A hetedik évben - Dán Károly (Magyarországi Wilhelm Furtwängler Társaság)

Wilhelm Furtwängler 2002-ben Magyarországon ismét a zenekedvelő közönség érdeklődésének egyik központi alakja lett. Köszönhető ez egyrészt Szabó István idén bemutatott filmjének, melyben a rendező a korábbi filmjeiből is jól ismert kérdését - miszerint hogyan viselkedhet egy neves művész a diktatúrában - ezúttal Furtwänglernek a náci Németországban eltöltött évei alapján teszi fel.
A másik, szakmailag talán fontosabb vonatkozás, hogy a Magyarországi Wilhelm Furtwängler Társaság tevékenységének erre az esztendőre már lett látható, illetve hallható eredménye.
2002 januárjában, a Zeneakadémia Nagytermében a Társaság Furtwängler-emlékkoncertet rendezett Nagy Péter zongoraművész és Kelemen Barnabás hegedűművész közreműködésével, májusban pedig a Q. E. D. Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot egy ízléses kiállítású, igen praktikus kötet. Ennek megjelenése kapcsán beszélgettünk a kiadványról, valamint a társaság működéséről a kötet szerkesztőjével, Dán Károllyal.

- Kissé sematikus a kérdés: mikor, miért és hogyan jött létre a Társaság?
- Nálunk nem kapható Furtwängler-felvételeket szerettem volna beszerezni, és hallottam valamit az Amerikai Furtwängler Társaságról. Egy ismerősöm tanácsolta, hogy kérdezzem meg Horváth Ivánt, aki biztosan tud róluk mondani valamit. Megkerestem; az ő ötlete volt, hogy alapítsunk egy hasonló, magyarországi társaságot, hiszen többen is vagyunk, akik gyűjtöttük, gyűjtjük Furtwängler felvételeit. Hét évvel ezelőtt megalakultunk, és ahogy szokás, készítettünk alapszabályt, programot, amelyben leírtuk a Társaság tevékenységének célját, persze csak általánosságban: ápoljuk kultuszát, megismertetjük műveit stb. Ezután készítettünk a világhálóra egy angol nyelvű Furtwängler-diszkográfiát.

- Ezután sokáig nem nagyon lehetett hallani az Önök tevékenységéről...
- Mi alapvetően egy baráti társaság vagyunk, egy-egy tragédia, haláleset visszaveti a munkát. Öt évvel ezelőtt meghalt történész barátunk, Laczkó Mihály. Ez többünket nagyon megrendített, sokáig nem is folytattunk érdemi munkát.

- Az említett Horváth Iván ismert irodalomtörténész, Ön történész… ha jól tudom a Furtwängler Társaság tagjai többségükben bölcsész végzettségűek.
- Igen, a most megjelent kötet szerkesztőbizottságának tagjai is azok, sok közöttünk az irodalomtörténész, de van filmrendező is, Gulyás Gyula. A muzsikusok közül társaságunk tagja volt Vasadi Balogh Lajos karmester - ő már sajnos nem él. Kevesen tudják róla, hogy fiatalkorában Furtwängler asszisztenseként dolgozott.

- Tudjuk, hogy Furtwänglernek ugyancsak a Zene és szó című tanulmánya adta az 1969-ben megjelent kötet címét, amikor is írásainak gyűjteményét a háború után először adták ki magyar nyelven. Mi tette aktuálissá 33 év után a kötet kiadását?
- A tanulmányokat Aradi László újra fordította, ráadásul számos olyan írás is fellelhető közöttük, ami az 1969-es kiadásban még nem volt olvasható. Ezen kívül a Furtwänglertől származó zenei-- és esztétikai tanulmányok és írástöredékek mellé 140 oldalon összeállítottunk egy magyar nyelvű diszkográfiát, amely a Furtwängler által vezényelt, illetve előadott műveken kívül tartalmazza egyebek között kiadatlan előadásait, és az általa komponált és mások által előadott művek jegyzékét is.

- A kötet összeállításakor milyen szempontokat vettek figyelembe?
- Már a társaság megalakulása után terveztünk kiadni nyomtatott formában egy jegyzetekkel ellátott diszkográfiát, de az egy iszonyatosan időigényes, nagy munka. Körülbelül 500 tételt kell hozzá komoly alapossággal, részletesen feldolgozni. Most egyelőre egy ilyen szöveges könyv mellett döntöttünk, a hozzá tartozó alfabetikus, gyűjtő-barát diszkográfiával.

- Számos érvet lehet felsorakoztatni a kronologikus diszkográfia mellett...
- Kétségtelen, hogy vannak megfontolandó érvek amellett is, hogy időrendben tegyük közzé a felvételeket - egyebek közt az, hogy úgy talán jobban követhető az előadói repertoár fejlődése. Mégis, úgy gondoljuk, hogy az alfabetikus módszer praktikusabb, áttekinthetőbb. A zeneszerzők és műveik ABC-rendjében a gyűjtő gyorsan eligazodik, kipipálhatja meglévő felvételeit. Ugyanakkor a keresett hangfelvételre is könnyebb így rátalálni. Ez a diszkográfia ma valószínűleg a legteljesebb. Módszerében leginkább John Hunt jegyzékhez áll a legközelebb, de sok száz adattal bővebb Hunténál. Persze, nem hagytuk figyelmen kívül sem Henning Smidth Olsen, sem pedig René Trémine kiadványait. Az úttörőmunkát Olsen végezte el a hetvenes évek elején, amikor összeállította az általa felkutatott Furtwängler-felvételek katalógusát. Ez a hatalmas vállalkozás mai napig alapja a Furtwängler-hagyatékot tárgyaló kutatásnak, ezért található a legtöbb felvétel mellett az Olsen-lista sorszámára utaló, ún. Olsen-szám. Olsen kronologikus munkáját Trémine folytatta és tökéletesítette, így néhány éve létezik Trémine-szám is.

- Voltak-e koncepcionális különbségek az Önök által összeállított diszkográfia és a korábbiak között?
- René Trémine a maga diszkográfiájában például kihagyta számos kiadó lemezeit, mint úgymond tisztességtelen szerkesztői, vagy kiadói munka eredményeit. Bár ítéletét sok esetben magunk is osztjuk, mi másfajta elvet követtünk: függetlenül a forrás minőségétől, a kiadvány legális, vagy jogilag kérdéses voltától, minden, tudomásunkra jutott kiadványt felvettünk a listára. Meggyőződésünk, hogy a diszkográfia igazi célcsoportja, a Furtwängler életműve iránt érdeklődő gyűjtők érdekeit ez a megoldás szolgálja a legjobban. A legfontosabb, hogy bárki a lehető legnagyobb pontossággal meg tudja állapítani, hogy melyik felvételt tartja a kezében. Ugyanakkor a hetvenes évektől számos kalóz- és félkalóz kiadó elkötelezte magát, hogy segít megőrizni a művészi szempontból egyedül elfogadható értékrendet, amely nem hangminőségre, hanem az interpretáció mélységére helyezte a hangsúlyt. A lemezbarátok nagyon sokat köszönhetnek nekik. De ez nemcsak Furtwängler, hanem szinte mindegyik, sztereó-korszak előtti nagy muzsikus hagyatékánál kiderül.

- Úgy tudom a Furtwängler-hagyatékot felesége, Elisabeth asszony ápolja. Tartják vele a kapcsolatot?
- Hölgyek koráról nem illik beszélni, de ő jóval 90 fölött van - meg kell jegyezni, tökéletes szellemi állapotban. Nála nagyon jó kezekben van a kiadói jog. Őt nem az anyagiak, csak a kulturális értékek érdeklik. A mostani kötet jogdíjáról is lemondott, sőt segítségét is felajánlotta a könyv elkészültéhez.

- Van honlap, volt már hangverseny, kész a könyv - hogyan tovább?
- Szeretnénk elkészíteni azt a bizonyos - a beszélgetés során már említett -, jegyzetekkel ellátott diszkográfiát, jelenleg a munka kétharmadánál tartunk. Tervezzük a januári hangverseny zenei anyagának megjelentetését is. Arról még nem döntöttunk, hogy ez egy stúdiófelvétel lesz-e, vagy a koncert rögzített változata. Én személy szerint ez utóbbi mellett foglalok állást, mivel \"élőzene-függő\" vagyok.