Bejelentkezés Regisztráció

Interjúk

150 éves a Budapesti Filharmóniai Társaság

2003-02-17 10:11:00 Kerékgyártó György

Idén ünnepli alapításának százötvenedik évfordulóját a Budapesti Filharmóniai Társaság. A zenekar sajátos szerepet tölt be a hazai zenei életben, hiszen alapítása óta (a szocializmus évtizedeiben csak bizonyos mértékben) őrzi függetlenségét, a kezdetektől kötődik az Operaházhoz - illetve annak elődjéhez -, és története olyan nagy formátumú művészek munkásságával fonódik össze, mint az alapító Erkel Ferenc, valamint Erkel Sándor, Kerner István, Richter János, Dohnányi Ernő, Ferencsik János, Kórody András, Erich Bergel, Rico Saccani. Erről a különleges szerepről és az elmúlt százötven évről Melis Béla csellóművésszel, a Társaságot működtető Választmány elnökével beszéltünk.

\"Melis    - A Budapesti Filharmóniai Társaság szervezeti formáját és szerepét tekintve is különbözik a többi hazai zenekartól. Pontosan miben?

   - A Filharmóniai Társaságnak csak az a muzsikus lehet tagja, aki az Operaház zenekarának is rendes tagja. Az alapítása óta egyesületi formában működő testület szervezeti kérdéseiről a Közgyűlés dönt, így a vezető karmestert, a választmányi elnököt és a hattagú választmányt háromévente, titkos szavazással választjuk meg. Két közgyűlés között - döntéshozói jogkörrel - a filharmonikusok működését ez a fent említett, választott testület határozza meg.

   - Tehát nincs is saját fenntartója.

   - Nincs, soha nem is volt. Az alapítás utáni évtizedekben a társadalmi elit - grófok, bárók, tehetős polgárok - tartották el a társaságot azzal, hogy pénzügyileg támogatták a koncertek létrehozását. Az első koncerteket a Nemzeti Múzeum dísztermében tartották. Ennek oka volt az is, hogy a múzeumnak akkor még csak az épülete volt készen, a parkja nem. Az ott látható szobrok és kert költségeit részben a zenekar muzsikálta össze. A XIX. században egyébként már nyilvánvaló volt, hogy a zenekart nem lehet pusztán jegybevételekből fenntartani, így már akkor a főváros és a kulturális tárca is jelentősen hozzájárult a működési költségek biztosításához.

   - Milyen átfedések vannak az Operaház zenekara és a Filharmóniai Társaság között?

   - Kezdetben a Nemzeti Színház zenészeiből kerültek ki az egyesület muzsikus tagjai. 1884-ben megnyílt az Operaház, s akkor a Nemzetiből odaköltözött át az operatársulat a zenekarral együtt, és így attól kezdve az Operaház zenekarának válogatott tagjai alkotják a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát, akik dalszínházi munkájuk mellett, de azzal egyeztetve, teljesen önállóan, önmaguk szervezik koncertjeiket, éves programjaikat.

   - A zenekar tehát nem tartozik az Opera alá?

   - Nem, önálló egyesület. Ugyanebben a formában működnek a Bécsi Filharmonikusok - az a zenekar mindössze nyolc évvel a miénk előtt alakult -, akik annyira elkülönültek az Operától, hogy saját koncerttermük és saját székházuk van. A két zenekar közötti helyzeti különbség abból az 1944-89 között eltelt negyvenöt évből is fakad, amely alatt megszakadt folyamatos önálló működésünk, s elvesztettük addig kialakult kapcsolatainkat. Ezt a hátrányt azóta is igyekszünk behozni. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején ezek a különbségek még nem voltak ekkorák. Az Operával egyébként szimbiózisban élünk, hiszen számunkra ők adják a próbahelyet, térítésmentesen biztosítják az infrastruktúrát, az opera hangszereit használjuk, és ott tartjuk hangversenyeinket, de az összes koncertünk valamennyi költségét nekünk kell állnunk, és magunk is szervezzük azokat.

\"Melis    - 1945-89 között hogyan működött a zenekar?

   - Az Országos Filharmóniához tartozott, tehát teljes mértékben felülről irányított zenekar volt. Az Országos Filharmónia szervezte a koncerteket, és a pénzügyeket is ez a szervezet biztosította a minisztérium költségvetéséből, sőt a karmestereket és a szólistákat is a Filharmónia hozta össze a zenekarral.

   - Az egyesület nonprofit társulási forma. 1989 óta honnan származik a zenekar költségvetése?

   - Most elmélyülten foglalkozom a zenekar történetével, és azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy hiába álltak az egyesület mögött tekintélyes és tehetős személyek, a jegybevétel és a magántámogatások összege már akkor sem volt teljes egészében elég. A főváros és a kulturális tárca a már a XIX. század végétől jelentősen hozzájárult a zenekar támogatásához. 1944-ben, a németek bevonulásakor - a zenekar történetében először politikai okból - Dohnányi vezetésével leállt a Filharmóniai Társaság, 1945-ig egyetlen koncertet sem adott. Ezt követően, mint említettem, az Országos Filharmónia mint szervező rendelte meg tőlünk a hangversenyeket.
1989-ben a zenekar levált az Országos Filharmóniáról és visszaállt a \'44 előtti rendszerre. Akkor a minisztérium közvetlenül finanszírozta a zenekart. 1993-ban, a Nemzeti Kulturális Alap alakulásakor az a mecenatúrakeret, amelyből bennünket négy évig támogattak, megszűnt. Egyetlen költségvetési forrásunk az NKA zenei pályázata lett, de az itt elnyerhető pénzért sokszor több tucat pályázó társaságában álltunk sort. Ekkor kínos helyzetbe kerültünk, 1995 körül úgy tűnt, hogy a zenekar nem tudja folytatni működését.
Ekkor Göncz Árpád köztársasági urat meghívtuk egy Bartók-emlékestre, és a sajtóban is sok cikk jelent meg összeomlásunkról. Mindezek hatására kaptunk a minisztériumtól egy alkalmi, túléléshez elégséges összeget. Magyar Bálint minisztersége idején sikerült egy olyan konstrukciót kidolgozni, hogy az NKA-tól a pályázatok útján szerezhető morzsák helyett rendes alap-támogatáshoz jussunk: ez a Miniszteri Keret. Ettől kezdve mi minden évben - előzetes egyeztetés után - az NKA miniszteri keretére pályázhatunk, mely koncertjeink finanszírozásának alapját biztosítja. Ez nekünk - ha nagyon szűken is - pillanatnyilag elegendő, de ezt sem kapjuk automatikusan, minden évben újra és újra meg kell pályáznunk. Ha hagyományos függetlenségünket így meg tudjuk tartani, örömmel vállalom ezt a plusz munkát.
Különben jelenleg évi negyvenmillió forintról van szó, mely a hatvanmilliós éves költségvetésünk kétharmadát jelenti. A 15 saját szervezésű operai bérleti koncert honoráriumainak jelentős részét ez a miniszteri keret fedezi.

   - Hogyan ünnepli a zenekar a százötvenedik évfordulót?

\"BPO-logo\"    - Hangversenyeinket az idén azokkal a karmesterekkel, és vendégmuzsikusokkal terveztük, akik a zenekar történetében fontos szerepet játszottak. Márciusban lesz egy különlegességnek számító koncertünk, amelyek Csajkovszkij mindhárom zongoraversenyét eljátsszuk, de tartogatunk más meglepetéseket is. Szeptemberben indítjuk az igazi ünnepi sorozatot, amelyben valóban különlegességeket mutatunk be. Egy koncerten pl. előadunk négyet a zeneirodalomnak azon fontos, ismert műveiből, amelyeket a Budapesti Filharmóniai Társaság mutatott be. November 20-án adunk egy nagy ünnepi hangversenyt. Itt minden műsorszámot más-más, hozzánk közel álló karmester fog dirigálni. Az est műsora meg fog egyezni az 1853. november 20-án adott ünnepi hangverseny programjával.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.