Volt Mezzo, nincs Mezzo

Hát, bekövetkezett, amit tudtunk, csak nem akartunk elhinni.
Volt ember, aki komolyan bízott abban, amit nyilatkoztak, miszerint mindent megpróbálnak?
Van, aki komolyan gondolja, hogy az elsődleges, netán az egyetlen szempont a helyhiány?

Na de akkor mi van az indexcsatornákkal? - kérdezi a szomszédom. Mondom neki, műszaki témában ne nagyon kérdezzen, de hát tényleg, van vagy három csatorna, ahol 16 apró képben láthatom, mi megy éppen a többin. Meg ott van a UPC információs csatornája, ahol leginkább csak képújság megy - erre is nyilván azt mondták mind az 1200 megkérdezett háztartásban, hogy nehogy megszüntessék, nagyon szeretik nézni, ezen lógnak egész nap, legfeljebb a Barátok közt miatt kapcsolnak az RTL Klubra, utána egyből jönnek vissza figyelni az izgalmas, sehol máshol nem olvasható híreket és programajánlókat. Az egyfolytában futó, fantasztikus hirdetéscsíkokról nem is beszélve, azokért egyenesen meg vannak őrülve, a tökét tépnék le annak, aki azt merné mondani: holnaptól ez nincs.

Hát, nem tudja, mondja a szomszéd, de neki annyira nem hiányzik a Mezzo, ő tulajdonképpen csak szörföléskor kapcsolt oda, meg még anno, a tévé behangolásakor. Na, ember, ezt ne nagyon hangoztasd (így én), mert ahogy olvastam a cikkeket és fórumokat itt-ott, jelen állás szerint az a helyzet, hogy kettészakadt az ország: vagy nézted a Mezzót, és akkor kulturálisan übermencsnek vallhatod magad, vagy nem nézted, akkor meg biztosan csak Győzikét bámulsz, és ne csodálkozz, ha lekonzumidiótáznak. Aki pedig látta már mindkettőt, az örüljön, ha nem zavarják a belgák közé.

Miből gondolom, hogy a UPC dolga lenne komolyzenét adni? - folytatja a szomszéd. Hótziher, hogy benne van a szerződésben: tetszés szerint váltogathatják az adókat; senki nem ígérte meg az életfogytig Mezzót. Mert most peticióztok, mondja, de korábban valószínűleg senki nem írt hálálkodó leveleket a UPC-nek, amiért sugározza a műsort, ezzel nemhogy konkurenciát vagy alternatívát teremtve a közadókkal szemben, hanem abszolút lemosva az ottani kínálatot. Ez természetesnek volt véve: nektek ez jár.
- Fizettetek, fizettetek, na ja, de nem egyetlen adóért, hanem az egész csomagért.

Végül is igaz: marad még néznivaló a Mezzón kívül is. Csak hát eltűnt valami, amiből eddig is mindössze egy volt.
Felmérésre hivatkoznak, de a komolyzene-hívek közül senki nem a megkérdezettekre haragszik.
A cégről eddig is csak csúnyákat mondott mindenki, sokkal rosszabb már nem lehet a róluk kialakult kép. A kultúra kinyírói? Na bumm, helyzetükből adódóan nem fognak belerokkanni, most persze ez a tiltakozóhullám nem jön jól nekik, de biztosan van annyi a bevételi oldalon, hogy nagy ívben tojjanak az egészre.

Illetve ez nem biztos, mármint, hogy van annyi a bevételi oldalon. Hallani olyasmit is, hogy éppen ellenkezőleg: sorra mondták vissza az előfizetést a kuncsaftok, már válságstáb is jött Hollandiából. Merthogy agresszív reklámkampánnyal csábították/csábítják ugyan az új előfizetőket (ígérve iPodot, DVD-lejátszót, ki tudja mit, most még a Szőke-Badár duón is nagyokat nevethetünk a reklámokban), ugyanakkor a meglévőket legfeljebb tarifaemeléssel tudják kényeztetni.

Valljuk meg: akármi is a helyzet a cégnél, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy újra nézhessük a Mezzót.
Legalábbis ennél a szolgáltatónál.
Marad tehát a váltás - annak, aki megteheti.
De marad a kétely is: mi van, ha az új szolgáltató sem szolgáltatónak, hanem kereskedőnek tekinti magát, akitől vagy megveszünk valamit, vagy nem? Mi van, ha neki sem jut eszébe, hogy egy \"igazi\" szolgáltató az partnerségi viszonyra törekszik, olyan kapcsolatra, amely attól marad folyamatos és gyümölcsöző, hogy mindkét fél figyelembe veszi a másik gondjait, igényeit?
Konkrétabban: mi van, ha fél év múlva az új szolgáltató is úgy dönt, törli a kínálatából a komolyzenei csatornát?
Lehet, hogy akkor majd visszahozza a UPC, hogy ezzel toborozzon újabb előfizetőket?