\"Szolnok egy kicsit átjáróház\" (Bali József, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar alapítója)

Bali József 1965-ben kapott megbízást egy szimfonikus zenekar megszervezésére. Első hangversenyüket 1966. január 30-án adták. Bali József, mint alapító, igazgató karnagy ma is segíti a zenekar működését. Három éve Ménesi Gergely az együttes művészeti vezetője. Több neves karmester is megfordul náluk minden évadban, legutóbb például Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. A zenekar életéről, munkájuk körülményeiről az alapítóval beszélgettünk.

   - Bemutatná a zenekart?

   - A muzsikusok egy része főállásban dolgozik a zenekarnál, másik részét zenetanárok alkotják, akik szintén állandó tagok. Hivatalosan 1996-ban nyilvánította a városi önkormányzat hivatásos zenekarnak az együttest. De ezzel nem változott lényegesen a zenekar helyzete, hiszen a költségvetésünk a többi hivatásos együtteshez képest kimondottan szerény. A központi állami támogatás pedig a városi hozzájárulás függvénye, tehát az is csekélyebb az átlagosnál.
Minden város zenekara sajátos, egyedi abban a tekintetben, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodik. A Szolnoki Szimfonikusokat egészen kezdő koromban amatőr zenekarként alapítottam. Hosszú ideig teljesen amatőrként, aztán egy ideig félprofesszionális alapon működött, most kiváló muzsikusgárdával rendelkező, hivatásos zenekarról beszélhetünk.

   - Mekkora létszámmal működnek?

   - A koncertnaptárunkban - felkérés és háttér híján - ritkán van olyan program, mely nagyzenekari apparátust igényelne. Ebből következik, hogy a hangversenyeink jelentős részét kis szimfonikus zenekarral adjuk elő, alaplétszámunk 40-50 fő körüli; a költségvetésünkből így tudjuk csak előteremteni a fenntartáshoz szükséges összeget. A zenekar éves igénybevétele - azok számára, akik minden szolgálaton részt vesznek - legalább 70-90 fellépés, hiszen a színházi szolgálatokat is mi látjuk el. Tehát körülbelül annyi szolgálatot teljesítünk, mint más nagy városok zenekarai, csak szerényebb muzsikusállományt tudunk fizetni. Így olyan repertoárból válogatunk, melyek kisebb zenekart igényelnek: többnyire Mozart-, Haydn-műveket játszunk, de évente 15-20 nagyobb apparátust igénylő romantikus darabot is előveszünk.

   - Hol hallható/látható a zenekar?

   - Szolnokon felnőtt bérletes hangversenyeket adunk, a megye teljes területére kiterjedően pedig egy általános és középiskolások részére meghirdetett ifjúsági bérletes sorozatunk van, melyeket a Filharmóniával közösen rendezünk. Vannak más régióbeli hangversenyeink is, olyan településeken, ahova hívnak bennünket, egyes városokban egy évben többször is megfordulunk (például Törökszentmiklóson, Mezőtúron, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen). Nagyobb ünnepségeken természetesen Szolnok városa is igényt tart a munkánkra.

   - Hogyan értékeli a szolnoki kulturális életet? Milyen a komolyzenei koncertek közönsége?

   - Meggyőződésem, hogy minden városban élnek olyan emberek, akik érdeklődnek, vagy akiknek az érdeklődése fölkelthető a jó zene iránt. Szolnokon egészen szép telt házat lehet elérni. Működik a városban - a Városi Művelődési és Zenei Központ mellett - egy vállalkozás, az ARS-IN-KOM Művészeti és Kommunikációs Kft., amely hangversenyek szervezésével is foglalkozik, rendezvényeiken mindig megtelik a színház. Szolnok egy kicsit átjáróház - tranzit város. Itt rengeteg érték előfordult már, de nagyon kevés marad itt. Ennek ellenére sikeres színházunk van, a szimfonikus zenekar a hasonló városok zenekarai közül talán a legjobb.
Azért drukkolok, hogy majdani utódom tovább tudja folytatni a megkezdett munkát, szeretném, ha letelepedne Szolnokon, hiszen a karmesterek érthető módon Budapesthez kötődnek. Ennek megvan az az előnye, hogy benne van a vérkeringésben, onnan tudja építeni a karrierjét, ugyanakkor távirányítással el lehet vezetni egy zenekart, de tovább építeni, az ottani kapcsolatokat erősíteni, az önkormányzatnál képviselni a zenekar érdekeit, igen nehéz.

   - Meglepő volt számomra a hangversenyterem állapota. Sem formájában, sem akusztikailag nem tűnik megfelelőnek hangversenyek megrendezésére. Kovács László szerint is sokkal nagyobb élményt lennének képesek nyújtani egy jobb teremben.

   - A hangversenyterem kialakítása nem túl szerencsés. A téglalap alakú terem hosszanti részén van a színpad, eredetileg nem is hangversenyteremnek készült. A zeneterem, mely próbateremnek készült, egy kis katlan, amikor a központ épült, még 25-30 fős létszámmal dolgoztunk, annak éppen megfelelt. Most a nagyobb apparátust igen nehéz bezsúfolni. Ez a kérdés azonban megoldódni látszik, az Országgyűlés kiemelt beruházásként támogatja a Városi Művelődési és Zenei Központ átépítését, ennek keretében több mint egymilliárd forintot nyert el a város - természetesen a megvalósításhoz Szolnok önkormányzata is hozzájárul. Az átépítés során új, korszerű hangversenytermet is kialakítanak majd.