\"Idáig tőlünk tanult mindenki.\" (Aradi Csabáné, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny igazgatója)

16 ország 24 kórusa, összesen 939 kórusénekes vesz részt idén a ma kezdődő Bartók Béla XXI. Nemzetközi Kórusversenyen, Debrecenben. A győztes jövőre Várnában indulhat a Kórusmuzsika Európa Nagydíjáért. Aradi Csabánét, a kórusverseny igazgatóját a múltról és a jövőről kérdeztük.

   - Mióta veszel részt a kórusverseny szervezésében?

   - Pontosan 30 éve, 1974-ben vettem részt először a Bartók Kórusverseny szervezésében, még mint zsűrititkár. A 82-es volt az első verseny, amelyen művészeti titkárként tevékenykedtem. Akkor már a Kölcsey Művelődési Központban dolgoztam, mely a kórusverseny szervezéséért lett felelős, s ez az első verseny, aminek az igazgatója vagyok. A kezdetekkor Gulyás György mellett munkálkodtam, nagy iskola volt.

   - Ő miképp tudta elindítani ezt a versenyt?

   - 1961-ben Debrecen 600 éves jubileumát ülte, azaz 600 évvel azelőtt kapta meg a bíróválasztási jogot, ennek apropóján rendezték a versenyt. Gulyás György addigra bizonyított a békéstarhosi iskolával, s munkájával azt is elérte, hogy a debreceni zeneművészeti szakközépiskola volt az első, amely Kodály nevét még a zeneszerző életében felvehette. Ezért kapta meg a lehetőséget, hogy megszervezze a kórusversenyt. Akkor még effektíve mindent a kórustagok szerveztek, nem volt rendező szerv, háttérintézmény. Gulyás György azt tűzte ki célul, hogy a verseny a kortárs kóruszene alkotó- és bemutató fórumává váljon. Alkotó is, hiszen Debrecen felkérésére zeneszerzők komponálnak műveket, idén már a 60. alkotást mutatják be, ez Orbán György Requiemje. És bemutató fórum, hiszen nemcsak a verseny számít a kortárs kórusmuzsika seregszemléjének, hanem az új műveket be is mutatják a verseny ideje alatt.

   - Milyen bemutatók lesznek, illetve miben változik a verseny idén?

   - Az Orbán-mű mellett három bemutató előadásra kerül sor, két fiatal: Tallér Zsófia és Horváth Barnabás, valamint Kocsár Miklós is írt egy-egy a cappella kórusművet.
Ezt a versenyt egy teljesen új művészeti tanács készíti elő, bonyolítja le, a legutóbbi versenyen még Petrovics Emil volt a művészeti tanács vezetője, most már Erdei Péter, s mellette Csemiczky Miklós zeneszerző, Szabó Sipos Máté és Tóth Ágnes karnagyok vesznek részt a művészeti tanácsban.

   - Ők milyen újításokat vezettek be?

   - A művészeti tanács és a városvezetés is úgy látta, hogy bezárkózott a verseny, azaz akit nem érdekel a kortárs kórusmuzsika, az a versenyből nem sokat lát vagy hall. A felvonulás annyiban módosul, hogy táncosok részvételével egy olyan kerek programot rendezünk, amelyben a felvonuló kórusok közé ékelődik egy-egy táncos csoport, így kb. egy tömbben vonul mindenki, az úton így több helyszínen azonos zenére és azonos koreográfiára táncolnak, majd a végén a 140 táncos a Nagytemplom előtt még egyszer előadja a műsorát.
A városban több mint 20 helyszínen lesznek kisebb események, melyekre a kórusoktól populárisabb muzsikát kértünk, kórházban, szeretetotthonban, templomok előtt fognak énekelni, emellett persze a Déri téren a hagyományoknak megfelelően lesz folklórprogram is.

   - Kevés a magyar kórus, s csak egy debreceni vesz részt a versenyen. Miben látod ennek az okát?

   - Ez a verseny rettentően nehéz. Aki kortárs kóruszenét jól tud énekelni, az mindent tud. Aki pedig mindent tud, sorra nyeri a világ összes versenyét, és ezek a kórusok elég jól állnak a világban mindenfele - ezt általában a magyar kórusokra értem. A debreceni kórusok közül szinte mind versenyzett már, általában elég sikeresek is voltak, de nem minden alkalommal teszik ki magukat ennek a nehéz versenynek. Mi is sajnáljuk, hogy nincs több debreceni kórus, azt különösen, hogy kevés a magyar kórus, de hogy a magyar kórusmozgalom hogy áll és mért áll így, az messze vezetne...

   - Sok olyan hely van még, ahol érdemben meg tudják mutatni magukat a kórusok?

   - A fesztiválok szaporodnak, s vannak üzleti alapon szerveződő fesztiválok és versenyek, ahol ezer és egy díjat kiosztanak, aminek végső soron nem biztos, hogy túl sok jelentősége van. Aki benne van a nemzetközi kórusmozgalomban, azok pontosan tudják, hogy Európában hét olyan verseny van, amelyre érdemes odafigyelni: egyrészt az a hat (köztük mi is), akik 16 évvel ezelőtt szövetséget kötöttünk, akik a Kórusmuzsika Európa Nagydíjáért folyó versenyt is szervezzük, azaz Tours, Gorizia, Tolosa, Arezzo, Várna és Debrecen, s rajtunk kívül hetedikként Llangollent kell megemlíteni. Persze vannak még olyan versenyek, melyek nem üzleti alapon szerveződnek, jó színvonalúak, ám nagyon fesztivál-irányba mozdultak el.

   - Lesz valamilyen változás Debrecenben is?

   - A debreceni versenynél is az a kérdés, hogy ha nyitunk, akkor milyen irányba nyissunk. Valószínű, hogy nekünk is el kell mozdulnunk a fesztivál-irányba. Ebből egyetlen egy dolog adódik: ha Bartók nevét kiejti az ember, csak és kizárólag a népzene juthat eszébe. A művészeti tanács már most arról fog dönteni, hogy 2006-ban verseny és fesztivál lesz, s a fesztiválon hivatásos népzenei együttesek vesznek majd részt. Természetesen olyan együttesekre kell gondolni elsősorban, ahol a vokális rész mégiscsak túlsúlyban van, persze előfordulhat hangszeres zene és tánc is. Lehet, hogy ez egészen új színfoltja lesz a versenynek.

   - Van honnan új ötleteket meríteni?

   - Idáig hál\' Istennek tőlünk tanult mindenki, de mi is szívesen tanulunk bárkitől, folyamatosan figyeljük a rendezvényeket, járunk külföldre, s nézzük, mik azok, amiket esetleg érdemes megszívlelni. De igen nagy büszkeség számunkra, hogy mindenütt arról beszélnek, hogy a debreceni verseny mennyire jó.
A legközelebbi versenyre pedig már minden valószínűség szerint az időközben elkészülő Kulturális és Kongresszusi Központban kerül majd sor, tehát ez az utolsó verseny, amely a Bartók teremben zajlik. Könnyebbség lesz ez, hiszen igazán az akusztika sem megfelelő, és a terem nincs túl jó állapotban, az új környezet pedig méltó lesz a kiemelkedő versenyhez.