Mindhalálig denevér - Lugosi Béla
Nemzeti zeneművészetünk egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja ő. A tengerentúlon a legtöbben nem is tudják, hogy a véres színpadi művek oly nagyszerű komponistája, Lugosi Béla magyar származású. Pedig kétség nem férhet hozzá, s ő maga sem csinált belőle soha titkot: Budapesten látta meg a napvilágot. A legenda szerint az anyavérrel szívta magába a zene szeretetét, de ez nem teljesen igaz.
Kisiskolás korú volt, amikor a steril városi környezetből - egy családi rokonlátogatás alkalmával - először került el a messzi Transzszilvániába. Itt váratlanul transzba esett, és attól fogva különös dolgok történtek vele, amelyek a pályájára is kihatottak.
A transzból felébredve vagy egy hétig csak a Denevérik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdalt volt hajlandó énekelni, hiába mondták neki a szülei, hogy ez nem erdélyi, hanem dunántúli dallam. Az egy hét elteltével közölte a szülőkkel: archeológus lesz, és a denevértesszőlősi ásatásokon ő találja majd meg a Batman csontvázát. A szülők nemigen tudtak bekapcsolódni a beszélgetésbe, mert jószerivel nem tudták, mi az a Batman. Még azután sem, hogy a kis Béla közölte velük: nem a BATka MANó rövidítése!
Talán a kifogástalan, üde erdélyi levegőnek köszönhetően, hamar visszajött a transzból, és beavatta szüleit: mégis zeneszerző lesz, világhírt vív majd ki magának, de még nem döntötte el, hogy Vlad Ţepes vagy Drakula művésznéven. Apja, aki - akárcsak felesége - egyáltalán nem értette, bizonytalanul azt felelte: a Drakula jobban hangzik. Jó, akkor úgy lesz, bólintott Béla.
Ezután - a transznak köszönhetően már kész zeneszerzőként - azonnal Amerikába utazott, egy kis padlásszobát bérelt ki az éhező-nyomorgó művészek fellegvárában, Beverly Hillsben, és lázas igyekezettel, néha 48-52 órát dolgozva alvás, evés, mosdóhasználat és képregényolvasás nélkül, megkomponálta Rocky Horror Show című színpadi munkáját. A mű komoly sikert aratott - nem csak szakmai körökben. A bemutatót követő napon még a Beverly Hills-i suszterinasok is fütyülve próbáltak vért szívni.
A siker nem szállt Lugosi fejébe. Nem költözött el Beverly Hillsből, továbbra is ragaszkodott a hegyoldal meghitt kis úszómedencéihez, a platánok árnyában meghúzódó szolid golf- és teniszpályákhoz, a szegényes, de tetszetős angolkertek sarkában megbúvó házi szaunákhoz. Pedig egy zeneműkiadó szorgalmazta, hogy tegye át székhelyét New Yorkba, a Vampire State Buildingbe.
Sorra születtek a nagy művek: Elsőként egy gyermekoperát mutatott be Állatkerti útmutató címmel a szegény gyerekeknek. A legkisebbek ma is nagy-nagy kedvvel dúdolják, hogy \"a hód arcán enyhe pírral / csókolózik a vámpírral\". Az Állatkerti útmutatót azonban újabb nagy művek követték: Interjú a vámpírral, Bőregerek és emberek, Szerelem első denevérig, Bécsi vér... felsorolni is nehéz volna mindet.
Lugosi Béla nagy utat járt be. Zenéje milliók számára vált \"mindennapi kenyérré\". Amikor a művészt a közönség iránti tiszteletről, a lelkiismeretes munkáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: \"a vér kötelez\". A hálás rajongók pedig életüket és vérüket adták volna kedvencükért, aki - s ez nem csupán póz volt nála - haláláig az egyszerű emberek életét élte. Mindvégig ugyanabban a puritán, fekete koporsóban aludt, amelyben Budapesten meglátta a napvilágot. Ebben is temették el élete alkonya után, pontban éjfélkor.
Emlékét kihegyezett karókkal őrizzük.