Bejelentkezés Regisztráció

Interjúk

\"Azért lettem zenész, mert vezényelni akartam\" (José Cura)

2003-10-28 07:34:00 Sz. J.

Három napja próbál a Matáv Szimfonikusokkal. Azt mondják, kicsit elfáradt, mindenesetre az egyeztetett 10 percekben mindenkivel nagyon barátságosan viselkedik. Velünk is, bár nekünk már csak öt perc jut - aztán irány egy újabb próba. Amelyen - mint kiderült - nem \"csak\" koncertre, hanem lemezfelvételre is készülnek.

\"José    - Megnéztem a honlapját, és meglepődve láttam, hogy a holnapi koncert egyben lemezfelvétel is. A sajtótájékoztatón erről \"hivatalosan\" egy szó sem esett, Ön említette meg, majdnem mellékesen, egy válasz során. Ez ennyire tikos projekt?

   - Nem, egyáltalán nem titkos. Holnap például mindenki láthatja majd a mikrofonokat...
   Csak azért nem akartam feltétlenül beszélni róla, mert nem vagyok menedzser, ez nem az én feladatom - aztán azért említettem meg, mert láttam, hogy senki más nem hozta szóba. De egyáltalán nem titok, éppen ellenkezőleg! Beszéljenek róla, vegyék csak a felvételt minél többen!

   - Jövőre lesz Dvorák halálának 100. évfordulója, a lemezre ezek szerint pár hónapot még várnunk kell.

   - Igen, tavasszal jelenik majd meg.

   - Az \"Újvilág\" szimfónia mellett Dvorák vokális művei kerülnek fel a korongra. Ezen már túl van?

   - Igen, három napja lett kész a felvétel, és mivel eredeti nyelven énekeltem, Prágában rögzítettük az anyagot.

   - Ha már a nyelvnél tartunk: egyszer azt nyilatkozta, hogy nem szívesen énekel németül. Változott a hozzáállása?

   - Nem, viszont az arra vonatkozott, hogy teljes operában, élő előadáson nem énekelek németül, mert nem beszélem a nyelvet, és így nem tudom rendesen beleélni magam a szerepbe. Ha felvételt készítek, akkor bármikor meg lehet állni, segíthetnek a nyelvben, elmagyarázzák pontosan, hogy mit énekelek: egy felvételnél nem kell sietni. De a színpad más, ott mindig késznek kell lenni. Tehát lehetnek még német nyelvű felvételeim, de élőben nem fogok ilyet vállalni.

\"José    - Énekesként ismertük meg, de mostanában egyre többször áll színpadra karmesterként is.

   - Nekem mindig is ez volt a tervem.

   - A kettős munka vagy a vezénylés?

   - A vezénylés. Én 1978-ban azért lettem zenész, mert vezényelni akartam. Azóta ez a szakmám, és én mindig hű akarok maradni hozzá. Ez persze nem azt jelenti, hogy abbahagyom majd az éneklést. Nagyon is fontos számomra, de egyre kevesebbet fogok énekelni - viszont így mindig különleges dolog marad majd, nem válik unalmassá, megszokottá, rutinná.

   - És hol van a zeneszerző José Cura?

   - Na, ahhoz meg kell várnom, hogy öreg legyek, és legyen rá időm.

(Köszönet Sándor Beának a tolmácsolásért.)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.