Bejelentkezés Regisztráció

Kommentár

3 in 1, avagy lépésváltás Debrecenben

2005-06-27 07:59:00 Daróczi Kata

\"3 2003 végén (illetve 2004 tavaszán) valahol ott hagytuk abba, hogy a Debreceni Filharmonikusok (DFZ) akkori igazgatója távozott, a színház és a zenekar kapcsolata némiképp rendeződött, felhőtlennek azonban nem volt mondható. Aztán másodszori próbálkozásra, egy teljes év leforgása után Kocsár Balázs személyében már sikerült új vezetőt választani, bár csupán egy évre - ebből már lehetett némi következtetést levonni.
Közben a Debreceni Kodály Kórus (DKK) élére, művészeti vezetőként ismét Erdei Péter került (problémamentesen). Joób Árpád szeptemberben távozott az igazgatói székből, azóta egy sikertelen pályázatot bonyolítottak le helyének betöltésére, és a kórust jelenleg is megbízott igazgató irányítja.

A hosszú interregnumok alatt előbb rebesgetések, majd konkrétumok kaptak szárnyra az átszervezéseket illetően. Amikor Csutka István, a Csokonai Színház igazgatója nemrégiben vázolta az operatagozatot érintő elképzeléseit, két dologgal volt tisztában: a színházban gyökeres változások lesznek, s minden valószínűség szerint nem ő lesz az igazgató. A városvezetés/kulturális bizottság ugyanis teljességgel elégedetlen regnálásának négy évével, s külön kapóra is jöhet szerződésének lejárta, hogy az új struktúra tervét keresztülvihessék. (Kocsár Balázs fent említett igazgatói szerződése ti. azért csak egy évre szól, hogy a két vezetői megbízatás egyszerre járjon le.)

A \"lépésváltásként\" aposztrofált átszervezés során elsőként a zenekart és a kórust vonják össze, \"Debreceni Filharmonikus Zenekar és Debreceni Kodály Kórus\" néven, közös zeneigazgatót és menedzseri igazgatást kapnak. NB: a gazdasági adminisztrációt már most egy helyen látják el. Január 1-jétől a Csokonai Színház viszont két részre válik: a zenés színház marad a patinás épületben, az operával, musicallel, operettel, valamint a nemrég útjára bocsátott, de nagy karriert befutó Debreceni Balettel, míg a próza a közeljövőben megépülő komplexumban kap majd helyet, ám a helyváltoztatás legkorábban 2007-ben következhet be.

Az előbbiből logikusan következik, hogy a DFZ és a DKK közös zeneigazgatója lesz egyben a zenés színház művészeti vezetője is (ugyanakkor intézményként nem egyesülne a zenés színház a két együttessel). A nézők, koncertlátogatók szemszögéből - de a zenészekéből is - nézve szépen hangzik, hogy \"a társulatokat a művészek kezébe kell adni\", azaz a \"menedzser-igazgató\" a művészeti vezetés mellett mellérendelt szerepet játszik. Mindehhez két tanulmányút adja az alapot, a városvezetők ugyanis Bonnt és Essent vették górcső alá ebből a szempontból. Utóbbi példája szolgált a tervek bázisául.

Persze a mintát a helyi viszonyok szerint érdemes adaptálni: a filharmonikusok a továbbiakban is szolgálatban látják el a színház zenés darabjainak kíséretét (tehát továbbra sem lesz két zenekar, legfeljebb a státuszok bővülhetnek), míg a kórus esetében marad a feltételes mód: \"Az eseti nagylélegzetű produkciókban a Kodály Kórus és a Csokonai Színház énekkara kölcsönösen kisegíthetik egymást.\" - ezzel is kiküszöbölve a korábbi felháborodást, melyből kiderült, a tagok zöme nem szívesen \"ugrálna\" a színpadon. A másik nagy felzúdulás a színház tagjai és Gárdos Péter rendező, a prózai tagozat vezetője részéről épp a napokban zajlott évadzárón volt tapasztalható az \"élveboncolás\" miatt, megértő fülekre azonban nem nagyon találhatnak.

A zenei és színházi élet megújítására vonatkozó tervektől azt várják, hogy a városban olyan színvonalas, pezsgő zenei és színházi élet alakuljon ki, amely erősíti a város kulturális szerepét a régióban és az országban, és határozott kontúrokkal jeleníti meg Debrecent Európa kulturális térképén. Szükség is van rá, hiszen Turi Gábor, a kultúráért (is) felelős alpolgármester bevallotta, hogy sem a zenekar, sem a színház művészi teljesítményével, színvonalával nem elégedett (utóbbit egyenesen középszerűnek minősítette), s mellette ott a nagy projekt: a 2010-es évre Európa kulturális fővárosa címért folyó versengés. A pályázati koncepció komolyzenei szegmense - Gulyás Gábor programkoordinátor tájékoztatása szerint - a már meglévő értékek mellett főként a jövőre már funkcionáló Kölcsey Központ köré épül, melynek nagyterme egyúttal hangversenyteremként is szolgál majd, 1400 fő befogadására lesz alkalmas, s akusztikája a Nemzeti Hangversenyteremben alkalmazott technikával azonos lesz (a 2006. évi Bartók Kórusversenyt már ott rendezik meg).

Magyar részről minden valószínűség szerint Debrecen kapcsolódik be 2008-tól a salzburgi központú Európai Kamarazenei Akadémia hálózatába, melyhez mesterkurzusok, hangversenyek fognak kapcsolódni. Tervezik zeneszerzői pályázat kiírását, valamint az Erkel-évhez kapcsolódva más operatagozattal rendelkező színházak bevonásával számos Erkel-produkciót vinnének színre.

A tervek közt szerepel egy Beethoven-koncertsorozat, bár a kivitelezésről szóló elképzelések még kiforratlanok (vagy kevesebb koncert nevesebb zenekarokkal - pl. Bécsi Filharmonikusok -, vagy több koncert, kevésbé világhírűekkel). A múlt héten létrejött Városok, Falvak Szövetsége Egyesület keretében regionális szintre fejlesztenék, 38 településre terjesztenék ki a Hauser Adrienne nevével fémjelzett Tiszadobi Zongorafesztivált, melybe bekapcsolódna a cívisváros is, emellett kamarazenei tájolásokkal, \"turnékkal\" az ifjúság zenei nevelése is szerepel a koncepcióban, s persze még ott van néhány összművészeti rendezvény terve, melyből nem maradhat ki a komolyzene.

A főzeneigazgatói pályázatot nemsokára (szeptemberben) kiírják, sőt, az alpolgármesternek konkrét jelöltje is van. Hogy ez a lépés végül előre vagy hátra visz-e, az idő fogja megválaszolni (ha megkérdezik...).






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.