\"Ha lennének karizmatikus karmesterek, nem lennének álrendező nagyságok.\" (Polgár László)

Szegeden tartott - gratis - mesterkurzust világhírű basszistánk, Polgár László. A Café Momus részére még tavaly decemberben adott interjút technikai okok miatt most közöljük.

   - Ön nem először jár Szegeden. Két éve a Kékszakállúval a Szabadtérin, aztán a Zsinagógában is adott koncertet, most mesterkurzust tart, egy-két hete még Zürichben énekelt - jelent-e Önnek valami különöset Szeged, vagy csak így adódott?

   - Ez most adódott, de megmondom őszintén, nagyon szeretem ezt a várost. Határozott benyomásom van a városról, és én ezt kifejezetten szeretem.

   - Ön rendkívül különböző típusú, karakterű karmesterekkel dolgozott, Harnoncourttól kezdve Fischer Ivánon keresztül Sir Simon Rattle-ig. Beugrik a Rattle-féle Fidelio, a Harnoncourt dirigálta Don Giovanni, ahol Leporellót énekelt, itt van az új Kékszakállú. Azt mondják, a múlt század első felében az énekesek uralkodtak, második felében - elsősorban Karajan miatt - a karmesterek, ma a rendezők. Valóban így van, vagy vannak azért karizmatikus dirigensek?

   - Sajnos, egyre kevesebb, és ezért van az, hogy a rendezők uralmát élhetjük. Ha lennének karizmatikus karmesterek, nem lennének ezek az álrendező nagyságok.

   - Éppen tegnap kaptam meg a Salzburgi Ünnepi Játékok jövő évi programját, és hát nem akarnék nevet mondani, de elkeserítő, hogy kik lesznek a Rózsalovag dirigensei.

   - Devalválódik a zenei világ, ez így igaz, de van egy pár tehetséges fiatal. Tavaly volt szerencsém egy nagyon tehetséges fiatalemberrel Kékszakállút énekelni Miskolcon, egészen kiváló, nem ugrik be a neve, Vladimir, Vladimir...

   - ...Jurowski, a Metropolitanben dolgozik már.

   - Hát meg is érdemli, mert nem tudom, hogy ilyen tehetséges emberrel valaha találkoztam-e. Hál\' Istennek úgy néz ki, hogy 2006-ban a Scalában megint együtt dolgozunk majd, az Anyegin kapcsán.

   - Hogyan változtatja meg a hanglemez, és főleg most a DVD a zenehallgatói, operahallgatói szokásokat?

   - Az az igazság, hogy nehéz erre válaszolni. Én maradok az előadásoknál, tudniillik az a fajta készülés, az a komplex valami, az a hangmennyiség, az adrenalindolgok, ezek a DVD-nél és a hanglemezeknél nem jönnek elő.

   - Ön szerint az Internet áldás vagy átok a komolyzenére?

   - Szerintem áldás. Először is: jegyeket lehet általa venni, rengeteg olyan anyagot tud az ember megismerni, amit másként nem. Megnézheti az ember a honlapokat, vagy egyes énekesek fellépéseit, kritikákat - rengeteg lehetőség van már.

   - Igen, de előfordulhat, hogy valaki például az Ön új Kékszakállú-CD-jét nem a boltban veszi meg, hanem letölti az Internetről.

   - Nekem ez mindegy, a lényeg az, hogy meghallgassák.

(Köszönet Andrejcsik Istvánnak technikai segítségéért.)