.08.26., rádióműsor aug. 28-tól szept. 3-ig:

Ebben az időintervallumban – különböző időpontokban - Perényi Gézától az alábbi szerzemények hangzottak el a Budapest adón:

Fegyvertánc, Keringő, Ünnepi nyitány, Balett szvit.

KIS UJSÁG, 1932.09.23., rádióműsor, szerda, 09.28.:

„[…] 7.45: A Mándits szalonzenekar hangversenye. […] 3. Perényi Géza: Intermezzo. […]”

1215   Ardelao • előzmény1214 2018-12-28 10:11:27

1926-1927:

VILÁG, 1926.02.28.:

Az Ügyvédotthon hangversenye. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület tegnapi hangversenyén […] A Budapesti Mozart-Egyesület zenekara Perényi Géza karnagy vezényletével Mozart Bastien-nyitányát és Händel Suitjét adta elő. […].”

Az alábbi cikkben a jelen topikban már említett művészekről is szó esik:

A ZENE, 1926/3. SZÁM:

„Váradi Miklós: Salzburg zenei ünnepségei - 1926. augusztus

[…]

A salzburgi erkölcsi sikernek tetemes része a választékos műsoré, valóban nagy művészeket megszólaltató hangversenyeknek köszönhető. A „Wiener Männergesangverein“ két hangversenyéből, négy filharmonikus- és nyolc kamarazeneestből állott ez a sorozat, amelyen klasszikus, romantikus és modern zeneszerzők, közöttük két magyar: Kodály és Perényi művei szerepeltek. A bécsi dalárda két hangversenyén Anday Piroska Bruckner „Altrapszódiáit“ és Strauss dalokat énekelt. […] Itt játszotta Koncz János Mozart: „G-dúr versenyművét. Walter finom kísérete és a magyar művész sokszor fuvola-édességű kantilénája az első taktustól kezdve lebilincselő, örömteljes összhangban szálltak fel a Festspielhaus zsúfolt termében. Koncz hatalmas sikert aratott önálló estélyén is, ahol Mozart: „А-dúr szonátáját“ játszotta Bruno Martiggal, továbbá Nardini verseny- művét, Paganini Campanelláját és néhány apróságát. A filharmonikus hangversenyek másik magyar szólistája Várady Rózsi Haydn: „C-dúr gordonkaversenyét“ játszotta Clemens Krauss vezénylete alatt. Önálló estjén egyebek között Mozart egyedüli cselló és zongorára írt „Andantino“-ját és két magyar szerzeményt, Kodály Zoltán és Perényi Géza egy-egy darabját adta elő. Kodály „Magyar táncai” geniális ritmusokkal, színes harmonizációjukkal arattak nagy sikert. Perényi „Csikósnótájá“-ban XVI. századbeli magyar motívumokat dolgozott fel. Mélyen érző, borongós melankóliájú, szépvonalú témái hálás feladatot rónak az instrumentalista számára, de elgondolkodásra késztetik a zenészt is. A jelenlevő szerző rendkívül meleg ünneplésben részesült.

A ZENE, 1927/16. SZÁM:

Egyházzenei hírek. Zalánfy Aladár ev. főorgonista a Deák-téri ev. templomban az elmúlt vasárnapokon a következő orgonaműveket adta elő: Május 1-én 11 órakor. Bach J. S. : „Mi Atyánk, ki vagy mennyekben“ korálelőjáték az Orgelbüchleinből, Bach: Praeludium és fúga (d), Perényi Géza: Sortie (d) és Sortie (g). Május 8-án 11 órakor. Reger Max: „Eljött hozzánk az üdvösség“ korálelőjáték a 135. op.-ból, Perényi G. : „Jézus, ki bűnös lelkemet“ korálelőjáték (kézirat, először), […]

A ZENE, 1927/7. SZÁM, 135. old.:

„[…] 
Zenekari hangversenyt rendezett az Orsz. Postás Zene- és Kultúr egyesület a Zeneakadémia nagytermében, fennállásának 30 éves jubileuma alkalmával. A hangversenyt Perényi Géza egyesületi karnagy és zeneszerzőnek ez alkalomra írt magyar vonatkozású „Ünnepi nyitány“-a vezette be, amely magyaros allúzióival, a „Boldogasszony anyánk“ ősi egyházi népének majesztétikus feldolgozásával és a kódában alkalmazott harangjátékkal lenyűgöző hatást keltett. […]” 

A ZENE, 1927/5. SZÁM, 101. oldal:

„Hangversenyek

[…]
Riegler Ernő, a bazilika kitűnő orgonaművésze önálló hangversenyén ismét nagy érdeklődést keltett. Plasztikus melódiavezetése, választékos regisztrálása, mely főleg a fúvóregiszterekhez vonzódik, bizonyos epikai szélességgel, nyugodtsággal egyesül. Rheinbergernek Budapesten először hallott szonátáját és Bach, Dubois, Liszt, Busoni-művek közt Perényi Géza szerzeményeit hallottuk. Perényi értékét növeli, hogy a magyar szerzők között ő az egyetlen, aki kiváló orgonaműveket ír. Iránya eredeti, egyetlen magyar szerzőhöz sem hasonlítható. A két magyar újdonság a műsor egyik legjobban sikerült száma volt. Riegler művészetét a részletek pontos felrajzolása és az egységesen átfogott koncepció jellemzi. (S—oly) […]”

1214   Ardelao • előzmény1212 2018-12-27 11:51:37

1925:

Az alábbi újságcikk szintén egy pályadíj-nyertes Perényi műről szól. Ez az egyetlen elmarasztaló kritika, amely a zeneszerző kompozíciójáról megjelent. Minthogy a szakemberek díjazták a művet, elképzelhető, hogy az újságíró nem többek, hanem csak a személyes véleményét fogalmazta meg. Sajnos, nem áll módunkban eldönteni, igaza volt-e.

PESTI HÍRLAP, 1925.12.10.:

„ (Budai dalárda díszhangversenye) Kedd este nagy számú, előkelő közönséget szólított a Vigadóba. Bemutatták a Budai dalárda hatvanéves jubileumára készült két pályadíjnyertes művet: König Péternek Himnuszát Budavárához és Perényi Gézának A magyar költő című művét. — A két pályanyertes magyar kompozíció közül kétségkívül a König Péteré a jobbik. Nagy tudással, lendületesen fölépített mű. Kevésbbé mondhatjuk ezt Perényi Géza kórusáról. Erőszakos és mesterkélt effektusaival sem tudja feledtetni a kompozíció — sivárságát. Egyike azon műveknek, amelyek után az egész zeneművészet irányában támadnak kételkedő gondolatok. Perényi művében elénk állított kérdőjelre ezúttal megkaptuk a méltó választ — még pedig a műsor következő számában Koessler Himnusz a szépséghez című művében. A Perényi művében tobzódó asszimetriákkal és természetellenesekkel szemben meggyőzően bizonyítja ez a Himnusz, hogy a zene sohasem vonatkozhat el teljesen a szabályostól, szimetrikustól és a természetestől . . Már tanítványainak is így tanította ezt mindig a mester. — Természetes formákhoz és szabályokhoz ragaszkodni sohasem akadémikus vaskalaposság. Nézzétek meg magát a „Természetet", az is ezt az elvet követi,mikor alkot! Az embernek az arcán két szem és két fül van, de csak egy száj és egy orr. Az egyik szem és száj a fő és melléktéma — az orr és száj a feldolgozás, — a másik szem és száj a visszatérés. Az ember arca olyan, mint egy — szonáta szerkezete. Már pedig természetes, az, amit maga a „Természet" is követ. — És még egy dolog volt, amit különösen akart tanítványai lelkébe oltani: a „szép"-re való mindenkor és minden áron való törekvést... Kedd este bemutatott kompozíciója is hirdetője és megvalósítója ennek a két elvnek; a formai tökélyt adja a konstrukció és a „szépet" a tartalom; — sőt maga a mű eszmei tartalma is nem más, mint ennek a gondolatnak a dicsőítése. A vonásokon szélesen elfektetett melódiák testesítik meg a szépet, — majd a hatalmasan és hullámosan fölépített emelkedések festik ennek küzdelmeit, amíg végül kitartott tiszta harmóniák jelzik a gondolat győzelmét. Csupa szín és hangulat ez a mű; még a legbonyolultabb polifóniájában is mindig egyszerű és világos. […]”

Isoz Kálmán zenetörténész viszont így ír a zeneszerzőről:

PROTESTÁNS SZEMLE, 1925:

„[…] E gigászi nagyságok után még egy szerény, halkszavú hazai zeneszerzőről, Perényi Gézáról kell megemlékeznünk, ki — ha nem csalódunk — először jelent meg a filharmonikusok műsorán Szimfonikus nyitány"-ával. (Op. 44.) E műve, melyet a közönség igen melegen fogadott, a nagy dologbeli készségről s a hangszerelés összes rejtekeinek ismeretéről tesz tanúságot.

1213   Ardelao • előzmény1210 2018-12-25 19:45:36

De lépjünk kicsit vissza az időben!

Néhány hír 1919-ből, amikor is a feltételezetten 1877 júliusában született Perényi Géza zeneszerző és karnagy állítólag „állami vasgyári tisztviselő” (?) volt …

A maga korában komoly médiumnak számító PESTI NAPLÓ 1919.02.12-i száma hírt ad egy március 2-án megrendezendő hangversenyről, oly módon, hogy az újságíró a zeneszerző keresztnevét nem is említi. Ebből következően Perényi Géza annyira ismert lehetett a maga korában, hogy a számos lehetséges névrokon mellett sem feltételezték, hogy valaki nem ismeri Perényi Gézát. Egy hobbi-zeneszerzőként tevékenykedő vasgyári alkalmazott esetében ekkora népszerűség nem kizárt, de nehezen hihető:

„A Zenekaregyesület március 2-án matinét rendez a Vigadóban. G. Tessényi Margit, a kiváló zongoraművésznő Schumann versenyművét adja elő, a zenekar Selden és Perényi új műveit mutatja be. (Jegyek Károlyinál. Deák-u. 5).”  

AZ UJSÁG, 1919.02.06.:

A Budapesti Zenekaregyesület márczius 3-iki estéjén két magyar újdonság kerül bemutatásra: Selden-Góth Gizella: Temetési kar (Kiss József költeménye énekkar és zenekarra), továbbá Perényi Géza II. Szimfóniájának 2 tétele. […]”

PESTI HÍRLAP, 1919.03.04.:

„Színház és zene.
(Hangversenyek.) Hétfőn este fényes hangverseny volt a Vigadóban: […]
És ugyancsak hétfő este volt a Lichtenberg Emil vezetése alatt működő Budapesti Zenekaregyesület harmadik hangversenye, igen érdekes műsorral. Bemutatták a nagytehetségű Perényi Géza második szimfóniájának két rendkívül tetszetős részletét (egy poétikus elégiát és egy ötletes scherzot) […]”

Három évvel később a budavári koronázó főtemplomban is Perényi mű hangzott el:

NEMZETI UJSÁG, 1922.06.27.:

Szent László névünnepe

[…]  
A nagyváradi és biharmegyei menekültek ma délelőtt 10 órakor Hoványi Géza, a Biharszövetség elnöke, Lukács Ödön Nagyvárad volt helyettes polgármestere, Steiszlovszky Adolf királyi főügyész és Krüger Aladár vezetésével a budavári koronázó főtemplomban Szent László magyar királynak Nagyvárad és Biharmegve főpatronusának emlékére templomi ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen nagyszámú és előkelő közönség vett részt. Az^ ünnepség idején a templomban a szentély előtt kiállították a koronázó templom Szent László ereklyéjét. Az ünnepi szentmisét Brém Lőrinc püspöki helynök mondotta, amelynek végén, ünnepi szentbeszédben emlékezett meg az ünnepély jelentőségéről és kifejtette, hogy a magyar fajnak, és a magyar férfiaknak Szent László hitére és erkölcsére van szüksége, hogy ezt az országot abba a fénybe, dicsőségbe és jólétbe állíthassák vissza, amelyben Szent László dicsőséges kormányzása alatt volt. Az ünnepély alkalmával a templom ének- és zenekara Sugár Viktor karnagy vezetésével előadta Perényi Géza új szerzeményét, a Missa solemnis-t. A magyaros és gregorián motívumokkal átszőtt kompozíció nagy tudással és pompás hangszereléssel készült, amelyről a szakértők a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg.

1212   Ardelao • előzmény1207 2018-12-24 12:40:46

Perényi Géza zeneszerzői tevékenységéről 1914 és 1924 között:

A ZENE, 1914/3. SZÁM:

Bemutatták Perényi Gézának, a kiváló magyar komponistának Arany János szövegéhez írt Az árva fiú című zenekari balladáját, amely már több sikert ért meg Budapesten. Perényi a modern magyar zeneszerzők legjavából való. Gazdag invenciója, brilliáns hangszerelőképessége, nagyvonalú koncepciója már számos művel gazdagították irodalmunkat.”

PESTI HÍRLAP, 1917.09.17.:

A gróf Zichy Géza-féle pályázat nyertese.

A Nemzeti Zenede pályaműbíráló bizottsága Gobbi Alajos igazgató elnöklete alatt megtartott ülésén a gróf Zichy Géza-féle hangszerelési pályázatra beadott művek közül a 200 korona díjat Perényi Géza „Kantate” című pályaművének ítélte oda. Komoly figyelmet érdemlő munka, zenei struktúrája kifogástalan, stílusa előkelően magyaros, hangszerelése színes, kifejező. A bizottság a „Serenade” szerzőjét tetszetős és zeneileg kifogástalan munkálatáért dicséretben részesíti.”

SZÓZAT, 1924.10.31.:

Egyházi mise a Belvárosi templomban. Mindenszentek napján és vasárnap, november 2-án 10 órakor ünnepi misére Perényi Géza új kórus- és zenekarra írt F-dúr miséje kerül előadásra. Vezényel Harmat Arthur, a Belvárosi templom karnagya.”

1211   Ardelao • előzmény1210 2018-12-24 12:35:44

Kedves kobzos55!

Köszönöm az újabb, pontosított információt és az abból levonható következtetéseidet. Nagyszerű lenne egy korrekt életrajz megszerkesztése, már, ha igazak a fellelt adatok. Engem azonban gondolkodóba ejt, hogy a Zeneakadémia elvégzése, majd a Belgiumban és Németországban kifejtett karmesteri tevékenység és számos hazai zenei díj elnyerése után miként lesz valaki vasgyári munkás. A logikai sorrendet megfordítanám: orgonaművész és (kényszerből) hobbi vasgyári munkás. Persze, csakis akkor, ha tényleg a mi Perényi Gézánkról van szó. Nagyra értékelem Poirot-t is felülmúló detektív-munkádat. Javasolom, hogy ha e téma végére értem, térjünk vissza e titok övezte zeneszerző kilétére. Hátha találsz a következő bejegyzésekben olyan utalást, amely a számodra elérhető adatokhoz valamilyen módon kapcsolódik.   

A lexikonokban egyébként csak Perényi Géza születésének az éve szerepel, annak hónapja, napja nem. Halálának éve biztos, hónapja, napja nem egészen. (Utóbbiakat u.i. csak egyetlen forrás említi.) Bár a zeneszerző elhunyta a róla szóló nekrológ alapján mindenképpen tavaszra esik.

1210   kobzos55 • előzmény1209 2018-12-24 08:27:20

Kedves Ardelao!

Egy kicsit alaposabban körülnézve a következőket találtam: az 1954-ben elhunyt Perényi Géza halálakor készült anyakönyvi bejegyzés szerint a szülei Perényi Sándor és Fischer Berta voltak (egyébként a VIII. ker. Tavaszmező utcában lakott, de a III. ker. Margit kórházban hunyt el). Felesége (illetve akkor már özvegye): Grósz Magdolna, akivel 1941-ben kötött házasságot. Viszont: a MACSE és a FamilySearch adatbázisok alapján megtaláltam az 1877 júliusi születésű PG (szülők: Pinkász Sándor(!) és Fischer Berta) házasságának bejegyzését (1919. febr. 5-én, Lang Erzsébettel). Eme bejegyzéskor PG "állami vasgyári tisztviselő", római katolikus). Sőt, PG nevénél szerepel az "özvegy" megjelölés, tehát ez (legalább) a második házassága, és a jelek szerint 1941-ben harmadszor is nősült.

Ezek szerint három eset lehetséges:

(1) Ez a PG nem a zeneszerző PG, akkor nagy valószínűséggel az általad idézett forrás nem nézett körül eléggé, s amikor talált egy PG-t, annak az anyakönyvi adatait vélte a zeneszerző adatainak.

(2) Egy napon hunyt el két PG, akik ráadásul ugyanazon évben születtek is - no ez nem túl valószínű, de nem zárható ki.

(3) PG-nek volt egy "tisztes" polgári foglalkozása (amit az anyakönyvvezetők respektáltak) és "csak" hobbi orgonaművész volt (ilyen volt a közelmúltban Heller László műegyetemi professzor is), aki komponált is.

További jó fejtörést és nyomozást!

 

1209   Ardelao • előzmény1208 2018-12-24 00:14:27

Kedves kobzos55!

Köszönöm észrevételedet. Én is kutattam Perényi Géza családja után, de nem jártam sikerrel. Perényi Géza szüleiről, származásáról nem találtam adatot. Elképzelhető, hogy apja vezetékneve eredetileg Pinkász volt, és nevének megváltoztatásával fia is a Perényi nevet kapta. De ez csak feltételezés. Mindenesetre megpróbálok ezen a nyomon is elindulni. Érdekes lenne pl. a Pinkász vezetéknevű atya keresztneve, foglalkozása és gyermekeinek a száma (születési éve) is. Mert, ha Perényi Géza elsőszülött gyermek volt, akkor – régi szokás szerint - az apa is feltehetően a Géza keresztnevet viselte. Emellett – ha az apa foglalkozása is ismert -, kiderülhet, volt-e köze legalább e szülői oldalnak a zenéhez. Ha igen, megnőne a valószínűsége annak, hogy a mi Perényi Gézánk a Pinkász családhoz tartozik.   

A beírt dátumokat a "Források"-ban feltüntetett anyagokból vettem. Utaltam is arra, hogy nagyon kevés a Perényi Géza személyéről fellelhető információ.

Perényi Gézától és műveiről azonban viszonylag sok írás jelent meg a sajtóban, szerzeményeit a rádióban is játszották. Tehát, a zenei élet ismert és elismert szereplője volt. Ezért is találom különösnek, hogy 1938 után a „híráradatnak” vége szakad, és Perényi Gézáról, zeneszerzői tevékenységéről már csak egy 1954-ben megjelent nekrológban olvashatunk. (Később majd idézem.) 1938 után persze viharos évek következtek, dúlt a háború, és szedte áldozatait a háború utáni, nem kevésbé küzdelmes időszak. Perényi pedig elsősorban egyházi műveket komponált, és e tevékenységét az ötvenes években nem díjazhatta túlzottan a kultúrát is irányító hatalom. Ezért nagyon is reálisnak tűnik, hogy megélhetésének biztosítása végett zeneszerzőnk az ötvenes években gyári munkásként volt kénytelen dolgozni.

Izgalmas kérdést vetettél fel. Most törhetem a fejem … : )

1208   kobzos55 • előzmény1205 2018-12-23 15:02:45

Kedves Ardelao!

Biztos, hogy jók ezek a dátumok? A MACSE (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület; macse.hu) keresője, illetve a Family Search adatbázisában nyilvántartott és behívható Bp. III. ker. halotti anyakönyvben szerepel egy Perényi Géza, aki éppen 1954. 03. 18-án hunyt el, és 1877-ben született (az anyakönyv szerint júl. 17-én), de ő gépgyári felügyelő volt... Nem zárható ki, hogy aznap két P.G. is meghalt (sőt, még az is lehet, hogy 1954-ben egy orgonaművész éppen gépgyári felügyelőként tengette napjait!), de azért egy kissé gyanús.

Egyébként ugyancsak a MACSE adatbázisa szerint, volt egy 1877-ben született Géza gyermek, aki egyéves korában Pinkász-ról névváltoztatott Perényire (nyilván az apa névváltoztatásával szinkronban).

Ha van kedved tovább nyomozni, talán éredekes lehet a fenti adalék.

1207   Ardelao • előzmény1206 2018-12-23 11:48:58

Perényi Géza fő írásművéről:

A ZENE, 1913/10. SZÁM:

Perényi Géza: Beethoven kilenc szinfoniája. (Zenetudományi könyvtár
5. sz.[…]) Szerző kiterjedt széleskörű tanulmány alapján tárgyalja és dolgozza fel a kimeríthetetlennek tetsző anyagot. A munkának legerősebb és legjelentékenyebb oldala a legapróbb részletekre is kiterjedő, pontos analízis. Az a művészi készség, amellyel a kitűnő esztétikus a Beethoven-szinfoniáknak legklasszikusabb, leghatalmasabb értékét: a formát tárgyalja, már egyedül is biztosítja a könyv maradandó becsét. Az egyes művek poétikus tartalmának magyarázata és ismertetése kissé háttérbe került a fentemlített kimerítő részletmunkával szemben, de a közhelyek elől ízléssel kitérve írja le benyomásait erről is. Külön említésre méltó az, amit a szinfoniák hangszereléséről, harmóniáiról mond. Perényi olyan könyvet ad kezünkbe, mely a zenekedvelőkön és hivatásos zenészeken kívül a kulturtörténész számára is épen annyi érdekességet kínál, mint a szinfoniák hallgatóinak, a hangversenylátogatóknak. Mint a legjobb, legmegbízhatóbb vezetőt melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az egyes szinfoniák külön füzetekben is kaphatók […].

E könyv füzetek formájában egyes antikváriumokban vagy a Vaterán még ma is kapható:

https://www.libri.hu/konyv/Beethoven-szimfoniai-I-VIII-Zenetudomanyi-konyvtar-5-a-5-h.html

https://www.lira.hu/hu/antikvar/szolfezs-zeneelmelet/szolfezs-zeneelm-vegyes/beethoven-kilencedik-szimfoniaja-antikvar

1206   Ardelao • előzmény1205 2018-12-22 16:10:25

Noha a Magyar Életrajzi Lexikonban Perényi Géza neve nem szerepel, az amerikai Corliss Richard Arnold könyvében (Organ Literature, A Comprehensive Survey, Volume I, Historical Survey) megtaláljuk, ami bizonyíték arra, hogy Perényi Géza az orgonairodalom említésre érdemes szereplője volt.

Ez első magyarországi újsághír:

NÉPSZAVA, 1909.03.30.:

Szimfonikus hangverseny. Az új zeneakadémia hangverseny-termében vasárnap este Schubert H-moll szimfóniájának első tétele után viharosan tapsolt a közönség. A taps nemcsak a nagy mester szellemének, hanem épp úgy az előadó művészeknek s első sorban Kun Lászlónak, a kiváló dirigensnek szólt. […] Újdonság kettő volt: Perényi Géza magyar zeneszerző Scherzinója és Mac Dowell Indián-szvitje. Perényi műve jeles, invenciózus munka, sokat ígérő tehetség műve, szép harmóniai és orchestrális hatásokkal. […]”

1205   Ardelao 2018-12-21 06:35:20

PERÉNYI GÉZA zeneszerző, karmester, tanár, zenei író, zenekritikus

(Budapest, 1877 /a pontos dátum nem ismert/ – Budapest, 1954.03.18.)

Nevét a Magyar Életrajzi Lexikon nem említi. Információt a Wikipédiában sem találunk róla. Márpedig az, aki nem szerepel a Wikipédiában – idestova olybá tűnik – nem is létezik az utókor számára. Pedig orgonaműveit templomainkban itt-ott még ma is előadják, neve orgonaművészeink számára nem ismeretlen.

Életéről, munkásságáról a korábbi lexikonokban fellelhető, töredékes információk alapján a következőket tudhatjuk meg:

Perényi Géza – Koessler növendékeként – a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát 1907-ben. Ezt követően Németországban és Belgiumban működött karmesterként. 1914-ben visszatért Budapestre, és a Somogyi Mór-féle konzervatóriumban (VII. Erzsébet körút 44.), valamint a VIII. kerület, József körút 69. sz. alatt működő Zenekonzervatóriumban kapott tanári állást. 1924 és 1930 között az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület és áll. eng. magán Zeneiskola igazgatója és az egyesület ének- és zenekarának karnagya volt; nevéhez fűződik a tanári kar átszervezése és ezzel az iskola színvonalának az emelése. Termékeny zeneszerző volt. Számos művével nyert pályadíjat, így például 1933-ban megnyerte az Országos Magyar Dalosszövetség férfikar-pályadíját, 1934-ben pedig dalciklusa a Brunswick Teréz-pályázaton nyert díjat. Zeneirodalmi munkásságáról is ismert volt. A zenei szaklapokban számos cikke, kritikája jelent meg.

Zeneművei:

Salgó c. operája Petőfi költeménye nyomán), misék (pl. Szent István-mise), szimfóniák, Duhajzó (szimf. költemény, 1934), férfikarok, nyitányok (pl. Ünnepi nyitány), számos kamarazenemű, orgona-kompozíciók (pl. 18 zsoltár-preludium orgonára) stb.  

Néhány írásműve:

Beethoven kilenc szinfoniája - 5a-5i füzet (1912) -, de könyv alakban is megjelent; Gessler Ödön új zongoraművei (A Zene, 1913/10. szám); Koessler János, a pedagógus és zeneszerző. (A Zene, 1926/4. szám); Csajkovszky (A Zene, 1927/3. szám).

 

Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára, 33. évf., 1914; Tolnai Új Világlexikona, 1929; Révai Nagy Lexikona, 1935; Dr. Molnár Imre: A magyar muzsika könyve, 1936; A Pesti Hírlap Lexikona, 1937; Új Idők Lexikona, 1941; http://www.parlando.hu/2017/2017-5/2017-es_szuletesnaposok.pdf

 

1204   Ardelao • előzmény1203 2018-12-19 10:47:07

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL

2018.12.20-i ÁLLAPOT

P-TŐL ZS-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Papp Mihály színművész

1875

467.

Papp Viktor zeneíró, zenekritikus, szerkesztő

1881

6.,733.,734.

Pártos István hegedűművész

1903

725.,726.,727.,728.,729.,

730.,731.,732.

Pilinszky Zsigmond operaénekes

1883

130.,133.

Plotényi Nándor hegedű- és zongoraművész

1844

809.,810.,811.,812.,813.,

816.,817.,818.,819.,820.,

821.

Polgár Tibor zeneszerző, karmester

1907

561.,562.,563.,660.

Popper Dávid gordonkaművész, zeneszerző

1843

95.,96.,98.,99.

Ptasinszky Pepi prímabalerina

1904

922.,923.,924.,925.,926.,

927.,928.,929.,930.,931.,

932.,933.,934.,936.

Radnai Miklós zeneszerző, színházigazgató

1892

23.,24.,34.,35.,36.,183.,

184.,826.

Rajter Lajos karmester, zeneszerző, pedagógus

1906

57.,87.,88.,1131.

Reményi Ede zeneszerző, hegedűművész

1928.

394.,395.,396.,397.,398.,

399.,400.,809.,810.,811.,

812.,817.,818.,819.,820.

Réthy Eszter operaénekesnő

1912

91.,92.,207.,210.

Rév Lívia zongoraművész

1916

735.,736.,737.,740.,741.,

742.,747.,814.

Rieger Tibor mérnök, zeneszerző, zongora- és orgonaművész

1899

647.,648.,649.,650.,651.,

652.,653.,654.,655.,656.,

657.

Rubányi Vilmos karmester

1905

58.,59.,60.,61.,245.,568.

Rubinstein Erna hegedűművész, operetténekesnő, színésznő

1903.

250.,251.,252.,253.,254.,

255.,256.,257.,258.,259.,

262.,264.

Ruzitska György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1786

83.,84.,158.

Sándor Erzsi operaénekes

1855

450.,451.,452.,453.,940.,

983.

Sándor (Schlesinger) Emma zeneszerző, műfordító

1863

1085.,1086.,1087.,1088.,

1089.,1090.,1091.,1094.,

1095.,1096.

Sárosi Ferenc zeneszerző

1855

49.

Schmidt Ferenc (Franz Schmidt) zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

1874

70.,72.,74.,76.,77.,78.,

81.,108.,111.,113.,118.,

128.,171.,172.

Sebeők Sári operaénekes

1882

32.,67.,68.,1151.

Serák Márta opera-, operetténekesnő

19.sz. vége?

914.,937.,938.,939.,940.,

941.,942.,943.,944.,945.,

946.,947.,948.,949.,950.

Siklós Albert  zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész és lapszerkesztő

1878

717.,720.,721.,722.,723.,

724.,848.,856., 1029.,

1124.,1125.,1191.

Szabados Béla zeneszerző

1867

94.,97.,1191.

Szabó Ilonka operaénekes, lírai szoprán

1911

282.,283.,284.,285.

Szabó Lujza operaénekes, kol. szoprán

1904

263.,265.,266.,353.

Szabó-Xavér Ferenc zeneszerző

1848

31.,829.

Szamosi Elza operaénekesnő

1881

215.,216.,217.,378.,380.,

467.,667.,983.,1166.

Szánthó Enid operaénekesnő

1907

547.,548.,550.,551.,552.,

553.,554.,555.,556.,557.,

1154.,1160.

Szedő Miklós dr. orvos, operaénekes

1896

435.,436.,437.,438.,439.,

440.,441.,444.,445.,446.,

458.,459.,851.,1131.

Szemere Árpád operaénekes, rendező

1878

981.,982.,983.,984..985.,

986.,987.,988.,989.,990.,

991.

Szendrey Aladár zenetudós, orgonista, karmester, zeneszerző, egyetemi tanár

1884

130.,137.,841.,842.,843.,

844.,845.,846.

Szendy Árpád zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus

1863

355.,356.,357.,358.,360.,

361.,743.,1112.,1184.

Széchenyi Imre gróf zeneszerző

1825

386.,387.,388.,389.,390.,

391.

Székely Imre zongoraművész, zeneszerző

1823

804.,805.,806.,807.,808.

Sztojanovits Jenő zeneszerző, karmester, zenepedagógus

1864

507.,508.,509.,510.,511.,

512.,517.,518.

Takáts Mihály operaénekes (bariton)

1861

454.,455.,456.,457.,982.,

983.,1166.

Tamás Ilona operaénekes, szoprán

1914

243.,244.,245.,246.,247.

Tamássy Zdenkó zeneszerző

1921

458.,459.,460.,461.,462.,

463.

Tiszay Magda operaénekesnő

1919

669.

Tóth Péter karmester

1924

3.,7.,8.,12.,13.,14.,15.,

17.,19.,279.,280.,281.

Tutsek Ilona operaénekesnő

 

1905

195.,197.,198.,199.,200.,

211.

Tutsek Piroska operaénekesnő

1905

195.,196.,197.,198.,199.,

200.,204.,205.,206.,207.,

209.,210.,211.,260.,351.

Vaály Ilona színésznő, primadonna

1894

653.,654.

Varró Magit zongoraművész, zongorapedagógus

1881

743.,744.,745.,746.,747.

Vavrinecz Mór, karnagy, zeneszerző

1858

523.,524.,525.,526.,530.,

829.,833.

Vecsey Ferenc hegedűművész, zeneszerző

1893

503.,504.,505.,506.,

1148.

Verebes Ernő színész, operetténekes

1902

520.,521.,522.

Virovay Róbert hegedűművész

1921

38.,39.,40.,171.,404.

Volkmann Róbert zeneszerző

1815

28.,332.,333.,337.,829.,

1038.,1039.,1092.,1103.,

1104.,1112.,1116.,1132.,

1133.,1134.,1165.

Weingartner Felix (Bódog) dr., karmester, zeneszerző, zongoraművész, író

1863

1150.,1164.,1165.,1166.,

1167.,1168.,1169.,1170.,

1171.,1172.,1173.,1174.,

1175.,1176.,1177.,1178.,

1179.,1180.,1181.,1196.

Zádor Dezső operaénekes

1876

130.,134.,944.

Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész

1894

107.,139.,140.,141.,

1160.

Závodszky Zoltán operaénekes

1892

52.,185.,204.,205.,207.

Zichy Géza író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész

1849

37.,63.,64.,65.,66.,392.,

825.

Zsedényi Károly táncos, koreográfus, balettmester

1910

50.,343.,344.,345.,346.,

347.,351.,352.,353.,354.

 

1203   Ardelao • előzmény1202 2018-12-19 10:40:29

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL

2018.12.20-i ÁLLAPOT

H-TÓL P-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Hauser Mihály (Hauser Miska) hegedűvirtuóz, zeneszerző

1822

775.,776.,777.,778.,779.,

780.,781.,782.,783.,784.,

785.

Hámory Imre színész-operaénekes

1909

247.,248.,249.

Hilgermann Laura operaénekes, énekpedagógus

1869

550.,553.,558.

Horváth Attila zongoraművész, zeneszerző, zenetanár

1862

173.,174.,175.,176.,177.,

178.,179.,180.,181.,182.

Horváth Mihály zeneszerző, karmester, zenetanár, orgonaművész, zongoraművész

1903

313.,316.,318.

Huber (Hubay) Károly karmester, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1828

1038.,1039.,1040.,1041.,

1042.,1043.,1044.,1045.,

1046.,1047.,1048.,1049.,

1050.,1051.,1052.,1053.

Jemnitz Sándor zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus

1890

162.,163.,164.,165.,166.,

167.,168.,169.,172.,

1178.

Joachim József hegedűművész

1831

122.,123.,124.,125.,126.

Kabos Ilonka zongoraművész

1898

327.,328.,330.,334.,335.,

336.

Káldy Gyula karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a Magyar Királyi Operaház igazgatója

1838

1103.,1109.,1116.,1117.,

1118.,1119.,1120.

Károlyi Gyula zongoraművész

1914

705.,706.,707.,708.

Kelemen Lajosné sz. Zathureczky Berta író, zeneszerző

1855

1068.,1069.,1070.,1071.,

1072.,1073.

Kemény Egon zeneszerző

1905

171.,172.,305.,306.,308.,

324.,439.,440.,444.,445.,

447.,448.,449.,480.,562.,

578.,583.,585.,590.,591.,

592.,600.,601.,602.,603.,

613.,660.,687.,693.,761.,

794.,795.,796.,870.

Kern Aurél zenei író, zenekritikus, zeneszerző

1871

33.,829.

Kiszely Gyula zeneszerző, rendező

1900

848.,849.,850.,851.,852.,

853.,854.,855.,856.,857.,

870.,871.

Koháry Mária Antónia zongoraművész, zeneszerző

1797

1101.,1102.

Kolbay Ildikó énekes, operettprimadonna

1898

951.,952.,953.,954.,955.,

956..957.,958.,959.,960.,

961.,962.,963.,964.,965.,

973.

Koessler János zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, orgonista

1853

464.,465.,466.

Koncz János hegedűművész, zeneakadémiai tanár

1894

785.,786.,787.,788.

Kosáry Emmi operaénekesnő

1889

230.,234.,235.,236.,235.,

238.,239.,240.,241.,242.,

286.,289.,291.,292.,293.,

294.,295.,296.,297.,298.,

972.,983.

Koréh Endre, operaénekes, basszus

1906

560.,561.,562.,563.,564.,

565.,566.,567.,568.,570.,

823.,837.

Kósa György zeneszerző, zongoraművész, karnagy, korrepetitor, főiskolai tanár

1897

348.,349.,350.,353.,

1141.,1144.

Környei Béla operaénekes

1873

217.,218.,219.,415.,983.,

1124.,1125.,1128.

Krammer Teréz operaénekesnő

1868

661.,662.,663.,664.,665.,

666.,667.,668.,674.,675.

Krausz László hegedűművész, karmester, festőművész

1903

1192.,1193.,1194.,1195.,

1196.,1197.,1198.,1199.,

1200.,1201.

Krausz Lili zongoraművésznő, zongoratanár

1905

789.,780.,781.,782.,783.,

784.

Kurucz János zeneszerző, zongoraművész

1883

966.,967.,968.,969.,970.,

971.,972.,973.,974.,975.,

976.,977.,978.,979.,980.

Küry Klára színésznő, operettprimadonna

1870

786.,787.,788.,789.,790.,

791.,792.,793.,794.,795.,

796.,797.,798.,799.,800.

Laurisin Lajos operaénekes (tenor)

1897

302.,303.,304.,306.,307.,

311.,312.,314.,315.,317.,

318.,319.,320.,323.,325.

Laurisin Miklós zongoraművész, zeneszerző

1899

302.,305.,306.,319.,320.,

321.,322.,447.,448.,449.,

566.,874.

Lavotta János zeneszerző, hegedűművész

1764

474.,475.,476.,477.,478.,

479.,480.,481.,482.,483.,

484.

Losonczy-Schweitzer Oszkár hegedűművész, zenekarvezető, zeneszerző

1890

1139.,1140.,1141.,1142.,

1143.,1144.,1145.,1146.,

1147.,1148.,1149.

Lumpe Gizella énekesnő, énektanár

18..?

179.

Major J. Gyula zongoraművész, karnagy, zenetanár, zeneszerző

1859

1103.,1104.,1105.,1106.,

1107.,1108.,1109.,1110.,

1111.,1112.,1125.

Medek Anna operaénekesnő

1885

212.,213.,214.,393.,661.,

716.,983.

Michalovich Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1842

45.,158.,1105.

Mosonyi Mihály zeneszerző, zenepedagógus, zenei újságíró, zenekritikus

1815

46.,51.,112.,158.,337.,

338.,1137.

Molnár Imre dr. énekművész, zenetudós, író, zeneművészeti főiskolai tanár

1888

1024.,1025.,1026.,1027.,

1028.,1029.,1030.,1031.,

1032.,1033.,1034.,1035.,

1036.

Müller Károly zongoraművész, karnagy, zeneigazgató, zenetanár

1882.

859.,860.,861.,862.,863.,

864.,865.,866.,867.,868.,

869.,874.

Nagy Péter zongoraművész

1960

770.,774.

Nagy Vidor zeneszerző, brácsaművész

?

770.,774.

Ney Dávid operaénekes

1842

571.,572.,982.,983.

Németh Mária operaénekesnő

1897

414.,415.,416.,417.,421.,

422.,423.,424.,1154.,

1159.

Nyíregyházi Ervin zongoraművész, zeneszerző

1903

100.,101.,102.,103.,104.,

105.,106.,114.,115.,116.,

117.,130.

Odry Lehel operaénekes (bariton), operarendező

1837

992.,993.,994.,995.,996.,

997.,998.,1000.

Orczy Bódog báró, zeneszerző, a Nemzeti Színház intendánsa

1835

1054.,1055.,1056.,1057.,

1058.,1059.,1061.,1062.,

1063.,1064.,1065.,1066.,

1067.

Ottó Ferenc zeneszerző, zenetörténész, zenekritikus

1904

917.,918.,919.,920.,921.

Ottrubay Melinda balett-táncos

1920

324.,326.,339.,340.,341.,

344.,351.,352.

 

1202   Ardelao 2018-12-19 10:36:56

Az áttekinthetőség végett megközelítőleg minden 100. bejegyzés után (az adott téma lezárását követően) beillesztek egy táblázatot a jelen topikban szereplő művészekről, feltüntetve a róluk szóló bejegyzések sorszámát.

KIMUTATÁS A JELEN TOPIKBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEKRŐL 

2018.12.20-i ÁLLAPOT

A-TÓL H-IG

Név, művészeti ág

Szül. év

A bejegyzés sorszáma

Adelburg Ágost hegedűművész, zeneszerző

1830

10.,935.

Adler Adelina szopránénekesnő, zenepedagógus

1892

826.,827.,830.,831.,835.,

836.,837.,839.,840.,925.

Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző

1874

893.,894.,895.,896.,897.,

898.,899.,900.,901.,902.,

903.,904.,905.

Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1855

11.,154.,331.,1060.,1092.,

1093.,1112.

Albert Ferenc hegedűművész, tanár

1918

619.,630.,631.,632.,633.,

634.,635.,636.,637.,638.,

639.,640.,1144.

Albert Gyula zeneszerző, karmester, hegedűművész, tanár

1892

631.,636.,637.

 

Alexander László zongoraművész, zeneszerző, feltaláló

1895

130.,144.,145.,146.,147.,

148.,149.,150.

Allaga Géza gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző

1841

493.,494.,495.,496.,497.,

498.,499.,500.

Anday Piroska operaénekesnő

1903

118.,119.,120.,121.,129.,

130.,132.,156.,692.,693.,

1154.,1159.

Antalffy-Zsíros Dezső orgonaművész, zeneszerző

1885

151.,152.,153.,154.,155.,

1160.

Baka-Baitz Irma zongoraművész, zeneszerző

1867

1074.,1075.,1076.,1077.,

1078.,1079.,1080.,1081.,

1082.,1083.,1084.

Bakfark Bálint

1507

1004.,1005.,1006.,1007.,

1008.,1009.,1010.,1011.,

1012.

Baráti György karmester, zeneszerző, gordonkaművész, tanár

1913

1013.,1014.,1015.,1016.,

1017.,1018.,1019.,1020.,

1021.,1022.,1023.

Barki László hegedűművész

1958

529.,543.,549.,559.,658.,

694.,696.

Bánát Gábor hegedűvirtuóz, zenetudós

1926

531.,532.,533.,534.,535.,

536.,537.,538.,542.,544.,

545.

Báthy Anna operaénekes

1901

220.,221.,222.,1151.

Beleznay Antal karnagy, zeneszerző, tanár

1857

227.,228.,231.,232.,233.

Beretvás Hugó zeneszerző

1872

1121.,1122.,1123.,1124.,

1125.,1126.,1127.,1128.,

1129.,1130.,1131.,1135.,

1136.,1138.

Bertha Sándor zeneszerző, zongoraművész, zeneíró

1843

371.,372.,373.,374.,375.,

376.,382.,383.,384.,385.

Bihari János zeneszerző, hegedűművész

1764

481.,486.,487.,488.,489.

Bodó Erzsi drámai szoprán

1899

266.,362.,363.,364.,365.,

366.,367.,368.,369.,370.

Bogáthy Mihály színész, énekes

1926

53.

Bokor Margit operaénekes

1905

1150.,1151.,1152.,1153.,

1154.,1155.,1156.,1157.,

1158.,1159.,1160.,1161.,

1162.,1163.

Böhm Gusztáv zeneszerző, hegedűművész, karmester, operai rendező

1823

83.,85.,86.

Bräuer Ferenc zeneszerző, egyházkarnagy, zenetanár

1799

89.,90.

Burián Károly operaénekes

1870

9.

Buttykay Ákos, zeneszerző, zongoraművész

1871

230.,234.,237.,239.,240.,

242.,257.,286.,287.,288.,

289.,290.,291.,292.,293.,

294.,295.,296.,297.,298.,

300.,301.

Chován Kálmán,  zeneszerző, zongoravirtuóz, zenepedagógus

1852

1182.,1183.,1184.,1185.,

1186.,1187.,1188.,1189.,

1190.,1191.

Clement Károly zeneszerző

1876

823.,824.,825.,826.,827.,

828.,829.,830.,831.,832.,

833.,834.,835.,836.,837.,

838.,840.

Csermák Antal György zeneszerző, hegedűművész

1774 körül

481.,490.,491.,492.

Dalnoky Viktor dr., fogorvos, operaénekes, rendező

1866

415.,416.,417.,425.,426.,

427.,428.,430.,432.,433.,

434.,435.,925.,927.,930.

Dános Lili, zongoraművész, korrepetítor, tanár

1912

744.,745.,748.,749.,750.,

751.

Delly Rózsi operaénekesnő

1912

703.,704.

Dienzl Oszkár zongoraművész, zeneszerző, karmester

1877

709.,710.,711.,712.,713.,

714.,715.,716.,718.,719.

Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

1877

79.,80.,81.,128.,130.,158.,

166.,705.,1171.

Doppler Ferenc fuvolavirtuóz, zeneszerző

1821

191.,192.,193.,337.

Doppler Károly zeneszerző, karmester, fuvolaművész

1825

190.

Dullien Klára hegedűművész és

 -tanár

1905

641.,642.,643.,644.,645.,

646.

Durigo Ilona operaénekesnő

1881

130.,131.,822.,833.

Egressy Béni zeneszerző, író, színész

1814

29.

Ember Nándor zongoraművész

1897

41.,42.,54.,55.,56.,277.,

278.

Erdősy Eugénia énekesnő

1856

767.,773.

Erkel Elek karmester, zeneszerző

1843

752.,753.,754.,755.,756.,

757.,758.,760.,763.,764.,

765.,766.

Erkel Gyula karmester, zeneszerző, zongoraművész, timpanista

1842

157.,158.,160.,161.

Farkas Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1851

186.,187.,188.,189.,

1112.

Fedák Sári színművésznő, operettprimadonna

1879

467.

Fenyves Gábriel dr. zongoraművész, karmester

1895

130.,142.

Flattné Győrffy Gizella operaénekes

1874

378.,379.,380.,381.,392.,393.

Frank Klára (Péter Józsefné) zongora- és énektanár

1914

744.,745.

Fricsay Richard karmester, ének- és zenetanár

1867

789.,791.,792.

Fusz János zeneszerző, karnagy

1777

135.,136.

Gábor Arnold operaénekes

1880

130.,143.,910.

Gábor József operett-/operaénekes (tenor), színész,rendező,műfordító

1879

909.,910.,911.,912.,913.,914.,915.,916.,925.,930.,944.,947.

Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetörténész, zenetudós

1906

158.,159.

Gencsy Sári operaénekes

1924

676.,677.,683.,684.,685.,687.

Gertler Endre hegedűművész

1907

404.,405.,406.,407.,408.,409.,410.,411.,412.,413.

Geyer Stefi hegedűművész, -tanár

1888

418.,419.,420.

Gizycka-Zamoyska Ludmilla zongoraművész, zeneszerző

1829

1097.,1100.

Gobbi Alajos hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató és zeneszerző

1842

224.,225.,226.,1105.

Goldmark Károly hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

1830

44.,471.,472.,473.,1169.

Goll Bea táncosnő, színésznő

1927

41.,42.,50.,93.

Gonda Lucy zongoraművész

1920

873.,874.,875.,876.,877.,

878.

Greisinger István zeneszerző, zongoratanár

18 ?

179.

Gyenge Anna operaénekesnő

1894

686.,688.,689.,690.,697.,

698.,699.,700.

 

1201   Ardelao • előzmény1200 2018-12-19 08:14:47

Befejezésül - az előző bejegyzések tartalmának összegzése, ill. pontosítása végett - közlöm Krausz Lászlónak azt az életrajzát, amely az USÁ-ban fellelhető források alapján válik ismertté előttünk:

         Krausz László (1903-1979) […] hegedűművész, karmester és festőművész  Magyarországon, Pécsett született. Zenei karrierje a hegedűvel kezdődött, amellyel először 13 éves korában lépett fel nyilvánosan. A pécsi városi zeneiskolában, majd a budapesti Állami Zeneakadémián folytatta tanulmányait, Hubay Jenő irányítása alatt. Krausz először 15 évesen vezényelt a budapesti Zeneakadémián.

         1923-ban elhagyta Magyarországot, hogy az új bécsi Konzervatóriumban folytassa tanulmányait. Később a Bécsi Állami Zeneakadémia növendéke lett. A Wilhelm Wazek Zenekar (William Wazek Orchestra) koncertmestere volt, és alkalmanként a Bécsi Szimfonikus Zenekarban (Vienna Symphony Orchestra) is játszott.

          1926-ban Krausz Párizsba ment, hogy a Modern Hegedű Intézetében (Institut de Violon Moderne) Járosy Albertnél tanuljon. Párizsban részt vett Eugène Ysaÿe kurzusain is (École Normale de Musique). 1929-ben Svájcba költözött, ahol 1947-ig maradt. Játszott a Weingartner Félix vezette Bázeli Zenekari Társasággal (Basler Orchester Gesellschaft). Egyidejűleg pedig zenetudományi, filozófiai és pedagógiai tanulmányokat folytatott a Bázeli Egyetemen.

          1935-től több éven át a lausanne-i Rádiózenekar (Radio Orchestra in Lausanne) első hegedűse volt.  Megalapította és vezette a Lausanne-i Vonószenekart (Lausanne String Orchestra). 1938-tól 1947-ig egy genfi zenekar, az Orchestre de la Suisse Romande első hegedűse volt, Ernest Ansermet vezetése alatt. Krausz alkalmanként vezényelte is ezt a zenekart. Krausz a Genfi Szimfonikus Együttes (Ensemble Symphonique de Genève) igazgatója, és a Bázeli Zenekari Társaság vendégkarmestere lett. A genfi konzervatóriumi fakultás tagjaként vezényelte a konzervatórium vonószenekarát is. Vendégkarmesterként számos más európai zenekarnál is fellépett, beleértve az Oszlói Filharmonikusokat (Oslo Philharmonic) is.

          1944-ben a nácik Krausz László szüleit (Krausz Simont és Franciskát) Auschwitzba deportálták A pécsi zsidó közösség megmaradt tagjaival együtt megölték őket.

         Krausz László 1947-ben feleségével, a zongoraművész és zeneszerző Susan Strauss-szal (Stuttgart, 1914 - Cleveland Heights, 2008), akivel Lausanne-ban ismerkedett meg, és 1935-ben kötött házasságot, valamint két fiával (Peterrel és Michaellel) - Walter Wanger amerikai filmproducer és Joan Benett színésznő segítségével - az Egyesült Államokba emigrált, és ott először New Yorkban, később Clevelandban telepedett le. A New Yorki Zenei Főiskolán (New York College of Music) kamarazenét tanított. Később a Széll György vezette Clevelandi Zenekarhoz (Cleveland Orchestra) csatlakozott. Krausz vezette a Clevelandi Zeneiskola székhelyén a Vonósegyüttes tanszakot (String Ensemble Department, Cleveland Music School).  Később ő lett  a Clevelandi Kamarazenekar (Cleveland Chamber Orchestra), a Mansfieldi Szimfonikus Zenekar (Mansfield Symphony Orchestra) és az Akroni Szimfonikus Zenekar (Akron Symphony Orchestra) zeneigazgatója és karmestere. 

          Az amerikai állampolgárságot a Krausz család 1953-ban kapta meg. 

          Krausz László kiváló festő is volt. Művészi felfedezései magukban foglalják a portrékészítést és a tájfestészetet, az absztrakt expresszionizmust, a geometriai szimbolizmust, a kabbala ábécét, a zsidó és izraeli témákat stb. Alkotásai között megtaláltjuk kora legnevesebb muzsikusainak portréit.

          1959-ben Krausz László a Western Reserve Egyetemen (Western Reserve University) a festészetben megszerezte a mester fokozatot. De a Clevelandi Művészeti Intézetben  (Cleveland Institute of Art), a Skowhegani Szobrász- és Festőiskolában (Skowhegan School of Sculpture and Painting) és a Cooperi Művészeti Intézetben (Cooper School of Art) is folytatott tanulmányokat, ahol alkalmanként tanított is. Kísérleti művészeti stúdiót vezetett a Case Technológiai intézetnél (Case Institute of Technology).

          Szívrohamban hunyt el, 1979.05.25-én.

          A Krausz Lászlóval kapcsolatos anyagokat (különféle dokumentumok, naplók, fényképek, vendégkönyvek, felvételek és művészeti munkák) a Western Reserve Historical Society őrzi Clevelandban:

10825 East Boulevard, Cleveland, Ohio 44106
Telephone: (216) 721-5722

          Krausz Lászlónak a legjelentősebb 20. századi muzsikusokról készített, figyelemre méltó portréi a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban (Library of Congress) találhatók. Ezek többnyire toll-, ill. tinta- és szénrajzok. Megtalálhatók közöttük Pierre Boulez (zeneszerző és karmester), Robert Casadesus (zongoraművész), Leon Fleisher (zongoraművész), Paul Kletski (zeneszerző és zongoraművész), Louis Lane (karmester), Frank Martin (zeneszerző), Yehudi Menuhin (hegedűművész és karmester), David Oistrach (hegedűművész), Paul Paray (karmester), Arthur Rubinstein (zongoraművész), Gunther Schuller (zeneszerző és karmester), Rudolph Serkin (zongoraművész), Robert Shaw (karmester), Leonard Shure (zongoraművész), Arnold Steinhardt (hegedűművész), Igor Stravinsky (zeneszerző), Széll György (karmester) és Szigeti József (hegedűművész).

További részletek itt olvashatók:

http://krauszart.com/laszlo-krausz.html

http://ead.ohiolink.edu/xtf-ead/view?docId=ead/OCLWHi0991.xml;chunk.id=bioghist_1;brand=default .

1200   Ardelao • előzmény1199 2018-12-18 11:24:51

MUZSIKA, 1958.05.00/5. SZÁM:

REMÉNYI-GYENES ISTVÁN: Zeneművészeink a nagyvilágban

„[…] KRAUSZ LÁSZLÓ az amerikai Akron Symphony (Ohio) állandó karnagya. Előtte a Genfi Konzervatórium tanára volt s vezette a lausanne-i vonószenekart is. […]”

Hangfelvételek, amelyeknél Krausz László neve szerepel

1199   Ardelao • előzmény1198 2018-12-18 11:23:20

PÉCSI NAPLÓ, 1940.03.13.:

Pécsi származású hegedűművész szereplése Genfben. Ismételten foglalkoztunk már Krausz László, a pécsi származású, Svájcban elő hegedűművész sikereivel. Krausz Lászlót most újabb megtiszteltetés érte. A f. hó 13-án, szerdán este fél 9 órakor Genfben rendezendő nagy gálahangversenynek, amelyen W. Backhaus is szerepel, ugyanis ő a hegedű szólistája, és ebből az alkalomból Hindemith brácsára komponált gyászzenéjét fogja zenekari kísérettel játszani. Krausz László ezen szereplésének jelentőségét mi sem bizonyítja inkább, minthogy szóbanforgó hangversenyt rendező egyesület gálakoncertjein ebben a szezonban mindössze két magyar művész, Bartók és Szigeti szerepelnek. A hangversenyt egyebekben a Sottens rádióállomás közvetíti, ennélfogva azt a pécsi zenekedvelőknek is alkalmuk lesz meghallgatni.”

1198   Ardelao • előzmény1197 2018-12-18 10:10:05

PÉCSI NAPLÓ, 1936.07.01.:

Krausz László külföldi sikerei. Krausz. László, a pécsi származású hegedűművész nemrégen a lausannei rádióban szerepelt nagy sikerrel. Bizonyítja ezt a sikert az ottani rádió hetilap egyik száma, amely a legnagyobb elismeréssel ír a nagytehetségű pécsi hegedűművészről. A mikrofon előtt játszott Händel művel kapcsolatosan, mint a klasszikus muzsika igazi interpretálóját, a mély, meleg tónusú művészt aposztrofálja a lap. A bázeli National-Zeitungban, amely Krausszal, mint brácsással foglalkozik, ezt olvassuk: „A legmagasabbrendű élvezetet szerezte hallgatóinak Krausz László, aki az igazi, határtalan művészetet szolgálja. Örömmel regisztráljuk a pécsi származású muzsikus jelentős sikerét, és mindehhez azt tesszük még hozzá, hogy Krausz László a bázeli Orchestergesellschaftnak egyik legbecsültebb tagja.

1197   Ardelao • előzmény1196 2018-12-17 09:29:20

PÉCSI NAPLÓ, 1932.12.23.:

Pécsi művész a beromünsteri rádióban.
Krausz László pécsi hegedűművész, aki évek óta küföldön tartózkodik, és egymás után aratja a legnagyobb sikereket, 24-én szombaton este 9 órai kezdettel a beromünsteri rádióban kamarazene és szóló koncertet ad.”

1196   Ardelao • előzmény1195 2018-12-17 08:59:27

PÉCSI NAPLÓ, 1929.08.28.:

Pécsi származású hegedűművész sikere. Krausz László pécsi születésű hegedűművész, a pécsi városi zeneiskola, majd rövid időn át Isaÿe, a legnagyobb élő hegedűművésznek volt növendéke, karrierjének új állomásáról számolunk be örömmel. Legutóbb Interlaaken előkelő svájci fürdőhely zenekarának volt tagja. Meghívást kapott a baseli opera zenekarához prímhegedűsi állásra, amelynek elnyerése mintegy 100 jelentkező közül neki sikerült. A baseli opera karmestere a világhírű Weingarnter Felix. […]”

1195   Ardelao • előzmény1194 2018-12-16 10:14:45

PESTI NAPLÓ, 1928.01.01.:

Pécsi hegedűs sikerei Bécsben. Ezelőtt néhány hónappal megírtuk, hogy a fiatal pécsi művészgeneráció egyik közismert tagja, Krausz László, újból visszament Bécsbe. Az elmúlt rövid idő alatt máris újabb sikereket ért el. Mint a népszerű Wilhelm Wazek 25 tagú konzertzenekarának első hangversenymestere, több ízben fellépett szólószámokkal, zenekarkísérettel a közkedvelt Volksgarten koncertek során, mindannyiszor nagy sikert aratva. Ugyancsak ezen zenekar kísérete mellett már háromszor hegedült a bécsi rádió leadóállomás készülékébe, valamint néhány héttel ezelőtt a világhírű Tonkünstler Orchester egy hangversenyén is közreműködött, mint első hegedűs. Legújabban azonban arról értesülünk, hogy egy újonnan alakult bécsi kamarazenekarnak lett az első hegedűse. Ez a zenekar nemrég tartotta a bemutatkozó hangversenyét dr. Reischnek, az osztrák Nemzeti Bank elnökének a magánlakásán, meghívott vendégek előtt. Az „Interessantes Blatt” képes folyóirat egy feltűnést keltő cikk kíséretében hozza ezen új zenekar csoportképét. Krausz László ezen bemutatkozó házi koncertjüknek egy érdekes emlékét küldte el édesapjához, Krausz Simon ismert pécsi szabómesterhez. Dr. Hainisch, az osztrák köztársaság elnöke, aki szintén jelen volt a meghívottak között, egy aláírásával ellátott műsort küldött Krausz Lászlónak, dr. Fuchs udvari tanácsosnak, a sajtóirodák főnökének útján, így történt aztán, hogy Krausz Simon szabómester a szerkesztőségünk mellett levő kis boltjában örömmel mutatja ismerőseinek az osztrák köztársasági elnök kezeírását. Krausz Lászlótól annál is inkább sokat várunk, mert jelenleg a legkiválóbb bécsi akadémiai hegedűtanár, Dozzent Gottfried Feistnek a tanítványa.”

1194   Ardelao • előzmény1193 2018-12-15 11:15:38

Meglepő, hogy Krausz László sikeres hazai és külföldi fellépéseiről – egy-két kivételtől eltekintve - csaknem kizárólag a pécsi sajtó tudósított:

PÉCSI NAPLÓ, 1927.03.01.:

"Támogasd a szegényeket. Siklósról jelenti tudósítónk: Ennek a jelmondatnak a jegyében rendezte a siklósi izr. Nőegylet a szokásos farsangi mulatságát a központi szálloda összes helyiségeiben. A Nőegylet alapos gonddal készítette elő műkedvelő gárdáját, hogy a kényes ízlésű közönségnek a legszebbet nyújthassa és kellemes szórakozást biztosítson, […] Nem várt, de nagyon kellemes számot illesztett be a Nőegylet vezetősége Krausz László hegedűművész játékával, ki most tért vissza külföldről, s gyönyörű magas művészi készültséggel bíró játékával hazánkban először szerepelt. Játékát külön méltatni nem szükséges, mert a közönség frenetikus tapsa mindent megadott neki, ami egy ily jeles művésznek kijár. Négy ízben kérték játékának ismétlését. […]"

Ugyanebben az újságban egy másik hír:

Krausz László a „Hárfa“ hangversenyén. Minap hírt adtunk arról, hogy Krausz László, aki a pécsi zeneiskolából kiindulva, a magaszervezte reáliskolai zenekaron át Bécs, Páris, Belgium leghíresebb hegedűvirtuózainak meghitt zeneszobájáig aránylag igen rövid idő alatt óriási utat tett meg, ebből a külföldi vándorlásából hazaérkezett. Sokan, igen sokan nagy érdeklődéssel kísérték ezen az útján. Krausz László mindenképpen beváltotta a hozzá fűzött reménységeket s csaknem kiforrott egyéniség áll ma előttünk pompás hegedűjével, így fog állani a „Hárfa“ közönsége elé március 13-án. Ezen a hangversenyen csak ízelítőt ad művészetéből az iránta érdeklődőknek, hogy kíváncsiságukat még inkább fölfokozza az április hóban rendezendő saját hangversenyére.”

1193   Ardelao • előzmény1192 2018-12-14 20:52:11

PÉCSI NAPLÓ, 1927.02.20.:

csi hegedűművész visszatérése európai tanulmánykörútjáról.

Krausz László miután mint a pécsi városi zeneiskola növendéke többízben sikeresen vizsgázott a budapesti zeneakadémián, Bécsben folytatta tanulmányait. A bécsi konzervatórium mesteriskolájában egy évig Robert Pollak növendéke volt. Ebbe az időszakba esik Krausz egyetlen bécsi szereplése, mely alkalommal a Musikvereinssaalban Mendelssohn vonósnyolcasát vezette. A legnagyobb bécsi lapok elismerően nyilatkoztak Krausz kamarazenei teljesítményéről. Később Krausz a bécsi állami zeneakadémián Ehggartd Gyula kormánytanácsos tanítványa lett, és kitűnővel tett osztályvizsgát. Időközben a leghíresebb bécsi zenekarok egyikének, a Volksgartenben koncertező 30 tagú Wilhelm Wazek zenekarnak lett az első hangversenymestere. Az Akadémián részesült hegedűoktatási módszerrel Krausz nem lévén megelégedve, kilépett a növendékek sorából és az ugyancsak akadémiai tanár, Gottfried Feistnek lett a magántanítványa. Röviddel ezután nagyszámú bécsi tanítványainak sajnálatára Párisba ment. A nagy francia hegedűpedagógus, Lucien Capet vezetése alatt álló „École moderne du Violon” növendéke lett, és behatóan tanulmányozta a francia zenetanítási módszereket. Emellett az a megtisztelő szerencse érte, hogy ő volt a háború után az első magyar hegedűs, akit a párisi Eiffel-torony rádió zeneigazgatósága szólószereplésre meghívott. Első vendégszereplése olyan nagy sikerrel járt, hogy felszólítást kapott egy második szereplésre is. Ezen alkalmakkor Krausz nemcsak francia és német, hanem magyar szerzők (Hubay, Kodály) műveit is játszotta. Egy más alkalommal a párisi hegedűstársadalom és számos kritikus jelenlétében nagy feltűnést keltve a jelenkor legnagyobb hegedűmestere, a belga Eugéne Isaÿe előtt játszott, aki Krauszt — kívánságára — tanítványaképpen Brüsszelbe hívta. Egy nagy párisi zenelap, a „Zenei Világ” Krausznak Isaÿval közös fényképét hozta. Így került — bár rövid időre — a Magyarországon még ismeretlen pécsi hegedűs a párisi zenei érdeklődés közzéppontjába. Félévi párisi tartózkodás után Krausz Belgiumba ment, de röviddel ezután elfogadott egy hollandiai szerződési ajánlatot. Amsterdamba került, hol egy revüszínház zenekarának hangversenymestere és egyben helyettes dirigense lett. Vagy harmincszor szerepelt magánszámokkal is, minden alkalommal nagy sikert aratva. Egyízben a nagy magyarbarát Max Tak zeneigazgató feltűnést keltő elismeréssel nyilatkozott Krausz teljesítményéről. Negyedévi hollandiai tartózkodás után néhány hónapig Németországban folytatta tanulmányútját. Krausz külföldi tartózkodása alatt állandóan színes és szívesen olvasott cikkeket küldött a Pécsi Napló számára. Mint ismeretes, Krausz László sikerekben gazdag külföldi tanulmányútjáról visszaérkezett szülővárosába, és értesülésünk szerint újból megkezdi Pécsett a négy évvel ezelőtt megszakított hegedűtanítói működését.”

1192   Ardelao 2018-12-13 08:55:14

KRAUSZ LÁSZLÓ, hegedűművész, karmester, festő

(Pécs, 1903.04.04.-Cleveland Heights?, Ohio, 1979.05.25.)

Nevére a Weingartner Félixszel kapcsolatos hírek olvasása közben bukkantam rá. Kíváncsi lettem, ki is volt ez a – mint később kiderült – rendkívül sikeres pályát befutott művészember, akiről a magyar Wikipédia nem tesz említést, de neve a magyar hegedűművészek vagy karmesterek között sem szerepel.

Fotóját sokáig kerestem a neten, de csak fiairól – Péterről és Mihályról (Michael) - találtam fényképet. Végül rábukkantam a festő Krausz László időskori fotójára, amely – fiai arcképének alapján - kétségkívül a hegedűművész és karmester Krausz Lászlót ábrázolja:

A sajtóban 1975-ben megjelent fotó a festő Krausz Lászlóról, saját  műve előtt:

1975 Press Photo Lazzlo Krausz, Cleveland artist & his panel after Michaelangelo

Az első újsághír, amelyben Krausz Lászlóról olvashatunk:

PÉCSI NAPLÓ, 1926.09.26.:

Pécsi hegedűművész játszott a párisi Eiffel torony rádió felvevő készülékébe.

A pécsi városi zeneiskola végzett növendékei sorából Krausz László hegedűművész neve egyike a legismertebbeknek. Különösen ismert a Pécsi Napló olvasói előtt, mert úgy Bécsből, mint Párisból ügyesen megírt színes képeit lapunknak küldte közlésre. Amint értesülünk, Krausz Lászlónak Párisban, ahol miként Bécsben, egyik orchesterhez játszotta az első hegedűt, minap alkalma nyílt, hogy a legelső hegedűmester, a Brüsselben élő Ysaÿe mester alatt a legnevesebb párisi zenekritikusok és művészek jelenlétében játszhatott sokadmagával, akik mind arra vágyódtak, hogy a csak legtehetségesebbek tanításával foglalkozó művész tanítványai közé fogadják. Krausz Lászlót, aki maga is már a növendékek egész sorát tanította, legjobb sikerrel, Ysaÿe elfogadta növendékei sorába, és amint a mester otthonában újból megkezdi válogatott növendékeinek oktatását, a mi Krauszunk is elmegy Brüsselbe, hogy szép tudását a világ legelismertebb mesterének útmutatása szerint tökéletesítse. Előzőleg azonban ezen a héten még egyszer játszani fog az Eiffel torony fölvevő rádió készülékébe, ahol az elmúlt héten egyszer már játszott, szép játékával dicsőséget szerezve a magyar művészetnek, mivel mint László Krausz, magyar hegedűművészt konferálta be a rádió fölvételi állomás rendezője. Az Eiffel torony leadó állomásának meg kell elégednie azzal, hogy az ottani produkciókat csak 100.000 párisi és a többi francia város, de Anglia, Svájc, Spanyolország, Észak-Afrika és az északi részek rádió állomásai hallgatják, mivel arra, hogy az Eiffel toronyból előtörő hanghullámok a nyugati és balkáni államokba is elérjenek, az Eiffeltorony fölvevő készüléke gyenge és így a violonist hongrois-nak, Krausz Lászlónak ezúttal fél millió hallgató állomással kellett beérnie, a mi elég tekintélyes számú közönséget jelent. Szép sikerének köszönhette, hogy másodszori játékra is kapott fölszólítást. Fél órai játékért elég tisztességes honoráriumot is kapott. Fiatal földinket még az a dicsőség is érte a legutóbbi időben, hogy a legelőkelőbb francia művészi lap Ysaÿe fényképét hozta válogatott tanítványai, ezek sorában Krausz László társaságában. Élénk figyelemmel fogjuk kísérni földink további művészi fejlődésének útját, melytől még sokat várunk.

1191   Ardelao • előzmény1190 2018-12-12 08:37:52

PESTI HÍRLAP, 1928.03.24.:

Chován Kálmán halála.

Csendben, szerény észrevétlenségben, mint ahogy egész élete lefolyt, távozott tőlünk zenei kultúránk egyik kimagasló alakja, egyik legértékesebb munkatársa: Chován Kálmán, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanára. Chován Kálmánban, aki néhány nap előtt költözött az örök harmóniák országába, a zongoraoktatás legnagyobb mesterét vesztettük el, aki évtizedes működése alatt generációkat vezetett el a művészet magasabb megértéséig, az előadóművészet legmagasabb fokáig. Chován Kálmán 1852-ben született Szarvason. Zenei tanulmányainak elvégzése után tanári állást vállalt a bécsi európai hírű Horak-féle zeneiskolában, később a nagynevű intézet vezetője lett. Erkel Ferenc halála után a magyar kultuszkormány Chován Kálmánt a zeneakadémia tanárává nevezte ki, 1891-ben pedig rábízta az újonnan fölállított zongoratanárképző-tanfolyamok vezetését. Elméleti és gyakorlati tapasztalatait Chován Kálmán nagyszerű módszerű, a külföldön is elterjedt zongoraiskolájában és alapvető, még ma is használatban levő elméleti művében, „A zongorajáték tanmódszere", fektette le. Chován Kálmán nemcsak a legtapasztaltabb zongorapedagógus volt, de egyszersmind elsőrangú zongoraművész is, aki számtalanszor lépett fényes sikerrel a nyilvánosság elé. Azonkívül nagytehetségű komponista, kinek számos kamarazeneművét és főleg nemzeties érzelmű zongoraszerzeményeit egy időben igen sokat játszották. Éppoly kiváló mint művész és szaktudós volt Chován Kálmán, az ember. Idealista a szó legnemesebb értelmében, maga a megtestesült puritanizmus, szívjóság. Egyike volt ama kevés, magasabb polcot betöltő embereknek, akiknek nem volt ellenségük. Chován Kálmánt egész életén át általános szeretet és megbecsülés vette körül. Chován 1916-ban ment nyugdíjba, azóta a legcsendesebben, visszavonultságban élt."

A ZENE, 1935/15. SZÁM:

Chován Kálmán-emléktáblát lepleztek le Szarvason, a híres gimnázium homlokzatán. Raffay Sándor püspök tartalmas avatóbeszéde után dr. Horváth Dezső, a Szarvasi Öregdiákok Szövetségének titkára méltatta nagyhatású emlékbeszédében Chován Kálmán érdemeit és működésének üdvös hatását. A szép emléktáblát, amely Boda Gábor szobrászművész tervei szerint készült, Kelló Gusztáv evangélikus igazgató-lelkész vette át megőrzésre. A Zeneművészeti Főiskola nevében Siklós Albert, a Magyar Zeneszerzők Országos Egyesülete és a Magyar Zenebarátok Szövetsége nevében Szabados Béla, a Magyar Luther Társaság és az Országos Luther Szövetség részéről Szánthó Róbert helyeztek koszorút az emléktáblára. Dr. Haviár Gyula egyház-megyei felügyelő záróbeszédével végződött a meleghangú emlékünnep.”

Képtalálat a következőre: „Chován Kálmán emléktábla”

NÉPSZAVA, 1978.03.03.:

„Chován Kálmán zenei hetek Szarvason. A város szülöttének. Chován Kálmánnak emlékezetére évenként megrendezik Szarvason a zenetudós nevét viselő zenei heteket. Az idei zenefesztivált csütörtökön Chován Kálmán halálának 50. évfordulója tiszteletére ünnepi megemlékezéssel nyitották meg."

1190   Ardelao • előzmény1189 2018-12-11 08:20:51

Hetvenedik születésnapján is megemlékeztek róla:

MAGYARORSZÁG, 1922.01.21.:

„A magyar zenepedagógia nagyérdemű munkása, Chován Kálmán, nyugalmazott zeneakadémiai professzor, a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját. Chován hosszú időn át vezette a zongoratanárképző tanfolyamot, egész nemzedék került ki a keze alól. Irodalmi munkássága is jelentékeny. A zongora tanítás methodikájáról írt munkája ma is nélkülözhetetlen kézikönyve a zongarapedagógusoknak. Igen sok instruktív zongoraművet is adott ki. Jubileuma alkalmából öt füzet négykezes zongoradarabja jelent meg a hangjegypiacon.”

1189   Ardelao • előzmény1188 2018-12-11 08:12:03

1921-ben a már nyugdíjas Chován Kálmánt felkérték a magán-zeneiskolák országos zenetanítási szakfelügyeletére, aki e nem könnyű, gyakran kellemetlen feladat ellátásában is igyekezett kíméletesen, méltányosan eljárni:

MAGYARORSZÁG, 1921.09.16.:

Tisztogatás a magánjellegű színésziskolák között

A magán zeneintézetek, mozi- és színiiskolák állami felügyelet alatt — Chován Kálmán országos zenetanítási szakfelügyelő nyilatkozata — Beszélgetés Rákosi Szidivel

                                                                                                                                                                                             Budapest, szeptember 15.

          (A Magyarország tudósítójától.) A ma reggeli lapok megírták, hogy a mai hivatalos lap közölni fogja a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét a magánjellegű zene-, színi- és moziiskolák állami felügyelet alá vételéről. […] A magán-zeneiskolák országos szakfelügyelője, Chován Kálmán, nyugalmazott zeneakadémiai tanár, akinek nyilatkozatát alább közöljük, már megkapta kinevezését. […]
          […]

          Nyilatkozatra kértük fel Chován Kálmán országos zenetanítási szakfelügyelőt, aki a következőket mondotta munkatársunknak:

          — A kinevezés váratlanul ért, de örömmel vállaltam a nehéz feladatot, mert régóta éreztem, és hangoztattam, hogy a magánzeneiskolák körül végre-valahára rendet kell teremteni.
          Nagyon sok a visszaélés, különösen a fővárosban, és igen sok zeneiskolának —  amely nagybüszkén „Akadémiára előkészítő tanfolyam“-nak hirdeti magát — még csak rendes helyisége sincs. Megfelelő tanítási eszközök és tanerők hiányában szó sem lehet az ilyen intézetekben eredményes pedagógiai működésről. A miniszteri rendelet értelmében teljes fölhatalmazást kaptam arra, hogy a magánzeneiskolákat végigjárva, azok belső életét ellenőrizzem, s amennyiben a rendeletben fölállított követelményeknek úgy helyiség, mint berendezés, a tanerőik képzettsége, az állami tantervhez való ragaszkodás, általában a tanítás színvonala és szelleme tekintetében eleget nem tesznek, az illető iskolák megszüntetését hozzam javaslatba.
          — A miniszteri rendelet kötelezővé teszi a magánzeneiskolákban államérvényes oklevéllel rendelkező tanerők alkalmazását is. Ezen a ponton a szükséges szigort bizonyos kímélettel óhajtom párosítani, mert hiszen a diplomát nem szerzett zenetanárok közt is nem egy akad, aki tudásával és eddigi működésével érdemet szerzett arra, hogy pedagógiai működést fejtsen ki.  […]”

1188   Ardelao • előzmény1187 2018-12-11 07:43:48

Chován Kálmán 1916-ban nyugdíjba vonult, de a sajtó még ezután is sokáig ír róla.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1916.12.09.:

„(Kitüntetés.) A király Chován Kálmán zeneakadémia tanárnak nyugalomba vonulása alkalmából a zeneoktatás terén sok éven át teljesített kiválóan érdemes szolgálata elismeréseüI a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.”

1187   Ardelao • előzmény1186 2018-12-09 19:53:15

Chován Kálmán zenepedagógiai művei, tanulmányai:

ZENELAP, 1892.11.02./18. SZÁM:

Négy tanulmány (Octaven Studien) zongorára. Szerzé és Tomka István tanárnak barátilag ajánlja Chován Kálmán. 18. mű. A Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udv. zeneműkereskedő czég kiadványa. Ára 1 frt. -
Chován Kálmán, az orsz. magyar kir. zeneakadémia kiváló tanára ismét meggazdagította legújabban szerzett nyolczad (Oktaven) tanulmányaival paedagógiai zeneirodalmunkat, E tanulmányok specialis jellegüknél fogva az oktávjáték fejlesztésére nézve igen alkalmas anyagot szolgálnak, melyekre a magasabb zongorajátékot tanulmányozóknak, valamint a zenetanári karnak figyelmét ráterelni legkedvesebb kötelességünknek tartjuk.”

ZENELAP, 1904.10.15.:

Rozsnyai Károly budapesti könyv- és zenemű-kereskedés (Múzeum-körút 15. sz.) újdonsága: A zongorajáték módszertana (methodika) mint nevelési eszköz. Írta Chován Kálmán, az orsz. m. kir. zeneakadémia rendes tanára, a zongoratanárképző vezetője. Il-ik bővített kiadás. […] Tizenegy éve, hogy a kiváló szerző „tanmódszere“ megjelent, s a kik addig (mert voltak ilyenek!) csak szerencse dolgának tartották az ő növendékeinek szép sikerét: letették a fegyvert, mert látták könyvéből, hogy tudatos, igazi mesterrel álltak szemben. A nem épen nagyterjedelmű, de alapos mű mindenkit csak elismerésre kényszerített; sajnálatos, s csak a mi ismert zilált viszonyainkra szomorúan jellemző, hogy egy évtizednél tovább tartott, a míg új kiadásra lett szükség. […]"

MAGYARORSZÁG, 1905.05.14.:

Zenepedagógiai művek

[…]

9. CHOVÁN KÁLMÁN, A zongora játék módszertana (methodika). I. általános, II. elméleti, III. gyakorlati rész és a legújabb akadémiai tananyag, IV. zeneműszótár[…].

10. CHOVAN KÁLMÁN. Elméleti és gyakorlati zongoraiskola módszeres magyarázatokkal kezdők számára. […]"

BUDAPESTI HÍRLAP, 1907.12.08.:

Új zenepedagógiai művek!

[…] Chován Kálmán.  A zongorajáték tanítási módszere (Methodika) mint zenei nevelési eszköz. Függ.: Zeneműszótár. Második javított kiadás […].

Chován Kálmán. Elméleti és gyakorlati zongoraiskola, mint zenei nevelési eszköz, az alapvető módszertan nyomán. Két évre terjedő tökéletes tananyag számos gyakorlat és dallamos darab két és négy kézre. 2 kötet: egy-egy évre […]

Szonatina-album és más előadási darabok az ifjúsági irodalom klasszikus műveinek legjavából fokozatosan, rendezte és átdolgozta Chován Kálmán. 2 köt.

[…]

Bertini-Chován. 45 válogatott tanulmány, Bertini Op. 29., 82., 100. és 134. opusból, magyarázatokkal és ujjrenddel […]

Czerny-Chován. Szemelvények Czerny Op. 139., 885., 688., 821. és 819. műveiből, egyúttal előtanulmánya Czerny-Szendy Op. 299-nek […].

Chován K. A zongorajáték módszertana (Methodika) mint zenei nevelési eszköz. Általános, elméleti és gyakorlati rész egy kötetben a Zeneakademia 12 évre terjedő teljes tantervével, számos hangjegypéldával."

Chován Kálmán antikváriumban beszerzhető, ill. előjegyeztethető zenepedagógiai munkái, szerzeményei és átdolgozásai

1186   Ardelao • előzmény1185 2018-12-09 08:10:10

Nem célom Chován Kálmán valamennyi zeneművének a „felkutatása”. Akit e téma mélyebben érdekel, bizonyára megteszi helyettem. Még csupán néhányat sorolok fel közülük:

PALLAS NAGY LEXIKONA, 1904:

„Chován Kálmán, zeneszerző, újabb műve: Rhapsodie roumaine (2 zong. 4 kézre, Erzsébet román királynénak (!) ajánlva). Eredetileg zongorára írt magyar ábrándját zenekarra átírva előadta a Budapesti Filharmóniai Társaság.”

*

Scènes hongroises (Magyar hangulatképek), Op. 5 (kotta)

Chován Kálmán e szerzeményét többek között „a budai társas élet fellendítésére (!) megalakult” Harmónia társulat mutatta be 1905.02.04-én, Bäck Béla zongoraművész előadásában. (ORSZÁG-VILÁG, 1905.02.12.)

*

Frühlings-Scenen, Op. 11 (lapozható kotta)

Kalman Chován: Lustwandeln (Strolling/Andalgás) Op.11, No. 6 (videó)

Chován Kálmán főként zongora- és kamarazenei darabokat komponált. E darabot, amelyen érezhető Schumann hatása, 1887-ben írta, és Wilhelm Dörrnek, a Bécsi Konzervatórium tanárának dedikálta.

*

Gypsy Legend - Kalman Chovan (videó)

A neten e rövid, ám szép darabot többek előadásában is meghallgathatjuk. Számomra ez tűnik a leghitelesebbnek.

*

Rozsnyai Károly könyv- és zeneműkereskedése és antikváriuma a BUDAPESTI HÍRLAP 1911.12.10-i számában  a következő Chován-művek elérhetőségét hirdette meg:

„Magyar lant. Könnyű előadási darabok fokozatos sorrendben a magyaros ritmus és kifejezés fejlesztésére. Szerzette Chován K.
I.   sorozat: Op. 33. 12 darab egy kötetben (II.—V. évfolyam) ............ 6.—
II.  sorozat: Op. 35.  6 darab egy kötetben (IV. évfolyam) ..................5.—
III. sorozat: Op. 37. 4 ábrándszerű darab egy kötetben (IV., VI.—VIII. évfolyam).......6.

Családi Ünnep. 5 előadási darab az ifjúság számára (V. évfolyam). Szerzé Chován K. 1. Megnyitó. 2. Lassú keringő. 3. Menuet. 4. Mazurka. 5. Ongharese. Csárdás. Egy kötetben ...............5.—

Magyar akvarellek. 5 jellemdarab. Szerzé Chován Kálmán. (VII—VIII. évfolyam). 1. Ábránd. 2. Idyll. 3. Mese. 4. Juhász. 5. Csárdajelenet. Egy kötetben.............. 5.—

Virágregék
10 könnyű jellemdarab. Szerzé Chován Kálmán. Op. 38., 2 füzetben (III.—IV. évfolyam).
I. füzet: Százszorszép. Liliom. Jácint. Tulipán. Gyöngyvirág.......................8. —

ll. füzet: Rózsa. Nefelejts. Borostyán. Pipacs. Hervadás ............................3. —

Őszi képek.
3 jellemdarab. Szerzé Chován Kálmán. Op. 36. (VIII.— IX. évfolyam). Egy kötetben ……… 3.20”

1185   Ardelao • előzmény1184 2018-12-08 09:53:28

Chován Kálmán életéről, illetve pályafutásáról a Wikipédiában olvasható információnál többet a korabeli lapokból sem tudhatunk meg. A külföldi sajtóban sem találtam róla bővebb tájékoztatást. Fotóját egy szerzeményeit és átdolgozásait tartalmazó, megfakult kiadványon láthatjuk csupán. 

Képtalálat a következőre: „Chován Kálmán”

Szerencsére a könyvtárak mind itthon, mind külföldön számos kottáját és zenepedagógiai munkáját őrzik, így Chován Kálmánnal, a zeneszerzővel és -pedagógussal zene- és írásművein keresztül köthetünk közelebbi ismeretséget.

Aphorismen (lapozható kotta)

E műről a PESTI NAPLÓ 1894.01.16-i számában a következő sorok olvashatók:

Hangverseny. A Budapesti Zeneművészkör ma esti hangversenyével, amely a VI. VII. kerületi kaszinó dísztermébe nagy és előkelő közönséget gyűjtött, megint bebizonyította, hogy a főváros zenevilágának szükséges, sőt oszlopos alkotója. A mai hangverseny, csakúgy mint tavalyi előzői, a közönségnek alkalmat adott néhány eredeti munkának hallására, több fiatal tehetség megbecsülésére. […] A hangversenynek talán legérdekesebb száma Chován Kálmán öt scherzójavolt. Az Aforizmák című kis zenemű öt kis pompásan festett hangulatkép. Szellemes ötletek szellemes tehnikával kifejezve. Szendy Árpád adta elő az ő finoman pointírozó játékával. Természetes, hogy a tapsból bőségesen jutott része. […].

1184   Ardelao • előzmény1183 2018-12-07 10:05:13

ZENELAP, 1890.12.23./23. SZÁM:

Kritikai szemle.
Trio pour Piano, Violon et Violoncello par Coloman Chován Op. 10. Propriété deséditeurs. Rózsavölgyi & Cie Budapest. […]

          Chován Kálmán, az orsz. magy. kir. zeneakadémia legmagasabb zongora-osztályok jeles tanára, a kamara zeneirodalmat egy jelentékeny művel gazdagította. Örömmel konstatáljuk, hogy az előttünk fekvő zongora-hármas a zenemű alkotások legkiválóbbjai közé sorakoztatható. Négy tételből áll, még pedig: Allegro con moto (lágy-F), Andante cantabile (kemény-Desz), Scherzo (Allegro kemény-F L’istesso tempo kemény-B) és Allegro con spirito (lágy-F).
          Az egész mű irálya a legnemesebb, és minden ízében elárulja írójának a zeneköltészethez való hivatottságát. Eredetiség, költői ihlet és formai szépség jellemzik az egész művet. Óhajtjuk, hogy e ritka szép alkotást mielőbb hallhassuk négyes társulataink valamelyike által előadva, mert nem csak kiváló szellemi termék, hanem egyszersmind hazai zeneköltőink egyik legkiválóbbjának művéről van szó, melyet bemutatni erkölcsi kötelesség gyanánt háramlik az említett művésztársulat bármelyikére.
          Felemlítjük még, hogy Chován trióját az orsz. magy. kir. zene- és színművészeti akadémia jeles igazgatójának, Mihalovich Ödönnek ajánlotta, s hogy e kiváló mű a Rózsavölgyi  és társa czég utódjainak első nagyobbszabású kiadványa, és már csak azért is örvendetes esemény számba esik, mivel Magyarország e legnagyobb kiadó-czégje megragadta az első alkalmat, hogy magyar művész költői szüleményével lépjen először a világirodalom piaczára.”

Piano Trio, Op. 10 (lapozható kotta)

Trio pour Piano, Violon et Violoncello ... [f-moll] Op.10. (kinyomtatható)

1183   Ardelao • előzmény1182 2018-12-06 09:27:05

A magyarországi bemutatkozás:

BUDAPESTI HÍRLAP, 1889.02.20.:

„(Hangverseny.) C h o v á n  Kálmán, a szarvasi születésű magyar zenész, ki a bécsi Horák-féle konzervatóriumban tizenöt év óta előkelő professzori állást foglal el, ma este mint zengorajátszó és zeneszerző mutatkozott be a Vigadó kistermében. Hangversenyének célja, mint halljuk, az volt, hogy képességeit megismerjék a zeneakadémia vezetői, mert Chován úr ez intézetnél óhajt állást nyerni. A mai est eredményével meg lehet elégedve a Bécsbe szakadt magyar zeneprofesszor, ha a zeneakadémia részéről jelenvoltak is oly kedvezően ítélték meg tehetségeit, mint a közönség. Chován Kálmán, a nélkül, hogy nagyobb művészi pretenziói volnának, derék és főleg a pedagógiai pályán nagyon értékes tulajdonságokkal dicsekszik: értelmes, ízléses, mintaszerűen képzett zenész, a ki a hallgatóra mindig a tudatosság, megbízhatóság és lelkiismeretesség jó hatásával van. Játéka, iskolája nem fényeskedésre, de melegségre törekszik, s ez nagyon becsülendő olyan zenészben, a kinek hivatása a tanítás. A művészpályára lépő ifjú temperamentuma olyan, mint a kohóba került érc: ha jól melegítik, később magától világít. Sikere volt Chován úrnak mint zeneszerzőnek is. Egy zongora-, hegedű-, gordonka-hármasa (melyet Grünfeld és Willmouth urakkal játszott) kellemes, gonddal, hatással dolgozott munka, melynek főképp andante-tételében vannak szép, érzelmes gondolatok. Méltó volt a tapsokra „Magyar táncok“ című szerzeménye is, melynek csak a címe rossz (az Ungarische Tänze szolgai fordítása), különben pedig gyújtó népdalok kitűnő átirata, igazi magyar szellemben, brahmsos tódítások nélkül. A fiatal Szendy Árpád, ki Chován úrral kétszer is játszott, ismét bizonyságát adta kiváló tehetségeinek. Ez ifjúból még igazi művész lehet.”

Danses hongroises, Op. 4 (letölthető kotta)

Chován Kálmán a vágyott kinevezést, természetesen, megkapta:

BUDAPESTI KÖZLÖNY, 1889.09.20.:

„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Chován Kálmánt az orsz. m. kir. zene- és színművészeti akadémia zeneosztályához a zongora-főtanszak rendes tanárává nevezte ki.”

1182   Ardelao 2018-12-05 10:53:53

A magyar zenei élet egyik szürke eminenciásáról lesz szó, akivel a sajtó halála után többet foglalkozott, mint életében. De a tény, hogy nem kapott dobogós helyezést a  hazai művészek sorában, szerénységének volt köszönhető. A szerénység pedig – ha nemes és kivételes tulajdonságokkal párosul – mindenképpen bölcsességként értékelendő. Dobogó helyett sokkal értékesebb jutalomban, általános szeretetben volt része, ő volt tanítványainak szeretett „Kálmán bácsija”.

Képtalálat a következőre: „Chován Kálmán”

CHOVÁN KÁLMÁN zeneszerző, zongoravirtuóz, zenepedagógus

(Szarvas, 1852.01.18.-Budapest, 1928.03.16.)

MUZSIKA, 1960.11.00/11. SZÁM:

„[…] Chován Kálmán […] Liszt halála és Erkel nyugalomba vonulása után, 1889-ben került haza Bécsből. Mint elismert zongoraművész és zongorapedagógus lépett Erkel és Liszt örökébe a Budapesti Zeneakadémia zongora főtanszakán. 27 évi érdemekben gazdag, korszakot jelző működése alatt megszervezte a zongoratanár képzőt és gyakorló iskoláját, a fokozatosság módszerének alkalmazásával teljesen átépítette a zenetanítás anyagát, a zongoratanítást a tudomány magas színvonalára emelte. Zongoraiskolája és magyarázatos kiadásai (Czerny, Bertini stb.) kiszorították az elavult, idegen nyelvű és szellemű, hasonló régebbi műveket. Chován neve ma is fogalom a zenepedagógiában. Mint zeneszerző a Liszt-iskolát követte 65 opuszával. […]”

1181   Ardelao • előzmény1180 2018-12-04 09:30:39

Nekrológ:

A ZENE, 1942/13. SZÁM:

Weingartner Félix 

          A történelmi idők zajló eseményei közepette úgyszólván az egész világ őszinte szomorúsággal fordult a svájci kisváros felé, ahol a vezénylőpálca egyik legnagyobb mestere hunyta le örökre szemeit. Diadalmas, sikerekben gazdag élet adatott neki, mint igen keveseknek. Munkabírása csodálatos, egyénisége lebilincselő, mindenekfelett ízig-vérig művész. Népszerűség dolgában is kevesen versenyezhettek vele.
          1863-ban született a dalmáciai Zárában. A lipcsei egyetemen tanult, honnan magához vonzotta a zene nagy mágusa: Liszt Ferenc. A Mester kegyeibe fogadta az alig 21 éves ifjút, akinek első művét a „Sakuntala“ c. daljátékát maga mutatta be Weimarban. A biztos siker szárnyán indult útjára, híre mindenütt előtte járt. Az elkövetkező 30 év alatt 9 helyen működött, mint karmester, zeneigazgató, operaigazgató. Főbb állomásai Berlin, München, Bécs. Különösen sokat köszönhet neki a bécsi filharmóniai társaság, melynek a világháború után 8 éven át volt igazgatója.
          1927-ben megvált Bécstől s a svájci Basel lett otthonává, ahol mint a városi zenekonzervatórium igazgatója és a szimfonikus zenekar karmestere élénk zeneéletet teremtett. Innen járta hangversenykörútjait, — ellátogat közben Japánba is, — ide tér vissza megpihenni. Itt Baselben tartotta fenn a híressé vált karmesterképző mesteriskoláját, amelyen varázslatos intuícióval és utolérhetetlen pedagógiai érzékkel nevelte a világ minden részéből odasereglő, válogatott zenészifjúságot. (A magyarok közül Ádám Jenő végzett nála.)
Eszményképei: Liszt, Wagner. A két mester művészetével kapcsolatban, az általuk képviselt zenei hagyomány leghűségesebb és leghitelesebb megőrzője és továbbadója.
          Mint karmestert a legátfogóbb kultúra, széles látókör és nemes vérmérséklet jellemzi. Beethovennek legelmélyedőbb, legklasszikusabb interpretátora. De a német újromantika is hűséges tolmácsolót talált benne. A fiatalok műveit mindig nagy szeretettel vette műsorára. Mint dirigens a gazdaságos mozdulatok embere, gesztusait az elegáns, úri választékosság jellemezte, melyek azonban mégsem felületesek, hanem a belső izzó rezdülések félreérthetetlen finom kivetítései.
          Mint zeneszerző ifjúkori eszményképei nyomába szegődött. 7 operája, 9 szimfóniája, több szimfonikus költeménye ezt az irányt képviselik. Műveinek sorát nyitányok, kísérőzenék, hegedűversenyek, kamaraművek, zongoradarabok és főként nemesveretű, finom, poétikus dalai teszik teljessé. „A dirigálásról“ című könyvében fektette le a zenekarművészettel kapcsolatban leszűrt, annak problémáit érintő tanításait. Nevezetesek még a zenedrámáról és a Beethoven-utáni idők szimfóniaköltészetéről szóló írásai mellett „Útmutatói“, melyeket Beethoven, Mozart, Schubert és Schumann szimfóniáinak előadásához fűzött. Nemrégiben jelentek meg írásai és gazdag életének visszaemlékezései.
Nálunk is sokszor megfordult, a magyar közönség mindig szeretettel fogadta. Legutóbbi szereplései között kimagaslik Liszt Krisztus c. oratóriumának előadása.
        Szeretetreméltó egyéniség, igazi nagyúr volt úgy az életben, mint a karmesterdobogón, s elhunytát valóban az egész világ minden számottevő zenei testülete őszintén fájlalja.”

Felix Weingartner - Wagner - Siegfried's Funeral March

1180   Ardelao • előzmény1179 2018-12-04 01:05:02

Dr. Weingartner Félix a karmesterségről a következőket vallotta:

Idézetek A ZENE, 1927/5. számából:

»Egy karmesternek annyi egyéniséggel kell bírnia, ahány zeneszerző szerzeményét dirigálja.«

»Mindig arra törekedjünk, hogy a hallgatóság a mű szépségeit dicsérje és ne a karmester bravúrkodásait. Csak az »igazi nagy« művész tolja előtérbe a művet, amelynek a dirigens szerény tolmácsa csupán

»[…] minden mű felett — amit elő kell adnunk — gondolkodnunk kell. Ha azután átértettük és átéreztük a művet, eszünkbe sem fog jutni egyéb, mint az, hogy a kompozíciót minél tökéletesebben adjuk vissza. Ez annyira leköti minden idegszálunkat, hogy — bár kívülről tudunk minden hangot — nem marad időnk a tetszelgésre. […]«

Schuler György Weingartner Félix vezénylési stílusáról A ZENE, 1929/2. számában ezt írta:

„[…] Nagyon nagy súlyt helyez a mozdulatokkal való takarékosságra és azoknak egyszerűségére. Ebben ő maga jár elől jó példával; hogy csak egyet említsek, a Tristán első két felvonásában csak csuklóval dirigált és csak a legnagyobb kitöréseknél vette az egész karját igénybe, amivel azután annál nagyobb hatást ért el. Ugyanez az egyszerűség nyilvánuljon meg az interpretáció muzikális részénél is; csak azt adni, ami a partitúrában áll, sem többet, sem kevesebbet. […]”

1179   Ardelao • előzmény1178 2018-12-04 01:01:51

Még sokat lehetne írni Weingartner Félix magyarországi szerepléseiről, de akkor e témát hosszú ideig nem lehetne lezárni. Feltétlenül meg kell azonban említeni, hogy 1934-ben a Budapesti Hangversenyzenekar a mesternek 50 éves karmesteri jubileuma alkalmából, valamint megköszönve a tőle kapott tanítást és támogatást, ezüst karmesteri pálcát ajándékozott. 1936-ban pedig Horthy Miklós kormányzó a Magyar Érdemrend csillaggal ellátott Középkeresztjét adományozta neki a magyar zene propagandája terén elért érdemeiért.

Hogy mi vonzotta annyira az egyébként állandóan úton lévő művészembert újra és újra Magyarországra? Nem lehet tudni. Hiszen művészi sikerekben nemcsak nálunk bővelkedett. Az állítólagos távoli rokonságra, amely Anday Piroska és Weingartner Félix személye között első vagy második (?) férje révén fennállott, a sajtóban nem találtam utalást. Tény viszont, hogy Weingartner Félix - valahányszor Budapestre látogatott - egy baráti családnál, ill. azok villájában, Rajz Andor ny. államtitkáréknál szállt meg, a Serleg utcában, ahol úgy élt, mintha otthon lett volna. Lehet, hogy ez a „magyaros” vendégszeretet vonzotta, amelyhez hasonlót másutt nem tapasztalt? Elképzelhető …

Nem maradt más hátra, mint Weingartner Félix művészi elveiről, tanításairól beszélni …

1178   Ardelao • előzmény1177 2018-12-03 09:40:16

NÉPSZAVA, 1926.11.06.:

WEINGARTNER FÉLIX ÉS A VÁROSI SZÍNHÁZ

          A hirtelen támadt „Weingartner-válság" jól jött a pénteki „Carmen"-előadásnak. Sokan csakis kíváncsiságból mentek el: megnézni, vajjon Weingartner Félix dirigál-e vagy sem. Ennek következtében a színház nézőtere elég szépen megtelt... A karnagyi dobogón csakugyan megjelent főzeneigazgatót  tüntető taps fogadta.
          Nem óhajtunk beleszólni abba a Weingartner és Sebestyén Géza igazgató között fölmerült „nézeteltérés"-be, amelynek következtében a bécsi állami operaház egykori igazgatóját rövidesen szélnek akarták ereszteni. Ez a nézeteltérés, bármily sajátságos is, most nem foglalkoztathat minket. Weingartnernek tudnia kellett, hogy mily rendelkezési szabadsággal vállalta állását. Lehet, hogy ez a szabadság eleinte nem volt nagy. Lehet, hogy ő maga sem kötötte magát eleinte túlságosan a szereposztás perdöntő szavához. Lehet, hogy eredetileg csakis kénytelen-kelletlenül fogadta el új tisztségét, amelynek hírét ezidáig sehol sem doboltatta ki. Bécsben legalább még a valóban benfentes színházi emberek is alig szereztek tudomást Weingartner jelenlegi működési köréről, ami arra vall, hogy a világhírű dirigens nem nagyon járult hozzá az újság terjesztéséhez ... Csakhogy a krízis — amely tudvalevően abból támadt, hogy Weingartner főzeneigazgató Kármán Gizi operaénekesnőt jelölte ki Micaela szerepére, Sebestyén igazgató viszont Kőszegi Terézhez ragaszkodott — ez a krízis egyúttal örvendetes tünet is. Az a körülmény, hogy Weingartner egy bizonyos szereposztáshoz köti magát, azt mutatja, hogy benső érdeklődése, résztvevő ambíciója fölébredt, és hogy a dolgok menete neki már nem mindegy. Ez viszont azt jelenti, vagyis talán egyelőre inkább csak azt jelentheti, hogy kedve kerekedett az itten rája váró munkákhoz, és hogy azt remélhetjük: idővel mindinkább megszereti majd mostani tevékenységének színterét...
Akármilyen volt is az ok, amely ezt a kínos ügyet kipattantotta: Sebestyén Géza igazgató kulturmissziót teljesített,- amikor Weingartnert intézetéhez szerződtette. Hiszen a magyar főváros szerencsétlen karmester-ínségében ő az egyetlen vigaszunk. Bámulatos az is, amit már ezidáig végzett! A Városi Szinház zenekara úgyszólván napról-napra javul: fegyelem és hangszépség tekintetében oly fokra emelkedett, amelyről tavaly még álmodni sem mert volna senki. Szépen fejlődött az énekkara is, amely a „Carmen" pénteki előadásán nyílt szinen aratott tapsot. De ami a legfontosabb: az előadások már-már egyöntetűek, stílusosak, mert az irányitó központi erő egybetömöríti a jeleneteket és felvonásokat...
[…]

Weingartnernek nem szabad tőlünk távoznia, egyszerűen azért nem, mert ma pótolhatatlan, mert szükségünk van rá, mert a magyar kultúra „kikéri" őt a maga számára. Nem az ideálunk. Ezt sohasem titkoltuk. De a komolyan fölfogott kultúrmunka reálpolitikát követel. Nézzünk körül. Latolgassuk azt a távolságot, amely Weingartnert többi karmestereinktől elválasztja. És akkor tudnunk kell, hogy őt el nem meneszthetjük!... […]

Jemnitz Sándor”

PESTI NAPLÓ, 1926.12.07.:

Tannhäuser a Városi Színházban
Hétfőn, december 13-án

Erzsébet ……....Schwarz Vera
Tannhäuser….. Leuer Hubert
Vezényel: Weingartner Félix.

          A Városi Színház nagyszabású operai programja során december 13-án, hétfőn lép a közönség elé első Wagner-előadásával, a Tannhäuserrel.
          A bemutatóelőadás zenei és művészi színvonalát a dirigens, Weingartner Félix világhírű márkája mellett két nem kevésbé híres vendégművész neve garantálja a Wagner-opera két vezető szerepében. Schwarz Vera énekli ugyanis Erzsébet szerepét és Leuer Hubert kamarénekes Tannhäusert. […].”

De Weingartner Félix nem sokkal ezután az Operaházban is vezényelt:

NÉPSZAVA, 1927.04.12.:

Operaház. Vasárnap a ,,Parsifal"-t adták. Az előadásnak Weingartner Félix, karnagyi ténykedése adott ünnepi fényt, és pompát. […]”

Dr. Weingartner Félix jó kapcsolata a magyar zenei körökkel és intézményekkel tehát továbbra is megmaradt. 

Bizet: "Carmen" Overture & Intermezzo - Grand Symphony Orchestra cond. Felix Weingartner (c.1912?) (Muzeális felvétel)

1177   Ardelao • előzmény1176 2018-12-03 09:15:18

Weingartner Félix a Városi Színház főzeneigazgatójaként …

MAGYARORSZÁG, 1926.10.16.:

„[…] Mint Grácból jelentik,
*
Weingartner Félix befejezte ottani véndégszereplését. […] A kitűnő dirigens 18-án érkezik vissza Budapestre, 19-én dirigál először a Városi Színházban, Többek között a. Szevillai borbélyt és a Parasztbecsületet fogja vezényelni. […]”

És, amikor Weingartner „bekeményít” …

AZ EST, 1926.11.05.:

Weingartner Félix és a Városi Színház afférja

Weingartner egy szereposztási nézeteltérés miatt felbontotta szerződését

                   A Városi Színházban holnap estére a Carmen-t tűzték ki előadásra. Úgy volt, hogy az operát Weingartner Félix fogja dirigálni, tegnap este azonban Weingartnernek nézeteltérése támadt a színházzal, és e nézeteltérés következtében bejelentette, hogy felbontja szerződését, és megválik a színháztól. Ennek következtében a Carmen holnapi előadását Weingartner helyett Márkus Dezső fogja dirigálni.
          Az eset előzményei a következők. Mint ismeretes, Weingartner Félix negyven estére szerződött a Városi Színházhoz. Ebből a negyven estéből már néhányszor fellépett, dirigálta az Aidát, s holnap kellett, volna a második dalművet dirigálnia: a Carment. Weingartner vezette a próbákat, és a próbák alatt a Carmen egyik női főszerepét két énekesnő tanulta: Kőszegi Teréz és Kármán Gizi. Amikor a Carment műsorra tűzték, a Városi Színház igazgatósága úgy döntött, hogy az első előadáson, Kőszegi Teréz fog énekelni. Mikor ezt Weingartner Félix megtudta, érintkezésbe lépett a színház igazgatóságával, és Sebestyén Géza előtt annak az óhajának adott kifejezést, hogy jobban szeretné, ha az első előadáson Kármán Gizi énekelne.
          A Városi Színház Weingartner kívánságával szemben ragaszkodott eredeti elhatározásához azon az alapon, hogy szereposztási ügyekben a színház és nem a karmester illetékes. Miután Weingartner továbbra is megmaradt ama kívánsága mellett, hogy Kármán Gizi énekeljen, tegnap este a színház újra tárgyalni kezdett Weingartnerrel, azonban a szerep felett nem tudtak megegyezni, s ezért Weingartner bejelentette, hogy szerződését felbontottnak tekinti, és már többet nem dirigál a Városi Színházban, már a Carmen holnapi előadását sem.
          A Városi Színház még reméli, hogy sikerül Weingartner Félixet más elhatározásra bírni, s hogy ez a szakítás nem lesz végleges.”

Valóban nem lett az …

1176   Ardelao • előzmény1175 2018-12-02 10:23:25

Mint már említettem, Weingartner Félix – függetlenül attól, hogy zeneműveiről a magyar kritikusok több alkalommal nyilvánítottak nem éppen hízelgő véleményt – a közönség szeretetével felvértezve továbbra is szívesen lépett fel Magyarországon. A Zeneakadémiánkon folyó oktatást kiválónak tartotta, és külföldön szívesen szerepeltetett magyar művészeket. Ezt bizonyítja a következő újsághír is:

PESTI HÍRLAP, 1916.09.03.:

„(Weingartner Bódog) tudvalevőleg éveken át nem dirigálhatott Berlinben; mindaddig, amíg gróf Hülsen intendánssal fölmerült ügye el nem intéződött. Most, hogy az intendáns és a karmester közt ismét szent a béke, Weingartner ki akarja pótolni a mulasztást, és legközelebb nem csak a berlini kir. operaházban is fog dirigálni, hanem Nikisch helyett ő vezényeli a berlini filharmonikusoknak hat nagy hangversenyét is. Érdekes, hogy Weingartner e hangversenyeken mint szólistát, Jadlowkeren kívül, csupa magyar művészt léptet fel, és pedig Vecsey Ferencet Dohnányi Ernőt és Szigeti Dezsőt.”

1925-ben aztán megtörtént Weingartner Félix „hivatalos elismerése” is:

HIVATALOS KÖZLÖNY, 1925.05.15.:

Címadományozások.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére
Leopold Auer, magyar származású amerikai, Richard Strauss, Felix Weingartner és Eugen D'Albert , német, Jean Sibelius és Robert Kajanus, finn, Pietro Mascagni, olasz, Alfred Elgar, , angol, Alexander Glasunoff , orosz, Emil Ritter von Sauer és Joseph Marx, osztrák és Vincent D'lndy, francia zeneszerzőknek, illetőleg zeneművészeknek a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanári címét adományozom.

Kelt Budapesten, 1925. évi április hó 30. napján.
Horthy s. k.
Gróf Klebelsberg Kunó s. k.

1175   Ardelao • előzmény1174 2018-12-01 09:09:49

A politika nagy rombolásokat és torzulásokat képes előidézni a művészeti életben is. Így volt ez régen, így van ma is, és nem remélhető, hogy ez a gyakorlat a jövőben valaha is megváltozik. Az ítészek vagy éppen a művészek ilyen vagy olyan irányú, jogos vagy alaptalan elfogultsága szinte minden korszakban megmutatkozik. Az I. világháború idején Weingartner Félixet is érték támadások:

PESTI NAPLÓ, 1915.08.01.:

Megvádolt osztrák művész. A háború megbontotta a világ művészei között is az egyetértést. Akik még egy esztendővel ezelőtt a legnagyobb bámulói voltak egymásnak és hódolattal adóztak a tehetségnek nemzetiségre való tekintet nélkül, most megszüntettek minden érintkezést, és ahol csak lehet, ártani igyekeznek az ellenséges állambeli művésznek. Különösen el lehet ezt mondani a belga művészekről, akik vak dühükben a külföldi sajtóban támadnak neki az addig általuk is nagyrabecsült német művészeknek. Legutóbb a brüsszeli operaház volt igazgatója, Maurice Kufferath intézett heves támadást a Londonban megjelenő Independance Belge-ben Weingartner Félix ellen. Azzal vádolja, hogy a genfi tó partján épült villájában meglátogatta Paderevszkit, a világhírű lengyel zongoraművészt, és magával vitt egy Eck nevű kémet. Igy akarták Paderevszkitől megtudni, milyen szervezete van a nagy-lengyel mozgalomnak. Amikor azután kémkedési szándékukat leleplezték, sietve elutaztak mindaketten. Weingartner tudomást szerzett Kufferath nevetséges vádjáról, és természetesen megcáfolta azt. Kijelenette cáfolatában, hogy Paderevszkitől a legjobb barátságban vált meg, úgyszintén az Eck  nevű kém is — aki nem más, mint dr. Eckardt Félix, egyik hamburgi lap felelős szerkesztője.”

De ebben az évben a magyar sajtó sem kedvezett Weingartner Félixnek. Annak ellenére, hogy a „nagy háborúban” Ausztriával és Németországgal egy hajóban eveztünk (mert, hogy nagyjaink mindig tudták, miként kell rossz csónakba szállnunk), az alábbi cikkből erősen kitűnik a szövetséges állam polgárára vetített ellenszenv:

PESTI NAPLÓ, 1915.02.06.:

Filharmónia. A tizenhatodik népszerű filharmóniai hangverseny második részében két újdonságot is hallottunk. Kezdjük a magyarral: Toldy László Sintonietta romantique című művével. A szerző háromtételes aprósága annyiban jelent fejlődést, hogy a dagályosságáról leszokott, és röviden próbálja elmondani, ami a szívét nyomja. […] A közönség jól fogadta az újdonságot és Toldy Lászlót, aki a polgárőrség tiszteletreméltó egyenruháját viselte — talán e külsőség miatt — többször látni kívánta. A másik újdonság Weingartner Félix „Aus schweren Zeiten" című alkalmi nyitánya volt.  Az okos Weingartner ezúttal felette sekélyeset komponált, a nehéz idők járása megbénította fölényes alkotóerejét, amely olyan erőteljesen ragyogott előttünk a Lustspiel-ouverture-jében. Ez a nyitány a Gott erhalte és a Heil dir im Siegeskranz témájának összefoglalásából készült, az alapötlete pedig egy banális bécsi melódia. Hogy a Marseilles és az orosz néphimnusz témái csúfondáros megnyomorításokban jelentkeznek a mű koloritját  fokozandó, azt szinte említenünk is fölösleges. Az eféle «muzsika» iskolapéldájának minden időkre ott áll Csajkovszky «1812»-je, csak ezt keltett volna a máskor anynyira szuverén Weingartnernek átgondolnia, hogy a szándékait okosabb és hatásosabb megoldásba fogja össze. A mű határozottan nem tetszett, a dolgozási módja és a külsőségei sem. Nálunk meg még azért sem kellett volna előadni, mert a Heil dir im Siegeskranz és a Gott erhalte mellett Weingartner Erkelről egészen megfeledkezett, pedig az is írt egy a mostani időkben különösen aktuális zenei imádságot. […].”

Felix Weingartner: Ouvertüre „Aus ernster Zeit”, op. 56

1174   Ardelao • előzmény1172 2018-11-30 10:55:50

1912. április 2-án és 3-án Weingartner Félix a Bécsi Filharmonikusok 135 tagú zenekarával adott hangversenyt a pesti Vigadóban, és szóba jött az is, hogy ő lesz a magyar Operaház új igazgatója:

PESTI NAPLÓ, 1912.05.19.:

Elküldték Mészárost. — Igazgatóválság az Operaház táján. —

[…] a zenei élet kétségtelen! örömére, elküldték Mészáros Imrét. Ki lesz az utódja? Ma még nem tudni. Azok a tárgyalások, melyeket eddig folyamatban tartottak, nem vezettek eredményhez. A legújabb kombinációk Weingartner Félix nevét hozzák előtérbe, de úgy tudjuk, egyelőre minden reális alap nélkül. […]”

A fenti elképzelés ugyan nem valósult meg, de mindenképpen következtetni enged arra a népszerűségre és elfogadottságra, amelyre Weingartner Félixnek a magyar zenei körökben sikerült szert tennie.

Karmesterként 1913-ban is fellépett Budapesten; neve a filharmóniai társaság által rendezett hangversenyekre szerződtetett karnagyok és művészek nevei között szerepel. És egy igencsak érdekes performance: E sokoldalú – minden bizonnyal nemcsak írói, de prózai előadói ambíciókkal is rendelkező művész – nálunk első alkalommal - felolvasóként is bemutatkozott:

 BUDAPESTI HÍRLAP, 1913.11.27.:

„(Weingartner Félix felolvasása.) Weingartner Félix, a bécsi udvari opera volt igazgatója, szombaton Budapestre érkezik, és november 30-án, vasárnap este nyolc órakor A zenéről és a zeneírók-ról címmel felolvasást tart a Lipótvárosi Kaszinó dísztermében. Fölolvasás után a kaszinóban lakoma lesz a vendég tiszteletére.”

1173   Ardelao • előzmény1172 2018-11-29 19:12:05

Weingartner Félix egyébként 1933-ban is részt vett egy magyarországi Liszt-ünnepen, amikor is mesteréről nagy szeretettel nyilatkozott:

MAGYARSÁG, 1933.04.21.:

Weingartner Félix Liszt Ferencről

          A nagyvonalúnak ígérkező Liszt-ünnepségeket hétfőn nyitja meg a Krisztus-oratórium. Ennek a műnek elvezénylésére a székesfővárosi népművelési bizottság és a Liszt-bizottság Weingartner Félix dr.-t, a világhírű karmestert, Liszt egyik legkésőbbi időszakának kiváló tanítványát kérte fel. A mester egyenesen Bázelből érkezett Budapestre, ahol az ottani virágzó zenekultúrának ő most évek óta már az irányító vezére. A Magyarság munkatársának alkalma volt Weingartner Félixszel beszélni Liszt Ferenc emlékeiről és a Krisztus-oratóriumról. Weingartner a következőket mondotta:
          — Lisztnek ezt a legnagyobb egyházzenei alkotását nagyon jól ismerem. De eddig még nem volt alkalmam elvezényelni. A budapesti előadás azért öröm nekem, mert ezt a szívemhez nőtt muzsikát először a mester hazájában vezényelhetem. Annak, hogy a Krisztust olyan elvétve hallhatjuk, éppen az az oka, hogy itt rendkívül nagy apparátust igénylő tehnikai nehézségekkel kell megküzdeni. A Szent Erzsébet-legendát, az Esztergomi-misét többször vezényeltem, az utóbbit Szentpéterváron. A Krisztus-oratórium minden aktusára jól emlékszem, Liszt elgondolásában. A mester betanításánál ugyanis jelen voltam, amikor 1883 telén Lipcsében Riedl vezényletével bemutatásra került a mű. Erről az oratóriumáról sokat magyarázott Liszt tanítványai körében is, és végig vette velünk az egész partitúrát. […]

          — Életem legfelejthetetlenebb négy éve fűződik Liszt Ferenc személyéhez. Életének utolsó négy évében az egész telet állandóan mellette és a közelében töltöttem. Hetenként kétszer-háromszor tartott tanítványaival játékórákat, és azonkívül is sokszor hívta magához azokat, akik közelebb férkőztek szívéhez. Büszke vagyok, hogy én is ehhez a kis körhöz tartozhattam. […] Nem ismerek zeneszerzőt, akinek alkotásaiban olyan nagy szerepet játszott volna életének minden eseménye és hétköznapja, mint Liszt Ferencnél. Minden munkája személyes élmény és vallomás. Az ő kimeríthetetlenül gazdag képzelőereje csak töredékekben rögzült meg a kottapapíron, […] leggondosabban komponált alkotásaiból is az ősi erejű rögtönző lángész nyilatkozik meg lenyűgözően, aki az adott pillanatban ezt vagy azt gondolta, és érezte, de még ezer és ezer mást is gondolt és érzett, nagy lehetőségeket nyújtva a hallgató képzeletének. Ez a tulajdonsága nagyon nehézzé teszi a Liszt-művek megszólaltatását. Az improvizációs jelleg sokakat, akik nem tudnak együtt szárnyalni Liszttel, megtéveszt, és miután nem érzik a fantázia parancsoló irányítását, sivatagba viszik a hallgatóságot, kietlen, fárasztó, terméketlen tájakra. Az igazi művész, aki beleéli magát Liszt alkotó szellemébe és csapongó lelkének művészien harmonikus hullámzásaiba: éppen a Szaharának vélt részeket varázsolja át buja oázisokká. A Krisztus-oratórium Lisztnek vallásos lelkét szólaltatja meg, az áhítatos, néma elmerüléseknek szédítő magasságát és gazdagságát. Életem egyik legszebb feladatára vállalkozom, amikor ezzel az örökszép zengő vallással igyekszem néma áhítatot ébreszteni Liszt Ferenc honfitársaiban.
H. G.”

1172   Ardelao • előzmény1171 2018-11-29 18:58:13

Weingartner Félix 1911. április 11-én és 12-én a bécsi Filharmóniai Társaság zenekari hangversenyét vezényelte még Budapesten, majd fellépett az októberi Liszt-ünnepen is. Ám ez az esztendő Weingartner Félix számára, amellett, hogy művészpályáját élete végéig sikerek fémjelezték, nem alakult a legharmonikusabban. A karmester, aki vezénylési módszerét tekintve tartózkodott a nagy ívű, teátrális mozdulatoktól, magánéletben meglehetősen szenvedélyes, harcos karakter volt. Ezt bizonyítja a következő újságcikk is:

PESTI HIRLAP, 1911.02.22.:

„(Weingartner a berlini törvényszék előtt.)
Az osztrák és német művészi világot igen nagy mértékben érdekli az a becsületsértési per, melyet kedden reggel kezdett tárgyalni a berlin-moabiti büntető törvényszék, Crüger törvényszéki elnök elnöklete alatt. A panaszos gróf Hülsen-Haeseler volt gárdatiszt, a berlini operaház generál-intendánsa, a vádlott  Weingartner Félix, a bécsi operaszínház távozó félben levő igazgatója. Weingartner 1905-ben a berlini operai zenekar élére szerződtetett, hogy havonkint két szimfonikus hangversenyt dirigáljon. Évi 12.000 márka fizetést biztosítottak ezért neki. Közben pedig meghívták a bécsi operaház igazgatójául, s a legfelsőbb közbenjárásra oda módosították szerződését, hogy az 1921-ig kötött szerződést 1908-ban felbontják, de odáig köteles Berlinben havonkint 2—2 hangversenyt dirigálni. A fizetése erre az időre pedig megmarad a szerződés szerint. Weingartner 1907. januárig dirigálta a hangversenyeket. De ekkor vita támadt egy elszámolás körül. Az intendatura levont fizetéséből 1200 márkát azon a címen, hogy két hangverseny elmaradt, Weingartner pedig tiltakozott ez ellen, mert nem (ő) volt oka a hangverseny elmaradásának. Ekkor Weingartner Neumann Angeló prágai színházigazgatónak egy táviratot küldött, melyben gróf Hülsen-Haeseler intendáns ellen becsületsértő kifejezéseket használt. E távirat bele jutott a berlini lapokba. E miatt indított azután az intendáns Weingartner ellen becsületsértési pert. Weingartner a tárgyaláson dr. Stello berlini, dr. Frischauer bécsi és dr. Rosenfeld müncheni ügyvédekkel jelent meg. Az intendáns ügyvéde dr. Wolff berlini ügyvéd. Az elnök felhívta a feleket a kibékülésre. Egyelőre ez nem történt meg, de valószínű a békés megegyezés.
Éjjel folyamán jelentik: A Hülsen-Haeseler contra Weingartner becsületsértési pörben a felek kiegyeztek olyképen, hogy kölcsönösen levelet intéztek egymáshoz, amelyben kifejtik, hogy jóhiszeműleg jártak el, és a sértési szándék távolállott  tőlük. Hülsen gróf erre visszavonta panaszát, Weingartner igazgató pedig vállalta a költségeket.

1171   Ardelao • előzmény1170 2018-11-28 12:20:06

Eredeti szándékom az volt, hogy időrendbe soroljam mindazon alkalmakat, amikor dr. Weingartner Felix Magyarországon tartózkodott. Ám e felsorolás, illetve az egyes alkalmak csupán néhány szavas ismertetése is messze meghaladta volna a jelen topikban egy-egy művésznek szánt „keretet”. Szinte nem volt év, hogy a mester ne időzött volna – több alkalommal is – Magyarországon. Így a következőkben csak a számomra érdekesebbnek tűnő beszámolóból ismertetek néhányat.

 A túlméretezett koncertről:

BUDAPESTI HÍRLAP, 1911.01.04.:

„(Marcel Lucille és Weingartner.) Van valami érdekes melánkolikus vonás Marcel kisasszony és Weingartner Félix sorsában, kiket a sokfejű névtelen intrika kerubjai kiűztek a bécsi udvari operából. Két kiváló, elsőrangú művész, direktor és primadonna elszakad az intézettől, melynek fényt, díszt, tartalmat adott, és elindul külföldre, idegenbe, vándorútra. Ennek a dolognak a borongós, szentimentális hátterét nem tünteti el egészen a hírnév, a siker ragyogása. Ha nem is éppen részvétet, de szimpatikus érdeklődést kelt, s ennek tulajdonítható, hogy zsúfolásig megtelt ma este a Vigadó nagyterme, hol Weingartner Félix dirigált, és Marcel Lucille énekelt. Úgynevezett szenzációs est volt, huszonöt koronás helyárakkal, pazar toalettekkel, kissé ideges és türelmetlen közönséggel, melyre a zenei élvezetek kissé túlzott adagát mérte a hangverseny bőkezű rendezősége. Kissé sok volt a jóból. Még a zeneszerető embereknek is, mennyivel inkább azoknak, kiknek, mikor már Weingartnert látták, Marcel Lucillet hallották, valamennyi ismerősüket végigmustrálták, — még két órára való muzsikát kellett elszenvedniük. Aztán a műsort is összevissza csereberélték. A két bécsi vendég az éjjeli vonattal kivánt hazautazni, így az összes Weingartner-számokat előretették, s a műsor közepére tervezett Schumann-koncerttel, melyet Dohnányi Ernő játszott, fejezték be az estét. A nagy sietségben a tízperces szünetből is őt perc lett. A közönség nagyobbik fele még a folyosón sétált, mikor a karmester és a primadonna már ott álltak a dobogón és rezignáltan várták a lassan visszaszállingózó, elhelyezkedő embereket. Végre megtalálta mindenki a helyét és a koncertet folytathatták . . . Szóval nem volt valami szerencsés est. Pedig Weingartner csoda, szépen dirigálta Beethoven ötödik szimfóniáját. Nedbal közepes Tonkünsteler-Orchester-ével elsőrangú zenekari művészetet produkált. Az andanténak és kivált a szkerzónak voltak gyönyörű momentumai. Finoman játszották Weingartner vonósszerenádját is: Mendelssohn Hebrida-uvertűrje már színtelenebb, szürkébb volt. Marcel kisasszony énekművészete a Varázsfavola áriájában érvényesült a legjobban. Weingartner orkeszterkíséretű dalai nem hatnak első hallásra. Legvégül, mikor már énekesnő és karnagy siettek a pályaudvar felé, lépett a dobogóra Dohnányi Ernő és eljátszotta az ő nagyszerű művészetével Schumann a-moll versenyét. A kísérő zenekart Nedbal vezette. A közönség már meglehetősen fáradt volt. de azért melegen és őszintén ünnepelte a kitűnő magyar zongorást (k. a.)”

Felix Weingartner - Beethoven - Symphony No.5

Weingartner zenkarral kísért dalaiból (Azt, hogy a fenti hangversenyen mely dalok hangzottak el, nem kutattam.):

Felix von Weingartner: Ich denke oft ans blaue Meer

Meta Seinemeyer; "Liebesfeier"; Felix Weingartner

1170   Ardelao • előzmény1169 2018-11-27 00:25:40

1910-et írunk. Az újságok tele vannak a Weingartner Félixről szóló hírekkel. Marad-e a bécsi Opera igazgatója, avagy sem? Távozási szándékát többféleképpen, még az egyik operaénekesnőhöz fűződő gyengéd szálakkal is magyarázzák. Egyik magyarázatnak sem lehet teljes biztonsággal hitelt adni. Végeredmény: Weingartner egy ideig még a bécsi Operaház igazgatója marad. Nálunk több alkalommal lép fel ebben az évben karmesterként vagy zeneszerzőként, de zongorakísérőként is.  Íme:

AZ UJSÁG, 1910.02.06.:

Hangversenyek.

[…]

A bécsi Tonkünstlerorchester jövő pénteken, február 11-én tartja a Vigadóban IV. bérleti hangversenyét Weingartner Félix vezénylete mellett.

[…]

Marcel Lucille, a bécsi udvari opera tagja, szerdán, február 9-én tartja meg egyetlen dalestélyét Weingartner Félix közreműködésével a fővárosi Vigadó nagytermében. […]”

AZ UJSÁG, 1910.02.25.:

„Pénteken, február 25-én a Vigadóban. A bécsi Tonkünstler Orchester V. fiiharmóniai hangversenye.
Vezényli: Weingartner Félix igazgató, Közreműködő : Schapira Vera zongoraművésznő.”

A február 25-i hangversenyről AZ UJSÁG 1910.02.26-i számában a következő beszámoló olvasható:

Zenekari hangverseny. Érdekes újdonságot, Weingartner Az örökélet birodalma (Gefilde der Seligen) czímű szimfóniai költeményét mutatta be a bécsi Tonkünstler-Orchester ma esti hangversenyén. […] a műtől is sokat vártunk. Talán többet, mint amennyit kaptunk. Szépen hangzó, színes zenekaron nobilis gondolatok érzékítik meg az üdvözültek nyugodt boldogságát, majd kedves, játszi ritmusok a paradicsomi élet gyönyörűségeit. A mű még az örökkévalóságot is kifejezi, mert jó sokáig nem akar vége szakadni. A gondolatokkal arányban nem álló hosszú kidolgozás pedig leronjta a hatást, sőt néha untat is. A közönség nagyon melegen fogadta az újdonságot és sokszor a dobogóra szólította a szerzőt. […] Az est másik érdekessége Schapira Vera zongoraművésznő bemutatkozása volt. Sokat nem hallottunk róla, de szerepléseiről dicsérettel szokott megemlékezni a sajtó. Liszt Magyar ábrándját játszotta, s így csak bravúros technikájáról és temperamentumos előadásáról számolhatunk be. […] A közönség zúgó tapsokkal hálálta meg Weingartner Felix karnagynak és derék művészgárdájának az est művészi élvezetét.

Ismét elismerés a karmesternek, erősen visszafogott dicséret (?)  a zeneszerzőnek.  

Felix von Weingartner "Das Gefilde der Seligen" (Az öröklét birodalma)

1169   Ardelao • előzmény1168 2018-11-26 08:15:19

Még mindig 1909 …

Úgy tűnik, Weingartner Félix – függetlenül attól, hogy szívesen jött Magyarországra – teljesen tisztában volt a magyar viszonyokkal …. :)

PESTI NAPLÓ, 1909.09.26.:

Weingartner Félix, a bécsi udvari operaház igazgatója, a minap Pesten volt, végignézett egy előadást az Operaházban, és az egyik felvonásközben fel s alá sétálgatva a páholyfolyosón, diskurálgatott egy régi pesti ismerősével, egy zenekritikussal. A diskurzus, mely természetesen operai dolgok körül forgott, egyik része […] így folyt le:
És miféle újdonságok és érdekességek lesznek az idén az Operaházban? — kérdezte Weingartner.
A kritikus elsorolta az újdonságokat
— De a legérdekesebb lesz az idén kétségtelenül a Goldmark-ciklus — folytatta. — A mester nyolcvanadik születésnapja alkalmából Mészáros sorozatos előadásokban adja a Sába királynőjét, a Hadifogolyt, a Götzöt, Házi tücsököt, a Téli regét...
— És Az ember tragédiáját! — vágott közbe
nevetve Weingartner.
De direktor úr — csodálkozott a kritikus — Goldmark csak most foglakozik Az ember tragédiája megzenésítésének gondolatával! Ha hozzá is fog: két-három éven belül aligha készül el vele . . .
Persze, persze, — mondotta erre Weingartner — ezt én is tudom. De ahogy én a maguk Operaházát ismerem: mire a Goldmark-ciklussal elkészülnek, már rég készen lesz a megzenésített Ember tragédiája is! . . .

1168   Ardelao • előzmény1167 2018-11-25 10:17:04

Weingartner Félix következő bemutatkozása Budapesten mindazonáltal nem nyerte el maradéktalanul a kritikusok tetszését: Az alábbi újságcikk írója elég keményen bírálja Weingarter Félixet, mint zeneszerzőt, ugyanakkor nevezett karmesteri kvalitásait messzemenően elismeri. Hogy a Weingartner-kompozíció tekintetében igaza volt-e? Szerencsére módunkban áll meghallgatni Weingartner Lear királyát. (Jómagam nem osztom a kritikus véleményét, de hát mindenkinek jogában áll a saját ízlésére hagyatkoznia.)

 AZ UJSÁG, 1909.01.27.:

Zenekari hangverseny. Új zenekar, a bécsi Tonkünstler Orchester mutatkozott be ma este a budapesti közönségnek. Két kitűnő karmester jött a zenekarral. Az egyik Weingartner Félix dr., a bécsi Operaház igazgatója, a másik pedig Nedbal Oszkár, a híres cseh vonósnégyes társaság volt mély hegedűse. Az előbbi nyugodtan áll az emelvényen, s inkább szemével, mint mozdulataival vezeti a zenekart, az utóbbi ellenben izeg-mozog s ha elragadja a hév, valósággal tánczol a dobogón. […] Weingartner Félix saját, Lear király czímű szimfóniai költeményét mutatta be, és Beethoven hetedik, A-dúr szimfóniáját vezényelte. A zeneszerző Weingartner nem mutatkozott oly nagynak, mint a karmester. Műve néha-néha nekilendül, sokat ígér, s ki is fejez valamit a programmból, de azután hamar ellaposodik, s nem egyszer elsekélyesedik. A közönség mindazonáltal szívesen tapsolt a mű előadása után, de az ünneplés nem annyira a szerzőnek, mint inkább a karmesternek szólt. Weingartner nagyon otthon érzi magát a karmesteri emelvényen. Tekintetével uralkodik az egész zenekaron. Szinte szuggerálja annak tagjait, s a művészek a parancsnak engedelmeskedve, önkénytelenül is követik Weingartner intenczióit. Beethoven szimfóniájának az előadása olyan tökéletes, annyira stílusos volt, hogy így még soha sem élveztük a mű szépségeit.
A hallgatóság természetesen minden tétel után, de még a hangverseny végeztével is lelkesen ünnepelte Weingartnert, a kitűnő karmestert. (g. i.)

Íme a mű, amely „hamar ellaposodik, elsekélyesedik”:

Felix Weingartner: King Lear

És a Weingartner által nagyszerűen vezényelt szimfónia:

Felix Weingartner_Beethoven: Symphony No.7 - 2nd mov. (1936. évi felvétel)

Ami pedig egy új mű fogadtatását illeti, tudomásul kell vennünk, hogy sznobok mindig is voltak, vannak, és lesznek. Erről szól Weingartner Félix saját feljegyzése:

A ZENE, 1912/12. SZÁM:

Élmények a dirigens életéből - Közli: Weingartner Félix.

[…] Szinfonikus hangversenyt dirigáltam Berlinben, amelyen egyik szinfoniámat Smetana »Moldvá«-ja előzte meg. Utána a következőkről értesítettek engem. A műsorra nyomtatott magyarázó megjegyzések következtében egyesek abban a véleményben voltak, hogy Smetana műve több tételből áll. Így tehát szinfoniám egyes tételeit még Smetana szerzeményéhez tartozónak vélték, és „e szép melódiákat“ az elragadtatás hangján dicsérték. Végre is egyik szomszédom figyelmeztette az urakat tévedésükre. Általános elkedvetlenedés, csend és mélységes hallgatás volt rá a felelet. És mikor a szinfonia előadása bevégződött, egymásra nézve azt mondották :
»Mennyire elcsépelt.« […]”   :)

Weingartner Félixnek a karmesteri tevékenységről, a vezénylés stílusáról alkotott nézeteiről majd később ...

1167   Ardelao • előzmény1166 2018-11-24 17:26:07

És hogyan sikerült Budapesten az 1908. évi, februári, zenei bemutatkozás? Erről az  ORSZÁG-VILÁG 1908.02.09-i számában olvashatunk:

„A Grünfeld-Bürger vonósnégyes február 2-án tartott népszerű kamarahangversenyén bemutatkozott úgy is mind zeneszerző és úgy is mint zongoraművész Weingartner Félix, a bécsi opera nagyhírű új igazgatója. Egy zongora-sextettjét hozta magával, amelyet Danziger, Gianicelli, Herzl, Bürger és Grünfeld tanárok remekül játszottak és Weingartner a zongoránál működött közre. A mesteri kézzel megkonstruált kompozíció komoly, jó ízlésű és mélytudású, igazi művészember munkája, amelyben lépten-nyomon megnyilatkozik a zsenialitás, a gazdag invenció és a tudatos zenész. Weingartner Félixet a gyönyörű szerzemény minden egyes tétele után a közönség hosszan tartó tapssal tüntette ki, amelyet ő szerényen ráhárított közreműködő művészbarátaira.”

Weingartner Sextett

1166   Ardelao • előzmény1165 2018-11-24 11:42:49

AZ UJSÁG, 1908.01.31.:

Hangversenyek. A Grünfeld—Danziger—Herzl—Bürger társaság hatodik hangversenye vasárnap, február 2-án, délután 4 ½ órakor lesz a Royal termében. Ezen a hangversenyen közreműködik Weingartner Bódog, ki szombaton érkezik Budapestre és itt saját Hetesének (32. mű) zongora-szólamát játszsza. Ezen hetessel már egy korábbi angolországi körúton nagy sikereket aratott. Szamosy Elza dalokat énekel Weingartnertől a szerző zongorakísérete mellett. Végül előadják Schubert C-dúr vonós ötösét. […].

Sechs Mädchenlieder, Op. 32: No. 1, Drei Kränze

(Sajnos nem Szamosi Elza énekli.)

PESTI HÍRLAP, 1908.02.02.:

„(Weingartner Bódog), az ismert nevű zeneszerző és dirigens, aki december vége óta a bécsi udv. operaház igazgatója, mint azt már előzetesen jeleztük, szombaton délután Budapestre érkezett. A pályaudvaron dr Béldi Izor, továbbá a Grünfeld— Bürger-féle vonósnégyes tagjai várták; megérkezése után az igazgató a Royal-szállodába hajtatott, ott délután holnapi hangversenyének főpróbáját tartotta, majd rövid séta után az operaházba ment és ott egy első emeleti páholyból végighallgatta a Tosca előadását. Az igazgató nagy elismeréssel nyilatkozott az előadás minden részletéről, főleg Szamosy Elza, Anthes és Takáts alakításairól. Előadás után fényes lakoma volt a nagynevű vendég tiszteletére a Lipótvárosi Kaszinóban, s azon zenevilágunk számos kitűnősége is részt vett. A lakoma során természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Az első toastot dr. Béldi Izor mondotta; Weingartnert éltette, aki felelősségteljes új állásában is azonnal kereste az érintkezést a magyar zenevilággal, és kezdeményezte a kiegyezést velünk zenei téren. Utána Weingartner szellemes válaszban köszönte meg azt a magyar vendégszeretet, melyet itt Budapesten tapasztalt, s megígérte, hogy gyakrabban is ellátogat ide hozzánk. […].”

Felix Weingartner eleget is tett ígéretének, hiszen Magyarországra ezt követően rendszeresen ellátogatott, szinte „hazajárt”, számos hangversenyt adott, és előadásain több magyar művészt szerepeltetett.

1165   Ardelao • előzmény1164 2018-11-23 08:36:46

Felix Weingartner esetében a neten – szerencsére, mindenki számára elérhetően - rengeteg információ és hanganyag áll rendelkezésre mind magyar, mind idegen nyelven. Az időrend szem előtt tartásával a magyar sajtóban megjelent cikkekből idézek, a teljességre törekvés szándéka nélkül. 

Amikor Weingartner Félix nálunk még Weingartner Bódog volt:

FŐVÁROSI LAPOK, 1889.03.21.:

A zenekedvelők tegnapi hangversenye

[…]
A tegnapi hangversenyben az egyleti zenekar egész függetlenül működött az egyleti énekkartól. Megfelezték a programmot. A vonós-zenekar a bécsi Weingartner Bódog négy tételű szerenádjával kezdte meg az előadásokat. Fuchs a Volkmann utánzója, Weingartner a Fuchs követője. Csinos gondolatokat ügyesen variál, nem egészen új, nem egészen eredeti, de azokból, miket előzőitől ellesett, tud tetszetős egészet alkotni. Az egyleti zenészek szabatosan játszottak, Bellovics Imre igazgató gonddal vezényelt, taps volt elég.”

Weingartner: Serenade for String Orchestra

ALKOTMÁNY, 1905.01.24.:

Filharmónia. A hetedik filharmóniai hangverseny* szerdán, január 25-én lesz Kerner István vezetése alatt. Busoni Feruccio zongoraművész közreműködésével. Műsora: 1. Glück «Alceste», nyitány Weingartner Bódog záradékával (először); […]”

*a Pesti Vigadóban

Hogy azért ne maradjon ki egy rövid életrajz ismertetése sem:

PESTI HÍRLAP, 1907.08.27.:

„(Weingartner Bódog), a bécsi udv. operaház új igazgatója, még aránylag fiatal ember, 1863. június 2-ikán született Zárában. Jóllehet Dalmáciában született, mégis német származású, mert atyja bécsi, anyja szicíliai s összes elődei németek voltak. Atyja, aki Grácban államhivatalnok volt, saját kérelmére Zárába helyezték át. Meghalt, amikor fia még csak négy éves volt, s erre özvegye a kisfiúval Grácba költözött. Itt volt része Weingartner Félixnek az első iskolai oktatásban. Zenére, illetőleg zongorára művelt anyja oktatta, s neki köszönhette további kiképzését is. Tanulmányainak elvégeztével dr. Meyer Vilmos, stájer karmester vette át további kiképzését. Tehetsége oly gyorsan fejlődött, hogy már 1879-ben a nagy nyilvánosság elé léphetett zongoradarabjaival. Gimnáziumi tanulmányainak befejeztével, 1881-ben Lipcsébe ment, s az ottani konzervatóriumban tanult, s egyszersmind filozófiát is hallgatott. Itt Reinecke, Jadassohn és Oscar Paul voltak a tanárai. Liszt Ferenc bátorította a fiatal művészt s bíztatta, hogy maradjon Weimarban. Weingartner 1883-ban elfogadta a meghívást, miután a lipcsei konzervatóriumot a Mozart-díjjal abszolválta. Karmesteri tűzpróbája Beethoveni második szimfóniájának dirigálása volt. Már 20 éves korában feltűnt mint hangversenyszólista. 1884. március 23-án Liszt közbenjárására előadták Weingartner első nagyobb operáját, a Sakuntalát a weimari színházban; 1886-ban második operája, a Malavika került színre a müncheni operában. Ekkor a hamburgi városi színház karmestere lett, s itt 1889-ig működött. Feleségül vette Juillerat Máriát, de ettől egy év múlva elvált. Berlinben karmestereskedett ezután, s ekkor, 1897-ben adták elő harmadik operáját, a Genesiust. 1897-ben Weingartner Münchenbe költözött, s ott átvette a Kim-zenekar vezetését. Itt kötötte második házasságát báró Dreifus Fedorával 1903. június 17-én. Zeneírói tevékenysége az utóbbi években hatalmasan föllendült. Három vonós-négyest írt s egy zongora sextettet. Irodalmilag is működött. Nemrégiben írta ismert munkáit: „Über das Dirigieren“, „Bayreuth“ és a „Die Lehre von der Wiedergeburt und das musikalische Drama“.

Beethoven - Symphony n°2 - LSO / Weingartner

1164   Ardelao • előzmény1150 2018-11-22 09:56:19

Képtalálat a következőre: „Felix Weingartner”

Weingartner Bódog avagy Dr. Paul Felix Weingartner karmester, zeneszerző, zongoraművész és író

(1863.06.02., Zára, Horvátország -1942.05.07., Winterthur, Svájc)

Az ő személyére Heiner doktor hívta fel a figyelmemet Anday (alias Andauer) Piroska kapcsán, aki – saját állítása szerint – távoli rokonságban állt Felix Weingartnerral. Weingartner nem volt magyar, de még az Osztrák-Magyar Monarchiában született, nagyon sokszor járt Magyarországon, szerződésben állt a Városi Színházzal, kedvelte és külföldön előszeretettel foglalkoztatta a magyar művészeket. Zeneakadémiánk tiszteletbeli tanárává választotta, munkásságáért megkapta a Magyar Érdemrend csillaggal ellátott Középkeresztjét, stb.

A Café Momusban 2010.03.05-én, az „Esszék és tanulmányok” között, „Karmesterportrék III. – Felix Weingartner” címmel már megjelent egy írás, amelyben Balázs Miklós részletesen ismertette nevezett pályafutását, ill. életművét. A jelen topikban – a topik jellegéből adódóan - elsősorban Felix Weingartner életének magyar vonatkozású részeire fogok kitérni.

1163   Ardelao • előzmény1160 2018-11-22 08:05:19

Az utolsó mondatba becsúszott egy "sajtóhiba": helyesen "sajátunk". 

1162   Ardelao • előzmény1161 2018-11-21 10:21:17

Az előző bejegyzésben szereplő fotó alapján szinte alig hihető, hogy az énekesnő a „Song Without Words” 1947. évi előadását csupán két évvel élte túl. A kemény küzdelmekhez és a hosszú utak megtételéhez képest rövid élete volt.

Befejezésül még további néhány adat Bokor (Wahl) Margit hiányos életrajzához:

Első férjétől, Bokor Sándortól -(az Osztrák nők lexikonának I. kötete szerint 1937-ben, a magyar sajtó által közölt adatok alapján 1938-ban - elvált. Egyetlen, e házasságból származó gyermeke, Bokor Vera, 1920-ban született. Ő, mint azt már az 1158. sz. bejegyzésben említettem, 1965-ben - ezek szerint 45 éves korában - egy bizonyos Louis Halpern amerikai állampolgár felesége lett. Többet Bokor Veráról nem sikerült kideríteni.

Wahl Margit második férje Paul Goldschmidt, az Osztrák Kereskedelmi Kamara titkára volt az Egyesült Államokban.

Bokor Margit – úgy tűnik – a háború elől egész családját kimenekítette az Egyesült Államokba.

1950.10.14-én rövid közlemény jelent meg az amerikai „BILLBOARD” halálozási rovatában arról, hogy Mrs. Malvine Wahl, a néhai Bokor Margit operaénekes édesanyja, szeptember 24-én, New Yorkban elhunyt. Öt fia és nyolc unokája élte túl.

1161   Ardelao • előzmény1160 2018-11-20 13:34:27

MARGIT-BOKOR-JAMES-NEWILL-8X10-VTG-SIGNED-JOHN-E-REED-HOLLYWOOD

"Song Without Words"  (Dal szavak nélkül) színlap-borítója. E darabot először 1945. augusztus 20-án vitték színre San Franciscoban, de később Los Angelesben is bemutatták. A könyvet Frederick Jackson, a dalok szövegét Forman Brown írta, Csajkovszkij zenéjét Franz Steininger adaptálta. Itt a két főszereplőt, James Newellt és Bokor Margitot látjuk. Feltételezések szerint ez a fotó az 1947. évi, Los Angelesben megrendezett előadás alkalmával készült.

1160   Ardelao • előzmény1159 2018-11-19 08:35:57

1939-től Bokor Margitról a hírek már Amerikából érkeznek:

UJSÁG, 1939.09.19.:

Magyar ünnepségek Rio de Janeiróban.
Rio de Janeiróból jelentik: […] Augusztus végén a riói Magyar-Brazil Egyesület bált rendezett az olasz ház nagytermében. A bálon megjelent ifj. Horthy Miklós magyar követ, Francisco Campos, Brazília belügyminisztere és a brazíliai olasz nagykövet is. Az estély előtt műsor volt, amelyen Hilvert Béláné, továbbá Laczó István, Bokor Margit és Svéd Sándor operaénekesek szerepeltek nagy sikerrel.”

UJSÁG, 1940.09.27.:

Zenevilág

[…] Bokor Margit és Alváry Lőrinc magyar operaénekesek Los Angelesben Mozart »Don Juan« operájának ünnepi előadásán léptek fel nagy sikerrel. […]”

UJSÁG, 1940.12.06.:

Zenevilág

[…] Bokor Margit és Alváry Lőrinc magyar operaénekesek a san-franciscoi operai előadásokban nagy sikerrel szerepeltek.”

Majd egy igen érdekes cikk, amelyben nemcsak Bokor Margit, hanem a többi, Amerikába emigrált művész sorsáról is olvashatunk:

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1941.03.28.:

AMERIKA A ZONGORA MELLŐL …

Irta: dr. Herz Ottó

(A budapesti hangversenypódiumról jól ismert, kiváló zongoraművész: dr. Hercz Ottó küldte New-Yorkból ezt a tudósítást a Film-Színház-Irodalom szerkesztőségének.)

New-York, február vége.

          Közel ötnegyed év óta vagyok az Egyesült Államokban, s ez alatt az idő alatt minden Amerikában tartózkodó magyar művésszel találkoztam, s tudom, hogy kinek mi a sorsa. Ami a zongorakísérés mesterségét illeti, itt sok jó zongorista van, noha a többség gyalázatosan rossz. A sok művész túlnyomó többsége ismeretlen zongoristát vesz, akivel hónapokon át naponként bemagolja a műsort ... Az első művész, akivel találkoztam. Virovay Róbert volt, igen nagy sikerei vannak. Rendkívül örültünk Svéd Sándor óriási sikerének a Metropolitanban. Már a megnyitó előadáson ő volt a legnagyobb sztár az Álarcosbál René szerepében. Most én vagyok a zongorakísérője Svédnek és Kiepurának is. Kiepurával bejártuk egész Amerikát repülőgépen, és mindennap más városban hangversenyeztünk. A legnagyobb Kiepura-hangversenyünk a Baldorf Astoria-hotelben volt.

          Mi újság a magyarokkal? Szánthó Enid rengeteget koncertezik. Legutóbb Clevelandban és Csikágóban énekelt. Hajós Magda Philadelphiában tanít, és hangversenyezik. Déri Ottó szólógordonkás Columbiában. […] Nagyon jó sora van Antalffy Zsíros Dezsőnek, Alváry Lőrinc Sanfranciscóban, Los Angelesben és Csikágóban énekel, nagyon jó kritikákat kapott. Forró László operaénekes Cincinnattiban énekel. Balogh Ernőnek szépen sikerült hangversenyei voltak. Salgó Alice remek házasságáról sokat beszéltek. Egy milliomos vette feleségül. Mindenkinél nagyobb megbecsülés központjában áll Bartók Béla. Világhírű zeneszerzőnket Schulhoff Endre menedzseli nagyon eredményesen. Varró Margit Csikágó legnagyobb Iskolájában tanít zongorát. Flesch Ellának és Bokor Margitnak január végén nagysikerű amerikai hangversenyei voltak. A newyorki Town Hallban énekeltek, és én kísértem őket zongorán. Sándor Árpád a tavaly feltűnt és most nagyon népszerű néger Dorothy Maynor kísérője.
          Jan Kiepura Eggert Mártával és Eggert Márta édesanyjával Hollywoodba utazott. Szigeti József itt a legelső hegedűművész. Földes Bandinak gyönyörű sikerei vannak, most Szigeti zongorakísérője, de szóló-hangversenyeket is ad. Bíró Sári newyorki koncertje után szenzációs kritikákat kapott, és azóta híres zongoraművésznő. Kovács István zongoraművész különböző átiratait az Egyesült Államok legtöbb rádiójában játsszák és anyagi szempontból most kezd rendbejönni. Meisner Lujzi, a kis zongoraművésznő már kisasszony lett. Két hangversenye volt. A soproni származású Scholtz János Princestownban tanár. Ugyanott tanár Antal Ferenc hegedűművész. Róth Ferencnek igen nagy sikerei vannak és rengeteg gramofónlemezt játszott. Vonósnégyesét átalakította: a volt Manhattan-kvartett három tagjával.
          […] Zádor Jenő Hollywoodban él. A Metro szerződtette és sok szerzeményét felhasználják a filmeken. Sebestyén György, Sebestyén Károly karmester fia, filharmonikus zenekart, alakított Scrantonban. Doráthy Antal az orosz balett karmestere. Halász László a St. Louisi Operaház zenei vezetője és karmestere. Kuttner Mihály Trentonban dirigál. Rejtő Gáborról legutóbb azt a hírt hallom, hogy Havannában tartózkodik és ott nagysikerű hangversenyt rendezett.

          […]

          Bevonultunk új lakásunkba és megnyitottam az iskolámat. Amióta itt vagyok, egyetlen centet sem adtam ki sem hirdetésre, sem nyomtatványokra. És már megrendeztem növendékeim első sikeres hangversenyét …”

Hát, így lett és lesz (!) az idegen föld gazdagabbá, a sajtunk pedig egyre szegényebbé …

1159   Ardelao • előzmény1158 2018-11-17 12:22:20

Még néhány rövidhír 1937-ből, a művésznő Bécsből, majd Európából való távozása előtti utolsó esztendőből:

ESTI KURIR, 1937.02.06.:

Három magyar a Staatsoper újdonságában
A bécsi Staatsoper most készül a Madonna ékszere című operára. A darabot Knappertschbusch tanítja be. A szereposztásnak nem kevesebb, mint három tagja magyar. A főszerepeket Bokor Margit, Anday Piroska és Végh Sándor éneklik.

PESTI NAPLÓ, 1937.03.05.:

Bokor Margit felbontotta szerződését a Vígszínházzal.

A szezón elején szerződtette a Vígszínház Bokor Margitot, a bécsi Staatsoper kiváló művésznőjét Kálmán Imre operettjének, a Josephine-nek címszerepére. A szerződés aláírásakor még úgy volt, hogy az operett a Vígszínházban kerül színre, későbben arról volt szó, hogy az operettet a Vígszínház együtt fogja színrehozni a Városi Színházzal a Városi Színház színpadán. Ez a kombináció is meghiúsult, azért, mert a Városi Színház színrehozza ugyan a Joséphine-t, azonban nem a Vígszínházzal együtt és a címszerepet nem Bokor Margit, hanem Németh Mária fogja énekelni. Ezek után Bokor Margit felbontotta a szerződést, amely a Vígszínházhoz kötötte. A jövő szezonban feltétlenül fellép Budapesten, de ma még bizonytalan, hogy melyik színházban és melyik darabban.”

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937.12.21.:

LEHÁR FERENC LEGELSŐ MŰVE: A »TATJÁNA« új átdolgozásban december 26-án a bécsi rádió előadásában kerül színre, és ebben az előadásban Bokor Margit és Sallaba Richárd éneklik a főszerepeket. A „Tatjána" bemutatója 1895-ben volt Lipcsében, és a budapesti Operaház »Kukuska« címen játszotta.”

Bokor Margit ebből az időből fennmaradt hangfelvétele:

R. Strauss - Der Rosenkavalier - Presentation of the rose - Schumann, Bokor - Knappertsbusch (1937)

Képtalálat a következőre: „Margit Bokor”

Bokor Margit mint Sophie a „A rózsalovagban”

1158   Ardelao • előzmény1157 2018-11-16 09:36:02

Mellesleg a havi 240 pengő tartásdíj 1938-ban nem is volt csekély összeg, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük az egyéb juttatásokat is, amelyekben Bokor Margit a gyermekét részesítette. Mert hogyan is szól a dal az 1936-ban készült filmben? "Havi kétszáz pengő fixszel ma az ember könnyen viccel ..."

Az állandó anyai gondoskodás és mindkét szülő önzetlen szeretetének az értékét, persze, nem lehet pénzben meghatározni.

Noha Bokor Margit életrajza erről nem szól, de végül a leány mégis az édesanyjához kerülhetett, mert Bokor Vera Amerikában ment férjhez, egy amerikaihoz. Ezt bizonyítják a Bokor Margit családfájával kapcsolatos amerikai bejegyzések:

Bokor Vera (Louis Halpern felesége)

Halpern, Louis married a bride named VERA BOKOR in the year 1965 on license number 5925 issued in Manhattan, New York City, New York, U.S.A. 

1157   Ardelao • előzmény1156 2018-11-16 08:08:53

PESTI NAPLÓ, 1936.04.22.:

Bokor Margitot, a bécsi Opera magyar művésznőjét gyermektartásért perli leánya - A magyar árvaszék dönt a 15 éves Bokor Veronika sorsáról

Bécs, április 22.
(A Pesti Napló tudósítójától.)

         A bécsi társadalmi és művészeti életben nagy érdeklődéssel kísérik azt a gyermektartási pert, amelyet Bokor Margit, a bécsi Opera kitűnő magyar művésznője ellen a 15 éves Bokor Veronika, apja intencióinak megfelelően indított. A perben Bokor Veronika havi 500 pengő gyermektartási díjat követel anyjától.
          A különös perben a bécsi bíróság már több tárgyalást tartott. A hétfői tárgyaláson valósággal drámai jelenetek játszódtak le. Az előző tárgyalásokon a következők derültek ki: A perirat szerint Bokor Margit havi jövedelme négyezer schilling. Ugyanakkor Bokor Veronika apja, aki állásnélküli budapesti gyógyszerész, nem tudja eltartani a leányt. Bokor Margit ügyvédje, dr. Wachsberg kijelentette, hogy Bokor Margit Veronikára havonta 430 schillinget költ anélkül, hogy erre jogilag kötelezve lenne. Bokor Margit nettó keresete 2500 schilling. Különben Bokor Margit hajlandó leányát bármelyik elsőrangú leánynevelő intézetben neveltetni.
          A hétfői tárgyaláson a bíró azt ajánlotta, hogy Veronikát egy budapesti leánynevelőintézetben helyezzék el. Mire Veronika ügyvédje így szólt:
          — Ez lehetetlenség. Különben megkérdezhetjük magát Veronikát, mi a kívánsága, odakinn vár a folyosón.
          Bokor Margitot ez a bejelentés igen kellemetlenül lepte meg. Így szólt:
          — Tehát mégis! A szegény gyermeket belevonják ebbe a dologba.
          Veronika ügyvédje:
          — Veronika nagy és okos leány, tudja, hogy mit akar.
          Veronika belép. Nagy jelenet anya és leánya között. Megindultan átkarolják egymást, csókolódznak. Veronika nagyon szép leány, erősen hasonlít édesanyjához. Bokor Margit büszkén nézi végig tetőtől talpig virágzó leányát.
          A bíró most Veronikához szól:
          — Jó lenne, ha távol a családi veszekedéstől, egy intézetben nevelkedne. Nem gondolja?
          Veronika (felcsattan): Nem akarok intézetbe menni. Nem akarom apust otthagyni.
          A bíró: De hiszen jól érezné magát egy intézetben.
          Veronika: Szó sincs róla, erre nem vagyok képes. Már különben is rémes nekem, hogy apus és anyus nem élnek együtt, most aztán apus egészen egyedül maradjon? Ez nem lehet. Aztán meg már túlságosan felnőttnek érzem magam ahhoz, hogy intézetben nevelkedjem.
          Bokor Margit: De kisleányom, ez lenne a legjobb.
          Veronika: Nem akarom! Nem akarom!
          Bokor Margit: Legszívesebben elválnék, hogy a gyerek helyzete ne legyen ilyen.
          A bíró (a férjhez): Elvben beleegyeznék a válásba?
          A férj: Szó sincs róla.
          A bíró: Miért?
          A férj: Ezt itt nem mondhatom meg.
          Bokor Margit a továbbiakban kijelentette, hogy 25.000 schillinget ajánlott fel férjének, akitől el akart válni, de a tárgyalások megszakadtak. A bíróság kedden ítéletet hirdetett, amelyben a 15 éves Veronika kérését elutasította azzal az indoklással, hogy a perben a magyar árvaszék illetékes. Minthogy a magyar árvaszék döntése osztrák területen is érvényes, a perben a magyar árvaszék dönt.

ESTI KURIR, 1937.02.23.:

Bokor Margit megnyerte tartásdíjperét
Bécsben most dőlt el az a per, amelyet Bokor Margit, a Staatsoper nagyhírű magyar énekesnője ellen indított leánya, Bokor Veronika. Bokor Margitot ötszáz pengő tartásdijért perelte a leánya. Bokor Margit bebizonyította, hogy havonként mintegy kétszáznegyven pengőt költ a leányára, havonta százhat schillinget fizet életbiztosításáért, a gyermeket nyaraltatja és ruházza. A bíróság Bokor Margit érvelésének adott helyet és a tartásdij összegét kétszáznegyven pengőre mérsékelte.

Az ügy folytatásáról többek között a MAGYARORSZÁG, 1937.02.25. és 1937.06.01. számában olvashatunk, majd ugyanebben a lapban, 1937.07.03-án, a jogerős ítéletről is:

„[…] a legfelsőbb bíróság meghozta ítéletét, amelyben az első bíróság ítéletét jóváhagyta, és az apa fellebbezését végérvényesen elutasította. A legfelsőbb bíróság ítélete több igen érdekes indokolást tartalmaz, így megállapítja az indokolás, hogy egy énekesnő anyagi teljesítményét nem szabad a legnagyobb sikerei szerint megítélni s ezen az alapon nem lehet kötelezni Bokor Margitot sem arra, hogy sikerei tetőpontján jövedelmével arányos tartásdíjat adjon leányának.
Másik érdekes pontja az indokolásnak az, hogy egy polgári család leánykáját nem szabad magas luxusigényekkel felnevelni, mert egy napon hirtelen arra ébredhet, hogy a fényűzés elmúlt, és az igényeit nem tudja kielégíteni. ........... Remélhető, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletével ez a kínos családi ügy, amely éveken át foglalkoztatta a bécsi nyilvánosságot, egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről.”

8 ÓRAI UJSÁG, 1938.02.15.:

Bokor Margit pere
a leányáért

— A 8 Órai Újság tudósítása —
Bokor
Margit, a bécsi Operaház híres magyar énekesnője és férje, Bokor Sándor budapesti gyógyszerész között régi pereskedés folyik. Bokor Margitot a bécsi bíróság 200 pengő tartásdíjra ítélte férje javára, 17 éves leányuk, a feltűnően szép Bokor Vera nevelési költségeihez való hozzájárulás címén. Bokor Margit az árvaszéktől magának követelte a leányt, akit előkelő nevelőintézetbe akart küldeni, de az árvaszék ilyen értelmű döntését a gyámügyi bizottság megváltoztatta, mert nem talált okot arra, hogy a leányt akarata ellenére elvonják apja gondozása alól. Bokor Margit e döntés miatt felülvizsgálati kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, aki azonban elutasította a művésznő kérését, mert az alsóbb hatóságok részéről semmiféle jogsértés nem történt, már pedig csak ez esetben lehetne szó felülvizsgálatról. Bokor Vera tehát végleg apjánál marad. A házastársak között egyébként most indult meg a válóper a budapesti törvényszéken.

1156   Ardelao • előzmény1155 2018-11-16 08:06:36

Viszonylag ritkán esik szó arról, hogy a művészek családjában miként viselik a gyermekek a szülők vagy csak az egyik szülő művész voltából fakadó „megpróbáltatásokat”. Hiszen – aligha tagadható – a művészember életformája nem kedvez a gyermek által igényelt biztonságtudatnak, állandóságérzetnek és az oly fontos „minőségi időnek”, amikor a szülő a külvilág kizárásával csakis a gyermekére összpontosít. Kivételek – mint mindig - természetesen a művészcsaládok esetében is akadnak, de Bokor Margité nem tartozott e szerencsések közé. 1936 és 1938 között - a művésznő fellépéseiről és sikereiről szóló tudósításokkal párhuzamosan - folyamatosan jelennek meg a sajtóban az új és újabb fejlemények az énekesnő ellen indított gyermektartási perrel kapcsolatosan is. E kínos – ám reklámértékű - ügy rezüméje a következő bejegyzésben olvasható.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

"III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny" - Elődöntő
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

Kriesch Barbara (hárfa), Molnár Anna (ének)