young.euro.classic - Berlinben megkezdődött az európai ifjúsági zenekarok nyári fesztiválja

A német főváros zenekarai gondosan ügyelnek arra, hogy június végéig, de legkésőbb július első hétvégéjén befejezzék a szezont, s majd csak augusztus végén, méginkább szeptember elején térjenek vissza (megérdemelt pihenés után) a pódiumokra. A kórosan koncertfüggő rajongókra így kéthónapos kényszerszünet vár. Ezt az \"elvonókúrát\" csillapítják - idén immár negyedik alkalommal - a berlini Konzerthaus-ban rendezett young.euro.classic fesztivál hangversenyei. Az európai ifjúsági zenekarok kéthetes találkozójára először 2000-ben, a millennium és a politikai Európa bővítésének mámorában került sor. A számos szponzor által támogatott rendezvény védnökei az Európa Parlament és Berlin vezető politikusai, Művészeti Tanácsában pedig ott találjuk Gidon Kremertől Krzysztof Pendereckiig, Hans Werner Henzétől Wolfgang Rihmig a kortárs zenei élet számos nagyságát.

Mivel \"helyhiány miatt\" nem lehet teljes az európai zenekarok palettája, az egyes országok meghívás alapján vesznek részt: idén Németország, Nagy-Britannia, Litvánia, Oroszország, Olaszország, Románia, Magyarország (a Danubia Ifjúsági Zenekarral, immár harmadszor!) és Csehország küldte el képviselőit. Fellépnek továbbá a \"nemzetek feletti\" zenekarok: a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar, a Schleswig-Holstein-i Zenei Fesztivál Zenekara, a Bayreuthi Ifjú Művészek Zenekara és a (nemzetközi) Ifjú Janacek Filharmónia. Egyébként \"Európa\" inkább kulturális, mint földrajzi egységként jelenik meg: 2000-ben Izrael, majd Törökország és a kaukázusi államok jelenléte \"tágította\" a határokat, idén az Ázsiai Ifjúsági Zenekar meghívásával majdnem transzkontinentálissá vált az esemény, de az ázsiai csapat az utolsó pillanatban lekerült a programról.

A fesztivál sok szempontból a \"nagy lehetőségek\" ideje. A kis(ebb) országok zenekarai \"világot látnak\" és magukkal hozhatják zeneirodalmuk (határaikon túl) kevésbé ismert alakjait: idén pl. Britanniából Elgar mellé Coles-t és Beamish-t, Romániából Enescu társaként Silvestrit és Vierut, Magyarországról Bartókot \"kísérve\" Gyöngyösi Leventét és Weiner Leót, hogy csak három példát ragadjak ki a listáról. A jövő repertoárja szempontjából talán még ennél is fontosabb a fiatal zeneszerzők bemutatkozási lehetősége: 12 ősbemutatóra kerül majd sor (néhány németországi mellett), melyek nagy része a Fesztivál felkérésére készült. A koncertprogramban (13+1 nagyzenekari és 3 kamarazenei est) egymást váltják majd a klasszikus és a kortárs szerzők darabjai, a több kisebb zenedarabból álló műsorokat nagylélegzetű műveket is kínáló estek egészítik ki: a \"mai fiatalok\" különösen vonzódnak például a Mahler-szimfóniákhoz… Végül, akinek hírességek kellenek: az ifjú hazai tálentumok mellett pálcát ragadnak a nemzetközi zenei élet ismert karmesterei is: Lothar Zagrosek, Jukka-Pekka Saraste vagy éppen Kurt Masur.

Az egyes koncerteknek sajátos koreográfiája van. Kezdésként minden alkalommal \"megszólalnak a fanfárok\": Hans Schanderl Üdvözlet a világnak című himnusza négy fúvósra. Ezt követi az est és az adott zenekar védnökének rövid beszéde. A védnökök (ha nem félünk a maffiás konnotációtól, nevezhetjük őket akár keresztapának vagy -anyának is, hiszen nem Schirmherr/-frau, hanem Pate/Patin néven futnak) a német politika és média ismert és kedvelt személyiségei: az első évből még jól emlékszem Michel Friedmann - hja, még a kokainbotrány előtt volt - sziporkázó francia-német kétnyelvű köszöntőjére (hisz ő Michel és nem Michael...) vagy a szakács-talkmester Alfred Biolekre, akit enyhén lerohant az izraeli zenekar önbizalomhiányban és lámpalázban nem szenvedő képviselője, aki még egy zsidóviccet is elsütött csapatának bemutatása során - persze a nagyközönség előtt.

Az árpolitika kifejezetten kedvező, szinte ifjúságbarát: 8,50 eurós egységáron lehet jegyet venni, már ha időben beállunk a sorba, mert turistaszezon idején (+ ilyen olcsón) jegyhez jutni nem könnyű feladat. De mivel egy magyar legénynek ez nem lehet probléma, a következő 2 hétben részletes koncertbeszámolók várják majd a Café Momus olvasóit.