Négyen a szegedi Nabuccóról

Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok egyetlen operapremierje a Nabucco volt. A próbaidőszak alatt beszélgettünk a rendező Kesselyák Gergellyel, a Zakariást éneklő Gábor Gézával, az Izmael szerepében fellépő Kóbor Tamással és a most éppen \"kívülálló\" Gregor Józseffel.

   - Kesselyák Gergely rendezi a darabot. Nincs-e Benned tüske amiatt, hogy csak azért Te, mert az eredetileg meghívott külföldi vendégművész lemondta?

   - Nem, nincs. Váratlanul ért a kérdés, ezen nem is gondolkodtam. Olyan ez, amikor a plébánost megkérdezik, miért is nem harangozott; tizenhárom oka van, az első, hogy nincs harangunk, mire a püspök: a többi tizenkettő nem is érdekel. Én elsősorban karmester vagyok, és az is szeretnék maradni. Viszont az opera teljessége miatt vállalok rendezést is. Ám a karmesterség mint szakma kielégít, a rendezés egyfajta kalandozás.

   - Lelőtted a második kérdésemet. Érthető, ha egy kiöregedőben lévő instrumentalista, énekes elkezd rendezni, vezényelni. De a dirigensek sokáig élnek, és Te harmincegy-két évesen máris rendezel. Megrendezted már a Kékszakállút, a Rigolettót, a Bájitalt, a Don Giovannit. Egy részüket vezényelted is, de a Nabuccót nem.

   - A Kékszakállút sem.

   - Befolyásolja-e majd a rendező Kesselyák Gergely a karmester Kesselyák Gergelyt, amikor jövő tavasszal dirigálod is a Nabuccót?

   - Nem, mert nincs két Kesselyák Gergely, amit a darabról rendezőként megtanultam persze befolyásolni fog, amikor elvezénylem, de ha csak dirigálnám, akkor is meg kellene tanulni. Rendezőként nyilvánvalóan más mélységeibe is bele kell menni. Más összefüggéseit is látom így.

   - Molnár Lászlóval, a produkció mostani dirigensével \"kerülgetitek\" egymást, tőle vetted át Miskolcon az operát, nyilván több produkcióját vezényelted. Hogyan tudtok együtt dolgozni?

   - Az eddigi próbák alapján elmondhatom, nagyon szeretem azt a légkört, amiben dolgozunk, ő nagyon Verdi-partitúrát dirigál, én meg nagyon Verdi-partitúrát rendezek, így mindenben találkozott elképzelésünk.

   - Szándékosan nem kérdezlek, hogy milyen koncepciód van rendezőként a Nabuccóról, hiszen majd meglátjuk. De tudni lehet, hogy a szíved csücske Verdi - miért ő?

   - Valahogy ez a zene mozdít meg a legőszintébben. Nem azt mondom, hogy ez a legjobb, szeretem Puccini, Richard Strauss, Wagner műveit, egy más dimenzióban Mozartot, de mégis Verdi az a szerző, akinek a leginkább a nyelvén gondolkozom. Nem azt mondom, hogy ő tetszik a legjobban, de ha egyet kell választanom, ő \"fekszik\" leginkább a pálcám alá.

   * * *

   - Gábor Gézához fordulok, aki Zakariást énekli majd. Az egyik vezető országos napilap beharangozójában arról írt, hogy Nabuccót és Abigélt olasz vendégek alakítják majd, s hozzátette, a kisebb szerepekben? mellékszerepekben?- nem emlékszem már pontosan, szegedi művészek is fellépnek. Az újságírói ökörség mintapéldája, hiszen Zakariás szólama akár főszerepként is felfogható.

   - Hát, ha nem is főszerep, de kilóra biztos a legtöbb, három áriája van, ez az a szerep, amitől minden basszus fél, gyilkos a szólam.

   - Sikeres Attila-előadáson vagy túl a Margitszigeten. Mennyire hiszel a véletlenekben? Öt éve vagy Szegeden, mindenki Gregor József utódjának tart. Gregor 32 évesen az Attila címszerepében ugrott ki a Margitszigeten, Te 32 évesen énekelted először ott a hun királyt, és Gregor támogatását tudod magad mögött, hogy van ez?

   - Még egy érdekesség: Gregor 1972-ben énekelte Attilát a Margitszigeten, én akkor születtem.

   - Megnéztem az akkori előadás TV-felvételét, s meghallgattam a Tiéd hangfelvételét - a Gregorétól egészen más felfogásban alakítod Attilát. Gregor hangja persze inkább egy lírai basszbariton, a Tiéd basso profondo.

   - Biztos, hogy nem vagyok basso profondo, mert akkor nem tudnám az Attilát elénekelni. Ez basso cantabile. Akárcsak Zakariás, azaz basszusnak bariton, baritonnak basszus, ebben tehát tévedsz. Gregor hangja líraibb, buffóbb, és játékmódban is különbözőek voltunk.

   - Itt vannak nagy Verdi-szerepeid, Attila és Zakariás mellett Fiesco, a Carlos Fülöpje, Pistol...

   - Most jön a Végzet...

   - ...hát mi marad még negyvenéves korodra?

   - Remélem, a hangom az megmarad. Azt mondják, egy Verdi-főszerep egy évre elég, nekem fél éven belül ez a harmadik, remélem, túlélem. Jól érzem magam bennük. Alkatilag, hangilag ez lesz a szerepköröm.

   - Elég sok európai városba eljutok operaelőadásokra, legszívesebben persze Prágába. Biztos vagyok abban, hogy ott sem az Állami Operában, sem a Nemzeti Színházban nincs Hozzád hasonló minőségű basszushang. Szeretnélek persze sokáig Szegeden hallani, előadás után egy sört meginni Veled, de előbb-utóbb ott lesz a nemzetközi karrier kényszere - mondjuk a Vízimanó Prágában.

   - A próféta szóljon belőled. Én igazából nem akarok elmenni Szegedről. Nem szeretek túl nagy városban élni. Nem akarok túl sokat utazni, szívesen elmegyek vendégszerepelni - egy-két hónapra, de nem többre.

   * * *

   - Kóbor Tamás Szeged egyik új kedvence, legutóbb Lenszkijként aratott nagy sikert. Izmael szólama viszont mellékszerep.

   - Ebben az operában nincsenek mellékszerepek, Izmaelnek is megvan a dramaturgiai, zenei súlya.

   - Te huszonöt évesen már magad mögött tudod Lenszkijt, a Boccanegra Adornóját, hallottam Tőled, igaz, csak koncerten, a Levéláriát. Mi a hangfajod? Lírai spinto?

   - Ilyen, úgy hiszem, nincsen.

   - De abban ugye egyetértünk, hogy a tenorhang jobban használódik, mint mondjuk a basszus?

   - Ebben sem általánosítanék. Ott van Domingo, hatvanvalahány évesen fantasztikusan énekel. Ez egyéni kérdés - hangszalagok, testfelépítés, üregek állapota. És a folyamatos tanulás kérdése, lásd Marton Évát, aki abszolút profi, még mindig tanul és tanul.

   * * *

   - Gregor József számtalanszor, sok produkcióban énekelte Zakariást, első rendezése is Verdi volt, a Don Carlos. Hogy látod most \"kívülről\" a Nabuccót?

   - Zakariás életem egyik legnehezebb szerepe volt. Ugyanazért, amiért Sarastróé - a mozgással semmit nem lehet kifejezni, abszolút statikus szerep, valaki vagy reflektor, és tud világítani benne, vagy nem szabad hozzányúlnia. Itt nincs lehetőség olyan színészi játékra, mint a Carlosban, vagy Fiescóként. Egyetlen győri előadásban éreztem úgy, hogy igazán sikerült Zakariás figuráját úgy alakítanom, hogy még nekem is tetszett. A darab buktatója a II. felvonás kisáriája, az ima, négy brácsával és csellóval induló kamarazene, ha valaki ezen túl van, túlélte a szerepet. A Próféciához, a híres Szabadságkórus után, elegendő, ha valakinek megvan a felső fisze. Ami elénekelhetetlen, az az ima. Minden basszus ettől a kisáriától - összesen három oldal -, ettől rettegett, de annyi hangi és lelki finomságot igényel, hogy gyakorlatilag megszólaltathatatlan, egyetlenegyszer hallottam ideális élőben, Rossi-Lemenitől. Hallottam szebb hangoktól, Gyaurovtól, Ramey-től, de ilyen egységben senki mástól.

Fotó: Veréb Simon, Tel.: 06 / 20-9363-271