"Itt ugyanazokba a vendéglőkbe ülnek be a művészek és a hangverseny-látogatók" (Kim Gaynor, a Verbier Fesztivál szervezési igazgatója)

Harmadik verbier-i látogatásunkkor az a megtiszteltetés ért, hogy a Café Momus akkreditált képviselőjeként vehettem részt a rendezvényeken, sőt még interjúk készítésére is lehetőséget kaptam. Elsőként Kim Gaynor, a fesztivál szervezési igazgatója (Directrice Administrative) fogadott irodájában.

   - A sok nyári zenei fesztivál sorában a Verbier Fesztivál kiemelkedő helyet foglal el. Mik az itteni rendezvénysorozat különlegességei?

   - Mindenekelőtt: ez egyike azon kevés klasszikus zenei fesztiválnak, amelyet nem nagyvárosban rendeznek. Különleges atmoszférát teremt az is, hogy egy 1500 méteres magasságban lévő alpesi faluban vagyunk. Verbier kis település, amely a fesztivál alatt számos világhírű vendéget fogad, így ugyanazon a néhány utcán sétál, ugyanazokba a vendéglőkbe ül be a legtöbb művész és hangverseny-látogató. És bár az előadók sorában sokszor ugyanazokkal a nevekkel találkozunk, mint más rendezvényeken, a Verbier Fesztivál alapítója és főigazgatója, Martin Engstroem sajátos programfilozófiát alakított ki: a művészek rendszerint nem azokkal a műsorokkal lépnek fel, amelyekkel az év többi részében turnéznak. Sokszor olyan darabokat játszanak, amelyek korábban nem szerepeltek a repertoárjukon, illetve olyan társakkal lépnek fel, akikkel eleddig nem koncerteztek.

   - Hány munkatárs dolgozik a fesztivál szervezésén?

   - Tizenegyen vagyunk, akik egész évben a következő programok szervezésén dolgozunk. Sokszor megkérdezik tőlem, mihez kell ennyi munka az egész év során? Ilyenkor azt szoktam felelni, hogy a mi munkánk olyan, mintha egy szimfonikus zenekar egész évi programját kellene megszervezni, s aztán 17 napba sűríteni. A fesztivál idején 170 embert foglalkoztatunk, jelentős részük technikai munkatárs. Mások például a művészeket kalauzolják, a sajtókapcsolatokat intézik, és a mesterkurzusok (the Academy of the Festival) szervezése és lebonyolítása is sokak munkáját igényli.

   - Milyen korán kell megkezdeni egy adott évi program előkészítését?

   - Egy adott év programjának a felépítése hosszú időt igényel. Már vannak előzetes terveink 2012-re és 2013-ra is. Először a karmesterekkel kezdünk, őket a legnehezebb időben lefoglalni. Azután jönnek a további "nagy nevek", majd a fiatal szólisták. Természetesen néha az utolsó pillanatban kell beugrókat találnunk, hiszen - mint mindenütt - előfordulnak hirtelen lemondások.

   - Gondolom, egy ilyen csodálatos helyre könnyű elhívni a művészeket.

   - Igen, van egy állandó "családunk", ezt azok a népszerű művészek alkotják, akik évről évre visszajárnak.

   - És hogyan választják ki az új szereplőket? Van valamiféle programbizottságuk?

   - Gyakorlatilag az egész programszervezés Martin Engstroem kezében van. Régi tradíciónk, hogy sok olyan művészt hívunk meg, aki korábban a mesterkurzusok résztvevője volt. Ez az egyik út, de Martin Engstroemnek rengeteg kapcsolata van világszerte.

   - Van valamiféle koordinációjuk más fesztiválokkal? Idén például láthatóan sok művész jön át közvetlenül Lockenhausból.

   - Nem, közvetlen kapcsolatunk nincs a többi fesztivállal, de természetesen a művészek útiterveit figyelembe kell vennünk.

   - Hogyan alakítják ki a műsorokat? Főként önök javasolnak, vagy a fellépő művészek ötleteihez igazodnak?

   - Ezt a kérdést inkább Martin Engstroemnek kellene feltenni, ő ismer minden művészt. Javasol valamit, a fellépők is, azután többlépcsős tárgyalásokon kialakul a végeredmény, az a kombináció, amelyik a legizgalmasabb programokhoz vezet.

   - Milyen a hallgatóság összetétele, mely országokból érkezik a legtöbb látogató?

   - A látogatók közel 60%-a svájci (ámbár ide számoljuk azt a sok - főként északi országokban élő - vendéget is, akiknek második lakásuk van Verbier-ben, tehát itt veszik meg a jegyeket), mintegy 20% jön Franciaországból és 6% az Egyesült Királyságból.

   - Mennyibe kerül a Fesztivál, s melyek a fő bevételi forrásaik?

   - A rendezvény teljes költsége körülbelül 7,5 millió svájci frank. Nagyjából egyenlő mértékben fedezi a három fő bevételi forrásunk: egyharmad rész folyik be a jegyeladásokból, egyharmad a szponzoroktól, a harmadik harmad (részben helyi) alapítványoktól. Becslésünk szerint a regionális gazdaság fesztiválbevétele eléri a 12 millió frankot.

   - Az utóbbi egy-két évet világméretű recesszió jellemezte. Érintette ez a krízis a Verbier Fesztivált?

   - A tavalyi évben semmit sem érzékeltünk. Idén annyit látunk, hogy a vendégek nehezebben vásárolják a drága jegyeket. Nem jönnek kevesebben, mint két vagy három éve, csak most nem a legdrágább jegyek fogynak el először. Ráadásul az utóbbi időben a svájci frank sokat erősödött, így a szomszédos országokból érkezőknek drágább lett az itteni élet.